(2135) Paks 2

Tibor bá’ online

 

A megépülés előtt álló Paks 2 rengeteg kérdést vet fel, van mit átgondolni. Személy szerint én meg vagyok győződve arról, hogy a legfontosabb ok a megépítésre az uralmon lévő politikusok lopási lehetőségének a bebiztosítása. A kb. 4000 milliárdból rengeteget lehet lopni.

Ha ezen átlépünk, akkor kiderül, hogy meg lehet vitatni a projektum gazdasági, és biztonsági aspektusát.

A kettő közül a gazdasági az, ami a képlékenyebb, hiszen azzal kell kezdeni, hogy ki kell találni, milyen lesz a gazdasági helyzet 10 év múlva a közvetlen környezetünkben. Ezen kívül azt is ki kell sakkozni, hogy kitalálnak-e valamit a radioaktív hulladék deponálására, és az mennyibe fog kerülni. A mi esetünkben nem elhanyagolható Orbánék kleptomániája. Hogy lehet egy atomreaktor versenyképes, ha az induláskor kétszer (?) többe kerül, mint a tényleges ráfordítás? Hogy lehet kiszámítani annak hatását, hogy Trump felszabadította a szénbányászást? A papírforma szerint Trump 8 évig lesz hatalmon. Nem valószínű, hogy változtatni fog politikáján. Ki tudja kiszámítani ennek a következményeit?

A biztonsági aspektus még ennél is bizonytalanabb. Balesetet senki se tervez be. Ellenkezőleg, mindent megtesznek, hogy ne következzen be. Ennek ellenére a mai napig a Világban 3 jelentős baleset is előfordult különböző következményekkel. Pakson is volt már baleset szerencsére minimális következménnyel. Ha jól emlékszem hónapokig nem mertek hozzányúlni, nehogy összejöjjön a kritikus tömeg. A legokosabb az lenne, ha az emberiség lemondana az atomerőművekről. Viszont biztonsági alapokon az autózásról is le kellene mondani, sőt a szénbányászásról is, hiszen igen sok bányász hagyja ott a fogát. Igen, de néhány tucat bányász halála nem összemérhető sok tízezer emberével. Szóval irgalmatlan sok megközelítés létezik, és a szakemberek pontos számítások helyett saját szubjektív véleményüknek (vagy anyagi érdeküknek) megfelelően torzítják az adatokat, az argumentumokat. Végül, mi a ti véleményetek?

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

152 gondolat erről: „(2135) Paks 2

  1. Biztos, hogy nem építeném meg. Elsősorban mert a korrupció és a rablás melegágya, pláne nálunk. Másodsorban ebből a pénzből a legideálisabb helyen (alföld) megépíteném Európa legnagyobb napelem parkját. Természetesen ismerem az atom előnyeit is, amikkel érvelnek, de meg kell érteni, hogy ez már egy idejét múlt dolog. Ott vannak a különböző „zöld” energiák, azokkal kell foglalkozni és azokat fejleszteni. Nem véletlen a német hozzáállás sem az atomhoz. Ott is évekkel ezelőtt azzal példáloztak, hogy lehetetlen lesz atomerőművek nélkül boldogulni aztán tessék.

  2. 1: ++ Teljesen egyetértek. Ami az egyik legszomorúbb dolog az egészben, hogy most már nem aszfalt mutyival játszanak, hanem az atommal, ami a legveszélyesebb dolgok közé tartozik a világon. A lopós sztráda ha megreped, kirakják a 100-as táblát, és kész. Az atomerőmű ennél kicsit komolyabb ügy. Amúgy ha jól emlékszem az oroszok nemrég adtak át egy ilyen típusú atomerőművet ami néhány hét után leállt. Azóta sem merik/tudják újraindítani. Az a rohadt az egészben (többek között) hogy ha gond van, majd a „tisztelt” lopott milliárdokkal kistafírungozott elitünk szépen elhúzza a belét Svájcba (nem véletlen a sok ottani címen élő szegény magyar politikus és oligarcha) de ha nagyobb a baj majd mennek tovább Dél-Amerikába. Még megszámlálhatatlan kérdés merül fel az emberben. Pl. hova tároljuk a sok radioaktív anyagot a jövőben? (A stadionok gyepe alá?) Ha jól tudom az oroszok már nem vesznek vissza fűtőelemet, csak feldolgozásra veszik át, majd vissza a feladónak…Ezzel mi lesz? Mi lesz ha a DUNA vízszintje extrém nyári melegben (van rá esély) kritikus szint alá süllyed és nem lehet kellő mennyiségű vízzel hűteni? És végül mi lesz ha nem tudunk fizetni az oroszoknak, ők pedig mondjuk ezért cserében viszik az ország (pl. keleti) felét? Vízzel és termőfölddel együtt? A felcsúti királynak meghagyják a stadiont. Bár mire ez bekövetkezik ő és teljes családja már régen messze lesz innét. De lesz egy kiváló gázszerelőnk Paksra ha nagy gáz lesz.

  3. Hetesi Zsoltnak van egy (már nem a legújabb) videója a témában: https://www.youtube.com/watch?v=e3LaGkKGj0A .

    Az országon belül a politikának, és a tudománynak is egy közös nevezőre kellene jutnia a témában. (Magyarként fáj leírni, de erre úgy vélem vajmi kevés az esély.)

  4. Teljesen egyetértek azokkal a véleményekkel, hogy az egész beruházás nem az ország érdekére, hanem a korrupcióra épült fel.
    A tervezett költség kb. 12 milliárd euró, ami 3700 milliárd forint most 2X1200 MW-ért.. Sajnos van egy rossz tapasztalatunk beruházások terén, pl. a VIZES VB már most a tervezett KÖLTSÉGEK 4 SZEResét meghaladják, pedig itt nem is évtizedekre előre terveztek!

    A biztonsági tényező túl magas a zavartalan működésre és igen az 1. és 2. -lagos rádioaktív hulladékok tartós- évezredes biztonságos tárolására.

    Sajnos minél hosszabb időtávról van szó, annál nagyobb lesz a nem kiszámítható bizonytalanság. Pl. most viszonylag földrengés biztos az országunk, de mi lesz 50 év múlva, vagy tárolás szempontjából 5000 év múlva?

    A jelenlegi technikák is sok környezetszennyezést okoznak, pl. a franciák előszeretettel szennyezik meg a Csendes óceánt, az oroszok az északi tengert, meg a szárazföldjüket. De nekik van bőven.
    Aztán van már a világban egypár lebetonozott erőmű is, ahol csak idő és a kiszámíthatatlanság a tényező, hogy az egész emberiségre egy globális katasztrófa várjon.

    Thunder.
    Nem kellene a fél alföldre napelem, elég lenne a háztetőkre, ipari létesítmények , „stadionok” tetejére és még akkor igazából a hálózatfejlesztés költsége is részben megkímélhető. Németországban már most 20 forintért termelnek a nepelemek 1 KWh-ot. Van ahol még sokkal olcsóbban.
    Paks II. terv szerint mennyiért is fog?

    A megújuló energiák tárolása a legnagyobb probléma, hogy a fogyasztási időszakra szétteríthető legyen.
    Ere a szlovákok kibeleztek egypár hegyet és oda táplálják a vizet a felesleges árammal, a kínaiak olvasztott só erőművekben tárolják hőenergia formában kísérleti jelleggel, de elfogadott költséghatékony módszerről van valakinek tudomása?
    Ami biztos, hogy az elektronika és általános technikai színvonal olyan fejlődésen és olyan gyors változáson megy keresztül napjainkban, hogy bizonyára a tárolás és elosztás problémájára lesz lehetőség.
    Aki előre 65-70 évet lát (Paks gazdaságossága esetében) az nem gazdasági szakember szerintem, hanem hiteltelen jövendőmondó és korrupt.

    3.fret
    Magyarországon még ráadásul a tudomány és „Tudományos” Akadémia is a politikának a hűbérese, alárendeltje.

    Azért aki támogatja Paks II.-őt -olyan jó lenne, ha mind gazdasági megtérülés, mind hosszútávú biztonsági aggodalmunkra megnyugtató válasszal szolgálna.

  5. A lassan kifutó 4db VVVR-440 blokkot majd ki kell váltanunk valamivel. De ez a korrupciótól nagy eséllyel duzzadó Paks 2. projekt tele van rejtett csapdákkal. Ezt a bődületes pénzt az alternatív energiákra és a lakkossági ingatlanok energetikai korszerűsítésére költöttem volna. Csak ugye az nem akkora üzlet egyes köröknek, meg nem lehet annyit lopni!

  6. Az atomerőmű által termelt energia árba a radioaktív anyagok hány raktározási, őrzési éve van beszámítva? Ötven, ötszáz, ötezer év?
    Milyen hozzáállás az, hogy az ük ükunokájára is rárakják a rendkívül veszélyes anyagok tárolási költségek terhét, áramot meg csak egy generáció vesz ki a rendszerből? Ez olyan, utánam az özönvíz féle gondolkodás.
    Nem csináltunk már unokáinknak elég bajt? Klíma katasztrófa, vízhiány, olcsó energiahordozókat elfogyasztjuk, őserdőket kivágjuk, teli pakoltuk a világot atombombákkal és mindez nem elég? Még őrizgessék csak a jóisten tudja meddig a mi kényelmünk megteremtésének hulladékát is!. Többek közt ezért ellenzem az atomerőműveket. Mondják meg, mennyi energia jut Paks nélkül egy egy embernek és annyit fogyasztunk. Azt jónapot.
    Trump vajon miért szabadította fel a szénbányászatot, ha olyan bőséges az olaj jövőbeni kitermelési kapacitása? Talán még sem figyel olyan sok, megfizethető áron kitermelhető olaj a föld alatt.

  7. 5. Piton

    „Csak ugye az nem akkora üzlet egyes köröknek, meg nem lehet annyit lopni!”

    Ne legyünk már álnaívak…
    A nagyberuházások mindenütt és mindenkor a kormányközeli csoportok számára való pénzosztás. Ez a kapitalista rendszer alapja. Aki nem tudja magát bebiztosíteni, azt félrelökik.
    Ez volt a viaduktos alagutas autópályák meg a 4-es metró is, és ez Paks II is.
    Ez ment a Halliburtonnal az iraki háború alatt, de ezt játszotta Sarkozy is, de még az IMF igazgatója is…
    A helyzet az, hogy senki nem tudja, hogy mi lesz az olajjal, energiaügyben meg muszály lépni. A megújulók megbízhatalanok, és a napelemekkel pedig tuti, hogy baj lesz 20 év múlva, mert hova teszel több millió tonna brutálisan mérgező anyagot?
    Esetleg egy gazdaságilag szerényebb világban, amikor már az alapok megteremtése is komoly erőfeszítés?
    Én azt sem látom rosz ötletnek, hogy az oroszokkal bizniszelünk, mert jobb a nagyhatalmakkal alapvetően jóba lenni.
    Erdélynek is sikerült 150 évig két ellenséges nagyhatalom között megőriznie viszonylagos függetlenségét…

    Nekem úgy tűnik, Paksot azok támadják a legvehemensebben, akik szerint az oroszokra ellenségként kell tekintenünk, és az ördöggel nem szabad szóba állni.
    Szerintem ez hibás.
    A másik csoport meg mindent kritizál amit a kormány csinál, ezek általában érzelni dolgok.
    Ha mot másik kormány lenne, akkor is lenne Paks projekt, és akkor is lenne pénzosztás… de nagy valószínűséggel a nagy része külföldre…

  8. 7 – Attila:
    Nem mondtál újat. Beruházáson az egész világ lop, lopott és lopni fog, de nem mindegy mennyit! A mi autósztrádánk háromszor kerül többe, mint a horvátoknál, pedig ott is lopnak. —- A röhej az, hogy a te mentalitásoddal meg mertem volna esküdni, hogy Paks 2 ellenes vagy. Mit ad isten, te akkora Orbánfan vagy, hogy még ezt a békát is lenyeled a kedvükért. ELKÉPESZTŐ!!!

  9. Gondoltam mindenki jön majd a megújuló energiával, ami egy csalóka ábránd, kicsit valaki tájékozódik, rájön könnyedén : NEM MŰKÖDIK! De ez persze már ki lett tárgyalva, hogy kb. 15% a lehetőség ennek a bevitelére, ennél több rendszer összeomlást okoz. A német példa pedig csak úgy működőképes, hogy az egész EU-t használja (ki) a kompenzálásra. Szóval tolvaj ide vagy oda, sok varia szerintem nincs. A Viktornak meg egyébként is mindegy lenne miből nyúlja le a százalékot, tehát ez nem érv.

  10. Re: 7 Attila

    Ne hülyéskedj Attila, mi az a borzasztóan mérgező az üvegben, ezüstben, rézben, szilíciumban(még a droppoló anyagok sem sem mérgezőek a félvezető gyártásban), ami rosszabb mint az atomhulladék? PV piac több mint 90% Si alapú napelemekből áll, ahogy a földköpeny nagy része is szintén Si alapú…

    Pont most az energia forradalom kellős közepén bebetonozni magunkat egy olyan beruházásba, ami min 50 évre szól, elég nagy balgaság. Elég lenne várni bő 5 évet, és akkor dönteni, hogy az atom jaj de jó, vagy a megújulók tárolással kielégítik-e az igényeket. Csak halkan jegyzem meg, hogy most is olyan projekten dolgozom, ami villamos energiát szezonális mennyiségben tárol(akár több hó), kémiai alapú, és kellően nagy energia sűrűségű ahhoz, hogy ne kelljen hozzá egy hegynyi valami.
    1m3-ben 500kWh elvileg tárolható lesz, egy átlag család elfogyaszt 3-4000kWh, ami max 8m3 térfogat, ami valljuk be nem túl sok. Csak akad valahol egy 2×2×2m hely valahol.

    Ez az atombiznisz tisztán lopodának épül, plusz a kedves vezető tanácsadó köre tisztán megújuló ellenes(régi paradigmán nehezen tudnak a rég techen szocializált tanácsadók túllépni)

  11. Re:9
    A teljes bioszféra is megújuló alapú.
    Fenntarthatóan csak ez működhet sokáig, többi megoldás az erőforrások felélése.

  12. Akkor elmondom az én véleményem. Amerika, Kanada, Oroszország, Ausztrália, stb. megengedheti magának azt, hogy legyen egy leolvadt atomreaktora, de a 93.000 km2-es Magyarország NEM. Ha Paks körül húzol egy 50 km sugarú kört, akkor az országból jóformán nem marad semmi. Untig elég vérvesztesség volt Trianon, egy atom-trianon már nem fér bele. Tudom az esély igen csekély (?) kb. 500 reaktor közül mindössze kettő (Three miles island aránylag elviselhető) ez 0,4 % belátható (30 év) alatt, de az okozott kár oly nagyméretű (lenne), hogy még a 0,4 % se elfogadható. A 0 százalékot pedig az istenen kívül (akiben nem hiszek) senki se tudja garantálni.

  13. He-he, nem gondoltam volna, hogy a fidesz vezérkar is idejár, sőt az itteni szavazótábor 44%-át teszi ki. De lehet, hogy csak a fő és alvállakozók is olvasók. 😀

    A migránskerítés építésével nálam bevágódott a fidesz, de ezzel az időzített bombaként üzemelő atomerőművel nagy gáz lesz, ha megépül. A mostani miatt is aggódok.

    Egyébként ahelyett, hogy több energiát próbálunk termelni, inkább mérsékelni kéne a fogyasztást.

  14. Attila 7.

    Azért, mert mindenhol lopnak, ne is harcoljunk (vagy próbáljuk meg) ellene tenni, hanem inkább bíztassuk a tolvajt, ugye?
    Kedves Attila, ha úgyis lopnak, ne várd meg, amíg ellopják a vagyonkádat, ajánld fel önként, hogy a vezíredned ne is kelljen a lenyúlásoddal erőlködnie!
    Azért arra is kíváncsi lennék, hogy a kalkulált költségvetés mennyi ideig tartalmazza a veszélyes hulladékok tárolását, mert azzal, hogy jó mélyre elássák, csak földet lapátoltak a hosszútávú problémára és 10000 év múlva is adódnak kiadások, ha addig nem történik valami nem kiszámítható nagy gebasz.
    Ha ennyire nem kell a jövő generációjára gondolni, akkor mi a fenének a klímacsúcs, meg a CO2 kvóta, meg egyéb sokba kerülő környezetvédelmi beruházás. Ennyi erővel majd ez a fiatalok problémája-megoldják.

    Azért az atomerőmű pártolóitól, még mindig nem hallom az ész érveket az üzemműködés és tárolás hosszútávú biztonságára és a gazdasági megtérülésre.

    Hetesi Zsolt előadása nagyon szépen példázza, hogy átlag az atomerőművek létesítési költsége a világ „demokratikus” oldalán több mint duplája, a tervezettnek.
    De ne adjunk predesztinációt a kormány kezébe!

    Azaz az eddig jósolt és tervezett dupla Paks I.áramár szükséges Paks II. 70 év alatti üzemi megtérüléséhez; akkor ez a Paks I.= 14 fr/KWh X tervezett dupla =28 Forint/KWh helyett még a tervezettnek is több mint duplája, azaz 56 forint/KWh lesz jelenértéken?
    Hát ez a vélelmezett termelési ár duplája a jelenlegi szolgáltatói kiskerárnak jelenértéken! Ilyen eletromos áramárral -valószínűleg- be fog dőlni a magyar gazdaság.

    Ki az az agyalágyult, aki ezek után még képes érvelni Paks II. gazdaságossági szükségszerűségével.

    Gertai 9.
    „megújuló energiával, ami egy csalóka ábránd, kicsit valaki tájékozódik, rájön könnyedén : NEM MŰKÖDIK!” Jós vagy, jövőbelátó vagy?
    (Hetesi Zsolt előadása szerint is 2027-tól vélelmezhetően drágulni fog az uránérc kitermelése, mert csak jóval költségesebb lelőhelyek lesznek egy 30 évre. Utána mit is tesznek a reaktorba? Kukoricacsutkát?
    Az olaj és gáz vélelmezhetően pedig ebben a kitermelési ütemben még egy jó ideig elég lesz.)
    Mert a jövőre – távoli jövőre vonatkozó jóslatok még többségében eddig a történelemben sose jöttek be.

    Egyébként van egy rossz hírem is:
    Az emberiség által jelenleg ismert és rendelkezésére álló energiaforrások egyszer kimerülnek.
    Akkor most nem lenne jobb ezt nem megvárni, hanem a kutatást-fejlesztést felgyorsítani? Amíg megvan hozzá az elegendő energiakészletünk. És ez lehet megújuló, vagy nem megújuló, esetleg a Földgolyón kívülről is.

    A jövőt a jövőre bízhatjuk! Itt értelmes számításokra és emberekre lenne szükség és megalapozott tervekre, a technikai fejlődés modellezésével, extrapolálásával.

    Ezzel a gondolatmenettel a felcsúti törpének pedig add önként oda a vagyonod, mert egyébként mindegy, hogy hogyan, de -szerinted- ígyis-úgyis lenyúlja.

  15. 10 dajtás
    Ha ez az energiatárolás igaz ,és majd egy átlagember is megengedhet magának otthon egy 8m3-as valamit akkor oké. DE szerintem ebből sem lesz semmi.
    MA EGY ÁTALG JÓSKA NEM ENGEDHET MEG MAGÁNAK EGY NAPALEMES RENDSZERT (és nem is fog ) , mert a kifizettet 3 milla 10 év alatt kamatol annyit mint a villanyszámla.
    Látsz tömegesen napelemeket a háztetőn? Látni fogsz 5 év múlva Mo-on? A válasz :NEM. Ez nem tudott elterjedni és nem is fog ha eddig nem tette.
    A napelem azokna való akik nem tudnak számolni. 10 év alatt meg inverter meg akksi csere miatt drágább az egész mint szolgáltatótól venni.
    Na de nem vagyok szakértő, nyilatkozzonak Hetesi Zsolték .Kíváncsi lennék a véleményükre.

  16. Érdekes a szavazás eredménye, hogy kb. 40% erőmű-párti. (Bevallom, én is. ) Kb. olyan 90:10 arányt vártam… 🙂

    Szóval amit az erőmű ellenzői leírtak, az gyakorlatilag szinte teljes mértékben igaz.

    De – Paks I. bezár belátható időn belül, kiesik 2000 Mw. Egyszerűen nem látom, hogy ennyit hogyan lehetne egyedileg háztetőkre szerelt napelemekkel kiváltani… Nem keresek rosszul, de még én sem tudnám kigazdálkodni, akkor a nálam csóróbbak mégúgy se. Az államnak erre nincs pénze /mert stadionra kell/, a mostani hitel meg egy vicc kategória, az ideszánt vissza nem térítendő EU pénzt meg másra költi a kormány. Kölcsönt meg senki nem fog adni a magyar államnak, hogy az továbbadja a lakosoknak.

    Szóval van egy kényszerpálya, amire nincs jó megoldás.

    Mindamellett van egy olyan érzésem, hogy Paks II. soha nem fog üzemelni. Egyrészt úgy járhat, mint Bős-Nagymaros és vele bukik a fidesz, másrészt – ha marad a jelenlegi politikai felállás – menet közben „elfogy” a pénz, és a beruházás torzó marad. Aztán majd ráfogják Sorosra… 🙂

  17. 14. előforduló

    „Azért, mert mindenhol lopnak, ne is harcoljunk (vagy próbáljuk meg) ellene tenni, hanem inkább bíztassuk a tolvajt, ugye?”

    Én úgy látom, hogy kell egy magyar tőkésosztály, ha kapitalista rendszerben élünk.
    Különben szimplán gyarmat lehetünk csak, ha minden külföldi kézben van.
    Tehát az első lépés egy tőkésosztály, aminek alapvető érdeke az ország felelmelkedése… Mondjuk úgy, hogy gazdagabb országból többet lehet lopni… ennyit az utolsó agyatlan fidesznyik is tuhat… nem igaz?

    Ezen az alapon szerintem inkább lopjon a Fidesz, mint a balliberális politikai elit szolgálja „becsületesen” külföldi gazdáit.

    Arról viszont szivesen nyitnék vitát, hogy a kapitalizmust mire és hogyan kellene lecserélni, mert alapvetően nekem se tetszik… De egyelőre csak ez van, és a láthatáron sincs konkurrens ideológia… Ja… A kommunisták megmutatták, hogy mit tudnak… de azóta lapozott a történelem.

    Egyébként a szerződésben benne van, hogy az oroszok visszaveszik a használt fűtőanyagot.
    A másik dolog az, hogy ők adják a kölcsönt is, és a visszafizetés az árbevétel egy részéből lesz levonva, és nem képez külön költségvetési minuszt.

    Egyébként szerintem nincs sok elegáns alternatíva…
    Az olaj mindig is zsaroló potenciál marad, és csupán erre építeni rizikós… Meg elég szennyező is. A megújulókkal meg az a baj (egyelőre) hogy kiszámíthatalanok… se a napsütés, se a szél nem jósolható elég biztonságosan, hogy egy gazdaságot lehessen rá építeni…
    Látod… A németek is csaltak…
    Leállítoták a saját atomerőműveiket, de Franciaországtól veszik az atomenergiát… Hnaja… ÍGY könnyű zöldnek lenni.

  18. Imy66 2.

    „Amúgy ha jól emlékszem az oroszok nemrég adtak át egy ilyen típusú atomerőművet ami néhány hét után leállt.”

    Én meghallgattam Stolmár András fizikus, atommérnököt, aki a Paksi atomerőmű építésében is részt vett. Ő azt mondja, hogy a kiégett fűtőelemeket visszaszállítják az oroszoknak, így szól a szerződés. Más kedvező kondíciók is vannak, amiket az oroszok a jelenlegi nemzetközi helyzet miatt voltak hajlandók elfogadni, mert inkább Magyarország számára kedvező, nem nekik. Elmondja azt is, hogy 4 millió lakost tudnánk megújuló energiával ellátni. Állítólag nem is számítanak több magyarra idővel…

    Nézzetek utána, mert több cikk is foglalkozik azzal, hogy nem volt olyan túl jó ötlet Németországban az atomerőművek leállítása.

    https://www.youtube.com/watch?v=IUWk4vmwQcs&t=2566s

    Kicsit hosszú, az elején úgy 20-25 perc után kezdi a fontos ismereteket elárulni. Elmondja azt is, hogyha a politikára lett volna bízva, akkor a paksi erőmű is olyan lett volna, mint amilyen Csernobilban felrobbant. Most sem szabad a politikára bízni.

