2023-01-28 nap bejegyzései

(4096) El Nino

Tibor bá’ fordítása online

 

Az El Niño 2023-as visszatérésének négy lehetséges következménye

2-7 évente az egyenlítői Csendes-óceán, akár 3°C-kal is melegebb (amit El Niño eseményként ismerünk) vagy hidegebb (La Niña) a szokásosnál, ami világszerte érezhető hatások sorozatát váltja ki. Ezt a ciklust El Niño déli oszcillációnak (ENSO) nevezik, mivel minden El Niñót természetesen egy La Niña követ, és fordítva, közöttük néhány hónapig semleges körülménnyel. A tengerfelszín hőmérsékletének az ENSO eseményeihez kapcsolódó változása marginálisnak tűnhet, de ez több mint elég ahhoz, hogy globálisan megzavarja az időjárási mintákat, és még a Föld felett 8 km-re lévő sarki sztratoszférában is megzavarja a levegő nagy léptékű keringését.

Nem meglepő, hogy a La Niña állapota két egymást követő évben is fennáll, de egy hároméves La Niña, ami 2020 óta van a világon, ritkább. Az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (NOAA) jelentése szerint az egyenlítői Csendes-óceán 2023 márciusa és májusa között visszatér semleges állapotába, és valószínű, hogy az északi féltekén ősszel és télen az El Niño állapota alakul ki.

Tekintettel az ENSO-nak a globális csapadék- és hőmérsékleti mintázatokra gyakorolt erőteljes hatására, a tudósok szorosan figyelemmel kísérik a trópusi Csendes-óceán állapotát, hogy a lehető legjobb információkat nyújtsák. Mit várhat tehát a világ a következő El Niño eseménytől?

1. 1,5°C túllépésének valószínűsége

Az El Niño során az óceán a felesleges hő és nedvesség egy részét átadja a légkörnek, mint amikor tészta fől a konyhában. A globális felmelegedési trend mellett az erős El Niño akár 0,2°C-kal is növelheti a Föld átlaghőmérsékletét. Az eddigi legmelegebb év 2016 volt, egy különösen erős El Niño idején. Egy La Niña év hőrekordokat is megdönthet, hiszen az üvegházhatású gázok légkörben történő fokozódó felhalmozódása miatti felmelegedési trend elfedheti a természetes folyamatok hűtő hatását.

Mivel a bolygó már körülbelül 1,2 °C-kal felmelegedett az iparosodás előtti időkhöz képest, és az El Niño némi plusz hőt ad a légkörnek, lehetséges, hogy a Föld emelkedő hőmérséklete átmenetileg meghaladja a párizsi megállapodásban meghatározott 1,5 °C-os küszöböt. Az El Niño csúcspontja 2024-ben várható, bár még korai lenne tudni, milyen erős lesz ez a következő esemény.

2. Nagyobb hőség, szárazság és tüzek Ausztráliában

Ausztráliában három éve átlag feletti csapadék esett a hosszan tartó La Niña-i körülmények miatt, amelyek súlyos áradásokat okoztak, különösen keleten. Az El Niño idején a tudósok az ellenkezőjére számítanak: kevesebb esőre, magasabb hőmérsékletre és fokozott tűzveszélyre.

Ahogy a földgömb felmelegszik, egyes régiók gyorsabban melegednek, mint mások. Jó példa erre Ausztrália, ahol most 1,4°C-kal melegebb van, mint a 20. század elején. Évről évre növekszik a kontinens erdőtüzek által sújtott területe, amit a klímaváltozás okozta szárazságnak köszönhető. Ez annak ellenére történik, hogy Ausztrália a legutóbbi La Niña esemény során tapasztalt rendhagyó nedves éveket. Az éghajlatváltozás mögött meghúzódó hatások rendkívül sebezhetővé teszik az országot az El Niño hatásaival szemben.

3. Lassabb szénfelvétel Dél-Amerikában

Dél-Amerikában az ENSO hatásait először perui halászok dokumentálták évszázadokkal ezelőtt. Tekintettel az egyenlítői Csendes-óceán közelségére, a dél-amerikai időjárás jelentősen felborul minden alkalommal, amikor El Niño esemény történik: áradások Peru és Ecuador nyugati partjain, valamint aszály az Amazonason és északkeleten, ahol a terméskiesés következményei visszaköszönhetnek az egész világon.

Az El Niño események során a csapadék csökkenése és a hőmérséklet emelkedése Kolumbiában összefüggésbe hozható a rovarok által terjesztett betegségek kitörésével, mint például a malária és a dengue-láz. A magasabb hőmérséklet az El Niño idején megnöveli a szúnyogok szaporodásának és csípésének sebességét.

Az El Niño idején az Amazonas esőerdői kiszáradnak, a növényzet növekedése pedig lelassul, így kevesebb CO₂ vesznek fel a légkörből, ez a tendencia Afrika, India és Ausztrália trópusi erdőiben is jelentkezik.

4. Hideg telek Észak-Európában

Az Azori-szigetek feletti magas nyomás és az Izland feletti alacsony nyomás közötti egyensúly meghatározza, hogy télen hová jut az eső Európában azáltal, hogy megnyomja az erős keleti szelek sávját, amely esőt visz át az Atlanti-óceánon. Az El Niño teleken mindkét nyomásközpont veszít erejéből, és nedvesebb körülményeket hoz Dél-Európába.

A legnagyobb hatás azonban Észak-Európában figyelhető meg, ahol a tél szárazabbá és hidegebbé válik. Fagyos 2023/24-es tél valószínű, ha az El Niño addigra kellőképpen felfut. A globális felmelegedés hatására a tudósok arra számítanak, hogy az El Niño befolyása az Atlanti-óceán északi részén és az észak-európai télen megerősödik.

Az éghajlati rendszer bonyodalmainak megértése, hasonló egy nagy kirakós összeállításhoz. Az óceánok beszélnek egymással, és a légkörrel, amely ugyanakkor visszatáplál az óceánba. A tudósok még mindig bizonytalanok abban, hogy El Niño hogyan fog viselkedni a jövőben, de hatásait valószínűleg felerősíti a klímaváltozás a világ különböző régióiban.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________