2021-01-28 nap bejegyzései

(3440) Agy és lélek

Jancsika gondolatai online (ismétlés)

 

Ha sokat dolgozik az ember súlyos betegekkel, akkor rájön, hogy amit mi emberi értelemnek meg szellemnek tisztelünk, az egy hihetetlenül ingatag, sérülékeny és könnyen elveszíthető valami. Itt az a helyzet, mint a kamra fibrilácionál: az agy szokott az a szerv lenni, ami a legtöbb esetben ELSŐKÁNT dekompenzálódik, és a betegek zavartak, öntudatlanok vagy sokszor akar agresszívak lesznek órákon belül. Összehasonlítva pl. a vesék esetében napokig tart, amíg egy akut veseelégtelenségnek súlyos, az egész szervezetre nézve karos következményei lesznek. Az agynak néha pár perc is elegendő.

Hol van az emberi “szellem” meg “én-tudat” meg “szuper ego” meg a többi kutyafüle egy agresszív, zavart, dekompenzálódott betegnél? Mi lesz ekkor a “lélekkel”? Hova lesz az a rengeteg vedikus bölcsesség meg filozófia ilyenkor?

Ha ezt átélted párszor, akkor belátod, hogy az agy, benne az emberi intelligenciával és pszichével pontosan olyan szerv, mint a többi: hihetetlenül kiszámíthatóan működik, és nincs benne semmi fennkölt vagy spirituális. Egyszerűen arról van szó, hogy van egy bizonyos mennyiségű kapacitása, ami egészséges embereknél valamivel meghaladja azt a szintet, ami a mindennapos társadalmi élethez szükséges. De ha valami miatt ez a kapacitás beszűkül, akkor pillanatok alatt elvesznek a magasabb rendű funkciók, és marad a “hüllőagy”, a jóval primitívebb motivációkkal és reakciókkal: zavartság, agresszió, értetlenség, mentális és kognitív deficit.

Szinte pontosan ugyanaz a helyzet, mint mondjuk a tüdő esetében: egy egészséges tüdő képes rá, hogy normális fizikai aktivitás mellett ne legyen légszomjad. Ha fitt vagy, megnövekedett terhelés mellett sincs légszomj, lefuthatsz akár egy maratonit is, mégis kapsz levegőt. Ha viszont jön valami betegség, akkor mar a puszta ágyban fekvést se bírsz ki súlyos légzési nehézségek nélkül. Az agy is pontosan ilyen. A legtöbb ember tud beszélni, írni-olvasni, a többi emberrel bizonyos magatartásformák betartása mellett együtt élni. Egyesek meg ennél magasabb funkciókra is képesek, mondjuk, differenciálegyenleteket oldanak meg vagy arról filozofálgatnak, hogy “hol lakik a szuper ego”. De ha a kapacitások elkezdenek kicsúszni a lábunk alól, akkor mindig kérlelhetetlen bizonyossággal tűnnek el a funkciók egymás után, míg a végére csak a vegetatív működés marad. Vagy sokszor meg az se.

Azt mondod, hogy ebből is látszik, hogy nem a test az “Én”. Hisz élet funkciókat mutat, de nincs ott az “Én” mindeközben.

Lófaszt. A test MAGA az én. Ha a tested nem működik rendesen, az “én” se fog. Pont ezt bizonyítottam a fentebb. Ha tüdőgyulladást kapsz, és az endothelialis diszfunkció miatt megváltozik a keringésed, az agyad piszkos gyorsan robban lefelé. A lét meghatározza a tudatot. Minden más süket, üres duma.

Az alvás is példa erre. Az alvás az agynak biokémiai szükséglete. Olyan, mint a diasztolé a szívnél. Én nélkül nem működik.

Azt kérdezed, netán egy magasabb rendű dolog ez a fránya tudat, ami figyeli mindezeket.

Pont fordítva. A tested működése meghatározza a tudatod működését. Ha a tested nem működik jól, a tudatod se fog. A tudat voltaképpen nem más, mint a környezet ingereire adott válaszképesség. Ha az agyad csak “fél gőzzel” tud működni, akkor a válaszképesség nagymértékben csökken, és bizonyos helyzetekre képtelenné válsz adekvát választ adni.

Tudok-e arról, hogy létezhet-e olyan állapot, amikor a hüllőagy motivációi (mint a támadás/menekülés, éhség, stb.) is megszűnnek, de ezzel együtt az illető mégis tudatánál van?

Ami azt illeti hallottam már ilyenről, de látni még nem láttam.

Amit láttam például, az a katatónia: az illető totál “lezár”, mindenféle kapcsolatot elveszít a külvilággal. Ez a skizofrénia végstádiuma egyébként.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!