  19. Mielőtt több ilyen német-magasztaló meg napelem-párti komment jönne jó lenne há rénéznének az illetékes „nap-hívők” a német elektromos áram összetételére. Itt napi szinten lehet megnézni akár nyárra-télre-tavaszra-őszre hogy mikor miből állt össze a német áram.
    https://www.energy-charts.de/power.htm
    (Lehet nézni import/export grafikont is!)

    Tessék megnézni és rácsodálkozni mielőtt hülyeségeket beszélünk 🙂
    A németek nagy merőkanállal esznek a a francia nukleáris energiából mert anélkül kampec lenne a gazdaságuknak.

    Felejtsétek már el a zöld álmokat, hogy megújulóból fedezni lehet a NÖVEKVŐ népesség NÖVEKVŐ energiaigényeit. És akkor még nem is számoltam az elektromos autók rohamos terjedésével.

    Annyi időm nincs hogy minden kommentre reagáljak és javítsam a hülyeségeket úgyhogy csak annyit mondok, hogy paks2 helyett jöjjenek elő a kedves kommentelők 2400MW -nyi áramtermeléssel 70 évre hasonló áron… aztán beszélgethetünk. Csak megjegyzem a nap nem olcsóbb ha beleszámoljuk a tárolást és az infrastruktúrát (ami pakson már megvan).

    Nem véletlenül volt összpárti egyetértés még 2-3 éve is a paks2 témában amikor nem lett belőle kampány-anyag az ellenzéknek. Persze az atom veszélyes meg a hulladékkal is kell kezdeni valamit nem csak eltemetni de ehhez szerintem még kevesek vagyunk, majd 50-100 év múlva talán a tórium-reaktorokkal vagy egyéb módon lehet csak kezelni véglegesen.

    Üdvözlet,
    „egy energetikai szakmérnök(végzős hallgató)”

  20. Ez is hasonló ábra, mint a 19.- ben. Német o. itt sem muzsikál fényesen. A kiépített nap- és szélerőmű kapacitások majdnem kihasználatlanok. (Bár megvannak.)

    https://www.electricitymap.org/

  21. fretoaster 19.

    Tetszik félteni az egzisztenciádat?
    Mint végzős, már le is szerződtél?
    Mivel zöld alig van, tudtál választani az állami, az atom, vagy a szén-gáz erőmű között?

    A bölcs ember sose mond olyat, hogy sosem, vagy nem létezik, vagy kivitelezhetetlen, hanem gondolkodik rajta.

    Több csúsztatást is írtál:
    1. Magyarországon nem növekszik a népesség, hanem csökken. Afrika és Ázsia gondja legyen az övék.

    2. A magyar gazdaság és lakosság energiaigénye mérsékelten növekszik, de mint egyik hozzászóló írta; nagy lehetőség rejlik a megtakarításban is.
    A „gazdag ” országok fajlagos energiaigénye kisebb, mint a miénk. (kis csúsztatás, hogy kitelepítették energiafaló gazd. ágakat, de kimondottan költséghatékonyságból.)

    3. Igaz az elektromos autók fogyasztása megjelenik a jövőben, de egyik legjobban időzíthető töltési időszakkal, ugyanakkor felszabadul nagymértékü szénhidrogén el nem fogyasztás, amit át lehetne vezetni a belsőégésű motoroknál hatékonyabb és környezetvédőbb ipari energiaszektorba gázturbinás csúcs, vagy kombiciklikusba.
    Valamint érdekes gondolat, hogy 10 év múlva már biztosan nem úgy gondolják az autógyártók sem, hogy 150 km-enként autózzunk oda a konnektorhoz, hanem már ma van valamiféle költséghatékony mozgó-tárolásra jövőbeni elképzelésük és nem 30 év múlva..

    4. Készülő mérnök létedre tisztában kell lenned a jelen és jövő energiakutatási irányokkal és benne rejlő potenciállal. Pl. biztosan tanultál a vízbontásból nyert kémiai energiatárolás lehetőségéről is , mint ősöreg, de eldobott gondolat.
    dajtástól szívesen olvasnék valami megismerhető erre vonatkozót.

    5. Igaz a németekre, de a megújulók magasabb részaránya is náluk, mint nálunk, mert ők nem elsorvasztják a megújultat, hanem ösztönzik!
    Miközben nálunk magasabb a hasznosítható „napos órák száma” és a geotermikus lehetőség is adott és pl. szélben is van még sok potenciál és…..
    Jelenleg a napenergia tényleg nem olcsóbb, de rohamosan javul a megtérülési ráta és idő. És világszerte kutatják a gazdaságos tárolás lehetőségét . Amit az emberiség a fejébe vett és a hatalmasoknak is érdeke, abból biztos lehetsz, lesz valami.

    + a jelenlegi tervek szerint PaksII. beruházási költsége Kb. 1.550.000 forint/KW kapacitás, ha a szokásos több mint duplája lesz a végleges beruházási ktg., az már több, mint 3.100.000 fr/KW kapacitás. Nem sok ez egy kicsit????????
    Jelenleg napelem 1.000.000. Fr./KW alatt van kb. 5-6 KW háztartási (és nem ipari szinten) méretben, persze a hálózatba táplált és hálózatból kivett nem termelő időszakban megjegyzéssel.
    Egyébként még egy ipari méretre megnövelt ólomakku sziget tárolási kapacitása is bőven belefér a napelemmel termelő beruházás mellé Paks II. höz képest, de ezt azért alaposan meg kellene tervezni és nem is ez lenne az ésszerű megoldás.
    Egyébként megindult a globális rendszerek összekötése is, ami pl. Afrikai lehetőségeket, tengeri-óceáni lehetőségeket is elérhetővé teszi.
    Hetesi Zsolt előadásához még annyi, hogy a szélerőművek kihasználtsága lehet 22%, de csak azért, mert az áramátvételt és termelési előtervezést törvényileg a lehetőségekhez képest lekorlátozták.

    6. Az is csúsztatás, hogy az infrastruktúra megvan Pakson, mert a két erőmű párhuzamos működéséhez biztos szükség lesz hálózat és transzfer fejlesztésre is, ami ideiglenesség után feleslegessé válik pár év után a Paks I.re eső rész.

    Én jobban támogatnám már akkor a szakaszos beruházást, mire bezár az 1.-2. blokk nyíljon meg az új és ha van lehetőség, meghagyva a turbina és elektromos infrastruktúrát és csak új reaktorrész beruházásával az energia átalakító többi rész felújításával. És csak 2. ütemben a másik két és 1 új blokk.

    50-100 év már olyan távlat, hogy az emberi innováció csodákra képes, ha a közelmúlt egypár évtizedére gondolunk és nem a mai technikai színvonalból indulunk ki, hanem a jövőbe tekintünk.

    Kicsit bízzunk már az emberi elmében.

  22. Az utolsó hozzászólásokból számomra az derül ki, hogy Paks 2 leállításának alternatívája a szél és nap energia átalakítók. Szó sincs róla. Lehet tovább égetni az olajat-szenet-földgázt. És le lehet szokni az energia pazarlásról. Valamint lehet vásárolni elektromos áramot olyanoktól, akiknek vannak atomreaktoraik. Ha Paks leolvad és déli szél van, ahogy éppen most is, akkor megnézhetjük magunkat., és ez nem kizárt.

  23. 12: „Ha Paks körül húzol egy 50 km sugarú kört, akkor az országból jóformán nem marad semmi. ”

    Eddig is tudtuk, hogy imádsz túlozni, már-már mindennapos…de azért álljon meg a karaván…7.850 < 93.000

  24. 19: Nézem a grafikonokat, amin én azt látom, 6-9 GW közti az urán forrású áram aránya (50-70 GW közti teljes termelésből), miközben a francia import maximuma 3 GW-t ér el igencsak ritkásan. Januárban kb annyit exportáltak áramot Fo-ba, mint importáltak.

  25. 21. előforduló

    ” Igaz az elektromos autók fogyasztása megjelenik a jövőben, de egyik legjobban időzíthető töltési időszakkal,”

    Általában éjszaka….

    ” Igaz a németekre, de a megújulók magasabb részaránya is náluk, mint nálunk, mert ők nem elsorvasztják a megújultat, hanem ösztönzik!”

    Látod, csak politikai parasztvakítás… Közben a franciáktól veszik a nukleáris áramot…

    „Egyébként még egy ipari méretre megnövelt ólomakku sziget tárolási kapacitása is bőven belefér ”

    A helyzet az, hogy elég nagy felelőtlenség hosszútávon ki nem próbált ötletekkel kisérletezgetni.
    Bitosan lehet más, jobb lehetőség…
    De azokról egyelőre keveset tudunk.

    Valahogy szívesen elgondolnám, hogy Paks II ellenzői a szivükre teszik a kezüket, és legalább magukban eltűnődnének, hogy a ellenkezés valóban a projektnek szól-e, vagy a kormánynak…

  26. Tetszik, hogy a nagy másik rablóbanda várásban még arra számítotok, hogy a következő két ciklusban is ez a társulat marad. Különben hogyan tudna a beruházásból lopni?
    Most jó drágán vesszük az áramot, persze, hogy nem szeretnék az eladók, ha elveszítenék ezt a piacot. Észak-Olaszországot is a törökök táplálják energiával. A németek megbénulnának a francia atom és a lengyel szénerőmű puffer nélkül. Amikor meg fúj a szél, inkább fizetnek, hogy ne kelljen átvenni a termelt energiát, mert nem tudnak vele mit csinálni. Csak annyit szabad termelni, amennyi azonnal elfogy, különben felborul a rendszer. Ha meg hiány van, akkor a tőzsdén az egekbe megy az ára, ahogy az januárban is volt, ha egyáltalán nem korlátozza be olyankor az illetékes kormány az exportot A piac addig működik, amíg van árú, különben hiánygazdálkodás van.
    2030-ra Paks2-vel is abba a helyzetbe kerülünk, ahol most vagyunk, tehát ligniterőművet is építeni kellene. Ahhoz helyben van az alapanyag, legfeljebb nagy hideg esetén nem bányászható. Az olajos erőmű már nincs, földgázos van, amíg a tulajdonos nem dönt úgy, hogy nem éri meg fenntartani, lebontja és eladja a távol-Keletre. De ahhoz a fűtőanyagnak be is kell érkeznie, azon az áron, ami éppen érvényes. A fűtőelemek meg előre szépen bespájzolhatók, akár több évre előre is. Ráadásul egyedül az atommal termelt áram árába van beépítve a teljes folyamat költsége. Az atomerőművet is le kell állítani időnként, csak abban lehet bízni, hogy abban az egy hónapban zavartalan lesz az import, mert hazai forrásból a hiány már nem pótolható.
    Az energiabiztonság mindig az aktuális kormány érdeke és feladata. Nem véletlen, hogy a mostani ellenzők akkor a támogatók között voltak. Sajnos a politika ma már mindenre rátelepszik, tönkretesz, ahogy a német érdek gátlástalan érvényesítése a déli földgázvezetéket is kinyírta. Bezzeg északon épülhetett másik. Így legalább rajtuk keresztül kapjuk azt, ami sokkal rövidebb úton megérkezhetett volna.

  27. 21 elferdülő (ha már a nickem nem sikerült leírni helyesen 🙂 )

    Nem az energetikai az első diplomám, telekommunikációs mérnökként dolgozom már közel 20 éve. Az energetikát főképp azért tanulom csak ki mert prepperként ez az egyik terület ami érdekel, no meg elég komoly beruházásokat eszközlünk a családi házunkon amihez jól jön (az egyetemi költséget szinte már most megspóroltam a tanultakkal).

    „1. Magyarországon nem növekszik a népesség, hanem csökken. Afrika és Ázsia gondja legyen az övék.”

    1. Nem írtam hogy növekszik a magyar népesség, a zöld álmokat már általánosságban jegyeztem meg.

    „2. … A “gazdag ” országok fajlagos energiaigénye kisebb, mint a miénk. …”

    2. Mondanál pár példál légy szíves ezen országokból? Utána nyugodtan javíttasd ki a Világbank statisztáit is: https://en.wikipedia.org/wiki/European_countries_by_electricity_consumption_per_person

    4. A vízbontásnak ha jól rémlik 40-50% a hatásfoka ez jóval elmarad pl egy szivattyús tározótól.

    5. Németországban a lakossági áram ára duplája mint nálunk, abból söztönzik a megújulókat, de már most gondok vannak a az ellátási rendszereikkel. Szélben pont hogy nem jók az adottságaink, a nap az előnyösebb lenne ha megoldott lenen a tárolás és lennekomolyabb hazai fotovoltaikus gyártás. De még akkor sem lenne értelme a paksi 4 (6-8 lesz a végén) ezer milliárdot kínai napelemre költeni mert nem pont akkor van szükség áramra amikor süt a nap. Ha az általad írt vízbontás annyira jó lenen akkor már ipari méretekben használnák hisz éjjel közel ingyen van áram az alap-erőművekből 🙂
    Remélem, hogy lesz valami komolyabb megoldás a tárolásra de álmokra meg „hiszek”-re nem lehet alapozni egy ország 20 éven belül jelentkező energia-hiányát amikor is paks1 lekapcsol.

    Itt az 5-ös pont után amiket írtál felesleges lenne lereagálni de pár pontosítás csak röviden:
    – mértékegységeket összekutyultad
    – a paks2 és napelem árakat nem lehet így összehasonlítani mivel egy ipari alaperőmű és egy lakossági kiszámíthatatlan megujulóról van szó.
    – szélerőműnél a kihasználtságnak semmi köze a törvényekhez. Nagyon leegyszerűsítve vedd úgy hogy az 1MW-os szélerőműved 20%-on ketyeg éves alapon és nem akkor amikor szükség van neked áramra hanem adhoc jelleggel amikora szél fúj.

    6. Plusz két paksi blokk már 30 éve tervezve volt, az erőmű kiegészítői (földrengésfigyelőktől kezdve az evakuálási terveken át az oktatásig) már rendelkezésre állnak.

    Ne haragudj ha nem válaszolok de munka család és tanulás miatt gyakran még a hozzászólásokat sem tudom mindig elolvasni pedig ez a kedvenc blogom. Annyit javasolnék, hogy ne az ellenzéki propagandából szemezgess hanem olyan szakértők tanulmányait olvasd akik évtizedek óva a szakmában vannak pártállástól függetlenül.

  28. Pár észrevétel az atom vs megújuló vitába.

    Franciák azért annyira nem állnak fényesen, és ráadásul erős csúsztatás hogy a németeket segítik ki. Utóbbi időben pont fordítva volt, idén télen a német széláram tartotta lélegeztető gépen a francia fogyasztókat a nagy hidegben, mert nem volt elég kapacitásuk. Régi, pénzügyileg nullára leamortizált atomkapacitással is úszik az EDF az adósságban, mert hatósági árakból nem tudják kigazdálkodni a villanyáramot. Mi lenne ha új erőművel termelnének… Tessenek megnézni a francia atom kapfaktorát, elég halovány Pakshoz képest, tipikusan egy rugalmatlan túlcentralizált rendszert látunk.
    Nagyon nagy tökönlövés lehet abból, ha egyszerre fog menni Paks I. és II., lehet új távvezetékeket építeni, és új black-out erőműveket építeni. Persze ez a matek nincs benne az árkalkulációba… Nem kellene elkapkodni ezt a döntést, főleg úgy hogy kicsit korai ez a nagy nekirugaszkodás.

    Megújulók és a mítoszaik… Ezeket a mantrákat hallom vagy 8 éve, mikor először kezdtem megújulókkal foglalkozni energetikusként. Drága, nem hozza vissza a befektetett energiát, mérgező, nem menetrend szerint termel,stb,stb. Saját magam láttam azt, hogy a napelem árak beestek a béka hátsó fertálya alá. Amikor kezdtem bőven 1 millió Ft/kWp volt az ár, ma 350eFt/kWp kijön a PV, ami lakossági ár, nem erőművi(az még olcsóbb). 1kWp napelem ha nem lakik az ember egy sötét katlanban 1100kWh megtermel, ami azt jelenti, hogy bő 1 millából a háztartás fogyasztása megvan. Ha valaki geddonra készül, akkor ezekben a rendszerekben nincs akku, és olyan visszatápláló invertert kell venni, ami UPS is egyben, és ellehet vele hálózat kiesése után is. Vannak már ilyen kompakt hibrid inverterek, kb 500eFt/kWp kijön akkustól mindenestül az ára. Bele se kezdek abba, hogy az energia mérlege a PV-nek jobb már, mint a mélytengeri olaj, és jobb mint a palaolaj/gáz. Tárolás is megoldható szezonálisan többlábú megújulós vertikummal, mert rendszerint akkor fúj a szél, amikor nem süt a nap, és fordítva. Erre tipikusan jó példa a német termelés, tavaly már korlátozni kellett a széltermelést, mert nem tudták hova tenni…

    Tárolásban most nagyon nagy a nyüzsgés, öntik zsákszámra a pénzt a kutatásokba. Elektro mobilizáció és a telko ipar nagyon igényli az új és jobb energia sűrűségű akkukat, amik már ma is a laborokba ketyegnek. Nem véletlenül mozgok most ilyen területen, mert ez az iparág nagyon fejlődik. Pl kollégáimmal olyan flow akkut fejlesztünk, amiben a reagensek külön tartályokban vannak, akkucella a klasszikus értelemben véve nincs, csak egy reaktor cella van benne, amiben ha a lötyiket beengedjük, csak akkor működik. Ha nagyon egyszerűen le akarnám írni az elvét, akkor működés szempontjából egy reverzibilis tüzelő anyag cella, de itt nincs hidrogén, hanem minden reagens kémiailag stabil folyadék… Ha valakit érdekel ez a téma, keressen rá a vanádium-redox akkukra, mert elv szempontjából azonos, de teljesen más kémiájú akkuval foglalkozunk.

    Sorolhatnám még napestig miben sántít az atom, de egy dolog biztos, hogy a rövidtávú előnyökért nagy ívben tojunk a hosszútávú problémákra atomenergia területén… Mondom ezt úgy, hogy bő 10 éve masszívan atompárti voltam 😉

  29. freeetoaster 27.
    és a hasonló gondolkodásúaknak
    Először köszönöm is, hogy megtisztelsz, hogy beleolvasgatsz és akik új infot adnak, azoknak azért.

    A hozzáállásod a lehetőségekhez, az ami nem tetszik, mert sikerült az oktatásügynek teljesen átprogramozni és általában a fiatalokat, hogy épp az aktuális elvárásoknak, sztereotípiának feleljenek meg.
    Lehet manapság sok mindenre megtanítják a fiatalokat, de régen egy kétkezi „céhmesterbe”, parasztemberbe több megoldási kézség szorult, mint a mai szakemberekbe. Ez most nem kimondottan az én véleményem volt, de teljesen elhiszem.

    1. Ha a magyar Paks megvalósítás körülményeiről beszélünk, akkor logikusan nem épp Ázsia népesedési dinamikájára gondolunk, hanem a magyarra, ami viszont évente 35.000 fővel már jó ideje fogy.
    És a magyar energiahatékonyságról és nem a szudániról.

    2. Szerintem a német, osztrák, stb. GDP/felh. energia mutató sokkal jobb, mint amiénk. Most nem akarom Szingapúrt felhozni, mert távol van és tipikusan high tech szektor.

    4. Igen a vízbontás jelenleg is ismert módozata nem a legjobb hatásfokú, ezért nem is tartom megoldásnak, csak a fantáziát mozgassa meg, hogy ne legyen bekorlátozott a gondolkodásunk.Esetleg valaki tudhat valami újat itt.

    5. Természetesen az ipari és a lakossági nem összehasonlítható, de a költséghatékonyság vizsgálata igen, és a legjobb a helyben megtermelt bármiféle termék. A többit köszönettel dajtás megválaszolta, akinek a gondolkodása és problémamegközelítése az egyik legszimpatikusabb.

    A szélerőmúveket az adminisztrációval nálunk kinyírták, mert csak a szabályozóknak megfelelően táplálhatnak a rendszerbe, pl. előre hónapokkal kell a betáplálást órára lejelenteni, amikor tényleg nem tudni, hogy lesz-e akkor szél. De erre azért van szükség, hogy a szénerőmű, stb. érdekkörök a max. hasznot kihozhassák, míg a szélkerekek az ideális szélerősség tartományban is állni kényszerülnek. Csak egy ötlet, ha a szenesek-gázos erőművek és a szelesek egymás közt megállapodnának, csak a megtakarítható fűtőanyag egy részének osztozásában, igen sok CO2 lenne megtakarítható.
    Egyébként az indoklásod a hivatalos „áltudományos” mantrázás, amit már igen, több mint 30 éve eldöntöttek.
    De mi is volt 30 évvel ezelőtt a megújulókkal a helyzet és mi most?
    Nem csak biztonság és üzembiztonság, hanem költséghatékonyság oldaláról.
    Ja, a költséghatékonyságról pedig minek is beszélni, ha már a jelenlegi szinten sem igazán védhető.Hát azt is söpörjük az asztal alá.
    Nem tudom milyen mértékegységre gondolsz, amit elírtam? Pl. a potenciálnak nem csak elektrotechnikában van értelme…….

    Szomorú, hogy a hagyományosan solár és fosszilis megújulókban gondolkodik mindenki és nincs új ötlet.
    Igen, nem rossz ötleteket akartam felhozni, mert sokszor a legképtelenebb ötletekből lesz a legideálisabb megoldás.
    A sziget módban is csak az a jó, hogy helyi szinten, de egy háztartásnál nagyobb és gazdaságosabb méretben.
    És látszik a példa, hogy az olvasott bekorlátozza az ember gondolkodását, mert a meglévő témában gondolkodik mindenki pro és kontra és nem a lehetőségekről.

    Én csak azt szeretném, ha a 1.550.000 forint/KW vagy inkább valószínűleg a 3.100.000 ft/ KW teljesítménykapacitás létesítési költségen elgondolkodnánk, elég hatékony-e a jelenlegi és várható technikai ismereteink fényében. És most csak gazdaságilag.

    Kakukk-tól
    azért megkérdezném, hogy milyen költség van az atomerőművekbe, vagy az atomáram árába előre beépítve?
    Mert a teljes hulladék ártalmatlanítási, elbontási és a betárolása egy időre biztosan, már ha kormányunk, mint szokás azt is le nem nyúlja. De kérdem, hogy előre 50.000 évre? Vagy tudjuk, hogy esetleg 1000 év múlva pont a végleges tároló helyén nem lesz-e valami földmozgás, magmakitörés? Akkor ezt milyen költségből fogják megoldani a jövőben?
    És igen, a szomszédaink az orrunk alá pörkölhetnek, de akkor mi is csak azért csináljuk, hogy visszavághassunk. Talán oda sem kellene.

  30. @:14 Én a jelenről beszéltem, nem valami ködös jövőről, így nem értem ezt a jövőbelátás dolgot. A lenyulás mikéntjéről meg csak annyit, hogy ha pl. a Viktor inkább a napelemek mellett dönt, de országosan kiköti, hogy csak a „Nemzet Gázszerelője” által bevizsgált napelemeket lehet telepíteni (+50%) akkor ugyanúgy lenyúl mindenkit. Amúgy nagyon érdekelne a Dajtás által említett módszer, ha nem szupertitkos mint „Jövőnk” infói. Ja, és nem vagyok FIDESZ fan, már maximálisan túladagoltam a „leszarom” tablettát ami a politikát illeti!

  31. Attila 17.

    Ha lopnak akkor nyugodjunk bele? Hogy tőlünk és Mari nénétől veszik el, csak hogy létrejöjjön az új elit réteg. Még ekkora demagógiát!

    Ezek nem a Széchenyi István, vagy Hunyadi Mátyás modern reinkarnációi!
    Egy állam értékét nem annak vezető rétegének anyagi állapota, hanem a teljes állampolgári társadalomé határozza meg.
    Attól, hogy egyesek a lopott szajrét Máltán, Horvátországban vagy éppen Bali szigetén fektetik be, attól János bácsinak miért lenne jobb?ű

    Legyen „magyar” tőkésosztály, na de úgy hogy lopnak? Ezt csak lopásnak lehet nevezni.
    És akkor mi lesz a tényleg tudásuk és erőfeszítésük legjavát beleadó magyar vállalkozókkal? Ők meg lombozódjanak le és meneküljenek el, mert nem elég, hogy állami szabályozás híján a multikkal meg kell küzdeniük, hanem még a ” magyar paprikajancsikkal” is?
    Vagy keressék a hatalomhoz vezető korrupciós utat? Ez aztán a szép társadalmi fejlődési perspektíva.

