(2121) Einstein, Isten és én

Tibor bá’ online

 

Április 18.-án lesz 62 éve, hogy Albert Einstein találkozott az Istennel, ha hinni lehet az Istenhívőknek. A 62 év dacára az emberiség számára még ma is ő képviseli a megtestesült intelligenciát.

Leghíresebb és leggyakrabban emlegetett mondásának (God does not play dice) eredete ismeretlen. Az idézetnek számtalan magyar fordítása látott napvilágot, melyek közül a legfrappánsabb talán az „Isten nem kockajátékos”, ami az én interpretációm szerint azt jelenti, hogy a (látszattal ellentétben) a véletlennek nincs szerepe a Világmindenség alakulásában. Ezek szerint Einstein, csak úgy, mint Newton, hitt a determinizmusban (zárójelben megjegyzem, hogy én is). Ami azonban élesen ellentétes a most már legalább 90 éves múltra visszatekintő kvantummechanikával, pedig ez utóbbi „működik” és mind ez ideig semmi jelen annak, hogy ez megváltozna.

Einstein úgy gondolta, igaz mindössze néhány évvel a kvantummechanika megszületése után, hogy a kvantummechanika elmélete még „nem teljes” (incomplete) mert nem volt összhangban Einsteinnek a világról alkotott képével, ami szerinte „egy objektív, rendezett valóság, nincs kitéve a véletlen kényének-kedvének, és nem függ egy megfigyelőtől”. Albert Einstein ezt a véleményét haláláig fenntartotta.

Közben eltelt 62 év és a kvantummechanika diadalmenete töretlen. Ennek ellenére könyvemben (Mi volt előbb Isten vagy Ősrobbanás?) csatlakozom – a különben általam erősen kritizált – Einsteinhez csak más megfogalmazásban. Álláspontom szerint, ami könyvem végkicsengése is, kell lenni valaminek az általunk ismert fizikai világon túl, ami számunkra valószínűleg megismerhetetlen és ezért a kvantummechanika – Einstein szavaival élve – mindig is „incomplete” marad.

Einstein „Isten nem kockajátékos” mondatában az „Isten” szónak nincs vallásos notációja. Ennek ellenére az Istenfélők, és azok szószólói Einstein mondatából a mester Istenhitére következtettek, arra kényszerítve őt, hogy a kérdést egyértelművé tegye a következő kijelentésével. „Amit Istenhitemről olvasni lehet, az természetesen hazugság, egy olyan hazugság, amit szisztematikusan ismételgetnek. Nem hiszek egy élő Istenben, és ezt a tény soha nem titkoltam, ellenkezőleg egyértelművé tettem. Ha valamit egyáltalán csodálok, akkor az a természettudományok által feltárt világ.”

Az idézet mondat a Princeton University Press kiadásában megjelent Albert Einstein: The Human Side című könyvéből való, amiben Einstein egy lépéssel tovább is megy: „Nem hiszek a lélek halhatatlanságában, és úgy gondolom, hogy az erkölcs egy kizárólagos ember találmány, ami mögött nincs isteni elvárás.”

Einstein tehát deklaráltan ateista volt, amivel szemben én mindössze agnosztikus, de hozzáteszem, hogy ha ma még élne, ő maga is agnosztikus lenne. Az ok egyszerű. Az emberek egy jelentős része intrinsic inditatásból hívő, míg egy nem túl jelentős része véleménykialakítása előtt elvár némi bizonyítékot. Az ateisták évszázadok óta hiányolják Isten létezésének bizonyítását, ami a múltban méltányolható igény volt. A hívőknek ilyen igényük sose merült fel és értetlenül állnak szembe a feltett kérdéssel: „Miként lehetséges, hogy a semmiből világmindenséget teremteni képes Isten képtelen (rólunk gondoskodó) létéről bizonyságot szolgáltatni?”

Csakhogy ez az attitűd ma már tarthatatlan, amikor a több évtizeden át folytatott, és ma is folyó intenzív magkutatás egyértelműen bizonyítja, hogy a mikró-világban semmi sem „stimmel” és az emberi agy által felfogható bizonyosságok keresése hiábavaló ábránd. Álláspontom szerint ez az állapot változtatja a múlt ateistáját a jelen agnosztikusává, amit implicit Einstein világossá is tett.

The World as I See It (Így látom a Világot) című könyvében Einstein így nyilatkozik. „Nem tudok elképzelni egy olyan Istent, akinek elvárásai tudatosodnak teremtményeiben, hogy aztán jutalmazhassa vagy büntethesse őket. Ugyanígy felfoghatatlan számomra a fizikai halál bármi formában történő túlélése. Részemre megfelel a lét örökkévalóságának misztériuma, és a valóság csodálatos szerkezetének sejtelme, amiből – bármily kis részben is – kivehetjük részünket.

