DER SPIEGEL: Drosten professzor, Charles E. Rosenberg amerikai orvostörténész egyszer azt írta, hogy „a járványok általában nyöszörgéssel végződnek, nem robajjal”. Januárban reményt keltett bennünk, hogy hamarosan véget érhet ez a nyöszörgés. Azt mondta, hogy az év végére elérjük az endemikus állapotot, hogy gyakorlatilag ezen a cél felé tartunk. Még mindig így látja a helyzetet – vagy szeretné megragadni az alkalmat, hogy kijavítsa magát?

Drosten: Tényleg így mondtam? (nevet)

DER SPIEGEL: Igen.

Drosten: Abban az időben feltételeztem bizonyos alapvető feltevéseket, hogy például következetes politikai irányvonal lesz a világjárvány elleni védekezésben, megjelenik egy hatékony frissített vakcina, és hogy a vírus nem fog sokat változni. Egyébként persze nem úgy van, hogy az endémiás állapot hirtelen bekövetkezik, és olyasmit ünnepelhetünk, mint az endémikusok világnapja. Különben az endemikus állapot definíció kérdése. Akkor érjük el, amikor egyre kevesebben érzik a világjárványt mindennapi életükben.

DER SPIEGEL: Az Omikron vakcina kifejlesztése a vártnál nehezebbnek bizonyult.

Drosten: … és kevesen számítottak ilyen gyors vírus mutációra. Amikor megjelent az Alfa variáns, az számomra nagyon meglepő volt. Amikor a Delta megjelent, eleinte szkeptikus voltam. Aztán az Omikronnal újra át kellett orientálódnunk, és január óta már új Omikron alvariánsok is megjelentek. Szóval igazából szeretném kijavítani magam. Már nem hiszem, hogy az év végére az a benyomásunk lesz, hogy a járvány véget ért. A nyöszörgésről szóló rész igaz: tovább fog tartani.

DER SPIEGEL: Az esetszám ismét emelkedik. Mi a legújabb előrejelzés? Mi a várakozás?

Drosten: Valójában ismét exponenciális növekedést tapasztalunk az esetek számában – a BA.5 alvariáns rendkívül fertőző, és az emberek ezzel egyidejűleg elveszítik a legutóbbi oltásuk nyújtotta védelmet. Bízom benne, hogy az iskolai nyári szünet némileg visszafogja a növekedést, de attól tartok, hogy szeptembertől nagyon magas lesz az esetszámunk. Más országokban is megfigyelhető, hogy a kórházba kerültek és az elhaltak száma ismét emelkedik. Sajnos ez itt is így lesz. Összességében azonban sokkal kevesebb ember fog súlyosan megbetegedni és meghalni, mint 2021-ben. Ennek ellenére nem normális, ha ennyi ember beteg. Ha a döntéshozók nem tesznek semmit, akkor sok betegséggel összefüggő hiányzás lesz a munkahelyen. Ez valós probléma lesz, amely nemcsak az érintetteket, hanem az amúgy is megszorongatott gazdaságot is megterheli. Nem beszélve a hosszú COVID-ról, amit nagyon komolyan kell venni.

DER SPIEGEL: Jelenleg a Twitteren terjed az az ajánlás, hogy az emberek nyáron szándékosan fertőzzék meg magukat, hogy télen immunisak legyenek. Mi a véleménye ezzel kapcsolatban?

Drosten: Ez abszolút nonszensz. Nem lehetséges, hogy nyáron annyi ember fertőződjön meg, hogy télen csökkentse a koronaszámot. Ez tavaly Nagy-Britanniában is meglátszott: ott nyáron a labdarúgó Európa-bajnokság miatt lazítottak az intézkedéseken, és rengeteg volt a fertőzések száma – a következő ősszel és télen azonban még magasabb volt a súlyos megbetegedések és halálozások száma, mint Németországban, és ez annak ellenére volt, hogy a lakosság körében jobb az átoltottság. A nyári fertőzéseknek nem volt kedvező téli hatása. „Nincs olyan ok amiért az embernek szándékosan meg kell fertőznie magát!”

DER SPIEGEL: Azt mondta tavaly ősszel, hogy előbb-utóbb mindenkinek meg kell fertőződnie, és ez a védőoltás alapján indokolt lenne. Azt mondta, hogy a fertőzés nyálkahártya-immunitást fejleszt ki, amely megvéd a további fertőzésektől. Sokan ezt bátorításnak vették, hogy elkapják a betegséget. Tényleg így gondolta?