    Én nem vagyok biztos benne, hogy PaksII. kiégett fűtőelemeit visszaveszik az oroszok legalább is az LMP az ellentettjét állítja, a dokumentumokat meg senki sem láthatja. Na vajon miért is?
    És a hitel visszafizetése az áram áramdíj bevételből történik, de jelenértéken 50 forint/KWh termelői áron. Már eleve kódolt a versenyképtelenség.
    Azért a jelenlegi tekintélyelvű, lenyúlásos, egyszemélyes liberális demokráciánál, még egy Franko típusú diktatúra is sokkal jobb lenne.

    Egyébként a magyar GDP hanyad része „külföldi ” szerinted Attila? És mennyi nyereséget utalnak haza azok a külföldi magyarok?

    Jobb lenne a GNP-vel számolni a GDP helyett, de szerinted miért is nem azzal számolnak?

    Az elektromos autók java része munkába-irodába járáshoz kell, ami időre napközben ideális konnektorra csatlakoztatni.
    A jövőbeni elektromos autók pedig annyi olajszármazék megtakarítását okozzák, hogy azon fosszilis tüzelő anyagmenyiséget sokkal hatékonyabban lehetne ipari erőművi szinten hasznosítani.

    De legnagyobb jövőbeni lehetőséget – személy szerint jómagam- a földrészek rendszereinek összekötésében látok, mert azért a Szahara sivatagja valljuk be, óriási, kiaknázatlan terület és ritkán felhősödik be. Az óceánokon meg szinte mindig fúj a szél és bizonyos hegyvidéken is.
    És a földhő is állandóan rendelkezésre áll. És biztos van más is, de én is csak sztereotípákban gondolkodom.
    Az ipari ólomakku -tudom- rosszul hangzik, de még az is lehetne egy elképzelés és a szennyezése is kisebb, lehetne környezetbarátabb mint a háztartásokban.

    Szóval a társadalmi tulajdonviszony és forma érdekes, de a jelenlegibe azért nem kellene belenyugodni, mert változtatni rajta csak az képes, aki elégedetlen vele.
    Aki a haszonélvezője az csak a viszonyok konzerválására törekszik.

  32. 30.
    Talán csak azért, mert Paks II és a 70 év működési élettartam nem a jelenünk, mint ahogy a megújulók perspektivikus lehetőségei is.

    Hát igen a lenyúlósdi, de ha a solártechnikát is kisajátítanák, abba csak beleszólnának már tőlünk nyugatra levő ellenérdekel felek?

  33. 31 – előforduló:
    Attilával kapcsolatos felháborodásoddal tökéletesen egyetértek.

  34. Re:31

    Nyírkai jóslatban a „paprika jancsi” jelző Gyurcsányt illeti meg, Viktorunk „kiskondás” név alatt fut 😉

  35. Az atomenergia előnyei:
    – állandó és viszonylag olcsó energiaforrás
    – látszólag alig termel káros anyagot
    – a központos kiépítés miatt stabil az áramszolgáltatása

    Veszélyei:
    – ha probléma akad vele, akkor iszonyú nagy kárt okoz
    – a sugárzó hulladék tárolása nem megoldódott
    – nagyon nehéz leállítani
    – sokba kerül a kiépítése
    – háború esetén szinte tuti, hogy lebombázzák

    Attól, hogy valaki fél attól, hogy egy reaktorral probléma lesz, nem jelenti azt, hogy jobb vagy bal oldali, hanem azt, hogy józan gondolkodású.

    Már régóta tudjuk, hogy a túlzott központosításnak ára van. Az energiatermelés is ilyen. Az iskolákban csak a töredékét tanítják annak, ami az adott témáról szól. Igazából olyan, mint a jogsi, csak arról kapsz papírt, hogy a valódi forgalomban egyedül gyakorolhass tovább, nem pedig arról, hogy te tényleg jól és biztonságosan vezetsz.

  36. Re:31

    Az ötleted nem új, pár éve teljes dugába dőlt a Desertec projekt:
    https://en.wikipedia.org/wiki/Desertec
    Érdekes módon szinte az összes érintett észak-afrikai országban ma áll a bál, és élhetetlen káosz uralkodik…
    Ma elérhető technikával teljesen reális a több ezer km-es energia átvitel, erre való a HVDC tech: https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_HVDC_projects
    Kínában van bő 2000km hosszú több mint 6000MW-os kapacitású távvezeték is. Ha Nagyon akarjuk semmi akadálya nem lenne egy afrikai CSP erőmű parknak sóolvasékos energia tárolóval, amit Budapesten fogyasztunk el este:
    https://en.wikipedia.org/wiki/Concentrated_solar_power
    Mai földhözragadt műszaki megoldásokkal is megoldható a teljes megújulóra való átállás, csak ugyebár az akarat. Pl azt a pénzt, amit ma fegyverkezésre költünk, és erre fordítódna, pár évtized alatt átállhatnánk…

    Meg sem említem, hogy vannak ennél sokkal innovatívabb megoldások is, pl gőzerővel kutatják a szobahőmérsékletű szupravezetőket, Tibor bá’ egyből értené miért lenne az akkora durranás… De ott vannak a kémiai úton tároló akkutechnikák is, amiben vannak még bőven tartalékok most is.
    Amiben pl én nyakig benne vagyok, az attól érdekes, hogy kettő különálló folyadékban tárolódik a villamos energia(kémiai úton), ami szállítható, mobilizálható ha nagyon akarja az ember. Magyarán „2 féle befőttes üveggel” elvihető tetszőleges helyre az „áram”, és ott és akkor használják fel, ahol a júzer akarja. Kvázi üzemanyagról beszélünk, csak nem fosszilis alapú. Első protók egy nagyobb ipari UPS-ben fognak majd tesztüzemben menni, majd meglátjuk az eredményeket.

  37. Csak úgy óvatosan szeretném fehívni a figyelmét, a megújulókat lenéző, lekezelő urak figyelmét, hogy az EU nyugati féltekéjét már telerakták napelemekkel, szélkerekekkel és folyamatosan pakolják. De Amarika, Kína, sem maradnak le nagyon.
    A Rossatomnak is komoly érdekeltsége van e-területen.
    Ezek szerint Ők teljesen meghülyültek?
    Jó, jó, mi vagyunk a világ legokosabb népe, de azért mégis. 🙂
    Persze, ekkora hatalmas renszerekben akadnak problémák, mint minden új technológiában, de azért nem kell félteni a németeket, meg fogják oldani.
    Sokkal gyorsabban, mint a sugárzó hulladék elhelyezésénen problémáját.
    Még a kiégett fűtőanyag elhelyezését sem tudták megoldani megnyugtatóan, hát mégy egy kiszuperált atomerőmű teljes, több ezer tonnára rúgó, sugárzó anyag mennyiségenek az elhelyezéséről már nem is beszélve.

    Azok a „szakemberek”, akik 40-50 éve csak az atomenergia iparban tanultak, dolgoztak, majd tanítottak, tőlük nem igazán várható el, hogy csak úgy, agyilag átáljanak megújúlókon gondolkodni.
    A tanítványok szintúgy.

    Az eszébe jutott már valakinek, hogy az a fránya éjszaka az eu- ban milyen rövid.
    Mivel a távvezetékek össze vannak kötve, a keleti félteke már javában termelheti az áramot, mikor nyugaton még sötét van, később megfordul a helyzet.
    Így az ejszaka, saccperkb, 4-5óra maximum.
    Nem beszélve róla, hogy a mai energia felhasználási gyakorlat is csak azért alakult így ki, mármint, hogy éjszeka is nagy mennyiségű áram kell, mert a hagyományos erőműveket nem lehet leállítani csak úgy.

  38. 29.
    „azért megkérdezném, hogy milyen költség van az atomerőművekbe, vagy az atomáram árába előre beépítve?”
    Mert lehet előre tudni, hogy 1000 év múlva majd mit lehet csinálni vele? A szaporító reaktor már valóság, ahol az elhasznált fűtőelem újra felhasználható.
    Azt lehet tudni, hogy a szélerőművekkel mi lesz? Ott fognak virítani a mezőkön az idők végezetéig? Ki fogja lebontani őket? Ha bedöglik, gazdaságosan nem javítható, ki fog rá költeni? A napelemek hatásfokát nagyon lerontja a rákerülő por, rendszeresen tisztítani kell őket. Kíváncsi lennék, hogy a sivatagban ezt hogyan oldják meg.
    Dönteni már kellett, okoskodni meg lehet. hogy várjunk, mert nem lehet tudni, mit találnak majd fel, hogy veszélyes, ne használjuk. Akkor mondhatnánk azt is, ne repüljünk, mert jó ugyan, de annak katasztrófa, aki rossz gépre szállt fel.
    Egy ilyen beruházás nem az egyik napról a másikra valósul meg, szerintem már most is késésben vannak. Persze, mindig lehet várni, hogy majd jönnek új dolgok, de addig is élni kell valahogy. Meg lehet venni áramot, ha van kitől és meg tudjuk fizetni. Akkor már nem jobb a termelői oldalon lenni?
    A tárolhatóság valóban jó lenne, de szerintem már a Pak3 is leállításra kerül, amikorra talán valami használható módszert kitalálnak. Elég azt nézni, hogy a szolárelemek már hol tartanak, a hozzávaló szolárakkukhoz képest.
    Lassan a napelemtáblák már tényleg a legkisebb költség lesz ebben a rendszerben. Ma már raklapszámra hoznak be Németországból néhány éves, bontott paneleket, ami az amúgy is lecsökkent árú újaknál sokkal olcsóbb.

  39. Re:37
    Amit leírtál nagyon tipikus. Anno sokat vitáztam az egyik tanárommal a szélerőművekről, mert szerinte soha se termeli vissza a beletett energiát(EROEI<1), én meg azt mondtam hogy de kedves tanár úr. Véleménye csak akkor változott meg, mikor kiment szakmai továbbképzésre a németekhez. Azóta elhiszi hogy egy szélerőmű EROEI-je bőven 20 fölött van…

  40. Re:38
    Megújuló mítoszok sokadik felvonás… 😉
    Szerinted egy őrizetlenül egy több száz tonna acélból, és rézkábellel kistafírozott torony hány napig állna nálunk? Kérdés költői volt.
    Napelemnek olyan az időjárás, mint a remetének a szex. Nagyon élvezi, és ha nem laksz egy cementgyár közvetlen szomszédságában, akkor kb lényegtelen. Elég régóta öntisztuló üveggel gyártják a napelemeket.
    Minél délebbre megyünk, annál jobban megéri a CSP. Szahara kellős közepén inkább CSP való és nem PV. Adott a váltó technológia, és még a gőzgépen szocializált vén megmondó emberek és követőik is csettinthetnek, hogy van benne valami forgó-morgó hőerőgép. Piszkálóan szoktam mondani, hogy az ilyen szemléletű emberek fejében csak az az erőmű, amiben ég valami, és vizet forralnak. Leragadtak agyilag a gőzgépeknél… 🙂

    Amúgy ma már gőzerővel megy a lebontom a régit(régi 500kW-os turbinák), és újat rakok a helyére(>5MW) a Lajtán túl. Pár éve 20 milláért bontott 500kW-os szélerőművet tudtam volna szerezni, plusz a fuvar. Pénzügyileg megtérült volna pár év alatt a biznisz, de a jelenlegi kormányunk kinyírta a széleseket, és nem kaptam volna csatlakozási engedélyt… Ugyan ez megy pepitában a napelemmel is, csak azt még nem megtiltották, hanem finoman gátolják idehaza. Nálunk van a legnagyobb hulladékkezelési termékdíj a napelemen egész EU-ban, súlyra vetítve nagyobb a díj, mint a kénsavas ólom akkun. No komment.

  41. re Kakukk 38.

    A szélerőművek a beton talapzat és a rotor kivételével szinte csak iparilag újrahasznosítható fém, elbontását rábízhatnánk a sáskáinkra. De nagyon sokáig fenntartható, mert -hiteddel ellentétben- költséghatékonyan, jól javítható és karbantartható.
    Élettartamának csak a torony szerkezeti elemének anyagkifáradása, vagy valami ki nem számítható esemény vet véget.
    Míg az atomreaktorok I. -leges veszélyes anyaga részben újradolgozható (nálunk nincs tervbe sem felhasználó erőmű, se bomba), bár a föld mélyéről letárolás után kérdés ki kaparja elő.
    A másodlagos, mint mint védő-munka ruházat, eszközök, műszaki alkatrészek, tartalmak viszont nem újrahasznosíthatóak. A vasbeton és épületszerkezeti elemek sem újrahasznosíthatóak. És ez az igazán nagy massza és nem a kiégett fűtőelem.

    Nem mindig jó termelői oldalon lenni, ha nem tudunk költséghatékonyan termelni, mert akkor ez pénzügyi ráfizetés és nem érdemes működtetni. Paks II. meg azért jelen viszonyok között is erősen kérdéses és még ott a biztonsági kérdés is.
    És a biztonság is forintosítható.

    Bár hozzáteszem, engem a biztonság nem érdekel, csak a gazdasági és részben politikai mert az emberiség -szerintem- már jobban megérett egy resetre, mint az özönvíz idején.

    Igen, egy ilyen beruházás nem egyik napról a másikra valósul meg, de nem is annyi idő, mint Paks I.
    Talán arra a 2027-30-ra lenne elég idő az újraszámolásra és nem kellene még a 2018-as választásig erőltetve megkötni a szerződéseket, mert azokat már nem lehet visszavonni. Talán elég lenne 2020-ban is és akkor már tisztábban látni, feltéve, hogy lenne hajlandóság és érdekről most ne is szóljunk, csak országérdekről.

    Karbantartani pedig nem csak a napelemeket kell, de az atomerőműnél a karbantartás talán kicsit komolyabb és drágább, mint egy kis sivatagi por letörlése.

    Kérem, a jövőre vonatkozó jóslatra csak megint a kérdésem, hogy jövendőmondó vagy? Azért egy repülőgépnyi utast ne hasonlítgassunk már egy Csernobilhez!

    A soláráramot meg nem biztos, hogy solárakkuban kell tárolni, meglévő hálózati vezetéken eljuttatható ipari tárolóegységhez könnyedén. Az autógyárak-állítólag tervezik, hogy 2030-ra leállnak a robbanó motor gyártással. Gondolom nem arra készülnek autóikkal , hogy majd 150 km-enként konnektorhoz autózzunk.

    chani 35.
    pont az atomenergia egyik alapvető előnyével van a nagy gond: -…… viszonylag olcsó energiaforrás
    a viszonylaggal, ami lehet nem lesz olcsó.

    Köszönöm Tibor’bá -nak a lehetőséget, hogy ütköztette a Paksi véleményeket. Elszomorító a 60-40 arány, de a döntéshozóknak is figyelemreméltó lenne.

    Érdekes következtetés figyelhető meg:
    A Paks II. -őt támogatók körében dogmatikus a kijelentés;
    szimplán kell és punktum!
    Mert csak és semmilyen, most a lehetséges zöld alternatívákra, energiatárolásra se létező, avagy lehetséges műszaki, se gazdaságosságot cáfoló számításba, cikkekbe nem bonyolódtak, vagy nem is tudnak és nem akarnak ész érvekkel.

    Ez egy nagy csalódás számomra, mert értelmes emberekhez méltó vitára lettem volna kíváncsi.

    Azért a műszaki feltöltéseket köszönöm dajtásnak.
    Kíváncsi lettem volna, a Paks II.-höz kapcsolt bármilyen infóhoz is, mert ebből se sok van, azon kívül, hogy tervezetten 12 milliárd euró és 2 X 1200 (vagy 1000 MW. )

    Valószínűleg nem véletlen ez a nagy titkolódzás.
    Mint ahogy , hogy nem lehet véletlen a zöldtermelést kinyíró kormányzati törvénykezés sem.
    Ahol titok lappang, ott valami mindig bűzlik………..

  42. 42 előforduló:

    „A Paks II. -őt támogatók körében dogmatikus a kijelentés;
    szimplán kell és punktum!”
    „Ez egy nagy csalódás számomra, mert értelmes emberekhez méltó vitára lettem volna kíváncsi. ”

    Szerintem olvass figyelmesebben. Az energiabiztonságot és költségeket domborította ki szinte mindenki aki paks2 mellett érvelt. Ha kell adat akkor rengeteg áll rendelkezésedre a felelős kormánybiztos blogján: http://aszodiattila.blog.hu/
    De 100%-os részletességgel ne várj terveket mert az külföldön sem szokás főleg terrorveszély miatt.

    Már az elején sejtettem hogy LMP anyagból tájékozódtál, bánom hogy nem írtam le mert így már nem hiszed el 🙂 . Az LMP anyaggal többek között ezen gondok vannak (átlátszó blog-ra is írtam ezt már 2 éve ) :

    …az ügy komolysága nem engedi meg, hogy :

    1. Komoly szakmai tapasztalat nélkül készítsen valaki ilyen dokumentációt.
    Készítette Sáfár Fanni, aki egy 25 éves földrajz szakos hallgató 🙂 lektorálta egy földrajz-tanár (?) és egy villamosmérnök (ő még azt mondom rendben van).

    2. A kutatást a „Rockefeller Brothers Fund” támogatta, ami egy amerikai családi vállalkozás, kétlem, hogy az ország érdekeit tartották szem előtt.

    3. 2030-ig számoltatták ki az energiatermelést, de sehol nincs megemlítve, hogy 2032-től 2 évenként
    leáll MIND A 4 jelenlegi paksi blokk! Ez azt jelenti, hogy az általuk 2030-ra kiszámított energia fele „eltűnik”.

    Fent is írtam már, kiváncsian várom LÉTEZŐ megoldásokkal akár nappal vagy bármivel hogyan tudnátok előállítani 2400MW + 80%-os hatásfoknak megfelelő áramot. Az nem válasz, hogy a következő 15 évben biztos feltalálnak valami jobbat, ilyenre balgaság lenne alapozni.
    Ha találtak a kedves paks2 ellenzők ilyen megoldást akkor együtt megnézhetjük a gazdasági számításokat is (pl a német-ben vagy kínában gyártott napelem telepítésből nem valami sok csapődik le a magyar gazdaságban.)

  43. 38. kakukk.
    Amely ország szakemberei nem tudnak lebontani egy szélturbinát, azok mit fognak kezdeni egy atomerőmű hulladékkal? 😀

    Ma már 4000 milliárdról beszélnek, a 3000 felejtős, ami, nemzetközi tapasztalatok alapján, lehet még 5-6 ezer milliárd is!
    Ehez jön még 2000-2500 milliárd úgynevezett járulékosköltség!
    De ha valami csoda folytán megállna össz-vissz 6000 milliárdnál, akkor is tragédia.
    Ma, 3 millióért csinálnak, egy 4.7 KW- os rendszert a tetődre, kulcsátadással, 12 év garanciával!
    Hány ilyen rendszer jön ki 6000 milliárdból?
    2 000 000 !!!

  44. Aki bagatellizálja a biztonságot, az hallgassa meg a bolognai buszbaleset 17 áldozatának a szüleit, akik fel vannak háborodva, amiért a busztársaság olyan sofőrt alkalmazott, aki egészségileg nem volt tökéletes (ilyen alapon 40 felett senki se dolgozhatna) Forintosítják egy emberi élet értékét, ami a kárpótlások szerint Magyarországon 4 millió Ft. Olaszországban 30, az USA-ban minimum 100. A biztonság csak addig mellesleges, amíg nem hal meg egy közeli családtagod.

  45. Ciki:
    Tele van napelemekkel a nyugat az igaz, de mellette 50+ atomreaktor is épül azért 🙂
    https://www.statista.com/statistics/268154/number-of-planned-nuclear-reactors-in-various-countries/

    dajtás:
    A német-francia kapcsolattal tévedtem, évekkel ezelőttről ez volt még bennem de tévesen. Sorry és köszi a javítást!
    A napelemes áramellátásba a 10-12 évenkénti inverter cserét és a 30-40 évenkénti napelem cserét is számoljuk bele, úgy már máshogy jönnek ki a megtérülések. Persze a napelem hatásfoka folyamatosan fejlődik, de elég messze van még a mostani 15%-os hatásfok a többitől (pl atom, szén). https://en.wikipedia.org/wiki/Solar_cell_efficiency#/media/File:PVeff(rev170324).png

    Amíg nincs jó hatásfokú energiatároló ami olcsó és több-ezer töltés-merítést kibír addig nem lehet álmokra alapozva kivárni napelemmel. Nagyon jó amit csináltok és drukkolok is, de a prototípusoktól sok éves munka eljutni az olcsó gyártásig. A lítium-ion akkukkal a 70-es években kezdtek kísérletezni és csak a 2000-es évek után kezdett el komolyan terjedni. A Tesla élenjáró de ő is épp a napokban szüntette be az ipari 10KWh-ás lítium akkujai gyártását mert belátta hogy nem hatékony és nincs rá kereslet. (A 6.4KWh-ás még megy)

  46. 43: „Hány ilyen rendszer jön ki 6000 milliárdból?
    2 000 000 !!!”

    Ez ütős érv. Bár lazán dupláztad a tervezett költséget, ha jól láttam… 🙂

    Csak hát… Az oroszok adnak hitelt az atomerőműre – mert ők építik és a pénz egy része visszakerül hozzájuk.
    A háztartások jelentős része nem képes 3 milliót kigazdálkodni egy napelemes rendszerre, tehát erre forrást kellene találni. Ki fog rá pénzt adni?
    Van-e akkora kapacitás a hazai „napelem iparban”, ami 1-2 millió háztartást képes belátható időn belül napelemmel felszerelni? Ha hirtelen megugrik az igény, az ebben esetben nem le, hanem felnyomja az árat..

    Az „atomveszélyt” mennyivel növeli Paks II. a jelen állapothoz képest? Paks I úgyis évszázadokig gondot jelent, az nem repül el onnan, ha nem építjük meg a két új reaktort… és még vannak kérdéseim… 🙂
    Szóval nem annyira egyszerű ez a probléma, mint ahogy sokan gondolják.

    ——
    44: „egészségileg nem volt tökéletes”
    Annyira nem, hogy bárhol, bármikor egyik pillanatról a másikra elalhatott. Ez azért messze van az elfogadható kockázattól. Tesómnak van ilyenje, egyik pillanatban beszélek vele, a másikban már alszik.

    A biztonság kérdése: ahogy feljebb is írtam – Paks I. sem fog felszívódni attól még, ha Paks II. nem épül meg. A probléma velünk marad. Ha van mellette két működő reaktorblokk, akkor kevésbé fogják elhanyagolni a leállítás utáni teendőket, mintha nincs semmi kényszerítő hatás.

    45: „a napelem hatásfoka folyamatosan fejlődik, de elég messze van még a mostani 15%-os hatásfok a többitől ”

    Mivel az „üzemanyag” ingyen van, ez talán nem akkora gond. Persze nagyobb felület, több napelem kell, tehát kevésbé költséghatékony, de a tényleges üzemelésnél már ez nem érdekes szerintem.

  47. Ha Guy MacPhersonnak igaza van, akkor 20 év múlva úgysem fog már ember élni a Földön. Akkor meg csak harjá, csinálják az erőművet! Éljünk jól most, úgysincs holnap!

  48. Attila PV: „A megújulók megbízhatalanok, és a napelemekkel pedig tuti, hogy baj lesz 20 év múlva, mert hova teszel több millió tonna brutálisan mérgező anyagot?” – Hoppá, ez véletlenül érint mert a teljesítményelektronika megbízhatósága a szakmám.

    Áruld el, kedves Attila, mi a mérgező a napelemben? Én szegény, tudatlan, napelemiparban dolgozó mérnök, csak ilyen komponensekről tudok, hogy szilícium, alumínium, réz, üveg, és egyéb szokványos inert anyagok.

  49. 9 Gartai: „Gondoltam mindenki jön majd a megújuló energiával, ami egy csalóka ábránd, kicsit valaki tájékozódik, rájön könnyedén : NEM MŰKÖDIK!” – Milyen érdekes, én egészen sok napelemet, szélerőművet és vízerőművet láttam már, amik egészen úgy néztek ki, mint amik működnek!
    Milyen furcsa összeesküvés, hogy ennyi pénzt nyomnak valamibe, hogy úgy nézzen ki, mint ami működik, pedig közben csak forog üresen! Ki az a hülye, aki ennyi pénzt kidob az ablakon?

