Tibor bá’ online

A magyar sajtóban a Nagy Szifilisz Kísérletről egyetlen egy szó se esett, pedig az évtizedekig tartó, 1932-ben indult kísérletsorozat guatemalai folytatására mér fény derült. A kísérletet – ki más – az amerikai kormány rendelte el, azzal a céllal, hogy – az akkor még – gyógyíthatatlannak hitt betegség évtizedekig tartó lefolyását alaposan megismerhessék.

Dióhéjban: Az amerikai kormány Guatemalában több száz férfit tudtuk és belegyezésük nélkül, kísérleti célból, szándékosan szifilisszel megfertőzött, ami az „emberi jogok” szinte példátlan megsértése. Érdekes egybeesés, hogy a guatemalai kísérletet 1946-ban kezdték el, abban az évben, a mikor a Nürnbergi Pert befejezték, ahol az embereken végzett kísérletekért halálbüntetéseket szabtak ki. Amerika már akkor is törvények felettinek érezte magát.

Ha netán valaki nem tudná, a szifilisz (luesz, vérbaj) egy „ősi” nemi betegség, ami, a Salvarsan(1910), Neosalvarsan(1912) felfedezéséig nem, ezt követve is igen nehezen volt gyógyítható. [a penicillin viszont igen könnyen elbánik a betegséget okozó spirohétákkal). A betegség penicillinnel történő gyógyításának tanulmányozására, a guatemalai börtönökben élő rabokat összehozták szifiliszben szenvedő prostituáltakkal a foglyok megfertőzése céljából. Azonban a fertőzési ráta alacsony volta miatt az eljárást meg kellett változtatni. A férfiak nemi szervén nyílt horzsolásokat hoztak létre (a részletek nincsenek ismertetve), ami után szifilisszel fertőzött kondomokat osztottak nekik szét. Amikor ez se járt az elvárt eredménnyel, akkor szifilisszel megfertőzött injekciót nyomtak a gerincvelőjükbe. A fertőzés után a rabokat penicillinnel kezdték kezelni annak felismerése végett, hogy felmérhessék az antibiotikum hatását.

A fentiekben ismertetett esetet Susan Reverby, gyógyászattörténész robbantotta ki, aki vizsgálva az 1932-ben indított, hírhedt Tuskegee Szifilisz Tanulmányt kiderítette, hogy Guatemalában volt egy folytatás is. OK, de akkor mi történt Tuskegee-ben? A helység a déli szegénységben tengődő Alabamában van, ahol 1932-ben (Nagy Gazdasági Világválság kellős közepén) egy több évtizedet átívelő tanulmányt kezdtek, annak kiderítésére, mi a betegség folyamata (ami akár 30 évre is elhúzódhat), gyógykezelés megkísérlése nélkül.  400 szifilisszel fertőzött rabnak azt mondták, hogy „különleges kezelést” kapnak (ne feledjétek a neosalvarsan már létezett) a „rossz vérük” meggyógyítására. Ehelyett azonban csak placebót kaptak, a beígért gyógyítás elmaradt. Szifilisz okozta egészségromlásukat évtizedeken keresztül követve dokumentálták. Előrehaladott állapotban a szifilisz eltorzítja a testet, agylágyulást okoz, megvakít és rendkívülien fájdalmas. A bekövetkező halál egyike a legfájdalmasabbaknak. A kísérlet tizedik évében fedezték fel a penicillint, amit a rabok elől elhallgattak, és akkor se alkalmazták, amikor a néhány rab kifejezetten kérte a kezelést. A kísérlettel 1972-ben hagytak fel, amikor is újságírók felfedezték és közzétették az esetet. Egyes „vezetők” inhumánus mentalitására jól rávilágít a következő. Dr. Cutler a guatemalai projektum vezetője később csatlakozott a Tuskegee-i tanulmányhoz, aminek befejezése után 20 évvel, 1993-ban így nyilatkozott: „Fontos volt, hogy ne gyógyítsuk meg őket. Nem volt kívánatos a betegség meggyógyítására bevetni a penicillint, mert az megzavarta volna a tanulmányt.” De. Cutlernek eszébe se jutott, hogy a kísérlet elkezdésekor a szifilisznek nem volt megbízható gyógyszere, ami úgy-ahogy jogossá tette volna a kísérlet levezénylését önként jelentkezőkön. Azonban a penicillin felfedezése után már nem volt értelme kideríteni milyen szenvedések mellett halnak meg a szifiliszes betegek 25-30 évvel később, hiszen ez a sors már senkire se várt.

Zárszónak csak annyit, hogy az amerikai kormány számtalan esetben végzett embereken különböző kísérleteket a kísérleti alanyok tudta nélkül, és minden valószínűség szerint ebben a pillanatban is végez.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________