2022-10-26 nap bejegyzései

(4006) Káromkodás

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

A káromkodás ereje

89. útban a 90. felé

Hogyan befolyásolják az obszcén szavak az ember elméjét, testét és kapcsolatait.  A káromkodás sokáig nem képezte a komoly kutatások témáját, mert azt feltételezték, hogy csupán az agresszió, a gyenge nyelvtudás vagy akár az alacsony intelligencia jele. Ma már elég sok bizonyíték van arra, hogy ez a nézet megkérdőjelezhető legyen, és arra késztet bennünket, hogy újragondoljuk a káromkodás természetét – és erejét.

Akár hívei vagyunk a káromkodásnak, akár nem, valószínűleg sokan időnként káromkodunk egyet. A káromkodás erejének becslésére és annak kiderítésére, hogy honnan származik, a közelmúltban több mint 100, a témával foglalkozó, különböző tudományágakból származó tudományos dolgozatot vizsgáltunk meg. A Lingua-ban megjelent tanulmány azt mutatja, hogy a tabuszavak használata mélyen befolyásolhatja gondolkodásunkat, cselekvésünket és egymáshoz való viszonyunkat.

Az emberek a káromkodást gyakran a katarzissal – az erős érzelmek felszabadításával – társítják. Tagadhatatlanul különbözik – és erősebb – a nyelvhasználat más formáitól. Érdekes módon az egynél több nyelvet beszélők számára a katarzis szinte mindig nagyobb, ha az anyanyelvén káromkodik, mint bármely később tanult nyelven.

A káromkodás felkorbácsolja az érzelmeket. Ez, olyan autonóm válaszokban mérhető, mint a fokozott izzadás és néha megnövekedett pulzusszám. Ezek a változások arra utalnak, hogy a káromkodás elindíthatja a „harcolj vagy menekülj” funkciót.

Az idegtudományi kutatások azt sugallják, hogy a káromkodás az agy a beszédrégiótól eltérő más területeken található. Pontosabban, aktiválhatja a „limbikus rendszer” egyes részeit (beleértve a bazális ganglionok és az amigdala néven ismert jellemzőket). Ezek a mélystruktúrák az emlékezet- és érzelem feldolgozás olyan aspektusaiban vesznek részt, amelyek ösztönösek és nehezen gátolhatók. Ez megmagyarázhatja, hogy a káromkodás miért maradhat érintetlen azoknál az embereknél, akik agykárosodást szenvedtek, és emiatt nehezen tudnak beszélni.

A laboratóriumi kísérletek kognitív hatásokat is mutatnak. Tudjuk, hogy a káromkodások több figyelmet kapnak, és jobban megjegyezhetők, mint más szavak. De más szavak/ingerek kognitív feldolgozását is zavarják – úgy tűnik tehát, hogy a káromkodás néha a gondolkodás útjába állhat.

A kísérletek azt mutatták, hogy a fájdalmakat könnyebb elviselni, ha közben szabadon káromkodhatunk.

De a káromkodás nem csak testi és lelki énünkre van hatással, hanem másokkal való kapcsolatunkra is. A kommunikációs és nyelvészeti kutatások a káromkodásnak számos jellegzetes társadalmi célját mutatták ki – az agresszió kifejezésétől és a sértéstől a társadalmi kötődésig, a humorig és a történetmesélésig. A rossz beszéd még abban is segíthet, hogy bemutassuk identitásunkat, meghittséget és bizalmat jelenítsünk meg, valamint fokozzuk a figyelmet és a dominanciát más emberek felett.

Mélyebben kutatva

Annak ellenére, hogy észrevehető hatással van életünkre, jelenleg nagyon keveset tudunk arról, hogy a káromkodás honnan nyeri erejét. Érdekes módon, amikor egy szitokszót hallunk egy ismeretlen nyelven, az ugyanolyannak tűnik, mint bármely más szó.Magában a szóban nincs semmi különös, ami általánosan sértő lenne.

Tehát az erő nem a szavakból fakad. Ugyanígy nem a szó jelentésében vagy hangjában  van az erő, mert sem az eufemizmusok, sem a hasonló hangzású szavak nincsenek ránk olyan mély hatással.

Az egyik magyarázat az, hogy az „averzív kondicionálás” – a büntetés alkalmazása a folyamatos káromkodás megakadályozására – jellemzően gyermekkorban fordul elő. Ez zsigeri kapcsolatot hozhat létre a nyelvhasználat és az érzelmi reakciók között. Bár ez a hipotézis helyesnek hangzik, azt csak néhány tanulmány bizonyítja, amelyek a káromkodásért járó gyermekkori büntetés emlékeit vizsgálták. Szinte nincs empirikus tanulmány az ilyen emlékek és a felnőttek káromkodásra adott válaszai közötti összefüggésekről.

Ahhoz, hogy megértsük, miért van olyan mély hatással ránk a káromkodás, meg kell vizsgálnunk az emberek káromkodásra vonatkozó emlékeinek természetét. Mik voltak a jelentős káromkodási eseteik? A káromkodás mindig kellemetlen következményekkel, például büntetésekkel járt, vagy voltak előnyei is? Mi a helyzet az emberek folyamatos káromkodási tapasztalataival az életük során? Végtére is, kutatásaink azt mutatják, hogy a káromkodás néha elősegítheti az emberek egymáshoz való kötődését.

Úgy gondoljuk, hogy a káromkodás is hasonló memóriamintázatot mutathat, mint a zene esetében – azokra a dalokra emlékszünk és szeretjük a legjobban, amelyeket kamaszkorunkban hallgattunk. Ez azért van így, mert a zenéhez hasonlóan a káromkodás is új értelmet nyerhet kamaszkorban. Ez egy fontos módja annak, hogy reagáljunk azokra az intenzív érzelmekre, amelyeket ebben az időszakban hajlamosak vagyunk átélni, és olyan cselekedetté válik, amely jelzi a szülőktől való függetlenséget és a barátokkal való kapcsolatot. Így az ez alatt használt káromkodások és dalok örökre fontos és rendkívül emlékezetes élményekhez kötődnek.

A kutatásnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy van-e kapcsolat a káromkodás emlékei és a kísérletekben megfigyelt hatások között. Ez megmutathatja, hogy a pozitívabb emlékekkel rendelkező emberek másképp reagálnak-e a negatív emlékekkel rendelkezőkre.

Az utolsó szempont, amelyet meg kell fontolni, hogy vajon a káromkodás kezdi-e elveszíteni hatalmát, ha társadalmilag elfogadhatóbbá válik, és így elveszíti támadó jellegét. Egyelőre azonban minden bizonnyal, faux-pas (ballépés, vaskos illetlenség) marad.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!