    Gondolom, arra gondolsz, hogy a nap és a szél nem szabályozható, nem jön mindig, sőt nem is az igényeinkhez igazítja magát. De például a vizet duzzasztással jól lehet szabályozni, sőt vissza is lehet pumpálni. Sőt, biomasszaerőművet is lehet szabályozhatóra építeni. Ahol meg lehet csinálni, hogy kb. 50%-ot az utóbbi kettő adjon, ott semmi akadálya, hogy 100% megújuló legyen a villamosenergia. Ez gyakorlatilag a hegyes-völgyes országokban adott lehetőség, de olyat is lehet, amit a németek és az osztrákok csinálnak, hogy ketten összefognak és együtt csinálnak egy egészséges mixet. Mi is megtehetnénk a szlovákokkal, románokkal, ha lenne rá akarat mindkét fél részéről.

    Mi csak az elmúlt évben Paks 2 teljesítményének a 10-20-szorosának megfelelő napelemkapacitáshoz gyártottunk alkatrészt, és nem mi vagyunk a legnagyobb piaci szereplő. Pörög a napelempiac, le lehet maradni róla, csak hülyeség.

  50. 46: Ez az, hogy a napelemhez nem kell orosz hitel! Simán meg lehetne csinálni piaci hitelből, hát még ha az állam adna hozzá valami kamattámogatást is, mint a lakásépítéshez.

    Egyik verzió, hogy a bank ad hitelt a háztartásnak a napelemberuházásra, aki onnantól a villanyszámla helyett a banknak fizeti ugyanazt az összeget havonta. 10 év alatt kifizeti, utána ingyen van árama.

    Másik verzió, talán kifizetődőbb, amit Elon Musk talált ki, hogy lehet napelemrészvényeket venni, amikből napelemeket építenek annak, aki igényli. Aztán a termelt haszonból fizeti a részvények után a hozamot.

    Nem kell hazai napelem ipar, meg kell venni a kínait, úgyse lehet vele versenyezni. Villanyszerelő akad, ha kevés, majd felmennek a bérek, és hazajönnek dolgozni Németből.

    Egy atomerőmű nem ugyanolyan veszélyes leállított állapotban, mint amikor fut. Paks I-et mielőbb ki kellene váltani alternatív energiával, leállítani, és nem beüzemelni egy újat. Atombiztonság szempontjából ez lenne a legjobb.

  51. 51: „a bank ad hitelt a háztartásnak a napelemberuházásra”

    Hát, engem rá nem beszélsz hitelfelvételre, az tuti. Meg akiket beszopattak a svájcifrank hitelekkel, azokat se.

    Ez csak akkor működne, ha az energiahatékonysági beruházásokra vissza nem térítendő támogatást adna az állam. /Mint pl. tette (volna) most az EU, csak a kormány ellopta a lakosságtól./

    ” lehet napelemrészvényeket venni” ‘Mibű?’ 🙂
    A magyar lakosság nagy része fizetésnap előtt egy héttel már gyakorlatilag nem jár vásárolni, mert egy vasa sincs.

    „meg kell venni a kínait” Nem a gyártásra gondoltam, hanem a felszerelésre, talán nem volt világos.

    „nem ugyanolyan veszélyes leállított állapotban, mint amikor fut” Ez tényleg így lehet.

  52. Hangsúlyozom, nem vagyok atompárti, de ma nehéz olyan alternatívát találni, amely nem fokozza a másik mumust, a CO2 kibocsátást.
    Ugyanakkor a megújulók technikai háttere valóban nem áll még azon a szinten, hogy ezzel megoldhatók lennének a problémák.
    A megújulókon belül a napelem és a szélerőmű az, amely elvileg tetszőlegesen felskálázható a világban, de éppen ezek, amelyek a jelen tárolási technikák mellett állandó veszélyt jelentenek, mert bármilyen kicsi is az esély, hogy egyszerre mindkettő kiesik, az közel sem nulla.
    Márpedig ilyen esetben a meglévő konvencionális erőműkapacitásnak képesnek kell lennie arra, hogy a teljes villamosenergiaigényt fedezze!
    Nem felét, negyedét, hanem a teljeset, legfeljebb a vízben gazdag országoknál a vízenergia, vagy néhány helyen a földhő hasznosítása csökkentheti ezt, de világszinten ezek nem túl magas arányban fedezik az igényeket.
    És ha vészhelyzet alakul ki az ellátásban, az végzetes következményekkel járhat akkor is, ha a helyzet csak egy óráig, vagy akár néhány percig tart.
    Tehát jelenleg minden kiépített szél, vagy napenergia teljesítmény mögött ott kell állnia egy ugyanakkora, megbízható, kellően gyorsindítású, vagy felterhelhető hagyományos termelőegység a szükséges személyzettel, karbantartással ugrásra készen.
    És ez nem fog változni addig, amíg nem tudunk energiát tárolni giga léptékben, vagy olyan távvezetékhálózatokat kiépíteni, amelyek képesek az éjszakai zónákon átadni teljes energiaszükségletnek megfelelő energiavihart anélkül, hogy kárt tennének benne.
    És akkor még a nemzetközi politikai-gazdasági feltételekről még nem is beszéltem.
    Szóval ezek a feltételek még mind a holdban vannak, erre jövőképet alapozni nem lehet…

  53. 43 Ciki:
    Ne csak a maximális teljesítményt hasonlítsd össze hanem a megtermelt áramot is!
    – A 4.7 KW-os rendszered évente összesen kb 5.2 KWh áramot fog termelni akkor amikor a nap süt (a termelés nagy része főleg nyáron jelentkezik. ). Ez éves 8% hatásfoknak felel meg ha jól nézem!
    Paks meg 80%-os hatásfokkal termel 2400MW-ot mint alaperőmű.

    Ha a hatásfok különbséget megnézed máris 10-szer annyi MW-ra kell kalkulálnod ugyanannyi éves áramtermeléshez!
    Plusz a nap nem tudja akkor adni a teljesítményt amikor kell ergo kell tárolás is.

    Nézted mennyi reaktor épül nyugaton? (+keleten is). Nem lehet (még) a nappal kiváltani mindent ezt miért nem lehet megérteni?

  54. 52: A napelemrészvényt nyilván nem a pórnép venné, hanem az, akinek van pénze. A pórnép rakhatna belőle napelemet a tetejére úgy, hogy rövidtávon sem jár rosszabbul, mint ha az ELMŰnek fizet, hosszú távon meg jobban.

    Manapság elég sok megtakarítás keres helyet, mert a banki és állampapír kamatok 0-hoz tartanak, a részvény meg nem biztonságos. A napelemrészvény egy relatíve biztonságos és elfogadható hozamot biztosító konstrukció lehetne.

    És amúgy bárki csinálhat lakáskasszát, azért a havi 20 000-et a többség félre tudja rakni, de lehet kevesebbet is. A végén, néhány év múlva ott van egy szemmel látható összeg, ami nagyjából elég egy család szükségleteit fedező napelem és/vagy iwind rendszerre.

  55. 54: Tök mindegy, mennyi a napelem hatásfoka. Ami számít:
    -Hány EUR-ba és milyen környezetszennyezésbe kerül egy W?
    -Mit lehet tenni az ellátás kiegyenlítésére?

    Az utóbbira nem válasz sem az atom, sem a konvencionális hőerőmű mert nem lehet elég gyorsan fel/le szabályozni. A gázturbina jó, és jó lehet a víz is, ha olyanra építik, hogy gyorsan indítható.

    Azt is meg lehet tenni, hogy építünk több nap- szél- és vízerőművet, mint ami kell, és ha többet termelnek, akkor nem mind használjuk fel. Napelemmel simán meg lehet tenni, hogy nem vesszük ki belőle az energiát, de a szél- és vízkerékkel is.

  56. Re:54 freeetoaster

    Kis pontosítás, mert elírtad. 4,7kWp PV nem 5,2kWh termel, hanem ennek az ezerszeresét 5,2MWh-t. Továbbá az éves termelést nem hatásfokban adják meg, hanem kapacitás faktorban/load faftor-ban, ami valóban már százalékos szám.
    Bocs, de nagyon bántja a szememet a hatásfok kifejezés, főleg az atomra a 80%, mert szegény atomerőmű egy szimpla atomfűtéses gőzkukta, ami nem is tud 30 pár százalék energetikai hatásfok fölé menni. 😉

    Csak halkan jegyzem meg, hogy a Dunát Paks I. és Paks II.-vel egyszerre közel 9GW hőteljesítménnyel fogja fűteni. Biztos elég lesz a Duna vízhozama aszályos nyáron hozzá? Én erről nem vagyok meggyőződve…

    Akkus témában egy gondolat. Régen nem volt létkérdés a jó akku, ma igen. Régen nem öntötték az akku kutatásba a pénzt, ma igen. Fejlődési pályája ma egy terméknek sokkal meredekebb, lásd IT ipar. Nem kell évtizedeket kotlani valamin, ha van rá piac, és nem kamu amit árul az ember, ráharapnak egyből.

  57. 56: Ábel :
    Ha az árát nem vesszük figyelembe akkor tényleg tök mindegy a hatásfoka 🙂
    De ettől függetlenül ha telerakod az összes házat napelemmel és mindenkinek lesz mégszélkerék is az udvarban akkor sem lesz elég áramod pl szélcsendes szürkületben. Ellenben elköltötted paks2 árának többszörösét.
    Ha a tárolásra LENNE olcsó jó alternatíva akkor persze mehetne megújuló mindenhova, de addig nincs miről beszélni.

  58. Re 42.

    Kösz a cikket.

    1. ha van jobb és alaposabb Paksi infod, érdeklődve várjuk, de addig csak Széll Bernadett LMP-s nemzetbiztonsági bizottsági tag honatya tájékoztatására tudok hivatkozni, hogy ő belenézhetett, de minden nemzetbiztonsági titkosítás alatt áll, egy jegyzetet sem készíthetett; a legtöbbet még orosz forrásból ismerhetünk meg!
    Ja kérem, miattunk ez a nagy titkolódzás. Ki az a Fanni?

    2. ebben egyetértünk, csak az ország és a hatalmon ülők érdekei nem mindig egyek.

    3. Igaz, ezt kellene elemezgetni és nem csak ellátásbiztonsági, hanem gazdaságossági és biztonsági szempontból is.

    Prof. Dr. Aszódi Attila belinkelt cikkéhezl:
    egyetemi tanár. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem • Nukleáris Technikai Intézet. 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 9.
    Azaz egzisztenciálisan a professzor hazabeszél, mint ahogy benned is van egyfajta túlzott lojalitás, meglehet tanárod is………..

    És a fiatal professzor nem gazdasági, hanem műszaki „szakbarbár”, amiben a szakmája és választott hivatása fontosságát hivatott túlreprezántálni. (gondold el, ha bezárna minden nukkleáris technológia, akkor a bepozicionált szaktekintélyek max. munkanélküliek lehetnének és nem a társadalom kiemelten fontos szakterületének megbecsült emberei; annyi elismeréssel, hogy ő teljes , 48 éves életelhivatását tette fel az atomra.)
    A kormányunknak bizonyára már választott és jól fizetett tanácsadója.

    A tanulmányból:
    „Évtizedes rekordokat döntöttek meg az elmúlt napokban az európai piaci villamosenergia-árak „Egy megawattóra ára Németországban 90,5 euróba, míg Belgiumban 110 euróba kerül” 28,05Ft-34,10Ft az 1KWh áram piaci ára.
    Ezzel az a bibi, hogy Paks II. jelenáron a betervezett beruházási költségével is Paks 1-hez képest állítólag dupla áron állítja elő az áramot 70 éves kalkulált megtérüléssel, azaz a mostani, időlegesen megugrott európai áron kb. 26-28 forintért.

    Ha Paks II. Hetesi Zsolt videójában ábrázolt világátlag szerinti, a tervezetthez képest dupla végköltségvetéssel épül meg, akkor Paks II. a már időszakosan évtizedes európai ár dupláján , azaz 56 Ft/KWh áron fog termelni.
    Ez totál versenyképtelenségnek néz ki, 70 éves üzemidőre tervezve. Azaz a mostani politikusaink 70 évre predesztinálják Magyarország versenyhátrányát!

    Az áremelkedés egyik oka, hogy Franciaországban több atomerőművet felülvizsgálatokra időlegesen le kellett állítani.
    Franciaországban és Svájcban az árak közel a duplájára, a 25-40 euró/MWh-s szintről 40-80 euró/MWh-s szintre emelkedtek 1 Ez a németnél jóvakl alacsonyabb’
    A grafikonból igaz leolvasható a folyamatosan emelkedő áramár trend, de az 50-70%-al kiugró csúcsok rövid ideig tartó alkalomszerűek és a téli hónapokra esnek.

    Azt nem tagadja, hogy a francia erőműleállás időleges , felülvizsgálati azaz tervezhetően időszakos (kinek volt anyagi érdeke ezt így összehozni és mennyit kaszált rajta?)
    „Az Európai erőművi kapacitásból 135.000 MW a 2030-as években éri el élettartama végét.” Azaz jelenleg van 15-20 év a probléma fokozott jelentkezésére, persze, ha Európa a babérjain ül ez idő alatt.

    A magyar csúcsterhelések grafikonja nagyon lassan emelkedő magyar trendet mutat, ami mögött meghúzódó tényezőket is érdemes lenne vizsgálni, mert a szervezés és megtakarítás a legolcsóbb beruházás.

    Az is elbizonytalanító, hogy a csúcsfogyasztás agrafikon szerint a magyar GDP növekedés ütemét meghaladta, azaz az tipikusan valamiféle energia hatékonytalaság iskolapéldája. Azért a teljesség kedvéért fontos lenne a napon belüli lefutás ismertetése is.

    A TV-s trükk is jelzi, hogy pár év alatt képes adott technika kiforrni és csökken az eszköz elekromos áram igénye. A háztartási gépek terjedését egy kicsit erőltetettnek látom, mert azokban nagy növekedés nem várható, inkább azok energiahatékonyabb cseréjére, azaz csökkenésre.

    Az elekromos autók töltési grafikonja meg épp egy szabályozatlanságot mutat, mert jelenleg nem hosszú távra, hanem városi furikázásra használt járműveket nem kellene az esti csúcsban konnektorra dugni, lehetne a hajnali, vagy napközbeni holtszezonban egy pár ezer forintos időkapcsolóval tölteni.
    Épületenergetika: dettó.

    „legidősebb erőművek (a víz-, szén- és atomerőművek) jellemzően alap- ill. menetrendtartó erőművek, s tudjuk, hogy ezek az erőművek a mára teljes mértékben eltorzított európai piaci viszonyok között is a piacon vannak.”
    A vizesek több mint százévesen is karbantartás, gépészeti felújítás mellett üzemképesen jól működnek hazánkban is és a szénerőművekre is megoldható a hosszabbított élettartam.

    A zöld energia tárolásáról írja: a villamos energia NEM TÁROLHATÓ a villamosenergia-rendszer léptékében; csak a jelenleg ismert gazdaságosan megvalósítható technológi a – gondolatsort felejtette ki a professzor úr.
    Szerényen az általa ismert lehetőség csak a pneumatikus, kinetikus és akkumlátor rendszertechnológiáig jutott el. Vagy csak nem akar alaposabb lenni?

    Háztartásokban merészen túlzó átlag 3500 KWh/ év fogyasztást feltételez, ami más grafikon szerint átlag 1500KWh/ év jelenleg, de hát szorozzuk meg 2-vel, hogy igaza legyen- Tiszteletreméltó csúsztatása az autóakkumlátor hasonlata, amikor is 14000 db kiskereskedelemben kapható eszközt hasonlítja az ipari tényezőhöz. Mit ne mondjak? Zseniális pszichológiai fogás!.

    És a gyanútlan olvasó fejébe bele is ültette az általa favorizált ötletek magjait.
    Arra még véletlenül sem gondol tanár úr, hogy elektrotech.– kémiai lehetőségek is adottak a már” felhozott ólom akku” teljesítménysűrűség és élettartam növelésére. Persze más tárolási lehetőségról ,kutatási irányról ami kémiai-termikus- elektromechanikus- esetleg mechankai stb. konverzióval történik, mélyen hallgat.

    Az OECD nem hozta össze , hogy Kína és USA aláírja a klíma megállapodást, addig –szerintem- csak gazdasági hátránya származik Európának a CO2 kvótaszerződésből.
    Ja Európa válassza a magas költségberuházású technológiákat, hogy a föld legnagyobb gazdaságai szabadon „füstölhessenek” gazd. versenyelőnyüket fenntartva.

    A szenes erőművek megtérülését elvárt profittal 25-30 évre tervezik. Az olajszármazékok ennél rövidebb, és kisebb beruházás igényűek. A legdrágább az atomerőmű építése. Jó lenne erre vonatkozó összehasonlítás, mert erősen titkosak.
    Vagy 20 évig egyik atome.sem nyereséges. Paks II. meg a hírek szerint kb. 70 év alatt lesz nullszaldós, ha nem száll el a tervezett költségvetéshez képest.. Az, hogy a durván 3-4 típusú erőmű fedezeti pontjának mi a viszonya, bevallom, nem ismert számomra.

    A tanulmány szerint: Jelenleg a fosszilis erőművek a nukleáris erőművek teljesítményének 1/3-át adják. Az atomerőművek negyed részének van még jó 15-20 évük, a többinek több.

    Talán megkövezést kapnék a gondolatért, de egy 25 évre nem lenne érdemes a fosszilis technológiát megelőlegezni? Később az Unió úgyis szigorít, de 25-30 év múlva már a megújuló technológia is többet mutat. És főleg a tárolás-tároló erőmű.
    Vagy csúsztatva a PaksII. blokkjait, kimondottan az Paks 1 ütemezés kiváltására 2032-ben?

    Annyira égetően pont most fontos a politikának-országnak az oroszok pénze, meg az a 3700 milliárd+++++-os buli?

  59. 57 dajtás: köszi a pontosításokat, sokkal jobban benne vagy a témában mint én. Nyugodtan javítsd ki a többieket is. 🙂
    Hatásfoknál (ha rosszul is írtam de) a maximális teljesítmény éves rendelkezésre állására gondolok.

    Őszintén drukkolok nektek az akku projekttel, legyen ez egy magyar siker történet! De azért ne erre alapozzuk azt hogy a következő évtizedekben lesz áram a korházakban iskolákban otthonokban mert csúnyán pofára eshetünk ha mégse jön össze.

  60. 16: Bős-Nagymarosról jut eszembe: Arról kellene egy szavazást indítani (országosat), hogy Paks 2 helyett épüljön meg Bős-Nagymaros mégis! Több értelme lenne.

    17: Attila, ne bosszants már! A magyar tőkésosztály már kialakult a 90-es években, túlnyomórészt lopásból. Most már a Parlament teljes egészében a zsebében van, és a kormány folyamatosan kötelességének érzi, hogy tovább lapátolja a pénzt a zsebükbe. Ne próbáld már ezt kimosdatni!

    27: „Annyit javasolnék, hogy ne az ellenzéki propagandából szemezgess hanem olyan szakértők tanulmányait olvasd akik évtizedek óva a szakmában vannak pártállástól függetlenül.” – Ez egy nagyon logikus mondat. Csak egy probléma van vele: aki az atom szakértője, annak az egész élete erre lett építve, ebből van jó megélhetése. Az emberi agy olyan csodálatos szerkezet, hogy ilyen esetben teljesen meggátolja, hogy az illető a számára hátrányos tényeket is figyelembe vegye és objektív véleményt alakítson ki. Ez működik Aszódi Attilától az utolsó takarítóig.

    28: Köszi, Dajtás!

    31: A Szahara jó ötlet, csak előbb meg kéne oldani Afrika népesedési, gazdasági és szociális problémáit, mert különben az első horda szétszedi.

  61. Re:60
    Nem is kell egy csírájában létező dologra alapozni az életet, ezt hívják vágy vezérelt gondolkodásnak. Hogy odaszúrjak az atomos tábornak, ők is pont ezt csinálják 🙂

    Hozzáteszem a megújuló ipar nálam kezd háttérbe szorulni, lenyomom még ezt a projektet és átmegyek egy másik szakterületre, mert az már jobban érdekel.

  62. 47:
    Ha Guy McPherson-nak igaza van, akkor hozzá se szabad nyúlni az építéshez, mert tök felesleges pénz kidobás. Mire elkészül, már ki is irtódott az emberiség, és nem kell az energia.

  63. re. 58 freeestoaster

    megint a jelenről beszélsz a jövő kizárásával.
    Nem csak az atomot kellene nyomni, hanem a várható lehetőségeket számszerűsíteni.
    Pl. ha leszakadnál az akku témáról, és teret kezdeményeznél valami konstruktív energiatárolási témában.Sajnos ezt teszi a professzorod is alapos csúsztatásokkal.

    Igen a tárolás az egyik kerékkötő, de amint erre lesz pénzügyileg hatékony megoldás, PaksII. mehet a szemétdombra mind a 3700, vagy 6000 milliárd forinttal együtt, mert egy veszteséges üzem azonnal lehúzza a rolót.

    Az energetikai hatásfok meg csak a mérnököt érdekli,
    de a megvalósításhoz mindig a pénzember bólint igent,
    akit meg kizárólag a pénzműködés hatásfoka, azaz hozama érdekel.

  64. Ábel 61.

    A géppuska még most is korszerű elrettentő erő, Afrikában is.
    A Szahara azért nem az az élhető közeg.
    De a népesedési probléma az övék, ha magunkra húzzuk őket, akkor a mienk is lesz. Akkor meg úgyis minden tökmindegy lesz.

    Ilyen elven a sáskáink téglánként fogják elhordani Paksot.
    Nincs mese, őrizni kell…sajnos .

  65. 58: Abból, hogy hány EUR egy W, neked hogy jön az le, hogy az árát nem veszem figyelembe? Pont azt írtam, hogy ez számít.

    Ha telerakom az összes (megfelelő tájolású, nem árnyékolt) háztetőt napelemmel és szélkerékkel, az Paks2 árának töredéke, de szélcsendes szürkületben tényleg nem termel.
    Feltűnt, hogy írtam még vízről, gázról, biomasszáról is?

  66. 65: Csakhogy ha a fegyveres őrség bérét hozzáteszed a költségekhez, máris nem éri meg. Minden jobban megy egy működő állam területén.

    Akkor már legjobban az érné meg, ha egész Afrikát ronggyá atombombáznák, és akkor utána nyugodtan ki lehetne aknázni a természeti erőforrásokat.

  67. A posztot ezzel a mondattal fejeztem be: „a szakemberek pontos számítások helyett saját szubjektív véleményüknek (vagy anyagi érdeküknek) megfelelően torzítják az adatokat, az argumentumokat.” – Hát ez bejött. 😀

  68. 59, 64 előforduló:
    Fordulj nyugodtan a profhoz hogy világmegváltó javaslataid vannak és mondd meg nekik mennyire csúsztatnak ők is valamint egy tévúton járnak…

    A további kommentelést befejeztem ebben a témában mert nem sok értelmét látom ugyanazt szajkózni ha nem jöttök konkrét számokkal csak a fényes(nek hitt) jövővel.

    Mindenkinek frankó napot/estét kívánok!

  69. mervo 23.

    Teccik Tibor’bá 22. és 68. lényegretörő megállapítása.

    És igen 7.850Km2 igen kicsi, csak elkerülte a figyelmedet, hogy az ország csaknem geometriai közepén és Pest alatt van. Ha Kecsmemétről Zalába utaznál, akkor Szerbián keresztül, vagy Szlovákián keresztül mennél?

  70. freetoaster 69.

    Bizonyára elkerülte a figyelmedet, de semmit sem javasoltam a zöldből, hanem a prof anyagából kiemeltem.
    A csúsztatás pedig ott áll tényszerűen.
    Az atomos szakértelmét pedig nem kérdőjeleztem meg, csak felülreprezentáltnak tartom.

    Azért a cikkért mégegyszer köszi, mert legalább látom az adatokat, amivel kalkuláltak.

  71. 69: Igazán lekötelezel, ha abbahagyod ugyanannak a szajkózását. Esetleg reflektálhatnál szakmai érvekkel a szakmai érveinkre. De persze nem muszáj, az is szabadságodban áll, hogy sértődötten elhallgass.

  72. 72 Ábel:
    Nem sértődötten távozok hanem fáradtan… 🙂

  73. Még most is azt érzékelem, hogy sokakról lepattant az, hogy a megújulók milyen korlátokkal bírnak.
    Tudomásul kell venni, hogy ha nem atomban gondolkodunk, akkor ma nincs más értelmes alternatíva, mint a fosszilis, abból is főleg a gáz, az legalább jó alap a megújulók felfuttatására, mert jól kiegészíthetik egymást, és a CO2 kibocsátása is mérsékeltebb.
    Igaz, drága, és kiszolgáltatottsággal jár, de ez van, vagy vehetjük a drága import áramot.
    Vízenergiában nem vagyunk gazdagok, a kihasználatlan lehetőségek messze elmaradnak az igényekhez képest, a geotermia sem alkalmas nagyban az energiatermeléshez, legfeljebb a fűtéshez, a biomassza sem egy sikertörténet, azt láttam, hogy tarolták le az erdőket a fél országban a néhány biomassza égető kedvéért, míg az elégett tápanyag maradványok a meddő között landoltak.
    Nekem is fáj a szívem a megújulókért, hatalmas potenciál van benne, de amíg nem tudjuk tárolni, addig csak arra alkalmas, hogy a rendelkezésre állás idején spórolhassunk a fosszilisekkel, leállítva vagy leterhelve azokat az erőműveket.
    Amitől persze egyből leromlik a kihasználtságuk, és drágul az ott előállított energia. Szóval bonyolult a probléma, nem olyan egyszerű, ahogy a hurráoptimisták gondolják…
    Ha megoldják a tárolást, akkor igen gyorsan átveszik az uralmat a megújulók, ez világos, csak azt nem tudja senki, hogy mikor lesz egy olyan áttörés, ami ezt lehetővé teszi.
    A fúziót is mindig ígérgetik, aztán soha nem jutunk közelebb hozzá…

  74. Nem lett kitárgyalva annak a lehetősége, hogy a globális felmelegedés, az elsivatagosodás könnyen hozhatja magával a Duna vízhozamának időleges (2-3 hónap) szubminimumát, amiből nem tartható fenn a szükséges hűtés.

  75. Már jó ideje nem írtam ide, megvan annak az oka Tibor bá „sajátos” cenzúrája okán, amit ő a blogon többször tagadott.

    Most csak azért teszek kivételt, mert első kézből tudok adni napelemes rendszerre információt.
    Szóval lassan egy éve indult a beruházás 1500000 HUF, 3 kWp rendszer.
    Az éves fogyasztásom 2916 kWh körül van, tehát DIREKT túlterveztem a rendszert.
    10 év garancia, 12 havi kamatmentes részletfizetés.
    A napelemre 25 évre azt garantálják, hogy 80% lesz a teljesítménye az eredetinek. Azaz akkor is fog termelni, csak kevesebb lesz a maximális teljesítménye.
    Az inverter romolhat el, de mivel az egy rakás elektronika, és azt lehet látni, hogy milyen a költséggörbéje az átlag elektronikának, szerintem nem tévedek nagyot, ha nem számítok az ár emelkedése 10 év távlatában.

    De mint tudjuk,
    „On a long enough timeline the survival rate for everyone drops to zero.”,
    azaz mind meghalunk egyszer.
    Van egy pár kandidáló esélyes ok.
    De próbálkozni szabad, hát megérem a garancia idő lejártát és az inverter cserét… 🙂

    Most indulnak új lakossági pályázatok kvázi ingyenes, hosszú lejáratú hitellel.
    Beszéltem a kivitelezővel, most az árak esése miatt olcsóbban kijönne a jelenlegi rendszer.
    Az inverter beüzemelése május végén történt, jelenleg eddig 3800 kWh-ot termeltem, és még van hátra majdnem 2 hónapom,
    A márciusi termelésem 389,4 kWh volt a következő két hónap valószínúleg jobb lesz. Számoljunk 2x 400 kWh-val.
    Ekkor az éve termelésem 4600 kWh vagy 4,6 MWh lesz.

    A beruházás előtt csináltam gazdaságossági számítást, szembe állítva az akkori 10 éve államkötvény hozamokkal (3,25%) kalkulálva, kamatos kamattal(!) számolva.
    A megtérülés 11-12 év közé jött ki.

    Mivel a rendszerem túltervezett (kb. 1,5x-en), ennél a megtérülés jobb.

    Egyénként, pro és kontra érvek elhangzottak.

    Az tény, hogy egy napelem geddon biztosabbak egy atomerőműnél.
    Sok-sok lokális rendszer (hibatűrés), ha van nap meg lehet csinálni, hogy felhasználjuk a megtermel áramot.
    Ha az atomerőműnél elmegy a személyzet, vagy valami elromlik, akkor mi van?
    Szóval lesz geddon vagy nem lesz?
    Mert akkor egészen másképpen kell nézni a kockázatokat.

    Ha békeidejű logikával gondolkozunk:
    Eddig az orosz olajtól meg gáztól függtünk.
    Pakssal, megint az oroszok technológiájától és finanszírozástól fogunk függeni.

    Mennyivel lesz rosszabba helyzett, ha egy ideig az import áramtól függünk, ami sokkal kevésbé monopolizált piacról jön?

    Nem költünk el egy rakás pénzt lehet, hogy feleslegesen, hanem megvárjuk az energiatárolás fejlődését.
    Tudom, kevesebbet is lehet lopni.

    dajtással egyetértve nagy a nyüzsgés a piacon, mindenki mozdul rá ezerrel.
    Az energiaráfordítással arányos az eredmény is, legalább az eddigi akkumulátor, napelem ártrendek ezt mutatják.

    Egy mai hír:
    http://www.eenewspower.com/news/high-efficiency-thin-film-perovskite-solar-cell-patent-granted-solar-tectic

    „An example of the perovskite layer is CsSnBr3 which has a bandgap of 1.75eV, ideally suited as a top layer on silicon thin-film which has a bandgap of 1.12eV. Such a tandem solar cell is capable in theory of 45% efficiency, though ST has set a more realistic 30% efficiency goal, higher than the 26% theoretical limit of silicon wafer technologies. ”

    Ha a gazdaságosságot nézzünk,
    BIZTOS, HOGY NINCS ALTERNATÍV JOBB BEFEKTETÉS PAKS II-nél?

  76. 76 – PZuj:
    Írsz amikor akarsz. Nem írsz, ahogy neked tetszik, de engem ne hozz elő, mert semmi közöm hozzá. Vádolni pedig ne vádolj hazugsággal. Van, aki bizonyítottan hülyeségeket ír, illetve olyat, ami senkit se érdekel. Ilyen például az utóbbi időben Barcelona. Az ilyet parkolóra teszek, és csak akkor megy át, ha elfogadható, amit ír. A cenzúra egy csúnya szó, de nem elkerülhető. Neked fogalmad sincs, milyen szövegeket blokkolok le. Ha cenzúráznék, akkor például Attila (PV) elképesztő Orbán imádata nem jutna el az olvasókhoz.

  77. Tibor bá: Nem akarok belemenni, én másképpen emlékszem.

    Nem csak az esetleges sértődöttség okán nem akarok írni, hanem sok időt is elvesz.
    Az életemben jelentős pozitív fordulat állt be, jó pár vargabetűvel.
    Még várok pár pozitív dolgot.
    Szóval azzal akarok foglalkozni inkább.
    Még a geddon előtt… 🙂

  78. „Igen a tárolás az egyik kerékkötő, de amint erre lesz pénzügyileg hatékony megoldás, PaksII. mehet a szemétdombra mind a 3700, vagy 6000 milliárd forinttal együtt, mert egy veszteséges üzem azonnal lehúzza a rolót.”
    Ez egy ütős érv. E szerint Paks2 pártolói azzal számolnak, hogy mai naptól nyolcvan éven keresztül nem oldódik meg az energia hatékony tárolása és egy tapodtat sem fog a zöld energia fejlődni.

  79. 80. Károly

    ” E szerint Paks2 pártolói azzal számolnak, hogy mai naptól nyolcvan éven keresztül nem oldódik meg az energia hatékony tárolása és egy tapodtat sem fog a zöld energia fejlődni.”

    Tudod, hogy mekkora gigantikus pénzek vannak felhalmozva a világ irányítóinál?
    Ha akarták volna, akkor már eleve olyan benzines autókkal járhatnánk 20 éve ami 2 litert fogyaszt 100-on, és az akkumlátoroknak már 20-szoros kapacitásuk lenne, és minden házon napelem virítana. A technológiák évtizedek óta készen állnak, csak a tömeggyártást kellett volna felfejleszteni.
    De ők inkább abba ölték a pénzt, hogy a Google/facebook/etc mindent tudjon rólad, és önként magaddal hordd a jeladót, telefonnak álcázva.
    Tehát, ha a globális elitet valóban érdekelné az energiaprobléma, akkor már nem lenne energiaprobléma.
    Gondood, hogy ANNYI pénzzel a trezorjaikban hagynák, hogy ilyen fontos dolgokat a kiszámíthahatlan piaci mechanizmusok befolyásoljanak?
    Én kétlem.
    Tehát szerintem nem életszerűtlen biztos tudás hiányában úgy tekinteni a kovetkező 20-30 évre, mint az előző 20-30 folytatására.

  80. 81: Érdekes, én pont azt látom, hogy vagy 40 éve ömlik a pénz a napelemfejlesztésbe. Sokáig volt is panasz, hogy hiába a sok erőforrás a fejlesztésre, nemigen akar olcsósodni. Mostanára érett be.

  81. 75: Tibor bá
    „a globális felmelegedés, az elsivatagosodás könnyen hozhatja magával a Duna vízhozamának időleges (2-3 hónap) szubminimumát, amiből nem tartható fenn a szükséges hűtés. ”
    IGEN! Ettől reálisan lehet tartani – ráadásul a bővítés csak tovább növeli a hűtési igényt.
    Vagy lejjebb csinálni meg a határhoz közelebb.
    Szóval lehet jobb lenne forgatni még egy-két évig ezt az orosz pénzt – oszt osztozni amit hoz addig is – mert a technológiai bumm bármikor beüthet…

  82. 81:
    Már vagy harminc éve figyelem az akkutechnológia fejlődését és mindig 2-3 év múlvára ígérik az áttörést, a csodaakkut. De 2-3 év múlva lófütty sem jön, nemhogy csodaakku. Az elérhető technika csúcsát láthattuk Samsung telefonokban (a kevésbé szerencsések a látvány mellett a szagát és melegét is élvezhették). Negyven évnyi fejlesztés után egy lítiumos akkumulátor egységnyi kapacitásra vetített ára talán már csak duplája egy hagyományos, száz éves ólomakkunak és ciklusszámban sem lényegesen jobb. Talán a VRB technika látszik alkalmasnak nagy mennyiségű villamos energia tárolásra, de harminc évnyi fejlesztés után mit olvasok egy friss tanulmányban: „A vanádium akkumulátor ára: Kutatásunk során egyetlen cég esetében sem találtunk árat”. Tehát még mindig kísérleti fázisban van, de 2-3 éven belül biztos lesz áttörés…
    A pénz sok mindenre alkalmas, de a fizikát nem tudja megerőszakolni, bármennyire is ezt képzelik a tulajdonosaik.

  83. Tibor bá, ez be is fog következni ,2o16 ban Cernavodánál olyan alacsony volt a Duna vizállása ,hogy le akarták állitani a reaktorokat ,de a problémák már 2o11 ben jelentkeztek.
    http://www.reporterntv.ro/stire/centrala-nuclear-electrica-de-la-cernavoda-afectata-de-nivelul-scazut-al-dunarii
    A napelem parkot pedig szétveri az extrém jégeső,a szélerőmúveket letépi a tornádó és annyi.
    Hagyja ,hogy a sok álmodó álmodozzon csak ,mert az ilyenek a legfontosabb tényt hagyják figyelmen kivül,az extrém időjárást ,ami mindennek beteszi az ajtót 🙂
    Tegnapelött megdölt minden melegrekord ,Edelényen 27 fokot mértek.

  84. 81 Attila (PV)
    Már megint kezdesz belecsúszni valami összeesküvéselmélet-félébe.
    Nem tudom elképzelni, hogy az egész világ a maga kibékíthetetlen ellentéteivel, megosztottságával engedelmesen alárendelné magát ilyen szándékos technológia fékező akaratnak, hogy ne lenne köztük egy renitens sem, amely éppenhogy fel ne akarná használni a technológiában rejlő potenciált, hogy a maga javára billentse az erőviszonyokat.
    Inkább valószínűsítem gabiiii feltevését, hogy vannak műszaki problémák, amelyek megoldása nem csupán pénzkérdés, hanem fizikai korlátok is határt szabnak.
    Nem olyan egyszerű óriási elektromos potenciált belegyömöszölni egy kis térfogatba, és méghozzá úgy, hogy kellően biztonságos is maradjon.

  85. 86. hubab

    „hogy ne lenne köztük egy renitens sem, amely éppenhogy fel ne akarná használni a technológiában rejlő potenciált, hogy a maga javára billentse az erőviszonyokat.”

    Lehet egy-egy retinens, de őket könnyű megvenni vagy jobb belátásra bírni.

    A fejlesztéshez rengeteg pénz kell, és ez a rengeteg pénz már nagyon egy oldalon koncentrálódik. És csak a „jó” fejlesztésre jut.
    Nyilván „jut” a napelemre is, de pont annyi, hogy ne zavarjon sok vizet, és felszívja az érdeklődőket, hogy ne a saját szakállukra kutatgassanak.
    Nem én mondom, egy svájci csoport tárta fel, hogy 300 család ural 1500 bankot, ami 47 ezer multicéget irányít.
    Ez lefedi a globális termelés több mint a felét.
    A többi apró szétszóródott, egymással versengő, labdába nem rúgó társaság.

    Az meg szerintem nem összeesküvés elmélet, hogy a legnagyobb játékosok összehangolják a tevékenységüket a profitmaximalizálás érdekében.

  86. 85: Minden elromolhat, ez tény. De ha választani kell, inkább legyen egy szétvert napelem a tetőmön, mint egy leolvadt atomerőmű a szomszéd városban.

  87. gabiii 84.

    Attila 81. hozzászólásában most épp lehet igaza van, kivéve talán az utolsó két sort.

    Ha hétköznapi autós vagy, talán neked is feltűnt, hogy az egyik ólomakkumlátor 1 év alatt kampec, de van olyan, amelyik elketyeg nagy ritkán 8 évet is kb. azonos körülmények között.
    Szóval a 8 éves fajtából érdemes venni és nem a 2 évig bírót.
    Ez a technika már több évtizedes tény és nem az utóbbi évek ígérete.

    Rossz nyelvek szerint vagy a kapcsolt elektronika, vagy egy kis kémiai filléres anyag plusszal többszörösére lehetne a feltöltés-kisütésszámot, kivehető energiát növelni; az élettartamot megnövelni.

    Ráadásul az ólomakkumlátor hulladék megfelelő szabályozással viszonylag könnyedén gyűjthető, újrahasznosítani.
    Szakszerűen letárolva és használva, elenyésző a kinetikus és termikus környezeti káros hatás.
    (ugye itt egy 3,5MWh/év házi rendszerhez Aszódi prof. legalább 400 db állandó ólomakkuval számolta – ami szerintem túlzó- de csak egy ekkora egyszeri tétel rendeléséért is padlóhoz verné örömében a fenekét a forgalmazó.) Már megint rákapcsolódtam erre az idióta ólomakkus sztoryra.

    kalotaszegi 85. írásához
    hozzáteszem, arra az irtóztató jégesőre (javítható kár) manapság kisebb az esélyünk, mint a Duna kritikusan alacsony vízállására + vízhőmérséklet.
    70 év alatt egy armageddonra igen.

    hubab 86.
    Sajnos a világ dolgaiban tényleg mélyen benne van ” a hatalmasok” praclija.
    Akkor leszünk gondban, ha az energiára rátelepszik a hatalom, központosítottan, mint most kormányunk, mert akkor vége lesz az egyéni kezdeményezésnek és lehetőségnek; és becsatornázzák belőle a hasznot maguknak az „uralkodók”.

    Ilyen példa az autótörténelem 100 éve is, a kényelem sokat, a motor már kevesebbet változott. Régen 20 literből ment 100km-t, most a negyedéből. Hiába hallani egyedi-egyéni ötletekről, azok a hétköznapokba érdekek miatt sosem kerülhetnek be, mert a kizárólag multik kezébe került iparágnak megvannak a sajátosságai.

    A fizikai-technikai korlátokat pedig -igaz előre pontosan nem meghatározható módon és időben – folyamatosan, egyre gyorsuló tempóban oldja meg az emberiség.

    Mint az a hozzászólásokból kiderült, az „óriási elekromos potenciált ” egyáltalán nem biztos, hogy elektromos formában kelle tárolni is.

    Legyünk nagyobb bizalommal a jövőhöz és az emberi innovációhoz.

  88. hubab és Attila(PV) :
    kettőtök álláspontja között lehet az igazság mint arany közép út. Igaz, hogy vannak hatalmas érdekcsoportok de az is hogy vannak független kutatók bár jórészt minimális erőforrással a nagyokhoz képest. Ez alapján elég nehéz komoly befektetők nélkül nagyot alkotni. Telekommunikációban dolgozóként azt látom, hogy ha van egy komolyabb kezdeményezés alulról vagy kisebb cégtől az mielőtt kinövi magát megveszi az egyik piacvezető. Ha anagyhal tudja használni akkor beépíti a saját portfolio-ba ha nem tudja akkor kinyírja a további fejlesztését.

    Egy svájci tanulmány szerint (link lent) :
    „Eredményként megkapták a gazdasági hatalom térképét, melynek középpontjában 1,318 egymással szoros kapcsolatban lévő cég helyezkedik el. Mindegyikük legalább két másik, de átlagban 20 másik céghez kapcsolódott részvényesként. Ez az 1,318 cég a világ folyó bevételeinek 20 százaléka felett rendelkezik, de részvényesként a világ “blue chip” és feldolgozóipari cégeinek többségét is birtokolják, ami további 60 százalékát teszi ki a világgazdaság bevételeinek.”
    http://24.hu/fn/gazdasag/2012/07/03/150-ceg-uralja-a-vilaggazdasag-felet/

    Na most akkor próbálj meg ekkora szembe szélben pisálni (pl olyan energiatárolót fejleszteni ami az olajosoknak nem érdeke) 🙂

  89. Azért tényleg jó lenne ha a nagy Zöldek kicsit utánanéznének mi is az az alaperőmű, s csak ezután akarnák ezt összevetni a tyúkól tetejére eszkábált napelemekkel. Pl. Pzuj részletesen taglalta milyen kíválóan működik a saját visszatáplálós rendszere, ami igaz is, de talán ki kéne próbálni mennyi villanyt ad ha a betápot ( alaperőmű) leválasztja. S lehet 2000000 ilyen rendszer is telepítve, az eredmény ugyanaz ( zéró ). Egy másik példa: van egy Rába Steiger traktorunk, de szerintünk büdös meg drága, hány Mountain bike-s tudná ugyanazt megoldani? 1000? 10000? Na kb. ennyire értelmes ez a vita.

  90. 90.
    Nézd, ha a világ ennyire egyszerűen kézivezérelt lenne, akkor az orosz nyersanyagforrások már rég a globális hatalom kezében lennének, és nem szervezkednének ezerrel, hogy azokat megszerezzék a világégést kockáztatva.
    És azt sem hiszem, hogy Kínában, vagy Iránban is az történik, amit akarnak.
    Azért az ottani kutatóközpontok elég önjáróak, olyan fejlesztésekkel, aminek a másik oldalon nem nagyon örülnek.
    Mondjuk az olajexportban érdekelt országokra igaz lehet a megközelítésed, azok valóban nem érdekeltek a váltásban…

  91. Re:91
    Megújuló mítoszok 2. 😉

    Fő probléma a polémiában az hogy almát hasonlítunk össze a körtével.
    PV főleg nappali csúcserőmű szerepét tudja betölteni tárolás nélkül, teljesen rugalmasan tud termelni, fel-le szabályozni, technikailag nem egy nagy történet(nyilván az adott régió benapozása a szabályzási maximum). Ezeket hívják virtuális erőműveknek, mert egy adott régióban telepített rendszerek sokasága(akár több 10 ezer) egy nagy erőműnek látszik kívülről. Ez ma már valóság a Lajtán túl, nem majd egyszer, mint a fúziós erőmű.
    Ezzel szemben egy atom zsinóráramot tud csak termelni, gyakorlatilag nulla rugalmassággal. Ennek sok előnye van, de sok hátránya is, mert ugyan úgy összeomolhat a rendszer, vagy nagyon a határon mozoghat ha lényegesen eltér a fogyasztás dinamikája a termelőétől(lásd idei telet a franciáknál, német széláram mentette meg a francia villamos rendszert).
    Jelenlegi energetikai rendszerekben az atom és a nap inkább kiegészítenék egymást, mint konkurálnának, mert a PV pont a gázos csúcserőműveket szorítja ki a nulla határköltségű termelésükkel(nincs üzemanyag költség).
    Ezért mondom a hogy alma és körte esete az atom és a szolár.

    Azonban egyből meg fog változni a kép, ha elérhető árú és élettartamú tárolás lesz. Akkor reszeltek az összes klasszikus erőmű típusnak, mert a fogyasztók tömegesen le fognak válni a hálózattól. Erre is van már példa, USA-ban van több olyan állam, ami szó szerint gátolja napelem felszerelését, mert olcsóbb a napelem+akku, mint a hálózati delej. Hawai-n ma már realitás a teljes szigetüzem, mert olcsóbb mint a helyi ÁSZ árama. Nem a jövőben, most.

    Hogy az atomosoknak is odaszúrjak:
    Hány pici atom bomláshője hajtja a meg végül a több száz MW-os gőzturbinát?
    Ennyit a bringás példáról…

    Azért a nagy kapacitás egy kupacon sem mindig túl jó megoldás, lásd Fuku, és a maga 3 leolvadt reaktora…

  92. A prepperkedés és az összeomlásra készülés hogyan függ össze az atomenergia támogatásával? Nem inkább a haladáshitesek hajtják nagyon ezt az atomenergia szekeret?

  93. dajtás 93.

    Hiába szúrsz oda a „szakkmestereknek” ők csak orbitális uránfelhőben és jó nagy építményekben, hatalmas ipari egységekben, a mindenkoron tekintélyuralmi rendszer apró fogaskereiként szolgálják a mindenkori kormányt és látják egzisztenciájuk perspektíváját és a saját pénztálcájukat.
    Nem csak Fukusima, hanem sztrájk, esetleges szakemberhiány, pénzhiány, terrorista célpont, nemzetközi hadműveleti cél, nem tervezhető természeti dúlás, stb.
    Mint a pókerban. Mindent egy lapra. Itt nem érvényesül az uniós diverzifikáció.

    Teljesen igaz “a szakemberek pontos számítások helyett saját szubjektív véleményüknek (vagy anyagi érdeküknek) megfelelően torzítják az adatokat, az argumentumokat.”
    Pont ezek a szakemberek lennének azoknak az adatoknak a birtokában, amiből mi outsideres nem csak energetikai, hanem gazdaságossági-pézügyi „hatásfokot”, fedezeti pontot, és költséghelyeket, költségszinteket lehetne számítani összehasonlítóan elemezni és megismerni.
    Nem, jönnek a szuggerált halandzsával és ellenszenves demagógiával iparkodnak érvelni, meggyőzni.

    Mert hát -Ábel- a befektetést nem csak a Szaharában kell ám fegyvereseknek vigyázni, hanem Pakson is, sőt ott még a valószínűleg a nemzetbiztonságiaknak nemzetközi porondon is van mire figyelniük a háttérben.
    Ez se kis pénz és még közvetlenül benne sincs Paks árában. Mint ahogy a volt szovjet „megszálló” erő államvédelmi feladatának Paks I.-re eső része sem.

    Alaperőmű?
    Hálózati alap minek oda, ahol vezetékes hálózat sincs; esetleg önállóan képesek ellátni magukat a biciglisták.
    Talán ezt kellene szem előtt tartani a megvalósításban és ha efféle egységeket lehetne gazdaságosan, tömegével létrehozni és össze is tudnánk kötni egymással, hálózatba, akkor nyert ügy lenne… Mert ha esik és fúj a Dunántúlon, attól még süthet a nap az alföldön……
    Bár a „nagybefektetők” erősen szívnák a fogukat.

    De nem.
    Építsünk a német iparnak és polgárnak alaperőművet a mi pénzünkön, legyen mit megcsapolniuk, hogy az iparuk versenyképes lehessen és kényelmesebben élhessenek
    Aztán mikor elkészülnek, az agyon támogatott, kiforrott zöldtechnikájukkal gallyra vághatják Európa hosszútávra felépített ipari energetikáját.
    Építsünk még egypár Paksot Mari néne és nép adójából, hogy a német multiknak még jobb lehessen.
    Az északi gázvezetékkel sem voltak szívbajosak. Megvétózták a déli áramlatot, meg a lengyeleket, aztán ők direktbe leszerződtek az orosz gázra, majd mi rajtuk keresztül, az ő áraikon vehetjük, ha leáll a barátság vezeték.
    Az a baj, hogy jó pénzen mindig vehetők olyan „hazafiak”, akik a nép érdekeit átlépve, vagy tudattalanul kiszolgálják a különféle hatalmi érdekeket.

    De jó is lenne valós adatokkal számolgatni egy kicsit, bár ezt kormányunktól és a szakiktól hiába várjuk, minden titkosítottá tettek, úgyhogy marad a bulvársajtó.

    Azért egy-két adat a napi bulvárból:
    https://444.hu/2016/12/07/az-uj-rezsihaboru-minden-egyes-reszlete-ordas-nagy-hazugsag
    http://www.origo.hu/kornyezet/20150224-ezert-tudtak-ennyire-leszoritani-az-aram-arat-lakossagi-aramar-rezsicsokkentes-elemzes.html
    http://www.energetikaikozpont.hu/villamosenergia-piac/villamosenergia-piac-bemutatasa
    http://nrgreport.com/cikk/2017/04/05/csokkenhet-az-import-es-az-arak-az-uj-kat-os-naperomuvek-indulasaval

  94. 93 Dajtás
    „a PV pont a gázos csúcserőműveket szorítja ki a nulla határköltségű termelésükkel(nincs üzemanyag költség).”
    Azért itt szerintem van egy kis bibi.
    Ha a PV természeti okokból kiesik vagy hirtelen lecsökken, akkor azt nehéz lehet a lomha atommal kikompenzálni, ide csak szükséges gyorsindítású, vagy terhelést gyorsan váltó erőműpark a háttérben, legalább átmeneti időre.
    Azt tudom, hogy a megújulók fojtogatják a gázos erőműveket, de ez szerintem nem azt jelenti, hogy nincs rájuk szükség, csak azt, hogy egyre labilisabbak lesznek a rendszerek, mert a beruházók számára nem vonzó a gázos, amelyik kegyelemkenyéren él, mikor nem süt és fúj…

  95. Re:97

    A jelent írtam, mikor a gázosok kiszorításáról beszéltem.
    Lehetne egy átmeneti időszak a megújulókra való átállás közben, mikor a gázosok semmi mást nem csinálnak, mint kapacitást tartalékolnak, és csak akkor lépnek be, mikor se nem fúj,se nem süt, vagy nem termelnek annyira a megújulók.
    Kellően nagy megújuló kapacitással, és gázosok számára fizetett rendelkezésre állással üzletileg és energetikailag is stabil rendszer hozható össze, plusz a CO2 emisszió is alacsonyan tartható lenne, mert nagyrészt állnának az erőművek.
    Eleve minek egymást ütni(fosszilis vs megújuló pártiak), ha egymás segítsége is lehetünk picit átgondolva. Lehetnek a gázosok a megújulók „szünetmentesítő” kapacitása, és mindenki boldog lenne.
    Egy ilyen energia mixel(szél,nap, víz, biomassza, kis geotermia,gáz) atom kihagyható, Sergej is örül, mert gázt veszünk, gáztározók vannak, ezt se kell már építeni, és nincs meg az a rizikó, hogy ránk olvad valamelyik reaktor.

    Háború esetén, ami valljuk be befigyelhet bármikor, olyan célpontot építeni, ami 1 találattól térde kényszerít mint pénzügyileg, mint hadászatilag, marha jó döntés…
    Nagyrészt megújuló kapacitással kvázi szőnyeg bombázni kellene az egész országot, mert minden tyúkól tetején ott figyelne a napelem/szélkelep.
    Azért a nagy atomfanoknak jelezném, hogy Szerbia NATO bombázásakor első célpontként az energia elosztó és termelő egységeket bombázták…

  96. Hogy lássuk Viktorunk logikáját.
    Egyiptom vasúti parkja mára teljesen lerohadt.
    Régi vasúti kapcsolatra való tekintettel tőlünk vették meg volna újra a vasúti szerelvényeket, le is volt zsírozva a biznisz, újra beindult volna a hazai vasúti járműgyártás. Nem lett volna olyan sok a megrendelés, csak az egész Egyiptomi vasúti parkot mi frissítettük volna fel…
    Azonban felső utasításra a lezsírozott megállapodásból kiléptünk, és az egész bizniszt szőröstül-bőröstül átadtuk az oroszoknak, hogy hízelegjünk kicsit nekik. Pepitában ugyan ez a 3-as metró szerelvény felújítás.
    Ennyire kell Viktornak az atom(lopni), hogy még a hazai ipart is képes érte sorvasztani.

    Ilyen ez a politika… 🙂

  97. Azt azért hozzáteszem hogy Viktort belülről lehet megdönteni, nem volt véletlen a Simicska-Viktor háború. Rájöttek erre a Simicskát támogató külső körök is, és maga Vitya is. Most folyik a külső erők kiszorítása, és azt is tudják(Vityáék), hogy minél hangosabbak a tiltakozók, annál jobban ráléptek a tyúkszemükre, ergo jó úton haladnak. Baromi felemás érzéseim vannak a mai vezetéssel kapcsolatban, mert a migránskérdéssel maximálisan egyetértettem, de a Paksi „benyalással”, és a fenti húzásokkal viszont baromira nem.

  98. 98. Dajtás
    Amit írtál a kevert energia rendszerekről, az műszakilag teljesen megvalósítható, a gond a pénzügyekkel van. Ha az országnak szüksége van X villamos teljesítményre, akkor megújulókból legalább 4-5X kapacitást kell kiépíteni a viszonylag folyamatos ellátáshoz és mellé kell még X kapacitású gyors indítású is. Ezeket mind fel kell építeni és fenn kell tartani, aminek a költségei a villanyszámlában jelennek meg, ami így minden lesz, csak versenyképes nem.
    Amúgy ha a világ már csak tényleg húsz (tíz) évig tart, akkor kár bármit is építeni, addig a meglévők is elketyegnek.

  99. Re:101
    Ez se állja meg igazán a helyét,mert a fosszilis kapacitások már most ki vannak építve…
    Egyszerűen a régi megszokások/érdekek miatt nem csinálják. Plusz regionálisan kell gondolkodni,és nem lokálisan. Az egész EU-n belül egyszerre soha sincs szélcsend és tök sötét nappal…
    Lehet hogy nem 14Ft/kwh lenne az önköltségi nagyker ár,hanem 25Ft/kwh,de ez még mindig olcsóbb lenne mint a Paks 2.
    Nem véletlenül titkosított az összes kritikus infót,többek közt a valós gazdasági számítások. Angol új reaktor árai nem sok jóval kecsegtetnek…

  100. 102. Dajtás
    Azért gyorsindításúból nincs túl sok, azokat bizony meg kellene építeni, plusz még a túlméretezett megújulót is. Valaki linkelte feljebb, hogy Hawaii egyik szigetét a Tesla teljesen napenergiával fogja ellátni. Az önköltsége kb 40 forintra jön ki, holott ott a nap és a szél is elég kiszámítható és bőséges.
    Elvileg igaz amit írsz a regionális, vagy kontinentális energia rendszerekről, a gyakorlatban viszont éppen mostanság esik szét európa, az oroszok és az ukránok konkrétan már lőnek egymásra, észak afrikában meg már államhatalom sincs (vagy van, ahol kettő is van). Ilyen körülmények között nem lehet elegendő méretű összefogást létrehozni. Stabilan mindenki azzal gazdálkodhat, amit megtermel magának, a többi szerencse dolga.

  101. Üdvözlet mindenkinek!
    Nagyon ritkán szólok a témához, legutóbb az ivóvíz problémakörnél igyekeztem néhány gondolatot leírni. (Szennyvíz elvezetés, ivóvíz ellátás.) A blognak ettől függetlenül a kezdetek óta rendszeres olvasója vagyok, az állandó hozzászólók már-már ismerősnek számítanak számomra. (Elnézést, ha ezzel megbántottam volna valakit.)
    Ami ezt a témát illeti.
    Nagyon sok érdekes dolgot leírtatok a hozzászólásokban, gyakorlatilag én majdnem ugyan ezeket fogom leírni, de talán kicsit más szemszögből és néhány kérdéssel kiegészítve.
    Én azt gondolom az egészről, hogy a legalapvetőbb probléma a villamos energia tárolása. (Város, régió vagy országos méretben.) Az egész világon a társadalmak mind-mind óriási mennyiségű energiafelhasználás árán voltak képesek a mai technológiai színvonalat elérni. Ma már szinte minden elektromos árammal működik, egyet kivéve, ami a legnagyobb energiát igényli egy átlagos nyugati életmódot folytató egyén számára, az autózást. (És utazást, szállítást, természetesen kivéve a villanymozdony hajtotta vasutat.) Jelenleg ott tartunk, hogy elindultunk azon az úton, hogy az autózást is szeretnénk áthelyezni az elektromos energia felhasználásra. Itt én meg is érkeztem a lényeghez. Jelenleg kb. 3.4 millió személyautó van forgalomban Magyarországon. Az elektromos autók terjedését, illetve annak ütemét szeretnék felgyorsítani egyre több országban, ilyen-olyan támogatásokkal, kedvezményekkel, stb. Nekem mindig ez jut eszembe, amikor az atomerőmű kérdést felvetik. Képzeljük el, hogy mondjuk 2025-re ebből a 3.4 millió autóból 340 ezer autó, (tehát a teljes gépjárműpark 10%-a) elektromos meghajtású lesz. Teljesen átlagos felhasználás mellett ezeket az autókat kb. 3 naponta szépen rádugják az otthoni hálózatra és elkezdik töltögetni szépen ezeket az autókat. A példa kedvéért vegyük alapul a jelenleg legnépszerűbb és legelterjedtebb autót, a Nissan Leafet. A gyári leírás szerint a legkisebb áramfelvételű töltési mód az 10A, ezzel 12 óra alatt tölti fel az autót. Az egyszerűség kedvéért számoljunk azzal, hogy mindenki csak ezzel fog tölteni. Mivel a fenti 340 ezer autó 3 naponta töltöget, akkor egy adott napon a meglévő állomány kb. egy harmada tölti az autót, tehát valamivel több, mint 113 ezer autó. Ha kiszámolom, hogy a 113 ezer autó 12 órán keresztül mennyi elektromos áramot igényel, akkor azért kicsit összehúzom a szemöldököm, hogy ez bizony nem kevés. 10Ax230V=2300Watt, tehát 2.3 kW a pillanatnyi fogyasztás, ha ezt beszorzom a 113 ezer autóssal, akkor az nekem 259.9MWattra jön ki! Szerintem azért ez nem semmi fogyasztás, annak fényében, hogy a jelenlegi atomerőmű teljes kapacitásának több, mint negyede. 20 évvel ezelőtt még jóval kevesebb elektromos kütyü volt egy átlagos háztartásban, mint most. Egy kézenfekvő példa: Ma van 10 millió telefon az emberek kezében. Gondoljunk bele, hogy a 90-es évek végén, amikor bejöttek az első, mindenki számára elérhető mobiltelefonok, azért azoknak az akkumulátora volt, hogy másfél hétig „kibírta” egy töltéssel. Eltelt lassan 20 év, és igen, elhangzott párszor, hogy milyen ütemben fejlődik az IT, de azt lehet tapasztalni, hogy ezzel párhuzamosan nem fejlődött „hozzá” az akku technológia. Ma egy telefonnal már alig telefonálunk, helyette internetezünk, levelezünk, a lényeg, hogy a használat jellege rendkívül kiszélesedett. Ennek az lett a következménye, hogy ma szinte minden ember este szépen tölti a telefonját. Mondhatjuk azt, hogy nem sok, kb. 5 Wattot fogyaszt töltés közben, de van belőle 10 millió. Az 50 millió watt, tehát 50 MW! 😀 De hagyjuk a mobilokat, mindenki internetezik, mindenhol van wi-fi router, modem, egyre több helyen NAS-ok, (otthoni médiacenterek), ezek meg mennek 24 órában ugye. Ide számolhatnánk még egy csomó háztartási eszközt, ami ugyan így, csak pár wattot fogyaszt, de majdnem minden háztartásban. Azt már meg sem említem, hogy az újonnan épült lakásokban szinten kivétel nélkül a főzőlap és sütő elektromos. Ezek ugye nem 5-10 Wattot fogyasztanak, igaz, nincsenek állandóan üzemeltetve. Elterjedtek az LCD tévék, nem ritka, hogy még a szegényebb háztartásokban is van már több db. Igen, ezek energia fogyasztása egyre alacsonyabb, de egyre többet is használunk belőlük. Lehetne sorolni.. tablet, laptop, de természetesen – ahogy nekem is – asztali PC-k, fali órák, digitális képkeretek, lépcsőház menekülő útvonalak megvilágítása, közterületek világítása, hűtőszekrények a konyhában, és akkor jöhetne a közmű szolgáltatások zavartalan működése, úgy mint vízelvezetés, (víznyomás) szennyvíz elvezetés, mobil hálózat, internet, áramellátás, stb.
    Utóbbiakat azért említem, hogy egy picit érzékeljük, hogy ezek közül bármelyik kiesik valami miatt, abból azonnal elég nagy káosz lehet, akár országos szinten is, és szerintem nem érdemes egyelőre egy bizonytalan áramforrást ezek „mögé” helyezni.
    Ne essen nekem senki, itt most nem a már többször említett, családi házaknál egyénileg telepített szélkerék és/vagy napelemtábla párost szeretném bizonytalannak beállítani, én elsősorban az egész ország energetikai kérdéséről elmélkedek. Ha egyszer házat építek a közeljövőben (egyelőre nincsen kilátás erre), akkor én is ugyan így, igyekeznék valami napelemes megoldásban gondolkodni. Ezek szerintem is nagyon jók, és az államnak ezeket kellene támogatni sokkal jobban, többel, hatékonyabban, nem olyan b@romságokon gondolkodni, hogy olimpiát rendezzünk.:D Szóval, ezek a rendszerek egyénileg telepítve nagyon jók. De soha nem kerül említésre, hogy nem mindenki lakik családi házban. Egy 10 emeletes tömbház esetében is megoldható lenne ezzel a módszerrel, ahol lakik mondjuk a 4 lépcsőházban 300-400 ember? Nyilván nem, de épp itt jön képbe, hogy akkor mivel oldjuk meg az igények kielégítését.
    7-8 évvel ezelőtt telepítették az ország 2. legnagyobb szélerőmű parkját Bábolna környékén a Kisalföldön. Az országban itt volt a legkedvezőbb a széljárás ilyen erőművek telepítésére. Nagyon érdekelt a téma, nagyon sok mindennek utánajártam a barátommal, álmodoztunk, hogy, ha lenne pénzünk, ilyenbe fektetnénk. (Ez most is így van.) Nagyon sokan említik, hogy mekkora szélerőmű kapacitások vannak még kihasználatlanul az országban, és itt is sokan írják, hogy ilyen-olyan teljesítményű rendszereket építettek ki saját házuknál. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy ezek a beépített kapacitást jelentik, tehát azt, amit a rendszer a 100%-os kapacitás kihasználtság mellett képes biztosítani. Az előbb említett szélerőmű park telepítése előtt 1 évig méréseket végeztek a terület több pontján. Megmérték, hogy mekkora az átlagos szélsebesség, ezt követően megnézték a beépíteni kívánt turbina teljesítmény/szélsebesség görbéjét, és azonnal lehetett látni mindent. Látni lehetett, hogy a turbina 5-6 m/s-os szélsebesség mellett (ekkora volt az átlagos szél a területen) kb. 20-30%-kal fog üzemelni. Ebből ki lehetett számolni, hogy mikorra hozza meg az árát, majd utána mennyi hasznot fog termelni. A telepített 20 db. 2MW teljesítményű turbina a fenti elv szerint 40MW-os szélerőmű park, ami tényleg nagyon jól hangzik, de a valóban megtermelt energia mennyisége már nem fest olyan jól. Egyébként annak idején (akkor még szoci kormány volt ugye) létezett olyan, hogy KÁT, ez volt nagyon csalogató a befektetőknek még ilyen alacsony kihasználtság mellett is. Az állam gyakorlatilag olyan szerződéseket kötött, ami 15-20 évre garantálta a beruházónak az átvételi árakat.
    Naperőművek telepítése az Alföldre természetesen hozzájárulna a megújulók által termelt energia mixben a „zöld” energiához. Igen, teljesen igaz, hogy ezekről csak le kell törölni a port, ellenben az atomerőmű ennél több karbantartást igényel. A gond ezzel szerintem megint ugyan az, hogy mikor termeli az áramot, és mennyit?! Nem egyenletes és nem állandó. Nem lehet kiszámítani, hogy mikor van kiesés. Kellene valami „puffer”, valami ideiglenes tároló (cache:D), ami áthidalná ezt a gondod, de akkor vissza is érkeztünk az elejére, hogy a tárolással vannak gondok egyelőre. Ha nem tudjuk eltárolni az áramot, akkor azt akkor kell felhasználni, amikor megtermeli. A villanyt pedig általában otthon akkor kapcsolják fel, amikor már nem süt a nap.
    Én azt gondolom, hogy egy új erőmű nélkül nem tudjuk megoldani az ország teljes villamos-energia ellátását hosszú távon. A fősodratú média lassan kezdi úgy beállítani ezt az egészet, mintha Magyarországon épülne egyedül a világon atomerőmű. Biztos vagyok benne, hogy a megújulók nagyon sokat fejlődnek a következő 10 évben. De alapvetően a tárolás a gond. Arról pedig már nagyon sokat lehet olvasni, hogy labor körülmények között 3-6-szoros energia sűrűségű akkumulátort hoztak létre. (Szerintem az elektromos autók első sorban azért nem terjedtek el, mert 100-150 km-es hatótáv a széles tömegek részére kevés, nagyobbat pedig csak nagyon drágán lehetett gyártani, eladni, venni, +élettartam, ami alacsony volt a sima ólomsavas akkunál) A fenti, otthoni autó töltés 100 ezres nagyságrendben példa, ha valahol hibás, javítsatok ki, és előre is elnézést kérek érte! Mindazonáltal, a cél valahol az lenne, hogy ennél sokkal nagyobb számban terjedjenek el az elektromos autók. Mi lenne 50%-os aránynál? Mi a helyzet a gyárakkal, feldolgozó üzemekkel, ahol rendkívül magas áramfelhasználás történik naponta? Ott meg lehetne oldani sziget üzemű megújuló energiával? Szerintem, amíg a tárolást nem tudjuk megoldani, addig a kettőnek egymást kell kiegészíteni. De azért ne építsünk atomerőművet, mert abban bízunk, hogy mire elkezdene termeli áramot, addigra már megoldott lesz a tárolás problémája? Mi van, ha nem lesz megoldva? Azért ki meri vállalni a felelősséget? Tudom, az erőművi balesetnek is van kockázata, ami igen magas, ez tény, el kell ismerni. Plusz ott van a hulladék tárolásának problémája is. Ha abban teljesen biztosak vagyunk, hogy 10 év múlva simán megoldható lesz megújuló energiával ellátni egy országot, akkor az esetleg nem lehetséges, hogy addigra arra is születik egy megoldás? Az erőművi balesetektől gyakorlatilag minden percben retteghetünk, ha jól tudom, elég sok van Európában. Az erőmű ellenesek mehetnének akkor Szlovákiába is, hogy zárják be az ottanit is, nehogy valami gond legyen, mert onnan hozzánk fújja a szél az áldást.
    Sokan felhozták a Duna vízszintjét. Ez valós kockázat. De el tudjátok képzelni azt, hogy ez a probléma egyedül itt, ezen a fórumon jutott eszébe az itt hozzászólóknak?:D Természetesen gondoltak erre, és nem csak Paks 2 kapcsán. Az amúgy rendkívül szégyenteljes Bős-Nagymarosi történetet újra elővették. (Ugye az teljesen megújuló energia forrás, és azt már régen meg kellett volna építenünk.) Ennek a részeként egy duzzasztó műtárgyat tennének be Mohács közelében a Dunára a Pakson létesülő erőmű miatt. Alacsony vízállásnál vissza lenne duzzasztva, megtartva ezzel egy minimális vízszintet. Ettől még a vízhozam nem lesz több, de az erőmű hűtését meg lehet oldani már. Ez egyben egy vízszint szabályzó műtárgy is lenne, nem csak Paks miatt.
    Érdekesnek tartom egyébként Tibor bácsit, hogy mennyire ellene van a paksi erőműnek. Tudom, lopnak, korrupt mindenki, aki benne van, és ezzel egyet is értek, mert tényleg így van. Ha megújulókra költenénk ugyan ekkora összeget, ott nem lenne korrupciót? (Ld.: Online kasszák bevezetése, kettő cég kapott jogosultságot a gépek gyártására.) Olimpia dettó, plusz azt józan gondolkodású ember nem gondolhatta sosem komolyan. Volt egy poszt a LED és a hagyományos izzókról. Tibor bácsi teljesen kiállt a régi, wolfram szálas izzók mellett, 60, 75 és 100 Wattos kiadásokban. Szóval, lehet nincsen összefüggés a kettő között, de aztán valahol mégis, mert oldjuk meg atomerőmű nélkül, de 100 wattos izzó azért maradjon. Ez eléggé kisarkított így, de feltételezem azért, hogy aki kiépít magának milliós nagyságrendben egy házi napelemes rendszert, az biztos nem fogja a régi izzókat alkalmazni.
    Szóval, én így látom. Szeretnék látni Greenpeace-est meg mindenféle zöld meg kék aktivistát, akik azért gyülekeznek, meg tiltakoznak hogy pl. végleg tiltsák ki a forgalomból a kétütemű járműveket, robogókat is! Mert ezek káros hatásait most, a mai napon lélegezzük be, nem 10 év múlva. De ez majd talán egy másik poszt lehetne valamikor.
    Elnézést, amiért ilyen hosszúra sikerült, és még egyszer, nem vagyok megújuló ellenes, mindig is kedveltem az ilyen irányú törekvéseket! Egyszer szeretnék egy olyan házat, ami nincsen rákötve az elektromos hálózatra, teljesen önellátó, úgy, hogy heti egyszer egy elektromos autót is feltöltök!:D

  102. 104 – Ászi:
    Hát ez most el fogja vinni a témát.
    Fiatalon az ember könnyebben kockáztat. Ezért megyek én a sztrádákon 120-al (előzők 150-el) és húznak el mellettem a fiatalok 160-180-al. Én (a 84 évemmel) tudom, hogy ami bekövetkezhet, az be is következik, mindössze idő kérdése. Nekem a biztonság fontosabb, mint a kényelem. Ezért aggódom Paks 2 miatt, mert kb. tisztában vagyok azzal, mi a helyzet Csernobilben és Fukushimán.

    Nem vagyok LED fényforrás ellenes. Rajta fejlesszék tovább. De nekem fény kell, nem pislákolás. Vettem egy LED lámpát kb. 1500 lm fényárral. 2000 forint volt, egy hétig világított. Vettem (5 db) egy méter hosszú LED fénysort fél éve. Már egyik se tökéletes, mindegyikből itt-ott hiányzik egy-egy fénypont. 20.000 óra? Röhögnöm kell. A 100 wattos izzólámpák gyártását az EU betiltotta. A raktári készletek napok alatt fel lettek vásárolva. Akkora volt a kereslet, hogy a 100 W-os lámpák gyártását folytatták, és hogy az előirtás se sérüljön, most 100 W-os „resista” néven kerülnek forgalomba ugyanazok az égők. természetesen dupla áron és meg is van a beígért 1000 óra élettartam, darabonként kb 250 forintos áron. Az igény ÓRIÁSI. Persze lehet hogy csak megszokásból. Álláspontom szerint az izzólámpák még nem szenvedték el a végső vereséget. 😀

  103. Csak egy kérdésem lenne az atomerőmű építését pártolókhoz. Ha a repülőtéren a járatszám mellett ki lenne írva, hogy a repülőgép a múlt tapasztalata alapján 0.4% eséllyel biztosan lezuhan, ennek tudatában megvenné a jegyet a családjának és boldogan integetne a távozó gép után? Tiborbá írta fentebb, 0.4% az esélye, hogy felrobban az atomerőmű. Egy mondatot végképp nem akarok hallani atomerőművel kapcsolatban. Az pedig így hangzik. Na, erre nem gondoltunk. Magam részéről inkább visszafognám a fogyasztást, ha ez az ára, hogy ne épüljön atomerőmű.
    Egy kis odafigyeléssel, 20-30% energia megspórolható. Nagy odafigyeléssel és egy kis önkorlátozással ez 50% is lehetne. De úgy megszoktuk, hogy minden nap egy karácsony. Hol marad az a nem elhanyagolható szempont, mit hagyunk az utódainkra? Ez a, mindenképpen elégítsük ki a pazarló, kontrol nélküli energia éhségünket hozzáállást át kéne gondolni.

  104. 104.
    Én is szeretnék egy házat ami független a már meglévő rendszerektől. Nem nagyon megy, ha közben sajtkonyhát is szeretnék,hogy meg is tudjak élni.

    Ezért nemrég úgy döntöttem, hogy hálózati áramot is köttetek be. Mintegy kettős rendszerem legyen, egy normál, egy napelemes baj esetére.
    Nem nagy ügy-gondoltam- hiszen 20 méterre van egy villanyoszlop.Itt volt óra, de építkezés közben visszaadtam, mert félig kitépték a falból ellopás céljából. Gondoltam ha van áram, lehet később is. Hű de naív voltam ismét.

    Új törvényeket hoztak, biztosítaniuk kell az előírtakat, megigényelt amperszám, feszültségesés stb.
    Mivel a falu legeslegszélén vagyunk, így messze esünk a trafótól is, a feszültség is esik. Hoppá! lehet, hogy nem lehet a bekötést végrehajtani mert az energiahivatal meg mit tudom én még ki seggbedug mindenkit. Mondtam, hogy aláírom anyukámat is, hogy később nem reklamálok, ez szerződésben is hajlandó vagyok rögzíteni, de hiába, az energiahivatal. Mondom tehát akkor jobb ha valakinek (pedig lehetne) egyáltalán nincs áram, mint a kevés.
    Két nagyon rendes ember volt kint, körbejártunk mindent, de hiába szar az egész hálózat, 10-es madzagokon fut a dolog. Nyilván egy fószerért nem fognak hálózatot fejleszteni. Igaz, hogy lenne itt tehenészet meg egy csomó dolgot lehetne csinálni, de EZ A MAI VALÓSÁG. Legalábbis itt. Mindenesetre ha nem is tipikus, de jellemző ez az eset. Nincs mindenhol hálózatfejlesztés, nem képesek rá egyszerűen. Meg fogom oldani másképp, lehet, hogy a 20kw-ot kábelt kell közelebb hozni, egy-két-három milla csak, de a trafó ajándék:-)! Vagy szépen bekötöm a havertól almérővel 5 kilóért feketén.

    Pontosan látszik, hogy mi lesz itt. Nem lesz a megújuló összekapcsolva a már meglévővel ami valóban egy stabil, de barátibb megoldás lehetne. Miért nem? Azért mert seggfejek vagyunk és túl sok a szegény a rendszerben, hát ezért.
    A fogyasztás az egekben, energia is. A meglévők még elkotyognak addig amíg az sok szegény nem lesz egy kicsit még szegényebb, azok rántják a gazdaságot is a gödörbe.
    A falunak egy része azt pár ezer forintos díjat sem tudja kifizetni, így kikapcsolják az áramot, így elveszik a kisgyerekeket, így nem kapnak gyerektartást, így nő a bűnözés.
    Ez lesz, nem pedig 1/3-ad elektromos autó ami nonszensz, ezt minden gondolkodó ember tudja. Kevés a mérnők sok az idióta, és a mérnökök jó része is olyan dogmatikusan vak, hogy az fájdalmas.
    Az itt írók jelentős része városi ahogy én is voltam, tudom mikor azt mondom, hogy fogalmunk sincs, hogy milyen mérvű változás lesz. Kolosszális. Ezek az emberek-ha addig nem történik más- vissza fognak ütni. Ahogy leszarják őket most, úgy nem fogja se őket sem a ti jólétetek izgatni. És ebben az orbáni politika nagy részben bűnös, a többi egyéb.
    Persze csalódott vagyok a saját ügyem miatt, de nem azért mondom ezeket. Ha nem mert ez látszik. Én már belaktam magam olyan szinten ami most fájdalmasnak tűnhet, de később sokaknak csak álom lehet.
    Persze a sodrást magam sem kerülhetem el, de nekem ebben már régóta nincsenek illúzióim.

  105. Ászi 104.

    Ragaszkodjunk a tényadatokhoz:

    „113ezer elektromos autó – 259,9 MW ( nem számoltam utána) PaksI. több mint negyede”, nem igaz, hanem ez Paks I. 1/8-adához van inkább közelebb.
    Az elektromos autók jelenleg országúti közlekedésben nem igazán kifizetődőek (persze nem ingyen töltőárammal számoltam), hanem csak a városi közlekedésben, ami azt jelenti, hogy akár napközbeni csúcsterhelésmentes időszakban lehetne tölteni, ( amíg a szaki ül az irodában, vagy a minisztériumban) ezzel segítve a csúcsok szétterítését.
    Az elekromos autók elterjedésében jelenleg a töltés , de főleg az ára a visszatartó.

    Igen, a tárolásról megy a vita, mert amennyiben ez gazdaságosan megoldott lesz, elcsendesedik az atomlobbi.
    Ólomsavas akku élettartamánál is adott a legalább 6-9 év lehetősége, csak nem kellene elrontani a gyártóknak , hogy a pógár 2 évente kelljen újat vegyen.
    Meg nem kellene mesterségesen tervezett rövidített élettartamra tervezni , bármit is az iparnak. Tudom, kisebb lenne a profit.

    Valahol ezt nevezik fogyasztói társadalomnak. És magasabb rendű érdeknek.

    Aszódi prof tanulmányában az atomreaktor szükségességéről:
    megpróbált minden alternatívát csúsztatva ellehetetleníteni és mikor a hallgatóság már kellően elszonytolonodott, akkor megoldásként a pozitív és negatív tulajdonságok összevetése nélkül, megoldásként előhúzza az atomreaktort a kalapjából és mindenki tapsol;
    egy 3,5 MWh/év házirendszerre 14.000 db akkumlátort tervezett be 21misiért (ebből min 400/ 2év folyamatos) és ahogy utánaszámoltam kb. 25-30 napos teljes energiatartalékolással-ellátás biztosítással. Jó barba trükk.
    És télre -az viszont igaz- még ez sem jelent ellátásbiztonságot, ezért ez a megoldásforma nem is elfogadható. Itt és kiegyenlítőként léphetnének be szénhidrogén alapú erőművek.
    Olaj még lesz vagy 30 évig, gáz vagy 50 évnél tovább, szén vagy 200 évig állítólag , jelenleg ismert, gazdaságosan kitermelhető urán meg 2037-ig utána emelkedő költséggel és energiaráfordítással (bevenne van Hetesi Zsolt atomfórum előadásában) Nesze neked Paks.

    Persze, az is igaz, hogy a megújulók névleges teljesítményében magasan felül kell tervezni a tényleges igényt.

    Az energiahivatal adatai szerint, a lakosság fogyasztja el az áram 2/3 adát és az ipar csak az 1/3-ot kb. Bár itt nem látom az államigazgatás és fenntartott intézményi részesedést.
    Ergo bármilyen meglepő, a lakosság a ludas, az esti energiacsúcs igényben is. De ne aggódj, mert nem a mobil,a számítógép a fő tényező, hanem az elektromos tűzhely, a mosógép, a klíma, a villanybojler, a vasaló, a fagyasztó,a hűtő. Szóval a többi majdnem „mellékes”.

    A Duna visszaduzzasztása Paks miatt, nem jó ötlet, mert természeti probléma, pangó víz, iszaposodás karbantartási költség, drága, de legfőképp felfőznék a vizet aztán romlana a hűtés hatásfoka, ha egyáltalán menne.
    Akkor már hűtőtornyokkal, vagy valami mással.

    Szóval értelmes vitának egy
    előnyök és hátrányok
    felállítása lenne az alapja, és utána lehetne számolni, mert halandó még egy gázturbinás csúcserűmű műszaki és pénzügyi adataihoz sem jut könnyen hozzá.

  106. Pzuj 76.

    Jó lenne, ha tapasztalatodról mélyebben írnál, mert érdekel.
    Pl. a telepítésről, ? fokban állnak, tájolás, mekkora m2? Gondolom tárolód nincs, azt a hálózat végzi?

    Csináltál jegyzetelt megfigyelést?
    Milyen pillanatnyi telj. és energia havi-heti -napi értéket mértél, esetleg időjárási, mint napkelte-dél- nyugta, felhős, napos, szórt fény -hez tartozó telj.értékek télen-nyáron.
    Ez már lehetne az alapja egy ideális kalkuláció megkezdéséhez.

    Egy erős holdfénynél is mérhető valamii?

  107. Re:109

    Látás logaritmikus érzékenységű, ezért az esti pár lux megvilágítás és a nappali 100 000lux között nem érzünk akkora nagy különbséget, miközben a napelem megvilágítástól függően lineáris jelleget mutat, ezért telihold kb arra se elég hogy kimozduljanak a töltéshordozók a félvezetőből.
    Tapasztalat az hogy az esti szürkületre már lekapcsol a rendszer, mert nincs elég feszültsége a rendszernek hogy inicializálja magát. Téli borús időben termel, de nem túl sokat, apósom bő 7kW-os rendszere pár 100W-al ketyeg ilyenkor.
    Én mikor sziget üzemet tervezek valakinek, és a megrendelő nagyon kardoskodik a tisztán napelemes rendszer mellett, akkor jócskán túlméretezem a PV oldalt, és min 1 hetes puffert rakok mellé, mert nagyon nagy csalódás lesz belőle…
    Műszakilag azonban jobbnak tartom azt, ha téli szezonra berak magának egy agregátot, és mellé rakok egy sziget üzemű hibrid invertert, ami magától elindítja az agregátot, és lemenedzseli a PV és sziget üzemű inverter részt is.
    Visszatáplálós rendszernél nincs akku, ott a hálózat a puffer, de itt is van lehetőség arra, hogy hibrid rendszert építsen a júzer, mert létezik olyan inverter, ami vissza is tud táplálni, és hálózat kiesésekor átmegy sziget üzembe. Hozzá kell tenni, hogy a normál visszatáplálós rendszereknél leáll hálózat kiesésekor, nem képes sziget üzemben működni(meg van a maga műszaki/védelmi oka hogy miért)

  108. Re: 111 – dajtás

    Évek óta tervezem, hogy napelemes rendszert építtetek a házunkra (6kW-3 fázis).
    A problémám ami gátja ennek; amit te is írtál: ” a normál visszatáplálós rendszereknél leáll hálózat kiesésekor, nem képes sziget üzemben működni”
    Létezik ennek áthidalására valami megoldás?
    Én azt szeretném, ha lenne egy nagy, mechanikusan működtethető kétállású, sokpólusú kapcsoló, amit ha átbillentek, akkor biztonsággal leválasztja a rendszeremet a hálózatról sziget üzemre. (Ilyenkor akkuról menne az inverter.)
    Lehetséges ez? Lehet ezt engedélyeztetni?

    Enélkül az opció nélkül nem látom értelmét a napelemes rendszernek:
    Azt szeretném elérni, ha pl. nyáron áramszünetet okozna a túlfogyasztás (vagy geddon esetén), csak átbillenteném a kapcsolót és nappal már menne is a klíma + lenne áramom!
    Kismillió kivitelezőtől kértem már ajánlatot, de ezt eddig senki sem tudta nekem megoldani.
    Értem Én a biztonsági aggályokat, de egy kétállású kapcsolóval ezt szerintem biztonsággal meg lehetne oldani.
    Van valami megoldási javaslatod?

  109. 111. Dajtás
    (Mindenkitől elnézést kérek, hogy OFF leszek)
    Tudnál javasolni olyan, 2-3 KW teljesítményű szinuszos invertert (nem visszatápláló, hanem hagyományos), ami teljesen föld független, ezért egyik pólusa nyugodtan közösíthető a ház nulla vezetőjével? Amiket eddig találtam, azok vagy eleve földeltek, ezért rögtön levágnák a FI-reléket, vagy hasonló problémát okozva időnként teszt áramot engednek a földelésbe. Ezen kívül a névleges 24V-os bement mellett el kellene viselnie a 39-40V-os táplálást is. A napelemes rendszerem visszatápláló része már elkészült, de a ház legfontosabb fogyasztóit szeretném teljesen szünetmentesen táplálni.
    Lehet, hogy ez túl szakmai és nem ide való, ezért felhatalmazom Tibor bá’-t, hogy adja meg Dajtásnak az email címemet és egymás közt megbeszéljük. Természetesen csak akkor, ha Dajtás is egyet ért.
    Előre is köszi és még egyszer elnézést!

  110. Re:113
    Kereshetsz nyugodtan az ügyben, Tibor bá’ továbbíthatja a levélcímemet , én sem terhelném ezzel a fórumot.

  111. 111.

    kösz az infomorzsát
    Igen az aggregátor biztosabbnak tűnik, de akkor megint szénhidrogén kerülne előtérbe, ami hatékonyabb hálózatban 50-100 MW ahol 1KWnyi csúcserőmű leosztva kijöhetne sacc 250.000 Ft-ból, jobb mint az aggregátor, vagy gázmotor.
    Fantázia; ha az autóinknak lenne kardánkihajtásuk, alig kellene + beruházás.

    Az akkus puffert mennyi %-ig engeded kisütni, hogy ne kapjon erős pofont?
    És minimum ? órát méretezel részleges töltetlen állapotban, hogy ne legyen nagyobb élettartam romlás ?

  112. előforduló 109.:

    “Jó lenne, ha tapasztalatodról mélyebben írnál, mert érdekel.
    Pl. a telepítésről, ? fokban állnak, tájolás, mekkora m2? “

    A telepítés két lépcsőben történt:
    1. nap A napelemtáblák felhelyezése a tetőre
    2. nap Az inverter szerelése, beillesztése a ház hálózatába
    A tető adottsága által meghatározott DNy tájolás (210 fok) (A DK vagy DNy kb. 5% teljesítmény csökkenést jelent az ideális Délhez képest)
    A tetősík dőlésszöge 45 fok, a napelemtáblák ezzel párhuzamosan állnak.
    A 12 db kb. 1,5 m2 (kb. 18 m2) 255Wp napelem tábla termeli az áramot.

    “Gondolom tárolód nincs, azt a hálózat végzi?”

    Tárolom nincs, akkor nem ilyen lenne a gazdaságosság.

    „Csináltál jegyzetelt megfigyelést?”

    Van hozzá okos telefon applikáció és weboldal is.
    Innen lehet letölteni az adatokat vagy különböző statisztikákat, grafikus prezentációkat lehet nézegetni.
    Az inverterhez wifi-s adatrögzítő kapcsolódik, ami az interneten keresztül feltölti az adatokat a gyártó szerverére.

    „Milyen pillanatnyi telj. és energia havi-heti -napi értéket mértél, esetleg időjárási, mint napkelte-dél- nyugta, felhős, napos, szórt fény -hez tartozó telj.értékek télen-nyáron.”

    Ennyire nem érdekelt.
    Vannak napi, havi, éves statisztikák az nem nekem elég.

    Havi adatok:

    Mivel az inverter és a wifi egység szerelése elcsúsztatva történt, pontos havi adatok csak tavaly augusztustól vannak, előtte nincs napi adat, csak kommulált totál kWh adat van.

    08: 454,6 kWh
    09: 400,9 kWh
    10: 214,2 kWh
    11: 192.1 kWh
    12: 133.3 kWh
    01: 206,3 kWh
    02: 131,6 kWh
    03: 389,4 kWh
    04.07-ig: 90.9 kWh

    „Ez már lehetne az alapja egy ideális kalkuláció megkezdéséhez.
    Egy erős holdfénynél is mérhető valamii?”

    Nem néztem.
    Az inverter bizonyos feszültségszint (100Vdc) alatt kikapcsolt (standby), majd 150Vdc felett bekapcsol.
    Most néztem (18:45), még nem kapcsolt ki, de az aktuális teljesítmény már csak 10W körül volt.

    Itt egy jó EU-s oldal, ahol a GPS adatok birtokában sok mindent lehet modellezni:
    http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php

  113. Köszi.

    Nagyon jól látszik, hogy 2 hónap KO. és 3 hónap szorul részleges kiegészítésre.
    Csodás teljesítmény.
    És még nem is használsz nagy felületet.
    Gratula.

  114. 121: előforduló.
    Hadd írjam ki explicit is mit akar a 2 legesélyesebb:

    Macron: a nukleáris energia súlyát a jelenlegi 75 százalékról 50 százalékra faragná le a francia energiamixben; ugyanakkor azt is világossá tette, hogy ennél tovább nem menne

    Le Pen: A szélsőjobb ugyanakkor ragaszkodna az atomerőművekhez; Royal dekrétuma kapcsán a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen úgy fogalmazott, egy olyan, a Zöldek nyomására tervezett ideologikus lépésről lenne szó, amellyel az ország egyszerűen „lábon lőné magát”.

    Ez is érdekes rész a linkelt cikkedből:
    A törvény nem jelöl ki egyértelmű ösztönzőket az EDF számára a nukleáris energiától való eltávolodást illetően, nagyobb baj azonban, hogy a benne rögzített célok – a kibocsátáscsökkentési szándék, valamint a nukleáris energia részarányának csökkentése – ellentmondásban állnak egymással – hívta fel a figyelmet a Francia Akadémia a választás első fordulója előtt közzétett, egyértelműen pro-nukleáris állásfoglalásában.

  115. 123

    Először is örülök, hogy együtt gondolkodhatunk …

    „Hadd írjam ki explicit is mit akar a 2 legesélyesebb:”
    VÁLASZTÁST NYERNI.

    És rohadtul nem fogja érdekelni őket, hogy honnan és miből folyik az áram.
    A lényeg, hogy a franciáknak már csak 53%-a támogatja a nukleáris energiát, azaz egy politikus szemszögéből a jövő választójára is koncentrálva fokozatosan csökken az atomenergia társadalmi támogatása.

    Ez a gondolat jelenik meg Emmanuel Macron jelölt elképzelésében, hogy a közvéleménykutatás szerinti 53% szerinti szinttel arányosan 50%-ra csökkentené a nukleáris energia részesedését.
    „Azt is világossá téve, hogy a megújulók szerepét erősítené, a fosszilis energiahordozók részarányát pedig csökkentené.”

    „a szocialista Benoît Hamon, valamint a szélsőbaldoldali Jean-Luc Mélenchon egyaránt viszonylag rövid úton megszabadulna a nukleáris energiától”

    „A szélsőjobb ugyanakkor ragaszkodna az atomerőművekhez….Marine Le Pen…”

    Szóval ez egy vegytiszta politikai játszma.
    És annak részes területe.
    És a háttérben húzódó gazdasági, ipari lobbiérdekek.

    „Emmanuel Macron mindenesetre igyekezett a két szélsőség között egyensúlyozni …………Senki sem ismeri a nukleáris energia teljes költségeit, (..) én ipari (gazdasági, ipari és digitálisügyi) miniszter voltam, és én sem tudom elmondani Önnek – mondta.”
    Erről ennyit.

    De pénzügyileg-gazdaságosságilag:
    „az iparág az utóbbi években pénzügyi nehézségekkel küzd, ami arra utal, hogy a jelenlegi 58 reaktoros flotta fenntarthatatlan.
    Az EDF-et, az ország legnagyobb energiaszolgáltatóját, illetve az Areva nukleáris technológiai vállalatot érzékenyen érintette az európai villamos energia árak csökkenése, valamint a Francia- és Finnországban épülő új atomerőművek költség- és időkeret-túllépése ”

    „…az iparág jövőbeli franciaországi szerepével kapcsolatban is kétségeket emeltek….”
    Beszédes?

    Az akadémiájuk, ha olyan mint a miénk, akkor felejtős.
    (pl. Ha akadémikus sebészorvos kezei közé kerülnél /nevet nem írok/, javaslom, azonnal lépj le a kórházból, mert akkor igen nagymértékben megnöveled betegséged túlélési esélyét. /Sajnos személyes tapasztalat/)

    „A törvény nem jelöl ki egyértelmű ösztönzőket az EDF számára a nukleáris energiától való eltávolodást illetően……hívta fel a figyelmet a Francia Akadémia ”
    Szóval szeretnénk, de hagyjuk rá , majd csak megoldódik valahogy.

    de idéznék a francia zöld energiaátmenetről szóló törvényből:

    „végső energiafogyasztás 50 százalékos visszafogása 2050-ig a 2012-es szinthez viszonyítva” – tudom, nálunk még az emberek majd szeretnének magasabb életnívón és fogyasztással élni, de a francia tendencia……….de elgondolkodtató, hogy látnak lehetőséget az energiafelhasználás megfelezésére.

    „a megújulók súlyát pedig 32 százalékra tornázná fel 2030-ig”

    „bármelyik opció mellett is születik meg a végső döntés, egész biztosan nagyon sok pénzbe fog kerülni”

    „az Institut Montaigne szerint a nukleáris kapacitások gyors kivezetése körülbelül 217 milliárd euróba kerülne, egy, a kampányban többször idézett számvevőszéki jelentés szerint pedig a jelenleg működő reaktorok tovább üzemeltetésének is százmilliárd eurós nagyságrendű költségei lennének”

    Szóval ez egy nekem szimpatikusabb olvasat.

    Tudom, Paks II. is a politikáról szól, bár itt nem a kisemberek kedvében járjanak, hanem a hatalmon levőket a projectből kilopható hatalmas összeg inspirálja. És ők is tesznek rá, hogy miből jön majd az áram, csak legyen csordultig a zsebük.

    De pénzügyileg – mert szeretek számolgatni – a tervezett Paks II. 2000 MW kapocsteljesítményre 12mrd ejró, azaz
    KW-onként 1.872.000 Forint
    költségbe fog kerülni.
    Hetesi Zsolt előadása szerint az atomerőművek építési bekerülése világszinten általában 60-100 %-al magasabb a tervösszegnél, azaz vélhetően a végösszeg nálunk is a tervezettnél sokkal magasabb lesz.
    Talán a duplája? 3,7 millió Ft/ KW ?
    Mennyibe is fáj 1 KW-nyi fosszilis erőműteljesítmény beruházása? Igen, a töredékébe. (Igaz az üzemeltetése drágább az atomnál, de biztonságosabb.)

    A mátrai naperőpark 340.000 Ft / KW a beruházási költsége.
    Tervezik hozzá egy 600 MW szivattyús víztározó kapacitást, aminek 310.000 Ft /KW a beruházási költsége.
    Még bőven beleférhet jóegypár gázturbinás csúcserőmű létesítése is tartaléknak.

    Akkor tisztán pénzügyileg miért is annyira vonzó a paksi 2-4.000.000 Ft / KW ? Elkövetkező 70 évre predesztinálva?

  116. Helyesbítés:
    Pénzeső , indul hónapokon belül.

    Ugyanis Süli János már várja a hitellehívást, amit – kétségeink ne legyenek- kormányunk is epekedve vár.
    Mivel az orosz hitel drága, a biztonság kedvéért a nemzetközi piacokról is felveszik a 10 milliárd ejrót.
    (Egyből meg is lesz az erőmű beruházás duplázása is, mint ahogy ezt már pedzegetjük.)
    Még szerencse, hogy ennek az irdatlan összegnek „csak” 40 %-át lophatják el döbrögiék. Vagy többet?
    De azt már jövőre megtehetik.
    Jön a választás. Hát ezért is volt ilyen sürgős nekik; nehogy már valaki beleköphessen. A zsíros pecsenyébe. Amit még dédunokáink is fizetnek.

