Egyre másra érkeznek a hírek arról, hogy a Magyar Honvédség a jelenleg üzemben tartott 14 darab Jas-39 Gripen C vadászrepülőgépek, illetve a következő két évben leszállításra kerülő négy újabb gép mellé a vadászgépcsalád legmodernebb, E variánsait is be tervezi szerezni, szám szerint 12 darabot. Ezek a fegyverek számos tulajdonságukban különböznek jelentősen a most repülő Gripen C-től.
Nagyobb, gyorsabb
A mindössze négy éve, 2020-ban gyártásba kerülő Gripen E legszembetűnőbb újdonsága a mérete, a legmodernebb svéd vadászgépek ugyanis nagyobbak lettek a korábbi változatoknál, nem véletlenül.
Az E variáns a legmoderneb, ötödik generációs vadászgépekhez hasonlóan már nemcsak a törzs és a szárnyak alá rögzítve hordozhat fegyverzetet, hanem a törzsbe rejtve is (ilyenkor a törzs alatti felfüggesztési pontok értelemszerűen nem használhatóak). Ennek a változtatásnak az az eredménye, hogy a vadászgép radarképe csökkent, lopakodóképessége pedig feljavult. Az ilyen repülőgépeket a szakzsargon gyakran 4.5. generációsként szokta jellemezni, mivel tartalmaznak olyan újításokat, amelyek az olyan csúcsmodern gépekre jellemzőek, mint például az amerikai F-35 Lightning II, ugyanakkor nem valódi ötödik generációs fegyverek.
A Gripen E megnövelt géptörzsében több üzemanyagot is tud szállítani, amire szüksége is van, ugyanis a nagyobb tömeghez nagyobb hatómű, név szerint az F414–GE–400 is dukál. Az F414-es tolóereje illetve üzemanyag-kapacitása a hivatalos adatok szerint 40%-kal nőtt meg. Ennek az újításnak köszönhetően az új Gripenek képesek az úgynevezett szupercilkálásra, azaz arra, hogy tartósan hangsebesség fölött (jelen esetben nagyjából 1,2 mach-os sebességgel) haladjon, ehhez pedig az utánégetőt sem kell bekapcsolnia.
Éppen az átalakított géptörzs miatt könnyű a talajon tartózkodó E variánsokat felismerni: míg a korábbi gépek hátsó futóműve törzsben kapott helyet, addig az új gépeké már a szárny megvastagított tövében. Az elülső futómű dizájnja is megváltozot: két kerékről egyre.
Csúcskategóriás elektronika
A Gripen E egyik legfontosabb technikai újítása a radar- illetve célkereső rendszer. Az új svéd gépek a SELEX Raven radart kapták meg, melyek az egyre elterjedtebb AESA (Active Electronically Scanned Array) rendszer miatt jelentősen jobb lopakodási képességeket biztosítanak a gépeknek. Az AESA rendszer lényege az, hogy sok apró adó-vevő elem működik egyszerre, melyek más frekvencián bocsátanak ki jeleket a rendszer, megnehezítve a bemérést.
A RAVEN EMELLETT FORGATHATÓ IS, ÍGY MIND LÉGI, MIND PEDIG SZÁRAZFÖLDI CÉLOK MEGFIGYELÉSÉRE EGYARÁNT ALKALMAS.
A célkeresésért és célmegjelölésért felelős infravörös célkeresőt (IRST) szintén a SELEX szállítja. Az IRST rendszerek egyébként szintén az ötödik generációs vadászgépek sajátosságai. A célkereső a radarhoz hasonlóan forgatható. A kommunikációs rendszer műholdas kapcsolattal működik, megnehezítve a kommunikáció zavarását.
Bővített fegyverzet
Az új felfüggesztési pontoknak köszönhetően a Gripen E-k már képesek az egyre elterjedtebb kis átmérőjű „okosbombák” (SBU – Small Diameter Bomb) szállítására is. Az ilyen fegyverek lényege az, hogy a kioldás után a bombákra szerelt szárnyak kinyílnak, a bomba pedig siklórepülésben több mint száz kilométert is meg tud tenni. A bomba „okosságát” az adja, hogy a célpontot GPS koordináták alapján méri be. Az okosbombák nyugaton legelterjedtebb variánsai, az amerikai GBU-39-esek 5-8 méteres találati pontosságot képesek elérni, a legújabb GBU-53B Stormbreaker pedig akár mozgó célpontok ellen is bevethető.
Az okosbombák találati pontosságának ilyen mértékű javulása két másik előnnyel is jár: mivel a bomba közelebb esik le a célponthoz, ezért kisebb robbanófejjel is elegendő ellátni, a fegyverek tömege csökken, ezáltal pedig a szállítható mennyiség nő, mindemellett a járulékos veszteségekre is jóval kisebb az esély, mint egy tradicionális „buta” bombánál.
A GRIPEN E AZ IZRAELI RAFAEL ÁLTAL FEJLESZTETT SPICE (SMART, PRECISE IMPACT, COST-EFFECTIVE) BOMBACSALÁD VÁLTOZATAIT IS HORDOZNI TUDJA.
Ezek az eszközök az aránylag könnyen zavarható GPS helyett elektrooptikai rávezetéssel működnek, lényegében „látják” a célpontot.
A Gripen E fejlesztése során természetesen a légiharc-képességekről sem feledkeztek meg: az új svéd gépekre már felszerelhető az összeurópai fejlesztésű Meteor látóhatáron túli légiharc rakéta is. A Meteor a világ egyik legfejlettebb ilyen fegyvere, különlegessége abban rejlik, hogy a kilövés után szándékosan „takarékoskodik” az üzemanyaggal annak érdekében, hogy a megjelölt célpont közelében is manőverezőképes maradjon. Ennek következtében a találati pontosság is nő, nehezebbé válik a kitérés a fegyver elől.
A honvédség új csúcsfegyvere?
Érdemes kiemelni, hogy a honvédség részéről még nem erősítették meg a Gripen E-k beszerzéséről terjengő pletykákat. Bár nagyon valószínű, hogy a beszerzés valóban meg fog történni (logikus is lenne már meglévő techológián alapuló gépekkel fejleszteni a légierőt), egyelőre nem lehet tudni sem azt, hogy erre mikor kerülhet sor, ahogy azt sem, hogy újabb lízingről van-e szó, vagy ezeket a gépeket azonnal megvenné-e a honvédség.
AZ AZONBAN BIZTOS, HOGY HA BUDAPEST TÉNYLEG BESZEREZ 12 ÚJ, 4.5. GENERÁCIÓS VADÁSZBOMBÁZÓT, AZZAL NEMCSAK A LÉGVÉDELMI, DE A CSAPÁSMÉRŐ ERŐ IS LÁTVÁNYOSAN MEGUGRANA.