(2098) Az elfelejtett Fukushima

Tibor bá’ online

 

Azt mindenki tudja, hogy mikor volt a fukushimai nukleáris katasztrófa (2011.03.11.), azt viszont senki se tudja, hogy mikor lesz neki vége.

Néhány napja TEPCO majdnem megtalálta a megolvadt fűtőanyagot a fukushimai kettesszámú reaktorban, ahol egy különlegesen kialakított robotot engedtek be az erősen megrongálódott biztonsági tartályba. Az elképesztően magas sugárzási szint miatt a robot csak rövid ideig bírta, de ez alatt a kamera valószínűleg elkapta a fűtőelem maradékokat, és egy lyukat a reaktor alatt.

Közben a robot, 530 Sv/hr sugárzást észlelt. Vagyis egy ember a halálos dózist fél perc alatt bezsebelné. Érdemes kitérni arra, hogy 10 Sv megfelel 1000 rem-nek. 400 rem pedig a LD50. Vagyis 4 Sv az a dózis, ami mellett a sugarakat abszorbeált emberek 50 százaléka meghal.

Különben az 530 Sv nem volt meglepetés. Mindenesetre szakértők szerint ekkora dózis mellett 100 év se lesz elég a maradékok eltávolítására, mert a szükséges munkákat emberi erő képtelen lenne elvégezni.

TEPCO-nak meg kellene állítani a talajvizet, hogy folyamatosan bejusson az erősen radioaktív sérült reaktorba, majd onnan a magával vitt radioaktív szennyezéssel együtt a Csendes-óceánba. Ezt követve egy szarkofágot kellene felállítani a reaktorok fölé addig, amíg a legerősebben sugárzó anyagok el nem fogynak, vagyis kb. 100 év után lehetne folytatni a munkákat. Javasolja a Fairwinds.

A robot felvétele a lyukról

Pillanatnyilag a biztonsági tartályban lévő sugárzó anyagnak csak egy kis része szivárgott át a Csendes-óceánba. Azonban, amíg a talajvizet nem akadályozzák meg, hogy bejusson a biztonsági tartályba, és a tartályt nem zárják le, a világnak szembe kell nézni nagy mennyiségű, és leállíthatatlan radioaktív anyagnak a Csendes-óceánba történő bejutásával.

Végeredményben Fukushimán 6 év után semmi sincs megoldva. Továbbra is radioaktív szennyedzés jut a Csendes-óceánba, aminek a leállítása még várat magára. A végleges elpucolást 100 évig el se lehet kezdeni. Hogy ez utóbbi milyen további nehézségeket fog feltárni, arról fogalmunk se lehet. Erről a világ kényelmesen elfeledkezik, mi pedig várhatjuk a következő reaktor balesetet.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

18 gondolat erről: „(2098) Az elfelejtett Fukushima

  1. Már nekem is feltünt, hogy a dolgok állásához képest gyakorlatilag a nemzetközi média magasan leszarja az egész Fukushima ügyet. Én azt hittem, hogy itt majd vmi hatalmas nemzetközi összefogás keretében majd kitalálnak vmi megoldást. Ehelyett a magyar médiában pl. jó ha fél évente egyszer megjelenik vmi értelmesebb cikk. Az óceánba meg közben kitudja, hogy hány ezer tonna sugárszennyezett víz kerül, ami az áramlatokkal szépen eljut mindenhová. A levegőbe is nyilván kerül vmennyi, amit szintén szét fúj a szél. Na most ehhez képest rendesen leszarják az egészet.

  2. Számomra néhány kérdést vet fel a cikk, különösen a japatoday-en megjelent másik cikk fényében:
    Miért takarító robotot küldenek be, miért nem vizsgáló robotot? Nincs vizsgáló robotjuk? Hat év elteltével? Esetleg korábban sem volt? Miért nem fordultak olyan, kifejezetten vizsgálatokkal foglalkozó céghez, amelynek van? Hm…
    A kamera tönkremenetelének lépései – a kép zavarokat szed össze (“behangyásodik”) majd hirtelen elfeketedik – arra utalnak, hogy chipkamera (CCD) volt a roboton. Azt biztos tudjátok, hogy a félvezetős kamerákban szilícium alapú képérzékelők vannak. Ezek pixelnyi méretű fotodiódákból egy érzékelő mátrixot alkotnak. Egy pixel információja a szín (kék, zöld, vagy piros) és annak intenzitása. A chipekről tudni kell, hogy a radioaktív sugárzás hamar tönkreteszi őket. (Bár kétségtelen, hogy bizonyos mértékig azért elárnyékolhatóak, ez teljesen nem valósulhat meg, hiszen valahogy “látniuk” kell.) A részecskesugárzás jeleskedik ebben elsősorban, ugyanis a képfeldolgozást végző fotodiódák mérete összemérhető a becsapódó szubatomi részecskékkel, melyek becsapódási energiája előbb-utóbb tönkreteszi azokat. A becsapódások során a szubatomi részecske “ingerli” a fotodiódákat, ezért látható, hogy a “hangyásodás” során kék, zöld és piros pontok jelennek meg a képen, majd – mikor már jó sok színes pont megjelent – a kép elfeketedik, a kamera kifingott.
    Léteznek a sugárzásnak jóval ellenállóbb, vidicon, saticon csővel ellátott kamerák is. Mivel ezeknek a képe kevésbé jóminőségű – ráadásul fekete-fehér -, ma már kevéssé alkalmazzák ezeket, annak ellenére, hogy sugárzásállóságuk nagyságrendekkel a CCD kamerák felett áll. Nekünk is van ilyen, nem is egy! Például ilyenek:
    https://www.visatec.net/en/cameras/high-radiation-inspection-camera-vt-xlrad-pt (forog, billen, fókuszál, zoomol… és mindezt az üzemanyagkazetták között is megteszi!) Ezeknek a vidicon csöve barnul be a sugárzás hatására, de addig jó sokat kibírnak!
    Tehát egy ilyen kamera nem egy egzotikus különlegesség, hanem boltban kapható, cum grano salis: trafikáru :-). Miért nem ilyet használnak?
    Azt nem tételezem fel, hogy nem ismerik, nem értenek hozzá, de akkor miért nem?

    Érdekes dolgok ezek…

    Szerintem a 100 év nem egy eltúlzott becslés!

    A japantoday cikke:
    https://www.japantoday.com/category/national/view/cleaner-robot-pulled-from-fukushima-reactor-due-to-radiation

  3. 2:
    Azt hiszem, hogy a TEPCO tulajdonképpen leszarja az egészet, mert pontosan tudják, hogy nem tehetnek semmit. Egy kicsit piszmignak és kész.

  4. természetesen ezen munkálatok alatt ideális lenne, ha mellőzni lehetne olyan zavaró körülményeket, mint pl. egy másik szökőár, stb …

    ez egy nagyon szomorú dolog.

  5. Azt gondolom, hogy sokat ront a helyzeten a sajátos japán hozzáállás. A mindenek felett álló félelem az arcvesztéstől, ami megakadályozza, hogy beismerjék, nem urai a helyzetnek, és segítséget kérjenek. Az, hogy a rendszer végletesen tekintélyelvű, ami megbénítja az innovációt, sőt a döntéshozást is.

  6. Re:2

    Nem csak a kamerával van ott a gond, hanem az egész komplett kutató robottal… Gyakorlatilag pár órán belül megkotlik az egész, mert a kamerán túl a robot vezérlése félvezető alapú(motor vezérlés,központi CPU, interface-ek, kamera,stb,stb).
    Erre mondjuk van megoldás, mert pl a Juno űrszonda is kap a bőven sugárzást a Jupiter által. Azonban ezt megoldották direkt erre gyártott félvezetővel(nagy csíkszélesség,ólom kerámia tokozás,stb,stb), többszörös EM és sugárzás elnyelő pajzsa van, de ezek szerint itt nem ilyen kütyükkel operálnak…
    Ha lenne teljesítmény csöves vezérlés, akkor az annak meg se kottyanna, de ez a technika is bő 30-40 éve kikopott már, nincs aki tervezzen bármi hasonlót(oroszok talán tudnának még).
    Lehet hogy elő kellene venni a japán animékből a steampunk gépeket, abba kössön bele a >500Sv/h sugárzás…
    Nagyon olyan bukéja van a dolognak, hogy inkább hagyják az egészet, és mélyen kussolnak a témában.

  7. Dajtas: az oroszok tudnak. Kb egy eve olvastam kimondottan errol. Meg itt is emlitettem valami ugy kapcsan. Kulonleges chiptechnologia kimondottan szelsoseges, sugarzo korulmenyek koze.Eros sugarzas nemcsak az urben es a reaktorokban van. Talan mas helyzetekre is terveznek…

    Tobbek sejtesevel egyet tudok erteni. Lesz#rjak. Ahogy az olvado jeget, a tarsadalmi problemakat.

  8. @2,6: Talán csak TEPCO “gazdaságos” robotjuk volt (ezért csíkos a kép).

  9. Összehasonlításul a Guardian szerint egy fogorvosi röntgen 0.01 millisevert terhelés. 10 severt halálos dózis.

  10. 11:
    A 15 Sv is halálos dózis, a 20 Sv is halálos dózis, a 100 Sv is halálos dózis. Ez a 10 Sv-es kijelentés eléggé tudománytalan, de mint már írtam. Az újságírók a fogalmazáshoz és a helyesíráshoz értenek. Amikor belinkelsz, ezt figyelembe kell venned. 😀

  11. Valóban.
    És amit olvastam: 1979-ben volt az USAnak is hasonló vagy kevésbé hasonló nukleáris balesete. Talán elhallgatták az emberek elől ők is; mostanra kezd halványulni az emléke

    https://en.wikipedia.org/wiki/Three_Mile_Island_accident

    Valóban a Guardian újságírója fogalmazott így, hogy 10 Sv már halálos dózis. Nem tűnt fel nekem.

  12. 13:
    LD50 (lethal dose) jelentése: Halálos dózis, ahol az 50-es jelzés arra utal, hogy a kísérleti állomány felének a halálát képes okozni. Vagyis 4 Sv besugárzásnál 50 % már meghal, 50% még éppen életben marad. Ugyanis az embereket nem bankóprés nyomja, nem vagyunk egyformák.

    A Three Mile Island szerencsétlenség messze elmaradt Csernobiltől és Fukushimától, de azért kellett 14 év a helyreállításához.

  13. Újdonság Fukushimával kapcsolatban, hogy a tríciummal fertőzött vizet a tengervízbe engedik. Az ottani halászok bepánikoltak, mert félnek a megélhetésüket biztosító halászat kihalása miatt.

    Közben Amerika “sorsát” is megszellőztették egy cikkben új kiadásban: http://www.zerohedge.com/news/2017-07-14/retired-green-beret-warns-there-could-be-nuclear-strike-against-us-coming-soon benne Észak-Koreát Amerikára veszélyes atomhatalomként bemutatva. A cikk szerint Obama segítségével jutott Észak-Korea hasadóanyaghoz és a szükséges know-howhoz.

  14. A pentagon épületébe csapódott repülőgépről se feledkezzünk meg.
    Olyan ügyesen csapódott az épületbe, hogy eltűntek a hajtóművei és a gép fedélzetén lévő emberek holttestei. Az összes köztéri kamera felvételét elvette a hatóság.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük