(2105) A klímaváltozás ezer arca

Tibor bá’ online

 

Találkoztál már záptojással? Ha igen, akkor tudod, hogy milyen büdös. Nos, ezt a bűzt a H2S, azaz a hidrogén-szulfid terjeszti. A hidrogén-szulfid természetesen légnemű és színtelen, és szörnyen büdös, de jól van ez így, mert körülbelül annyira mérgező, mint a cián. Hidrogén-szulfid a természetben elsősorban fehérje rothadásból keletkezik, ami ugye a tojásban elég sok van. Keletkezésének azonban van feltétele, oxigén nem lehet jelen.

Akkor most térjünk a tárgyra. Az utóbbi időben néhány vezető biológus a világban felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a globális melegedés miatt nem csak a CO2 koncentráció növekszik, de az óceánokban lévő oxigén is csökken. vagyis egy olyan állapot állhat elő, amiben a mélytengeri anaerob baktériumok nagy mennyiségű hidrogén-szulfidot állíthatnak elő. Ez viszont kiirthatja a földi élet 97 százalékát.

Ez annyira nem lehetetlen, hogy 250 millió évvel ezelőtt már meg is történt. Az ok az oxigéntől megfosztott óceánok, ami a vizek pH egyensúlyának a felbomlásából származott. Nem csoda, hogy Peter Ward, a Washingtoni Egyetem biológiai és paleontológiai professzora, a legújabb könyvének végére a „hidrogén-szulfid okozta kihalás” került.

Különben Ward könyve egy kicsit megfúrja a Gaia hipotézist is (a Föld az élet fenntarthatóságának érdekében helyrebillenti önmagát): a jelenlegi klíma krízis miatt túl sok a levegő széndioxid tartalma és túl kevés oxigén van az óceánokban. A Föld pedig nem próbál kialakítani egy optimális fizikai és kémiai környezetet az Élet részére. Ellenkezőleg – állítja Ward – a többsejtű élet öngyilkos természetű, ami miatt a Földön az egysejtűek fognak uralkodni, ahogy az a 4,5 milliárdos múlt legnagyobb részében tapasztalható volt.

Hogy Wardnak igaza van-e, azt nehéz eldönteni. Az én részemre egy kicsit emészthetetlen. Nem ismerem a részleteket, de egy hidrogénszulfidos halált nehezen tudok elképzelni. Csakhogy a részletek kezdenek összeállni. A széndioxid szint rohamosan növekszik, az óceánok veszítenek az oldott oxigénből. Namibiában már találtak hidrogén-szulfidot termelő helyeket, ott ahová nagy mennyiségű ipari szennyezést eresztettek a vízbe.

Jó hír? Azt tudjuk, hogy a Perm korszakban, amikor a tömeges kipusztulás bekövetkezett, az atmoszféra széndioxid tartalma 1000 ppm körül volt. Rossz hír? az 1000 ppm-es koncentrációhoz közelebb állunk, mintsem gondolnánk. Jelenleg a CO2 koncentráció jóval túllépte a 400 ppm-et, az éves növekedés pedig a 3 ppm. Ha ez így megy tovább, csak néhány évtized és meg lesz az 1000 ppm. Az ok egyszerű, minél melegebb lesz, annál kevesebb szén-dioxidot nyelnek el az óceánok, vagyis a melegedéssel a folyamat felgyorsul.

A rendkívül óvatos Ward szerint, a Pleisztocént már elhagytuk és vágtatunk a Kréta felé, ha elérjük a 800 ppm-et nagy bajban lesz az emberiség (szerintem már most is). Ami előttünk áll az a földtörténet második legforróbb időszaka lesz. Ward véleményével nem áll egyedül, ha most azonnal nem hagyjuk abba a széndioxid kibocsátást, az emberiségnek annyi. És persze, nem hagyjuk abba. http://www.alternet.org/story/140912/

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

12 gondolat erről: „(2105) A klímaváltozás ezer arca

  1. Mindenhol ahol oxigén van, lehetne akár kén is.
    Mindenhol ahol nitrogén vagy foszfor van, akár arzén is lehetne.
    Szén helyett meg szilikon. Akkor CO2 helyett lehetne akár SiS2 is a légkörben bár ha van ilyen inkább szilárd lenne a légkör.
    Víz helyett pedig H2S lenne tán az élet alapja?

  2. holnap lesz a national geo-n

    Szomjas Föld: vízkrízis Kaliforniában:
    Egyre több jel utal rá, hogy a globális klímaváltozás immár Kaliforniába is megérkezett: a talajvíz szintje drámai ütemben csökken, a csapadékot hozó esőfelhők pedig egyre ritkább vendégnek számítanak ezen a tájon. A következmény: az állam zöldség- és gyümölcstermelése veszélybe került, helyiek ezreinek, tízezreinek megélhetését és élelmiszer-ellátást veszélybe sodorva. A víz immár az olajnál is nagyobb kincs?
    ***********
    ma minden pörög ezerrel, a gazdaság, a munkahelyek, a környezetszennyezés, a wellnessezések, a világ körüli utazások.
    Soha nem látott pezsgés van a földön.Vajon mikor érünk el egy nagyobb bukkanóhoz?
    Mikor csökken ez a nagy pörgés és globalizáció?

  3. 3:

    A bukkanós- kérdésre a válasz: idén nyáron, legkésőbb 2019 nyarán.

  4. Az örök fagy talaj, a permafroszt alól szivárgó metán nemcsak bármikor robbanhat, de az eddigi klímajóslatokat is felülírja. Orosz tudósok nemrégiben 7000 olyan pontot fedeztek fel Szibériában, ahonnan metán tör fel, és ahol bármikor robbanás történhet. Bemuttattunk már több olyan helyszínt, ahol a talajból “kiolvadó” metán átalakította környezetét, ilyen például a Batagaika térsége, az Észak-Szibériában talált, átlagosan 70 méter mély kráterek, vagy a korábban soha, sehol nem észlelt jelenség, melynek során a felgyűlt metán olyan ruganyossá destabilizálta a talajt, mintha az egy vízágy lenne. A felfedezés több okból is aggasztó. Elsősorban azért, mert a metán 20 év alatt nyolcvanhatszor annyi hőt szabadít fel, mint a széndioxid. A legtöbb klímamodell, mely a permafroszt olvadásának hatásait vizsgálja, csak a felszabaduló széndioxiddal számol, a metánnal nem. Így az újonnan előállt helyzet alapján még nagyobb felmelegedésre számíthatunk, mint amekkorát az eddigi jóslatok vetítenek előre. Annál is inkább, mivel úgy tűnik, a tudósok eddig nemcsak az üvegházgázok mennyiségét, hanem az olvadó permafroszt nagyságát is alábecsülték – pedig az „örök jég” már így is rohamosan tempóban olvad. A sarkvidék kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld egésze.
    http://ecolounge.hu/nagyvilag/metanrobbannasok-varhatoak-a-jovoben-sziberia-olvado-orokfagy-talaja-idozitett-bombakat-rejt

  5. Idén márciusban megdőlt egy 140 éves rekord – most először fordult elő, hogy az El Nino hatása nélkül több mint 1 fokkal volt magasabb a havi átlaghőmérséklet a korábbi évek átlagánál – közölte az amerikai nemzeti Óceán-és Légkörkutató Intézet.
    Az amerikai nemzeti Óceán-és Légkörkutató Intézet (NOAA) mérései szerint 2017 márciusában a globális átlaghőmérséklet elérte a 13,8 Celsius-fokot. Bár ez csak a második legmagasabb márciusi átlaghőmérséklet az 1880 és 2017 közötti időszakban, a tavalyi rekord a Csendes-óceán középső részének felmelegedésével járó El Nino időjárási jelenség hatására jött létre. Az El Nino utáni évben általában azt várjuk, hogy valamivel hűvösebb lesz – mondta Ahira Sanchez-Lugo, a NOAA klímakutatója.
    http://greenfo.hu/hirek/2017/04/21/felporgo-felmelegedes

  6. 6 – Piton:
    Ez igaz, de a következő El Nino már készülődik, decemberre meg is érkezhet. Hogy utána mi lesz, azt csak az isten tudja.

  7. 7: Bizony…! Lehet, hogy már nyár végén megint El-Nino lesz:

    “Az amerikai klímakutatók előrejelzései szerint valamikor az év második felében újra melegedni fog a Csendes-óceán középső része, ami újabb El Ninót hoz és ez újabb rekordmeleggel párosulhat.”

    Még szélsőségesebb dolgok, mint eddig. 🙁

  8. Akkor tüzelőt már ne vegyek? 🙂

    (nem cinikus vagyok, csak ezek olyan tények amiket felhoztok, amikre hatásom nincs, összeomlani meg nem vagyok hajlandó. ha meghalunk akkor meghalunk.)

  9. 9 – Gollem:
    Vegyél csak tűzellőt. Legfeljebb a fele megmarad.

  10. A városi hősziget “áldásos” hatásai klímaváltozás időszakában…:
    (Mondjuk szerintem az előrejelzett értékek már meglesznek 2030-40 környékére.)

    A vidékhez képest a városokban kétszer nagyobb lehet a jövőben a hőség okozta megterhelés – jelentették ki kutatók az Európai Földtudományok Egyesületének közgyűlésén. A következmények már most észlelhetők: nyáron mérhetően csökken a városokban a munkateljesítmény, károsodik az infrastruktúra, és lényegesen több beteg kerül kórházba. Még a halálozási arány is jelentősen megnövekszik ebben az időszakban – magyarázta a kutató. Wouters szerint ezek a problémák egyre szaporodnak. A városi “hőségstressz” a becslések szerint 2041 és 2075 között megnégyszereződik. De a vidéki régiókban sem szabad alábecsülni a felmelegedés következményeit. A hőség okozta terheltség arra az időszakra ott is olyan magas lesz, mint most a városokban. Az, hogy mennyire lesz a jövőben bágyasztó és kínzó a városi élet, erősen függ attól, hogyan viselkedik az emberiség a továbbiakban.
    http://www.origo.hu/tudomany/20170425-elsosorban-a-varosokban-lesz-kibirhatatlan-a-hoseg-a-jovoben.html

  11. 11 – Piton:
    Te, ez a cikk egy nagy semmi. Hol lesz az emberiség 2041 és 2075 között? A temetőkben. Városok házainak esővízzel való locsolása. Hát persze, a párolgás hőelvonással jár, de hol lesz ott számottevő esővíz miden nap?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük