A tajvani kínai invázió nem járna sikerrel, ha az Egyesült Államok és Japán támogatná Tajpejt, de minden érintett fél számára jelentős áldozatokkal járna – közölte a befolyásos CSIS.

A hétfőn közzétett „The First Battle of the Next War: Wargaming a Chinese Invasion of the Tajvan” című jelentésben a CSIS szakértői arra figyelmeztettek, hogy a Tajvan–USA–Japán szövetség legyőzheti „Kína hagyományos kétéltűkkel partraszálló invázióját”, és fenntarthatja az autonóm Tajvant, de „több tucat hajót, több száz repülőgépet és több tízezer katonát” veszítenének el.

Tajvan gazdasága összeomlana, és az Egyesült Államok globális pozíciója is sok évre sérülne – figyelmeztet a jelentés.

Kína azonban „nagy veszteségeket” szenvedne, amelyek destabilizálhatják a Kínai Kommunista Párt uralmát.

Háborús szimuláció

Peking Tajvant kínai tartománynak tekinti, és „Kína vezetői egyre határozottabbá váltak” a sziget és a szárazfölddel való egyesülés iránt, ezért a katonai invázió „nem kizárt” – áll a jelentésben.

Egyes katonai vezetők, például az Egyesült Államok ázsiai-csendes-óceáni parancsnoka, Philip Davidson adminisztrátor előre figyelmeztetett arra, hogy 2027-ig Tajvan inváziójára sor kerül, amikor a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a századik évfordulóját ünnepli, és Kína első számú vezetője, Hszi Csin-ping a harmadik időszak végéhez ér.

A CSIS projektcsapata egy hadijátékot fejlesztett ki egy kínai kétéltű tajvani invázióhoz 2026-ban, történelmi adatok és hadműveleti kutatások, valamint a múltbeli katonai műveletekkel, például a normandiai, okinavai és falklandi csatákkal való analógiák felhasználásával.

24 forgatókönyvet futtattak le, mielőtt kijelölték a legvalószínűbbet, az „alapforgatókönyvet”.

Ebben a kínai erők a levegőből támadják meg Tajvant, majd átkelnek a Tajvani-szoroson partraszállás céljából. Ekkor kapcsolódhat be az Egyesült Államok és Japán a kínai kétéltű flotta elrettentése érdekében.

Eric Heginbotham, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) vezető kutatója és a jelentés egyik szerzője szerint a csapat két következtetésre jutott:

„Először is, Kínának nem valószínű, hogy sikerül elérnie műveleti célját, elfoglalni Tajpejt. Másodszor, a háború költsége minden érintett számára magas lenne, minden bizonnyal az Egyesült Államokat is beleértve.”

A CSIS projektcsapat által irányított legtöbb forgatókönyv szerint az amerikai haditengerészet két repülőgép-hordozót és 10-20 nagyméretű hajót, valamint körülbelül 3200 katonát veszített. Ez körülbelül a fele az iraki és afganisztáni konfliktusok összesített halálos áldozatainak.

Kína azonban súlyos veszteségeket is elszenvedne, mintegy 10.000 katona életét veszti, 155 harci repülőgép és 138 nagyobb hajó semmisül meg.

„Haditengerészete romokban hever, kétéltű erőinek magja megtört, és katonák tízezrei vannak hadifogságban” – áll a jelentésben.

Japán is valószínűleg száz repülőgépet és több tucat hajót veszít el.

Legyőzni egy kínai inváziót

A jelentés négy feltételt javasolt, amelyeknek teljesülniük kell a kínai invázió legyőzéséhez, amelyek közül az első az volt, hogy „a tajvani erőknek tartaniuk kell a vonalat”.

„Tajvannak ellenállnia kell, és nem kapitulálnia. Ha Tajvan megadja magát, mielőtt az Egyesült Államok haderejét be tudja vetni, a harc hiábavaló.”

A jelentés megjegyezte, hogy a szárazföldi erőknek Tajvan védelmi erőfeszítéseinek központjává kell válniuk, és javasolta ezek megerősítését.

A szerzők azzal is érveltek, hogy Tajvannak nincs „ukrán modellje”, és a szigetnek „a háború kezdetén mindent be kell vetnie”, mivel Kína blokád alá vonhatja és elszigetelheti a szigetet, hogy megakadályozza az Egyesült Államok és szövetségesei időben történő beavatkozását.

„Ami Ukrajnában történik, abszolút ébresztő Tajvan számára” – mondta Heginbotham, az MIT-től.

„A tajvani hadsereg nem az ukrán hadsereg, nem kellően felkészült” – tette hozzá.

A jelentés azt javasolta, hogy az Egyesült Államoknak el kell látnia Tajvant a szükséges fegyverekkel. „Ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy megvédi Tajvant, akkor gyorsan közvetlen harcba kell lépniük”.

Tajvan sikeres védelmének van további két feltétele: az Egyesült Államoknak képesnek kell lennie arra, hogy Japánban lévő bázisait harci műveletekre használja, és az amerikai haderőnek képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan és tömegesen csapjon le a kínai flottára a kínai védelmi övezeten kívülről.

A jelentés szerzői azonban azt mondták, hogy egy invázió modellezése „nem jelenti azt, hogy valószínű.”

„A kínai vezetés diplomáciai elszigetelődés Tajvan szemében gazdasági kényszer lehet. Ha Kína a katonai erőt választja, ez inkább blokád formáját öltheti, nem pedig nyílt inváziót” – mondták.

Sem Tajpejből, sem Pekingből nem érkezett azonnali reakció a jelentésre, ami az elmúlt napokban rendszeres légi betörésekkel és a sziget körüli hadgyakorlatokkal növelte a nyomást Tajvanra.

Chiu Kuo-cseng tajvani védelmi miniszter még októberben azt mondta, Tajvan már készül a kínai invázióra.

„Felépítjük arzenálunkat, és saját tervünk szerint készülünk a háborúra” – mondta Chiu egy törvényhozási ülésen.

A tajvani közvélemény-alapítvány (TPOF) szeptemberi közvélemény-kutatása szerint a tajvani válaszadók 51,2%-a úgy gondolja, hogy Kína nyerné a háborút, ha Peking holnap úgy döntene, hogy megtámadja Tajvant, és csak 29,6%-uk látja Tajvant győztesnek.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________