Tibor bá’ fordítása online
Európa több mint félmilliárd madarat veszített el 40 év alatt. A kiváltó okok: Növényvédő szerek és műtrágyák
Szerző: Richard Gregory, a genetika, evolúció és környezet tiszteletbeli professzora, UCL
A tanulmányok, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a Földön az élőlények diverzifikáltsága egyre csökken, tömegesen jelennek meg. A régiókon belüli és globálisan e veszteségekre vonatkozó bizonyítékok tagadhatatlanok. A biológiai sokféleségre és annak csökkenését okaira vonatkozó adatok azonban még mindig hiányosak – bizonyos okokra, helyekre és bizonyos fajokra korlátozódnak. Ez azonban nem igaz az európai madarakra.
A madarak régóta lenyűgözik az amatőr és professzionális tudósokat, és az Európa-szerte folytatott szoros együttműködés alapos ismereteket hozott létre szokásaikkal, igényeikkel és számukkal kapcsolatban. A leghosszabb ideig futó ilyen típusú adatkészletek némelyike olyan madarakra vonatkozik, amelyek életük legalább egy részét Európában élik.
Ezek az adatok komor képet festenek: a becslések szerint 550 millió madár veszett el Európa teljes populációjából az elmúlt 40 évben. Ez egy megdöbbentő statisztika, és valami fontosat mond nekünk az ember természettel való megszakadt kapcsolatáról.
A tudósok tudják, hogy a biológiai sokféleségre egyre nagyobb nyomás nehezedik, különösen a földhasználat gyors változásai miatt (például az erdőről a mezőgazdasági területre), valamint az emelkedő hőmérséklet miatt. De továbbra is vitatott kérdés maradt, hogy a különböző fajok hogyan reagálnak ezekre a nyomásokra, melyik a legfontosabb, és hogyan tudnak a természetvédők reagálni ezek enyhítésére.
A madarak jó minőségű adatait kihasználja egy új tanulmány, amelyben francia kutatók azt elemezte, hogyan reagált 170 madárfaj az ember által előidézett nyomásra Európában, felhasználva 37 év alatt 28 ország több mint 20.000 megfigyelőhelyén gyűjtött adatokat az Egyesült Királyságban.
Megállapítottuk, hogy a mezőgazdasági üzemekben a rovarok és a gyomnak tekintett növények irtására használt vegyszerek sok madarat megfosztanak fő táplálékforrásától, és ez az egyetlen oka annak, hogy Európában csökken a létszámuk.
A változás ember alkotta mozgatórugói
A madarak populációira nehezedő négy fő nyomásforrást vizsgáltak: a mezőgazdasági intenzifikációt (a növényvédő szerek és műtrágyák jelentős felhasználása), az éghajlatváltozás és annak a hőmérsékletre gyakorolt hatása, az erdőborítás változásai és az urbanizáció.
A modern tenyésztési módszerek okozták a legnagyobb madárpopuláció hanyatlást – különösen azokét, amelyek rovarokkal és más gerinctelenekkel táplálkoznak, mint például a swift, a sárgarépa, a légykapófélék, a búzacincér és a kőhalak. Sokkal változékonyabb és fajspecifikusabb volt, hogy a madarak hogyan reagáltak az erdőborítás változásaira, az urbanizációra és az éghajlatváltozásra.
1980 és 2016 között az európai madarak egyedszáma negyedével csökkent. A mezőgazdasági madarak száma azonban több mint felére csökkent ebben az időszakban. Mind az erdei, mind a városlakók, az északi, hideget kedvelő madarak, sőt néhány déli, meleget kedvelő madárfajok száma is csökkenést mutatott – bár ez utóbbi madárcsoport általános tendenciája a folyamatos növekedés.
A tanulmány egyik fő megállapítása az, hogy különösen a növényvédő szerek és műtrágyák nagyarányú használata a gazdaságokban a madárpopuláció csökkenésének legjelentősebb hajtóereje Európa-szerte, beleértve az Egyesült Királyságot is.Ez nem meglepő – sok tanulmány jutott erre a következtetésre.De ez az első olyan tanulmány, amely a rendelkezésre álló legjobb adatok és a modern statisztikai módszerek segítségével egy lépésben megvizsgálja az ember alkotta okokat.Az eredmények egyértelműek.
A mezőgazdasági gyakorlatok a második világháború után kezdtek jelentősen megváltozni, amikor az országok intézkedéseket vezettek be a gazdaságok teljesítményének növelésére.A termelés növelésére irányuló ilyen erőfeszítések, beleértve a peszticidekre és műtrágyákra való támaszkodást is, jelentős károkkal jártak a madarak és más vadon élő állatok (és kritikusan a környezet általános egészségi állapota) számára.
Egy nemrégiben készült brit kormányjelentés megállapította, hogy az éghajlatváltozás mellett a biológiai sokféleség csökkenése jelenti a legnagyobb közép- és hosszú távú veszélyt a hazai élelmiszer termelésre.A biológiai sokféleség csökkenése a társadalomra nézve messze túlmutat a veszélyeztetett fajokon.
Meggyőződésünk, hogy a madarakat a növényvédő szerek és a műtrágyák elsősorban a táplálékvesztésen keresztül érintik, bár ezek a vegyszerek közvetlenül is hatással lehetnek az egészségükre.A peszticideket arra tervezték, hogy elpusztítsák azokat a rovarokat és gerincteleneket, amelyeket a madarak esznek.A műtrágyák megváltoztatják azt, hogy egy adott környezetben milyen növények nőnek, gyakran sokféle faj rovására.A gerincteleneknek szükségük van erre a növényzetre táplálékként és menedékként, és a madaraknak is szükségük van rá – akárcsak a gerinctelen állatokra.
A gerinctelenek számos madárfaj táplálékának fontos részét képezik, de üzemanyagként szolgálnak a fiókák növekedéséhez, amelyek a populáció növekedésének motorjai.A gerinctelenek különösen fontosak a költési időszakban a vizsgálatokban szereplő madarak több mint 80%-ánál.Úgy tűnik, hogy a rovarok drámai elvesztése, amelyről gyakran hallunk, komoly hatással van a madarakra.
Természetbarát étel
A kérdés az, hogyan lehet a legjobban reagálni.A természet bajban van a termőföldeken, de a gazdálkodók nagy része lehet a megoldásnak, ha megfelelő intézkedésekkel támogatják őket.
Sokkal nagyobb támogatásra van szükségünk a természetbarát gazdálkodási gyakorlatokhoz, és el kell térnünk a növényvédő szerek és szervetlen műtrágyák által dominált gazdálkodástól. Ez jó lenne a természetnek, a gazdálkodóknak és az élelmiszer termelésnek, az éghajlatnak, a fogyasztóknak is.
Eredményeink azt is mutatják, hogy az állampolgárok ismeretei és a határokon átnyúló együttműködés milyen hatalmat gyakorol a tudomány előmozdítására és a természeti világ jobb megértésére – és a dolgok megfordítására.
Most szükségünk van a kormányokra szerte a világon, hogy támogassák a természetbarát gazdálkodást díjazó földgazdálkodási rendszereket, például elkötelezzék magukat a termőföld legalább 10%-ának természetbarát hasznosítására, ami viszont segít fenntartani vagy akár növelni a mezőgazdasági üzemek hozamát.
De szélesebb élelmiszerrendszer-reformra is szükségünk van, beleértve a természetbarát étrendet is. A kiskereskedők, a beszállítók és a feldolgozók mind kivehetik a részüket egy egészséges környezet biztosításában, amely táplálhat bennünket és visszahozhatja a természetet – minden előnyével együtt.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________