Olvasóim bizonyára emlékeznek rá, hogy könyvemben kikeltem egyfelől a végtelen, másfelől a véletlen, mint fogalmak ellen. Az elsőt nem tudom felfogni (és kétlem, hogy bárki tudná), az utóbbit nem tudom elfogadni. A legkisebb atomi eseménynek is kell, hogy legyen oka, ami aztán egyre nagyobb eseményeknél játszik döntő szerepet, míg a végén egy felhőszakadás lesz belőle a Mátrában. Talán pont ez az oka annak, hogy az elektron önmagával interferál, vagy amikor két résen mehet keresztül, akkor úgy tesz, mintha mind a kettőn átmenne és csak konkrét külső hatásra (megfigyelő) „választja” ki valamelyiket. Mert a természetben nincs igazi véletlen. Az élet determinált.

A végtelen pedig diadalmaskodik, mert bárhogy fogalmazzuk is meg Istent, és bármit is állítunk vele kapcsolatban, mindenek felett az a legelképzel­hetet­lenebb, hogy a LÉTNEK valaha is volt kezdete.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

 

35 gondolat erről: „(2121) Einstein, Isten és én

  1. Sok ponton egyetértek veled Tibor bá’, de lenne pár pontosítás, amit a mai egyház is elmismásol, mert nem érti.

    Isten és a Teremtő Atya nem ugyan az, nem szinonimák. Isten egy teremtmény, ezzel szemben az Atya nem teremtett, hanem örökkévaló(egyes vallási irányzatokban originálisnak hívják).
    Isten az Atyából teremtődött Szentlélek születése után, ami első hallásra abszurd, de matematikailag levezethető, feltéve ha ismertek a határparaméterek(ismertek).
    Isten és a Szentlélek, beleértve a teremtést és benne lévő magunkat véges élettartamú, kb 311040 mrd év.
    Univerzumunk valós idejét azért nehéz megállapítani, mert folyamatosan zajlik mai napig a teremtés, miközben folyamatosan meg is szűnik. Mondhatni folyamatos kicsi bumm van, és folyamatos reccs is egyben, igaz nem abban a formában ahogy elsőre gondolnánk.
    Isten valóban nem kockajátékos, még is belefér a kvantumfizika a képbe. Megoldás kulcsa ott van valahol, hogy nem egy univerzum van, hanem egy multiverzum része vagyunk, amik között van áthallás, és egyik is hathat a másikra, ezért lehet egyszerre halott és élő is Schrödinger macskája 🙂

    Bele tudnék menni mélyebben is több témába, de szerintem Tibor bá’ bőven elég neked mára ennyi… 🙂

  2. 1.
    Nekem meg még sok is… 🙂
    Hogy miért van egyeseknek igénye arra, hogy különféle szellemi konstrukciókat hozzanak létre a világ magyarázatára, amelyek egyébként levezethetetlenek, bizonyíthatatlanok, alátámasztásuk kizárólag valakik kinyilatkozása lehet, többnyire olyanoké, akiknek nem lehet keresztkérdéseket feltenni, mert már rég nem élnek.
    Amelyek hit nélkül nem működnek, hittel viszont bármelyik működik a maga logikájával, bizonyítva, hogy az emberi psziché bármiben képes hinni, bármiből erőt meríteni, ha kellően misztikus, az sem probléma, ha egymásnak is ellentmondanak a különböző elképzelések…

  3. 1:
    Nekem is sok, de ez a téma eléggé cseppfolyós ahhoz, hogy elnézzük neked ezt a szellemi csapongást.

  4. Amikor van érthető magyarázat a körülöttünk lévő világ működésére akkor nem kellene a hitre alapuló megkövesedett tudományra hagyatkozni.

    Tudom egyesek és kettesek nem olvasnak „eretnek irodalmat” igy nem is láthatnak új világképet amely még józan paraszti ésszel is megérthető.

    egy válasz a kétrés kisérletről :

    ” A klasszikus kétrés kísérlet is olyan, mint amiket leírtam a szilárdak-e a fizika alapjai írásomban. Nem tudom, hogy miért nem vettem bele. Ezt is ahányan írnak róla, annyiféleképpen írják le. Az eredeti kísérlet pontos leírását pedig lehetetlen megtalálni. Éppúgy, mint a többi ilyen kísérletnél.
    Itt egy oktatófilm róla, tele hibával és csalással. Nem mondja el, hogy csak egyszínű (monokróm) fénnyel, azaz azonos rezgésszámú vagy legalább polarizált fénnyel működik. Azt sem, hogy a fényforrás eleve egy résen át világítja meg a két rést. Azt sem, hogy soha nem voltak még képesek (az eredetinél bizonyosan nem) egyetlen fotonnal elvégezni, az csak elmélet Végül azt sem, hogy a megfigyelés NEM passzív, hanem aktív. Megvilágítják az átmenő elektront, ami természetesen reagál erre. Passzív megfigyelésre alkalmas eszközük ugyanis nincs.

