Tibor bá’ online
1941-et írtunk, Tibor bá’ ült a Bezerédi utcai elemi népiskola padjában és hallgatta a tanító nénit, aki lelkesen mesélt a 48-as eseményekről. Micsoda hősök! Már Petőfiék is egyesülni akartak Erdéllyel. Aztán kitört a szabadságharc, amit elbuktunk, de ez már nem fért bele a mesébe, csak az, ami Horthyék álma volt, Unió Erdéllyel.
1948-ban Rákosi legjobb úton volt a totális hatalom megszerzése felé. Óriási ünnepségek voltak ország szerte. Iskolai szavalókórus adta elő az egymás után következő drámai eseményeket. A Talpra magyar eredeti nyomtatványának (Landerer és Heckenast) facsimile mását 100 ezres példányban szórták szét az utcán. Forradalom!!! Meg dicsőség, meg ez és az.
Aztán teltek múltak az évek, és a lendület az MKP-től átaraszolt az MSZP ellenzőihez, kisajátították maguknak március 15.-ét. Legyen újból forradalom! Táncsics – Kossuth meg mindenki más.
Csakhogy volt egy 1956 is, amit szemeimmel láttam, nem a tanító néni mesélt róla. A tanító nénik persze 56-ról is mesélnek, csak nem azt, amit én láttam. És akkor elkezdtem átértékelni a Dicsőséges Tavaszi Hadjáratot, Klapkát, Ide veled fényes kardomat, Damjanichot meg a mozikban látható 80 huszárt. Jó-jó egy nemzetnek kellenek hősök, és ha nincs, akkor lehet csinálni hősi eposzt a hülyeségből is.
Mi a fenének kellett nekünk forradalom. Nem lehetett volna 67 helyett 48-ban kiegyezni. Tudjátok mi az érdekes? Mi indította el ezeket a gondolataimat? Tegnap olvastam egy amerikai esszét a birodalmak bukásáról. Ez most népszerű téma, mert az Amerikai Empire (állítólag) végéhez közeleg. Ebben az esszében felsoroltak néhány elbukott birodalmat kezdve Rómától, befejezve az Austrian-Hungarian Empire-ig. Ezek szerint az Osztrák-Magyar Monarchia birodalom lett volna? Ennek a romjaiból élősködünk még ma is? Miért vertük szét? Mert megöltek egy trónörököst? Nevetséges! Angliában minden adott pillanatban 20 trónörökös van rangsor szerint. Ha egy meghal, a következő a helyére lép. Örök emberi tragédia, mindig akkor értékelünk valamit, amikor elvész. Nem volt olyan hülye dolog az a monarchia. Azóta is Ausztriát akarjuk (reménytelenül) utolérni.
_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________
Köszönöm a tanulságos posztodat, különösen az 1956 oktatásáról alkotott véleményedet is kimondva a valóságot.
És valóban az Osztrák-Magyar Monarchia birodalom volt. Nem véletlen akartak szabadulni tőle Trianonnál.
Hapsburgok betiltották a szabadkőműves mozgalmakat miután megszerezték Adam Weishaupt levelét, amit nem szándékozott volna
nyilvánosságra hozni. És valahogy a történelem nem az ő (Habsburgok) szájízük szerint alakult, ellenben a
szabadkőművesek sikeresebben hallatták hangjukat a nagyvilág előtt. Egyszerűen jobb a sajtójuk.
És a következő cikk is csak egy vélemény erről, amit talán nem szabadkőművesek írtak az eseményről.
http://fenteslent.blog.hu/2013/10/11/kossuth-kutyak_akiket_jogosan_vegeztetett_ki_a_hos_haynau_szelsojobboldaliak_a_szabadsagharcrol_es_a
Ő se élte meg személyesen 1848 márciusát.
Kár, hogy nincs köztünk már olyan, aki átélte 1848 március 15-ét. Kíváncsi lennék Görgey ide vonatkozó gondolataira.
Én úgy vagyok március 15-ével, hogy én szívesen megünneplem a hazáért hősiesen harcoló nemzetet, de a forradalom kirobbantóiról nincs jó véleményem. Kossuthot például nemzetközi felforgatónak tartom. Petőfi állandóan vértengerről ábrándozott, pusztuljon válogatás nélkül mindenki, aki nem ért egyet a szent Respublika eszményével. Kossuth és Szemere levelezett Marx-szal. ’48 februárjában megjelent a Kommunista Kiáltvány, márciusban már fél Európa forrongott. Véletlenül mindenhol akkor lett tele a töke a népességnek az uralkodóikkal.
1. Bazs
Görgey szerintem felelős döntést hozott a fegyverletétellel, nem érdemli az áruló titulust. Ő egyébként 98 évet élt, 1916-ban halt meg.
Teljesen egyetertek!
Mai fogalmaink szerint minden evben terroristakat unneplunk, akik az egesz orszagot felforgattak, es tizezrek halalat okoztak.
És Kossuth a felelőtlen politikusok minta példánya. Mindent felforgatott, de a felelősséget nem vállalta, elmenekült az országból.
És akkor még a Szent Szövetségről nem volt szó. 100 százalékos biztonsággal meg lehetett jósolni, hogy az orosz cár el fog küldeni néhány százezer katonát. Ez be is jött.
Hát néha komolyan nem értelek titeket.
Ti még elhiszitek, hogy szavakkal lehet a hatalmon változtatni.
Szerintem néha erőt kell felmutatni.
Ilyen pl. a migráns kérdés. Nekem szimpatikus Orbánban, hogy felvállata azt, hogy ide ne jöjjenek, és ezt fizkialiga is akadályozza, a többi országgal szemben. De még hitelesebb számomra Toroczkai, aki a határra költözött a családjával, és ott védi meg a határt saját magával és embereivel, bajtársaival. Hányan tenné(tek)nk ilyet?
Azt hinné az ember, hogy ti ismeritek az emberi természetet, amely családban él, és annak hűséggel tartozik, mert csak így működik. Egy nemzet is egy család, és senki s szereti azokat a családokat, akik át akarják venni az irányítást a sajátjuk felett.
Azok az emberek akik részt vettek a szabadságharcokban, azok feláldozták a saját életüket abban a hitben, hogy jót tesznek az országnak, a családjukat. És igen, az elmúlt két ilyen szabaságharc elbukott ugyan, de mindkettőnek sikerült kiharcolnia némi szabadságot, ha nem is a teljeset. Pl. 56 után következett a gulyáskommunizmus, hogy nehogy legyen még egy ilyen felkelés.
Egyébként Kossuthról a nagypapám is mesélt egy pár dolgot, ő maga valóban csak meglovagolta az ügyet, és a saját kis szaros élete javulása miatt tett szinte mindent. De nehogy már egy hülye miatt ítéljék meg a több ezres tömeget.
„Mi a fenének kellett nekünk forradalom. Nem lehetett volna 67 helyett 48-ban kiegyezni.”
Meg is történt, de amikor az erőviszonyok visszaálltak, addig tartott. Jellasics nem azért indult meg, mert vacsorára hívták. Döntési helyzet volt, még sikeres is lehetett volna, hiszen Ausztria önmagában kevés volt az érdeke érvényesítésére.
67-re meg már megváltozott a helyzete, Olaszország és Németország létrejöttével. Nem véletlenül nem volt fogadókészség előtte a megegyezésre. Megegyezni csak nagyjából egyenrangú feleknek lehet, különben az inkább diktátum.
Megváltozott erőviszony mellett lépni, vagy nem lépni? Kihasználni a helyzetet, vagy jó ez így, úgysem lehet ezen változtatni, minek kockáztatni? „Merjünk kicsik lenni?” Mindenkinek akkora mozgástere van, amekkorát ki tud magának harcolni. Persze, ha nincs meg az ereje hozzá, akkor gyorsan a helyére is teszik. Kényelmesebb nem kockáztatni, megelégedni a ledobott csonttal. Erre a szerepre meg vannak jelentkezők, ha az egyik nyalni való eltűnik, gyorsan keresnek helyette másikat.
Ausztria-Magyarország valóban birodalom volt. Területét, lakosságszámát tekintve Európában a második volt, Oroszország mögött. Nem véletlenül robbantották szét. Ma is az lenne, a kivált részek is jobban jártak volna, ha megmarad. Kérdés, erre mikor jönnek rá (meg lehetséges-e dönteniük).
Ausztria a szovjet kivonulás után húzott el. 45-g nagyjából hasonló szinten volt, mint Magyarország. A szétváláskor nem volt véletlen a soproni népszavazás eredménye sem. Ha meg nem változnak meg a folyamatok, nemsokára megint ugyanazt azt eredményt hozná (ki a fene szeret polgárháborús körülmények között élni).
1918 után már nem volt meg a bátorság (addigra megerősödtek a migránsok). Csak össze kell vetni a magyar és a török reakciót a diktátumokra. A pozíció nagyjából hasonló volt. Ők mertek lépni.
A miért kelett forradalom, ami nem is az volt…! 😉
A válasz: Kossuth pénzügyminiszterként elutasította az ONB bankjegykibocsátási monopóliumát. Ebből a szerintem jogos követelésből, végül olyan politikai és gazdasági ellentétek fakadtak az osztrák és a magyar oldal között, amelyek végül fegyveres konfliktushoz, szabadságharchoz vezettek. Azaz egy függetlenségi háborúhoz. Ezt a Habsburg-ház nem engedhette meg.
Az hogy közben volt egy „forrafalom” is Pest-Budán fontos, de mellékes szál, amit jól felhasznált az akkori magyar elit egy része, a törekvéseinek a megvalósítására.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1848_augusztus_5_az_elso_magyar_bankjegyek_forgalomba_bocsatasa
Köszönöm a mai posztot Tibor bá’, számomra segített megérteni valamit, ami már régóta motoszkált bennem és ezt különösen köszönöm! Elolvasva – szerintem Arma blogját és a fenti linket is – elgondolkodtam azon, hogy miért csak most és ma döbbenek rá, hogy 48 sem volt más, mint ami valójában. Mindenesetre, ez a kártyavár is ledőlt végre.
Maradok olvasód, tisztelettel!
6. Chani
Én direkt azzal kezdtem, hogy a hősiesen harcolókat szívesen ünneplem. A forradalmat értelmetlennek tartom. A törvényes uralkodó ellen volt a lázadás, és az orosz beavatkozás borítékolható volt. Nem voltunk igazán elnyomott nép, az országgyűlés hatékony volt. Az értelmes reformok jellemzően nem a király, hanem a magyar nemesség ellenállásán buktak meg. A szabadságharc leverése után jött a megtorlás (ami elég enyhe volt), míg a Kiegyezéstől a monarchia széthullásáig tartott szerintem a magyar történelem leginkább fejlődő időszaka. A Népek Tavasza nem egy magyar ügy volt, hanem a szabadkőművesek (jakobinusok, csírázó kommunisták) harca a trón és oltár ellen. Bécsben miért volt felkelés, nekik mi bajuk volt? Marx meg azon háborgott, hogy Kossuthék nem értek oda időben segíteni nekik. Kossuth 5.000.000 Ft-nyi ezüst fedezetre kinyomott 12.500.000 Ft-nyi Kossuth bankót, aminek nyomását még Amerikában is folytatta, mert hogy ő a legitim miniszterelnök. Az ország egybentartásához kellett a monarchia, amikor az széthullott, Magyarország is széthullott. Ha mi függetlenedhetünk a birodalomtól, akkor a többi nép miért ne válhatna le Magyarországtól alapon. Ahogy most az EU miatt is szívjuk a fogunkat, de mégis van értelme egy nagyobb egység részének lenni, hogy együtt fellépve a többi globális szereplővel hasonló súlyúak legyünk, hasonlóképp a monarchia is hatékonyabban lépett fel a többi európai hatalommal szemben, mint a szétforgácsolódott országtöredékek. A franciáknak jött leginkább jól az ország szétverése.
Én a többi forradalmunkról, szabadságharcunkról is hasonlóan vélekedek. Néhányan saját-, illetve külföldi érdekek miatt fellázították a magyarokat, hogy azok saját szempontjukból értelmetlenül, de lelkesen életüket áldozzák. Az erdélyi fejedelmek anyaország elleni lázadásait, támadásait sem tartom akkora hőstettnek. A labancokat is hazafinak tartom, csak ők máshogy értelmezték a haza érdekét. Az erdélyi fejedelmek valóban időnként kényszerből a török befolyás alatt voltak, de (benyomásom szerint) időnként túl lelkesek voltak ebben a szolgálatban. Inkább a muszlimok szekerét tolták, mint hogy a katolikus Habsburgokhoz közük legyen.
Jani ez ma egy ilyen nap… mintha a saját gondolataimat olvasnám, s mivel eddig nem különösebben érdekelt és ezért nem is nagyon foglalkoztam mélyebben se 48-as, se 56-al, így jó érzés látni, hogy nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel, illetve értelmezéssel, gondolattal.
„Ezek szerint az Osztrák-Magyar Monarchia birodalom lett volna? Ennek a romjaiból élősködünk még ma is?! ”
Igen, birodalom volt, nagyon is jelentős tényező volt az újkori Európában. Sőt, a középkori Magyarország is az volt, Európában csupán Bizánc és a Német-római császárság volt hozzá mérhető (vagy forditva, de ez mindegy).
” Miért vertük szét? Mert megöltek egy trónörököst? Nevetséges! Angliában minden adott pillanatban 20 trónörökös van rangsor szerint. Ha egy meghal, a következő a helyére lép.”
A hasonlat kicsit sántit. Az angol uralkodó nem bir abszolutikus hatalommal, a monarchia császára igen. Mindenki figyelmébe ajánlok egy tényt: az első világháború végén három abszolutikus uralkodó tűnt el az európai szintérről: az oszták-magyar császár, a német császár, és az orosz cár.
Bizony, izlelgessük kicsit ezeket a szavakat, 3 teljhatalom, ami egyetlen személyben öszpontosult, eltűnt, megszűnt, elpárolgott. Tudom nem szokványos, de ha ebből a szemszögből nézzük a történéseket, főleg a végeredményt, érdekes gondolatok merülnek fel valakiben,
Ha pedig valaki azt mondaná, hogy ma is vannak uralkodók, az nézzen után, hogy milyen gyakorlati jogkörrel rendelkeznek ezen uralkodók ma. (természetesen Európáról van szó)
” Örök emberi tragédia, mindig akkor értékelünk valamit, amikor elvész. Nem volt olyan hülye dolog az a monarchia. Azóta is Ausztriát akarjuk (reménytelenül) utolérni.”
Igazából Ausztria maga nem volt annyira fejlett, az 50-es években kezdett felzárkózni, és ugyanazzal a lendülettel elhúzni. Magyarország pedig duplán pórul járt, vesztesként került ki a 2.világháborúból, és a szovjet fennhatóság alá sorolták be. (az én szerény feltételezésem szerint ez nem is történhetett volna másképpen, mivel Magyarországnak túl sok jogos követelése lett volna túl sok országtól, egyszerűen nem engedhették. Ezért aztán a kiugrás, különbéke, átállás, stb. soha nem volt reális opció, még ha valakik ezt állitják is. 56-ban sem kapott Magyarország semmi kézzelfogható segitséget, a Nyugat csak uszitott, de meg volt kötve a keze. Persze után ment a kézmosás, akik meg bedőltek nekik, azok megitták a levét… :-(( )
üdv.
1914, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása:
Ez csak névleges kiváltó ok volt, Ferenc József maga személy szerint ki nem állhatta Ferenc Ferdinándot, részben azért is, mert morganatikus-rangon aluli- házasságot kötött Chotek Zsófiával. Másrészt német jóváhagyás-Hohenzollern Vilmos császár- nélkül sosem merte volna még Szerbiát sem megtámadni, mert tudvalevő és kiszámítható volt, hogy ezt a cári Oroszország- a pánszlávizmus miatt is- hadüzenettel „jutalmazná”.
Valójában az I. világháború Németország kísérlete volt, hogy átvegye a világhatalmat-ami akkor még jórész Európa feletti hatalmat jelentette. Szembekerült Angliával, mivel szeretett volna gyarmatokat, ami ekkor csak úgy volt elképzelhető, hogy egy másik nagyhatalomtól vesz el: angolok és részben franciák.
Szembererültek a franciákkal az Európán belüli hegemónia kérdésében, illetve a revanspolitika és a folytonos küzdés Elzász-Lotharingiáért.
Szembekerültek a cári Oroszországgal, mert a keleti-porosz- német nagybirtokosok szerettek volna keletre, a cár területe felé területeket. A lebensraum-élettér- drang nach osten-menetelés keletre- platz unter der sonne-helyet a nap alatt- kijelentéseket nem Hitler találta ki, az már ekkor létezett, Hitler csak újraélesztette ezeket.
A monarchia Németország szövetségese volt, így Ferenc József egy orosz hadüzenetnél-ha az oroszok támadnak Szerbia miatt- számíthatott a németekre.
Ezért tört ki a világháború:mindenképp kitört volna, de a szerb nacionalista fekete kéz szervezet épp 1914 júniusában ölte meg a trónörököst. A magyar akkori miniszterelnök-gr Tisza István- nem magát a háborút ellenezte, hanem a kitörési időpontot korainak látta és a hadüzenettel nem értett egyet, a történelemkönyvek mégis véres háborúpártinak írják-vad geszti bolond….-
12:43
Mindenki készült a háborúra, elkerülhetetlen volt. A franciák és az oroszok már készen álltak, az utóbbiak már elkezdték a mozgósítást is. A szarajevói merénylet sem véletlen volt, az albán uralkodó figyelmeztette is Bécset már előre az oroszok szervezkedéséről.
A kirobbantás a franciáknak volt sürgős, mert a német ipar már lehagyta őket, ha tovább várnak, akkor a helyzetük csak romlik. A németek még nem álltak készen, ez különösen vonatkozik a Monarchiára is. Tisza szerint 1916-ra lett volna olyan helyzetben Magyarország, hogy a magyar hadsereg beindított felfegyverzése már valamennyire számított volna (tüzérsége sem volt, csak a közös hadseregnek).
Belgrád el is fogadta volna az ultimátumot (hiszen nem volt benne semmi különös), de amikor az utolsó pillanatban megjött a cár biztatása, döntöttek.
Jani, egy percre se gondoltam Görgeyről, hogy áruló lett volna.
Szerintem is helyes döntést hozott az adott időben.
Egyszerűen kíváncsi lennék mi lehetett a benyomása a forradalom, illetve a fegyverletétel körülményeiről, a közhangulatról ahogy Tibor bá’ ezt 56-ról röviden megírta már.
15. Bazs
Én sem arra akartam utalni, hogy vádolod Görgeyt, csak ha már említetted, reagáltam. Az alábbi könyvben ír magáról. Ez a bevezető linkje, a lap alján a jobbra nyílra kattintva lehet továbblépni a szerző előszavára, majd a könyv fejezeteire.
Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben
http://mek.oszk.hu/04700/04739/html/gorgey1001/gorgey1001.html
Ki látja, ki nem látja a kommentek sorszámozását?
Verzió: 43.0.2442.1144 (PGO) -Opera
Rendszer: Windows 10 32-bit
A két utolsó sorszám nálam mindíg egymásra csúszik valamiért.
Re:18
Mobilon nem látszik, Firefox alatt igen.
16: Látok sorszámokat, de még nem 100%-os a dolog. A tiéd pl. egyszerre 16-17, a két szám egymáson. Mobil eszköz Chrome böngésző. PC Chrome szintén zenész, közben rájöttem az utolsó hozzászólásnál van ez. PC Firefoxnál minden stimmel.
Viszont azt tapasztalom, hogy lasabb lett az oldal.
17. wiselady
Nálam látszik firefox alatt. (XP)
„Nem volt olyan hülye dolog az a monarchia. Azóta is Ausztriát akarjuk (reménytelenül) utolérni.”
Nem a monarchia volt jó, hanem a királyság. Amennyiben újra független királyság lenne, akkor én nem kérnék a Habsburgokból, van elég élő Árpádházi trónörökös.
Az új sablon miatt lehet lassabb az oldal, Tibor bá a réginél sokkal komplexebb sablont választott.
18-22:
Ez nem végleges állapot. Én se vagyok maradéktalanul megelégedve. Legnagyobb bajom, hogy semmin se lehet állítani. Baromi nagy betük vannak, de még nem jöttem ár hogyan lehet rajta állítani.
„Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc igazi oka az önálló magyar pénz megteremtése volt” – http://mek.niif.hu/06800/06897/html/0308.htm
…mert ugye a mai napig nem önálló a magyar pénzrendszer, ezért aztán hiába kiabálunk, ha másnál van a furkósbot. Kossuth a maga szabadkőműves mivoltával egyetemben elég ellentmondásos személyiség. Mégis, ő volt az, aki kísérletet tett egy valóban független Magyarország megteremtésére, a pénzrendszer magyar kézbe vételével. Mint tudjuk, nem sikerült és azóta is idegen érdekektől függünk. Egyetlen ember som volt, aki őt követvén még egyszer megpróbálta volna a nemzetet kiszakítani a nemzetközi uzsorás karvalytőke karmaiból.
Tibor bá’, miért nem vándorolsz át a blog.hu-ra? Vagy valamelyik másik blogfelületre. Ideje lenne valami kortárs megjelenés a blogodnak! Mert még ez sem az igazi.
„Tibor bá’, miért nem vándorolsz át a blog.hu-ra? Vagy valamelyik másik blogfelületre. Ideje lenne valami kortárs megjelenés a blogodnak! Mert még ez sem az igazi.”
Ne is menjen. Ha jól látom, ez Tibor bá’ saját domain neve. A blog.hu-nak saját szabályzata van, változik is, bele kell egyezned bármibe amit akarnak, aztán ha úgy döntesz, akkor egy jól kiépített blogot már nehezebben mozgatsz.
maradjon itt ahol van, csináljon azt amit akar, a tartalom a fontos.
25. NagyCsuri
A Kossuth-bankót a Rothschild-ok pesti képviselője, Wodianer Sámuel adta ki. Csak egy részének volt fedezete. Ez így elég érdekes pénzügyi szabadságharc.
Ami azt illeti, Kossuth már Monokon is ügyesen kezelte a pénzügyeket… 🙂
S ha már eljutottunk az első világháborúig… A Lánchíd rádión volt egy igazán érdekes és élvezetes sorozat (Az eltűnt béke nyomában), mely áttekintette az okokat és a körülményeket. Érdemes meghallgatni az archívumban!
http://lanchidradio.hu/azeltuntbekenyomaban
21: Te tényleg azt gondolod, hogy a monarchia és a királyság két különböző fogalom?
Re:29
Királyság alatt a független Magyar Királyságot értem, ami baromira nem volt egyenlő az Osztrák-Magyar Monarchiával… Oldalakat lehetne megtölteni azzal, hogy hogyan pusztították szisztematikusan az osztrákok a magyar identitást/történelmi emlékeket/hogyan adtak hamis történelmet,stb,stb. Ez annyira jól sikerült, hogy mai napig tartja magát pl a finnugor eredet.
29: „hogyan adtak hamis történelmet,stb,stb. Ez annyira jól sikerült, hogy mai napig tartja magát pl a finnugor eredet.”
Vagy inkább az alternatív történészek hamisítanak Trefortnak tulajdonított mondást, ami olyan jól tartja magát, hogy Hary Györgyné 1976-os blöffjét, ami forrás megjelölés nélkül hozta a 100 évvel korábbi állítólagos idézetet még 40 évvel később is van aki hitelesnek hiszi, holott jópár éve könnyen elérhető a cáfolat:
http://toriblog.blog.hu/2010/12/07/hamis_e_a_nemzetveszto_trefort_idezet
Szégyellhetitek magatokat,amiket leírtatok a forradalmainkról!
ha akkor is ilyen jól megfontolt , gyáva kutyák éltek volna itt Magyarországon,akkor itt most németül írogatnátok ..
Tibor bán mondjuk nem csodálkozom,azok után amiket az ’56 os posztban leírt.
Amikor a bátrabbak fegyvert ragadtak a betörő ruszkik ellen,ő a derítőbe rejtette a fegyvert,mert apukája azt mondta!
Szátokra se vehetnétek Kossuth,és Petőfi nevét. ..
32:
Bátor ember nincs csak hülye. Miért hősködtem volna, miért döglöttem volna meg, hogy az Orbán félék többet lophassanak? Azért a népért áldozzam fel magam, amelyik kétszer szavazza be Orbánt kétharmaddal a hatalomba? Nem vehetem a számra annak a Kossuthnak a nevét, aki sikkasztással kezdte a karrierjét, majd berángatta az országot egy olyan lázadásba, ami megnyerhetetlen volt? Petőfi? Ragyogó költő volt, de pocsék politikus és még pocsékabb katona. Csak reálisan, tegyünk mindent a helyére.
nem értem miért kevered bele az Orbánt ebbe.. mi köze a forradalmainkhoz?!
‘bátor ember nincs ,csak hülye’ ez lehetne a gyávaság példa mondata!
szememben a Petőfi egy bátor hős. nem rejtette el a kardját,amikor szükség volt rá,és küzdött a magyar szabadságért. ha egy csepp szerencsénk lett volna,akkor sikerül is. szívesen éltem volna abban bő egy évben,amikor voltak a harcok. felemelő lett volna. mint ahogy 56-ban az a 2 hét is.. rám bízhattad volna a fegyveredet!
