A brit kormány álláspontja körüli zavart fokozták a korábbi tisztviselői nyilatkozatok. Míg a The Times arról számolt be, hogy London engedélyt kért Washingtontól a rakéták oroszországi használatára, a The Telegraph szerint ilyen hivatalos megkeresés nem történt. A helyzetet bonyolítja, hogy a Storm Shadow rakéták használata nem kizárólag brit döntés. A fegyverek amerikai rendszerekkel együtt működnek, így Washington jóváhagyása szükséges. Korábban brit források azt nyilatkozták, hogy három ország – köztük Nagy-Britannia – megállapodására lenne szükség a rakéták oroszországi bevetéséhez.

Ukrajna régóta kéri nyugati partnereitől az engedélyt nagy hatótávolságú rakéták, köztük a Storm Shadow és az amerikai ATACMS oroszországi használatára. A nyugati szövetségesek azonban vonakodnak ettől, az eszkaláció veszélyére hivatkozva. Az ukrán külügyminisztérium szóvivője szerint

ha Ukrajna nagy hatótávolságú nyugati rakétákkal Oroszországon belüli célpontokat tudna eltalálni, akkor a kurszki viselkedés kevésbé szükséges lépés lenne.

Miközben a nyugati partnerek haboznak, Ukrajna saját eszközöket fejleszt. Volodimir Zelenszkij elnök nemrég bejelentette az első ukrán gyártású ballisztikus rakéta sikeres tesztjét, emellett az ország bemutatta új Palianytsia rakétadroidját is.

Az írás azzal kezdődik, hogy Andrew Latham méltatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki szerinte tehetséges politikus és szónok, mesterien állította maga mellé a globális közvéleményt.

A mostani, Kurszk elleni offenzívát viszont „stratégiai ballépésnek” tartja, ami szerinte fontos erőforrásokat von el a frontvonal legfontosabb szakaszáról és kevés stratégiai haszonnal kecsegtet.

Latham úgy látja, hogy az offenzíva valóban alkalmas volt arra, hogy Ukrajnát ismét pozitív fényben tüntesse fel a nemzetközi médiában, illetve pszichológiai hatása is volt Oroszországra nézve.

Ettől függetlenül úgy látja: érdemesebb lett volna az offenzívát Ukrajnán belülre koncentrálni, ahol egy ilyen hadművelet akár lehetőséget is generált volna a frontvonal áttörésére, de legalább az orosz védvonalak meggyengítésére.

Ukrajna most egy költséges és végeredményében fölösleges műveletben ragadt. A világot lenyűgözi, ami történik, viszont Ukrajna jövőjéért máshol zajlik a küzdelem”

– írja Latham.

Hozzáteszi: ami most történik, a harctéren kevés stratégiai előnyhöz juttatja Ukrajnát, ahhoz pedig, hogy megnyerjék a háborút, gyakorlati és elérhető célokra és nem „hatalmas gesztusokra” van szükség.

Lenyűgöző a bátorságuk és az ellenállásuk, de jó lenne, ha ez stratégiai bölcslátással párosulna. A győzelem nem szimbolikus, ellenállást mutató gesztusokban, hanem a területi felszabadításért folytatott fáradhatatlan harcban rejlik”

– fogalmaz a professzor.

Bár cikkében többször is méltatja Ukrajnát, zárásként Andrew Latham kritizálja a kijevi vezetést azért is, mert szerinte amellett, hogy értelmetlenül nagy kockázatot vállalnak, a mostani eszkaláció nem csupán Ukrajnára, hanem más országokra nézve is veszélyes lehet.

A részleteket ismerő diplomaták szerint a Moszkva és Kijev is delegációt küldött Dohába, ahol a közvetítőként fellépő katariak segítségével elindult egy párbeszéd arról, hogy mindkét fél felfüggeszti az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat. A fejlemény különösen jelentős lépést jelentett volna, mivel gyakorlatilag egy részleges tűzszünetet érhettek volna el, amely a későbbiekben támpontot adott volna a további párbeszédhez.

A tárgyalásoknak aztán az vetett véget, hogy ukrán alakulatok váratlanul megtámadták az oroszországi Kurszk megyét, ahol már több mint másfél hete tartanak a harcok.

Oroszország már 2022 őszétől kezdve célba vette az ukrajnai energetikai infrastruktúrát, több alkalommal is rakétákkal mértek csapásokat a létfontosságú létesítményekre. A támadások miatt a kelet-európai országban csökkent az ellátási képesség, gyakoriak lettek az áramkimaradások. Kijev nem hagyta válasz nélkül a Moszkva lépését, drónokkal támadták az olajfinomítókat és tározókat. Az adatok szerint az olajhatalom finomítási képességei mintegy 15 százalékkal csökkentek, amely világszerte megemelte az energiahordozó árát.

A Katarba küldött delegáció tagjai azt remélték, hogy a megbeszélésekkel sikerül majd elérni, hogy a felek képesek lesznek megállapodni, ezzel pedig egy átfogó rendezéshez juthatnak közelebb az orosz-ukrán háborúban. Az elmondások szerint mindkét fél nyitottnak mutatkozott abban, hogy egy korlátozott tűzszünet felé tegyenek lépéseket. Moszkva és Kijev között az elmúlt két és fél évben csak nagyon korlátozottan valósult meg kommunikáció, még az orosz invázió kezdetén ültek tárgyalóasztalhoz. Ezt követően közvetítőkön keresztül sikerült olyan megállapodásokat kötniük, mint például az ukrajnai gabona kereskedelméről szóló kompromisszum.

A beszámoló szerint a párbeszéd viszont megakadt, amint az ukrán csapatok behatoltak oroszországi Kurszk megyébe. Moszkva ezt ugyanis „eszkalációnak” minősítette, ráadásul az elmondások szerint a közvetítő fél sem értesült arról, hogy Kijev mire készül. Ennek ellenére ez még nem jelenti azt, hogy a tárgyalások véget értek volna, mivel az orosz fél csak időt kért a továbbiakhoz. Arról megoszlanak a vélemények, hogy mekkora esély lett volna a tényleges megállapodásra, bár mindkét fél előzetesen mindkét fél megígérte, hogy a végeredményt mindenki el fogja fogadni. A cikk szerint

Volodimir Zelenszkij a kurszki támadással jóval megemelte a téteket a háborúban.

Hozzátették viszont, hogy Kijevben nem tartották megbízható félnek az oroszokat, mivel az elmúlt hetekben is komoly támadásokat indítottak a megmaradt energetikai infrastruktúra ellen, ráadásul vélhetően Moszkvában is tudták, hogy e tekintetben nagyon szorult helyzetben vannak az ukránok.

Egyetlen esélyünk van arra, hogy átvészeljük ezt a telet, mégpedig az, ha az oroszok nem indítanak újabb támadásokat a hálózat ellen

– mondta egy ukrán tisztviselő, akit tájékoztattak a tárgyalásokról.

Az ukránok többször beszámoltak arról, hogy az oroszországi területek ellen indított támadás célja az volt, hogy egy nagyobb tárgyalást érjenek el Vlagyimir Putyin orosz elnöknél. Az orosz vezető azonban nem mutatkozik erre nyitottnak, ráadásul az is kétséges, hogy az ukrán csapatok képesek lesznek-e hosszútávon megtartani a most elfoglalt területeket.

A 132 oldalas jelentést a Nemzetbiztonsági Stratégiai Testület készítette, megállapításuk szerint a világpolitikai helyzet ahhoz hasonlóan veszélyes és törékeny, mint ahogy ez a második világháború kitörése előtt tapasztalható volt.

A riport fő konklúziója, hogy az Egyesült Államok nem áll készen a harmadik világháborúra.

Megállapításuk szerint a fő veszélyfaktor Kína, amely kezdi behozni az Egyesült Államok hadviselő képességeit és egyre inkább eltűnni látszik Washington előnye a Csendes-óceánon. Peking szándékosan és célzottan fejleszti katonai képességeit a térségben, a jelentés szerint pedig – ha az Egyesült Államok nem változtat semmit – Kína kerülhet nyeregbe a régióban.

Megjegyzik: már most is Kína üzemelteti a legnagyobb haditengerészetet és a legnagyobb hadsereget a világon, a számosságot pedig egyre több technológiai fejlesztés is kíséri.

A jelentés szerint Kína önmagában is komoly kockázat Amerikának, viszont sokkal súlyosabb probléma, hogy a Pentagon nem készült fel arra, hogy fő riválisaik: Irán, Oroszország, Észak-Korea, szintén egyre szorosabbra fonják katonai kapcsolatukat és egy ilyen szövetség (főleg, ha összeáll Kínával) képes a bolygó kvázi teljes területén hadat viselni.

A jelentés szerint átfogó haderőfejlesztésre és hadiipar-fejlesztésre van szükség az Egyesült Államokban, illetve az amerikai haderőre vonatkozó költéseket is racionalizálni kell. A testület megállapítása szerint komoly probléma, hogy Amerika védelmi ipari vállalatai túl drágán dolgoznak, illetve, hogy rengeteg pénz meg el olyan fejlesztésekre, melyből végül nem születik életképes katonai felszerelés, képességcsomag. Szintén kritizálja a testület azt, hogy sokan belekeverik a politikát a haderő működésébe, az országos szintű kétpárti széthúzás pedig en bloc gyengíti Amerika védelmi képességeit.

Orosz lapok arról írnak: a Wagner-zsoldosok az orosz különleges erőkkel, deszantosokkal együtt kaptak parancsot arra, hogy likvidálják a Kurszkba betörő ukrán erőket.

A Wagner-zsoldosok érkezéséről videó is készült, ebben az alakulat parancsnoka trágár és homofób jelzőkkel próbálja motiválni katonáit arra, hogy ne haljanak meg.

Üdv a pokolban. Hamarosan megérkezünk. Szerencsére van nálunk poroltó”

– mondja az egyik Wagner-harcos.

A Wagner csoport 2023-as lázadása után az alakulat nagy része Belaruszba települt át, illetve megtartotta a zsoldosbrigád afrikai érdekeltségének egy részét is. Az ukrajnai hadszíntéren azóta csak nagyon ritkán lehet látni a Wagner csoport harcosait, helyüket más orosz zsoldosbrigádok vették át, melyeket az orosz védelmi minisztérium irányít.