    A cuki süli is megmondta, hogy akármi is lesz, az ellenzéknek már jövőre nem lesz más lehetősége, mint elfogadja paksot és belenyugszik…..

    http://www.portfolio.hu/vallalatok/paks_2_elarultak_hogyan_szallhatnak_be_a_magyarok.249851.html

    https://444.hu/2017/05/08/paks-2-re-lehet-hogy-meg-egy-hitelt-felvesz-a-kormany

  117. A napi hír Paks gazdaságosságáról;
    mivel a „hozzáértő”pártolók és kormányzatunk semmilyen módon sem hajlandó a leendő atomerőmű gazdaságosságára vonatkozóan bármit is az orrunkra kötni, egy kis számolgatás:

    http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/rekord_szuletett_a_paksi_atomeromuben.629465.html

    a cikk szerint Paks I. üzemszintű adózás előtti pénzügyi eredménye (nyeresége) 2016 gazdasági évre, 18,27 milliárd forint volt.

    Mivel Paks 2. tervezett kapocsteljesítménye is 2000 MW, ezért hasonló adatokkal számolok. (Talán egy kicsivel jobb hatékonysága lehet Paks I.-nél, de ezt sem köztik az orrunkra).

    Mint ahogy azt sem tudjuk, hogy Paks I. elmúlt 30 év üzemideje alatt a beruházás aktívált értékének ?%-át számolták el amortizációként az eredményekben.

    A folyamatos karbantartás, felújítás más elszámolt költségnem.
    Feltételezem, hogy jelenleg már a 30 évvel ezelőtti eredeti beruházás jelen eszközértéke 0 körül lehet, mivel tervezett élettartamát az erőmű kiszolgálta és a tervezett feletti üzemidő meghosszabbításból él.

    SZÁMADATOK:

    Tervezett 70 év teljes működési idővel, nagy leállás nélkül, 2096-os bezárásáig, az
    18.27 mrd Ft X 70év = cc. 1280 mrd forint azonos feltételekkel a teljes várható nyereség 70 évre értékcsökkenés nélkül.
    Tervezett beruházási érték: 12 mrd ejró, azaz 3720 mrd forint. Amiben az erdmény, 1280 mrd Ft pontosan 3X telik ki.

    Azaz, tudtommal
    Paks I. áram netto átadási ára 11-14 Ft / KWh körül van jelenleg, akkor

    Paks II. a 3x-a, azaz : 33-42 Ft / KWh

    lesz a beruházás 70 éve alatt a nullszaldó eléréséhez. Ezen számítás végeredménye hasonlatos az ellenzéki oldal számaihoz.

    De Hetesi Zsolt atomenergetikai világkitekintő előadására hivatkozva, a tervezett beruházási költségek akár duplájára is szaladhat a tényleges beruházási végszámla nemzetközi tapasztalatok szerint.
    (Lehet kormányunknak ebben is sikerül majd nemzetközi rekordot beállítani, mint ahogy más gazdasági területen megtették már, majd elválik?)

    Akkor rosszabb esetben nem 33-42 forint lesz 1KWh paksi 2. áram átadási ára, hanem akár a duplája, azaz 66-84 forint jelenértéken.

    Miben reménykedhetünk?
    A csodában?
    Vagy , hogy a megújulók és fosszolis energiák világszinten becsődölnek addig?

    Tisztelt kormány és atomlobbi! Nem kellene ezt mégegyszer átszámolni?

  118. http://komlomedia.hu/13-iq100/8328-szen-dioxidbol-allitananak-elo-tuzeloanyagot-az-szte-kutatoi

    126. beírásomhoz:

    Érdekes Süli Miniszter bejelentése, hogy Pakson jól fizetett építő szakembereket szeretne látni.
    Fel kellene valakinek világosítani, hogy – tudtommal- a beruházáshoz alvállalkozó cégekkel szerződnek le.
    Az építő generálvállalkozó -talán?- lőrinc koma lesz, ő meg annyit fizet az alárendeltjeinek, amennyit akar, a különbözetet meg akár zsebre is teheti és teszi.

  119. A kormányzat közvetlen propagandát is kifejt Paks 2 ügyben. Gimnazisták fizika óráját látogatják fizikaszakos egyetemi hallgatók és kampányolnak az atomenergia mellett, szidva Németország (elhibázott)szél – és napenergia politikáját. Mire is van ezeknek idejük és pénzük…

  120. Kerekes Kata 130.

    Hát ez szép.
    Köszönöm a „tudósítást”.

    Mert mi köze lehet az (leendő fizikatanár?) egyetemi hallgatóknak paks 2-höz?
    És csak a szép gimis lányok kedvéért, vagy valami más ösztönzőért tartanak kampányelőadást?

    Ha már a német energiapolitikát szidják, a német életszínvonalról, ipari teljesítményükről milyen véleményük lehet?
    Mert ugyebár a németek mindig is híresek voltak a töketlenségükről.

    Válaszul az érintett gimnáziumokban- szerintem- egy legényesebb tanár környezetvédelem, vagy biológia, vagy történelem óra választott szabad tananyag keretén belül vetíthetne dokumentumfilmeket az 1986-os csernobili eseményről, annak egészségügyi-környezeti hatásáról, szaftos kórházi képekkel égési-sugárszennyezési véres- keléses sebekkel, rothadó húscafatokkal.
    Az illusztráció alaposságát segítendő kiegészítve hirosímai, nagaszakai 45-ös haláltusájukat vívó civilek portréképeivel.

    Megjegyezve a diákoknak, hogy legyenek maximálisan megnyugodva, Magyarországon ilyen csak nagyon-nagyon nagyonkicsi valószínűséggel, de előfordulhat.

    Korábbi hozzászóláshoz napi hír, hogy honnan fújhat az MTA passzátszele, hát az MTA -EK várhatóan vaskos bevétele felől:
    https://mno.hu/gazdasag/valami-zur-lehet-a-paksi-bovitessel-2399249

  121. Ma olvastam a PORTFOLIO híreiben:

    „A 872 millió dolláros finanszírozási láb megteremtésével azonnal elindulhatnak az 1177 megawatt kapacitású naperőmű építési munkálatai Abu-Dzabiban.

    Az ország állami tulajdonú közműszolgáltatója, az ADWEA 650 millió dollárt piaci hitelből, míg a fennmaradó 222 millió dollárt saját tőke emelésével biztosítja…………………………………………………..
    A finanszírozás biztosításával a projekt munkálatai azonnal elkezdődhetnek, míg az üzembe állítás időpontja valamikor 2019 második negyedévében jöhet el a tervek szerint. …………

    Az 1177 megawatt kapacitású erőmű kivitelezésére és üzemeltetésére a japán Marubeni és a kínai JinkoSolar holding alkotta konzorciumot választották ki, miután 2,42 cent/kilowattórás ajánlata a legjobb volt, amit a tenderen benyújtottak. Ez világszinten is az egyik legalacsonyabbnak számít, mindössze egy tavalyi chilei tenderen elért 2,19 centes ajánlat tudott ez alá menni. A technológia fejlődésének, valamint a kompetitív tender előnyeinek köszönhetően azonban az árak további jelentős csökkenése várható.

    A beruházás az ADWEA első megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektje, azonban a társaság, illetve az ország nagy terveket dédelget e téren. A cél, hogy 2020-ra az energiafogyasztás 7 százalékát megújuló forrásokból elégítsék ki; ennek érdekében a Masdar állami zöldenergia társaság már több projektet is elindított.

    A nagyságrendeket érzékeltetendő: a most induló projekt eredményeképpen felépülő erőmű 1177 megawattos névleges kapacitása megközelíti a Paks 2 beruházás keretében épülő 1200 megawattos nukleáris blokkok kapacitását. Fontos megjegyezni azonban, hogy míg az atomerőmű képes folyamatosan 90 százalék fölötti kapacitással üzemelni, a naperőmű rendelkezésre állása – noha a technológiának köszönhetően képes bizonyos fokú éjszakai áramtermelésre is – ettől jócskán elmarad.

    (Reuters)”

    Szóval „már csak” a gazdaságos tárolási mód kérdése jelenthet egyedüli problémát az atomlobbi érveivel szemben, ami viszont megoldási fázisban áll……..
    A naperőművi áramtermelés gazdaságossága vastagon egyértelmű.

  122. 133. előforduló
    Az atomerőmű esetén „már csak” a sugárzó hulladék ártalmatlanítását kell megoldani. Ez sem tűnik nagyobb feladatnak, mint a mai technikával áramot tárolni. 😉

  123. 134 – gabiiii:
    Kapaszkodj meg! Nagyságrendekkel nagyobb probléma.

  124. gabiiii 134.

    Tudod elektromos áram tárolását szívesebben bevállalnám a magánterületemen, mintsem pár tonna elsődleges atomerőművi sugárzó hulladékot.
    Mert „ártalmatlanítani” se jelenleg, se a közeljövőben nem lesz képes az emberiség, legfeljebb a „szönyeg” alá seperni.
    És -tudod- épp elég daganatos beteg hunyt el a családban, hogy ne kapjak hozzá kedvet.
    Főleg nem „idő előtt”.
    Nem tudom, te hogy vagy ezzel…….?

    Egyébként pont a nissan leaf akkumlátoráról azt olvastam, hogy bőven túléli az autót. (ez jópár 10KWh betárolt energia)
    Ez már kezdi a hatékony gazdaságossági szintet elérni.

    De specko nekem jobban tetszik az üzemanyag cella, vagy valamiféle nagyüzemileg szél-napenergia felhasználásával gyártott mesterséges szénhidrogén-etanol, stb………. mivel nem területem, itt várom az okosságokat……….

  125. 135. Tibor bá’, 136. előforduló
    Elméletileg fel lehet gyorsítani a spontán nukleáris bomlást, tehát a felezési időt drasztikusan le lehetne csökkenteni. Az tény, hogy erre ma nincs gazdaságos műszaki megoldás (csak gazdaságos nincs), de nincs nagy mennyiségű elektromos áram tárolására sem. Már vagy 30 éve olvasok mindenféle csoda akkumulátorokról, amik mindig 2-3 évre vannak a piaci bevezetéstől, de ezek az évek csak nem akarnak letelni. És ugye itt ipari méretű tárolást kell megoldani, nem leharcolt autó akkumulátorokkal bohóckodni.

    Amúgy a következőre akartam rávilágítani: Adva van két műszaki probléma. Mindkettő megoldatlan, de egyikről elhisszük, hogy hamarosan megoldjuk, a másikról halál biztosan kijelentjük, hogy megoldhatatlan. Nem lehetséges, hogy ebben van némi szerepe az agymosó sötétzöld propagandának?

  126. gabiiii 137.

    Rám nem hat a zöld agymosás.
    A gazdaságossági inkább. Meg a tolvajlási elképzelések.
    Ajánlom Neked is Hetesi Zsolt győri atomfórum előadását, mert abban az ismert nukleáris technológiának is kétes a jövője.

    És azért ne vegyél mérget arra a „nukleáris bomlásidő lefelezésére”, mert a technológiának (ami ki.aszottul drága is és van hulladékterméke, csak kevesebb). Bár az még mindig nem világos, ha a FELEZÉSI IDŐ (ami 50% anyag meglétét jelenti) tovább csökken, attól az már már 0 lesz?
    És a sugárzás hatása az ember életében akkumlálódik. Biztosan ezt választanád a kertedben és nem az energiatárolást. Mert más kertjébe se kívánd akkor, ha a tiedbe se.
    Ergo az egyik jelenleg megoldatlan „műszaki problémába” eddig már nagyon sokan döglöttek bele és még sokan fognak, amíg a másikról ugyanez nem mondható el.
    Ez egy óriási különbség.

    A másik műszaki probléma rengeteget fejlődött és gyorsuló ütemben fejlődik és jelen költségszintjével is sokkal gazdaságosabb, mint egy „tisztességes” atomerőmű „semlegesítés” és elbontás.
    Csak azt nem értem minek linkelek be cikkeket, ha az még mindig lepereg.

    Azért az érdekes, hogy még mindig miért akkuban, főleg ólomban gondolkodnak a „sugárzáspártiak”?
    Talán csak nem azért, mert az ólmot ismerik fel az atom energetikában is szükséges kellékként……………….?

  127. Sejteni lehetett.
    A paksi beruházásba még bele sem lendültek, de már nem 12 mrd ejróról, hanem 4200 milliárd forintról beszélnek.

    https://mno.hu/gazdasag/biralja-az-lmp-a-paksi-eromu-boviteset-2402050
    http://nepszava.hu/cikk/1131337-paks2—a-fidesz-kulfoldieknek-hoz-letre-munkahelyeket/

    Vajon honnan jött ez az újabb szám, ez a 500 milliárdos többlet?
    Már most, a rajtvonal előtt?

    Miközben a napelemek a nagyvilágban újabb rekordokat döntögetnek.

  128. A spektrum tv újfent leadta a csernobili filmet.

    https://www.youtube.com/watch?v=Eml2FANrE0U

    Nagyon tanulságos és mindig vannak olyan apró részletek, amiért érdemes ismételni.
    Ajánlom minden nukleáris fannak.

    130.000 Km2 terület vált fertőzötté Csernobil okán. Egy Magyarország megyényi több száz évre élhetetlenné.
    Kis híján, csak a szerencsének köszönhetően majdnem fél Európa vált lakhatatlanná!

    Valószínűleg több százezer ember a közvetlen áldozat.
    180 tonna rádióaktív sérült fűtőelemnek ma sem tudják becsülni mennyi százaléka került ki a környezetbe.
    Magyarország is kapott belőle jócskán, a „sugárbetegség” mind a mai napig szedi áldozatait nálunk is és fogja évszázadokig.
    Az orvosprofesszor állítása szerint 4. generáción jönnek elő majd hatványozottan a sugárbetegség jelei, a genetikai mutációk, azaz , kb. 2050-től! (Kívánom, hogy hazai atomlobbistáink és haszonélvezők tapasztalják meg elsődlegesen családjukon!)
    A napi egészségügyi problémák is részben visszavezethetőek Csernobilhoz (rákbetegség növekedése, az emberi IMMUNRENDSZER LEGYENGÜLÉSÉBŐL adódó egyéb megbetegedések, elhalálozások. Növekvő egészségügyi költségek.
    Óriási a közvetlen és közvetett gazdasági kár.
    Világösszefogásban építik az új csernobili szarkofágot, de ezzel csak jó egypár évvel tudják kitolni a problémát, megoldani nem. A jövő emberiségének folyamatos gondja.

    Talán ez az egy katasztrófa „ára” is jóval magasabb az emberiségnek, mint a Földgolyó összes atomerőművének jelen és jövőbeni „haszna” együttesen!

    Németországban Lubmin városában elbontanak egy bezárt atomerőművet.
    Már 20 éve tart a munka, 700 szakember dolgozik rajta. (Paks 2 üzemeltetése tervezetten 2.000 fővel fog történni) A munka még előreláthatólag 40 évig még el fog tartani. ( azaz az elbontás ideje azonos a tervezett üzemidővel).
    4 milliárd ejróra becsülik a költséget, de az egyre nő. Ahogy egyre több a nem várt probléma.
    600.000 tonna közepesen szennyezett anyagot kell elásniuk.
    A rádióaktív HULLADÉK végleges TÁROLÁSA SEHOL A VILÁGON NEM MEGOLDOTT véglegesen, csak ideiglenesen és immár 40 éve tologatják ezt a problémát.
    Jelenleg nem vált be a németek 700 méter mély bezárt sóbányája. Most 850 méter mélyen vasércbányával kísérleteznek. Ez a megoldás is várhatóan 40 évig jelent átmeneti megoldást. Végleges megoldás a hulladék elhelyezésére a mai napig nincs!

    Macron beváltotta ígéretét, csökkentik 50%-ra a működő francia atomerőművek energiarészesedését 75%-ról.
    https://www.vg.hu/vallalatok/atomeromuveket-zarnak-franciaorszagban-2-537298/

    Csak így szemezgetve, az elhangzott érdekességekből.

    Kíváncsi lennék, hogy ha már gazdaságossági-megtérülési számításokat nem prezentáltak atomlobbistáink, becstelen kormányunk;
    akkor legalább elárulhatnák, hogyan állunk a Paks 1. meglévő hulladékával és hogyan tervezik Paks 2 hulladékát. Mert nálunk nincsenek néptelen területek, mély bányák és főleg erre a célra pénzből se sok.

    Egyetlen érv szólhat mellettük, a másra mutogatás. Mert ha nem Pakson, de atomerőművet építenek a románok,szlovákok, törökök, bolgárok, oroszok meg sokan mások a világban.

    Köszönöm azoknak, akik elolvasták figyelemfelhívó jegyzetemet, megnézik a filmeket és elgondolkodnak rajta.

    Azért érdekes gondolat a csernobili „üzemzavar”, a véletlen összjátéka, vagy netalán más? Megérne egy misét.

  129. 143.

    Érdekes cikk. Ki gondolta volna 10 évvel ezelőtt. Meg azt is ki gondolta volna, hogy 2017-ben 42 dollár lesz egy hordó olaj.

    Pár hete olvastam egy új napelemről, melynek anyagigénye töredéke a mostaniaknak, hatékonyabb és közel 10-szer olcsóbb a jelenlegieknél, miközben a legtöbbet használt áramfogyasztó készülékeink energiafogyasztása töredékére csökkent.

    Paks 2 pedig egy beteg őrültség, remélem sikerül leállítani, mielőtt túl késő lenne.

  130. napelemekkel kapcsolatban elterjedt egy tévhit. Felcsapunk a tetőre, a mezőre stb pár ezer-millió napelemet, és meg van oldva az energiaellátás a végtelenségig, de legalább addig, míg a napelem működőképes. Erre van kihegyezve ipari érdekből a napelem üzlet.
    Valóságban nagyon komplikáltabb a dolog. A szakaszosan működő megújulós energia termelés országos rendszerbe állításához meg kell tervezni a szabályozható fogyasztói oldalt, ami ma még gyermekcipőben jár. A tárolást is ki kell fejleszteni megfelelő mértékben.
    Greenpace villamos és számítás technikai mérnökei írtak erről egy nagyon részletes tanulmányt. Elborzadtam, mennyire bonyolult, költséges, egy ilyen rendszer szerkezete, működtetése, különösképpen ha gazdaságosan szeretnék megvalósítani.
    A napelem tábla a legkisebb költség.

  131. 147.

    Azért az ember az élőlények koronás fője, hogy legyen mindenkor akkora affinitása, hogy a problémákat megoldja.

    Azért a szükségtelen áramot talán nagyságrendekkel könnyebb kezelni, mint a napkollektorok túlhevülését.

    És nem a probléma felnagyításával jut az emberiség közelebb a célhoz, hanem a megoldások keresésével.

    Azért vastagon vannak nem kalkulált, hosszan tartó jelentős költségek:
    http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/halalpenzt_fizet_a_magyar_allam_mutatjuk_kik_az_erintettek.643611.html

  132. Előforduló

    Elnézést, nem nagyítottam fel a problémát. Egyszerűen rávilágítottam arra a félrevezetésre, melyszerint a megújulók rendszerbe állítása csak annyi, hogy felszereljük a napelemet, a szélkereket, rákötjük egy oda-vissza mérő villanyórára és slussz-passz rendben vagyunk.
    A megújulók rendszerbe állításának módszere ki van találva, csak a költségessége miatt késedelemben van.
    Szólhatsz a koronás főknek, ezen már ne agyaljanak. 🙂

  133. 149.bogozy

    Lehet rosszul gondoltam, hogy egy megújulót egy gombbal ki-bekapcsolni egyszerűbb, mint ezt megtenni Pakssal.

    Persze mindennek van költsége és amíg nem válik széleskörűen, tömeggyártásban elterjedtté, addig meglehetősen drága is.

    Na de ezért homosapiens az ember és nem azért, hogy csak sopánkodjon, hogy nem megy.

    Kinek van valami tapasztalása erről?:

  134. Nem egy egészséges dolog,
    de kis hazánkban már itt tartunk 2019-re; 2100 MW ipari solár:
    http://www.portfolio.hu/vallalatok/sorra_adja_ki_a_naperomu-engedelyeket_az_energiahivatal.256849.html
    Ha egy bicnic egyszer beindul…….

    Ez meg a szomorú ellenérdek:
    http://avilagtitkai.com/articles/view/illegalissa-valhat-az-onfenntarto-eletmod-az-energiaipari-lobbi-tamadasba-lendult?honnan

    146. Gyarmathy
    Ami cikket olvastál az új napelemről, megosztanád?

  135. Dr. Timár Gábor egyetemi docens, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője szerint ha muszáj új atomerőművet építeni, a jelenlegi tervekhez képest legalább száz méterrel északabbra kellene elhelyezni az új blokkokat, mert pontosan a földtani kutatás során feltárt törésvonalra építenék az új erőmű 20 méter vastag beton alaplemezét.

    A mostani paksi földtani kutatás során megtaláltak több ilyen kisebb törésvonalat, köztük egy olyan vetőt is, amelyet ki is ástak, 2 méter mélységben. Ráadásul pontosan ott, ahova az új blokkok konténmentjét akarják építeni.

    Amennyire kivettem a tervekből, igen. Ezen persze viszonylag könnyű lenne segíteni, mert ha 100 méterrel eltolnák az egészet északra, akkor legalább nem közvetlenül a törésvonalra épülne. De ezt meg kéne tenni, hogy legalább ezt a kockázatot kivédjük.

    Ezek a vonalak a föld mélyén történt elmozdulást közvetítik a felszín felé. Persze ami Pakson van, az nem a Szent András-törésvonal, amelyik átmetszi az országutat, és száz év elteltével az országút el van tolva néhány méterrel. Pakson az elmozdulások ennél sokkal kisebbek, de attól még ott vannak, és ha bekövetkezik valamilyen elmozdulás, akkor az a törésvonal mentén a felszínen is bekövetkezhet. Márpedig ennek a tetején ott lesz egy pár százezer tonnás építmény, aminek az egyik fele a másikhoz képest ha csak egy kicsivel akar elmozdulni, akkor is nagy problémát okoz.

    A másik baj az, hogy egy ilyen vető képes arra is, hogy vizet közvetítsen, a felszín alatti vízáramlás a vető mentén könnyebb. A földtani kutatási jelentés egy másik, hidrogeológiai alfejezetéből kiderül, hogy találtak is olyan felületeket a talajközeli rétegekben, ahol ez a vízáramlási képesség megvan. Ha egy ilyen vízáramlási zóna pont ott éri el a felszínt, ahová ezt a konténmentet rátették, az földrengés nélkül is problémát okozhat.

    A legnagyobb kockázat pedig a talajfolyás. Ha egy érdemi földmozgás kipattan – ez látszik a jelentésből, ez látszik az üledékekből –, akkor Paksnál hajlamos arra a föld, hogy elkezdjen megfolyni. Ezt a mérnökök úgy kezelik, hogy 20 méter vastag beton alapot terveztek az erőmű alá, hogy a talajfolyást kivédjék. Vannak olyan kollégák, akik azt mondják hogy még ez is kevés, ráadásul ha bármi miatt – mondjuk azért, mert alatta vízáramlás van, és egy kicsit meglököm – ez a beton alap eltörik vagy megreped, azt nem lehet többet kijavítani.

    A régi paksi blokkok is alá vannak alapozva, de nem ennyire. Ezektől pár száz méterre most úgy akarnak egy 20 méter mély gödröt ásni, hogy a talajvíz szintje ennél jóval feljebb van. Tehát szivattyúzni kell majd, hogy a gödröt szárazon tartsuk. Emiatt, hacsak nem kezelik a problémát, a régi blokkok alatt is megbillen, ferde lesz a talajvízszint, gyakorlatilag kiszívjuk alóluk a vizet. Hogy a régi blokkok konténmentjének egy ilyen manőver nem tenne jót, az biztos.

    Tehát a földrengések mellett a hidrológia is problémákat okozhat, egyrészt ha a föld alatti vízáramlások egybeesnek a megtalált vetővel, ami pont a leendő új blokkok alatt éri el a felszínt, másrészt mert a régi blokkok konténmentjét az újak építése földrengés nélkül is meggyengítheti. Szerintem ezek itt a fő kockázatok. Kezelhetők persze, de kezelni kell!
    https://atlatszo.hu/2017/08/01/pontosan-a-toresvonal-fole-terveztek-az-uj-paksi-blokkok-alaplemezet/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük