Telefonon beszélt egymással Lloyd Austin amerikai és Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter – 2023 márciusa óta nem volt ilyen beszélgetés. A Pentagon szerint a két fél a nyitott kommunikációs csatornák fenntartásának szükségességéről beszélt, az orosz védelmi minisztérium szerint arra figyelmeztették Washingtont, hogy tovább eszkalálhatják a konfliktust az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányok. Donald Trump amerikai elnökjelölt két tanácsadója olyan béketervet tett le az asztalra, amely az Ukrajnának nyújtott támogatás felpörgetésének fenyegetésével késztetné Oroszországot béketárgyalásokra. A Kreml úgy reagált, nyitottak a tárgyalásra a „harctéri realitások” tükrében, vagyis az elfoglalt területeket semmiképpen nem adják vissza.
Az ukrán légvédelem új szintre emelheti az amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétarendszerek alkalmazását, hiszen mostantól nemcsak az orosz rakétatámadások ellen, hanem az országot célba vevő ellenséges repülőgépek megsemmisítésére is használhatják – tudósított a The Washington Post.
A múlt hónap végén Washington engedélyezte Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket, ha korlátozottan is, de oroszországi (belgorodi) katonai célpontok ellen is használhatja.
Mindeközben az Amerikai Egyesült Államok nemrégiben úgy döntött, hogy minden, más nemzet által megrendelt Patriot egységet Ukrajnának szállít mindaddig, amíg teljesen fel nem fegyverzi Kijev légvédelmét.
Charlie Dietz őrnagy, a Pentagon szóvivője ezzel kapcsolatban kijelentette:
Kijevnek engedélyezték, hogy az Egyesült Államok által szállított légvédelmi rendszereket használja arra, hogy az orosz repülőgépeket leszedje az égről, még akkor is, ha azok orosz légtérben vannak.
Ez a döntés kifejezetten azért lenne fontos Ukrajna számára, mert Oroszország az UMPK kitek fejlesztésével képessé vált arra, hogy vadászbombázói a frontvonaltól 60-70 kilométerre (sokszor még orosz felségterületről) indítsák útnak többtonnás halálos terhüket.
A Washington Post beszámolója szerint egy magas rangú washingtoni kormányzati tisztviselő ezzel kapcsolatban megjegyezte:
Soha nem volt korlátozás arra vonatkozóan, hogy az amerikai légvédelmi rendszereket ne használhatnák orosz területen repülő orosz repülőgépek lelövésére.
Az amerikai újság szerint az egyik különösen figyelemre méltó eset januárban történt, amikor Patriot légvédelmi rakétarendszer segítségével sikerült lelőniük egy orosz Berijev A-50-es légtérellenőrző repülőgépet az Azovi-tenger felett.
Valójában erre az állításra semmi bizonyíték nincs, megbízható orosz források szerint a saját légvédelmük okozta a repülőgépek vesztét, ráadásul a találat kívül esik a Patriotok hatótávolságán. Hasonlóan az orosz légierő 2023 májusában orosz területen elszenvedett súlyos veszteségét is a Berlin által átadott PAC-2 okozta.
Ukrajna lényegében még egyszer sem használta bizonyítottam az Egyesült Államoktól kapott légvédelmi eszközöket Oroszország légterében, amely így inkább Charlie Dietz őrnagy állítását támasztja alá, és az engedély valószínűleg csak az elmúlt hónapban került kiadásra.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Brüsszelben tárgyalt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, aki elutasítja, hogy a Fidesz csatlakozzon az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) EP-frakciójához, vette észre a Népszava az olasz liberális lap, a Corriere della Sera cikkét. Orbán Viktor pártja 2021 óta keresi, hogy melyik frakcióhoz csatlakozzon az Európai Parlamentben, amióta a Fidesz körül elfogyott a levegő az Európai Néppártban (EPP), az EP legnagyobb jobboldali frakciójában. Bár a Fidesz a kizárástól tartva kilépett az EPP-ből, egy KDNP-s képviselő maradt, aki most a TISZA Párt csatlakozásának hírére jelezte távozását.
Az olasz lap információi szerint Meloni attól tart, hogy több hátránnyal, mint előnnyel járna a Fidesz csatlakozása. Az Olaszország Fivérei vezéralakja nem egyedül vélekedik úgy, hogy nem kívánatos az ECR-ben a Fidesz. A cseh Polgári Demokrata Párt (ODS), a belgiumi Új Flamand Szövetség, illetve a Finnek Pártja is hasonló álláspontot jelzett az olasz kormányfőnek, mielőtt a magyar miniszterelnökkel tárgyalt.
Az ECR a harmadik legnagyobb pártcsalád az Európai Parlamentben, hivatalos weboldala szerint 17 országból 19 párt 69 EP-képviselőjét tömöríti. Saját magát centrista jobboldaliként definiálja.
Irányelvei között szerepel többek között:
a nemzetállamok függetlensége és szuverenitása, szemben az európai föderalizmussal.
a bevándorlás ellenőrzése alatt tartása.
a transzatlanti szolidaritás, a NATO kiemelt szerepe,
a fiatal európai demokráciák támogatása.
a család szerepének fontossága a társadalomban,
a gazdaság védelme.
A magyar kormányfő sajtóirodája azt közölte Orbán és Meloni találkozójáról az MTI-n keresztül, hogy „a tárgyaláson értékelték az európai parlamenti választások eredményét, egyeztettek a európai jobboldallal kapcsolatos politikai kérdésekről, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács előtt álló feladatokról valamint a magyar EU-elnökségi tervekről”.
Ékes válasz volt a svájci békekonferenciára az orosz elnök hétvégi nyilatkozata, amiben bejelentette, hogy 2022 óta több mint duplájára nőtt fegyveres erőinek részvétele az ukrajnai háborúban. Putyin úgy nevezett „béketerve” gyakorlatilag a háború lankadatlan folytatásának szándékát jelzi.
Oroszország továbbra is csak azokkal a feltételekkel kész békét kötni, hogy megtarthatja a bekebelezett ukrajnai régiókat, semleges státuszba kényszeríti és lefegyverzi Ukrajnát, valamint követeli az ország „nácítlanítását”. Ezek a követelések szöges és kibékíthetetlen ellentétben állnak a Svájcban hétvégén rendezett békekonferencia álláspontjával.
Ukrajna és a Nyugat szilárd álláspontja az ország területi integritása, vagyis a megszállt területek visszaadása. Ugyancsak teljesíthetetlen Ukrajna demilitarizálása és jövőbeni státuszának befagyasztása. A negyedik pontot (a nácitlanítást) pedig Kijev nem is tudja értelmezni, és nézete szerint Oroszországnak legalább annyi tennivalója lenne a szélsőségek felszámolásában, mint neki.
Mekkora az orosz részvétel jelenleg?
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a televízióban közölte, hogy „különleges katonai műveletünk övezetében csaknem 700 ezren vannak” – mondta Putyin az offenzíva kitüntetett résztvevőivel tartott televíziós fórumon, amely a Hősök Ideje nevet viseli.
Az elnök tavaly decemberi sajtótájékoztatóján még csak 617 ezer főről beszélt, akik közül 244 ezer volt a mozgósított. A csapatlétszámra vonatkozó legfrissebb adat azután született, hogy Oroszország májusban jelentős szárazföldi támadást indított Ukrajna északkeleti Harkiv régiójában. Az offenzíva azóta leginkább toporog, és Kijev abban reménykedik, hogy egy újabb nagy támadást már ki tud védeni az időközben megérkező nyugati vadászbombázókkal.
Moszkva ritkán beszél a háború során elszenvedett veszteségeiről, és ez most is elmaradt. A legfrissebb hivatalos adat a Kreml részéről lassan már kétéves, amikor 2022 szeptemberében jelentették, hogy 5,937 katona vesztette életét a harcokban.
Hány orosz veszett oda a háborúban?
Ugyanakkor a nyugati hírszerző szolgálatok számos független elemzésre és értékelésre építve úgy tartják, hogy az orosz halálesetek száma több tízezerre tehető. A BBC orosz szolgálata és a független Mediazona hírportál összesítése szerint ötvenezernél több orosz katona halt meg Ukrajnában az invázió kezdete óta.
A két ügynökség nyílt forráskódú információkkal, köztük hivatalos nyilatkozatokkal, újságbeli gyászjelentésekkel és közösségi médiában megjelent bejegyzésekkel ellenőrzi az elesett orosz katonák számát.
Maga Kijev 400 ezer fölé teszi az orosz veszteségeket, melyekbe nem csak a halottak, de a frontról végleg kiesett sebesültek, a hadifoglyok, az eltűntek és a dezertálók is beletartoznak.
Az orosz halottak száma 2023-ban, a harcok második évében 27,300-ra tehető, de ez magasabb is lehet, mert az összesítésben nem szerepelnek a megszállt donyecki és luhanszki területek orosz milíciái.
Orosz katonai temetésNovosti RIA
Nagyok a veszteségek a börtönökből toborzott rabok körében is, akiknek számát a független vizsgálatok 9,000 főre teszik. A Wagner-zsoldoscsoport által korábban beszervezett elítéltek átlagosan három hónapig éltek a frontvonalon, és ez a vészes szám két hónapra romlott, amikor a Prigozsin-lázadást követően a védelmi minisztérium vette át a börtöntoborzást.
A Mediazona szerint a 2022 szeptemberi mozgósítási kampányban behívottak közül legalább hatezren haltak meg. Aránytalanul magas a fronton tartózkodó parancsnoki állomány létszáma. Az ügynökségek által azonosított 50,000 katona között 3,300 a tiszt, és 390 fő alezredesi vagy magasabb rendfokozatban van. Körükben is magasak a veszteségek. Emellett rendszeres a körükben végzett tisztogatás, leváltás vagy lefokozás.
Oroszország létszámfölénye nyomasztó az ukrajnai háborúban
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy Ukrajnának súlyos problémái vannak a humán túlerőben lévő orosz hadsereggel szemben. Kijev nemrég csökkentette a férfiak hadkötelezettségének korhatárát, és szigorította a büntetését azoknak, akik elkerülik a behívást.
„Fel kell szerelnünk a tartalékokat, és sok dandár kiüresedve áll” – mondta Zelenszkij májusban. Az ukrán elnök februári közlése szerint országa 31 ezer katonát vesztett a háború első két évében.
Ukrajna további stratégiai hátránya, hogy az ellenséges csapások folyamatosan rombolják az ország gazdasági és energetikai rendszereit, miközben Moszkva a maximumra pörgeti fel a hadigazdaságot, amivel lélektani sikert arat az orosz lakosság nagyobb részében.
Az új védelmi miniszternek kiszemelt Andrej Belouvszkij közgazdász olyan pénzügyi struktúrákat épít ki, amelyek a háborús aktivitást akár évekig képesek szolgálni. Az idei védelmi kiadásokkal Oroszország jelenleg GDP-arányosan a legtöbbet költi a világon katonai célokra a jövedelmeket.
Több mint 50 állam vezetői gyűltek össze a svájci Bürgenstockban, hogy az Ukrajna elleni orosz háborút a későbbiekben lezáró béketerv feltételeiről tanácskozzanak. Mivel Oroszország részvétele nélkül kezdődött szombaton a konferencia, hatékonyságát megkérdőjelezik az esemény bírálói.
Faisal bin Farhan Al Szaud herceg, Szaúd-Arábia külügyminisztere is kritizálta a svájci békekonferenciát, hangsúlyozva, hogy a folyamathoz szükség lesz Oroszország aktív közreműködésére, ezért a nemzetközi közösségnek bátorítania kell minden lépést a hatékony tárgyalások felé.
William Ruto, Kenya elnöke szerint egy békecsúcs nem csak a szövetségesek találkozója, hanem a barátok és az ellenségek egyeztetésének kell lennie, Oroszország jelenléte nélkül nem lehet sikeres egy ilyen egyeztetés.
Vasárnap három témát vitatnak meg a munkacsoportok: a nukleáris biztonságot, az élelmezésbiztonságot és a humanitárius segítségnyújtást, ahhoz tartozóan kiemelt problémaként az ukrán gyerekek sorsát, akiket illegálisan hurcoltak Oroszországba.
Budapesten fogadta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A felek megállapodtak abban, hogy Magyarország semmilyen akadályt nem gördít a NATO-döntések elé, de cserébe nem kell részt vennie Ukrajna támogatásában.
Magyarország az összes NATO-s kötelezettségét teljesíti, de nem akar részt venni Ukrajna támogatásában, mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közös sajtótájékoztatóján szerda délelőtt Budapesten, a Karmelitában.
Orbán a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy Magyarország álláspontja eltér a legtöbb NATO-s tagállam álláspontjától azt illetően, hogy hogyan lehet minél gyorsabban elérni a békét Ukrajnában. Magyarország ezt tudomásul veszi, valamint hálás azért, hogy elmondhatja a véleményét a NATO fórumain. De azt is elfogadja, hogy egyedül nem fogja tudni meggyőzni a többieket. Éppen ezért Magyarország nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyek a magyar álláspont szerint nem helyesek, de a NATO többi tagállama támogatja őket.
Magyarország teljesen kimarad Ukrajna támogatásából
A kormányfő arra kérte Stoltenberget, hogy erősítse meg, hogy minden NATO-területen kívüli katonai akció csak önkéntes lehet a katonai szervezet szabályai értelmében. A főtitkár ezt meg is erősítette neki, a sajtótájékoztatón pedig először arról beszélt, hogy Magyarország most már 25 éve értékes tagja a NATO-nak: fontos szövetségi katonai központoknak ad otthont, részt vesz a koszovói békefenntartó misszióban, ukránok ezreinek nyújtott menedéket és segített a megsebesült katonák gyógyításában
2014 óta a NATO hatalmas változáson ment keresztül Stoltenberg szerint: a hidegháború óta nem volt ilyen erőteljes a fellépése, nagy hadgyakorlatokat tart és katonákat küld a keleti határra. Mindezt nem azért teszi, hogy háborút provokáljon, hanem pont azért, hogy megelőzze egy esetleges háború kirobbanását, mondta Stoltenberg.
Ami Ukrajnát illeti, a főtitkár a jövő hónapban következő washingtoni NATO-csúcson elvárja, hogy a katonai szövetség egységesen kiálljon Ukrajna támogatása mellett. Stoltenberg elismételte, hogy ezt Magyarország nem fogja akadályozni, de cserébe kimaradhat a közös erőfeszítésből: nem fognak magyarok részt venni semmilyen akcióban, és magyar pénzt sem küldenek Ukrajnába.
A sajtótájékoztatón nem esett szó arról a sajtóértesülésről, miszerint lehet, hogy Magyarországot kizárják a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő Bukaresti Kilencek jövőbeli üléseiről. A diplomaták azért mérlegelik ezt, mert a magyar fél rendre megvétózza az Ukrajnával kapcsolatos közös állásfoglalásokat. Erről itt olvashat bővebben.
Kína szerint eljött az idő, hogy béketárgyalás legyen az ukrajnai háború lezárásáról, az ázsiai ország szívesen nyújt otthont a szükséges dialógusnak – jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter.
A kínai politikus burkoltan kritizálta a napokban megrendezésre kerülő svájci békekonferenciát: kijelentette, hogy szerinte csak akkor van esély a háború lezárására, ha Oroszország és Ukrajna egyenlő felekként vesznek részt az eseményen.
Kína azon az állásponton van, hogy időszerű lenne összehozni egy orosz és ukrán fél részvételével zajló békekonferenciát”
– mondta Vang Ji.
Hozzátette: a BRICS országok érdeke, hogy független és elfogulatlan erőként ellenálljanak annak, hogy újabb hidegháború alakuljon ki, ehhez pedig az ukrajnai háború lezárására is szükség van.
A svájci békekonferenciára most hétvégén kerül sor, mivel Oroszországot nem hívták meg, semmi esély nincs arra, hogy sikerül érdemben előre mozdítani a háború lezárását.
„Az ellenségem barátjának az ellensége a barátom” – magyarázta az elsőre zavarosnak tűnő javaslatot Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök és miniszterelnök.
Ötödik ciklusának kezdete óta az orosz elnök többedszerre hozza szóba a NATO illetve Oroszország közvetlen konfliktusának lehetőségét. Szerdai nyilatkozatában ezt megszínezte egy új elképzeléssel, mely szerint fegyverekkel segítenék azokat az államokat, amelyek ellenségesek Ukrajna egyes barátaival vagy beszállítóival.
Első látásra Putyin az orosz-ukrán ellentétet egy nemzetközi konfliktushálózattá bővítené, amely az utolsó lépés lenne egy valóban világháborús helyzet előtt.
Most éppen Németország a rosszfiú
A megjegyzés – amelyet Putyin egy ritka, külföldi hírügynökségekkel tartott sajtótájékoztatón fogalmazott meg – azután hangzott el, hogy több nyugati ország, köztük az Egyesült Államok zöld utat adott Ukrajnának, hogy Oroszországon belüli célpontokat csapjon le. Moszkva súlyos számítási tévedésnek nevezte.
Az orosz vezető kiemelte Németországot, mondván, hogy amikor az első, németek által szállított tankok megjelentek Ukrajna földjén, az – a második világháború öröksége miatt – erkölcsi és etikai sokkot váltott ki Oroszországban.
A német hatóságokra hivatkozva azt mondta, hogy több rakéta lesz, amely orosz területen célokat fog eltalálni, az végérvényesen tönkreteszi az orosz-német kapcsolatokat.
Az elnök szavai szerint Moszkva annak a lehetőségét vizsgálja, hogy ha valaki Oroszországot elérő hatású fegyverrel látja el Ukrajnát és ezzel gondokat okoz, akkor „miért ne lenne jogunk arra, hogy hasonló szintű fegyverzetet juttassunk azokba a világrégiókba, ahonnan csapást lehet mérni az Oroszország ellen fellépő országokra?”
A válasz aszimetrikus lesz – mondta az újságíróknak az elnök. „Ha valaki fegyvert szállít egy háborús övezetbe, akkor el kell gondolkodnia a következményeken is” – tette hozzá. Különösen, ha a szállítók nem csak exportálják a fegyvereket, de karbantartják és kezelik is azokat.
Az elnök szavait logikailag értelmezve ki kell teríteni az egész világtérképet
Első hallásra nehéz értelmezni, hogy mely országokra vonatkozhatna a katonai támogatás, és ki ellen.
Mivel a NATO európai szárnya rendkívül tömör és szinte támadhatatlan egységet alkot, hirtelen nem látni olyan jelentős erőt, amelyik Oroszország kedvéért és Ukrajna kárára közvetlen csapást indíthatna.
Az okfejtés viszont tartalmazza azt a lehetőséget, hogy például erősebb fegyverzettel lássák el a jemeni lázadókat, hogy a hútik csapásokat mérhessenek a Vörös-tenger övezetében állomásozó amerikai, brit vagy uniós hadihajókra, például a Hessen fregattra vagy az USS Eisenhower hordozóra.
Ugyanígy juthatnának korszerű fegyverzethez azok az afrikai terrorcsapatok, amelyek a régióban állomásozó amerikai vagy francia egységekre sújthatnának le.
A logikába belefér Észak-Korea felfegyverzése, hogy rátámadhasson Japánra és/vagy Dél-Koreára, amelyek szintén Ukrajna barátai.
Hivatalos kormányzati kommentárok erre a bejelentésre még nem érkeztek a világból, de amint ismertek lesznek, azokat közöljük.
Nem Oroszország az agresszor – mondja Putyin
Az elnök újra elmondta, hogy nem országa kezdte a háborút, ehelyett a 2014-es nyugatbarát kijevi forradalmat okolta. „Mindenki azt gondolja, hogy Oroszország indította el a háborút Ukrajnában. Szeretném hangsúlyozni, hogy Nyugaton, Európában senki sem akar emlékezni arra, hogyan kezdődött ez a tragédia”.
Az elnök nem volt hajlandó megadni Oroszország harctéri veszteségeit a több mint két éve tartó konfliktusban, csupán annyit mondott, hogy Ukrajna veszteségei ötször magasabbak. „Ha a pótolhatatlan veszteségekről beszélünk, az arány egy az öthöz” – mondta. (Ebből ki lehetne számítani az orosz veszteségeket, de az elnök az ukrán adatokat sem adta meg. A nyugati katonai elemzők 300,000-re teszik az orosz halottak, a hadifoglyok, a gyógyíthatatlan sebesültek és a dezertőrök eddigi számát.)
Alig 24 órával azután, hogy engedélyt kaptak Washingtontól, Londontól, Párizstól és Berlintől, amerikai gyártású, precíziós irányítású lövedékekkel bombáztak Oroszországon belüli célpontokat.
A vasárnap kora reggel megkezdett ukrán csapások középpontjában a nehéz orosz tüzérségi rendszerek, csapatösszevonások és legalább egy nagyobb híd állt – írja a Kyiv Post. Ukrajna tucatnyi nagy hatótávolságú rakétát lőtt át a határon.
Orosz tisztviselők megerősítették a támadásokat. Az orosz lapok a használt fegyvereket M42-es rakétákként azonosították, amelyeket lánctalpas M270 rakétavetőkkel és teherautókra szerelhető HIMARS rakétavetőkkel lőttek ki. Állításuk szerint az ukrán erők a 122 mm-es M42-es rakéták közül néhányat kazettás bombákkal szereltek fel.
Mindkét rendszert és lőszereiket az Egyesült Államokban gyártják. Joe Biden amerikai elnök pénteken jelentette be, hogy engedélyezi Kijevnek a nagy teljesítményű fegyverek használatát oroszországi célpontok ellen, a Forbes megfogalmatzása szerint „eltörölve egy vörös vonalat”
A határon átnyúló csapásokat az ukrán hadsereg is megerősítette, és hogy katonai célpontokat értek találatok, de nem közölt részleteket. A Kreml által ellenőrzött lapok ugyanakkor azt állították, hogy az ukrán támadások célpontjai civil lakások és vállalkozások voltak, és hogy a legtöbb rakétát sikerült lelőniük.
Az ukrán hadsereg régóta panaszkodik arra, írja a kijevi lap, hogy az orosz csapások tervezői kikerülik az ukrán ellentámadásokat azzal, hogy büntetlenül az ukrán határig vezetik az Iszkander-2 rendszereket, és fél tonna robbanóanyagot tartalmazó nehéz rakétákat lőnek át a határon túli ukrán városokra. Az atomfegyverrel is rendelkező rendszer a háború kezdete óta kiemelt célpontot jelentett Kijev számára.
A múlt hét során kezdtek el szivárogni az információk arról, hogy Magyarország új vadászrepülőgépek beszerzését tervezi. Bár a honvédség egyelőre nem erősítette meg ezeket az információkat, nagyon úgy tűnik, hogy a kiválasztott gépek az eddig is szolgálatban álló JAS-39 Gripenek legújabb, E jelzésű variánsai lesznek. De miben is tér el ez a variáns az eddig használt C variánstól? Nézzük.
Egyre másra érkeznek a hírek arról, hogy a Magyar Honvédség a jelenleg üzemben tartott 14 darab Jas-39 Gripen C vadászrepülőgépek, illetve a következő két évben leszállításra kerülő négy újabb gép mellé a vadászgépcsalád legmodernebb, E variánsait is be tervezi szerezni, szám szerint 12 darabot. Ezek a fegyverek számos tulajdonságukban különböznek jelentősen a most repülő Gripen C-től.
Nagyobb, gyorsabb
A mindössze négy éve, 2020-ban gyártásba kerülő Gripen E legszembetűnőbb újdonsága a mérete, a legmodernebb svéd vadászgépek ugyanis nagyobbak lettek a korábbi változatoknál, nem véletlenül.
Az E variáns a legmoderneb, ötödik generációs vadászgépekhez hasonlóan már nemcsak a törzs és a szárnyak alá rögzítve hordozhat fegyverzetet, hanem a törzsbe rejtve is (ilyenkor a törzs alatti felfüggesztési pontok értelemszerűen nem használhatóak). Ennek a változtatásnak az az eredménye, hogy a vadászgép radarképe csökkent, lopakodóképessége pedig feljavult. Az ilyen repülőgépeket a szakzsargon gyakran 4.5. generációsként szokta jellemezni, mivel tartalmaznak olyan újításokat, amelyek az olyan csúcsmodern gépekre jellemzőek, mint például az amerikai F-35 Lightning II, ugyanakkor nem valódi ötödik generációs fegyverek.
Egy svéd JAS-39C, előtérben az E variáns új légiharc fegyverével, a Meteor rakétával. Forrás: wallycacsabre via Wikimedia Commons
A Gripen E megnövelt géptörzsében több üzemanyagot is tud szállítani, amire szüksége is van, ugyanis a nagyobb tömeghez nagyobb hatómű, név szerint az F414–GE–400 is dukál. Az F414-es tolóereje illetve üzemanyag-kapacitása a hivatalos adatok szerint 40%-kal nőtt meg. Ennek az újításnak köszönhetően az új Gripenek képesek az úgynevezett szupercilkálásra, azaz arra, hogy tartósan hangsebesség fölött (jelen esetben nagyjából 1,2 mach-os sebességgel) haladjon, ehhez pedig az utánégetőt sem kell bekapcsolnia.
Éppen az átalakított géptörzs miatt könnyű a talajon tartózkodó E variánsokat felismerni: míg a korábbi gépek hátsó futóműve törzsben kapott helyet, addig az új gépeké már a szárny megvastagított tövében. Az elülső futómű dizájnja is megváltozot: két kerékről egyre.
Csúcskategóriás elektronika
A Gripen E egyik legfontosabb technikai újítása a radar- illetve célkereső rendszer. Az új svéd gépek a SELEX Raven radart kapták meg, melyek az egyre elterjedtebb AESA (Active Electronically Scanned Array) rendszer miatt jelentősen jobb lopakodási képességeket biztosítanak a gépeknek. Az AESA rendszer lényege az, hogy sok apró adó-vevő elem működik egyszerre, melyek más frekvencián bocsátanak ki jeleket a rendszer, megnehezítve a bemérést.
A RAVEN EMELLETT FORGATHATÓ IS, ÍGY MIND LÉGI, MIND PEDIG SZÁRAZFÖLDI CÉLOK MEGFIGYELÉSÉRE EGYARÁNT ALKALMAS.
A célkeresésért és célmegjelölésért felelős infravörös célkeresőt (IRST) szintén a SELEX szállítja. Az IRST rendszerek egyébként szintén az ötödik generációs vadászgépek sajátosságai. A célkereső a radarhoz hasonlóan forgatható. A kommunikációs rendszer műholdas kapcsolattal működik, megnehezítve a kommunikáció zavarását.
Bővített fegyverzet
Az új felfüggesztési pontoknak köszönhetően a Gripen E-k már képesek az egyre elterjedtebb kis átmérőjű „okosbombák” (SBU – Small Diameter Bomb) szállítására is. Az ilyen fegyverek lényege az, hogy a kioldás után a bombákra szerelt szárnyak kinyílnak, a bomba pedig siklórepülésben több mint száz kilométert is meg tud tenni. A bomba „okosságát” az adja, hogy a célpontot GPS koordináták alapján méri be. Az okosbombák nyugaton legelterjedtebb variánsai, az amerikai GBU-39-esek 5-8 méteres találati pontosságot képesek elérni, a legújabb GBU-53B Stormbreaker pedig akár mozgó célpontok ellen is bevethető.
Egy GBU-53 Stormbreaker makettje. Forrás: Mztourist via Wikimedia Commons
Az okosbombák találati pontosságának ilyen mértékű javulása két másik előnnyel is jár: mivel a bomba közelebb esik le a célponthoz, ezért kisebb robbanófejjel is elegendő ellátni, a fegyverek tömege csökken, ezáltal pedig a szállítható mennyiség nő, mindemellett a járulékos veszteségekre is jóval kisebb az esély, mint egy tradicionális „buta” bombánál.
A GRIPEN E AZ IZRAELI RAFAEL ÁLTAL FEJLESZTETT SPICE (SMART, PRECISE IMPACT, COST-EFFECTIVE) BOMBACSALÁD VÁLTOZATAIT IS HORDOZNI TUDJA.
Ezek az eszközök az aránylag könnyen zavarható GPS helyett elektrooptikai rávezetéssel működnek, lényegében „látják” a célpontot.
A Gripen E fejlesztése során természetesen a légiharc-képességekről sem feledkeztek meg: az új svéd gépekre már felszerelhető az összeurópai fejlesztésű Meteor látóhatáron túli légiharc rakéta is. A Meteor a világ egyik legfejlettebb ilyen fegyvere, különlegessége abban rejlik, hogy a kilövés után szándékosan „takarékoskodik” az üzemanyaggal annak érdekében, hogy a megjelölt célpont közelében is manőverezőképes maradjon. Ennek következtében a találati pontosság is nő, nehezebbé válik a kitérés a fegyver elől.
A honvédség új csúcsfegyvere?
Érdemes kiemelni, hogy a honvédség részéről még nem erősítették meg a Gripen E-k beszerzéséről terjengő pletykákat. Bár nagyon valószínű, hogy a beszerzés valóban meg fog történni (logikus is lenne már meglévő techológián alapuló gépekkel fejleszteni a légierőt), egyelőre nem lehet tudni sem azt, hogy erre mikor kerülhet sor, ahogy azt sem, hogy újabb lízingről van-e szó, vagy ezeket a gépeket azonnal megvenné-e a honvédség.
AZ AZONBAN BIZTOS, HOGY HA BUDAPEST TÉNYLEG BESZEREZ 12 ÚJ, 4.5. GENERÁCIÓS VADÁSZBOMBÁZÓT, AZZAL NEMCSAK A LÉGVÉDELMI, DE A CSAPÁSMÉRŐ ERŐ IS LÁTVÁNYOSAN MEGUGRANA.
