Oroszország a tervezetet 2022. március 7-én adta át Ukrajnának, amikor az orosz és az ukrán tárgyalódelegáció éppen Belaruszban tárgyalt egymással. Akkoriban több fegyverszüneti tárgyalás is zajlott Moszkva és Kijev között, melyek a bucsai mészárlás április eleji kitudódása miatt maradtak abba.
A „Szerződés az ukrajnai helyzet rendezéséről és Ukrajna semlegességéről” címet viselő dokumentum hét feltételt tartalmaz, amelyeket Ukrajnának be kellett volna tartania a háború befejeződéséhez.
- Az ukrán haderő létszámát 197 ezer főről 50 ezer főre kellett volna csökkenteni, amivel az ukrán hadsereg kisebb lett volna, mint a fehérorosz. (Miközben Belarusz lakossága ötöde volt Ukrajnáénak.)
- Ukrajnának nem szabadott volna fejleszteni, gyártani, vásárolni és bevetni 250 kilométernél nagyobb hatótávolságú rakétákat.
- Ukrajnának el kellett volna ismernie a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, Donyeck, illetve Luhanszk megye még ukrán ellenőrzés alatt álló részét pedig átadni a szakadár államoknak.
- Ukrajnának vállalnia kellett volna a Donbasz újjáépítésének költségeit.
- Ukrajnában hivatalos állami nyelvvé kellett volna tenni az oroszt.
- A moszkvai vezetésű ukrán ortodox egyház minden vagyonát vissza kellett volna szolgáltatni.
- Újra törvényessé kellett volna tenni a szovjet és kommunista szimbólumokat.
A tervezet tehát
nagyrészt megfosztotta volna Ukrajnát a védekezés és a támadás képességétől, területei egy jó részét át kellett volna adnia, miközben az oroszbarát milíciák által moszkvai segítséggel 2014-ben kirobbantott donbaszi háború pusztításának teljes költségét is magának kellett volna viselnie.
Nem meglepő, hogy Kijev számára elfogadhatatlan volt az orosz „béketerv”.