A háború befejezése érdekében az ukránok csaknem 32 százaléka elfogadná, ha hazája átadna egyes területeket Oroszországnak. A Kijevi Nemzetközi Társadalomtudományi Intézet felmérésének összegzésében azt írják, hogy ez a tavalyi, hasonló témájú közvélemény-kutatáshoz képest ez háromszoros növekedést jelent, ezzel együtt megjegyzik, hogy a számok alapján az ukránok legtöbbje még mindig ellenzi, hogy területeket adjanak az oroszoknak.

A kijevi intézet 1067 embert kérdezett meg május 16. és 22. között az Ukrajna fennhatósága alá tartozó területeken. A felmérést harmadszor készítették el azóta, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát:

• tavaly ilyenkor az ukránok 10 százaléka bólintott arra, hogy a békéért cserébe Oroszországhoz csatoljanak egyes területeket,
• 2023 év végén viszont már a 19 százalékuk.

A felmérésben arról nem kérdezték a válaszadókat, hogy pontosan milyen területi koncessziókra lennének nyitottak, az intézet szerint ezzel együtt egyértelmű, hogy ezek között jelentős különbségek lennének.

18 százalékos uradalom

Az ukrajnai háború 2022. február 24-én kezdődött, Oroszország pedig az év szeptemberében egyoldalúan bejelentette, hogy annektálja az általa részben ellenőrzése alatt álló ukrán Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókat, így a 2014-es Krím-annexióval együtt az ország területének 18 százalékát ellenőrzi Moszkva.

Az ukrán haderő 2023-as ellentámadása nem hozott jelentős sikereket, 2024-ben pedig jórészt arra ment el az ukrán hadsereg energiája és hadianyaga, hogy visszatartsák az orosz offenzívát. A heves harcok miatt ukrán települések tömkelege hever romokban, számos falu és község szinte teljesen elnéptelenedett.

A Kijevi Társadalomtudományi Intézet ügyvezető igazgatója, Anton Hruseckij a felméréssel együtt közzétett kommentárjában kijelentette, hogy az ukránok továbbra is ellenzik azt az elképzelést, hogy bármi áron békét kössenek Oroszországgal.

( EURONEWS )