    Végül, itt a magyarázat a rendszerlogikai szemlélettel.

    A két rés kísérlet nem két rést, hanem három rést használ, ezzel polarizált és monokróm fényt, hogy az elképzelését bizonyítsa. Ennek ellenére nem azt bizonyítja, hogy a fény hullám, csak ezt a következtetést vonja le a kísérletből, mert nem zárja ki más magyarázatok létezését. Ha egy részecskékből álló közeg egyetlen részecskéjét meglököm, azaz egyetlen impulzust adok neki, akár azzal, hogy egyetlen részecskét belelövök a közegbe, akkor a részecske ütközni fog a közeg részecskéivel, amelyek ezt a hatást ütközések útján továbbadják a környezetüknek. Ennek a formája pedig nem-felszíni közeghullám lesz, azaz longitudinális hullám, amely nem más, mint az ütköző és ütközésmentes frontok váltakozása és felcserélődése, amely által a bevitt impulzus halad a közegben, miközben anyagot nem szállít. A frontok között ugyanis a részecskék visszapattanva előre-hátra mozognak. Az ütközésmentes frontok szélessége azonos a közegalkotó részecskék közötti átlagos szabad úthosszal. Amikor ez nagyon kicsi, mert maguk a részecskék is nagyon kicsik, a közeg sűrű, de ez nem észlelhető, mert továbbra is gázközeg. Ez a sűrűség meghaladja az atomi összetételű szilárd anyagok sűrűségét, és mégis gáz! Az ilyen sűrű gázban az impulzus terjedése gyorsabb is lehet, mint az atomok alkotta szilárd testekben! Pedig azokban – az összenyomhatatlanságuk miatt – szinte végtelen az impulzusterjedés sebessége! Ha tehát a foton-közeg mindenütt jelen van, még a nagyobb részecskék alkotta közegekben is, akkor a foton, vagy a rá hatni képes más közegek részecskéinek gerjesztése a foton-közegben impulzusterjedést, azaz fényt fog okozni. Ennek a terjedési hulláma valódi nem-felszíni közeghullám, tehát úgy is fog viselkedni. Ha tehát a rés és az ernyő körül jelen van a fényközeg vagy az elektronközeg, ami tudjuk, hogy a Föld felszínén mindenütt jelen van, akkor a két résen ezeknek a közegeknek a közeghulláma megy át, de ütközni az ernyővel a hullámfront elején levő részecskéik fognak, vagyis a részecske „hullámmá alakul” majd az ernyőt elérve „visszaalakul részecskévé – ennek látják a jelenséget ők. Tudni kell azonban, hogy a rés egy szilárd anyagból készített optikai eszköz, egy lyuk (diafragma), amely a fényt közismerten töri, mint a lencse! Ezen alapul a camera obscura! Azzal, hogy nem egy kerek lyukat, hanem egy keskeny hosszú rést tesznek oda, csak annyit változtatnak az optikai hatáson, hogy a rések a fényt polarizálni fogják! A közegnek az ütköző részecskéi közül csak azok fognak rajta átmenni, amelyek az utolsó ütközéskor kapott iránya azt lehetővé teszi! A rés szélén (élén), amely nem csupán két, hanem három dimenziós, és mérete a fotonhoz, de még az elektronhoz képest is kiterjedt, a nekiütköző részecskék az optika szabályainak megfelelően szóródni fognak. A részecskéknek ez a szóródása, amelyet a rés mérete és alakja határoz meg, hozza létre a sávokat az ernyőn. Természetes, hogy egyetlen részecske (foton) is elindítja ezt a folyamatot, mert itt a Földön a légkörben mind a foton, mind az elektronközeg jelen van. Ráadásul ezeknek a közegeknek az impulzusai hatással vannak a légkör részecskéire is, mert még azokon is szóródnak, ezért az ernyőn megjelenő sávok nem éles szélűek, hanem elmosódottak. Amikor a kísérletet vákuumban végzik el, akkor a sávok széle élesebb, mert a levegő részecskéin való szóródás hiányzik a képből. A vákuum azonban csak légritka, vagy légüres teret jelent, mert csak az atomi méretű gázok részecskéinek számát tudja a leszívás csökkenteni. A foton-közeg és az elektronközeg sűrűségét ezzel nem tudják változtatni, így az továbbra is jelen van, hogy hullámmá alakítsa az impulzus terjedését. „

  5. Re:2

    Van egy apró bibi azzal, amit írsz. Amit én mondok le van vezetve matematikailag, és elég szilárd a mögötte álló fizika. Az már csak slusszpoén hogy a nagy ősi vallási irányzatokkal is sok egyezést mutat amit írok, csak a megnevezések mások, de a teremtési logikájuk teljesen azonos.
    Másod sorban amit írok nem elhiszem, mert ezt mondták, hanem megértettem a mögötte működő fizikát, és tudom. Nagyon más tudni valamit, mint elhinni.
    Ez a fajta „teremtéstan” nagyon más, mint a ma oktatott fizika, ami nem baj, de ez a fajta világkép olyan dolgokra is ad választ, amit a mai fizika nem.

    Hozzáteszem ez az írásom minimum egy megszállt holtkóros bejegyzésnek tűnik, ami a mai korszellem szemszögéből nézve teljesen helytálló. Más kérdés, hogy a mai korszellem(főleg az Euro-Atlanti) sem fog örökké tartani, és meg lesz a helye más gondolatoknak is.

  6. Valaha, évezredekkel ezelőtt az ember az istent a természetben találta meg, Napban, Holdban és a csillagokban. Aztán lerángatta magához az égről, megszemélyesítette, és az életébe közvetlenül beavatkozó antropomorf lénnyé formálta. Ma pedig újra úgy gondolja, hogy Ő az, aki felette áll mindennek, aminek a megértéséhez túl rövid az emberi élet, talán a természeti törvények összessége is Ő. Az erkölcs megszegése éppen az Ő akaratát teljesíti be, mert az erkölcs megszegése igenis büntetést vonz maga után.
    Bizonyíték erre az emberi társadalom jelenlegi állapota.

  7. Isten nincs.
    Ha lenne akkor a létét bizonyítani lehetne.
    Ilyen bizonyítékok nem ismeretesek.
    Ha lennének tudnánk róluk.
    Isten egy nagyon mély igényből maguknak csinálták meg az emberek.
    Ez az úgynevezett transzcendentálisra vonatkozó válaszokra való igény.
    Mivégre van a világ ?
    Mióta létezik ?
    Hogyan jött létre ?
    Mi az emberi élet célja ?
    Mi a boldog emberi élet elérésének titka ?
    Van e élet a halál után ?
    A vallások ezekre a kérdésekre adnak inkább vágybeteljesítő semmint hiteles válaszokat ,ahány ezer vallás annyi félét.
    Ez a népszerűségük titka.

  8. Az emberi lény nem egyéb ,mint baktériumok ,sejtek,gombák és milliárdnyi más élőlény együttes halmaza. Ha az egyik baci vagy gomba kolonia elpusztul vagy túlszaporodik pl a bélflorádban többé már nem isten léte vagy nem léte fog izgatni,hanem a bacik állapota a bendödben.,mert ha nem kifosod az egész életfilozofiádat és matematikai tudásodat a végbeleden keresztül.Ötszáz féle baktériumfaj van az emberi szervezetben ,melyek a becslések szerint együttesen ezerszer annyi génnel rendelkeznek, mint az ember. Az ember pedig nem létezhet ezen sok sok millió parányi élőlény tevékenysége nélkül,tehát a bacikat illeti a jog,hogy Istennek tegyenek fel elsőként kérdéseket, mivel az ember csak táptalaja és exoskeletonja a mikroszintű létszimbiózisnak.
    🙂

  9. 8:
    Szóval téged is elkapott a gépszíj, péntek esténként te is tudatmódosítókat szedsz. Vagy a beleidben lévő mikroorganizmusok feljutottak az agyadig. 😀 Tök mindegy, a blog saját áldozatának fog tekinteni. 😀

  10. 7.

    Nem vagy túl nagy véleménnyel az emberről. „…bacikat illeti a jog,hogy Istennek tegyenek fel elsőként kérdéseket, mivel az ember csak táptalaja” A baciknak nem jut „eszükbe” ilyen kérdés. Ők úgy gondolják, hogy ember nincs, az, amit ők túlszaporodnak és végül elpusztítanak, az az ő táptalajuk, nem ember. Az ember meg azt mondja, hogy Isten nincs, illetve nincs rá szükség a világunk működéséhez. Talán van egy nálunk sokkal magasabb szinten létező életforma, aki rólunk is úgy vélekedik, mint te a bacikról.

    A keleti vallásoknak egészen más az elképzelése az istenről és emberről. Szerintük a nyugati civilizáció helytelenül gondolja, hogy az „ÉN” csupán a test és ha az elpusztul, akkor vége az életnek. A keleti filozófiákban a test csak a jármű, amit az ÉN használ, az agy pedig egy adóvevő amely az információkat közvetíti a Tudatunk számára. A Lélek az isteni szikra bennünk és nem hal meg .

    Ez sok mindent megmagyarázna, például a halálközeli élménynek azt a részét, amikor agyműtét alatt a beteg kívülről látja önmagát és az orvosi teamet, hallja mit beszélnek, pedig az agy nem működik, a test hibernálva van 28 fokon és a vér nem kering az erekben.

    Talán nem kellene elvetni azt a tudást, amit a buddhizmus őriz, hiszen már évezredekkel ezelőtt leírta az atom működését. Azt mondja róla, hogy az „üresség tánca”. Buddha szerint az anyag, amit látunk nem más, mint üresség. A zend buddhisták ezt mondogatják a szertartásuk alatt : ” A forma üresség, az üresség forma”. Ők már tudták, hogy az üresség nem üres, mert tele van hatalmas mennyiségű energiával, ami a vákuumban a részecskék és antirészecskék összeütközésével keletkezik. Azaz az üresség nem üres, mert anyag és energia van benn.

    A tudat meghatározásához rákerestem a neten:

    „A tudat az egy olyan önálló, önmagára vonatkoztatott gondolatokból álló egységes rendszer, ami attól nevezhető tudatnak, hogy zárt, azaz nem „folyik össze” mindazzal, amitől elhatárolódik. A tudat oly módon tartja fent az önmagára vonatkoztatott információkat, hogy ezt a határt megtartja, folyamatosan fenntartja, azaz létrehozza az én és nem én határát. Ám ez a határ nem egy statikus formát feltételez, hanem egy folyamatosan változó, egyszerre táguló és szűkülő rendszert. S ezáltal a tudat alapvetően mindig egyfajta fizikai jelleget ölt a gondolattal szemben; mert amíg a gondolatnak önmagában nincsenek határai, a tudatnak a puszta gondolathoz képest vannak, és a gondolathoz képest maga a tudat, az egy fizikai forma.”

    Azt már bebizonyította a modern fizika, hogy lennie kell egy 5. dimenziónak, mert a relativitás és a kvantumelmélet csak egy ötödik dimenzió léte esetén egyeztethető össze. Ki tudja? Talán az a dimenzió lesz a létünk további színtere. 😀

  11. 7

    Íme az ABSZOLÚT érv, további vitáknak tehát nincsen helye.

    – Istennek lennie kell és kész !

  12. 10 -Kyra:
    Meg lehetne kérni téged arra, hogy ilyen hosszú monológokat ne rakj be a vágólap segítségével. Elég lesz az URL. Inkább írd be a saját ez irányú gondolataidat, azok is elég kuszák. 😀

    11:
    Ne légy már ilyen slampos. Biztos, hogy ez a 7. bejegyzésre válaszolod?

  13. 7

    Korrigálok

    Íme egy érv :

    – Ötödik dimenziónak (Istennek) lennie kell és kész !

  14. Barcelona:

    A magyar értelmező szótár szerint az érv valamely állítás, tétel bizonyítására, cáfolására felhalmozott körülmény, tény vagy megállapítás.

    Szerinted érv amit írtál?

  15. Einstein, Isten és én – így együtt 🙂

    Szerencsések hallgathatták anno dr. Bíró Imre prof. matekelőadásait, aki a halmazelmélet bezezetőjét rögtön ezzel az ábrával kezdte:

    https://www.dropbox.com/s/nyxeg9fh60cy5z9/A%20tud%C3%A1s%20k%C3%A9plete.jpg?dl=0

    A tábla síkjában minden pont egy-egy ismeretet jelöl, akkor felrajzolható az a terület amelyik lefedi egy-egy ember ismereteinek halmazát. A táblára felrajzolt három krumplit – a harmadik inkább csak egy pont volt – és a hallgatóság felé fordult, hogy szavazzunk: ki a legokosabb a három ember közűl?

    Kézfeltartással lehetett szavazni, Einstein persze elsöprő előnyre tett szert, csak egy ember emelte fel a kezét, amikor “füttyös Józsira” került sor – de indokolni nem tudta, jó heccnek gondolta!

    Pedig a vicc az, hogy ez a teljesen logikus, racionális és korrekt megoldás! Ugyanis az ő számára létezik a LEGKEVESEBB ISMERETLEN, ezért jogosan tarthatja magát a legokosabbnak – a zárt osztályon…

    Még egy apróság jut eszembe a témában (így hétvégén), ami megjelent az Economist-ban (2005.01.21-i szám Stephan Brams)

    „Ámulok az Önök evolúcióba vetett hitén. Alaposan túltesz a magam teremtésbe vetett hitén! Az én hitemnek csak egyetlen mechanizmusra van szüksége – az Önöké viszont hármat is igényel:
    1- azt, hogy a semmiből valami önmagától keletkezhet (ősrobbanás),
    2 – hogy egy darab kőből, vagy atomból – élettelenből – egyszer csak élet keletkezhet,
    3 – és végül egy így „létrejött” amőbából vagy laposféregből genetikai önmutációk és véletlenek révén Einstein születik…

    Brávó! Önök győztek! Kétség sem fér hozzá, hogy az Önök hite messze túltesz az enyémen!…”

  16. 15
    Az evolúcióelmélet nem ad választ az élet keletkezésének kérdésére.
    Az élő szervezetek változásait előidéző mechanizmusokat írja le, amik tanulmányozhatóak a természetben is és az állattenyésztésben ,növénynemesítésben is.
    Az evolúcióelmélet nem bizonyított, egyszerűen csak egy nagyon valószínű válasz az élővilágban tapasztalt tényekre.
    Minden biológiai tárgyú oktatásban tárgyalják.
    A kreacionizmus a vallás védekezése a tudomány ellen.
    A biológia alkalmazott tudomány a kreacionizmus ideológia.
    Az evolucioelmélet helyességét a pápa is elismerte.

  17. 15. Vaszil.
    Az evolúció nem hit kérdése.
    Ez tudomány!
    Röpke 150 év után, még a Pápa is elismerte! 😀

  18. 18: Ciki
    Semmi bajom a tudománnyal, jelenleg 90%-a sötét anyag – az agyban is …
    És természetesen legyen mindenkinek a maga hite szerint! 🙂 Ez a pápára is vonatkozik, mindenkinek joga a saját meggyőződése.
    A tudományok története pedig tévedések története ezidáig (meg egymás égetése), csak szkepszis visz előre – amíg így van…

  19. 18.
    „A tudományok története pedig tévedések története ezidáig (meg egymás égetése), csak szkepszis visz előre – amíg így van…”
    Ja. Igen. Akkor ez is tévedés, hogy itt dumálgatun, anélkül hogy csak egy méterrel közelebb kellene utazni egymáshoz! 😀

  20. 5. Dajtás
    Nem lennék elutasító semmiféle elmélettel szemben, ha az valóban absztrakt módon megközelíthetően leírná a dolgokat.
    De őszintén, nehezen tudok elképzelni olyan matematikai konstrukciót, amelyből kijön az isten, a teremtő és a szentlélek.
    Ezek humán, ember alkotta fogalmak, és el sem tudom képzelni, hogy hogyan jöhettek volna ezekre rá őseink az emberi történelem korai fázisában, mikor a körülöttük lévő világról tele voltak tévképzetekkel.
    Szóval megint visszajutunk valakik kinyilatkoztatásához…

  21. 21: hubab
    „Nem lennék elutasító semmiféle elmélettel szemben, ha az valóban absztrakt módon megközelíthetően leírná a dolgokat.”

    Nincs új a nap alatt!!

    Tibor-bá oldalán már 2013-ban is volt erről csevely https://www.antalffy-tibor.hu/?p=11574 – a 84:es komment (Avatar) belinkelte David Bohm fizikus (a londoni egyetemről Einstein pártfogoltja volt), valamint Carl Pribram neurofiziológus a Stanfordról elméletét….

    (Michael Talbot íróként is nagyon népszerűsítette ezt a teóriát a fiatal generációk számára – azután még 40 se volt, amikor elütötte az autó)


  22. 16:
    Remekül sikerült bemutatnod a 100 %-os szofizmust.

    17:
    Végre kaptunk tőled valamit, ami megdicsérhető.

  23. Re:21
    Ismertek a kezdeti határparaméterek, ismertek a kezdeti mechanizmust működtető fizikai törvények(még az Atyára is vonatkozó törvények vannak), ebből le lehet vezetni a kezdeti Teremtést, Téridőt, fényt, anyagot. Ez a fizika/filózófia magyarázatot ad a sötét anyagra/energiára, szuperszimmetriára,gravitációra, EPR-re,stb,stb. Más kérdés hogy ha tisztán a matematikája mögé megyünk(nem annyira bonyolult), akkor akaratlanul is átcsúszunk a vallási filozófiába…
    Mondok egy példát, kezdeti határparaméterekkel matematikailag levezethető a téridő születése(itt még nincs anyag), aminek a fraktálszerű evolválódásának főbb lépései pont kiadják a keresztény vallás kerubszámait. Erre még egy kő kemény materialista matematikus is csettintene egyet…

  24. 23:
    A valóságot szavak segítségével próbáljuk közelíteni (mivel mással?), akkor a 100% mint produktum nem is rossz 🙂
    A világ csak ellentétek harmóniájaként írható le, csak így lehet kerek egész, tapasztalat hogy nincs materialista Isten-hívő nélkül (itt sem- sehol sem), nincs halál élet nélkül, ahogy nincs negatív pozitív nélkül, nincs sötétség ott ahol fény van stb – ebben az univerzumban ezért szépen megfér Einstein relativitáselmélete Lorenz éterelméletével…

    Ja és nincs adat (tudás) sem adat (tudat) hordozó nélkül – vállalom!

  25. 22

    Kedves Tibor bá’

    Szerintem eltévesztetted a hozzászólások számát amire reflektáltál.

  26. „… írd be a saját ez irányú gondolataidat, azok is elég kuszák.”

    Hát persze, hogy kuszák, mert nem érted. Neked ilyesmiről beszélni olyan, mint a süketnek arról, hogy milyen gyönyörű Beethoven Holdfény szonátája. 😀

  27. 27:
    Látod ez is kusza. 😀 Beethoven a Holdfény szonátát süketen komponálta.

  28. 24. Dajtás
    Mint említettem, ebben az a legcsodálatosabb, hogy a vallásalapítók ezt már évezredekkel ezelőtt le tudták vezetni, kellő matematikai apparátus és fizikai ismeretek nélkül is, pusztán elméleti eszmefuttatások útján…
    Ja, és akkor ezek szerint a keresztény vallás a nyerő a versenyben, mert ennek misztikus számai jönnek ki, a többi kiütve. 🙂

  29. Re:29
    Nem jó a gondolatmeneted, de ez azért van, mert nem ismered amiről beszélek.
    Zsidó-keresztény-mohamedán teremtés kép nagyon hasonló, semmivel sem jobb a keresztény verzió. Csak azért hoztam ezt példának, mert magyarázhatok a kabalás életfáról is, de azt még annyira sem ismerik, mint a keresztény kerubrendszert(teljesen ugyan arról van szó mindkettő vallásban, csak más néven futnak)
    Semmiben nem jobb vagy rosszabb a keresztény vallás pl a mohamedánnál, vagy a hindunál. Mindegyik vallás, ami alatt a főbb ősi vallásokat értem ugyan azt mondja, csak más interpretációban. Mindegyik vallás valamiben jobban kifejtőbb, de jellemzően a judeo-keresztény vonalnál volt sok susmus,cenzúra,átírás , ami az érdemi információ tartalmat nagyon leredukálta. Buddhista-hindu vonal tartotta meg legjobban az infót, de ott a nyelvi akadályok teszik nehézzé a feldolgozást. Csak mellékesen jegyzem meg, ami a judeo-keresztény hitrendszerben kerubnak hívnak, hindu vonalon istenségnek, ami egy és ugyan az. De mondhatnám hogy a muszlimoknak is van az Istenre vagy 100 nevük, ami semmiben sem különbözik a zsidó vagy keresztény Istentől.

    Az a legszörnyűbb az egészben, hogy nincsen n+1 fajta Isten, mert mindenki ugyan ahhoz az egyhez imádkozik, csak a vallási vezetők zavaros elképzelései, és uszítása ugrasztja össze a más felekezetű embereket.

  30. 27.
    És azon sokan el sem gondolkodnak, hogy hogyan komponálhat valaki süketen?! Emlékezetből? Ja és honnan jött hozzá az ihlet?

    Amit dajtás leír az helytálló, de itt a sok szkeptikus vitatkozik ahelyett, hogy egy kicsit, ismétlem egy kicsit utánanézne a dolgoknak.
    Ráadásul abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy vannak emberek akikhez fordulni lehet , vagy kérdezni lehet arról amit nem tudunk.
    De az legtöbbeknek derogáló mivel akkor esetleg kiderül, hogy valamit nem tudunk, vagy nem jól tudunk. Na és?

    Hogyan lehetne elvetni az összes vallást pusztán egy folyamatosan a fejünkben reinkarnálódó gondolat miatt (hogy a vallás mese). Gondoljuk azt, hogy nem tudjuk. Gondoljunk újat!
    Ha mindig csak magunkra hallgatunk soha nem lépünk ki a saját magunk árnyékából.

    Az, hogy látjuk mire használják fel az emberek a vallást, akár és leginkább a vallásosak még nem ok, hogy mindent a kukába dobjunk. Nyilván mások is látják, hogy hatalomgyakorlásra, önigazolásra, félelemek elcsitítására stb.
    Ők vallójában csak egy fogalmat és hitrendszert használnak fel saját gondolataik igazolására és ezt csinálják újra és újra. Ebben az értelemben nincs különbség a vallásos és a materialista hozzáállás között, mert még nincs azon a letisztultsági fokon, hogy előítéletektől mentesen tanulmányozza a kérdést.

    Az egyik saját képére formálja, a másik ki látja ezt az meg elveti az egész kérdést mert belőlük indul ki.
    Egyetlen van, az hozza létre sok magamagát. Hogyan nyilvánul meg abban a formájában akkor ami minket körülvesz? Ennek van egy teremtési menete-erről szokott dajtás beszélni. Persze hülye! Biztos? Vagy egyáltalán nincs is magyarázat a világ működésére? Persze nem ismerjük, de vannak kevesen akik egy kicsit jobban, és vannak még kevesebben akik még egy kicsit jobban.
    Az én személyes tapasztalatom azt mondja nem hülye, sem ő, sem a dalai láma, sem Jézus sem, sem még sokan mások, kisebbek, nagyobbak.
    Az hogy Jézust indokolatlanul piedesztálra állították vagy, hogy szitokszóvá, esetleg gúny tárgyává tették mit jelent. Semmit. Annyit, hogy a sok zsibbadtfejű nem érti, mert annyira belegabalyodott önmagának hitt fantáziájába. Én sem értem , de azért nem mondom azt, hogy blődség.
    Az hogy ki mennyit tud nem faszméricskélés, le kéne már erről szokni. Lehet röhögni, de végső soron nem ez számít, hanem az igazság. Vagy legalábbis, hogy minél közelebb kerüljünk hozzá egyéni képességeink, körülményeink függvényében.
    Tehát akinek elvei vannak és szorosan ragaszkodik hozzájuk az egy primitívebb gondolkodású ember.

    Nagyanyám 92 éves, majdnem meghalt a héten. De ha azt mondom neki, hogy blabla akkor legyint, hogy baromság. Pedig csak annyit mondtam, hogy halál és élet stb.
    Legyint és nézi Fatmogul vagy mit. De azért meg fog halni ő is. És akkor már sajnálkozhat, hogy miért is nem foglalkozott a témával egy picurkát többet.
    Az öregség már érdemesebb arra, hogy az átmenettel is foglalkozzunk egy kicsit, hiszen a kapujában állunk. Bár napjainkban mind ennek a kapujában vagyunk életkortól függetlenül.
    Talán foglalkoznunk illene vele, de ha valaki Fatmogült akar nézni, megteheti.

  31. 33 Balázs:
    Egyre kevesebb a kohéziója annak, amiket ide firkálsz. Valami kedvezőtlen változás figyelhető meg nálad. Jó lenne, ha odafigyelnél.
    Érdemben: Ez a rengeteg isten, és hasonlók sok ezer év alatt nem voltak képesek a legkisebb bizonyítékkal se előrukkolni, hogy ők bizony léteznek. Akkor mi a fenét erőlködtök, hogy mi abba hiszünk, hogy nincs isten. Hiszi a fene! Várjuk a sok süket duma helyett a bizonyítékot.

  32. Re:34
    Ha Istenre bizonyítékot akarsz, akkor nem kell sokat keresgélni, mert rajta ülsz, és őt szívod be levegőként.
    Eleget hallgattad a misén hogy belőle, benne, általa. Értsd szó szerint, minden belőle van, benne van, és általa van, még a kő kemény materialisták is 🙂

    Amúgy ha csinálnál valami olyasmit, ami megüti az ingerküszöbét, akkor bejelentkezne nálad. Kifejezetten figyelni szokta azokat a személyeket, akik a nagy átlagtól eltérnek(nem tömeggyilkosokra gondolok), és valami fontosat letettek az asztalra(tudásilag). PL ha kitalálnád a hipertér hajtómű működésének alapjait, akkor garantáltan meglátogatna.

    Rizsán kívül volt arra példa, hogy telefonos műsorba bejelentkezett. Pont egy kő kemény szkeptikus pali telefonált be, és osztotta az észt hogy nincs Isten, és baromság az egész,stb,stb. Műsorvezető vendége egy olyan „médium” volt, akinek volt „telefonvonala” a főnökhöz, és megkérte a főnököt hogy beszéljen már ezzel a hitetlennel. Csörgött a telefon, összekapcsolták őket, és elkezdett beszélni a szkeptikusról, de olyan dolgokat mondott, amit max az anyja tudott róla, vagy még az sem. Szkeptikus pali elhűlt, elkezdett fenyegetőzni, hogy feljelenti, mert lehallgatta/megfigyeli ez a valaki. Nem megrendezett volt a telefon, ellenőrizhető volt az összes adat…

    Mikor hinnéd el Tibor bá’ hogy van lélek/Isten/transzcendens akármi?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük