Tibor bá’ vissza a múltba online

Az első zavaros (de rendkívül kellemes) hónapok után Sydneyből átkerültem The University of Melbourne-be, ahol percek alatt kiderült, hogy de most aztán tényleg meg kell tanulnom angolul. Elmentem az egyetemi könyvesboltba, ahol szembe találtam magam C.E. Eckersley – Essential English (for foreign studends) című könyvével, és mivel foreign-nek is (külföldi) meg studend-nek is (diák) éreztem magam, gyorsan vettem egy példány az első kötetből (összesen 4 kötetet írt a szerző). Nem voltam egy nyelvtehetség, de mit mondjak, a könyv tetszett. Sőt, azt is ki merem jelenteni, hogy ha nem ez a könyv kerül a kezembe, talán sose tanulok meg angolul. Különben csak később tudtam meg, hogy ez a világ legjobb angolt tanító könyvsorozata.

De ki ez az Eckersley (ejtsd: ekerszli)? 1892-ben született Észak Angliában, mászter fokozattal diplomázott angol nyelvből, amit aztán tanított, majd nyelvkönyveket írt egészen 1967-ben bekövetkezett haláláig. Ha nem tudsz elképzelni egy tipikus angol tanárt, akkor nézd meg jól itt balra a fényképét.

A 4 könyv első kiadása 1938-ban jelent meg, amit újabb és újabb kiadások követett csak minimális kiegészítéssel, ami halála után is folytatódott (ma már egyesek elavultnak tekintik). Nekem viszont egy szentimentális örökség a múltból. Persze az angol nyelv az elmúlt 60 év alatt rengeteget változott, ami indokolttá tenné, hogy angolul tanulók rá se nézzenek a könyvre, és nyilván senkinek se jut eszébe, hogy ennek a segítségével tanítson. Én viszont rengeteget tanultam belőle és még ma is emlékszem számtalan fordulatára, de nem a személyes élmény a mérvadó. Ezeknek a könyveknek maradandó érdemei vannak, amit – szerintem – mind a mai napig nem sikerült másoknak elérni. Mik lennének ezek?

Az angol nyelvű mondat normál felépítését, és a mondatok mintáit folyamatosan és szisztematikusan mutatja be. A tanulót végigvezeti az alapvető (essential) nyelvtanon a lehető legegyszerűbb módon, miközben minden egyes új konstrukciót ott íziben megmagyaráz és bemutat.

Mivel egy idegen nyelv megtanulásának alapja a beszéd ismerete, a könyv folyamán folyamatos „társalgás” történik, mégpedig tényleges társalgási stílusban. És mivel egy nyelvtanulás sikere azon múlik, hogy a tanuló érdeklődése fennmarad-e, a könyv írója mindent megtesz, hogy a tanulás keserű piruláját beburkolja a derű mázával. Ezért a kötelező kezdés után az olvasónak be van mutatva Mr Pristley a nyelvtanár, felesége, otthona, macskája és hat tanítványa, akik közül valamelyikkel az olvasó könnyen asszociálja magát. Ők aztán a négy köteten keresztül társalognak, vicceket mesélnek, felolvassák rövid történeteiket, és beszélgetnek Mr. Pristley-vel. A nyelvtanítás erre van felépítve.

Egyesek szerint mára Mr. Eckersley módszere elavulttá vált, ami nagy kár lenne, mert egy csodálatos, és hatékony, ráadásul rendkívül szórakoztató metódus. Az egyetlen hátránya, hogy a könyvek szerkesztéséből adódóan szükség van hozzá egy tanárra is, akik számára van 4 „teachers” book, teli útmutatókkal. Ez a hivatalos álláspont, de én magam is tanár nélkül tanultam a könyvből, persze besegített az élet, hiszen angol közegben éltem, ahol bárkinek tehettem fel kérdéseket, ha ennek szükségét láttam.

Az viszont fantasztikus, milyen mélységben képes az ember behelyezni magát a könyvben szereplő diákok közé, és szinte velük él. Ott van a mindig kedélyes, ügyes, és földön járó Pedró Spanyolországból, a csendes, óvatos szőke Olaf Svédországból, a szerény, kedves és nagyon csinos Frieda Svájcból, az aprólékosan szertartásos Jan Lengyelországból, a vidám, nem túl udvarias, és örökké viccelődő Hob (nem tudni honnan), végül a ragyogóan fiatalos Lucille Franciaországból. Időnként megjelenik az okos, de figyelmes Mrs Prisley, aki a maga módján vezeti a háztartást (és a férjét is) és szerepet kap Sally a házaspár macskája is.

Számomra Essential English azért halhatatlan, mert Mr Eckersleynek utolérhetetlen képessége van a nyelvtani finomságok megmagyarázására. Ez egy olyan különleges képesség, ami nem tanulható, amihez születni kell. Mr Eckersley folyamatosan alkalmazza a szabályos nyelvtani terminológiát és kifejezéseket, de valahogy mindig képes megtartani magyarázatának közvetlenségét, és egyértelműségét. Nincs szükség száz meg száz példára. A szerző magvas magyarázata tökéletesen elégséges. És ugyan bármily mértékben is változott az angol nyelv az elmúlt 60 évben, a nyelvtana megmaradt. Mr Eckersley borotvaéles meghatározásaiból ma éppen úgy lehet tanulni, mint bármikor a múltban.

Aki közületek ismeri az angol nyelvet, bizonyára értékelni fogja Mr Pristley néhány kiragadott magyarázata. Például: “I am really busy” nem jelenti ugyanazt, mint “I really am busy”. A második mondatban az elfoglaltságom sokkal jobban ki van hangsúlyozva. Ilyen és hasonló dolgokra a tanár folyamatosan rámutat.

Talán azt kellene még megemlíteni, hogy ezeket a nyelvkönyveket szórakoztató olvasni, amit más nyelvkönyvről nemigen lehet elmondani. Eckersley könyvei teli vannak szórakoztató történetekkel, és anekdotákkal, és összesen 3000 angol szót alkalmaz. Egy-egy olvasmányába ügyesen bevonja azt az anyagot, amit épen meg akar velünk tanítani. Észre se vesszük, és máris megtanultuk a legfontosabbakat, a segédigék alkalmazását, és a nyelvtani időket.

És akkor most jön a hab a tortára. Eckersley (Pristley) egy igazi gentleman a XIX. Századból. Bemutatja nekünk és megtanít minket a legszebb angolra, de nem csak a nyelvre, hanem a viselkedésére is. Olyan szituációkat mutat be, olyan fordulatokat tár fel, ami elénk tárja azt az angol társadalmat, ami kihalófélben van.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________