Drosten: Semmi esetre se fertőzze meg magát szándékosan! Továbbra is kerülnie kell a fertőződést, amennyire csak lehetséges, a hosszú COVID kockázata miatt. Sajnos azonban a fertőzés hosszú távon elkerülhetetlen. És fokozatosan kialakul egy nyálkahártya-specifikus védelem, amitől azt feltételezem, hogy az általános populáció immunitása ellenállóbbá válik. Másrészt, amint azt most látjuk, a vírus is változik, és egyre jobban menekül az immunválasz elől. Feltételezem, hogy előbb-utóbb kialakul egy új egyensúly. A populáció immunitása az oltás és a fertőzés révén végül olyan erős lesz, hogy a vírus jelentősége elhalványul. Akkor az endemikus állapotba kerülünk.

DER SPIEGEL: Mikor lesz?

Drosten: Nehéz megmondani. A legrosszabb esetben még néhány télre is eltarthat.

DER SPIEGEL: Úgy tűnik, hogy az emberek az Omikron variánssal való fertőzés után sokáig nincsenek megvédve az újrafertőződéstől. Egyáltalán, működik a nyálkahártya immunitása az Omikron esetében?

Drosten: A gyakori újrafertőződés egyik oka valószínűleg az, hogy az Omikron nem szaporodik annyira a tüdőben, mint a korábbi variációk, többnyire a felső légutakban marad. A tüdő fertőzései erősebb immunválaszhoz, később pedig kifejezettebb immunitáshoz vezetnek. Úgy tűnik, hogy az Omikron esetében nem ez a helyzet, legalábbis a BA.1 és BA.2 alvariánsok esetében nem. Még a lakosságban endemikusan keringő szezonális koronavírusok ellenére is rendszeres újrafertőződést tapasztalunk a felső légutakban. A Németországban nemrégiben dominánssá vált Omikron BA.5 alvariáns esetében a jelek szerint ismét erősebben hat a mélyebb légutakra, így a fertőzés után az immunitás is erősebb lehet. De erről még hiányoznak a pontosabb ismereteink.

DER SPIEGEL: Ha a BA.5 súlyosabban érinti a tüdőt, akkor innentől számíthatunk ismét súlyosabb betegségre?

Drosten: Nem hiszem, hogy újra zsúfolt intenzív osztályokat fogunk látni, de a dagály ismét a betegségek irányába fordul. Nem igaz, hogy egy vírus az evolúció során automatikusan egyre ártalmatlanabbá válik, ahogy egyesek állítják. Ettől még jobban aggódom az ősz miatt. Sőt, az influenza is további tényező lesz, amint az az ausztrál tél pillanatában is látható.

DER SPIEGEL: Ön azt mondta, hogy hosszú távon nem kivitelezhető a lakosság nagy részének hathavonta történő beoltása a COVID ellen. Miért nem?

Drosten: A pénzügyi és logisztikai kérdések mellett a fő tudományos probléma, az úgynevezett eredeti antigénbűn. Ezért lehet, hogy az oltások közötti időintervallumnak hosszabbnak kell lennie.

DER SPIEGEL: Meg tudná magyarázni?

Drosten: Az eredeti antigénbűn az influenzából ismert jelenség. A SARS-CoV-2-re vonatkoztatva ez azt jelentené, hogy az új vírusváltozatok elleni vakcinák esetleg nem, vagy rosszul fognak működni ezekkel az új variánsokkal szemben, mivel még mindig elsősorban a SARS-CoV-2 eredeti törzse ellen fejlesztenek antitesteket, azaz ha az immunrendszert erre a típusra képezték ki a kezdeti immunizálások során. Ezt jelenleg elméletben vitatják – és sajnos gyakran használják érvként a védőoltás ellen. Másrészt az a kérdés, hogy az eredeti antigénbűn valóban releváns szerepet játszik-e a SARS-CoV-2-ben, ha az oltások közötti intervallum elég hosszú. Hajlamos vagyok azt hinni, hogy nem. Azt ugyanakkor még nem tudni, hogy valójában mennyi időnek kell eltelnie az oltások között. „A nyálkahártya-oltásnak vannak nagyon ígéretes megközelítései, például az orrspray.”

DER SPIEGEL: Tehát az embereket ősszel be kell oltani az Omikron kombinált vakcinával vagy sem?

Drosten: Én megtenném. Ezt az oltást csak 70 év felettieknek tervezik, és én még nem vagyok ennyi idős. De még 50 éves és idősebb korban is súlyos betegségeket tapasztalhatunk.

DER SPIEGEL: Javasolná a kombinált oltást akkor is, ha egy személyt már négyszer beoltottak?

Drosten: A kombinált oltás azoknak is előnyös, akiket négyszer oltottak be. Az immunitás súlyozása az Omickon felé várható vele, és gyanítom, hogy a hatás annál jobb lesz, minél hosszabb idő telik el az előző oltástól. Az aggódók azonban tájékozódjanak a korai kezelés új gyógyszereiről is – ezek már elérhetőek.

DER SPIEGEL: És mikor jönnek a jobb oltások?

Drosten: Vannak nagyon ígéretes megközelítések a nyálkahártya elleni védőoltásban, például az orrspray, amelyek erősíthetik a nyálkahártya immunitását és védelmet nyújtanak a fertőzésekkel szemben, de ezen a télen nem készülnek el. Összességében azonban továbbra is azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzetünk nem olyan rossz. Az a fontos, hogy sokkal jobban hasznosítsuk azt, amink van. Elsősorban természetesen a klasszikus védőoltást. Magától értetődik, hogy az idős embereket ideális esetben négyszer kell beoltani. Teljes mértékben ki kell használnunk a Németországban meglévő lehetőségeket a gyermekkori védőoltások terén; ez távolról sem történt meg. Mindenki másnak legalább háromszoros, kívánság szerint négyszeres oltást kell adnia, és úgy gondolom, hogy a munkáltatói szövetségeknek és a gazdasági tárcának is ezért ősz előtt még egyszer elő kellene írnia a vállalati koronavírus elleni védőoltást. „Amikor a helyzet megnehezül, még mindig hiszek a társadalomban rejlő jóban. A legtöbb ember észszerű magatartású. Összefognak, maszkot vesznek fel, és megteszik, amit kell.”

DER SPIEGEL: Hogyan fog ez működni?

Drosten: Egészen egyszerűen a bejelentéssel: „Kedves munkáltatók, ez a saját érdekük. Kérjük, segítsenek abban, hogy a munkaerő nagy részének ne kelljen otthon maradnia ősszel betegen. Most ismét hívja fel az embereket, hogy kapjanak védőoltást.” Tél előtt 40 millió embert kellene immunizálni vagy emlékeztető oltást adni. Ez valóban változást jelentene. Emellett még mindig túl keveset tudunk arról, hogy fertőzés esetén magas kockázatú betegként vírusellenes gyógyszert szedjenek.

DER SPIEGEL: Ha az oltási kampányok kudarcot vallanak, valóban azt gondolja, hogy az emberek a koronavírus elleni védekezési intézkedéseket betartanák, amelyekre a legrosszabb forgatókönyv szerint ismét szükség lenne, már harmadik éve?

Drosten: Amikor a helyzet megnehezül, még mindig hiszek a társadalom jó szándékában. A legtöbb ember észszerű. Mindannyian újra felvesznek egy maszkot, és megteszik, amit kell. Ebben egészen biztos vagyok.

DER SPIEGEL: Ön ahhoz a kisebbségéhez tartozik, akik soha nem szenvedtek SARS-CoV-2 fertőzést. Hogyan sikerült elkerülni?

Drosten: Nehéz megmondani. Eddig azt hiszem, csak szerencsém volt. Ritkán kerülök kockázatos helyzetekbe, de nem is vagyok túlzottan óvatos. Újra üzleti útra és étterembe járok, és ha egy nagyobb csoportban vagyok, ahol senki sem visel maszkot, akkor én se veszek fel. Nem akarok Dr. Strange lenni. De mindig igyekszem figyelmes lenni: ha például egy pékség vásárlója maszkot visel, akkor felteszek egyet, mert kockázatos beteg lehet. „A kutatás szempontjából ez a járvány minden bizonnyal egy életre szóló lehetőség volt számomra.”

DER SPIEGEL: Megtámadták és sértegették nyilvános szerepvállalása miatt, és halálos fenyegetéseket is kapott. Megbánta, hogy előrelépett?

Az interjú további része a tudós közéleti szerepléséről és az őt ért támadásokról szól, aminek számunkra nincs információs értéke.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________