(2051) Egy apró kis hiba a kapitalizmussal

Tibor bá’ onlne

 

Semmi kétség afelől, hogy a kapitalizmus kegyetlenül produktív, mert az emberi kapzsiságra, önzésre épül, de hatalmas belső ellentmondásai vannak. Ezért gondolta Marx, hogy el fogja magát pusztítani, ami után egy jobb világ jöhet el. Keynes angol közgazdász (nem is akármilyen) a kapitalizmust olyan problémának tekintette, amelyik el fogja pusztítani a világot. A háború után (1945) ő találta ki a jóléti államot abból a célból, hogy a létező kapitalizmust megmentse önmagától. Szerinte a bankok működését szabályozni kell, hogy a tőkespekulálók ne tudják tönkretenni a gazdaságot. A szakszervezetek működését bátorítani kell, hogy a dolgozók fenn tudják tartani a státusz quot, és sakkban tarthassák a politikusokat. A gazdagoknak bele kell nyugodni adóztatásukba, végül is jobb a szegények száját betömni, mit kivárni, hogy a lámpavasra húzzák őket.

Nevezzük ezt egy ki nem mondott, meg nem fogalmazott egyezségnek, amit a nagy gazdasági világválság, a II. világháború és a szovjet ideológiai terjeszkedése váltott ki. És láss csodát, ez az egyezség elég szépen tartotta magát, de egy percre se tudta megszüntetni a világgazdaságba rejtőző ellentmondásokat. Idővel újabb gazdasági hatalmak léptek elő. Azok a külföldi befektetések, amelyek lehetővé tették Amerika háború utáni prosperálását, követendő példát mutattak először Nyugat Németországnak és Japánnak, az ázsiai kis tigriseknek, majd az Európai Uniónak és végül Kínának és Indiának.

Csakhogy a jól szervezett munkavállalók az iparosodott Nyugaton a termelékenység növekedését meghaladó mértékű fizetésemeléseket értek el. Ennek volt következménye az infláció beindulása a 70-es években. Ellensúlyként a munkaadók vendégmunkások után néztek és a termeléseket kezdték áthelyezni olyan országokba, ahol a munkabér lényegesen alacsonyabb volt. A kialakult munkanélküliség ellen a sztrájk nem a megfelelő fegyver. Pontosan ezért mosolygom meg a magyar vasutas szakszervezetek sztrájk erőlködéseit. A MÁV napi vesztessége 40 millió forint. A munka beszüntetése a MÁV részére effektív haszonnal jár. A társadalom dühe pedig előbb vagy utóbb a sztrájkolók ellen fordul.

A jóléti állam ellen elsőnek Margaret Thatcher lépett fel, akinek sikerült a rendkívülien jól megszervezett angol bányászokat betörni, igaz közel egy évig tartó sztrájk árán. Példáját az USA-ban Reagan követte, aki a sztrájkoló légi irányítókat egyszerűen kirúgta. A cél a társadalmon belüli erőviszonyok átbillentése volt. Reagan (a Orbánhoz hasonlóan) csökkentette a gazdagok adóztatását arra a hazugságra építve, hogy a gazdagok zsebében hagyott pénzből munkahelyteremtő beruházás születik. Thatcher egyszerűen megnyirbáltra a munkavállalók fizetését. Ezeknek következtében a gazdag gazdagabb, a szegény szegényebb lett.

Ezzel azonban az oligarchák étvágya nem enyhült, ellenkezőleg, most jött csak meg igazán. Az egész világ kizsákmányolásához (a kifejezés nem véletlenül ismerős, de most egy kicsit másként cseng) egy gondosan kidolgozott stratégia kellett, ami egyenlő volt az ismert kapitalizmus megbuktatásával. Az első lépést a nagy bukás felé Nixon tette meg, amikor 1971-ben felrúgta a bretton-woodsi megállapodást, aminek lényeg az volt, hogy kérésre az USA az általa kibocsátott 35 dollárt 1 uncia (kb. 31 g) aranyra vált át. Az „USA $ = arany” alapján a dollár a világ tartalék valutájává vált. Az országok nemzeti bankjai arany helyett dollár tartalékokat halmoztak fel (az amerikai aranyat, mintegy 8000 tonnát, Fort Knox-ban tárolják). 1971 után ezek gyakorlatilag értéketlen papírosokká váltak, úgynevezett „fiat money” lett belőlük, aminek értéke mindössze az volt, hogy mindenki elfogadta. Ez a húzás sikeresen tartotta fenn azt a bizonyos „amerikai életformát”, hiszen az egész világról javakat szereztek, szolgáltatásokat vettek igénybe és cserébe egy zöld színnel nyomtatott papírt adtak. Az egész világ jegybankjai teli voltak fedezett nélküli dollár milliárdokkal. Ezt nyugodtan nevezhetjük a világgazdaság 22-es csapdájának, mert a rendszer megbuktatására senki  se mert lépéseket tenni, hiszen a dollár bukása egyértelműen vesztességet jelentene minden jegybanknak.

