A kutatások azt sugallják, hogy általánosságban ezt sikerül elérniük. A gazdasági bevándorlók általában pénzügyileg jobban boldogulnak célországukban, mint otthon.

De boldogabbá teszi őket, ha gazdagabbak lesznek? Új kutatásunk szerint ez attól függ, hogy a migránsok mire költik a pénzüket. És hogy olyan módon használják-e, ami segíthet nekik megbirkózni azzal a magányossággal és elszigeteltséggel, amely egy új országba költözésből fakad.

A migránsok nem mindig érzik jól magukat, mert a befogadó országokban élők egy része számára a migráció gondolata továbbra is vita és felháborodás forrása. A bevándorló ellenes retorika a médiában és a politikai szférában természetesen nem segít. A globális események pedig még rosszabbá tehetik a dolgokat, például amikor a COVID megtorpant a világban, ami sok migráns számára megnövekedett diszkriminációt jelentett.

Ennek eredményeként az elszigeteltség érzése és a társadalmi kirekesztés a legstresszesebb tényezők közé tartozik, amellyel a migránsok szembesülnek célországukban. Az Egyesült Királyságban egy nemrégiben készült jelentés szerint a migránsok 58%-a az elszigeteltséget tartja a legnagyobb kihívásnak.

Kutatásunk során a résztvevők gyakran említettek hasonló érzéseket. Egyikük ezt mondta: „Amikor az Egyesült Államokba költöztem, nagyon egyedül éreztem magam, és elszigetelődtem mindenkitől, aki körülöttem volt. Nehéz volt barátkozni, mert úgy éreztem, mintha kikerültem volna a társadalomból, bármennyire is próbáltam szocializálódni.”

Egy másik azt mondta: „Egyszerűen csak elszigetelve éreztem magam, mert csak körülbelül négy hónapig voltam az országban, és bár folyékonyan beszélek angolul, nem tudtam kapcsolatba lépni a körülöttem lévő emberekkel.”

Egy másik pedig így nyilatkozott: „Az, hogy egy másik országból jöttem, azt jelenti, hogy körülöttem mindenki hasonló , kivéve engem. Ez önmagában is ijesztő volt, és úgy érzem, mintha kilógnék, még mielőtt az összes fizikai különbséget számba vennénk.”

Nem egyszerű segíteni a migránsoknak megbirkózni ezekkel az érzésekkel. A nyelvi nehézségek és a kulturális különbségek jelentős akadályok lehetnek például a mentális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben.

Kutatásunk azonban potenciális megoldást kínál azáltal, hogy arra összpontosít, hogy a migránsok hogyan használhatják fel pénzüket mentális egészségüket javító módon. Ez olyan korábbi tanulmányokat fejleszt ki, amelyek rávilágítanak az „anyagi” vásárlások (például egy óra) és a „tapasztalati” vásárlások (például egy nyaralás) közötti különbségre.

Korábbi tanulmányok ismételten azt találták, hogy az emberek tartósabb elégedettséget és boldogságot érnek el a tapasztalatok szerzése révén, mert segítenek nekik kapcsolatba lépni másokkal.

Azt tapasztaltuk azonban, hogy a migránsok gyakran szívesebben költik pénzüket anyagi vásárlásokra, amelyek kézzelfoghatóak és jól láthatóak mások számára, mint a tapasztalati  ismeretekre. Azért vásárolnak dolgokat, hogy kapcsolatot létesítsenek célországuk fő sodrú kultúráival.

A mentális egészség javítására fordított kiadások

A korábbi kutatások szerint ennek az az oka, hogy a társadalmi kirekesztés elősegíti az anyagiasságot. Az elmélet szerint az anyagi javakat egyfajta „boldogság gyógyszerként” kezelik a magány elleni küzdelemben. Munkánk azt jelzi, hogy a bevándorlók számára előnyös lenne, ha a rendelkezésükre álló pénzből többet költenének tapasztalatok szerzésére, nem pedig anyagi vásárlásokra, hogy csökkentsék a magány érzését és fokozzák a kapcsolat érzését.

Korábbi kutatások azt is sugallják, hogy az úgynevezett „proszociális vásárlások”, amelyek másokra költenek, nem pedig magunkra, boldoggá tehetik az embereket. Segíti az embereket, hogy kapcsolatba lépjenek másokkal, és elősegíti az intimitást. Ez különösen fontos a bevándorlók esetében, mivel sokukat eredetileg az motiválta, hogy távol otthonuktól, megtalálják a lehetőséget az otthon maradt családtagok anyagi segítésére.

A proszociális vásárlások azt az érzést keltik az emberekben, hogy jótékony hatást gyakorolnak másokra, ami viszont növeli a társadalmi státuszt és pozitív érzéseket hoz. Tanulmányunk pedig azt tapasztalja, hogy a proszociális vásárlások még a tapasztalati vásárlásoknál is hatékonyabban növelik a migránsok boldogságát.

A megélhetési költségek globális válsága idején azonban ez a fajta költekezés (és valójában az összes többi fajta) kétségtelenül szűkül. Ezért a vele járó pszichológiai és társadalmi előnyök veszélybe kerülnek, nemcsak a migránsok, hanem mindenki más számára is.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________