Az emberek azon töprengenek, hogy a vírus nem evolválódhatna-e enyhébbé, de semmi ok nincs arra, hogy így történjen, nyilatkozott Dr. Stuart Campbell Ray, a Johns Hopkins University fertőző betegségek szakértője: „Nem hiszem, hogy bízhatunk abban, hogy a vírus a végén enyhébbé változik.”

Az RNS vírusok, mint például a SARS-CoV-2, állandóan mutálnak, a gazdasejt minden egyes reduplikációja alkalmat ad arra, hogy mutáció jöjjön létre. Bár lényegét tekintve a vírus nem élőlény, természetéből fakadóan mutál és evolvál. Amint megfertőzi a gazdasejtet, azonnal duplikálódik, ami a túlélésének a záloga.

Általánosságban az evolúció folyamán, ami gyorsabban reprodukál, és előnyösebbé válik, annak testvéreivel szemben előnye lesz. Vírusok esetében ez akkor következik be, amikor könnyebben fertőzővé válnak. Pontosan ezt láttuk a Delta és az Omikron esetében. De, miért ne tudna ez az Omikron még fertőzőbbé válni, majd később halálosabbá?

„Az Omikron a tüdőben jobban kapcsolódik a receptorokhoz egyetlen mutáció után.” – mondja Dr. Gerorge Rutherford a San Franciscoi Universty of California a fertőző betegségek és globális epidemiológia professzora. – „Néhány mutációs lépés után súlyosabb, halálosabb betegségé válhat, de vírusok esetében az evolúció szokatlan fordulatot vehet.”

Míg elvileg lehetséges, hogy az Omikron halálosabbá mutáljon, ez nem feltétlenül következhet be.

„Ami pedig a jóslatot jelenti, mi  fog az Omikronnal történni, nos felválthatja valamik teljesen más.” – állítja Rutherford, majd hozzáteszi: „az Omikronnal három lehetséges dolog fordulhat elő.” Ezek: (1)Az Omikron fertőzőbbé válik. (2)A megfertőzött személy két-három nap helyett tovább lesz szimptómamentes, és így több embernek adhatja át fertőzést. (3) Az oltással kialakított immunreakciót kikerüli.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________