2023. április hónap bejegyzései

(4185) Dollártalanítás

Tibor bá’ fordítás

Bloomberg

A dollártalanítás „lenyűgöző” ütemben zajlik

A dollár tartalékvaluta státusza rohamosan esik:
A zöldhasú a tartalékok 58%-át teszi ki, a 2001-es 73%-hoz képest.
(sz: 1933.02.11.)

Stephen Jen szerint a dollár az általánosan elfogadottnál gyorsabb ütemben veszíti el tartalékos státuszát, mivel sok elemző nem tudta figyelembe venni a tavalyi vad árfolyammozgásokat.

A zöldhasú részesedése a globális tartalékokból tavaly az elmúlt két évtized átlagos sebességének tízszeresére csökkent, mivel számos ország alternatívát keresett, miután Oroszország ukrajnai inváziója szankciókat váltott ki – írta Jen és kollégája, az Eurizon SLJ Capital Ltd., Joana Freire jegyzet. Az árfolyamváltozásokhoz igazodva a dollár 2016 óta mintegy 11%-ot veszített piaci részesedéséből, 2008 óta pedig ennek a dupláját – közölték.”A dollár 2022-ben elképesztő összeomlást szenvedett tartalékvalutaként való piaci részesedésében, feltehetően a szankciók izmos alkalmazása miatt” – írta Jen és Freire. „Az Egyesült Államok és szövetségesei Oroszország elleni kivételes lépései megdöbbentették a nagy tartalékot tartó országokat”, amelyek többsége az úgynevezett globális dél feltörekvő gazdasága.

Tavaly a Bloomberg zöldhasú mérőszáma 16%-ot emelkedett, mivel a konfliktus elősegítette a globális infláció növekedését, amely széles körű kamatemeléseket indított el, amelyek a kötvény- és devizapiacokat egyaránt lerombolták.

A kisebb nemzetek a dollárcsökkentéssel kísérleteznek, míg Kína és India igyekszik nemzetközivé tenni valutáikat a kereskedelmi elszámolások érdekében, miután az Egyesült Államok és Európa kivonta az orosz bankokat a SWIFT néven ismert globális pénzügyi üzenetküldő rendszerből. Az is aggodalomra ad okot, hogy a dollár állandó politikai eszközzé válhat, vagy egyfajta gazdasági államformaként használható fel arra, hogy extra nyomást gyakoroljon az országokra olyan szankciók végrehajtására, amelyekkel esetleg nem értenek egyet.

Az Eurizon-páros szerint az amerikai fizetőeszköz jelenleg a globális hivatalos tartalékok mintegy 58%-át teszi ki, ami 2001-ben 73% volt, amikor még „vitathatatlan hegemón tartalék” volt.

Ennek ellenére a dollár nemzetközi fizetőeszközként betöltött szerepe nem lesz egyhamar megkérdőjelezhető, mivel a fejlődő országoknak még nincs lehetőségük arra, hogy a nagy, likvid és jól működő pénzügyi piacaik miatt megváljanak a zöldhasútól a tranzakciók érdekében, Jen és Freire. írták.

Ennek ellenére ezeknek a feltételeknek a fennmaradása „nem előre elrendelt”, és eljöhet az idő, amikor a világ többi része is aktívan kerülni fogja a dollár használatát – írták.

„Az amerikai dollárról mint tartalékvalutáról „nincs itt semmi látnivaló”, az uralkodó nézet túlságosan ártalmatlannak és önelégültnek tűnik” – írták. „Amit a befektetőknek értékelniük kell, hogy míg a globális dél képtelen teljesen elkerülni a dollár használatát.”

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4183) Esztelenségek

Tibor bá’ fordítása online

Paul Craig Roberts

Néhány megjegyzés korunk esztelenségéhez

 

(sz: 1933.02.11.)

A New York-i demokrata ügyész, Alvin Bragg mindent megtett azért, hogy befolyásolja a közelgő elnökválasztást azáltal, hogy hamis vádemelést csalt ki a fő republikánus jelölt ellen, hogy Trump idejét és energiáját használja fel a bírósági eljárásokban, megakadályozva ezzel Trumpot a kampányban. Bragg azonban, aki egyértelműen bűnös a választások befolyásolásában, Trumpot azzal vádolja, hogy beavatkozott a választásokba. Ő nem?

A 16 oldalas vádirat és az azt kísérő tényközlés arról számolt be, hogy Trump „egy olyan tervezetet készített, ami befolyásolja a 2016-os elnökválasztást azáltal, hogy azonosította és negatív információkat vásárolt róla, hogy elnyomja a közzétételt, és javítsa a vádlott választási kilátásait”.

Alvin Bragg „állami jogokra” hivatkozik, amelyeket 1865-ben Lincoln déli államok felett aratott győzelme semmisített meg, hogy megvédje magát és Trump elleni hamis perét az Egyesült Államok Kongresszusának felügyeletétől. Jim Jordan amerikai képviselő megkérdezte, honnan származnak szövetségi források egy állam számára, hogy hamis ügyet alkossanak egy volt amerikai elnök ellen? Ha egy állam politikai indíttatású okokból vádat emelhet egy elnök ellen, akkor sérül a szövetségi és a tartományi kormányok közötti hatalmi ágak szétválasztása, így a szolgálatban lévő elnökök veszélybe kerülnek abban, hogy a nemzeti érdekeket az állami érdekek fölé helyezzék. Így Bragg beperli Jordant azért, amit maga Bragg tesz.

Egy másik nő is megjelent (meglepetés, meglepetés). Ez azzal vádolja Trumpot, hogy negyed évszázaddal ezelőtt megerőszakolta. Amikor Trump tagadta a megalapozatlan vádat, a nő rágalmazási pert indított Trump ellen. Más szóval, Trump azzal, hogy megvédte magát, állítólag megrágalmazta vádlóját. Ha ez így van, akkor az „ártatlan, amíg be nem bizonyítják bűnösségét” kifejezésnek vége. A vád egyenlő lesz a meggyőződéssel.

https://www.theepochtimes.com/trump-lawyers-granted-deposition-of-rape-accuser-amid-claims-of-ties-to-democrat-funding-questionable-credibility_5196345.html?utm_source=News&src_src

A zászlót lobogtató hazafias republikánusok a vélt ellenségek ellen háborús rabok a katonai/biztonsági komplexum szerint, és így képtelenek a békére. Az „Egy Kína” elv az Egyesült Államok külpolitikája a fél évszázaddal ezelőtti Nixon-adminisztráció óta. Az Egyesült Államok Egy Kína politikája értelmében Tajvan Kína része. Ám ha Kína lépéseket tesz a szakadár Tajvannal való egyesítés érdekében, ahogy a republikánusok tették, hogy megakadályozzák a szakadár Konföderációt, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke szerint az Egyesült Államok Kongresszusa engedélyezi a közvetlen katonai konfrontációt Kínával. Más szóval, a republikánusok támogatják az uber alles nemzetbiztonsági államot.

https://www.unz.com/aanglin/retarded-faggot-republican-threatens-to-invade-china-as-anal-empire-keeps-slipping/

Ugyanezt az idiotizmust látjuk a republikánusok azon fenyegetésében, hogy az amerikai hadsereget Mexikóba küldik, hogy háborúba lépjenek a drogkartellek ellen.

https://www.rt.com/news/574552-republicans-mexican-cartels-war-fentanyl/

Míg a demokraták megpróbálják vád nélkül vádat emelni Trump ellen, egy jogi csoport bizonyítékokat tár fel arra vonatkozóan, hogy az FBI által Trump floridai otthonában indított razziát a Bideni Fehér Ház kezdeményezte. Ez alátámasztja azt a gyanút, hogy az FBI Trump floridai otthona elleni razziája politikai cselekmény volt, amely nem kapcsolódik a rendfenntartáshoz.

https://sputnikglobe.com/20230411/bombshell-docs-appear-to-reveal-biden-admins-direct-involvement-in-raid-on-trumps-estate-1109367065.html

A guantánamói bírósági bejelentésből kiderül, hogy a CIA kapcsolatba került két állítólagos szeptember 11-i gépeltérítővel. Ez azt jelenti, hogy a CIA előzetes figyelmeztetést kapott, ha hiszel a 9/11 hivatalos történetében. Valószínűbb, hogy az állítólagos gépeltérítőket egy belső munka fedezésére szervezték. A gépeltérítők nem helyezték el azokat a robbanóanyagokat, amelyek lerombolták a 3 WTC felhőkarcolót.

https://www.rt.com/news/574490-cia-dirty-deeds-nine-eleven/

Az, hogy az amerikaiaknak nehéz jövő elé néznek, még mindig titkolják. Most, hogy a szövetségi és tartományi kormányok, a vállalkozások és a fogyasztók mélyen eladósodtak, a geopolitika aláássa az amerikai dollárt. Hogy elkerüljék Washington szankcióit és pénzügyi zaklatását, az országok különböző pénznemekben rendezik kereskedelmi mérlegeiket. Szaúd-Arábia elfogadja az olajért más pénznemekben történő fizetést, így súlyosan veszélyeztetve a petroldollárt. A dollárkínálat tovább növekszik, de a kereslet irántuk csökken. Tekintettel az Egyesült Államok importfüggőségére, az amerikai feldolgozóipar a munkahelyek kihelyezésének köszönhetően a dollár árfolyam-csökkenése az infláció növekedését jelenti. Amikor az inflációt a dollár összeomlása okozza, a Federal Reserve tehetetlen. A válasz nem lehet monetáris korlátozás, mert a dollárban denominált adósságot kell kibocsátani a fizetési mérleg és az államháztartás hiányának fedezésére. Az eredmény az amerikaiak számára az infláció és az életszínvonal csökkenése lesz.

Az amerikai gazdaság a Clinton-rezsim óta folyamatosan olyan súlyos károkat szenvedett, hogy a fellendülés nem valószínű. Harminc éven át tartó rossz gazdálkodást nehéz kiheverni.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4184) Statisztikailag lehetetlen

Tibor bá’ fordítása online

Itt vannak a „statisztikailag lehetetlen” hőség szélsőségei – azonosítottuk a leginkább veszélyeztetett régiókat

(sz: 1933.02.11.)

2021 nyarán, Kanada minden idők hőmérsékleti rekordja majdnem 5°C-kal megdőlt. Az új rekord 49,6℃ ami melegebb, mint bármi, amit valaha Spanyolországban, Törökországban vagy bárhol Európában rögzítettek.

A rekord Lyttonban született, egy kis faluban, néhány órányi autóútra Vancouvertől, a világ azon részén, ahol igazán nem úgy tűnik, hogy ilyen hőmérsékletet kellene tapasztalni.

Lytton volt a csúcspontja annak a hőhullámnak, amely azon a nyáron sújtotta az Egyesült Államok és Kanada csendes-óceáni északnyugati részét, és sok tudóst sokkolt.Pusztán statisztikai szempontból ennek nem lett volna szabad megtörténnie.

Egy klímatudósokból álló csapat tagja vagyok, akik azt akarták kideríteni, hogy a csendes-óceáni északnyugati hőhullám egyedülálló volt-e, vagy más régiókban tapasztaltak-e ilyen statisztikailag valószínűtlen eseményeket.És fel akartuk mérni, hogy a jövőben mely régiók vannak leginkább veszélyeztetve.Eredményeinket most a Nature Communications folyóiratban tettük közzé.

Ezeknek a kiugró hőhullámoknak a nyomon követése nemcsak azért fontos, mert maguk a hőhullámok veszélyesek, hanem azért is, mert az országok hajlamosak a kollektív emlékezet legszélsőségesebb eseményeire való felkészülésre.Egy példátlan hőhullám ezért politikai válaszlépéseket válthat ki a jövőbeli hőség hatásának csökkentésére.

Például egy súlyos kánikula Európában 2003-ban a becslések szerint 50.000-70.000 többlethalálozást okozott. Bár azóta voltak intenzívebb hőhullámok, a 2003-at követően a felkészülés miatt egyik sem vezetett ilyen magas halálozási számhoz.

Az egyik legfontosabb kérdés ezeknek az extrém hőhullámoknak a tanulmányozása során, hogy „meddig kell várnunk egy másik, hasonlóan intenzív eseményre?”. Ez, egy kihívást jelentő kérdés, de szerencsére van a statisztikának egy olyan ága, az úgynevezett szélsőérték-elmélet, amely módokat ad arra, hogy a múltbeli események alapján pontosan meg tudjuk válaszolni ezt a kérdést.

De a csendes-óceáni északnyugati hőhullám egyike azon számos közel múltbéli eseménynek, amelyek megkérdőjelezték ezt a módszert, és a szélsőséges értékek elmélete szerint nem lett volna szabad megtörténnie.A statisztikák ezen „lebontását” az okozza, hogy a hagyományos szélsőérték-elmélet nem veszi figyelembe a fizikai mechanizmusok sajátos kombinációját, amely a történelmi feljegyzésben szereplő eseményekben esetleg nem is létezik.

Valószínűtlen hőség mindenhol lehet

Az 1959-től 2021-ig terjedő történelmi adatokat áttekintve azt találtuk, hogy a Föld szárazföldi felületének 31%-a tapasztalt már ilyen statisztikailag valószínűtlen hőséget (bár a csendes-óceáni északnyugati hőhullám még ezen események között is kivételes) .Ezek a régiók az egész világon elterjedtek, egyértelmű térbeli mintázat nélkül.

Hasonló következtetésekre jutottunk az éghajlati modellek által előállított „nagy együttes” adatok elemzésekor is, amelyekben számítógépek szimulálják a globális klímát. Számunkra ezek a szimulációk rendkívül hasznosak, mivel ennek a szimulált „történelmi rekordnak” az effektív hossza jóval nagyobb, és így sokkal több példát adnak ritka eseményekre.

Míg azonban a legkülönlegesebb események elemzése érdekes, és óva int attól, hogy pusztán statisztikai megközelítést alkalmazzunk a fizikai szélsőségek határainak felmérésére, munkánk legfontosabb következtetései a spektrum másik végéről származnak – olyan régiókból, amelyek korábban nem tapasztaltak extrém eseményeket.

Eddig,  néhány helynek szerencséje volt

Számos olyan régiót azonosítottunk, amelyekben az elmúlt hat évtizedben (a „várható” éghajlathoz képest) nem volt extrém hőség.Ennek eredményeként ezekben a régiókban valószínűbb, hogy a közeljövőben rekordot döntenek.És ha nincs tapasztalatuk ilyen hatalmas kiugró értékről, akkor semmi se ösztönöznek arra, hogy felkészüljenek rá, ezért különösen árthat nekik a rekord kánikula.

A társadalmi-gazdasági tényezők, beleértve a népesség nagyságát, a népesség növekedését és a fejlettségi szintet, súlyosbítják ezeket a hatásokat.Ennek eredményeként a globálisan leginkább veszélyeztetett régiók értékelésénél figyelembe vesszük a népesség és a gazdasági fejlődés fokát.

Veszélyezett régióink közé tartozik többek között Afganisztán, több közép-amerikai ország és távol-keleti Oroszország.Ezek a régiók meglepőek lehetnek, mivel nem azok az emberek, akikre általában az éghajlatváltozás szélsőséges hőhatásaira gondolnak, mint India vagy a Perzsa-öböl.De ezek az országok a közelmúltban súlyos hőhullámokat éltek át, ezért már most is megtesznek mindent a felkészülés érdekében.

Közép-Európa és számos kínai tartomány, köztük Peking környéke is sérülékenynek tűnik a rekord szélsőségességét és a népességszámot tekintve, de fejlettebb területekként valószínűleg már tervezik a súlyos hatások mérséklését.

Összességében munkánk két fontos szempontot vet fel:

Az első az, hogy statisztikailag valószínűtlen hőhullámok bárhol előfordulhatnak a Földön, és nagyon óvatosnak kell lennünk, ha a történelmi feljegyzéseket elszigetelten használjuk a lehetséges „maximális” hőhullám becslésére.A döntéshozóknak szerte a világon fel kell készülniük a rendkívüli hőhullámokra, amelyeket a jelenlegi rekordok alapján valószínűtlennek tartanának.

A második az, hogy számos olyan régió van, amelynek történelmi rekordja nem kivételes, és ezért nagyobb valószínűn lehet a bekövetkezés. Ezeknek a régióknak eddig szerencséjük volt, de ennek következtében valószínűleg kevésbé lesznek felkészülve a közeljövőben bekövetkező példátlan hőhullámra. Különösen fontos, hogy ezek a régiók az eddig tapasztaltnál intenzívebb hőhullámokra készüljenek fel.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4182) McPherson

Tibor bá’ fordítás online

Ez a poszt három napig lesz az első helyen a fontossága miatt

Egy átfogó, objektív, tudományos interjú McPhersonnal

 

(sz: 1933.02.11.)

Légy szíves fejtsd ki a te általad felismert, az emberiséget veszélyeztető környezetváltozást, ami az utóbbi időben oly híressé tett.

Elsőre egy kis áttekintést.Ahogy ez a Föld történetében az összes többi fajjal megtörtént, kivéve néhány túlélőt, az emberiség ki fog halni. Jelenleg a hatodik tömeges kihalás közepén járunk. Mint a megelőző öt ilyen eseménynél, a Föld lakóinak nagy része viszonylag rövid időn belül ki fog halni.

A Perm utáni tömeges kihalás során, körülbelül 252 millió évvel ezelőtt, a földi élet több mint 90 százaléka kihalt. A korábbi tömeges kihalások közül ez volt a legrosszabb. Ahogy ez a Föld korábbi öt tömeges kihalásakor történt, a Földnek több millió évre volt szüksége ahhoz, hogy élénk, kezdetleges, többsejtű organizmusok hada terjedjen el. A jelenlegi helyzet mögött tízszer gyorsabb atmoszferikus szén kibocsátás van, mint ami a Perm korszak után előállt. Ezért nem meglepő, hogy a jelenlegi tömeges kihalás nagyságrenddel gyorsabban halad, mint a Perm korszakot követő tömeges kihalás. Az Egyesült Nemzetek 2010. augusztusi jelentése szerint, becslésre támaszkodva naponta 150-200 faj hal ki. Az elmúlt néhány év alatt a tényleges szám meghaladta a napi kettőszázat.

Az én esetemben az elhíresülés annak köszönhető, hogy megjósoltam a Homo sapiens 2026-ra történő kihalását. Így tehát csatlakozni fogunk a másik hat Homo nemzetséghez, amelyek már kihaltak.

Specifikusan azt jósoltam meg, hogy nem lesz ember a Földön 2026-ra, amit a bolygó hőmérséklet növekedésének kivetítésére alapoztam, valamint arra, hogy létünk fenntartásához hozzájáruló fajok tízezrei pusztulnak el.

Ez milyen mértékben tér el a már bekövetkezett klímaváltozásról alkotott fősodrú elképzeléstől?

Az én nézetem a konvencionális, konzervatív nézettől mindössze az időzítésben tér el.

Minden konzervatív biológus tudja, hogy fajunk csatlakozni fog a többi kihalóhoz, nem sokkal azt követve, hogy elveszítjük életterünket. Ennek ellenére kevés tudós hajlandó összerakni a képet, ami küszöbönálló halálunkat írja körül, munkaköri és családi okok miatt. A családi körülményekhez tartoznak a kiskorú gyerekek. Munkaköri ok a kiváltságos alkalmazás elveszítése.

Hogy, mikor, és miért jutottál ezen tétel elfogadásához?

Egész életem alatt a bizonyítékokat kerestem, amihez társult a konzervatív biológia ismerete, ez vezetett engem annak elfogadására, hogy a közel jövőben a kihalással kell szembenéznünk.

A konzervatív biológia nyugszik 1) a speciation-on (új fajok kialakulása az evolúció során) tehát mikor, milyen elődökkel jön létre egy új faj. 2) Valamint a kihaláson (egy faj utolsó tagja mikor hal meg), végül 3) élettéren (számtalan tényezőből áll, melyek egy faj populációját fenntartja: tiszta levegő, ivóvíz, egészséges étel, és lehetőség, hogy a test hőmérsékletét fenn tudja tartani egy szűk határértéken belül).

Csakúgy, mint bármelyik másik faj, az ember-állat túlélése az élettéren múlik.

Több mint 15 évvel ezelőtt arra a következtetésre jutottam, hogy a Homo sapiens utolsó tagja 2030-ra meghal. Abban az időben másodmagammal szerkesztettünk egy, a klímaváltozásról szóló könyvet, az található bizonyítékok levettek a lábamról.

A konklúzió olyan lehangoló volt, hogy a témáról két évig nem beszéltem, nem írtam róla. Közeledő emberi kihalás következtetésre jutásom után nem egész két évvel felfedeztem az időhúzó mentő-passzolást, amiről azt hittem, hogy néhány generációra elkerüli a kihalást: Peak olaj, nettó energia csökkenés.

