Az idei tavasz feltűnően hidegebb a tavalyinál, amiért többek között a globális éghajlatváltozás tehető felelőssé. A pontosabb okokat az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói elemezték a Másfélfok új cikkében.
Az elmúlt két hétben tapasztalt hűvös időjárás szokatlannak érződhet, pláne az előző év májusához képest. Azt ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy 2024 tavasza a legmelegebb volt 1901 óta.
Globálisan az idei május közepéig a mérések kezdete óta a második legmelegebb, Izlandon május közepén például 26 Celsius-fokot mértek.
Ennek, akárcsak a hazai hűvös májusnak, a klímaváltozás és az északi félteke magaslégköri poláris örvényének gyengülése lehet az oka.
Ez az örvény hatással van a polárfrontra, amely az egyenlítői meleg és a sarki hideg levegőt választja el a téli időszak alatt. Az örvény meggyengülésével a polárfront délebbre tolódott, így Magyarország a „meleg” oldal helyett a „hideg” oldalra került. Ilyen gyengülések egyre gyakrabban jelentkeznek, amiért a klímaváltozás a felelős, pontosabban az, hogy a sarkvidékek kifejezetten gyorsan, míg a trópusi övezetek lassabban melegszenek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem beszélhetünk felmelegedésről. Magyarországon az elmúlt néhány évtized leforgása alatt a nyár és a tavasz hossza 25–25 nappal nőtt meg. A nyár bő egy héttel korábban kezdődik és több mint két héttel kitolódott szeptemberre is, miközben a tél egyre rövidebb, a hideg évszak hossza mostanra kevesebb mint felére csökkent.
A mérési eredmények szerint az Északi-középhegység térségében lett a legrövidebb a tél aránya (a teljes év csupán 9 százaléka), míg a leghosszabb – a napok 12 százalékát lefedve – az Észak-Dunántúlon. A tavasz az Északi-középhegységben a leghosszabb, a nyár az Észak-Dunántúlon. Összességében az látszik, hogy mindegyik évszak melegszik, de az egyes időszakok eltérően. Ezért az évszakok kezdete és vége megváltozott, ám továbbra sem tűntek el.