Hősnek lenni egyáltalán nem olyan fényes dolog mint a filmekben.
Nyomorultul elpusztulni egy gyomorlövéssel egy sáros csatamezőn…
Nem olyan felemelő mint gondolod.
34:
Akkora szerencse nincs a világon, aminek segítségével a Cegléden összeverbuvált paraszt sereg legyőzhette volna a Szent Szövetség katonáit. Ezt Kossuth is tudta, ezért volt aljas gazember. Az utolsó percben eliszkolt és tisztes távolságból nézte, hogy végzik ki beosztottait. Tudnék néhány mondatot veled kapcsolatban is ide pötyögni, de nincs értelme, mert te magad is másképp fogod gondolni 20 év múlva.
32. Ezt a sikkasztást honnan veszed? Kossuth nem sikkasztott semmit el, ha az ezüstre és aranyra gondolsz, amit saját pénz megteremtése érdekében gyűjtöttek össze azt annak a bécsi banknak a tulajdonosa lopatta el, akinek a megbízottja Kossuth pénzügyi tanácsadója volt, Wodiáner Sámuel. Kossuth még miniszteri bankárnak is kinevezte, mert nem tudta, hogy a a bécsi Rothschildok megbízottja.
Már valaki belinkelte a Magyar Elektronikus Könyvtárból a „Kossuth és a független magyar pénzrendszer. Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc igazi oka az önálló magyar pénz megteremtése volt” című könyv részletet. Igazán tanulságos elolvasni annak, akinek ilyen rossz véleménye van Kossuthról.
Kossuth azt akarta elérni, amit J.F. Kennedy. Persze, hogy egyiküknek sem sikerülhetett. Ha sikerül, akkor most nem kellene hol az Orbánt, hol a Gyurcsányt , hol akárki mást szidni, mert amit ők lopnak az tyúkfing ahhoz képest, amit ez a pénzrendszer lop ki az országból, aminek sikeresen alávetették már az egész világot.
Kossuth még nem tudhatta, de a későbbi évtizedek pénzintézeti nyilvántartásaiból, kétségtelenül megállapítható, hogy Wodianer minden Rothschild érdekeltségű banknál, vagy vállalatnál vezetőbeosztást töltött be az elkövetkező évtizedekben Magyarországon. Nos ugyanők voltak azok is, akik biztosították, hogy a Pestről menekülő Windischgrätz magával vihesse a nemzet pénzének nagy áldozatok árán összegyűjtött nemesfém fedezetét Ausztriába.
Nem szeretek illúzióromboló lenni, de az 56-os srácokról sem hinném, hogy éretlen ifjoncként valódi meggyőződésből, kikristályosodott elvek alapján álltak az orosz golyók elé.
Inkább romantikus fellángolásból, ami a helyzet meg nem értése támogatott meg, hittek a lehetetlenben, hogy megváltoztathatják az ország helyzetét.
Az más kérdés, hogy a hatalomnak is meg kellett értenie, hogy a népben mindig akad elég gyúanyag ahhoz, hogy ha túlfeszítik a húrt, akkor robbanás lesz a következménye, bármilyen reménytelen is a kimenetele.
Ez kellemetlen kényszerhelyzetbe hozza őket, és ha el akarták kerülni a hasonló eseteket, akkor engedni kell nekik is, persze példa statuálással megspékelve.
Így született meg a gulyáskommunizmus…
De ha a harcok áldozatai tudatába lettek volna, hogy halálukkal a rendszer konszolidált változatát, és nem pedig bukását érik el, azt hiszen igen elkeseredtek volna, ők nem ezért harcoltak.
Ahogy a 48-as hősök sem egy kiegyezést akartak, hanem teljes függetlenséget, tehát számukra kudarc volt az is, amit utólag mi eredménynek értékelünk.
37:
Nézz utána. A monoki árvaház pénzéről van szó.
–
38:
A József- és Ferencvárosi suhancoknak ez egy jó hecc volt. Rajtuk kívül csak nagyon kevés romantikus felnőtt harcolt. Pl. Maléter Pál. Csak egy romantikus, naiv katona megy el önszántából tárgyalni az oroszokkal.