Sajnos 2005-ben vagy 2006-ban átlépve a hagyomány olajkitermelés csúcsát, nem következett be a civilizáció motorjának a leállása. Ráadásul 2011-óta kiderült, hogy az ipar leállása ténylegesen felgyorsítaná az ember kihalását.

Több mint egy évtizede elkezdtem nyilvánosan hirdetni az emberi kihalást. Néhány éve csatlakoztam ahhoz a hagyományos elképzeléshez, miszerint az emberiség kábé 100 év múlva kihal. Ahogy további bizonyítékok álltak elő, az időpontot előbbre hoztam 2050, 2035, 2030, végül pedig 2025-re.

Fajunk 2025 előtt el fogja veszíteni globális életterét, ami egyben azt jelenti, hogy elérkezik a funkcionális kihaláshoz. Fajunk néhány tagja az élettér elvesztése után még fennmarad, míg a Homo sapiens utolsó néhány tagja magányosan, éhesen, szomjasan, és zavart állapotban meg fog halni.

Milyen tudományos bizonyítékok vannak, legyen az saját kutatásodból, vagy másoktól származók, amelyekből ezt a következtetést vontad le (ha lehetséges laikus nyelven fogalmazva)?

Ez rutinszerűen két paradoxont ír le, valamint azt a tényt, hogy a hatodik tömeges kihalásban vagyunk.

Először a paradoxonok:

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) arra a következtetésre jutott az ötödik, hőn várt kiértékelésben, hogy majd mindegyik 2100-ig tartó elképzelés elvárja az atmoszférában lévő széndioxid nagy fokú kivonását és tárolását. Ezt a geoengineering eljárást elképesztő méretben kellene elvégezni, ha életben akarunk maradni. Olyan ismert technológia nem létezik, amivel ez megvalósítható lenne, mutatott rá az Amerikai Egyesült Államok Tudományos Akadémiája, valamint hasonló státuszú Európai testület. Röviden, amire szükség lenne, az csak a fantáziákban létezik.

A második paradoxonhoz tartozik az üvegházhatású gázok, és az eroszól részecskék árnyékoló hatásával kapcsolatos ismereteink. A termodinamika törvények szerint a civilizáció egy hőerőgép, még akkor is a civilizáció „megújuló” technológiát alkalmaz. Mégis, ha a civilizációs hőerőgépet kikapcsoljuk, a Föld még gyorsabban melegedne az eroszólok árnyékoló hatása miatt (ami megszűnne). Az ipari tevékenység részecskéket juttat az atmoszférába, részletesebben szulfátokat, ami a szén elégetéséből származik. Ez, mint egy ernyő működik, ami a bejövő napsugarakat megakadályozza abban, hogy elérjék a Föld felszínét. Ezek a részecskék folyamatosan leszállnak az atmoszférából, de az ipari tevékenység folyamatosan pótolja a leszálló részecskéket.

Míg az iparosodás okozta üvegházhatású gázok „paplanként” hatnak, visszatartva a hőt, az iparosodás okozta részecskék „ernyőként” hatva nem engedik, hogy a hő a Földre jusson.

Szar, ha csináljuk, akkor is szar, a nem csináljuk. A civilizáció egy időben elpusztítja a földi életet legnagyobb részét, miközben a földi élet hatalmas hányadát pedig megóvja. Az ipari civilizáció közeli kihalását okozó hőmérséklet hirtelen emelkedése a legtöbb faj részére túl gyors ahhoz, hogy lépést tudjon vele tartani.

Az emberi táplálkozáshoz szükséges növények nem tudnak elmozdulni. Mi nem tudjuk őket kellő gyorsasággal mozgatni, és létük különleges környezeti körülményektől függ (vagyis: adott hőmérséklet, adott csapadék, szükséges talaj, szükséges társnövények).

Mintha két paradoxon nem lenne elég, a hatodik földi kihalás közepén helyezkedünk el. A minket életben tartó fajok életterének az elpusztítása önmagunk kiirtásához vezet. Az Ember életterének jelenlegi elvesztése a közeli elhalásunkhoz vezet.

Adtam tényekkel alátámasztó részleteket a Nature Bats Last esszében (Utoljára a természet jön).

(https://guymcpherson.com/climate-chaos/climate-change-summary-and-update/).

Ez a hosszú esszé alig tesz említést a sarki óceán jégmentességének valószínűségéről és következményeiről.

Finnország elnöke, Niinistö több mint egy éve rámutatott, a jégmentes északi sarkot gyorsan fogja követni az emberi élettér elvesztése http://finlandtoday.fi/president-niinisto-in-north-russia-if-we-lose-the-arctic-we-lose-the-world/.

2012-ben a hamarosan bekövetkező „kék óceánt” 2016 ± 3 évben adták meg egy az Annual Review of Earth and Planetary Sciences-ben megjelent cikkben.

(https://www.annualreviews.org/doi/suppl/10.1146/annurev-earth-042711-105345).

Ha ez így van, akkor a többi tudós miért nem vette észre azt, ami neked oly nyilvánvaló?

A legtöbb tudósnak nincsenek ismeretei más tudományágban, ami szükségszerű a konzervatív biológiánál. A többség egy szűk területre fókuszál, ahol ezért jutalmazzák. A legtöbb tudósra érvényes a közmondás, nem látja fától az erdőt. Ezen kívül a klímatudósok jelentős ismerettel rendelkeznek biológiából és ökológiából. Azt hiszik, mindenféle környezeti körülményt túl tudunk élni az intelligenciánk következtében, és nem veszik észre, milyen fontos az élettér fajunk számára.

A politika, vagy valami más társadalmi mechanizmus játszik-e szerepet a nyilvánvaló „tagadásban”, aminek egy része a kollégáidtól származik az „abrubt” (hirtelen) jelző miatt.

Feltételezem, kevés tudós hajlandó lemondani három tételről, ezek: remény, privilégium és az emberi felsőbbrendűség. Remény, mint félelem, a jövő bekövetkezését vetíti elő. Úgy, mint a félelem, a remény megbénít.

Ez a két 4-betűs szó (angolban: hope, fear) a legtöbb embert megbénítja. És most hogy, a „hirtelen” bekövetkező, visszafordíthatatlan klímaváltozás közepén vagyunk, már túl késő tenni valamit arra, hogy elkerüljük az emberiség kihalását.

A privilégiumokat az „első világ” kaukázusi férfijai élvezik. Nekem pedig nagyon sok tapasztalatom van ezzel a privilégiummal kapcsolatban. Nagyon ritka azon egyén, aki kockáztatja privilégiumát, ami a mai társadalomban jól fizetett tudósnak jár.

Végül pedig a legtöbb ember meg van fertőzve azzal a képzettel, hogy az Ember a többi lényhez képest felsőbbrendű. Hatalmas agyunk lehetővé tette, hogy átalakítsuk a Földet, növeljük élettartamunkat, elképesztő kényelmet teremtve magunknak. Végül azonban mi függünk egy zöld Földtől, amely teli van élettel. Azzal, hogy vágjuk azt a faágat, amin ülünk, fajunkat a kihalás felé hajtjuk. (hogy idézzem Paul Ehrlich körülírását a konzervatív biológiáról).

Meggyőződésedért megfizetted az árát: légy szíves >részletezd!

Ahogy az néhány másik tudósnál is van, engem nyíltan cenzúráztak az Arizonai Egyetemen foglalkoztatásom alatt. És ahogy azt a legtöbb tudós teszi, én is cenzúráztam saját magam.

A végén, különböző okok miatt, úgy döntöttem több mint, 9 évvel ezelőtt, hogy különböző okok miatt hátat fordítok az egyetemnek. Így elvesztettem a fizetésem, és hallgatóságomat. Azzal, hogy elhagytam az egyetemet, szabadon fejthettem ki a véleményemet, és kitettem magam karaktergyilkosságnak, rágalmazásnak, és becsületsértésnek.

Elképzelhető, hogy meggondolhatják néhánya magukat a mainstream médiában, ha igen, akkor mi provokálhatja azt ki?

Egy ilyen változás természetesen lehetséges.

Ha ez bekövetkezik, amit nem hiszek, akkor azt nagy fokú privilégium elvesztése okozhatja. Amint a víz és élelem beszerzése nehézségekbe ütközik, a tömegek észre fogják venni a hirtelen bekövetkező, visszafordíthatatlan klímaváltozást.

Sajnos a hirtelen bekövetkező, visszafordíthatatlan klímaváltozás következményeinek az észlelése nem teszi azt se visszafordíthatóvá, se pedig lassabbá.

Hogy birkózol meg ezzel az „elutasítással” miután az életedet feláldoztad az elképzelésednek?

Camust utánozva, az életet az abszurditás lencséjén keresztül nézem. Az én elképzeléseimet erős bizonyítékok motiválják, vagyis racionalista vagyok.

Értem, hogy másokat miért nem motiválnak bizonyítékok, de ez a megértés nem hajt engem el a racionalitástól.

Van-e olyan fontos szakértő, aki támogatja az elképzeléseidet?

Nézeteimnek alapja az elképesztően konzervatív „refereed journal” kiadványokban közzétett esszék. [Tibor bá’ magyarázata: refereed  journal-nak nevezik azokat a kiadványokat, ahol egy szakértő csoport dönt a felett, hogy egy közlésre beadott szakcikk tartalma elfogadható-e a szakterületen tevékenykedők részére. Ez tehát egy szakmai minősítésre utal]

Nincs olyan szakmabéli tudós, aki vitatná azokat a bizonyítékokat, amiket bemutatok. Lényegében ezeket a bizonyítékokat azok a szakmabéliek adták a kezembe, akik becsmérelnek, rágalmaznak, és sértik a becsületemet. Következésképpen ezek a szakmabéliek abban a kellemetlen helyzetben vannak, hogy választaniuk kell a következők közül (a) elfogadják azokat a bizonyítékokat, amikkel ők álltak elő, (b) cáfolják azt a szakmabélit (vagyis McPhersont), aki ezeket a bizonyítékokat összerakja, integrálja és szintetizálja.

Egy közvetlen válasz a kérdésedre. Dr. Peter Wadhams és Paul Ehrlich támogatják munkámat és következtetéseimet. Támogatnak még a Sam Carana álnév alatt publikáló tudósok is.

Költséges tevékenység-e üzeneted átadása a fennálló hatalmi rendszer (esztáblisment) makacssága ellenében?

Ha az évezred szépítő körülírása (understatement) a célod, akkor megfontolhatod a „Mission accomplised”-t [Tibor bá’: utal George W. Bush elnök 2003-as beszédére az USS Abraham Lincoln csatahajón, aki szerint a „műveletet végrehajtottuk”]

Egy neves egyetemen feláldoztam a professzornak járó fizetésemet, az ezzel járó privilégiumomat és az esszékért járó pénzt, és gyakorlatilag az összes kapcsolatomat a racionális tudomány érdekében.

Téziseidet néhány éve alkottad meg: a naponta közzétett új adatok mellett van-e ok, ami miatt megváltoztatnád a véleményedet?

Ahogy azt már korábban megjegyeztem, gyakran változtatok a véleményem. A változás az összegyűlő bizonyítékok súlya alatt a Homo sapiens kihalásának időpontjának előrehozását jelenti.

Hogy látod a Nagy Veszélyt, amiről beszélsz, hogyan fog kialakulni (amikor megérkezik)? Milyen veszélyekkel jár együtt a rendfenntartás, és társadalmi béke területén? Megfékezhető-e valamilyen módon?

Az úgynevezett vezető réteg tudja azt, amit én tudok. Ennek eredménye, erősen feltételezem, nyilvánvaló és jelentős katonai akció felé tart. Cél a globális hegemónia fenntartása. Bármilyen szükséges eszköz be lesz vetve, amik nem fognak eredményt hozni, és amik után bekövetkezik a társadalom összeomlása. A meglévő és fenntarthatatlan elrendezést nem lehet örökké életben tartani. Utoljára a természet jön.

Szerinted az uralkodó réteg, vagy annak egy része tud a te aggodalmaidról? Ha tud, akkor mi lehet a POA (Plan of Action = Tervbe vett teendő)?

Lásd válaszom a megelőző kérdésre.

Elképzelésed a környezeti krízissel kapcsolatban szokatlan azért, mert úgy tűnik egy javíthatatlan, végső állapotot jelöl meg. Létezik elképzelhető alternatíva?

Civilizációk jönnek és a mai napig majd mind elment. Az eroszól árnyékoló hatásának megszűnése okozta hirtelen bekövetkező hőmérséklet emelkedés az ipari civilizációnak különleges helyzetet teremt a történelemben.

Fajok jönnek és elmennek.

Közel se vagyunk olyan bölcsek, mint amit hiszünk magunkról. Feltételezem, hogy a Homo nemzetség ma már kihalt hat fajtájának legalább néhány tagja szintén úgy gondolta, hogy különleges helyzetben vannak.

Ha igazad lesz, mi fog történni az evolúcióval? Minden kihal, beleértve a Földet is?

Ha a hatodik tömeges kihalás követi az előző öt eseményeit, akkor a Föld egy élénk, zöldellő bolygóvá válik, amire jellemző lesz a többsejtű életforma körülbelül 10 millió év múlva. Ez az optimista feltételezés, aminek alapja a bolygó történelem.

Ennél egy reálisabb kiértékelés magában foglalja a jelenlegi kihalás sebességét a korábbiakhoz viszonyítva, plusz a Föld atom reaktorainak kellemetlen leolvadását.

Összhangban a Fermi Paradoxonnal, feltételezem a felügyelet nélkül maradt, több mint 450 atomerőmű katasztrofális leolvadását, ami a Földi élet összes élőlényét elveszejti.

Természetesen nem azonnal, és talán egyáltalán nem.

Azonban nem tudom megérteni, hogy az ionizáló sugárzásban fürdés, vagyis több generáción át tartó, halálos mutáció miért lenne hasznos a földi életre. Valamint bizonyos ionizáló sugárzás esetleg megfosztja a Földet atmoszférájától, aminek következtében a Földünk csatlakozni fog a Mars bolygóhoz, ami egy élettelen szikla, keringve egy közömbös világmindenségben.

Véleményed szerint, hogy jutottunk ide? A modern életforma meg tudja-e

A nem kíván történelmi pontra egyedülálló lépés sorozattal érkeztünk meg.

A szembeforduló hüvelykujj vezetett volna minket a halálhoz? Vagy, hogy lemásztunk a fáról? Esetleg a tűz feltalálása? Vagy talán a stabil, hűvös hőmérséklet, miután a Föld kijött az utolsó jégkorszakból és megajándékozott minket az egyedül álló lehetőséggel, hogy gabonát termeljünk, tároljuk és szétosszuk megfelelő mértékben (vagyis, hogy a civilizáció kinőhessen)? Az ipari forradalom, vagy az atom meghódítása lett volna? Esetleg az összes együttvéve?

Nem tudom!

Nem hiszem, hogy valaha is biztosan meg tudjuk. Mégis itt vagyunk az emberi történelem legkiváltságosabb pillanatában, ami egyben (talán nem) egyúttal az emberi történelem végét is jelenti. Hamarosan a kihalás következik.

Bizonyára tudsz az észak-dél választó vonalról a globális ügyekkel kapcsolatban. Szerinted a hibáztatást egyformán kellene felosztani?

Ahhoz semmi kétség nem fér, hogy az Észak több fossziliát éget el, mint a Dél. Ez azt jelentené, hogy Északon mindenki egyformán hibás?

Semmi kétség, hogy az Egyesült Államok vezeti a sort az elkerülhetetlen halálunk felé. Azt jelentené ez, hogy az Egyesült Államokban mindenki egyformán hibás?

Az ember meggondolatlanul szokott vádaskodni.

Nem hiszem, hogy ezzel túl sokra megyünk. Nincs időnk igazságot tenni a hirtelen bekövetkező, visszafordíthatatlan klímaváltozással kapcsolatban.

Ha ezt az elképzelést behelyezzük a társadalomba, mondható, hogy a nagyvállalatok és a plebsz egyformán hibáztatható?

Még egyszer, semmi kétség, hogy néhány ember „bűnösebb”, mint a többi a hirtelen bekövetkező, visszafordíthatatlan klímaváltozással kapcsolatban. Ezek sokkal előbb tudtak, mint legtöbbünk a kollektív tevékenységünk következményeiről.

Az ember gyorsan kiosztja a bűn elkövetését.

Nem hiszem, hogy sokra megyünk vele. Nincs idő az igazság megkeresésére a hirtelen bekövetkező, visszafordíthatatlan klímaváltozással kapcsolatban azon rövid idő alatt, ami még hátra van.

Volt-e olyan időpont a lényeg megismerését követően, amikor még visszafordítható lett volna ez a vágtatás a szerencsétlenség felé.

Feltételezésem szerint a hamarosan bekövetkező emberi kihaláshoz vezető, hirtelen bekövetkező, visszafordíthatatlan klímaváltozást garantálta az elmúlt három évtizedre jellemző, egyre nagyobb méretű fosszilia égetés.

Vagy talán az volt rá garancia, amikor az Ember befogta az atomot, esetleg amikor az ipari forradalom beindult. Esetleg, amikor az első civilizáció beindult.

Ezek akkor mind jó ötletnek tűntek.

Úgy gondolod, hogy mindent megtettél, hogy megmentsd a Földet?

Feltétlenül!

Évtizedeken keresztül szorgalmasan dolgoztam, az olyan akadályok ellenére, amik minden más, általam ismert embert leállított volna. Lemondtam pénzről, időről, és kapcsolatokról.

Feltételezem, hogy nehezen találnál olyat, aki többet tett volna mint én a teljes igazságért folytatott harcban a bizonyítékokra támaszkodva. Hogy ez mibe került nekem? Minden elveszítettem, kivéve a becsületemet.

Minden úgy megy előre, ahogy azt te látod. Van valami, ami elhiteti velünk, hogy létezik „intelligens tervező” aki teremtett?

Az intelligens tervezésre nincs semmi bizonyíték. Ha van teremtő, akkor a teremtményében rettenetesen csalódhat.

Mi a személyes véleményed istennel, vallásokkal, stb. kapcsolatban?

Tudós vagyok,

Racionálisan gondolkodom.

Munkám során agnosztikus vagyok. Magánéletemben – filozófiai berendezkedésemből kifolyólag – naponta változom közömbös agnosztikustól a harcias isten ellenségig.

Általában 5 százalék esély van arra, hogy egy elképzelés nem állja meg a helyét: elképzelhető, hogy nincs igazad?

Feltételezem, hogy a bizonyítékok, amikre támaszkodom, rendkívül konzervatívok, mert így készültek.

Ha ezek nem felelnek meg a valóságnak, akkor valószínűleg olyan irányba térnek el a valóságtól, amiből további létezésünk nem húzna hasznot.

Mi kellene ahhoz, hogy „bizonyítsa” elképzelésed hibás, a világvége kivételével?

A két paradoxon és a hatodik kihalás visszafordulása.

Aki kíváncsi, hogy tud hozzájutni az elképzeléseidhez? Van-e honlapos? Van-e megfelelő könyv, cikk? Más forrás?

Munkámhoz szabadon hozzá lehet férni guymcpherson.com.

Munkásságom eredménye számtalan forrásból táplálkozik, elsősorban ellenőrzött folyóiratokból. Mint egy hírneves egyetem nyugalmazott professzora hozzáférhetek egy olyan könyvtárhoz, ami teli van online publikációkkal. Lehetőségem van (és élek vele) olyan prímér irodalomhoz hozzáférni, amit viszonylag kevesen olvashatnak.

Egyszer azt mondtad, hogy nem lesz gyereked a bizonytalan jövő miatt. Ez a döntés nem traumatizált?

Különösképpen nem.

Késő tinédzser koromban racionális, radikális voltam miután kezembe került a „Növekedés határai” és befejeztem a biológiai szakot.

Könnyen beláthattam a folyamatosan fenntartott exponenciális populáció növekedés valószínű következményeit.

A szenvedés már elindult.

A felgyorsításának nem láttam értelmét.

Mit javasolsz az átlagembernek, készüljön fel a végsőre, amennyiben igazad van?

Nem ismerek átlagembereket. Csak különleges embereket ismerek.

Fogadd el a teljes igazságot a hamarosan bekövetkező kihalással kapcsolatban. Senki se ússza meg, senki se marad életben, ami vonatkozik mind az egyénekre, mind pedig a fajra.

Maradj nyugodt: Semmi sincs leszabályozva. Kivétel az általad ismert emberek képeznek. Mond el a teljes igazságot. Kezeld az embereket, beleértve önmagadat is méltósággal és tisztelettel.

Keresd a tökélyt. Bár ez kevés külső jutalommal jár, szégyenkezés nélkül nézhetsz a tükörbe.

Mit javasolt azoknak, akik megszabják az irányvonalat ezzel a témával kapcsolatban (hogy az állampolgárok kevesebbet szenvedjenek)?

Mondják el a teljes igazságot.

Adják meg az embereknek a tiszteletet és a kellő méltóságot.

A legjobbat várd el az emberektől.

Jutalmazd őket, ha teljesítenek.

Mi a végső üzeneted az emberiségnek?

Majd minden nap tanácsot kérnek tőlem, hogyan éljenek. Javaslom a teljes életet. Éljenek kitűzött céllal. Éljenek gyorsan úgy, hogy gondolnak a halálra. Javaslom, törekedjenek a kiválóságra. Javaslom, hogy keressék a szerelmet. Nem csoda, hogy engem a korosztályom tudósai gyakran kigúnyolnak, csúfolódnak velem, elutasítanak és kiközösítenek. Tekintve, hogy az életed hátralévő része igen rövid, csakúgy, mint az enyém, még hangosabban javaslom a fent felsoroltakat. Annál is teljesebb mértékben, amit el tudsz képzelni, kultúránk korlátozásainak határágig, sőt azon túl.

Neked, nekem, nekünk, itt és most.

Élj nagyvonalúan. Légy önmagad, és bátrabb, mint bármikor voltál. Élj úgy, mintha haldokolnál. Mert haldoklasz.

Semmi bűntudat.

Valamennyien fogságba születtünk. Nincs bűnbak. Nincs szégyen.

A kihalás szélén csak a szeretet marad meg.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

 

 

 

 

(4181) XBB.1.16

Tibor bá’ fordítása online

Aki azt hiszi, hogy a COVID járványnak vége , az hatalmasat téved. Újabb és újabb variánsok járják a világot, és senki nem tudhatja mit hoz a jövő.

Több tízmillió ember van veszélyben, mivel Indiában az új (XBB.1.16) COVID-19-es esetek robbanásszerűen terjednek.

Szerzők: Wasantha Rupasinghe, Benjamin Mateus
(1933.02.11.)

Megdöntve a Narendra Modi miniszterelnök szélsőjobboldali BJP-kormánya által hirdetett hazugságokat, miszerint az indiai világjárványt „sikeresen megfékezték”, az új COVID fertőzések száma országszerte felgyorsult, a napi megbetegedések száma a múlt héten folyamatosan meghaladta a 10.000-et.

Április 20-án Indiában 12 580 új COVID esetet regisztráltak, ami nyolc hónap óta a legmagasabb szám. Ezzel a COVID fertőzöttek teljes hivatalos száma elérte a 44,85 milliót. Jelenleg 65 286 aktív esetet követnek nyomon.

A COVID-19-es esetek számának jelenlegi növekedése közvetlenül összefügg az XBB.1.16 jelzésű Omikron vírus gyorsan burjánzó leszármazottjával.Ez az alvariáns először az év elején Indiában keltett nemzetközi figyelmet.Március 22-én felkerült a WHO „figyelendő” változatainak listájára. Indiával együtt több mint 33 országban észlelték.

A múlt héten az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az új változatot „figyelemre méltó variáns” státuszra emelte, tekintettel az Omikron többi alvariánshoz képest fertőzőbb természetére és erősen immunrendszert  elkerülő tulajdonságaira.

A WHO megjegyezte: „Jelenleg nincs korai jel a súlyosság növekedésére.A kezdeti kockázatértékelés folyamatban van, és várhatóan a következő napokban teszik közzé.”

A Seito Labs XBB.1.6-ra vonatkozó adatai magasabb halálozási arányt és súlyos betegségeket jeleztek ennél a variánsnál.A magas oltási arány és a korábbi fertőzések miatt azonban a vírus hatása a lakosság nagy részére tompul.

Ám az oltatlanok, a rossz egészségi állapotúak és az idősek esetében nagy a súlyos betegség kockázata.Indiában a veszélyeztetettek száma több száz millió ember – a legtöbb kétségbeesetten szegény, elszigetelt vidéki területeken vagy városi nyomornegyedekben élnek, és alig vagy egyáltalán nem férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz.

A növekvő fertőzöttek száma Indiában nemcsak a szubkontinens lakosságát fenyegeti, hanem az egész világot.Százmillió új eset százmillió új lehetőséget jelent a SARS-CoV-2 számára, hogy új, fertőzőbb és halálosabb variáns jöjjön létre.

A koronavírus nagyszámú alvariánsa azt mutatja, hogy megőrzi gyors mutálódási képességét, a természetes evolúciós nyomás pedig előnyben részesíti azokat a mutációkat, amelyek jobban elkerülik az oltást.

Más országokhoz hasonlóan az indiai média is ragaszkodott a hivatalos kormányzati források megjegyzéseihez, amelyek bagatellizálták az XBB.1.16 felfutásának jelentőségét, hogy rávegyék a lakosságot arra, hogy jóindulatúnak tekintsék a halálos és káros vírussal való folyamatos fertőzést.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4180) Jön az El Nino

Tibor bá’ fordítása online

Húsz éve folyik az ijesztgetés a globális felmelegedéssel. Annyira meguntuk, hogy most, amikor a vész kezd komollyá válni, már senkit se érdekel. Pedig fel kellene rá készülni, mert sok múlhat rajta.  

CNN

Az óceánok akkor érték el rekord hőmérsékletüket, amikor az El Niño kezd kifejlődni.

 

Írta: Laura Paddison és Rachel Ramirez,
(sz: 1933.02.11.)

A tudósok megdöbbenve figyelték, amint az óceánok hőmérséklete az elmúlt néhány évben folyamatosan emelkedett, annak ellenére, hogy a lehűlést hozó La Niña jelenség határozottan kialakult a Csendes-óceánon. A tudósok januárban jelentették be, hogy az óceánok rekord melegek voltak az elmúlt négy évben. Aztán március közepén a klimatológusok megállapították, hogy a globális tengerfelszín hőmérséklete új csúcsra emelkedett.

A hihetetlen tendencia aggasztja a szakértőket, hogy mi várhat ránk, különösen, mivel az előrejelzések szerint az El Niño idén nyártól már beindul, és ezzel együtt olyan hatások, mint a szélsőséges hőség, a veszélyes trópusi ciklonok is beindulnak.

A La Niña és az El Niño a trópusi Csendes-óceán természeti jelenségei. La Niñát az átlagosnál hidegebb óceáni hőmérséklet jellemzi, míg az El Niño az átlagosnál melegebb hőmérsékletet hoz. Mindkettő nagy hatással van szerte a világon az időjárásra. Az El Niño-ra való átállás pedig szinte biztosan melegebb globális hőmérsékletet hoz magával.

Daniel Swain, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem klímakutatója elmondta, hogy a trópusi Csendes-óceánon már beindult a „drámai átmenet” a La Niña és El Niño között.

„Jelenleg a légkör és az óceán szinkronban van, és a következő néhány hónapban az El Niño gyors fejlődését jelzik” – mondta.

Az elmúlt három év a legmelegebbek voltak, még a La Niña hűsítő hatása ellenére is.

Nem világos, hogy az eljövendő El Niño milyen erős lesz. Egyes modellek azt jósolják, hogy elérheti a szuper erőt, mások szerint viszont ennél mérsékeltebb lesz. Az azonban világos, hogy az El Niño súlyos és példátlan hatásokat idéz elő a világ számos részén.

A világ először lépheti át a 1,5 fokos felmelegedést

Most az El Niño először emelheti a világ felmelegedését 1,5 Celsius-fok fölé az 1800-as évek közepén mért értékhez viszonyítva.

A világ országai a párizsi klímaegyezményben vállalták, hogy a globális felmelegedést jóval 2 fok alá, lehetőleg 1,5 fokra korlátozzák az iparosodás előtti hőmérséklethez képest. A tudósok a 1,5 fokos felmelegedést kulcsfontosságú fordulópontnak tekintik, amely felett drámaian megnőhet a szélsőséges áradások, aszályok, erdőtüzek és élelmiszerhiány esélye. Nem beszélve az emberi tűréshatás hivatalos 51°C-os érték átlépéséről.

Scaife szerint egy erős El Niño akár ideiglenesen is idáig melegítheti a bolygót.

„Valószínűleg 2024-ben lesz a világ legmelegebb éve” – mondta Josef Ludescher, a potsdami klímahatás kutató intézet vezető tudósa a CNN-nek. Az eddigi legmelegebb év 2016 volt, amit egy nagyon erős El Niñó váltott ki.

A világ már 1,2 fok körüli felmelegedést tapasztal, miközben az emberek továbbra is fosszilis tüzelőanyagokat égetnek el, és a bolygó fűtését okozó szennyezést okozzák. A La Niña három év hűtése ellenére a hőmérséklet veszélyes szintre emelkedett.

Európában 2022-ben volt a legmelegebb nyár, amikor a hőmérséklet meghaladta a 40 Celsius-fokot. Pakisztánban és Indiában pedig égető hőhullám volt, ahol az ország egyes részein a hőmérséklet meghaladta a 49 Celsius-fokot.

Végső soron az, hogy a 1,5 fokos küszöböt elérjük-e, vagy csak megközelítjük, „nem igazán számít” – mondta Scaife. „Ez az első alkalom az emberiség történetében, hogy ez az érték elérhető közelségbe kerül, és ez ami számít.”

Bármi legyen is az El Niño fűtésének pontos értéke, bizonyos hatásai – beleértve a szélsőséges hőmérsékleteket is – nagy valószínűséggel példátlanok lesznek, mondta Scaife. „Minden alkalommal, amikor bejön az El Niño, az egyre nagyobb globális felmelegedést eredményez.”

„Míg a La Niña történelmileg „szárazságkeltő” az Egyesült Államok kontinentális részén, addig El Niño „szárazságtörő”” – mondta Rippey a CNN-nek.

A Colorado folyó helyzetét, amely nagyjából 40 millió ember számára biztosít ivóvizet, öntözést és elektromos áramot Délnyugaton, a túlzott használat és az éghajlatváltozás okozta aszály sújtja. A vízválság annyira súlyossá vált, hogy a szövetségi kormány soha nem látott kötelező vízcsökkentést jelentett be az elmúlt két évben.

Jon Gottschalck, a NOAA Klíma-előrejelző Központjának vezető előrejelzője Rippey-t visszhangozta, megjegyezve, hogy egy erősebb és meghosszabbított csendes-óceáni futó áramlat (a felső légkör gyors légáramlatai) befolyásolják a napi időjárást, intenzívebb csapadékot okoz délen.

Szárazság, hőség és tűz máshol

A világ különböző részein az El Niño felerősítheti a szárazságot, a heves hőhullámokat és a veszélyes erdőtüzeket.

Dél-Afrikát és Indiát az aszály és a szélsőséges hőség fenyegeti, csakúgy, mint a Csendes-óceán nyugati partja közelében fekvő országokat, köztük Indonéziát, Ausztráliát és a csendes-óceáni szigetországokat, például Vanuatut és Fidzsi-szigeteket.

Ausztrália számára az El Niño valószínűleg sokkal szárazabb, melegebb időt hoz, különösen az ország keleti területein. 1900 óta az El Niño 27 évéből 18 kiterjedt téli és tavaszi aszályt jelentett, mondta az ausztrál Meteorológiai Iroda szóvivője a CNN-nek.

A közelmúltbeli áradások szintén növelték a félelmet egy különösen pusztító bozóttüzek időszakától, mivel a megnövekedett növényzet tüzekre vezethet, amint az időjárás szárazabbá és melegebbé válik.

India is készül az El Niño hatásaira, amely gyengítheti a monszunt, ami a víztartó rétegek feltöltéséhez és a növények termesztéséhez szükséges csapadékot hozza.

A monszunra leginkább akkor van hatással, amikor egy La Niña télről (amit most láttunk) átfordul egy El Niño nyárba, ami valószínűleg a 2023-as nyár lesz – mondta Raghu Murtugudde, az Egyetem Földrendszer-kutatója. Marylandből.

„A monszun csapadék teljes hiánya  akár 15%-ot is elérhet” – mondta a CNN-nek.

Az El Niño is megemelheti a hőmérsékletet Indiában, ahol már szokatlanul korai hőhullámok vannak. Ez „összetett veszélyt jelent, mivel a hőhullámok és az El Niño késleltetik a monszun kezdetét” – mondta Kieren Hunt, az angliai Reading Egyetem kutatója. A hónapokig tartó száraz időszak „iszonyatosan megterhelné a vízbiztonságot” – mondta.

Gottschalck szerint az El Niño egyik első ujjlenyomata nyilvánvaló lesz a trópusi ciklonok aktivitásának változásában.

A La Niñával ellentétben az El Niño csökkenti az atlanti hurrikánok aktivitását, de ezzel ellentétes hatást vált ki a Csendes-óceánon, ahol a meleg vizek intenzívebb tájfunokat okozhatnak.

„A trópusi ciklonok gyakran kialakulhatnak nyugatabbra a medencében, és tovább maradnak erősebbek, így a Hawaiira gyakorolt ​​potenciális hatások megnövekednek” – mondta Gottschalck.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4179) Rekordok

Tibor bá’ fordítása online

CNN

Ázsia nagy területein hőmérsékleti rekordok születnek

(sz: 1933.02.11.)

Hőmérsékleti rekordok dőlnek meg Ázsia országaiban, mivel a brutális áprilisi hőhullám, kevés megkönnyebbüléssel továbbra is sújtja a kontinens nagy részét.

Délkelet-Ázsiában néhány országban a valaha mért legmagasabb hőmérsékletet értéket mérték ezen a héten, és az indiai szubkontinensen a rekkenő hőség több mint egy tucat ember halálát okozta.

Maximiliano Herrera időjárás történész szerint Laosz a legújabb ország, ahol minden idők új rekordját állították fel, mivel Luang Praban 42,7 °C-ot mértek kedden.

A hétvégén Thaiföldön története során a hőség először haladta meg a 45°C-ot  a thaiföldi meteorológiai osztály adatai alapján. Az északnyugati Tak városában a hőmérséklet szombaton elérte a 45,4 °C-ot, míg az ország nagy része március vége óta az alsó 40-fokok környékén mozog.

Az óceánok éppen elérik a rekord hőmérsékleteket, amikor az El Niño bejelentkezik.

A hónap elején a thai hatóságok egészségügyi riasztást adtak ki több tartományra, mivel az előrejelzések szerint a hőindex eléri az 50°C-ot a főváros Bang Na kerületében. A hőindex az, amit az ember „érez”. Ez a levegő hőmérsékletét és páratartalmát egyaránt figyelembe veszi.

Prayut Chan-o-cha thaiföldi miniszterelnök kedden aggodalmának adott hangot a „Thaiföld különböző részein tapasztalható veszélyesen magas hőmérséklet” miatt, és azt mondta Bangkok Bang Na területén, a miniszterelnöki nyilatkozat szerint a hőmérséklet „elérheti az 52,3 °C-ot” .

A szomszédos Mianmar áprilisi hőmérsékleti rekordot döntött hétfőn, amikor a Sagaing régió középső részén fekvő Kalewa elérte a 44 °C-ot  – írta Herrera a Twitteren.

Április és május jellemzően az év legmelegebb hónapjai Dél- és Délkelet-Ázsiában, mivel a hőmérséklet a monszun esők kezdete előtt emelkedik.

A thaiföldi hőséget tetézi az intenzív szmogos évszak, amit a szennyezés-szint megugrását okozott.

Az északi Chiang Mai turisztikai központja hét napig a világ legszennyezettebb városa volt, mivel az erdőtüzek füstje és a széles körben elterjedt terméségetés rontotta a levegő minőségét. A városban legalább egy kórház azt mondta, hogy elérte a „teljes osztálykapacitást”, mivel a betegek légzési problémák miatt fordultak orvoshoz.

A perzselő hőmérséklet Kínában is széles körben elterjedt.

Herrera szerint kedden 42,4 °C-ot  mértek az országban a délkeleti Yuanyangban, ami csak 0,3 °C-al marad el az országos áprilisi rekordtól.

Jim Yang klimatológus szerint hétfőn 12 tartomány több mint 100 meteorológiai állomása döntötte meg áprilisi hőmérsékleti rekordját.

Bár a legtöbb esetben nem rekordot döntött, a hőség Dél-Ázsiában is elterjedt – és halálos. Pakisztánban, Indiában, Nepálban és Bangladesben napok óta meghaladta a 40°C-ot.

Az indiai meteorológiai osztály szerint 48 meteorológiai állomás 42°C feletti hőmérsékletet mért kedden, a legmagasabb hőmérséklet 44,2°C volt a keleti Odisha államban.

Maharashtra állam nyugati részén legalább 13-an haltak meg hőguta következtében, miután részt vettek a vasárnapi állami díjátadón. A városi rendőrség illetékese szerint több mint 1 millióan vettek részt a Navi Mumbaiban tartott eseményen, amiből 50-60 ember került kórházba.

Eközben legalább két állam, az északkeleti Tripura és a keleti Nyugat-Bengália elrendelte az iskolák bezárását ezen a héten, mivel a hőmérséklet több mint 5 Celsius-fokkal a normális fölé emelkedett – közölte a Reuters.

Az indiai munkaügyi minisztérium tanácsot adott ki minden államnak és régiónak, hogy biztosítsák a dolgozók biztonságát – különösen a szabadtéri munkásokat és a bányászokat – a szélsőséges hőségben. Ez magában foglalja a megfelelő ivóvíz biztosítását, a jégcsomagokat és a gyakori pihenőket.

Indiában a hőhullámok általában március és július között zajlanak, de az utóbbi években ezek a hőségek intenzívebbé, gyakoribbá és hosszabbá váltak.

Tavaly Indiában égető hőhullám volt, ahol az ország egyes részein a hőmérséklet meghaladta a 49 °C-ot. Ahogy az ember okozta klímaválság hatásai felgyorsulnak, és a globális hőmérséklet tovább emelkedik, a tudósok szerint a hőhullámok egyre gyakoribbak lesznek.

Egy 2022-es tanulmány megállapította, hogy a veszélyes hőhullámok a századfordulóra háromszor-tízszer gyakoribbak lesznek.

A tanulmány megállapította, hogy az Ázsia nagy részét felölelő trópusokon az emberek az év legtöbb napján veszélyes hőségnek lehetnek kitéve. A „rendkívül veszélyes hőség” napjai – amelyet 51 °C-ban határoznak meg – megduplázódhat, és a szakértők szerint ez a hőség az emberi túlélés határait feszegeti.

A rendkívül meleg hőmérséklet Dél- és Délkelet-Ázsiában várhatóan folytatódik.

A CNN Kocha Olarn Thaiföldről, Manyeena Suri New Delhiből tudósította a CNN-t

A felsorakoztatott rekord értékek világosan jelzik, hogy mire számíthatunk a következő né-hány évben.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4178) Felgyorsuló melegedés

Tibor bá’ erősen szerkesztett fordítása online

Arctic News

2023 márciusában Gyorsan emelkedett a hőmérséklet

Az El Nino és a napfoltok több mint 5°C-os emelkedést idézhetnek elő 2026-ra.
(sz: 1933.02.11.)

Az üvegházhatású gázok koncentrációja folyamatosan emelkedik.

A károsanyag-kibocsátás csökkentése a helyes lépés, még akkor is, ha ez az aeroszol maszkoló hatásának elvesztésével jár, amely veszteség a hőmérséklet emelkedését okozza. A politikusok ígéretei ellenére az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben folyamatosan növekszik.

A szén-dioxid (CO₂) Mauna Loában 424,83 ppm volt 2023. április 17-én, ami a hawaii Mauna Loában végzett mérések során rekord értékű.

Az átlagos CO₂ 422,88 ppm volt a 2023. április 9-ével kezdődő héten, ami szintén rekord magas a hawaii Mauna Loában végzett mérések során.

A havi CO₂ ez év márciusában 421 ppm volt, ami szintén új rekord.

Lényeges, hogy csökkenteni kell a metánkibocsátást. Az 1200 ppm CO₂e-nél (CO2 egyenérték) lévő Felhők Billenőpontján már 2027-ben át lehet lépni, pusztán a metán emelkedése okozta kényszer (forcing) miatt, és ennek a fordulópontnak önmagában történő átlépése további 8°C-os emelkedést eredményezhet. Ha a pusztán metánból származó kényszert is figyelembe vesszük, akkor ez akár korábban is megtörténhet, mint 2027.

El Niño és további változók

Közben egy El Niño belép az időjárás formálásába.

Ha egy La Niña aljáról egy erős El Niño csúcsára haladunk, az több mint fél Celsius-fokkal megemelheti a Föld átlag hőmérsékletét.

A NOAA kiadott egy El Niño jelentést, ami szerint az év vége felé a lehetőségek között szerepel egy erős El Niño is.

A hőmérséklet különbség 2022 novembere és 2023 márciusa között már körülbelül fél Celsius-fok, és még nem is vagyunk El Niñóban.

Az El Niño várhatóan néhány éven belül eléri teljes erejét, maximum 2026-ban lehetséges.

Ezenkívül úgy tűnik, hogy a napfoltok éveken belül elérik a tevékenységük maximumát, és a 2022-es Tonga tengeralatti vulkánkitörése hatalmas mennyiségű vízgőzt juttatott a légkörbe.

Óceánhő, visszacsatolások és fordulópontok

Idén (2023) a tenger felszínének hőmérséklete (60°S-60°N között) már 25 napja 21°C felett van. Ilyen hőmérsékletekre nem volt példa az 1981-ben kezdődött NOAA feljegyzésekben.

Idén hatalmas mennyiségű óceáni hő áramlik az Északi-sark felé. A tengeri jég további olvadásával és az örök fagy olvadásával a Jeges-tenger várhatóan egyre több hőt kap az elkövetkező néhány évben. Több hőt kap a közvetlen napfénytől, több hőt a hőhullámoktól, és több óceáni hőt az Atlanti-óceántól és a Csendes-óceántól.

Tavaly, szeptember elején az észak-atlanti tenger felszínének hőmérséklete rekordmagasságot, 24,9°C-ot ért el. Az emelkedő hőmérséklet a tengeri jég tömeges elvesztésével (tehát az albedó elvesztésével) és a Jeges-tenger fenekéről metánkitörésekkel fenyeget.

Ez azzal fenyeget, hogy a Jeges-tenger fenekén lévő metán-hidrátok gyors destabilizálódását okozza, ami robbanásszerű metánkitörésekhez vezet, mivel térfogata 160-180-szorosára nő, amikor a hidrátbol légneművé válik.

Következtetés

A következő néhány évben tehát hatalmas hőmérséklet-emelkedés fenyeget. Összességében az iparosodás előtti időszakról 2026-ra több mint 18°C lehet.

Eközben az emberiség valószínűleg kihal a 3°C-os emelkedés hatására, és az élőlények nagy többsége is eltűnik a Földről az 5°C-os emelkedés hatására.

Hamarosan több mint 5°C-os emelkedés következik be valószínűleg 2026-ra.

A posztot április 14-én tették fel.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4177) Hatalom csökkentés

Tibor bá’ fordítása

CounterPunch

Kína, Brazília vezet az Egyesült Államok gazdasági hatalmának csökkentésében

Írta: W. T. Whitne
(sz: 1933.02.11.)

Az Egyesült Államok 200 évvel ezelőtt kihirdette a Monroe doktrínát, és azóta a latin-amerikai és a karibi ügyeket ennek megfelelően elrendezte. Ennek ellenére folytatódtak a nemzeti és regionális függetlenségért folytatott küzdelmek, ahol a szegények és marginalizált osztályok ellenálltak. Végül lettek őslakos mozgalmak, munkaerő-mozgások, valamint a progresszív és szociális kormányok. Kuba forradalmi kormánya 63 éve tartja fenn magát.

Lehet, hogy az Egyesült Államok politikai hatalma gyengült, de az Egyesült Államok ellenőrzése a régió gazdaságai felett, továbbra is erős.

1944-ben 44 szövetséges nemzet megállapodott, hogy különféle valuták értéke az amerikai dollár értékéhez igazodik, nem pedig az arany értékéhez. Azóta a nemzetek az amerikai dollárra támaszkodtak, mint tartalék valutára, külkereskedelem és banki tranzakciók esetén.

Mi a helyzet? Az Egyesült Államok az első helyen állt az áruk előállításában és marketingjében, így feltehetően a dollár értéke stabil és kiszámítható marad. A dollár könnyen hozzáférhető lenne a bankárok és a kereskedők számára, és értékelése egyértelmű lenne. A nemzetek a devizatartalékot is felépíthetik az általuk felhalmozott dollárral az egyre inkább eladósított Egyesült Államok által eladott kötvények formájában.

Az Egyesült Államok részesül előnyben. A dollárt érintő valutacserékben az amerikai vállalatok és az egyének csak csekély kiegészítő költségeket viselnek. Az amerikai importőrök tudják, hogy minél inkább feljebb tolják a dollár értékét, annál olcsóbbak lesznek, amiket külföldön vásárolnak. Az Egyesült Államok külföldi hitelfelvételi költségei viszonylag alacsonyak, mivel az Egyesült Államok kötvényei és az általuk képviselt befektetések dollárban különféle okokból vonzóak.

A dollár dominanciája fájdalmat okozott külföldön. Az Egyesült Államokba irányuló exportőrök akkor szakítanak nagyot, amikor a dollár csere értéke gyengül. Az amerikai áruk importőrei veszítenek, amikor a dollár megerősödik.

A legfontosabb, hogy az Egyesült Államok kormányának lehetősége nyílik az ellenséges országok megbüntetésére azáltal, hogy a dollárt használják a nemzetközi tranzakcióknál. Ez olyan gazdasági szankciókat vezet be, amelyek megkövetelik, hogy a dollárt ne használják fel egy megcélzott ország tengerentúli tranzakcióiban. Az Egyesült Államok Pénzügy Minisztériuma bünteti a nem engedelmeskedő külföldi bankokat és vállalatokat. A szankcionált nemzetek között szerepelt Kuba, Irán, Észak-Korea, Szíria, Venezuela, Nicaragua, valamint az utóbbi időben Kína és Oroszország is.

Az Egyesült Államok kormányának a gazdasági szankciók gyakori igénybevétele nagymértékben hozzájárult egy új nemzetközi valutarendszer megteremtéséhez. Az Egyesült Államokat az Iráni, Venezuelai és Afganisztáni bankbetétek elkobzása szintén ösztönözte a változás iránti felhívásokat.

Március 29 -én Kína és Brazília bejelentette, hogy saját valutáikat fogják használni  az egymással folytatott kereskedelemben. Brazília legnagyobb kereskedelmi partnere Kína. A kínai Renminbi valuta jelenleg Brazília valutatartalékának fő részét képezi.

2023 elején Brazília és Argentína javasolta az együttműködést a közös valuta megteremtése érdekében. A latin-amerikai és a karibi államok (CELAC) közössége januári ülésén, a brazil elnök, Lula Da Silva azt állította, hogy „ha rajtam múlik, akkor egységes valutát népszerűsítenék a régió számára”. Ezt „Sur”-nak (dél) nevezi. Az Alba Regionális Szövetség 2009-ben egy „Sucre” nevű elektronikus valutát javasolt, amelynek célja a dollárfüggőség csökkentése.

A volt brazil elnök, Dilma Rousseff az új, Sanghajban székelő fejlesztési bank nemrégiben kinevezett vezetője, aki kiszolgálja a BRICS Nemzetek (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) érdekeit. A bank az Egyesült Államok által irányított IMF és Világbank alternatíváját képvisel.

A dollárfüggőségtől való elmozdulás másutt is nyilvánvaló.

A közelmúltban egy orosz-indiai „stratégiai partnerség” fórumon egy orosz tisztviselő bejelentette, hogy a BRICS államok új valutát fognak létrehozni, és hogy a hivatalos bejelentést a Dél-Afrikában, az augusztusi BRICS csúcstalálkozó ülésén fogják közzétenni.

A BRICS-országok „a globális népesség 40% -át és a globális GDP egynegyedét” teszik ki. A People’s Dispatch szerint Irán és Szaúd -Arábia, a közelmúltban béke megállapodást írt alá, és hamarosan csatlakoznak a BRICS-hez. Egyiptom, Algéria, az Egyesült Arab Emírségek, Mexikó, Argentína és Nigéria nyilvánvalóan megfontolás állapotában vannak. Az új valuta fedezete nem egy másik valután, hanem a „termékek, ritka földi ásványi anyagok vagy termőföld” értékén fognak nyugodni.

Irán és Oroszország januárban megállapodtak a Swift Banking System, az Egyesült Államok dollár dominanciájának kiszolgálására szolgáló amerikai eszköz megkerülését szolgáló módszerekről. Az Egyesült Államok szankcióinak elkerülése érdekében a két ország tranzakcióit saját valutában rendezik.

A márciusi csúcstalálkozón az orosz és a kínai vezetők megismételték a kétoldalú kereskedelem kibővítésére és a saját valutájuk felhasználására irányuló szándékukat. Kína egyre inkább saját valutáját használja az ázsiai, afrikai és latin -amerikai országokkal folytatott tranzakciók során. A jüan „a Globális Idők szerint a világ ötödik legnagyobb fizetési valutájává, harmadik legnagyobb valutájává és ötödik legnagyobb tartalék valutájává vált”.

Szaúd-Arábia az olaj és a földgáz értékesítését dolláron kívüli valutákban is végzi. Kína időnként Jüanban fizet az Arab -öböl Nemzeteinek.

A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagállamainak pénzügyi miniszterei és kormányzói március 28-án találkoztak Indonéziában. A napirendjük elején „megbeszélések voltak az amerikai dollártól, euróból, jen-től való függőség csökkentése érdekében. Az ASEAN nemzetek, a 10 délkelet-ázsiai nemzet szövetsége, digitális fizetési rendszert dolgoz ki a tagállamok tranzakcióihoz.

A dollár dominanciája valószínűleg elveszíti vonzerejét az otthonhoz közelebb. Jim O’Neill, a Goldman Sachs volt vezető közgazdásza azt állítja, hogy az Egyesült Államok dollárja túlságosan domináns szerepet játszik a globális pénzügyekben. Amikor a Federal Reserve Board megkezdte a monetáris szigorítás periódusait, vagy az ellenkezőjét. A hatások drámaiak voltak.”

Gillian Tell, a Financial Times szerkesztőbizottságának elnöke megjegyzi, „aggodalmak merülnek fel, hogy az amerikai banki zavarok, az infláció és a fenyegető adósság-mennyezeti csata a dollár alapú eszközöket kevésbé teszi vonzóvá ” Ráadásul: „A multipoláris minta sokk lehet az amerikai politikai döntéshozók számára, tekintettel arra, hogy mennyi külső finanszírozást igényel az Egyesült Államok.”

Az argentin közgazdász, Julio Gambina Bemoans „A világgazdaságban a rendellenességet, [és] az egyoldalúságot az Egyesült Államok szankciói képviseli”. A március 29-én egy interjúban Gambina rámutat arra, hogy „a vagyonnak van apja és anyja: munka és természet”.

Hozzáteszi, hogy: „Latin-Amerika és a Karib-térség, ahol legjobban növekszik  az egyenlőtlenség, a magasan képzett munkásosztálybeli, hajlandó továbbvinni a vagyon termelését. Megállapítottuk a szuverén fejlesztéshez szükséges közös eszközöket, amelyek révén népeink érdekeit,  a természet, az élet és a társadalom reprodukcióját védik. ”

T. Whitney Jr. nyugdíjas gyermekorvos és politikai újságíró, aki Maine -ben él.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4176) Béke?

Tibor bá’ fordítása online

 

Kína békét hoz Jemennek, Szíriának és … Palesztinának?

Béke tör ki a Közel-Keleten, és az USA-t félretolják a barátságosabb színészek.

Március 10-én a világot meglepte egy Kína által közvetített megállapodás, amely helyreállította a kapcsolatokat Szaúd-Arábia és Irán között:

Ebben nyertesek és vesztesek vannak.

A nyertesek:

  • Irán, amely most még könnyebben át tudja majd törni az Egyesült Államok által emelt szankciófalat.
  • Szaúd-Arábia, amely most valószínűleg képes lesz véget vetni katasztrofális és költséges háborújának Jemen ellen.
  • Kína, amiért ennek elérése révén felülmúlta az Egyesült Államok külügyminisztériumát.
  • Irak, Szíria, Jemen békésebbé válnak, ahogy a két középső hatalom a saját területén befolyásolja a politikát, véget vet a rivalizálásának.

A vesztesek:

  • Izrael, mert mostanra csökken az esélye annak, hogy az Egyesült Államok háborúba lépjen Iránnal. A remélt koalíció a szaúdiakkal nem jön létre.
  • Az Egyesült Államok, mert a közel-keleti hagyományos befolyás zónáján felülmúlták.
  • Irán-ellenes erők mindenhol.
  • Az Emirátusok legalább egy részét elveszítették annak a kereskedelemnek, amit Szaúd-Arábia az Iránnal folytatott szembenállás által kiváltott szankciók megszűnése idéz elő.

A Szaúd-Arábia és Irán közötti kapcsolatok felélesztése sok új dolgot tesz lehetővé.

Az, hogy Irán és Szaúd-Arábia elfogadta Kína közvetítését, Peking új pozíciójának elismerése a világpolitikában. Ez önmagában elég ok arra, hogy a Fehér Ház gyűlölje a megállapodást.

Azt jósoltam, hogy az Egyesült Államok és Izrael mindent megtesz annak érdekében, hogy szabotálja a megállapodást, vagy legalábbis megnehezítsék a végrehajtását.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4175) Háborús hazugság

Tibor bá’ fordítása online

A vuhani laboratóriumi hazugság és az amerikai háborús propaganda

Szerző: Andre Damon

 

(sz: 1933.02.11.)

Vasárnap a Washington Post vezércikket tett közzé, amely azt az összeesküvés-elméletet hirdette, hogy a COVID-19 a Wuhani Virológiai Intézetből származik.

A Post legújabb vezércikk: „Új megvilágítás, és elhúzódó kérdések a vuhani rejtélyében” korábbi kijelentéseinél egy lépéssel tovább megy, mivel teljesen leválasztja az alaptalan vádak litániáját a vuhani eredet minden vizsgálatáról.

A korábbi vezércikkekben a Post szerkesztősége úgy érezte, hogy legalább foglalkoznia kell azzal a ténnyel, hogy az elsöprő tudományos konszenzus elutasítja a „laborkiszivárgás” összeesküvés-elméletét. De a Post feladata, hogy szembe ússzon az elsöprő tudományos konszenzussal, egyre nehezebbé vált, mivel a tudományos bizonyítékok súlya felgyülemlett a természetes eredet mellett.

Az elmúlt hónapban a tudósok felfedezték azt a közvetlen eszközt, amellyel az állatok a Sars-CoV-2-t zoonózison keresztül az emberre vitték át. Ez a folyamat minden más emberi világjárvány kialakulásához vezetett a történelemben. Dr. Florence Débarre, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ evolúciós biológusa által végzett legutóbbi tanulmány feltárta, hogy a vuhani élőállat piacról származó, Sars-CoV-2-t tartalmazó minták érzékeny állatok, például mosómedvék DNS-ét is tartalmazták.

A Post szerkesztősége a tudományos bizonyítékok növekvő tömegével foglalkozik, amelyek cáfolják állításait.

A Post szerkesztőségét a tudósok hangosan elítélték. „Egy dolog világos: ha valóban „új megvilágítás van” ebben a témában, az nem a Washington Posttól származik” – írta Peter Hotez oltástudós. „Minden vakmerő spekuláció, amely figyelmen kívül hagyja a nagyobb folyóiratokban megjelent tudományos bizonyítékok túlsúlyát.”

Volt egyetlen link is a tudományos közleményre, amely alátámasztotta ezt az Ed Board kijelentést? Egyet sem találtam. Tudod miért? Mert ilyenek nincsenek.

Ezt a Wash Post 3 vagy 4 alkalommal tette ebben a kérdésben. Tehát ez nem újonc hiba vagy baleset. Itt van egy napirend. Kezd a régi Hearst-Pulitzer sárga vagy bulvár újságírás határán lenni.

Ez egy utalás William Randolph Hearst, a New York Journal tulajdonosának szerepére, aki demagóg és szenzációhajhász tudósításokkal szisztematikusan agitálta az Egyesült Államok belépését az 1898-as spanyol-amerikai háborúba.

Hearst szerepét jól példázza Frederic Remington művésznek írt állítólagos távirata: „Te készítsd el a képeket, én pedig a háborút.” Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok hadat üzent Spanyolországnak, Hearst „Hogy tetszik a Journal háborúja?”

Hearst propagandájához hasonlóan az a törekvés, hogy Kínát hibáztassák a COVID-19 világjárványért, egy média által szervezett gyűlöletkampány, amelynek célja a kínai-ellenes idegengyűlölet népszerűsítése, a háború igazolása céljából.

Ahogy Hotez helyesen kijelenti, ez nem hiba, hanem tudatos politika. A Washington Post azonban nem csupán önmagáért vagy tulajdonosáért, a milliárdos Jeff Bezosért beszél. Az amerikai állam nevében beszél.

Februárban Christopher Wray, az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója nyilvánosan kijelentette, hogy „a járvány eredete nagy valószínűséggel egy lehetséges vuhani laboratóriumi incidens”.

Wray azért tette ezt a kijelentést mert az Egyesült Államok szándékosan konfliktust akart szítani Kínával Tajvan miatt. Az elmúlt három hónapban az Egyesült Államok megnégyszerezte a Tajvanon állomásozó amerikai csapatok számát, véget vet az „egy Kína politikájának”, és közvetlenül felfegyverezte Tajvant, hogy rávegye Kínát a sziget megszállására, amit az USA felhasználna arra, hogy jelezze Kína adta le az „első lövést” egy kínai-amerikai háborúban.

Wray vádja valójában szándékos hazugság, összhangban a Bush-kormányzat hazugságaival, amelyekkel igazolja a 2003-as iraki inváziót.

A Post által a Wuhan Lab hazugságáról szóló megújított promóció háttere, hogy az egész amerikai és nyugati média nyíltan elfogadja azt az elvet, hogy a kormánynak joga van hazudni a nyilvánosság felé.

A hónap elején egy sor kiszivárgott dokumentum feltárta, hogy az Egyesült Államok kormánya rendszeresen félrevezeti az amerikai közvéleményt az Egyesült Államok részvételével kapcsolatban az ukrajnai háborút illetően. A dokumentumok azt mutatják, hogy több mint 150 NATO-katonát telepítettek Ukrajnába.

Válaszul a New York Times nyilvánosan azonosította a dokumentumokat nyilvánosságra hozó személyt, ami miatt néhány órával később letartóztatták, míg a Washington Post kijelentette: „A titkok őrzése elengedhetetlen egy működő kormánynál” Ez a kijelentés teljesen elutasítja a Thomas, Jefferson és az amerikai forradalom más vezetői által megfogalmazott demokratikus elveket.

A kormányzati hazugságokkal szemben talán a legkirívóbb védekezés a brit Guardian újságtól származott, amely egy vezércikkben kijelentette, hogy a kormány hazugságait leleplező valódi információk nyilvánosságra hozatala „életeket kockáztat”, és „soha nem lett volna szabad megtörténnie”.

Egy különösen súlyos esetben, vagy különösen súlyos időpontban, például háború alatt, a kiszivárogtatás segíthet az ellenségen, elriaszthatja a szövetségeseket, gyengítheti a morált, és legalábbis potenciálisan megváltoztathatja a katonai egyensúlyt, és életeket kockáztathat.

A Guardian nyilatkozata, amely 2013-ban Edward Snowdennel együtt dolgozott azon, hogy felfedje a Bush-kormány által a „terror elleni háború” leple alatt létrehozott hatalmas, indokolatlan hazai kémprogramot, miszerint a valódi információk felfedése „gyengítené a morált”. Kérdés, milyen mértékben vált a média egyszerűen az állam gépezetévé?

Értelmetlen az a minősítés, miszerint nem szabad valódi információkat közzétenni „háború alatt”, mert az Egyesült Államok évtizedek óta állandó háborúban áll. Valójában az Egyesült Államok háborúban állt, amikor a Guardian beszámolt Snowden kinyilatkoztatásairól. Ezzel a logikával a Guardian 2013-as kinyilatkoztatásait „soha nem kellett volna látni”, mert azok is gyengítették volna a „morált”.

A The Guardian a vezércikkét azzal zárja, hogy európai szemszögből a legfontosabb szempont az Ukrajna képességével kapcsolatos dokumentáció, képes-e megvédeni magát az orosz légierővel szemben. Ezt az információt soha nem lett volna szabad ilyen módon nyilvánosságra hozni. Ez azt sugallhatja, hogy Ukrajna alacsony fegyverkészletei miatt a várt tavaszi offenzíva nehezen kivitelezhető, és így Kijev nagyon sebezhető lesz az orosz ellentámadásokkal szemben. Ez kevésbé határozott offenzívát, helyette pedig elhúzódó, alacsonyabb intenzitású konfliktust jelenthet. Ha ez az eredmény, akkor ezek a kiszivárogtatások megváltoztatták a történelem menetét is.

Más szavakkal, azáltal, hogy a háború katonai megoldásának nem létező kilátását mutatják, a kiszivárogtatások „gyengítik a morált”, amivel a közvéleményt a háború békés megoldásának támogatására ösztönzik.

Ez nem más, mint a hazugság dicsőítése. A „kiszivárogtatások” és „államtitkok” körüli felháborodás mögött a média egyszerűen azt az elvet védi, hogy a lakosság ne tudja, mi történik.

Ugyanakkor a média igyekszik saját tudósításokat közölni a kiszivárogtatásokról, hogy igazolja a háború további eszkalációját. A New York Times szombaton megjelent cikkében a kiszivárogtatásokról azt írta, hogy „néhányan Ukrajnában üdvözölték a nyilvánosságra hozatalt, mivel megerősítik azt, amit hónapok óta mondanak – hogy erőinek égetően több fegyverre és hadianyagra van szüksége”.

Ez visszavezet minket a vuhani laboratóriumi hazugsághoz. Ha a média felsorakoztatása az ukrajnai háborúval kapcsolatos valós információk kiszivárogtatása ellen az Oroszországgal fennálló konfliktus erősítését célozza, a Wuhan Lab hazugsága a Kínával való háború előmozdítását célozza.

Ez alapvetően nem különbözik Biden hazugságától, miszerint „nem küldök amerikai katonákat harcolni Ukrajnába”, vagy a Fehér Ház hazugságától, miszerint „a NATO nem vesz részt” az ukrajnai háborúban.

Végső soron azonban az Egyesült Államok kormányának és a médiának azon erőfeszítései, hogy szisztematikusan hazudjanak a nyilvánosságnak az interneten és a közösségi médiában hozzáférhetők maradnak.

Ez a valóság magyarázza az Egyesült Államok kormányának és a nagy médiáknak az internet cenzúrázására és az amerikai háborús bűnöket leleplezők üldözésére irányuló szisztematikus erőfeszítéseit. A Wikileaks kiadóját, Julian Assange-ot négy év börtönbüntetésre ítélték, és a kémtörvény értelmében kiadatásra és büntetőeljárásra kell számítani az Egyesült Államokban. A háború baloldali ellenfelei pedig könyörtelen cenzúrakampánynak vannak kitéve.

Egy közismert mondás szerint, ha a geometriai axiómák érintenék az emberi érdekeket, minden bizonnyal megpróbálnák megcáfolni azokat. Márpedig az állam érdekei a Kínával való háború kiváltásában megkívánják a vuhani laboratóriumi összeesküvés-elmélet népszerűsítését, az elsöprő tudományos konszenzus ellenére.

Az Egyesült Államok uralkodó osztályának háborús törekvése az az eszköz, amellyel az egész társadalmi életet az államnak rendelik alá, és az amerikai média egyre inkább diktatórikus elveket hirdet. Ahol az uralkodó osztály és a tudomány érdekei ütköznek, az amerikai média világossá tette, hogy a tudományos igazságot fel kell áldozni a háború oltárán.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4174) OPEC

Tibor bá’ fordítása online

 

A szaúdiak már nem félnek az Egyesült Államoktól

 

Írta: M.K. Bhadrakumar
(sz: 1933.02.11.)

Az OPEC+ által vasárnap felvázolt sokkoló olajkitermelés májustól történő csökkentés  lényegében azt jelenti, hogy a nyolc kulcsfontosságú OPEC-ország döntése szerint összefognak Oroszországgal az olajkitermelés csökkentése érdekében, jelezve, hogy ismét kézben tartják az olajpiacot.

Itt egyetlen olajtermelő ország sem lép fel nagyot mondó Jánosként. Az egészben az a szép, hogy Szaúd-Arábia és hét másik OPEC-ország váratlanul úgy döntött, támogatják Oroszország erőfeszítéseit és egyoldalúan csökkentik a kitermelést.

Míg a nyolc OPEC-ország májustól az év végéig napi egymillió hordós csökkentésről beszél, Oroszország ugyanerre az időszakra, 500 ezer hordóval növeli a márciusban megkezdett önkéntes kiigazítását.

Ha ehhez hozzáadjuk az OPEC+ által korábban már elhatározott termelési kiigazításokat, az összes további önkéntes termelési kiigazítás bő 1,6 millió hordó/nap értéket jelent.

Mi vezetett ehhez? Alapvetően, ahogyan azt sok elemző előre figyelmeztette, az orosz olajjal szembeni nyugati szankciók torzulásokat és anomáliákat idéztek elő az olajpiacon, és felborították a kereslet és kínálat kényes ökoszisztémáját, amihez hozzájárult a G7 hihetetlenül kockázatos döntése az Egyesült Államok parancsára: A Pénzügyminisztérium árplafont írjon elő Oroszország külföldre történő olajértékesítésére.

Ráadásul a Biden-adminisztráció provokatív lépései az amerikai stratégiai kőolajtartalékból való rendszeres olajkibocsátásra törekednek az olajárak mikromenedzselésére és abnormálisan alacsonyan tartására az amerikai fogyasztók érdekében, valamint az inflációs nyomás ellenőrzése alatt. Ez sérti az olajtermelő országokat, amelyek gazdasága kritikusan függ az olajexportból származó bevételtől.

Az OPEC+ a kitermelés csökkentését „elővigyázatossági intézkedésnek nevezi, amelynek célja az olajpiac stabilitásának támogatása”. Az OPEC+ döntés hatásának részeként az elemzők rövid távon az olajárak emelkedésére és a nyugati jegybankokra nehezedő nyomás növekedésére számítanak az infláció esetleges megugrása miatt.

Az OPEC+ döntéséből kiemelkedik, hogy Oroszország azon döntését, hogy év végéig csökkenti az olajtermelést, a fő arab termelők egyöntetűen támogatták. Független, de időben összehangolt nyilatkozatokat tett Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Irak, Algéria, Omán és Kazahsztán, Oroszország pedig megerősítette azon szándékát, hogy az év végéig meghosszabbítja saját napi 500 ezer hordós termeléscsökkentését, ami márciusban megkezdődött.

Lényeges, hogy ezeket a kijelentéseket pontosan az OPEC azon legnagyobb olajtermelői tették, amelyek a meglévő kvótájuk teljes kihasználásáról rendelkeznek. Másképp fogalmazva, a termelés csökkenése valós lesz, nem csak papíron fog létezni.

Legalább részben az amerikai és európai bankválság késztette az OPEC+-t a beavatkozásra. Bár Washington lekicsinyli, márciusban a Brent olaj hordónkénti ára 2021 óta először esett hordónkét 70 dollárra, miközben több amerikai bank csődbe ment, és Svájc egyik legnagyobb bankja, a Credit Suisse halál közeli állapotba került . Az események a nyugati bankrendszer stabilitásával kapcsolatos aggodalmakat és az olajkeresletet befolyásoló recessziótól való félelmet váltottak ki.

Minden valószínűség szerint fokozódhatnak a feszültségek az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia között, mivel a magasabb olajárak nyomják az inflációt, és még nehezebbé teszik az amerikai jegybank szerepét az irányadó ráta emelése és a pénzügyi és gazdasági stabilitás fenntartása között. x

Ugyanígy a Biden-adminisztrációnak is dühösnek kell lennie amiatt, hogy továbbra is folytatódik az együttműködés Oroszország és az OPEC-országok, különösen Szaúd-Arábia között, annak ellenére, hogy a Nyugat megszabta az orosz olaj árplafonját, és Moszkva márciusi döntése egyoldalúan csökkenti a kitermelést.

A Biden-adminisztrációnak azonban csak korlátozott lehetőségei vannak, hogy válaszoljon az OPEC+ meglepetésszerű lépésére: 1) Újabb olajkibocsátás a Stratégiai Kőolajtartalékból. 2) nyomás gyakorolás az amerikai termelőkre, hogy növeljék a hazai olajtermelést. 3) Hátráltató jogszabály létrehozása, ami lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy, hogy beperelje az OPEC nemzeteket. 4) Az Egyesült Államok benzin- és gázolajexportjának megfékezése.

Az biztos, hogy az OPEC+ termeléscsökkentése szembemegy a nyugati olajkitermelés növelésére irányuló keresettel, még akkor is, amikor szankciókat vezettek be az orosz olaj- és gázexport ellen. Másrészt az oroszországi olajszállítás zavarai hozzájárultak az EU-országok inflációjának növekedéséhez.

Az Egyesült Államok azt akarta, hogy az Öböl-menti arab államok lépjenek közbe és fokozzák az olajtermelést. Utóbbiak azonban  úgy érezték, hogy Nyugaton nincs elég gazdasági aktivitás, és a várakozásokkal ellentétben egyértelműen a recesszió jelei mutatkoztak.

Így Európa az Oroszország elleni szankciók következtében az infláció és a recesszió-közeli összetett helyzettel, úgynevezett stagflációval néz szembe. A valóságban az alkalmazkodó és agilis OPEC + helyesen olvasta a helyzetet, és megmutatták, hogy hajlandók időben cselekedni. Egy olyan időszakban, amikor a világgazdaság egészséges ütemű növekedéssel küzd, az olaj iránti kereslet viszonylag kisebb lenne, és az áregyensúly fenntartása érdekében érdemes csökkenteni az olajtermelést.

A nyugati vezetők csak arra panaszkodhatnak, hogy az OPEC+ olajkitermelés csökkentése nem megfelelő időben jött. A nyugati gazdaságok gondjait azonban nem lehet az OPEC+ asztalára tenni, mivel vannak benne rejlő problémák, amelyek most felszínre kerülnek. Például a nyugdíjreform elleni nagyszabású franciaországi tüntetések vagy a magasabb bérekért Nagy-Britanniában zajló széles körű sztrájkok azt mutatják, hogy ezekben a gazdaságokban mély strukturális problémák vannak, és a kormányok tehetetlennek tűnnek ezek megoldásában.

Geopolitikai értelemben az OPEC+ lépésére Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes és Abdulaziz bin Szalmán herceg szaúdi energiaügyi miniszter rijádi március 16-i találkozója után került sor, amelynek középpontjában az olajpiaci együttműködés állt. Ezért széles körben az Oroszország és Szaúd-Arábia közötti kötelék szorosabbra fűzésének tekintik.

Valójában májusban, amikor az OPEC legnagyobb tagállamai csatlakoznak Oroszországhoz a kitermelés egyoldalú csökkentéséhez, a kvóták egyensúlya és a piaci részesedések aránya az OPEC+ megállapodásban résztvevők között és közöttük visszaáll a 2009. évi megállapodás megkötésekor meghatározott szintre.

A nagy kérdés az, hogy Moszkva hogyan profitálhat az OPEC+ döntéséből. A kőolaj árának emelkedése különösen előnyös Oroszország számára. Egyszerűen fogalmazva, a termeléscsökkentések megfeszítik az olajpiacot, és így segítik Oroszországot abban, hogy jobb árat biztosítson az általa értékesített kőolajért. Másodszor, az új megszorítások azt is megerősítik, hogy Oroszország továbbra is szerves és fontos része az olajtermelő országok csoportjának, annak ellenére, hogy a nyugatiak megpróbálják elszigetelni.

Harmadszor, a vasárnapi döntés következményei annál is súlyosabbak, mert az OPEC+ csoport korábbi, a járvány csúcsán vagy tavaly októberben végrehajtott megszorításaival ellentétben ma a globális olajkereslet lendülete felfelé, nem pedig csökkenőben van.

Vagyis az OPEC+ meglepetésszerű kitermelés csökkenése tovább erősíti a szaúdi-orosz energiaszövetséget azáltal, hogy összehangolja termelési szintjeit, így egyenlő pozícióba helyezi őket. Ez egy pofon Washingtonnak.

Tévedés ne essék, ez egy újabb jelzés egy új korszakra vonatkozóan, amikor a szaúdiak már nem félnek az Egyesült Államoktól, hiszen az OPEC „áttétele” Rijád oldalán áll. A szaúdiak csak azt teszik, amit tenniük kell, és a Fehér Háznak nincs beleszólása az ügybe. Nyilvánvaló, hogy a regionális és globális dinamika mostanában elindult átdolgozása egyre nagyobb lendületet kap. A petrodollár jövője pedig egyre bizonytalanabbnak tűnik.

A szerző MK Bhadrakumar egykori diplomata. India nagykövete volt Üzbegisztánban és Törökországban.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4173) A korrupció csúcsa

 

Tibor bá’ fordítása online

 

Ukrán parancsnokok beosztottjait értelmetlen bevetésekre, vagyis a biztos halálba küldik.

A halott katonák illetményeit megtartják maguknak, miközben nem jelentik halálukat.

https://twitter.com/WallStreetSilv/status/1645786650474328067?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1645786650474328067%7Ctwgr%5E0b00b802599c4e007d4459e53d983a7affdeb35f%7Ctwcon%5Es1_c10&ref_url=http%3A%2F%2Fwww.informationclearinghouse.info%2F57470.htm

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4172) Elmélkedés

Tibor bá’ online

Elmélkedés

(sz: 1933.02.11.)

A háború befejezésekor voltam 12 éves. Hátam mögött a gyerekkorommal és közvetlenül előttem a tinédzser korral. Előttem bontakozott ki az élet. A társadalom egy emberként nézett szembe a jövővel, és látott neki az ujjá építésnek. Tudtuk, hogy nehéz idők állnak még előttünk, és a nadrágszíjat is alaposan meg kell húznunk, de terveztünk. Terveztünk, mert úgy éreztük van jövőnk és csak rajtunk és szorgalmunkon múlik, hogy az milyen lesz.

1939 számított az utolsó békeévnek, és mindent ahhoz mértek, mikor érjük utol, mikor szárnyaljuk túl. A roncsokból villamosok születtek, Budapesten elővették a jobb kormányos buszokat még a balra hajts idejéből(1941) és néhány évig azok működtek. A nemzet élni akart. Születtek könyvek, játékfilmek. De ami nagyon érdekes volt, elfelejtettük a múltat.

Olyan volt, mintha az élet 1945-ben kezdődött volna. Nem nyúltunk vissza semmihez. Például a 30-as években, a 40-es évek első felében sok és igen érdekes magyar film készült, kellemes slágerek láttak napvilágot, de ezekből szinte semmi se élte túl a háborút.

Persze a rendszerváltás, vagyis az úgynevezett népi demokrácia kialakítása sok kellemetlenséggel járt. A nemzet nagy többsége nem örült neki, de tudomásul vettük, hogy a sors ezt hozta ránk és megpróbáltunk együtt élni vele. Tudomásul vettük a szegénységet, és elfogadtuk az állam nyújtotta lehetőségeket, amit beépítettünk a terveinkbe.

Hogy ezek miért jutottak most az eszembe? A TV-ben van egy műsorszám: „Önök kérték”. Ezen belül rendszeresen  nyúlnak vissza 1957-be, 1963-ba, és énekelnek el 60-70 éves dalokat, film betéteket. Ez olyan mintha 1950-ben 1880-ba nyúltak volna vissza. Nem 70 évre, még 5-re se emlékeztek. Senkit nem érdekelt a múlt. Ez a nosztalgia hullám most söpört végig a nemzeten. Mi lehet az oka?

Csak nem arról van szó, hogy nincs jövőképünk? Nosztalgiázással menekülnünk vissza a múltba.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4171) Metán

Tibor bá’ fordítása online

Associated Press

A metán „riasztóan” növeli a globális üvegházhatású gázok kibocsátását

Szerző: Isabella O’Malley
(sz: 1933.02.11.)

Noha a szén-dioxidra jellemzően nagyobb figyelem irányul az éghajlatváltozásban betöltött szerepére, a tudósokat különösen aggasztja a metán, mivel az sokkal több hőt, körülbelül 87-szer többet, mint a szén-dioxid, az Associated Press szerint. Emiatt a metán szabályozása az egyik legjobb lehetőség a kibocsátás gyors csökkentésére.

A metánt olyan források bocsátják ki, mint az olaj, és földgázrendszerek, a hulladéklerakók és az állatállomány, amelyek különösen gyorsan nőttek 2020 óta. A tudósok szerint a lassulásnak semmi jele nincs annak ellenére, hogy a tudósok és a döntéshozók ismétlődő, sürgős felhívásai szerint a rendelkezésre álló idő fogy.

„A NOAA tudósai által 2022-ben összegyűjtött megfigyelések azt mutatják, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is riasztó ütemben növekszik, és több ezer évig meg fog maradni a légkörben” – mondta Rick Spinrad, a NOAA adminisztrátora a jelentést kísérő nyilatkozatában. „Eljött az ideje annak, hogy foglalkozzunk az üvegházhatású gázok szennyezésével, és csökkentsük az emberi eredetű kibocsátásokat.

A metán 14 ppb-vel, 1911,9 ppb-re emelkedett 2022-ben. Valamivel gyorsabban nőtt 2020-ban (15,20 ppb) és 2021-ben (17,75 ppb).

A földgázkutakból és földgázvezetékekből szivárog, trágyatavakból, bomló hulladék lerakókból és közvetlenül az állatállományból szivárog.

„Biztosak vagyunk abban, hogy a metánkibocsátás több mint fele olyan emberi tevékenységekből származik, mint az olaj- és gázkitermelés, a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás és a hulladéklerakók” – mondta Benjamin Poulter, a NASA kutatója.

A tudósok továbbra is tapasztalják, hogy mind a fosszilis iparból, mind a környezetből származó metánkibocsátást nagymértékben alábecsülik.

„A kérődzők: kecskék, birkák, és tehenek a metán egyik legnagyobb ember által keltett forrása” – mondta Stephen Porder, az ökológia professzora és a Brown Egyetem fenntarthatóságért felelős megbízottja.

Az elmúlt néhány évben az emberi tevékenységből származó metán pontos mennyisége jelenleg nem ismert, de a tudósok szerint az embereknek alig van befolyása az ökoszisztémákra, amelyek a felmelegedés miatt több metánt bocsátanak ki.

Drew Shindell, a Duke Egyetem professzora, a NASA egykori klímatudósa szerint, ha ez a gyors növekedés az éghajlatváltozásra  vizes élőhelyek és természetes rendszerek reagálnak, akkor az nagyon ijesztő, mert nem tudunk sokat tenni ennek megállításáért. „Ha metán szivárog a fosszilis tüzelőanyag-szektorból, akkor szabályozást hozhatunk. De nem hozhatunk szabályozást arra vonatkozóan, hogy mit csinálnak a mocsarak.”

A tudósok azt is vizsgálják, hogy a makacs, kábé hároméves La Niña mintázat a trópusi Csendes-óceánon hogyan befolyásolhatta a metánkibocsátást a trópusi vizes élőhelyek magasabb csapadékszintje miatt.

De ezek a légköri viszonyok „segítettek a hőmérséklet visszaszorításában és az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátásának hatását is” – írja a The Guardian a NOAA közleményére hivatkozva. „A tudósok szerint a hő most az óceán felszínére emelkedik, ami egy lehetséges El Niño mintára utal a trópusi Csendes-óceánon az év későbbi szakaszában, amely növelheti a szélsőséges időjárási viszonyok kockázatát, és további kihívást jelenthet a globális hő rekordokra.”

A NOAA előzetes adatai szerint az óceánok átlaghőmérséklete április eleje óta 21,1°C, ami alig haladja meg a korábbi, 2016-os 21°-os csúcsot. „A jelenlegi pálya úgy néz ki, mintha lefelé haladt volna a grafikonokról, megdöntve a korábbi rekordokat” – mondta az Új-Dél-Wales-i Egyetem klímaváltozása. tudós Matthew England.

A hosszan tartó La Niña „lenyomta a globális felszíni átlaghőmérsékletet az üvegházhatású gázok légköri növekedése ellenére” – értett egyet a NOAA vezető kutatója, Dr. Mike McPhaden. „Most, hogy ennek vége, valószínűleg hangosan és tisztán látjuk a klímaváltozás jelét.”

A Brown Egyetem Porder munkatársa szerint a fosszilis tüzelőanyagoktól való átállás és a kérődző állatok számának csökkentése „biztos módja annak, hogy csökkentsük a légkörben lévő metánt és korlátozzuk a felmelegedést” – írja az AP. A Nemzetközi Energia Ügynökség becslései szerint a 2022-es metánkibocsátás 70%-al csökkenthető a meglévő technológiával.

A NOAA jelentése szerint a szén-dioxid és a dinitrogén-oxid, amelyek 285-szörösét hordozzák a CO2 melegítő hatásának, szintén jelentős növekedést mutattak 2022-ben. xxx

A szén-dioxid szintje 417,06 ppm-re emelkedett 2022-ben, vagyis mára 50%-kal magasabb, mint az iparosodás előtti szint – írja az AP. A nitrogén-oxid, amely a NOAA szerint a harmadik legjelentősebb ember által kibocsátott üvegházhatású gáz, 335,7 ppb-re emelkedett, nagyrészt a terjeszkedő mezőgazdasági szektorból származó műtrágyáknak és trágyának köszönhetően.

A jelentés fő részét az Associated Press készítette, és a The Canadian Press 2023. április 6-án újra közzétette.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4170) Mit hiszünk el

Tibor bá’ fordítása online

 

Mit hiszünk el

(sz: 1933.02.11.)

Gallup közvélemény kutatás: Az amerikaiak főleg azt hiszik el, ami megegyezik elképzeléseikkel. A tanult amerikaiak a leginkább elzárkóznak az új elképzelésekkel szemben.

A Gallup szalagcíme:  “Más forrásokból származó híreket óvatosan kezelnek”, amit 20.046 találomra kiválasztott felnőtt amerikai megkérdezéséből nyertek.

Az amerikaiak 69 százaléka úgy gondolja, hogy „más” hírforrásokból származó híreket óvatosan kell kezelni, de ez saját hírforrás esetében csak 29 százalék gondolja hasonlóképpen. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a Demokrata párti információforrást a demokraták fogadják el. Míg a Republikánus párti információs forrást a republikánusok fogadják el. Nálunk ugyanez a helyzet, a Fidesz pártiak nem csak, hogy a Fidesz hírforrásokat fogadják el, de mást nem is olvasnak, vagy néznek. Egyik oldal se fogadja el a másik híreit.

Ez a helyzet nagymértékben elősegíti a nemzet polarizációját. Minél nagyobb az előítélet, annál nagyobb lesz a polarizáció. Ez természetesen várható, de a Gallup most egy új empirikus bizonyítékot talált, vagyis azt, hogy Amerikában az állampolgárok elfogultsága nagymértékben fokozza a politikai polarizációt. Mindkét oldal propagandára vágyik, nem az igazságra, de minkét oldal csak azt a fajta propagandát akarja, amit a milliárdosok pénzelnek. Ezek azonban nem csak a propagandáért fizetnek, de megveszik a politikusokat is. Összegezve: Az amerikai politikát az a konfliktus irányítja, amit liberális milliárdosok és a konzervatív milliárdosok között létezik, röviden, a politikát teljes mértékben a milliárdosok irányítják. (ahelyett, hogy a választó állampolgárok irányítanák). Van itt egy liberális csorda, és egy konzervatív csorda, de mind kerttő csorda. Mind a két csordát a milliárdosai vezetik. Itt le van írva, hogy ez miként történik. Mivel milliárdosok irányítják a pártokat, ezért a milliárdosok irányítják a Kormányt. Ez az oka, hogy a Kormányt nem érdekli az amerikai emberek igénye. A szeptember 11.-i Gallup adatok segítenek megérteni az eredményt.

Se a demokraták, se pedig a republikánusok nem tudnak a másik oldal bizonyítékairól, és argumentumairól, hacsak az nem egyezik meg (legalább részben) a sajátjukéval. Ha, valaki nem látja a másik oldal szempontjait, akkor bezáródik saját elképzelésébe.

Ennek egyenes következménye az elfogultság. Így az amerikai politikát nagymértékben az előítéletek vezetik. A tömegek olyan források felé néznek, amelyek azt hirdetik, amit eleve hisznek. Ezzel párhuzamosan iparkodnak elkerülni azokat a forrásokat, amelyek kényelmetlenségeket okoznának. Következésképpen ez a tömeg könnyen manipulálható. A republikánus milliárdosok a konzervatív médiájukkal könnyen képesek manipulálni a republikánusokra szavazókat. Ugyanígy a demokrata milliárdosok liberális médiájukkal könnyen képesek manipulálni a demokratákra szavazókat.

Abban az országban, ahol egy arisztokrácia irányít, a népnek nincs beleszólása. Ez nem demokrácia, ez egy kollektív diktatúra. Mindkét párt hívei a milliárdosok (arisztokraták) programjai szerint szavaznak, vagyis arra, ami mind a liberális, mind pedig a konzervatív agenda tartalmaz – milliárdosok pénzelik mind a két pártot: demokratákat és republikánusokat, és ezért mind a két pártot irányítják. Ebből következik, függetlenül attól, melyik párt nyer, a nép elkerülhetetlenül veszít, mert a választás csak egy mérkőzés a milliárdosok között.

De nem csak elnökválasztásról van szó. Példának okáért, 2002-ben és 2003-ban: „Iraki rezsim csere”, „Szadám tömegpusztító fegyvere”, benne volt mind a demokrata, mind pedig a republikánus programban. Tehát az emberek megették azt a hazugságot, amit mindkét oldal programjában szerepelt. Tehát, a közel 2 billiárd (1012) dollár inváziós és megszállási költséget az országnak el kellett viselni. Persze, egy ilyen ország állampolgárai, egy agyon manipulálható csőcseléknek nevezhető.

Igen gyakran a két párt nézetei hazugságon nyugszanak, olyan hazugságokon, amit a tömegeknek el kell fogadni. Ezen kívül az igazság mellett átsiklanak, vagy egyszerűen csak letagadja a két oldal médiája. Ennek megfelelően, az egyének ellen alkalmazott előítélet fokozódik azokban a „hírekben”, amit az emberek láthatnak, olvashatnak. Az igazság csak akkor emelkedhet felül, ha az emberek folyamatosan szkeptikusok a felhasznált hírforrások tekintetében.

Ami ezeknél is lehangolóbb: az amerikai oktatási rendszer, leginkább a főiskolák és egyetemek. Ezek nem elősegítik, hanem hátráltatják az elfogulatlanságot. Minél iskolázottabb egy amerikai, annál elfogultabban gondolkodik.

A felsőfokú képzésben részesült amerikaiak 52 százalék aggódik amiatt, hogy a „más” forrásból érkező hírek megbízhatatlanok, míg az aluliskolázottak esetében, ez csak 45 %. Minél magasabb az iskolázottság, annál inkább manipulálható az egyén, és annál inkább részrehajló.

A liberálisok 80 százalékát, míg a konzervatívok 68 százalékát aggasztja a „másik” média megbízhatatlansága. Vagyis a liberálisok 1,18-szor elfogultabbak.

Tovább menve, mivel az alul iskolázottak további iskolázottságra törekszenek – anélkül, hogy tudnál – arra törekszenek, hogy egyre kevésbé legyenek nyitottak az ellenvéleményekre. Ennek egyik kellemetlen következménye, hogy megfojtja a nyitottságot és a kreativitást, ami helyett megy a megszokott merev és bürokratikus úton.

Egy másik rossz következmény, hogy az emberek elfordulnak a tudástól, a tudományoktól, mert a professzorokat azért fizetik, hogy a hallgatókat erre neveljék rá.

Ez egy perverz szituáció, ami megmérgezi az egész nemzetet, Egy ilyen ország nem csak arisztokrácia, demokrácia helyett, de egyúttal nagymértékben hátrányos a művészetek és a tudomány részére. Az ország dinamikus jövőjének elérése helyett, értéktelenné válik. A nemzet süllyedni fog.

A demokrata párt elnökválasztási jelöltjei Joe Biden és Bernie Sanders voltak. Sanders azt állította, hogy az ország számára a milliárdosok jelenléte előnytelen. Biden az ellenkezőjét állította. A milliárdosok tettek róla, hogy Sanders veszítsen. Egy olyan országban, ahol ilyen hatalmas jövedelemkülönbségek vannak, a demokrácia nem lehetséges. A másik probléma, hogy az országban valójában csak egy párt van, a dollár pártja.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4169) Kellemes halál

Tibor bá’ fordítása online

Sputnik International

Kellemes halál

(sz: 1933.02.11.)

Élvezetes haldoklás: Egy új tanulmány szerint a halál egy pozitív élmény, kellemes érzés.

Amióta világ a világ az emberiséget főleg egy kérdés érdekli, hogy győzheti le a halált, de legalább is hogyan hosszabbíthatja meg az életét. Jelenleg fontos szerveket tudunk mesterségesen létrehozni, és kitűnő protéziseket, amelyek segítségével az emberek normális életet élhetnek. Most pedig új kutatások azt jelzik, hogy az embereknek nem kellene félni a haláltól.

A Kanadai Western University-ben, valamint a Belgiumi University of Liege-ben folytatott kísérletek szerint általánosságban a haldoklás egy pozitív élmény. A kutatás úgy találta, hogy a halál közeli állapotban (NDE) átesett emberek legnagyobb részének kellemes érzésben volt része, oly annyira, hogy nem akartak visszatérni az életbe.

Az új tanulmányban szövegbányászást és AI-vel végzett analízist alkalmaztak 158 páciensnél az NDS leírásában, amiben kulcsszavakat válogattak ki. Olyan pozitív szavak, mint „fény” (67%), „Jól” (65%) gyakorisággal jelentek meg, míg a „félelem” mindössze 24%, a „halál” pedig 18% gyakoriságot mutatott.

A kutatók rámutattak, hogy a szövegbányászás egy pártatlan megközelítést ad a legmisztikusabb folyamat megértésénél. Ez nagyon fontos, mert az emberek nem viszonyulnak negatívan saját NDS tapasztalatukhoz.

A szövegbányászásban nincs elfogultság, ami élesen elkülönül a Greyson tanulmány lényegétől, aminél az egyéneknek specifikus kérdéseket tesznek fel – állítja Anrea Soddu a Western University Fizikai és Asztronómiai tanszék egyetemi docense. „A szövegbányászás tökéletesen részrehajlástól mentes, teljesen automatikus, és mi, mint kutatók semmit se feltételezünk.”

Sam Parnia doktornő, a new yorki orvostudomány egyetem újraélesztési részlegének igazgatója szerint, aki több száz beteget hozott már vissza a halálból, állítja, hogy még azok is kellemesnek ítélték a halál közeli állapotot, akiknek előtte komoly fájdalmaik voltak.

Ezek a betegek leírják a tapasztalataikat az elhunyt rokonaikkal kapcsolatban, akik mintha örömmel fogadnák őket. Gyakran állítják, hogy nem akartak visszajönni, mert ott kellemes és olyan, mintha mágnesként vonzaná őket.

Dr Parnia nyomatékosan közölte, hogy NDE alatt látni dolgokat nem jelent bizonyítékot a halál utáni életre, sokkal inkább az emberi agy túlélési technikája.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4168) kognitív hanyatlás

Tibor bá’ fordítás online

Az oktatás nem ment meg a kognitív hanyatlástól – új tanulmány

Szerző: Giovanni Sala pszichológia oktató, Liverpooli Egyetem

(sz: 1933.02.11.)

Vess egy pillantást a kognitív hanyatlás kockázati tényezőinek listájára, és minden bizonnyal megtalálod közöttük az „oktatást”. Az ismert bölcsesség az, hogy minél több évet töltesz oktatásban, annál kisebb a kockázata az időskori kognitív hanyatlásnak. – Legfrissebb kutatásaink ettől eltérőek.

A kognitív hanyatlás nemcsak a sakkjátékodat vagy a sudoku képességedet fogja rontani, hanem elérheti azt a pontot, ahol súlyosan befolyásolja mindennapi tevékenységeidet. Amikor ez bekövetkezik, az orvosok demenciáról kezdenek beszélni.

Bármennyire is hihetetlennek tűnik, az Egyesült Királyságban a demencia a legnagyobb gyilkos. Több embert öl meg, mint a rák vagy a szívbetegség, és a kognitív hanyatlással kezdődik – az emberek gondolkodási, okoskodási és emlékezőképességének romlásával. Tehát annak kiderítése, hogy mi okozza a kognitív hanyatlást, fontos és sürgető tudományos törekvés.

Az alacsonyabb iskolai végzettség a demencia magasabb kockázatával jár. Úgy gondolják, hogy az oktatás lehetővé teszi az ember számára, hogy „kognitív tartalékot” építsen fel – egyfajta puffert a kognitív hanyatlás ellen.

Tanulmányok kimutatták, hogy az oktatás néhány fontos kognitív képesség, például az érvelési és verbális készségek, életkorral összefüggő lassú csökkenésével jár. A legújabb eredmények azonban kevésbé biztatóak.

Egy metaanalízis (több kapcsolódó tanulmány összesített eredménye) megállapította, hogy az iskolázottság átlagos hatása a kognitív hanyatlásra nulla. Érdekes módon ez a metaanalízis rávilágít arra, hogy a „vizsgálatok közötti heterogenitás” – vagyis az, hogy az eredmények mennyire ellentmondásosak a bevont tanulmányokban – jelentős és nagyrészt megmagyarázhatatlan. Dióhéjban az átlagos hatás nulla, de az eredmények tanulmányonként jelentősen eltérnek. És nem tudjuk miért.

Ezek a kissé rejtélyes megállapítások részben a tanulmányok megtervezésének és lefolytatásának a következményei lehetnek. Évekbe telhet, mire a kognitív hanyatlás nyilvánvalóvá válik, különösen a 60 év alattiak körében. A hanyatlás mértékének megbízható becsléséhez több évtizedes adatokra van szükség. A területen csak néhány tanulmány követte a résztvevőket ilyen hosszú időn át.

Tanulmányunk közé tartozik a körülbelül 2000 japán felnőttet folytatott eset, amelynél a vizsgálat kezdetén 40 és 79 év közötti személyek voltak. A résztvevőket körülbelül 25 évig követték. Többször tesztelték a kristályos intelligencián (az ismeretek, tények és készségek felhalmozásának képessége) és a fluid intelligencián (az érvelés és a rugalmas gondolkodás képessége). Kollégáimmal azt találtuk, hogy az iskolázottság egyik tesztben sem befolyásolja a kognitív hanyatlás arányát.

Ez az eredmény ellentmondásosnak tűnik. Amint láttuk, a képzettebb embereknél kisebb az esély a demencia kialakulására. Tehát miért nincs hatással az oktatás a kognitív hanyatlásra? Végül is a demencia akkor fordul elő, amikor egy személy kognitívan már nem működik.

Lehetséges magyarázat

Két mechanizmus játszhat szerepet. Először is, bár az iskolai végzettségnek nincs hatása a kognitív hanyatlásra, gyakran azt találták, hogy valamivel magasabb alapszintű kognitív készségekkel jár, vagyis még az életkorral összefüggő hanyatlás megkezdése előtt. Általában a magasabb végzettségűek valamivel jobban teljesítenek a kognitív feladatokban az olyan tanulmányok kezdetén, amelyek sok éven át követik nyomon az embereket. Tanulmányunkban is ugyanez a minta látható.

Az életkor előre haladtával mindenki tapasztalja a kognitív funkciók esését. De ha magasabb alapvonalról indul ki, a kognitív hanyatlás hosszabb ideig tart, amíg eléri a demencia küszöbét. Bizonyos mértékig ez lehet az oka a demencia magasabb arányának az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében.

A másik lehetséges mechanizmus valószínűleg jelentősebb. A demenciához olyan tényezők társulnak, mint az elhízás, a légszennyezettség és a fejsérülések, és ezek a dolgok agykárosodást okozva növelik a demencia kialakulásának esélyét. Lényeges, hogy mindegyik az oktatáshoz kapcsolódik.

Például a magasabb iskolai végzettségűek átlagosan gazdagabbak, így általában megengedhetik maguknak, hogy kevésbé szennyezett területeken éljenek. A társadalmi-gazdasági állapot és az elhízás közötti kapcsolat tragikusan jól ismert. Végül, a magasabban képzettek kisebb valószínűséggel végeznek fizikai munkát, amelyek némelyike a fejsérülés kockázatával jár.

Az oktatás tehát közvetett módon hozzájárulhat a demencia megelőzéséhez. Bár az oktatás nem menti meg a kognitív hanyatlástól, mégis előnyt jelenthet a demencia ellen.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

(4167) Férfiasság

Tibor bá’ fordítása online

 

A férfiasság kipusztulása Amerikában

Szerző: Paul Craig Roberts
(sz: 1933.02.11.)

Minden ország gerincét és fő erőforrását a heteroszexuális férfiak alkotják. Nélkülük nincs ország, nincsenek születések az elhaltak helyére. A férfiaknak megvan a temperamentumuk és erejük a harchoz és a vezetéshez. Védik a nőket, a gyerekeket, a tulajdont, a határokat. Családokat, közösségeket, vállalkozásokat és kormányokat vezetnek. A történelem során mindig is ez volt a szerepük.

Amikor a férfiak hatástalanná válnak, a társadalom összeomlik. Amerikában ez a nélkülözhetetlen erőforrás pusztulásban van.

A fiúkkal kezdődik, ami azt jelenti, hogy soha nem lesznek férfiak. Emlékszem a fiúk nevelésére. Több fegyelmet, és több függetlenséget kaptak, mint a lányok, akiket gyerek nevelésre és anyaságra képeztek ki. A nemek szerepei éppúgy elkülönültek, mint a nemek. Nem volt olyan, hogy lány, aki fiú akart lenni, vagy fiú, aki lány akart lenni. A transzneműség egy beteg és haldokló társadalom találmánya.

Mindent betiltottak, ami a férfivá válással kapcsolatos. Az iskolai játszótéri verekedések, amelyek ma ürügy a rendőrség hívására és a gyerekek letartóztatására, a felnőtté válás részét képezték. A sport volt az a hely, ahol önbizalmat fejleszthettél, amikor megtanultál elkapni egy labdát, földre esni, ütni, vagy elmenekülni. A fiúkat biztatták. Volt saját terük, csapatok, cserkészet. Iskola utáni munkájuk volt – újságírás, élelmiszerek zsákolása, pázsit nyírása, autómosás.

A lányok fejlesztették a főzési, varrási készségeket, a művészi készségeket, a tiszta magatartást. Mindez nem jelenti azt, hogy a nőket eltiltották a szakmai élettől. Voltak szerzők, bejegyzett ápolónők, könyvelők, jogvédők, tanárok, tudósok.

A férfiasság  kipusztulása a feminizmussal kezdődött. A feministák voltak az első transzneműség szószólói. Ragaszkodtak ahhoz, hogy ne legyen különbség a férfiak és a nők szerepében. A feministák ragaszkodása ahhoz, hogy a férfi szerep jobb, mint a nőé, és hogy a nők férfiszerepeket vegyenek fel, és a férfi szexuális promiszkuitás. A férfiakat mint nőgyűlölőt megtámadják, tönkre zúzták a férfiak szerepét a társadalomban.

Hirtelen nem volt rendben, hogy a fiúknak legyen szerepük. A cserkészeknek lányoknak kellett lenniük. Gondolkozz el ezen egy percre. A szülők úgy érezték, támogatniuk kell a lány játékosokat. Kiadós dicséret követi azt a lányt, aki elkap egy magas labdát.

Ahogy Amerikában a „sokszínűség” és a „multikulturalizmus” fejlődött, kevésbé volt biztonságos a lányok számára, hogy olyan függetlenek legyenek, mint a fiúk. Az egyenlőség, amelyhez a feministák ragaszkodtak, tehát azt jelentette, hogy a fiúk függetlenségét kellett korlátozni. Ma azokat az amerikai szülőket, akik megengedik fiúgyermekeiknek az én generációm függetlenségét, letartóztatják gyermekveszélyeztetés miatt.

Az a feminista vágy, hogy a nőket férfiakká alakítsák, a férfi vezetői szerepek csökkenését jelentette a társadalomban, mivel a nők beléptek a politikába, és a vállalatokat arra kényszerítették, hogy „nemek közötti egyensúlyt” teremtsenek a vezetői szerepekben és a tudományos életben. Ahogy a fehér embereket azzal vádolják, hogy elnyomják a feketéket, ugyanúgy a férfiakat azzal vádolják, hogy elnyomják a nőket.

Christina Hoff Sommers évekkel ezelőtt foglalkozott a férfi szerep rombolásával a családban és a társadalomban. De a figyelmeztetéséből nem lett semmi. A tanulságot nem vonták le. Ma a fiúk viselkedési problémáit, hanyatló tanulmányi teljesítményét, depresszióját és szerepvesztéséből adódó öngyilkosságokat hamisan a lányok jobb önkontrolljával, a fiúk lassúbb fejlődésével magyarázzák, és állítólagos hormonális és neurológiai okoknak tulajdonítják. Senki sem veszi észre, hogy ezek az okok új keletűek, ahogy a körülmények is. Sem okok, sem feltételek nem léteztek, amikor a fiúknak vezető szerepük volt.

A tények egyértelműek. A normál fiatal fehér heteroszexuális férfiak nem érdemeken alapuló társadalomban nőnek fel. Az idősebbek preferálják a feketéket és a szexuális perverzeket. Mit hoznak ki ebből a normális fehér férfiak? Vezetői szerepük ellopása miatti hibáztatást.

Nemrég hallottam, hogy az elmúló férfi nemzedék  összehasonlítja a korabeli nőket a mai nőkkel. Fiatal nők a sztriptíztáncos G-string strandöltözetét átveszik, a nők trágár szavakat használatát stb. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a feleség által a férjnek nyújtott érzelmi támogatás a múlté. Kíváncsiak voltak, mit jelent ez a fiatalabb generációk házasságaira nézve. A házasfelek válásának, amely egykor kudarcot jelentett, ma már nincs negatív konnotációja. Elkötelezettségmentessé válnak a házasságok? A házasság ideiglenes szexuális és gazdasági szerződéssé vált, amely amint találnak egy jobbat, érvénytelenné válik?

Az én időmben a fiúknak tilos volt lányokat zaklatni. Ma a férfiakat a nők zaklatják. A férfiak szerepe ma az, hogy kitérjenek a nők és a preferált faji kisebbségek útjából. Ez nem egy sikeres társadalom képe.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4166) Vissza a múltba

Húsvéti emlékek

 

(sz: 1933.02.11.)

Két évvel a háború befejezése után a klerikális Magyarország utóhatása még érzékelhető volt. 7. osztályban még létezett a hittanóra, amit egy paptanár tartott, de ehhez hozzátartozott az is, hogy vasárnap közösen mentünk át a Teréz városi templomba misén részt venni.

Jött az 1947-es húsvét, amikor is vasárnap kimentünk a nevelő anyán szüleihez Sashalomra. A papa tartott disznókat. A január elején levágott disznó hátsó sonkája néhány tucat főtt tojás kíséretében azt várta, hogy megegyük. Előtte azonban el kellett mennem a helyi plébánia templomába és kérni kellett a sekrestyéstől igazolást, hogy ott voltam. Nem voltam egyedül, mert népszokás volt a budapestieknek a nagyszülők húsvéti látogatása, akik többnyire vidéken éltek.

Persze a sekrestyésnek gyanús volt, hogy csak a mise végére gyűlt össze két tucat gyerek, ezért kérdezgette mi volt a mise alatt? Itt segített engem ki a Szent József fiúnevelőben töltött évek. Tudtam róla, hogy a pénteken letakart feszületről leveszik a takarót, hiszen vasárnap Jézus feltámadt.

Nem sokkal a Feltámadás után jött a sonka zabálás. 14 évesen bámulatraméltó mennyiséget tudtam megenni egyszerre, főleg, ha ízlett a kaja. A nagyszülők boldog elégedettséggel nézték, hogy a házi sonka állomány tisztességesen csökken.

Este hazamentünk HÉV-vel és 76-os villamossal. Hazafelé a Filmmúzeum előtt kaptunk a húgommal fél-fél liter pattogatott kukoricát, és evvel húsvétvasárnap tetőzött. Hátra volt még hétfő. Húsvéthétfőn a húgom keresztapja törvényszerűen látogatott és hozott magával egy nagy rakás Stühmer csoki tojást. Tehette, mert volt valami kapcsolata a Stühmer családdal és így neki nem került semmibe se az édesség.

Kedden az iskolában leellenőrizték az igazolásokat. Nem tudom mit akartak ezzel elérni, de istenhívőbbek nem lettünk. Egy évvel később az őszi beiratkozáskor kiderült, hogy a hittan fakultatív lett. Én nem iratkoztam be, az én hócipőm teli volt a vallásos agymosással. A következő évben már egyáltalán nem volt hittanóra. Ennek ellenére az ország boldogan ülte a katolikus ünnepeket. Kiderült az ünnepléshez (megállás nélküli zabáláshoz) nincs szükség az istenhitre.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

(4165) Uncle Sam büntetlensége

Tibor bá’ fordítása online

Nem semmi, ahogy Uncle Sam büntetlenségének napjai végre véget értek

Szerző: Finian Cunninghan
Az amerikai birodalmi hatalom építményét mostanáig soha nem vitatták. Ez most megváltozott.
(sz: 1933.02.11.)

Oroszország és Kína eltökélt szándéka, hogy felelősségre vonja az Északi Áramlat szabotázsának amerikai elkövetőit. Uncle Sam könnyed napjai – évtizedek után – véget értek a könnyelmű bűnözés terén. Pokol lesz fizetni érte, mert Washingtonban az imperialista zsarnokság a valóság falába ütközik.

Több hét telt el azzal, hogy az Egyesült Államok és nyugati lakájai az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsában ellenálltak Moszkva és Peking felhívásainak, hogy nemzetközi bűnügyi nyomozást indítsanak a szeptemberben felrobbantott balti-tengeri vezetékek szabotázsa ügyében.

Független megfigyelők, például Jeffrey Sachs amerikai közgazdász professzor és Ray McGovern volt CIA-elemző egyetértettek a neves újságíró, Seymour Hersh február 8-án közzétett oknyomozó jelentésével, amelyben azt állítja, hogy Joe Biden amerikai elnök és magas rangú Fehér Házi munkatársa rendelték el, hogy a Pentagon tegye alkalmatlanná a Balti-tenger fenekén Oroszországból Németországba vezető földgázvezetéket.

Oroszország és Kína hajthatatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy ne hagyják figyelmen kívül ezt a létfontosságú témát. Megfelelő nyomozást, nemzetközi elszámoltathatóságot és büntetőeljárást akarnak. Moszkva és Peking jogosan ragaszkodik ehhez. Washington és nyugati szövetségesei büntetlenségének vélelme túl sok évtizeden át áll fenn. A felelőtlenség itt megáll. Oroszország és Kína is elég erős ahhoz, hogy biztosítsa, hogy az Egyesült Államok ne fenyegessen, vagy tegye lehetetlenné a megfelelő kivizsgálást.

Az Északi Áramlat projekt egy jelentős nemzetközi infrastruktúra, több mint 20 milliárd dollárba kerül több mint egy évtizeden át építették. A Balti-tenger alatti 1.200 kilométeres hosszúságával lenyűgöző mérnöki bravúr, amely a jószomszédi viszony és a kereskedelem kölcsönös előnyeit szimbolizálja.

Az, hogy az Egyesült Államok felrobbantja ezt a vezetéket, hogy kiszorítsa Oroszországot az európai energiapiacról, hogy saját, drágább gázellátásával tudjon izmosodni, megdöbbentő állami terrorizmus és bűnözés. Ez egyben potenciálisan háborús cselekmény is Oroszország ellen, és érzéketlen szabotázs olyan európai szövetségesek ellen, amelyek polgárai jelenleg gazdasági nyomorban szenvednek a megugró energiaszámlák miatt. A német munkások ezen a héten az egész gazdaságot leállították az összeomló vállalkozások és az elviselhetetlen megélhetési költségek miatti ipari tiltakozások elől.

Természetesen az Északi Áramlat szabotázsa sürgős ügy az alapvető igazságszolgáltatás, a szörnyű bűncselekmények miatti felelősségre vonás, valamint a hatalmas nemzetközi pénzügyi jóvátétel érdekében. Szinte már-már mulatságos, ahogy a „szabályokon alapuló globális rend” magát amerikainak valló főszereplője kétségbeesetten halogatja a hanyagság és káosz kirívó esetét.

De az igazságszolgáltatás alapvető kötelezettségénél több a büntetlenség öröksége. Veszélyes precedenst teremt, ha egy ilyen szándékos terrorcselekmény elkövetőit nem vonják felelősségre. Ellenkező esetben mi akadályozza meg az állami terroristákat abban, hogy megismételjék a szabotázs és a háborúskodás ugyanolyan arcátlan cselekedeteit? Maga a nemzetközi jog és az Egyesült Nemzetek Alapokmányának fogalma lerombolásra került, nem pedig egyszerűen aláásás.

Az Északi Áramlat-incidens potenciálisan a burjánzó törvénytelenség és az állami banditizmus korszakát nyitja meg – egy nukleáris szuperhatalom, az Egyesült Államok nyugati csatlósait használva fedezékül. A nyugati hírmédiát, mivel vonakodnak a nyomozástól, szintén csak a birodalmi urak szolgálatában álló propagandacsatornáknak teszik ki.

A jelen az 1930-as évekre emlékeztet, a náci Németország és más imperialista nemzetek, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Japán és mások fasiszta terjeszkedésének idejére. A náci Németország nem volt az egyedülálló bűnös abban a korábbi barbárság idején, a történelem hivatalos nyugati revizionizmusa ellenére sem.

A második világháború után a nemzetközi pusztítás hamvaiban és 85 millió ember halála közepette az Egyesült Nemzetek Szervezete és Alapokmánya azért jött létre, hogy látszólag rögzítse azt a szigort, hogy ne ismétlődhessen meg az 1930-as évekhez hasonló törvénytelenség és állami terrorizmus.

Ez a magasztos törekvés mindig szánalmas illúzió volt. A második világháború utáni évtizedek nem hagyták abba az imperialista háborúskodást és trükköket, amelyeket elsősorban az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei, különösen Nagy-Britannia hajtottak végre. Micsoda gúny, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagállamai lettek, tekintve, hogy ez a két szélhámos hatalom nagyrészt felelős az 1945 utáni számtalan háborúért. A több évtizedes vietnámi, iraki és afganisztáni háború az angol-amerikai „különleges kapcsolat” leghírhedtebb háborús bűnei.

A hidegháború évtizedeiben a Szovjetunió korlátozott ellenőrzést biztosított a nyugati imperialisták legrosszabb pusztításaival szemben. A Kínai Népköztársaság nem volt elég erős ahhoz, hogy elrettentő erőként működjön.

A hidegháború 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása utáni hivatalos befejezése után körülbelül két évtizeden át az Egyesült Államok uralkodói „teljes spektrumú dominanciát” kaptak. Washington végtelen háborúk őrületébe kezdett, amelyek egészen a közelmúltig uralkodtak.

Az amerikai imperialisták és NATO-s csatlósaik féktelen erőszakosságának első valóság ellenőrzése az orosz katonai beavatkozás volt Szíriában 2015 végén, hogy véget vessen a nyugati mesterkedéseknek egy újabb rendszerváltó hadművelet érdekében. Washington és cinkosai Szíriában kudarcot vallottak aljas céljaik elérésében, jóllehet az amerikaiak továbbra is illegálisan elfoglalják az arab ország egy részét, és ellopják olaját.

Ukrajna a büntetlenség megszűnésének megnyilvánulása az Egyesült Államok számára.

Oroszország Vlagyimir Putyin alatt visszanyerte a Szovjetunió felbomlásával elvesztett katonai erejét. A mai Oroszország bizonyos szempontból még félelmetesebb az új fegyvernemek, például a hiperszonikus rakéták és az S-500-as légvédelem kifejlesztése miatt. Ezenkívül Oroszország gazdasága szilárdabb alapokon áll, mint a Szovjetunióé volt, amely túlzottan támaszkodott a militarizmusra. Ennélfogva Moszkva képes volt ellenállni annak a gazdasági támadásnak, amit Washington és szövetségesei megpróbáltak bevetni az ukrajnai konfliktus miatt.

Ugyanilyen fontos, hogy Kína gazdasági és katonai nagyhatalmi státuszba emelkedett. Oroszország és Kína együtt immár sebezhetetlen ellensúlyozó erőt jelent az Egyesült Államoknak és nyugati szövetségeseinek.

A második világháború után közel nyolc évtizeden keresztül az Egyesült Államok viszonylag szabad ámokfutásban volt, tönkretette a nemzetközi jogot és a nemzetek szuverenitását, milliókkal növelte a halottak számát „jóindulatú” nárcisztikus zsarnokságával.

Az ukrajnai konfliktus, ahol Oroszország azt mondta, hogy „elég volt” az Egyesült Államok által vezetett NATO-agressziójából, azt mutatja, hogy a büntetlenség napjai véget értek a leendő amerikai hegemónia számára.

Washington meggondolatlanul tarthatatlan magasságba emelte a tétet Ukrajnában. Le akarta igázni Oroszországot a következő, Kína elleni telhetetlen birodalmi lépése érdekében. De Moszkva és Peking ezt a törekvést blöffnek nevezi.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4164) Objektív valóság

Tibor bá’ fordítása online

A fizika nagy titkai: létezik-e objektív valóság?

(sz: 1933.02.11.)

Nehéz elvetni azt az intuíciót, hogy létezik egy valós és objektív fizikai világ. Ha látok egy esernyőt a polc tetején, feltételezem, hogy te is látod, mert ott van. És ha nem is nézek az esernyőre, elvárom, hogy ott is maradjon, amíg nem lopja el valaki. De a kvantummechanika elmélete, amely az atomok és részecskék mikrovilágát irányítja, tagadja ezt a józan felfogást.

A kvantumelmélet szerint minden rendszer, például részecskék, leírhatók egy hullámfüggvénnyel, amely idővel változik. A hullámfüggvény lehetővé teszi, hogy a részecskék több egymásnak ellentmondó tulajdonságot tartsanak fenn, például egy időben több helyen legyenek – ezt szuperpozíciónak nevezik. De furcsa módon ez csak akkor van így, ha senki sem figyeli.

Bár a szuperpozícióban minden potenciális hely bizonyos valószínűséggel megjelenik, a második alkalommal, amikor megfigyeljük, a részecske véletlenszerűen választ egyet – megtörve a szuperpozíciót. A fizikusok ezt a hullámfüggvény összeomlásának nevezik. De miért kellene a természetnek másként viselkednie attól függően, hogy ember nézi-e vagy sem? És miért kellene véletlenszerűnek lennie?

Nem mindenki aggódik. „Ha mindent meg akarunk magyarázni véletlenszerűség nélkül, amit kísérleteink során megfigyelhetünk, akkor nagyon furcsa és hosszadalmas magyarázatokon kell keresztülmenni, amik sokkal kényelmetlenebbek számomra” – érvel Marcus Huber, a Bécsi Technikai Egyetem kvantuminformáció-professzora. És valóban, megszabadulhatsz a véletlenszerűségtől, ha elfogadod, hogy a jövő befolyásolhatja a múltat, hogy minden mérésnek több eredménye van, vagy hogy az univerzumban minden előre meghatározott az idők kezdete óta.

Egy másik probléma, hogy a kvantummechanika ellentmondásos tényeket prezentál. Képzeljünk el egy tudóst, Lisát, aki egy laborban egy részecske helyét méri. Mielőtt kolléga, Nikhil bekopogtatna a labor ajtaján, és megkérdezné, milyen eredményt látott, Lisát úgy mérte, hogy mindkét ág szuperpozíciójában van – az egyik, ahol a részecskét látja itt, a másik pedig ott. De ugyanakkor maga Lisa is meg lehet győződve arról, hogy határozott válasza van arra, hogy hol van a részecske.

Ez azt jelenti, hogy ez a két ember azt fogja mondani, hogy a valóság állapota más – eltérő tényekkel rendelkeznek arról, hogy hol van a részecske.

Vannak más furcsaságok is a kvantummechanikában. A részecskéket úgy lehet összegabalyítani, hogy valamilyen módon azonnal megosszák egymással az információkat, még akkor is, ha például fényévnyire vannak egymástól. Ez megkérdőjelezi egy másik általános intuíciót: azt, hogy az objektumoknak fizikai közvetítőre van szükségük az interakcióhoz.

A fizikusok ezért régóta vitáznak arról, hogyan értelmezzék a kvantummechanikát. Igaz és objektív leírása lenne a valóságnak? Ha igen, mi történik az összes lehetséges eredménnyel, amelyet nem mérünk? A sokféle világértelmezés azt állítja, hogy megtörténnek, de párhuzamos univerzumokban.

Az értelmezések egy másik csoportja, gyűjtőnéven a koppenhágai értelmezés, azt sugallja, hogy a kvantummechanika bizonyos mértékig felhasználói kézikönyv, nem pedig a valóság tökéletes leírása. „A közös koppenhágai értelmezések legalább részben visszalépést jelentenek a fizika teljes mértékű leíró céljához képest” – magyarázza Chris Timpson, az Oxfordi Egyetem fizikafilozófusa. „Tehát a kvantumállapot az a dolog, ami leírja ezeket a csodálatos szuperpozíciókat, de csak egy eszköz a makroszkopikus mérési forgatókönyvek viselkedésére vonatkozó előrejelzések készítéséhez.”

De miért nem látunk kvantumhatást emberi léptékében? Chiara Marletto, az Oxfordi Egyetem kvantumfizikusa kifejlesztett egy konstruktor elméletnek nevezett meta elméletet, amelynek célja, hogy az egész fizikát felölelje, pusztán olyan egyszerű elveken alapulva, amelyek a világegyetem fizikai átalakulásai végső soron lehetségesek, illetve lehetetlenek és miért.

Reméli, hogy segíthet megérteni, miért nem látunk kvantumhatásokat az emberek makroszkopikus léptékében. „Nincs semmi olyan [a fizika törvényeiben], ami azt mondaná, hogy lehetetlen emberi léptékű kvantumhatásokat elérni” – mondja. „Tehát vagy felfedezünk egy új elvet, amely szerint ezek valóban lehetetlenek – ami érdekes lenne –, vagy ennek hiányában inkább arról van szó, hogy a laboratóriumban jobban meg kell teremteni a feltételeket ezeknek a hatásoknak a megvalósításához.”

Egy másik probléma a kvantummechanikával, hogy nem kompatibilis az általános relativitáselmélettel, amely a természetet a legnagyobb léptéken írja le. Marletto a konstruktor elméletet használja, hogy megtalálja a módját a kettő kombinálásának. Olyan kísérletekkel is előállt, amelyek ilyen modelleket tesztelhetnek – és kizárják a kvantummechanika bizonyos értelmezéseit.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4163) Örökké tartó háború

Tibor bá’ fordítása online

Ukrajna: Kreml  „Állandó háború” figyelmeztetése  jelzi, hogy az orosz retorika változni kezd a „különleges katonai műveletről”.

 

(sz: 1933.02.11.)

Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője figyelmeztette az oroszokat, hogy fel kell készülniük egy „Állandó háború”-ra. „A dolgok sokkal nehezebbé válnak” – mondta Peskov az ország politikai elitjének összejövetelén. „A harc nagyon-nagyon hosszú időt fog igénybe venni.”

Ez, messze van Vlagyimir Putyin „Különleges katonai műveletétől”. Ennek egy nap, legfeljebb hetek alatt kellett volna Kijevet elfoglalni .  Ha ez sikerült volna, akkor, Oroszország képes lett volna felszabadítani az ukránokat a „kábítószer-függők és neonáci bandáktól”, akik megakadályozták Ukrajnát abban, hogy betöltse természetes szerepét.

A háború, amely napokig vagy hetekig tartott volna, sok évig eltarthat. És messze van az Ukrajnának a fasisztáktól való megmentésétől, a konfliktus most keserű küzdelemmé vált Oroszország létezéséért. Mint Putyin a közelmúltban elmondta a repülőgyár munkavállalóinak: „Számunkra ez nem egy geopolitikai feladat, hanem az orosz államiság túlélésének feladata, és feltételeket teremt az ország és gyermekeink jövőbeli fejlődéséhez.”

A Kreml-narratívák jelentősen rugalmasak és önkiszolgálóak voltak. Ezt ragyogóan kiemelte a Putyinról és a Nyugatról szóló dokumentumfilm, ami alaposan megvizsgálta az orosz politikai retorika változásait az elmúlt évtizedben.

2012-ben Putyin folytatta az elnökséget, miután megkerülte az alkotmányos tilalmat, vagyis hogy három egymást követő ciklust kiszolgáljon, miniszterelnöke, Dmitrij Medvegyevet tette elnökké, majd folytatta a legfontosabb munkát. Azóta kissé felgyorsította a történelmi nacionalizmust.

2008-ban Putyin az akkori amerikai elnökkel, George W. Bush-sal folytatott találkozón megkérdőjelezte az ukrán szuverenitást: „Meg kell értenie, George. Ukrajna még nem is ország. ”

Röviddel azután, hogy Putyin csapata belépett a Krímbe, ami 2014 márciusában annektálásához vezetett, ragaszkodva ahhoz, hogy a bolsevikok Délkelet-Oroszország nagy részét odaadta Kijevnek. Ugyanebben a beszédben azt mondta, hogy Nikita Hruscsov, a Szovjetunió volt vezetője, valószínűleg azért adta a Krím-félszigetet Ukrajnának, hogy enyhítse az 1930-as évek éhínségét.

2016-ban a Rand Corporation, az amerikai ThinkTank, kifejlesztett egy modellt az orosz propaganda számára, amit a „hamisság tűzoltójának” hívnak. A Kreml az összes állami lehetőséget (beleértve a szelíd médiát) felhasználja a hazugság terjesztésére és állandósítására, azzal a céllal, hogy megzavarja a lehető legszélesebb közönséget. Számos állandó mantrát jelentettek a Kremlből a háború és annak felépítése során. Az egyik az, hogy Ukrajna oroszbarát volt elnökét, Viktor Janukovicsot puccsban leváltották, ami azt jelenti, hogy az azt követő minden kormány illegitim volt.

A Kreml logika szerint, ennek eredményeként Ukrajnában nincs demokrácia. Az a tény, hogy az invázió megkezdésekor a Zelenensky kormány az ügynökeit Oroszországba küldte, és orosz politikai pártokat kitiltott, tovább bizonyítja Kijevnek a demokrácia iránti elkötelezettségének hiányát.

Tehát, ha nem demokrácia, akkor Ukrajnának fasiszta államnak kell lennie. Ez a felfogás a második világháború következményeire nyúlik vissza, és felhasználták Ukrajnában és Fehéroroszországban a függetlenségi érzelmek elfojtására. Akkoriban a brit újságíró, Paul Winterton, az Oroszországról szóló emlékiratában írta Sztálin retorikájáról: „Ha valaki megtámad vagy sérteget minket, vagy ténylegesen nem ért egyet velünk, akkor fasisztának nevezzük.” Putyin, elődjétől egyértelműen sokat tanult.

A náci forgatókönyvből megtudta, ragaszkodhat ahhoz, hogy csapatait Ukrajnába küldje, és ezzel megakadályozza az orosz nyelvű népesség népirtását (Hitler ragaszkodott ahhoz, hogy a Dancig folyosóban és a Szudétanföld etnikai német népességét fenyegetik).

Talán a legérdekesebb állítása az volt, hogy az invázió az ENSZ Alapokmánya szerint törvényes volt. Miután ratifikálta a Donetski Népköztársaság és a Luhansk Népi Köztársaság létezését, és aláírta a barátság és a kölcsönös segítségnyújtási szerződéseket, Putyin elmondta: „Úgy döntöttem, hogy egy speciális katonai műveletet hajtanak végre. Célja azoknak az embereknek a védelme, akik nyolc év alatt visszaélést és népirtást szenvedtek a kijevi rezsimből.”

Évek óta nyilvánvalónak kellett lennie, hogy valami nem történik meg, a Nyugat figyelmen kívül hagyta a jeleket. Lehet, hogy Lengyelország már 2015-ben egyértelműen jelzést adott az orosz agresszióról, ám más európai országok ezt inkább nem hallották meg. Németország olcsó gázt akart, és úgy gondolta, hogy Oroszországgal való gazdasági integráció békét hoz.

Nagy Britanniában a kormányzó konzervatív párt (beleértve Boris Johnsont is) szívélyes kapcsolatokat tartott fenn (és milliós adományokat kapott) orosz létesítményektől.

Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök illiberális demokráciája lemodellezte Putyin Oroszországát, és hallgatólagosan támogatta Oroszországot az invázió után is. Szoros kapcsolatok vannak az olasz kormány és Oroszország között is – bár Giorgia Meloni politikai nyomásra kijelentette, hogy támogatja Kijevet.

Putyin üzeneteit éve óta bárki olvashatta. Azonban a világ nagy része nem volt képes, vagy nem volt hajlandó észlelni Putyin retorikáját, mi egy előkészület volt az agresszív invázióhoz.

Eddig úgy tűnt, az oroszok többsége továbbra is támogatja Putyint és invázióját. De most, hogy a hadjárat egy „örökké tartó háborúvá” válhat, látványos lehet,  milyen gyorsan tűnik el ez a támogatás.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

(4162) MI

Tibor bá’ fordítása online

RT

„A Földön mindenki meghal” – figyelmeztet az élvonalbéli mesterséges intelligenciakutató

 

(sz: 1933.02.11.)

Az emberiség nincs felkészülve arra, hogy túléljen egy nagyon okos mesterséges intelligenciával való találkozást, mondja Eliezer Yudkowsky.

A mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztésének leállítása és az ezt megszegők szigorú megbüntetése az egyetlen módja annak, hogy megmentsék az emberiséget a kihalástól – figyelmeztetett a magas rangú AI-kutató.

Eliezer Yudkowsky szerdán vélemény cikket írt a TIME magazinnak, amiben elmagyarázza, miért nem írt alá egy petíciót, amelyben felszólított „minden mesterséges intelligencia laboratóriumot, hogy azonnal, legalább hat hónapra szüneteltesse a GPT-4-nél erősebb AI-rendszerek képzését”. Ez egy multimodális nagy nyelvi modell, amelyet az Open AI adott ki a hónap elején.

Yudkowsky, a Gépi Intelligencia Kutatóintézet (MIRI) társalapítója azzal érvelt, hogy a levél, amelyet olyanok írtak alá, mint Elon Musk és Steve Wozniak, az Apple-től, „túl keveset kért a gyors és ellenőrizetlen fejlődésből fakadó probléma megoldásához”.

„Emberfelettien intelligens MI felépítésének legvalószínűbb eredménye az, hogy a Földön szó szerint mindenki meghal” – írta Yudkowsky.

A túléléshez egy olyan számítógépes rendszerrel való találkozásnál, amely „nem törődik velünk, se általában az érző élettel”, „precizitásra, felkészültségre és új tudományos meglátásokra” lenne szükség, amik jelenleg hiányoznak az emberiségből, és nem valószínű, hogy a belátható jövőben megszerezhetővé válik.

„Egy kellően intelligens mesterséges intelligencia nem marad sokáig a számítógépek korlátain belül” – figyelmeztetett Yudkowsky. Kifejtette, hogy az a tény, hogy már most is lehet DNS-láncokat e-mailben elküldeni a laboratóriumokba, hogy fehérjéket állítsanak elő, valószínűleg lehetővé teszi a mesterséges intelligencia számára, hogy „mesterséges életformákat építsen, vagy egyenesen a posztbiológiai molekuláris gyártásba kezdjen”, és kijusson a világba.

A kutató szerint azonnali határozatlan idejű, világméretű moratóriumot kell bevezetni az új, jelentős mesterséges intelligencia kiképzésekre. „Nem lehetnek kivételek, beleértve a kormányokat vagy a hadseregeket sem” hangsúlyozta.

Yudkowsky ragaszkodott hozzá, hogy nemzetközi megállapodásokat kell aláírni annak érdekében, hogy korlátozzák, mekkora számítási teljesítményt használhat fel valaki az ilyen rendszerek képzésére.

„Ha a hírszerzés azt állítja, hogy egy, a megállapodáson kívül eső ország GPU (grafikus feldolgozó egység) klasztert épít, kevésbé kell félni a nemzetek közötti konfliktustól, mint a moratórium megsértésétől. Ezért légicsapással meg kell semmisíteni egy szélhámos adatközpontot” – írta.

A mesterséges intelligencia veszélye olyan nagy, hogy „a nemzetközi diplomáciában egyértelművé kell tenni, hogy a mesterséges intelligencia kihalási forgatókönyveinek megakadályozását prioritásnak kell tekinteni a nukleáris katasztrófa megakadályozása felett” – tette hozzá.

Vagyis nagyobb veszélyt jelent, mint egy termonukleáris háború.

___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(4161) Hszi Csin-ping

Gépi fordítás

Hszi Csin-ping azt mondja, hogy felkészíti Kínát a háborúra. A világnak komolyan kell vennie őt

Írta: John Pomfret és Matt Pottinger
(sz: 1933.02.11.)

Hszi Csin-ping kínai vezető azt mondja, hogy háborúra készül. A kínai parlament és legfőbb politikai tanácsadó testületének márciusi éves ülésén Xi négy külön beszédben szőtte át a háborús készenlét témáját, egy esetben pedig azt mondta tábornoknak, hogy „merjenek harcolni”. Kormánya bejelentette továbbá Kína védelmi költségvetésének 7,2 százalékos növelését, amely az elmúlt évtizedben megduplázódott, valamint azt tervezi, hogy kevésbé függjön az ország a külföldi gabonaimporttól. Az elmúlt hónapokban pedig Peking új katonai készültségi törvényeket, új légiriadó menedékeket a Tajvanon túli városokban, valamint országszerte új „nemzetvédelmi mozgósítási” irodákat hozott nyilvánosságra.

Még túl korai megmondani, hogy ezek a fejlemények pontosan mit jelentenek. A konfliktus nem biztos és nem küszöbönálló. De valami megváltozott Pekingben, amit a döntéshozók és az üzleti élet vezetői világszerte nem engedhetnek meg figyelmen kívül hagyni. Ha Xi azt mondja, hogy készen áll a háborúra, ostobaság lenne nem fogadni a szavát.

SÍRÓ SZELLEMEK, RENDELŐ ELLENSÉGEK

Az első jele annak, hogy az Országos Népi Kongresszus és a Kínai Népi Politikai Konzultatív Konferencia idei ülései – amelyeket „két ülésszaknak” neveznek, mivel a két testület egyszerre találkozik – nem biztos, hogy a megszokott módon zajlik, március 1-jén jött, amikor a legjobb elméleti folyóirat A Kínai Kommunista Párt (KKP) képviselője esszét tett közzé „Hszi Csin-ping irányítása alatt Gondolt a hadsereg megerősítésére, győztesen fogunk haladni” címmel. Az esszé „Jun Zheng” néven jelent meg – a „katonai kormányzat” homonimája, amely valószínűleg Kína legfőbb katonai szervére, a Központi Katonai Bizottságra utal –, és azzal érvelt, hogy „fel kell gyorsítani a nemzetvédelem és a hadsereg modernizálását”. A katonai-polgári fúzió fokozását is szorgalmazta, Xi politikáját, amely megköveteli a magánvállalatoktól és a polgári intézményektől, hogy szolgálják Kína katonai modernizációs erőfeszítéseit. Hszi 2022 októberében a kínai katonai vezetőknek mondott beszéde után pedig enyhén fátyolos döféseket intézett az Egyesült Államokhoz:

Megérteni és felhasználni a győzelmet a béke és a tisztelet elnyerésére.Az új korszakban a Néphadsereg ragaszkodik ahhoz, hogy erőszakkal leállítsa a harcot….Hadseregünk arról híres, hogy jól tud harcolni és erős harci szelleme van.Kölesekkel és puskákkal legyőzte az amerikai felszereléssel felszerelt Kuomintang sereget.A koreai csatamezőn győzte le a világ első számú ellenségét fogig felfegyverkezve, és hatalmas és fenséges csatadrámákat hajtott végre, amelyek megrázták a világot, és szellemeket és isteneket sírva fakadtak.

Már az esszé megjelenése előtt is voltak arra utaló jelek, hogy a kínai vezetők egy esetleges konfliktust tervezhetnek.Decemberben Peking új törvényt hirdetett ki, amely lehetővé teszi a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) számára, hogy könnyebben aktiválja tartalék erőit, és intézményesítse a harci csapatok háború esetén történő feltöltésének rendszerét.Az ilyen intézkedések, amint azt Lyle Goldstein és Nathan Waechter elemzők megjegyezték, arra utalnak, hogy Hszi levonhatta a tanulságokat a katonai mozgósításról Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai kudarcaiból.

A katonai tartalékosokat szabályozó törvény nem az egyetlen olyan jogi változás, amely Peking felkészülésére utal.Februárban az Országos Népi Kongresszus legfelsőbb tanácskozó testülete elfogadta a [kínai] büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseinek a katonaságra történő alkalmazásának kiigazításáról szóló határozatot a háború idején, amely az állami fenntartású People’s Daily szerint a KözpontiA Katonai Bizottság felhatalmazást ad a jogi rendelkezések kiigazítására, beleértve a „joghatóságot, védelmet és képviseletet, kötelező intézkedéseket, ügybejelentéseket, nyomozást, vádemelést, tárgyalást és az ítéletek végrehajtását”.Bár lehetetlen megjósolni, hogy a döntést miként használják fel, fegyverré válhat a Tajvan hatalomátvételét ellenző személyek ellen.A PLA arra is használhatja, hogy jogi joghatóságot igényeljen egy potenciálisan megszállt terület, például Tajvan felett.Vagy Peking arra használhatja fel a kínai állampolgárokat, hogy támogassák döntéseit a háború idején.

December óta a kínai kormány számos honvédelmi mozgósítási irodát – vagy toborzóközpontot – nyitott országszerte, többek között Pekingben, Fujianban, Hubeiben, Hunanban, Belső-Mongóliában, Shandongban, Sanghajban, Szecsuánban, Tibetben és Vuhanban.A Tajvannal túloldalon fekvő Fujian tartomány városai ugyanakkor megkezdték a légiriadó óvóhelyek és legalább egy „háborús sürgősségi kórház” építését vagy korszerűsítését a kínai állami média szerint.Márciusban Fujian és a tartomány több városa elkezdte megakadályozni, hogy a tengerentúli IP-címek hozzáférjenek a kormányzati weboldalakhoz, valószínűleg azért, hogy megakadályozzák Kína háborús felkészülésének nyomon követését.

XI BELSŐ VLAD

Ha ezek a fejlemények Peking gondolkodásának elmozdulását sejtetik, a március eleji kétüléses találkozók ezt megerősítették.A Kínai Népi Politikai Konzultatív Konferencia – a tanácsadó testület – által megvitatott javaslatok között szerepelt a tajvani függetlenségpárti aktivisták és politikai vezetők feketelistájának létrehozásának terve.A népszerű ultranacionalista blogger, Zhou Xiaoping által előterjesztett terv engedélyezné a feketelistán szereplő személyek – köztük Tajvan alelnöke, William Lai Ching-te – meggyilkolását, ha nem változtatják meg útjaikat.Zhou később azt mondta a Ming Pao hongkongi újságnak, hogy javaslatát a konferencia elfogadta, és „értékelés és megfontolás céljából továbbította az illetékes hatóságoknak”.Az olyan javaslatok, mint Zhoué, nem véletlenül érkeznek.2014-ben Xi dicsérte Zhou-t a Tajvan és az Egyesült Államok elleni jeremiádjainak „pozitív energiáiért”.

A két ülésből álló találkozókon Li Keqiang leköszönő miniszterelnök 1550 billió jüan (nagyjából 224,8 milliárd dollár) katonai költségvetést jelentett be 2023-ra, ami 7,2 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest.Li is fokozott „háborús felkészülésre” szólított fel.Nyugati szakértők régóta úgy gondolják, hogy Kína alulszámolja védelmi kiadásait.2021-ben például Peking azt állította, hogy 209 milliárd dollárt költött védelemre, de a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet 293,4 milliárd dollárra becsülte a valós számot.Még a hivatalos kínai adat is meghaladja az Egyesült Államok összes csendes-óceáni szövetségesének (Ausztrália, Japán, Fülöp-szigetek, Dél-Korea és Thaiföld) katonai kiadásait, és biztos lehet benne, hogy Kína lényegesen többet költ, mint amennyit mond.

De a két ülésből álló találkozó legbeszédesebb pillanatai, talán nem meglepő módon, magát Xi-t érintette.A kínai vezető összesen négy beszédet mondott – egyet a Kínai Népi Politikai Konzultatív Konferencia küldöttei előtt, kettőt az Országos Népi Kongresszuson, egyet pedig a katonai és félkatonai vezetők előtt.Ezekben egy sivár geopolitikai tájat írt le, kiemelte az Egyesült Államokat Kína ellenfeleként, arra buzdította a magánvállalkozásokat, hogy szolgálják Kína katonai és stratégiai céljait, és megismételte, hogy Tajvan és a szárazföld egyesülését létfontosságúnak tartja aláírási politikája sikeréhez.elérni „a kínai etnosz nagy megfiatalítását”.

Március 6-án tartott első beszédében úgy tűnt, hogy Xi Kína ipari bázisát harcra és konfliktusra övezi.”Az elkövetkező időszakban a kockázatok és kihívások, amelyekkel szembesülünk, csak növekedni fognak, és súlyosbodni fognak” – figyelmeztetett.”Csak ha minden ember egy helyen gondolkodik, egy helyen keményen dolgozik, egy csónakban segítik egymást, egyesülnek, mernek harcolni és jók a harcban, akkor tudnak továbbra is újabb és nagyobb győzelmeket aratni.”Hogy segítse a KKP-t elérni ezeket a „nagyobb győzelmeket”, megfogadta, hogy „helyesen irányítja” a magánvállalkozásokat az állam által prioritásként kezelt projektekbe való befektetésre.

Hszi levonhatta a tanulságokat a katonai mozgósításról Oroszország ukrajnai kudarcaiból.

Hszi közvetlenül az Egyesült Államokat is megsértette beszédében, megszegve azt a gyakorlatát, hogy Washingtont nem nevezte meg ellenfélnek, kivéve a történelmi összefüggéseket. Az Egyesült Államokat és szövetségeseit Kína jelenlegi problémáinak vezető okozójaként jellemezte. „Az Egyesült Államok vezette nyugati országok minden irányból visszaszorítást, bekerítést és elnyomást hajtottak végre ellenünk, ami példátlanul súlyos kihívásokat hozott országunk fejlődésére” – mondta. Míg Joe Biden amerikai elnök kormánya a „védőkorlátokra” és az Egyesült Államok-Kína kapcsolatok romlásának lassítására szolgáló egyéb eszközökre helyezte a hangsúlyt, Peking egyértelműen egy új, konfrontatívabb korszakra készül.

Március 5-én Xi második beszédet tartott, amelyben a kínai önellátásról alkotott víziót vázolt fel, amely jóval messzebbre ment, mint a témával kapcsolatos korábbi vitái, és azt mondta, hogy Kína modernizációs menete a külföldi gazdaságoktól – vagyis az Egyesült Államoktól – való technológiai függés feloldásától függ. államok és más iparosodott demokráciák. Hszi azt is elmondta, hogy azt akarja, hogy Kína véget vessen a gabona- és iparcikkek importjától. „Ha valamelyikből hiányunk lenne, a nemzetközi piac nem véd meg minket” – jelentette ki Xi. Li, a leköszönő miniszterelnök ugyanezt hangsúlyozta éves kormányzati „munkajelentésében” ugyanazon a napon, mondván, hogy Pekingnek „rendületlenül a saját kezében kell tartania több mint 1,4 milliárd kínai ember rizses tálkáját”. Kína jelenleg nettó élelmiszer-fogyasztásának több mint egyharmada importtól függ.

Harmadik beszédében, amelyet március 8-án a PLA és a Népi Fegyveres Rendőrség képviselői előtt tartott, Xi kijelentette, hogy Kínának innovációs erőfeszítéseit a honvédelem megerősítésére kell összpontosítania, és létre kell hoznia a nemzeti tartalék erők hálózatát, amelyet háborús időkben is meg lehet használni.Xi egy „Nemzetvédelmi Oktatás” kampányt is szorgalmazott a társadalom egyesítése érdekében a PLA mögött, inspirációként a Kettős Támogatás Mozgalmat, a kommunisták 1943-as kampányát a társadalom militarizálására a bázisterületükön, Yan’anban.

Negyedik beszédében (és harmadik elnökként először), március 13-án Xi bejelentette, hogy nagy fiatalító kampányának „lényege” „az anyaország egyesítése”.Bár utalt arra, hogy összefüggés van Tajvan felszívása és sokat emlegetett kampánya között, hogy lényegében ismét naggyá tegye Kínát, ezt ritkán tette meg ilyen egyértelműen.

XI KOMOLYAN VESZÜK

Hszi uralma egy évtizede egyértelmű, hogy fontos őt komolyan venni – amit sok amerikai elemző sajnálatos módon nem tesz meg. Amikor Xi egy sor agresszív kampányt indított a korrupció, a magánvállalkozások, a pénzintézetek, valamint az ingatlan- és technológiai szektor ellen, sok elemző azt jósolta, hogy ezek a kampányok rövid életűek lesznek. De kibírták. Ugyanez igaz volt Xi drákói „nulla COVID” politikájára három évig – egészen addig, amíg 2022 végén nem jellemző módon meg kellett fordítania az irányt.

Xi most egy évtizedes kampányt folytat az Egyesült Államok vezette demokratikus világtól való kulcsfontosságú gazdasági és technológiai függőségek felszámolására. Teszi ezt az ideológiai és geostratégiai „küzdelem” új szakaszára számítva, ahogy ő fogalmaz. A háborús felkészülésről szóló üzenetei, valamint a nemzeti megfiatalítás és az egyesülés egyenlővé tétele új szakaszt jelent a Tajvan megfélemlítésére irányuló politikai hadviselési kampányában. Nyilvánvalóan hajlandó erőszakot alkalmazni a sziget elfoglalására. Továbbra sem világos, hogy szerinte megteheti-e ezt anélkül, hogy kockáztatná az Egyesült Államokkal való ellenőrizetlen eszkalác

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________