A második nagy húzás a roosevelti „New Deal” lényegének, a bankok, pénzintézetek szigorú szabályozásának a megszüntetése volt, amit eufemisztikusan „deregulációnak” neveztek el. Parasztosan szólva, a bankoknak mindent szabad lett tenni. Például saját tőkéjük akár harmincszorosát is kikölcsönözhették, a helyhiány miatt most nem részletezett speciális technikákkal.

Az első áldozatok az amerikai „takarékpénztárak” voltak a 80-as években, de ezeket a kormány megmentette. Viszont a befektetési alapokkal foglalkozó pénzintézetek, a biztosítótársaságok, és befektető mogulok fuzionáltak, amint a kölcsönök kihelyezése elől elgördültek az akadályok.

Az utolsó lökést a FED (amerikai jegybank) irányadó kamatlábának 1 százalékra csökkentése adta meg. Ez a neokonzervatív ötlet megtette a gazdasági hatását, amihez párosult annak deklarálása, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak kivételezett joga a nemzetközi törvények ignorálása. Így aztán üzleti érdektől hajtva, teljesen jogtalanul megtámadták Irakot, ami eddig közvetlenül 1000 milliárd dollárba került (hatásaival együtt kb. 3000 milliárd). Ezt az összeget természetesen az egész világgal fizettetik meg kétes értékű, amerikai államkötvények eladásával.

Miközben a deregulált befektetési bankok fedezet nélkül ontották a jelzáloghiteleket, csak a fedezetnek felkínált vagyontárgy értéke meg se közelítette a tartozást. A financiális trükkök száma folyamatosan nőtt: derivatives, hedge funds, collateralized debt obligation. Kifejezések, amik mind azt takarták, hogy picike töke befektetéssel hatalmas hasznot lehet húzni (elképesztő kockázat felvállalása mellett – amit természetesen elhallgattak). Pontosan azt csinálták, mint 1929 előtt. Ez a séma ragyogóan működik mind addig, amíg az árak kizárólag felfelé mennek. Kölcsönpénzből bármit megvettek abban a reményben, hogy amit vettek, annak az ára felfelé megy. De amint a trend megfordul, a fedezett elégtelenné válik.

Ahogy a kíváncsiság megöli a macskát (angol közmondás) ugyanúgy öli meg az ismert kapitalizmust a kapzsiság. Az amerikai kongresszus megszavazott 700 milliárd dollárt (az adófizetők pénzéből) hogy megmentsék a csődbe jutott bankokat, pénzintézeteket. Ez nem más, mint a középosztály tervszerű kifosztása. A részvény tulajdonosok elveszítik értékeiket, a házat vásárlók elveszítik otthonaikat. A bankárok kumulatív haszna biztos helyen van, a tönkrement bankokat az állam feltőkésíti.

Közben az amerikai kormány csapatokat hoz haza – bár állítólag kevés katonája van Irakban és Afganisztánban – hogy egy esetleges társadalmi zendülést legyen kikkel letörni. Hoppá! Ez eddig csak diktatúrákban volt szokás. Ez alatt próbálnak kisütni valamifajta társadalmi megegyezést, olyas valamit, amit 40 év után felrúgtak. Persze a háború utáni jóléti államról szó se lehet, annak gazdasági alapjai már átvándoroltak Kínába és Indiába. Bush/Obama és bandája valami olyasmit sugall, hogy helyreállítjuk a jól ismert kapitalizmust, megtartjuk hatalmas házainkat és fizetéseinket. Ti meg visszakapjátok a munkalehetőségeket olyan fizetések mellett, amik lehetővé tesznek egy elfogadható életvitelt. Talán sikerül. És persze ezt a szabad piaci hülyéskedéssel, ami állítólag minden problémára megadja a választ, felhagyunk. Szép csendben elfogadjuk, hogy a piacgazdaság legalább olyan szar, mint a tervgazdaság, csak egy kicsit másképpen szar.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

37 gondolat erről: „(2051) Egy apró kis hiba a kapitalizmussal

  1. 2: “A “jóléti állam” koncepció”

    Ha kiveszed a rendszerből a ‘jóléti állam’ koncepcióját, akkor nem marad más, mint az 1800-as évek végének, 1900-as évek elejének angliai típusú kapitalizmusa, a tömegek mai szemmel hihetetlen nyomora.

    A kapitalizmus hatékony rendszer, de nagyon igazságtalan. Ez van. Te túl idealista vagy, nem látod az árnyoldalait. El kellene olvasnod még párszor Tibor bá’ fenti szövegét. 🙂

    ——

    Tibor bá’, nagyon jó összefoglaló, tanítani kellene.

  2. 3. Szerintem meg realista vagyok.

    A tömegek nyomorán nem a jóléti állam segített, hanem a technológiai fejlődés. Mondhatni, hogy a jóléti államosdi ellenére.

    Én úgy tudom, hogy a “jóléti állam” koncepció az nem az 1800-as évek végén, hanem a II. vh után terjedt el. Szóval nem értem, miért kellene XIX. századi színvonalon élnünk állambácsi adományai nélkül.

  3. 4: A technológiai fejlődés bizonyára valóban sokat segített, de ahhoz kellett az is, hogy hagyták, hogy segítsen.
    De ha azt veszed, pl. a magyar paraszt életmódjába a II. vh. végéig a technológia fejlődése egyáltalán nem gyűrűzött be, lényegében a gyári munkáséba sem nagyon, csak olyan mértékig, amíg a tőkés érdekét szolgálta. Miközben azért nyugaton már voltak változások. Vagyis az uralkodó osztály (tőkések) hozzáállása nagymértékben meghatározó volt – és lesz.

    “állambácsi adományai”

    A lényeg nem állambácsi adományain, hanem állambácsi törvényein van (volt és lesz).
    Az állam kényszerítette ki a nyugellátást, eü. ellátást stb.

    “nem értem, miért kellene XIX. századi színvonalon élnünk” Ha nem érted, a te bajod. Higgyél csak továbbra is a JÓ tőkés képében. 😉 A tőke annyi “jólétet” enged meg a prolinak, amennyi az ő hasznának a növekedését segíti. Vajon miért minimálbéren dolgozik fél Magyarország? Sosem gondolkoztál el rajta?

  4. A “jóléti állam” nem azért lett kitalálva, hogy a tömegeknek legyen jó.
    Sőt… A kapitalizmus se.

    A kapitalizmus azért lett kitalálva, hogy elszakítsa a tömegeket a hagyományos életformáiktól, és jó materialisát neveljen belőlük.
    Mikor ez megvolt, akkor a technológia segítségével csúcsra járatták a termelést, és engedték gazdagodni a középosztályt, miközben az alapvető jogokat szépen erodálták például a terrorizmusra való hivatkozással.
    Amikor a tömegek már védekezésképtelenek voltak, beindult az aratás : a modern világabn először a szociális rendszereket kezdték el felszámolni, majd a középosztály vagyonának lecsapolásval folytatták. A következő fázisban az egészségügy és az oktatás felszámolása jön.

    Sokan még mindig azt hiszik, hogy azért vannak a v álságok, mert valahol mindig “elromlik” a kapitalizmus.
    Nem.
    Ez olyan mint a méhészet: A tömegekkel összegyűjtetik a hatalmas vagyont, aztán ha eleget gyűjtöttek, akkor elveszik tőlük. Utána a mérgező kaja, a megfizethehetlen egészségügy, a homoszexualitás, a mesterségesen gerjesztett konfliktusok szépen a kedvező méretre redukálják a népességet.

    A kapitalizmus VALÓBAN működhetne egy fenntartható formában.
    De azok, akik a finomhangolásért feleősek, nem abban érdekeltek, hogy százmilliók éljenek kényelemben, hanem hogy ők legyenek a totális urai a világnak, és más ne pazarolja, szennyezze feleslegesen a forrásokat, amiről úgy érzik, hogy az ÖVÉK !

  5. 5. Te egyetértettél a magánnyugdíj-megtakarítások orbáni államosításával?

    Én nem. A piac kitermelné a fenntartható nyugdíjrendszert. Az államiak nem azok, nem csak nálunk, nyugaton sem.

    Az egészségügyünk egy nagy romhalmaz. Nem csak a miénk, a nyugatiak is. A piaci alapon működők jóval hatékonyabbak lennének. És igazságosabbak.

  6. “Vajon miért minimálbéren dolgozik fél Magyarország? Sosem gondolkoztál el rajta?”

    Dehogynem. Azért, mert a vállalkozók adóoptimalizálnak, és feketén kipótolják, teljesítményarányosan.
    Nagyon helyesen. Próbálnak versenyképesek maradni. Az lenne a legjobb, ha eltörölnék a minimálbért. Persze folyamatosan csökkentve, az adóterhek csökkentésével párhuzamosan.

  7. 9. gmarko

    “Az lenne a legjobb, ha eltörölnék a minimálbért.”

    Szuper!
    Aztán mindenki versenyezhet a bangladeshi melóssal !
    Az ipar nagy része már úgyis Ázsiában van…

  8. 10. “Aztán mindenki versenyezhet a bangladeshi melóssal !”

    Ezt kifejtenéd?

  9. Ha Keynes a lámpavasról menekülés miatt gondolta, hogy a gazdagok nyugodjanak bele az adózásba, hogy a szegények száját legyen mivel betömni,
    akkor Bogár László vajon miért úgy nyilatkozozz ha jól emlékszem, hogy a leszakadó tizedet vagy harmadot az út szélén kell hagyni?
    Mellesleg mióta 28500 forint a nyugdíjminimum összege talán 9 éve, ami alapján sok jóléti állami ellátás lesz számolva.
    Unortodoxia ez? Keynes helyett vagy mellett? Mindkettő legroszabbjai

  10. 11. gmarko

    “Ezt kifejtenéd?”

    Már most az megy, nem?

    A liberális tőke a legolcsóbb munkaerőt keresi. Ha nincs, megteremti. Ezért űzték el a középkorban a saját földjéről a parasztot és helyettesítették nincstelen zsellérrel.
    Kína nem azért szárnyal, mert olyan “hatékony”, hanem mert a sok nyugati válalat ott gyártat, mert olcsó.
    Ha a nyugati üzletembereken múlna, akkor Európában és Észak amerikában is kínai bérek lennének, és akkor a szállítást is megspórolnák.

    Üzlet szempontjából az ideális a 24 órás munkaidő 0 fizetésért.
    És annál hatékonyabb egy vállalat, minnél jobban meg tudja ezt közelíteni. Például az Apple, Nike… Kínában, vietnámban, indonéziában gyártatnak, ahol nincs minimumbér, munkavédelem, meg egyéb “felesleges” kolonc ami a szabad piacot csak leláncolja…

    Európában, még inkább Kelet Európában pedig ezzel a koncepcióval kell versenyezni… Legyünk olcsóbbak, mint a környezet…
    Ez volt az országot az EU-ba beléptető társaság ideológiája. Ehhez lettek beállítva a bérek… És ezt hívták “versenyképességnek” !

  11. 13: “Üzlet szempontjából az ideális a 24 órás munkaidő 0 fizetésért.”

    Sőt, még azt is elvárnák, hogy kellően “elkötelezett” is legyél a vállalat irányában. Esetleg fizess valamicskét azért, hogy ott dolgozhatsz. 🙂

    7: “Te egyetértettél a magánnyugdíj-megtakarítások orbáni államosításával?” Személy szerint nem, mert alapvetően az én portfólióm szépen hozott a konyhára. 😉
    Viszont azért ez a manyup államosítás nem egyértelműen volt jó vagy rossz. (Technikailag nem a mi pénzünk volt, nem mi tettük a kasszába.) De ez messzire vezetne.
    Benned egy nagyon idealizált kép van a kapitalizmusról – mert nem veszed figyelembe az emberi tényezőt.

  12. 13: Én például Magyarországon dolgozom, egy gonosz kapitalista magáncégnek, teljesen legálisan bejelentve, a minimálbér többszöröséért. Nem keresek túl jól, de jóval többet, mint a minimálbér. Most akkor hogy van ez?

  13. Az én manyup-om után nem kaptam egy fillér hozamot sem, mikor megszüntették. Ha így folytatták volna, akkor nem sok nyugdíj várt volna rám…Amúgy meg nem “állambácsi” pénze, hanem a miénk (pontosabban a mi befizetéseink). Ha nincs visszaosztás, akkor minek van az állam, illetve minek fizetünk a közösbe? A közösbe fizetés afféle közös kockázati biztosítás, hogy senki ne szívjon túlságosan, ha nagyon nagy bajba kerülne

  14. 14: Ismétled magadat, erre én megint: Nem, nem idealista vagyok, hanem realista. Pont azért tartom előnyösnek a szabad piacot, mint vezérlő elvet, mert nem ellentétes az emberi természettel.

    Szerintem pedig benned él egy idealizált kép az államról, pedig az a történelem folyamán folyamatosan bizonyítja, hogy mindig túlterjeszkedik.

    “Személy szerint nem, mert alapvetően az én portfólióm szépen hozott a konyhára.” – Ez után a mondat után tettél egy összekacsintós smileyt-t. Miért? Szégyenteljes, hogy kamatozik a pénzed, amit a munkajövedelmedből félretettél?

    De, technikailag a mi pénzünk volt, mert az általunk létrehozott új értékből vonták le és zárolták. Nagyon jó átmenetnek indult a teljes öngondoskodás felé.

  15. 17: “Szégyenteljes, hogy kamatozik a pénzed, amit a munkajövedelmedből félretettél?”

    Pontosan azért nem érezték magukénak a ‘zemberek’, mert nem ők tették félre, ezért nem is variáltak a portfóliójukkal, hagyták, ahova besorolták őket – és bukták el később a hozamot.

  16. Hát igen, itt lenne az ideje, hogy a zemberek elkezdjenek felelősséget vállalni az életükért.

  17. 17:
    Dél Afrikában az apartheid idején, amikor valaki azért kapott tízszeres fizetés azonos munkáért mert fehér volt a bőre, egyetlen egy kaukázusi melós se gondolta, hogy a rendszer embertele, hibás, tarthatatlan. Ez az oka annak, hogy a szövegelésedet nem veszem komolyan. Ha 47 ezer forintért söprögetnéd az önkormányzat udvarát (javítva ezzel a munkanélküli statisztikát) akkor jobban odafigyelnék a szavaidra. 🙁

  18. Hargi, azért voltak akik kaptak rendesen reálhozamot – de vajon nyugdíjas korodra kitől remélsz valamennyi segítséget?
    Jó, lehet hogy a gyerekeidtől – csak akkor meg lehessen meg a szabadsága annak, hogy ne kelljen kötelezően nyugdíjjárulékot fizetni.

    Akit pedig a munkajövedelemből félretett megtakarítás kamatozása zavar, vehetne rajta nemesfémet és az egy fillért se fog kamatozni mégis biztosítani fog egy stabil anyagi hátteret öregkorra. Ha valódi pénzt tennénk félre, akkor nem lenne szükség kamatra se. A MANYUPnál csak értékpapírt lehetett betenni.

  19. Attila, hogy jön ide a homoszexualitás? Az U.S.A.-ban a fiatal megkérdezettek nyolcvan százaléka biszexuálisnak tartja magát. Ez nem állami “nevelés” kérdése, hanem családon belüli aberrált viselkedési normák eredménye. Ami a szülőkről, és a gyermeknevelési csődjükről árulkodik. Ehhez semmi köze a kapitalizmusnak, hacsak nem az, hogy maguk a szülők sem igen tudtak mit kezdeni az életükkel. Továbbá még egyszer leírom, hogy a technológiai fejlődés igen is egyre több állam által eltartandó embert eredményez, mivel a kieső, robotokkal ellátható munkafolyamatokat ellátó emberek tömegét nem rentábilis átképezni. Nyilván nem azért dolgozik gyártósor mellett betanítottként mert matekzseni. És valljuk be a nehézségeket a hatalmasra dagadt populációnk okozza, nem pedig a gazdasági rendszerek és a technológiánk jelenlegi fejlettsége.

  20. Ha a munkaltatot nem terhelne jelentos ado minden egyes munkavallalo utan, akkor az elomunka sokkal versenykepesebb lenne a robotizalassal szemben…

  21. 20: Ha Del-Afrikaban sopornem a tanacsi udvart 47 ezer forintert, ra se talaltam volna a blogodra 🙂

    Egyebkent a kozmunkas ber peldad nagyon jo. Az allam meg azt is megteheti, hogy a sajat torvenyeit sem tartja be. Komolyan erre hivatkozva akarsz megcafolni?

  22. 24:
    Nem akarlak megcáfolni (teszik azt mások) mindössze erre reagáltam: “Én például Magyarországon dolgozom…. a minimálbér többszöröséért.” Neked tehát megfelel ez a kapitalizmus. Ha magyar önkormányzatnál söprögetnél 47 ezer forintért, na akkor lennék kíváncsi a véleményedre. Így nagyon nem érdekel.

  23. gmarco, hallottál már nyugdíjas robotról akinek nyugdíjat kell folyósítani? Mondjuk húsz éven át, mert nem igyekszik elhalálozni? Tudod az átlagéletkor növekedés egyet jelent a populáció növekedéssel, és az egyre több nyugdíjassal, akik ugyan megérdemlik a nyugdíjat, csak a robotok nem nekik termelik, hanem a gyártulajdonosoknak.

  24. Nem a kapitalizmussal van baj, hanem amit sokkal nehezebb megerteni; a statizmussal, vagyis az allamisagba vetett alaptalan hittel. Utobbival egyutt jar a kozponti hatalom, a kozponti bankrendszer piacot torzito hatasai es altalaban az egyes (hatalmat birtoklo) emberek az uraltakhoz eroszakkal valo viszonyulasanak problemaja.
    Keynes pedig egy fasz volt:

  25. 26: nem tetszik, ami Magyarországon van, es az sem, ahogy szandekosan felreertelmezed a mondataimat.

    27: ezzel nem tudok mit kezdeni. mar miert kene a gyartulajdonosnak fizetnie a nyugdijasnak?

  26. 26: nem, nem tetszik a mai magyarorszag “kapitalizmusa”, mert ez nem az, hanem az allam korlatlan tulburjanzasa, ami megol mindent, ami eloremutato, innovativ.

  27. Véleményem szerint gmarkonak igaza van abban, hogy a kapitalizmus tökéletesen passzol az emberi alaptermészethez. Bazd meg! az enyém amit érek. Ügyes vagyok több jár, okosabb vagyok =nagyobb az autóm. Tehát realistán látja. Verseny van, mint az állatvilágban.

    Viszont a kapitalizmus nem egy igazságos rendszer és szükség van az államra mint egy kiegyenlítő szervre a rendszer kis pondrói között.Legalábbis olyan mértékben, hogy működőképes maradjon. Mindenki legyen egy kissé legalább kielégítve.
    A szart próbáljuk kiegyenlíteni. A következő forradalomig.

  28. 30: “Verseny van, mint az állatvilágban.”

    Rendben van, de akkor ne tartsuk magunkat többre, ha úgy viselkedünk, mint az állatok.
    /Bár – noha nem vagyok állatvédő – az állatok sok esetben sokkal különbek, mint mi. Nem gyilkolnak feleslegesen (bár van kivétel) és nem halmoznak fel feleslegesen, másokat megrövidítve. Legtöbbször békésen osztoznak az élelemforrásokon. stb./

  29. 30: Az emberi természet nem csak önzésből áll.
    Ahová az emberiség viszonylag rövid idő alatt eljutott, az nem jöhetett volna létre az egyre nagyobb fokú munkamegosztás nélkül.
    Ami feltételezi, hogy belénk van kódolva a csapatmunka, empátia, szolidaritás.
    Ne felejtsd el, hogy az államot is emberek építik fel. És én azt látom, hogy a rendszer jellegéből adódóan pont azok kerülnek az állam élére, akikben az önzőség messze elnyomja az empátiát és szolidaritást.
    Az a baj, hogy a nagyon hatékony állami nevelés belénk sulykolta a “kapitalizmus=csúcsra járatott önzőség” dogmát. Nehéz ettől szabadulni.
    Pedig elég lenne ennyit megérteni: az állam az általam megtermelt új érték 70%-át erőszakkal (erőszakkal való fenyegetésssel, adó formájában) elveszi, hogy azután teljesen érthetetlen módon költse el.

  30. 32.
    Ha így nézzük akkor igazad van és magam is kapitalistának vallom magam.
    Az állam élére a legdisznóbbak jutnak, ebben sincs vita.
    Az állami nevelésnek nem kéne védenie sem a kapitalizmust sem egyéb ideológiákat. Nem kéne az amúgy is meglévő versenyszellemet erősítenie. Pl. a mai sportjaink akkor élvezetesek ha győztesekre és vesztesekre osztják fel a versenyzőket. A tanulás, oktatás szintén igazságtalanul szelektál, eltűnik a személy egyedi tulajdonságaival és képességeivel ott ahol nem szabadna, pontosabban beolvad. ha okos, jó képességű nincs gond, de elég ha csak szegény már nagy a hátrány.

    A kapitalizmus már csak egy jelenség és egyre durvább lesz, brutál szétszakadás lesz(inkább csak lenne mert már innen nem fog tovább eszkalálódni).
    Az állam kérdésében sem más a helyzet, csak ott pozíciók és zsíros lovék lenyúlása a raj. és az így lopott lovéval lehet aztán villogni.

    A bennünk lévő együttműködési készséget és amiket felsoroltál kéne erősíteni kisgyermekkortól kezdve. Ehhez persze olyan felnőttekre lenne szükség akik értik mindezt, de hát maguk sem tudják miért nem érzik jól magukat. Sok jó tanár van, de ők sajnos belevesznek az óceánba. ha az oktatást kihagyjuk akkor pedig teljesen értelmetlen erről beszélni. Mert ez a rendszer evvel a társadalommal mindenféleképpen pusztulásra van ítélve kapitalizmussal vagy anélkül. A kapitalizmus mai formájában sajnos nem a jó tulajdonságainkat erősíti.

    Tehát rövidre fogva, szerintem nem kéne védeni sem ezt a kapitalizmust sem az állami szférát, illetve szerepükön vitázni. Mivel egyik sem működőképes jelen formájában és -ami a legfőbb- mind a kettő igazságtalan, de az nem az izmusoktól függ .

    33.
    🙂
    Hát igen! Túlagyaljuk, miközben már megjelent az új faj. Az intelligens, lelkiismeretlen, szociopata gorilla, aki bal kezében a csivavájával úgy töröl képen minket, hogy leesik az orrunk. Több esélyük van, az már egyszer biztos.

  31. Noss, akkor ideje felébredni. Jelenleg közel keleten öt éves konfliktus húzódik, az Isten tudja meddig. Három full extrás haderő folytat küzdelmet egy helyi szélsőséges szervezettel, amelynek állítólag nincs megfogható gyenge pontja. Mindezek alatt megy a fekete kereskedelem üzemanyag, és fegyverek tekintetében. Ami valakiknek rohadtul megéri, valószínűleg mindhárom katonai hatalomnak. Minél tovább tart, annál kifizetődőbb. Hol van itt az emberség? Szabadon eresztik ránk a terroristákat a befogadás címszó alatt, ha ez nem direkt folyik, akkor elég egy kőbalta az atomrakéta ellen. És milliárdokat néznek hülyének, illetve milliók életét veszélyeztetik közvetve, vagy közvetlen. Mégis mit művelhetnek ezek azon emberek megtermelt javaiból, akiken élősködnek? Na EZ A KAPITALIZMUS.

  32. 32 Observer
    Amikor az állatvilág törvényeihez hasonlítják a kapitalizmus működését, akkor csak egy tényezőt felejtenek ki.
    Az állatoknál az erősebb előnye a gyengébbekkel szemben egyszeri, nem halmozódó és nem örökölhető, csak annyit tud a többiek kárára birtokolni, amennyit maga felél, azt is csak addig a rövid pünkösdi királysága idejére, amíg képességei csúcsán van.
    Az ember viszont csillapíthatatlan étvágyú, a vagyongyűjtés öngerjesztő folyamat, tele pozitív visszacsatolásokkal.
    Ez pedig azt jelenti, hogy a személytelenné vált folyamatban a környezet kizsákmányolásának nincs az a határa, amivel a nyerő helyzetben lévő elégedett lenne, mindig keresi a módját, hogy ezt tovább fokozza, hiszen versenyhelyzetben van konkurenseivel, akik ugyanilyen elszántan próbálják a potenciális forrásokat a maguk hasznára fordítani.
    Akkumulált vagyonának túlnyomó része már nem is a személyes fogyasztását szolgálja, hanem fegyvertárként szolgál a vetélytársak elleni harchoz, a versenyhez.
    Szóval ha nem történik valami állami beavatkozás, akkor a folyamat a teljes polarizációig, a felrobbanásig folytatódik…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .