2021-01-01 nap bejegyzései

(3412) A hiszékeny ember

Tibor bá’ online

 

A nyugati ember számára (és minden ellenkező híreszteléssel szemben mi is ide tartozunk) a vallás az Ó és Újszövetséget magában foglaló Bibliában lefektetett tanokat jelenti, hite pedig a bibliai teremtő istenhez kapcsolódik. Mi tehát vagy hiszünk a Bibliában vagy nem. Szerencsénkre a zsidók már több ezer évvel ezelőtt is olyan „modernek” voltak, hogy egyetlen egy istenhez kötötték a világ teremtését és elég koherens mesét találtak ki hozzá, úgy hogy az, kisebb-nagyobb foltozgatással mind a mai napig fennmaradhatott. Ugyanis a Teremtés könyve jóindulatú allegóriákkal még a hinni akaró természettudósok torkán is lenyomható.

Az természetesen más kérdés, hogy a római katolikus egyház az újszövetségi mesével, nem utolsó sorban az elképesztő maradiságával saját létét csak azért nem veszélyezteti, mert a Föld lakósságának egy jelentős része még ma is primitív, tanulatlan állapotban tengeti életét. Az európai feudalizmust oly jól kiszolgáló egyház most Afrikában és Dél Amerikában biztatja a kisemmizett embermilliókat, hogy nyugodtan tűrjék a Tőke kizsákmányoló hatalmát, amiért cserébe a Másvilágon övék lesz az örök boldogság. Ezzel a maszlaggal az embereket a fejlett országokban már nem lehet megetetni, kivéve az USA 70 százalékát, nem véletlen tehát, hogy a Amerikába a dúsgazdag felső tízezer a keresztény fundamentalizmus bástyája, míg az életét lassan már nyomorszinten tengető, felvilágosodott 30-40 millió állampolgár nagy ívben tesz a vallásra.

Mindennek ellenére a nyugati világ embere a vallás alatt valamifajta keresztény, azaz bibliára támaszkodó hitet ért. Ebből egyenesen következik, hogy az istentagadók a Bibliát kritizálják, a hívők pedig a Bibliára hivatkoznak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a 6 és félmilliárd lelket (bocs. a szójátékért J) meghaladó emberiség teljes egészébe behúzható ezen ernyő alá. Éppen ezért szükségesnek tűnik néhány világvallás körvonalazása a diverzifikáció bemutatása céljából. A teljesség kedvéért kezdjük mindjárt a kereszténységgel.

A kereszténység

Keresztényeknek a bibliai Újszövetségben szereplő Jézus Krisztus követőit nevezzük. Jézus egy vándor prédikátor volt, aki kétezer évvel ezelőtt a Palesztina elnevezésű romai provinciában élt és megközelítőleg 3 éven keresztül hirdette tanait, amíg keresztre nem feszítették, megközelítőleg I. u. 30-ban. Jézus apostolai és tanítványai a tanokat tovább hirdették, melyek mélyreható szociális tartalmuk miatt gyorsan terjedtek a Római Birodalomban, ahol a kezdeti ellenállás után 380-ban Konstantin császár állami vallássá nyilvánította. A vallás hirdetői szinte az első perctől fogva kötelességüknek érezték hitük terjesztését, számtalan esetben akár erőszakos eszközökkel is. Nem véletlen, hogy napjainkban a mintegy 2 milliárd hívővel, a világ legnépesebb hitének nevezhető.

A történelem folyamán a kereszténység többször is szétvált, és számtalan szekta keletkezett. Az eredeti hit „jogutódja” a romai katolikus anyaszentegyház mintegy 1 milliárd hívőt tarthat számon. A három fő mellékág: VIII. Henrik angol király által létrehozott Anglikán vallás, Luther Márton német reformátor tanait követők az evangélikusok, míg Kálvin János tanait magukévá tevők a reformátusok. A körvonalazott fővonulatokon kívül számtalan olyan szekta jött létre, melyek mindegyikének a Biblia képezi a spirituális alapját. Ezeknek némelyike a hagyományos európai normák szerint morálisan teljesen elfogadhatatlan.

Az iszlám

Allah követőinek száma a világon 1,3 milliárdra tehető, ami a kereszténység után a Föld második legnépesebb, míg a követőik számát tekintve a leggyorsabban terjedő vallás. Az elmúlt években legnagyobb mértében Afrikában tudott terjeszkedni, és meglepő módon Közép Ázsiában a volt Szovjet Unió hajdani tagállamaiban.

Az iszlám kifejezés tartalma „az isteni akaratnak való teljes alávetettség”. Az a hívő ember, aki ennek eleget tesz, az muzulmán. A muzulmán hitt követői nem fogadják el a „mohamedán” elnevezést (amit a keresztények akasztottak a nyakukba), mert Mohamed próféta maga nem isten, mindössze a muzulmán hit megalkotója.

Kevesen tudják, hogy a muzulmán hit alapjai is a zsidó-keresztény Bibliából származnak. Az i.u. 570-ben, Mekkában született és i.u. 632-ben Medinában elhunyt Mohamed próféta látomásai Gábriel arkangyallal kapcsolatosak. Az igazhitű muzulmának Allah az istene és Mohamed annak prófétája. Szent könyvük a Korán, amiben 114 fejezet (sura) található. Az iszlámhívők is hisznek a halál utáni életben, a paradicsomban és a pokolban. Az iszlámvallás öt támasza a következő: 1) Allah az egyedüli egy isten, és Mohamed az ő prófétája. 2) A napi ötszöri imádkozás. 3) Alamizsna adása. 4) A „Ramadan” hónap alatti böjtölés. 5) Mekka városába zarándoklás legalább egyszer a hívő muzulmán élet folyamán. A mindennapi életben az imádság (salat) minden felnőtt muzulmán részére kötelező, amit naponta ötször kell megejteni, méghozzá „tiszta” helyen, amit egy kis méretű, maguknál tartott szőnyeggel biztosítanak. Imádság előtt a muzulmán hívő leteríti az imaszőnyegét és arra térdelve Mekka felé fordul. Gyülekezeti imádkozást a mecsetekben végzik. Az imára való gyülekezést a minaretnek nevezett toronyszerű épület tetejéről kürtölik szét.

Sok mindent megmagyaráz, ha figyelembe vesszük, hogy a muzulmán hit szorosan összeköti a mindennapi életet a politikával és a hittel. A Korán nem csak vallásos utasításokat ad, de beleszól az életvitelbe is, ami sajnálatos módon lehetetlenné teszi az iszlámkövetők lépéstartását a társadalmi fejlődéssel, illetve más társadalmakba való beilleszkedésre. A vallás és a mindennapi élet szoros összefonásának eredménye az iszlám fundamentalizmus létrehozása és terjeszkedése, aminek végső célkitűzése a vallás valamint a politika egyesítése, és globális elterjesztése az iszlám törvények szerint. Az csak természetes, hogy a fundamentalista iszlám ellenzi a nyugati befolyást, és élesen tiltakozik a vallás és az állam szétválasztása ellen. Az már csak ráadás, hogy a nyugati, hedonisztikus életstílust (az élet adta örömök kihasználását, az élet élvezését) elutasítják. [Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezekből a tételekből világosan kiderül az iszlám és a nyugati életforma inkompatibilitása, ami felveti a nyugati politikusok felfoghatatlan felelőtlenségét a muzulmán hívők Európába történő beengedésével kapcsolatban.]

A muzulmán hitnek két, egymással élesen szembeforduló ága van: szunniták és a síiták. A szunniták Ali bin Abi Talib nevű 4. kalifát imádják. Aki Mohamed leszármazottja. A síiták ennél kevésbé dogmatikusak, és elfogadnak olyan vallási vezetőket is, akik nem közvetlen leszármazottai Mohamed prófétának. A síiták főbb bástyái: Irán 60 millió követővel, Pakisztán 20 millió követővel és Irak 15 millió követővel.

Az iszlámmal foglalkozva, most, 2009-ben, külön ki kívánok térni az amerikai neocon (új konzervatív) vezetők érthetetlen magatartására a muzulmán országokkal folytatott konfliktuskezeléssel kapcsolatban. A jelek szerint egyszerűen nincsenek tisztában az ellenfél mentalitásával, magukból kiindulva érthetetlenül állnak szembe például az öngyilkos merénylők jelenségével. Ennek oka, hogy a keresztény Biblia világosan kimondja, Isten az embernek szabad akaratot adott. Ez a szabad akarat ad „jogalapot” istennek, hogy a bűnös megbűnhődjön. A judaizmus alapjait lerakó zsidó főpapoknak volt annyi sütnivalójuk, hogy ez csakis így működhet. Ha az ember mindössze egy isten által mozgatott bábú, akkor aligha lehet számon kérni tetteit. Igen ám, de mit mond az iszlám? Vesd magad alá isten akaratának! Nincs tehát keresztényi szabad akarat, van helyette isteni akarat, ha úgy tetszik egy isteni nagykönyv, amiben benne van minden egyes igazhívő sorsa. Az egyén nem irányítja sorsát, hanem megéli azt, amit Allah rászabott. Ebből adódóan egy igazhitű muzulmán félelmetes ellenség lehet, (és volt is a középkori hódítások alkalmával), hiszen nincs mitől tartania. Ha isten számára úgy rendelte, hogy békés öregként megéri a 100 évet, akkor 20 évesen nyugodtan szembeszállhat, akár puszta ököllel is, egy modern izraeli tankkal.

Az erre vonatkozó mese egyik verziója szerint az egyik kalifa szolgája találkozik a Halállal, aki közli vele, hogy az urával akar beszélni. A szolga rohan az urához és jelenti, hogy itt van érte a halál. A kalifa lóra pattan és egész napi vágta után, este megérkezik Bagdadba, ahol a város kapujában vár rá a halál. A holtfáradt kalifa csodálkozására a Halál megszólalt: reggel csak figyelmeztetni akartalak, számodra az van megírva, hogy ma este végkimerültségben meg fogsz halni Bagdad kapujában.

Judaizmus

A harmadik, de kronologikus sorrendbe véve az első monoteista (egy istenben hívő) vallás. Hívei számát tekintve a világvallások közül a legkisebb. A mintegy 13 millió zsidó az egész világon szétszóródva él. Ebből a zsidó államban, Izraelben 5,3 millióan képezik a legnagyobb tömörülést. A zsidók magukat „Izrael fiainak” (Ben Izrael) nevezik. Felfogásuk szerint Isten szövetséget kötött Ábrahám, Izsák és Jákob patriarchákkal. A zsidók az istent a világ urának tartják, magukat pedig az isten által kiválasztott népnek. A zsidók hite szerint az isten a Szinai hegyen Mózesnek átadta törvényeit (Tora), ami nem csak a keresztények által is jól ismert Tízparancsolatot tartalmazza, hanem 613 tilalmat is.

A szabály szerint zsidó az, akinek szülőanyja zsidó, illetve, aki a vallás törvényei szerint felveszi a zsidó hitet. A zsidó hit felvétele után a prozelita (megtért) zsidóvá válik felruházva azonos jogokkal és kötelességekkel. Manapság a zsidók diaszpórákban élnek. Miután feltevéseik szerint i.e. 586-ban a babiloniak meghódították a zsidó államot, illetve azt követve, hogy i.u. 70-ben a romaiak lerombolták a jeruzsálemi templomot, a zsidók földönfutókká váltak. A jeruzsálemi templom lerombolása és Júdea meghódítása a zsidó történelem legnagyobb tragédiája, amiről minden évben augusztus 9-én emlékeznek meg egész napos gyásszal összekötött böjtöléssel. A mai Izraelen kívül a legnagyobb zsidó közösség az Amerikai Egyesült Államokban él, mintegy 5 millió. Ezen kívül élnek zsidók Dél Amerikában, Oroszországban és európai nagyvárosokban. A II. Világháború folyamán a Nácik mintegy 6 millió zsidót gyilkoltak le különböző haláltáborokban. Ennek statisztikai következménye, hogy míg 1933-ban Németországban 570.000 zsidó élt, ebből a háború végét mindössze 20.000 élte meg. Magyarországon körülbelül 100.000 zsidó él, ami a környező országokhoz viszonyítva a legszámosabb. Nem lenne teljes a kép, ha a fenti „hivatalos” adatokat nem egészíteném ki kevésbé „hivatalos” tapasztalati tényekkel. Középiskolás koromban az egyik zsidó osztálytársnőm édesanyja meghalt, akinek temetésére az osztályból néhányan elmentünk. Az eseményre 1950-ben került sor, tehát több mint egy fél évszázaddal ezelőtt. A megásott sír mellé fel volt állítva egy hordozható tábla, amin messziről is jól látható, hatalmas héber betűkkel egy ima volt felírva, nyilvánvalóan azok részére, akik az imát nem tudták fejből. Legnagyobb meglepetésemre (mert, hogy az én családomban a Miatyánkot, az Üdvözlégy Máriát, vagy a Hiszekegyet mindenki kívülről fújta) a gyászoló zsidó gyülekezetből az imát senki nem ismerte, néhány 70 körüli idős rokon (akik 1880 környékén születhettek) a tábláról olvasva együtt imádkozott a rabbival. Az 50 körüliek (akik 1900 környékén születhettek) nem néztek a táblára, feltételezhetően, mert nem tudták elolvasni a héber szöveget, ezért csak motyogtak. Az ennél fiatalabbak pedig néma csendben álltak. Ismeretségi körömben tudok olyan haláltábort megjárt zsidóról, aki a kádári évek alatt egyetlen egyszer nem járt zsinagógában. Viszont a rendszerváltás óta kóser hentesnél veszi a grillcsirkét (háromszoros áron). Rákérdeztem, mitől lesz kóser egy grillcsirke? Nem tudott rá válaszolni. Zsidó ismerőseim hanukáznak, majd néhány nappal később felállítják a karácsonyfát is.

Magyarországon rasszista csoportok néhány tucat zsidó politikus és újságíró nevét és címét közzé tették (nehéz megérteni, hogy miért). A pellengére állított „zsidók” egyike se vallásos. Akkor mitől zsidók? Közvetlenül a rendszerváltás után született a megállapodás, az a zsidó, aki zsidónak tartja magát. Érdekes módon 1942-ben senkitől se kérdezték meg, hogy zsidónak tarja-e magát. Akkor most, hogy állunk ezzel a kérdéssel? Segítséget kell kérnem Gilad Atzmon-tól[i], aki szerint (és vele tökéletesen egyetértek) a zsidó lét megfogalmazása igen széles skálán történhet, mert belefér a különböző kulturális megnyilvánulás, megkülönböztethető csoportok, egymástól eltérő hitek, egymással szemben álló politikai pártálláshoz tartozás, különböző társadalmi osztályhoz tartozás és eltérő etnikum jegyei. Mégis van közöttük egy intellektuális, spirituális és mitologikus kollektív kapocs, ami a zsidó létnek erős identitást ad. Természetesen szó sincs faji vagy etnikai kategóriáról, annak ellenére, hogy a zsidó azonosság faji és etnikai orientációval bír, mégis, egy körülírható, homogén csoportról szó sem lehet. Egyes vélemények szerint a mai zsidóság az izraelita vallást követő ősök leszármazottai. Ez természetesen csak részben igaz, csak kevés zsidó izraelita. Továbbmegyek, a magát büszkén zsidónak vallók legnagyobb részének fogalma sincs az izraelita vallásról (amint erre fentebb több példával kitértem). Sőt, számtalan zsidó egyenesen ateista és vehemens ellenlábasa az izraelita vallásnak. Ha tehát a zsidó lét nem jelenti az izraelita vallás követését, akkor pontosan mi is határoz meg egy zsidót? Született volna egy új vallás vagy ideológia, esetleg mindössze egy különleges elmeállapot?

  • Tegyük fel, hogy a zsidó lét egy vallás követése. Akkor fel kell tennünk a kérdést, milyen vallás? Mit foglal magában? Miben nyilvánul meg? Miben hisznek követői?
  • Tegyük fel, hogy a zsidó lét egy ideológia követése. Ebben az esetben fel kell tennünk a kérdést, mi is ez az ideológia? Megfogalmazzák-e ezt az ideológiát? Merev és megváltoztathatatlan ez az ideológia? Törekszik-e egy új világrendre? Mi a célkitűzése, béke vagy erőszak? Van-e univerzális üzenete az emberiség számára, vagy csak egy újabb, ember csoporttól származó manifesztum?
  • Tegyük fel, hogy a zsidó lét nem más, mint egy elmeállapot. Nos, ha így van, akkor meg kellene tudnunk, hogy racionális-e vagy irracionális? Megfogalmazható-e ez az elmeállapot vagy sem?

Mindezeket átgondolva az ember igaz szívvel arra gondol, hogy némi eséllyel a zsidó lét egy érthetetlen hibrid állapot, mert egy időben lehet vallás, ideológia és elmeállapot is. Yeshayahu Leibowitz[ii] filozófus és egyben ortodox zsidó, volt az első, aki kijelentette: „Az izraelita vallás 200 éve halott. Ma már a világ zsidóságát semmi más nem tartja össze, csak a Holocaust.” Vizsgáljuk meg közelebbről a témát! A Holokaust egészen biztos sokkal több, mint egy történelmi esemény, és valóban tartalmazza az alapvető vallásos elemeket. Meg vannak a papjai (Shimon Wiesenthal, Elie Wiesel, stb.)[iii], és a profétái (Shimon Peres, Benjamin Netanyahu)[iv], akik megjósolják a bekövetkezendő iráni atomcsapást. A Holokaust vallásnak van kialakult rítusa (auschwitzi zarándoklás, megemlékezések az évfordulókról). Léteznek ezoterikus szimbólumok: kapo (a haláltáborok zsidókból toborzott rendfenntartói, akik nem egyszer a náciknál is kegyetlenebbek voltak), gázkamra, kémény, hamu, Musselmann (a haláltáborok „élőhullái”), stb. Megvannak a szentélyek, templomok: Yad Vashem (A holokaust áldozatainak és hőseinek az izraeli emlékhatósága, holokaust múzeum. A holokaust vallás annyira koherens, hogy megvannak saját antikrisztusai is, azok, akik tagadják a holokaust létezését.

Jó hazai illusztráció az a tény, hogy Deutsch Für Tamás (mára a „Für” sztornó), ismert és aktív Fideszes politikus a Holokaust megemlékezésének napján a dohány utcai zsinagógában könnyes szemekkel vett részt a ceremónián. Ehhez tegyük hozzá, hogy a Fidesz Polgári Párt a kezdeti időben erősen vallásellenes volt. Egészen az utóbbi időben pedig, a magyarországi fasisztoid szélsőjobbnak szellemi partnere. Másik meglepő saját tapasztalatom a ”rasszista” fogalommal kapcsolatos. Baráti társaságban arról volt szó, hogy a liberális magyar zsidók érthetetlen módon viszik túlzásba a cigányok védelmét. Ekkor megkockáztattam azon nézetem ismertetését, miszerint ennek oka az, hogy ösztönösen arra gondolnak, amíg a cigány biztonságban van, addig a zsidókhoz egészen biztos nem nyúlnak. Ez a vélemény meglepő reakciót váltott ki az egyik, haláltábort járt, idős zsidó nőből. Az illető felháborodott hangon ”kikérte magának”, hogy a zsidókat összevonjam a cigánysággal. A hölgy – életkorából kifolyólag – nem vette észre, hogy kitörésének alapja a cigányok ellen irányuló mélyen ülő rasszista előítélet.

Mindezeken felül a holokaust vallás politikailag és gazdaságilag erejét tekintve vetekszik a katolicizmussal. Sikerült elérnie, hogy több európai országban a holokaust „tagadása” köztörvényes bűnnek számítson, amiért több év börtönbüntetés is kiszabható. Ennek abszurditása normál körülmények között nem igényelne külön megvilágítást, de éppen az abszurditása miatt kell szót vesztegetni rá. Ugyanis, ha végiggondoljuk, egy ilyen törvény azt jelenti, hogy az állampolgárnak nincs joga hülyének lenni. Konkrétabban, a butaságért börtönbüntetés jár. Ha kijelenteném, hogy 1848-as szabadságharc valójában sose volt, az egészet Kossuth találta ki halála előtt 5 évvel, legrosszabb esetben az emberek elmebetegnek tartanának, de ezért semmi esetre se csuknának börtönbe. Ilyen önkényes hatalma a római katolikus egyháznak csak a középkorban volt, vagy napjainkban a muzulmán fundamentalista vezetés alatt álló országok zsarnokainak.

Érdekes, és nagyon friss adalék a judaizmussal/cionizmussal kapcsolatban. A Tel-Aviv University európai történelem professzora, Dr. Shlomo Sand szerint a „zsidó nemzet” fogalma egy olyan mítosz, amit alig több mint 100 éve találtak ki kizárólag azért, hogy az Izrael állam megteremtésének jogosságát bizonyítsák. Nézetének közreadása előtt Dr. Sand mindenre kiterjedő történelmi és archeológiai vizsgálatot folytatott nem csak a fentiekben vázolt állítás igazolására, de több más ellentmondásos „tény” cáfolására is. Állítása szerint a zsidók soha nem hagyták el a Szentföldet. A ma élő zsidók nagy többségének semmi történelmi köze sincs az Izraelnek elnevezett területhez. Dr. Sand szerint alig több mint száz évvel ezelőtt a zsidók úgy gondolták, hogy ők azért zsidók, mert egy közös vallás hívői. A XX. századfordulón a cionista zsidók ezzel a nézettel szembefordultak és belefogtak egy nemzeti történelem kitalálásába, belopva azt az ötletet, hogy a zsidók a vallásuktól függetlenül, mint „nemzet” léteznek. Ezt követte az a zsidó „kötelesség”, hogy a száműzetésből visszatérjenek az „ígéret földjére”, ami a judaizmustól teljesen idegen. A cionizmus megváltoztatta Jeruzsálemmel kapcsolatos képet is. Korábban Jeruzsálem volt az a hely, ahová vágytak, de nem ahol élniük kellett. A zsidók 2000 éven keresztül távol maradtak Jeruzsálemtől, de nem azért, mert nem tudtak volna visszatérni, hanem azért mert a vallásuk megtiltotta, hogy visszamenjenek még mielőtt a messiás megjelent volna. Bevallása szerint Dr. Sandot a legnagyobb meglepetés akkor érte, amikor a bibliai időkből származó archeológiai bizonyítékokat vizsgálta. Korábban csak úgy, mint minden más zsidó, magától érthetőnek vette, hogy a zsidók Júdeában éltek, ahonnan a rómaiak i.u. 70-ben elűzték őket. De miután elkezdte keresni a bizonyítékokat, rájött, hogy Dávid és Salamon királysága mindössze legenda volt. Ugyanez a helyzet a száműzetéssel is, állítja Dr. Sand. A zsidóságot nem lehet a helyére rakni száműzetés nélkül. De a történelemmel foglalkozó könyvekben a száműzetés leírásával kapcsolatban, semmi se található. Semmi. Az ok egyszerű, a rómaiak senkit se száműztek. Tény az, hogy a palesztinai zsidók majdnem kizárólag parasztok voltak, és a bizonyítások szerint a földjeiken maradtak. Egy alternatív elmélet sokkal valószínűbb. A száműzetés mítoszát a korai keresztények találták ki, hogy a zsidókat áttérítsék az új hitre. A keresztények a későbbi zsidó generációkkal el akarták hitetni, hogy őseiket Isten által elrendelt büntetéskén űzték el a földjeikről. Viszont ha nem volt száműzés, akkor hogy szóródott szét oly sok zsidó a világban, mielőtt a modern Izraeli állam biztatta volna őket, hogy térjenek „vissza”? Dr. Sand úgy gondolja, hogy közvetlenül a keresztény vallásalapítás előtt és után, Judaizmus egy prozelita vallás volt, mindent megtett az áttérítésért. Ezt a tényt a korabeli római könyvekben megemlítik. A környéken utazó zsidók próbálkoztak térítéssel Jemenben, az Észak-afrikai berbereknél, évszázadokkal később a Kazár birodalomban (ami napjainkban Oroszország déli része), ahol a teljes lakosság áttért, és belőlük lettek a közép- és kelet-európai askenázi zsidók. Ezzel kapcsolatban Dr. Sand felhívja a figyelmet arra a furcsa önámításra, amiben az izraeliek élnek. Nemrég az újságok beszámoltak új ásatási eredményekről, ami szerint a Kazár birodalom fővárosát felfedezték a Kaspi-tenger mellett. Ha viszont a zsidók többsége nem hagyta el a Szentföldet, akkor hová lettek? A választ az izraeli iskolákban nem tanítják, de a korai cionista vezetők, beleértve David Ben Guriont is (Izrael első miniszterelnöke) úgy gondolták, hogy a palesztinok az eredetileg ott élő zsidók késői leszármazottjai. Úgy gondolták, hogy a zsidók áttértek az iszlám hitre.

A téma természetesen jóval tovább lenne gördíthető, de nem célom a 13 millió zsidó hitének vagy hitetlenségének politikába hajló boncolgatása, hanem az Ember feltétel nélküli hajlandósága elhinni a bizonyíthatatlant.

Keresztény „osztódás”

Az előzőekben ismertetett vallásokat Magyarországon a „hagyományos” jelzővel szokás ellátni, ami nyilván azt implikálja, hogy kell lenni nem hagyományos egyházaknak is. Világviszonylatban beszélhetünk még jó néhány szektáról, amelyeknek valamilyen mértékben a biblia az alapja. Ilyenek a Metodisták, akik körülbelül 1725-től John Wesley tiszteletest követik. A Jehova tanúi, akiket Charles Taze Russell választott le 1844-ben az eredeti hitről, és az tette őket hírhedté, hogy saját gyermekeik egészségét veszélyeztetik elavult vallási nézeteik miatt. Az Adventisták 1863-ban alakultak meg, hisznek Jézus Krisztusban, és betű szerint értelmezik a Bibliát. Legfontosabb megkülönböztetésük az, hogy szombat az ünnepnapjuk. A Szcientológia vallást egy Ron Hubbard nevű amerikai alapította 1954-ben szigorúan üzleti alapon. A csatlakozó tagok tudományos módszerességgel vannak anyagilag kihasználva. Maga a szekta meglehetősen agresszív és igyekszik politikai befolyáshoz jutni. A Mormonok tanát 1830-ban hozta létre Joseph Smith. Legfőbb nevezetességük a többnejűség, amit 1890-ben hivatalosan „betiltottak”, de amit mind a mai napig töretlenül gyakorolnak. A Baptisták a szentháromság alapján élik hitéletüket. Legfontosabb tételük, hogy Krisztus megváltását az eredeti bűntől nem kell senkire ráerőszakolni. Mindenki saját elhatározásából keresztelkedik meg. A Kvékerek azaz a „barátok társasága” érdekessége, hogy elutasítják a szertartásokat. Szerintük mindenkinek magának kell megtalálni önmagában az istent. Görögkeleti vallás végeredményben a Krisztust követők 1054-ben történő kettéválás utáni keleti, Konstantinápolyhoz szakadt rész, amennyiben ezt szláv nemzetiségűek gyakorolják akkor Pravoszláv az elnevezés.

A szektaalapítás tulajdonképpen azóta „divat”, amióta vallásszabadság van. Magyarországon is összeállhat 100 ember, és abban hisz, amiben akar. Ilyen például a Hit gyülekezete, amit 1979-ben Németh Sándor alapított, és meglehetősen diktatórikus eszközökkel irányít. Mit ad isten, 1998-ban egy csoport szakított vele és létrehozta a Budapesti Autonóm Gyülekezetet. Az emberek hinni akarása, és e vágy egyesek által történő kihasználása a kizárólagos oka annak, hogy a világot százával lepik el a különböző szekták. Ezek egy része kifejezetten káros. Példának röviden megemlíthetem: AUM szekta, ami a buddhizmus tanaira épülő szekta. 1995-ben a tokiói metróban ideggázos merényletet követtek el. A Jombola kultusz követői hisznek egy erőben, amelynek segítségével át tudják alakítani magukat, macskává, kutyává vagy egyéb teremtménnyé. A szekta 1996-ban 30 emberáldozatot követelt. A Naptemplom Rendje (Order of the Solar Temple). Hittek abban, hogy a halál felszabadulás a test fogságából. Ez a francia-kanadai-svájci szekta 1994 és 1997 között kollektív öngyilkosságra utasították/beszélték rá tagjaikat. A Mennyek Kapuja (Heaven’s Gate) 1997-ben Kaliforniában 41 ember tömeges öngyilkosságát követte le Marshall Applewhite vezetésével, melyre előre tudatosan felkészültek. Téves nézeteik szerint a Hale-Bopp üstökös mögött UFO rejtőzködött, melyben földön kívüliek közeledtek a Föld felé, hogy kitelepítsék az “arra méltó” embereket. Sátánista Hasfelmetszők (The Ripper Crew) Robin Getch vezette szervezet az Amerikai Egyesült Államokban a nyolcvanas években működött, nézeteik hatása alatt sorozatgyilkosságot követtek el. Adolfo Jesús Constanza szektája vudu nézeteket vallott. 1989-ben harminc áldozatuk volt. Isten bárányai (The Church Of The Lamb Of God) 1960-tól Ervil LeBaron vezette új poligamista szekta. A szekta legtöbb tagja, saját felesége és gyermekek zöme tőle származott. Az Ervil LeBaron által elkövetett gyilkosságban elhunyt 20 ember a “többnejűség verseny” áldozatai voltak. Hippí-pünkösdista sey kultuszt David Brandt Berg alapította 1968-ban az amerikai Kaliforniában. Megengedett volt a házasságtörő heteroszexuális kapcsolat. (Házasok egyedülállókkal, valamint egymás gyermekeivel 18 éves kor után közösültek). 1969-ben a hippy-pünkősdista Charles Manson 9 gyilkosságot követett el. Magyarországon a szervezet „A Család” néven működik. A Szeretet Temploma (The Temple of Love) 1980 és 1999 között 14 halálos áldozatot követelt. A Holic csoport (Holic gruppe) leginkább a szülők kötelező meggyűlölése, a vagyon kötelező beszolgáltatása, alapvető szabadságjogok korlátozása, valamint a tagok leromlott mentális és fizikai állapota miatt (mely a kötelezően önsanyargató hitelvek következménye) a közvélemény, a sajtó illetve a tagok rokonai, ismerősei destruktív szektának tartja. A Népek Temploma (The People’s Temple), amit az 1970-es években Jones tiszteletes hozta létre és végeredményben a hívők lakóközössége volt a guyanai dzsungelben. 1978-ban a közösség 914 tagját tömeges öngyilkosságra kényszeríttették. Aki ellenszegült, azt agyonlőtték. A legújabb szekta a Christian End Times (Keresztények utolsó napjai), akik szerint Amerikát liberális csoportoknak álcázott sátáni banda irányítja. Miközben az „igazak” (vagyis ők) a végítélet eljövetelében reménykednek. Szóval az amerikai elnöknek csak meg kell  nyomni a piros gombot és kész J.

Különben a lista természetesen nem teljes, mert nem is lehet az. Ki tudja hány szekta létezik titokban vagy éppen jelentéktelenségben. Egy biztos, az emberi hinni akarás ,valóban „csodákra” képes.

Monoteista vallások összefoglalója

Az egy isten „ötlete” Ábrahámtól származik, és az egy istenben hívő vallások közös alapja a bibliai Ó-szövetség, aminek lényege, mint emlékezhetünk, a zsidó nép és Isten szövetsége. Ideológiai alapja pedig, hogy a teremtő isten Izrael népét kiválassza magának (nem tudni miért), kiváltságos helyzetben tartja, amiért cserébe Izrael népének „jól kell viselkedni”. Az csak természetes, hogy a nép és isten közötti kapcsolat a papokon keresztül történhet, amiért cserében a papoknak nem kell „vérednek verejtékével” keresniük kenyerüket, munka nélkül eltartja őket a nép. Ez a felállás természetesen csak addig működik, amíg a népnek jól megy a sorsa, de mi van akkor, ha nem. Háborús vereség, éhínség, szárazság, stb. stb., mind benne van a kalapban. A nép ebben az esetben számon kérheti a papokon, mi van az istennel kötött szövetséggel? Miért hagyta el isten az ő népét? Erre az esetre kellett kitalálni az isteni büntetést, de ez csak úgy volt lehetséges, ha előtte kitalálták a bűnt. A probléma tehát megoldódik: „Bűnösök vagytok, ezért isten elfordult tőletek.” Most már csak egyetlen egy probléma maradt, olyan tevékenységet kitalálni, amitől az embereket hiába tiltják, nem képesek engedelmeskedni. Ebben az esetben ugyanis lehetetlen nem bűnbe esni. Ha például kikiáltjuk a sertéshús fogyasztását bűnnek, akkor a nép nem eszik sertéshús, eszik helyette birkát. Nem követ el bűnt, nincs mivel magyarázni a csapást. De ha kitalálják azt a híres vagy hírhedt 6. parancsolatot: Ne paráználkodj, akkor megoldódott a gordiuszi csomó (néhány ezer évvel Nagy Sándor előtt J). A szex az egyetlen dolog a világon, amitől az embereket nem lehet eltiltani. Így már teljes rendszer. A nép állandóan paráználkodik, de az Isten elnéző. [Gondoljunk Lótra, aki saját lányával „hált”. Tehát Istent egyáltalán nem zavarta Lót vérfertőzése.] Amikor a népet éri valami csapás, akkor az addig elnéző isten egyszeribe haragra gyúl és a papok meg tudják magyarázni a csapást, sőt kigondolhatnak önmaguk részére valami előnyös dolgot, amivel az Isten kiengesztelhető. Ez a zseniálisan átgondolt rendszer aztán átöröklődött és beépült valamennyi monoteista vallásba.

Az eredeti egy Istent kitalálók leszármazottjai, mára már gyakorlatilag ateisák, 13 millió zsidót leszámítva, a keresztény világot és az iszlám hívőket egyaránt, durván 3 milliárd embert, azaz az emberiség felét évszázadok óta sújtja a Szinai hegyen kiötlött „Ne paráználkodj” mózesi parancsolat hozadéka, amit én egyszerű szavakkal „nemi erkölcsnek” neveznék. Nem kívánok a hit ismertetésétől túl messzire merészkedni, de az előzőekben leírt szavaimnak szeretnék két példával súlyt adni.

* A legtöbb keresztény (mondjam úgy, nyugati?) országban a házastársi hűtlenség egyértelmű válóok. Ami például az elkövető férj esetében igen komoly anyagi vesztességet jelenthet, Amerikában plusz egy politikai karrier kettétörését is.

* A muzulmán országokban a helyzet ennél is rosszabb. Szád Arábiában a házasságon kívüli szeretkezésért a nőket egyszerűen lefejezik.

Jól tudom, bennetek ez túl nagy megütközést nem eredményez, elsősorban azért, mert egy olyan országban nőttetek fel, ahol a judo-keresztény kultúrának évezredes hagyományai vannak. Más azonban a helyzet, ha ezt a monoteizmusból származó kellemetlen kinövést összehasonlítjuk az ázsiai vallásokkal, ahol a testi örömök szerzése nem csak nem bűn, de egyenesen kívánatos cél. Van itt azonban más is. Amikor Jézus követői létrehozták az Újszövetséget, akkor ebbe a monoteista elrendezésbe bedobtak egy svédcsavart. Jézusból istent akartak csinálni, de a monoteista elrendezést se akarták felborítani. Arról nem beszélve, hogy Máriát is meg kellett valahogy termékenyíteni, amit a Szentlélekre bíztak, elvégre Jézus önmagát nem termékenyíthette meg. Tessék, máris három istennél tartunk. Most jön a fából vaskarika. Egy isten van, de az egy istenben három személy van: az Atya, a Fiú ás a Szentlélek. Egy kicsit ugyan kusza, egy kicsit érthetetlen, de istennel kapcsolatban nem kell mindent érteni, tökéletesen elég, ha hiszünk.

Hinduizmus (Brahmanizmus)

A hinduizmus természetesen politeista (több istenben hívő) vallás. Követői nem érzik kötelességnek az istentől sugallt térítést, ezért hívei főleg Indiában találhatók. Ráadásul a vallás gyakorlásához nem feltétlenül szükséges egy pap. Minden hívőnek megvan a saját istene vagy istennője, de összeköti őket a mindent magában foglaló Lélekben való hit. A vallásnak nincs megnevezett alapítója, csak úgy van, és összefonódik az indiai társadalommal, illetve a társadalmi kasztokkal, amelyek egyike a „brahmana” vagyis papi kaszt. A papok létre hoztak szent könyveket, amikben vallásos előírások, szokások, rítusok és mitológiai formációk vannak összegyűjtve. Erre szükség is van, mert a hinduizmuson belül elég nagy rendetlenség uralkodik. Némi humorral mondhatnánk azt is, hogy hinduizmus a legliberálisabb vallás, bizonyos tág kereteken belül mindenki abban hisz, amiben akar. Mik ezek a keretek? Nincs teremtés, a Világ öröktől való és örökké tart. Az embernek lelke van, ami a test halála után beköltözik egy másik testbe, ami lehet állat, ember, vagy akár isten is, attól függően, hogy az ember milyen életet élt. A társadalom kasztokban (társadalmi osztályok) élnek, amelyek egymás alá, illetve fölé vannak rendelve. Az újjászületés (reinkarnáció) után a lélek lejjebb vagy feljebb csúszhat. Főistenek: Brahma, aki megteremtette a világot (ez egy kicsit ellentmond az öröktől való világnak, de hát az vesse az első követ……) és irányítja a lélekvándorlást. Visnu, aki az egész herce-hurcát fenntartja. Hatalma nagyobb, mint a Brahmáé, elvégre ez utóbbi csak létrehozta (tulajdonos), de Visnu az üzembentartó. Különben ő maga is reinkarnál abba, amibe az egyén elképzeli (már írtam, hogy a legliberálisabb vallás). Siva, aki nem tudja eldönteni, hogy romboljon-e vagy építsen. Ezért aztán a hívők szerint ezt is, azt is teszi, kinek-kinek ízlése szerint. A három főisten között nincs meghatározott sorrend. Hol Siva, hol meg Visnu az erősebb, ez megint csak az egyén ízlésére van bízva. Vannak alacsonyabb rangú istenek is, például: Indra, Mitra, Varuna és Agni, Ganésa, stb. Ezek össze-vissza mindent csinálnak, amit az Ó-kori görögöknél már megszokhattunk.

Buddhizmus

A vallást kb. 500 évvel időszámításunk előtt Siddharta Gautama (i.e. 563-483) alapította, akit követői a Buddhának vagyis „felvilágosultnak” neveztek el. Buddha tanításának alapja a „négy nemes igazság”, amik a következők:

  • Az élet szenvedésének igazsága.
  • A szenvedés oka a vágy és a megtévesztés igazsága.
  • A szenvedés megszüntetésének igazsága a pártatlansággal és elszakadása.
  • A nyolc út igazsága, ami a vágy és szenvedés megszűnéséhez vezet.

Akkor most a nyolc út:

  • Az igaz hit (vagyis a négy nemes igazság).
  • A helyes cél: a testiség legyőzése, mások szeretete, élőlény nem bántása.
  • A helyes beszéd.
  • A helyes viselkedés.
  • A helyes életvitel.
  • A helyes célkitűzés.
  • A helyes odafigyelés.
  • A helyes meditáció annak érdekében, hogy szentté váljunk és megnyugodjunk a nirvánában. A lények (így mi emberek is) addig-addig reinkarnálunk, amíg el nem érjük a nirvánát.

Shinto:Ezt a tant kizárólag a japánok követik mintegy 100 millióan. A hit lényege, hogy mindennek lelke van, állatnak, növénynek, élettelen tárgyaknak, sőt elvont fogalmaknak is. Az istenek (kami) beköltöznek bizonyos tárgyakba, például hegyek, fák vagy a Nap, ezért aztán ezeket imádni kell. A vallásnak nincs ismert alapítója és nincs szent könyve. A Kami kultusz a VII. század körül jött létre a japán önazonosulás megerősítésére. Ezért aztán különös erőssége a társadalmi rítusok gyakorlása a mindennapi életben (örökös hajlongások, stb. amikről a japánok híresek). A shinto vallás nem dogmatikus, ezért aztán mellette lehet hinni másban is.

Taoizmus: Kína eredeti vallása, ami egyben filozófia is. Alapítása i.e. a VI. században történt. Alapítója Lao Tzu, akinek műve a Tao Te Ching. A vallás érdekessége, hogy egyetlen egy istene sincs. A „Tao” szó értelme „út” átvitt értelemben. Megfigyelt erők az életben a yin (nő) és a yang (férfi), ami egy általános elv emberi elmével nem elérhető. Mint gondolkodó iskola a Konfuciánizmus éles ellentéte. Központi témája az erő nélküli világ, amit tevőlegesség (wu wei) nélkül lehet elérni, vagyis minden szükségtelen közbelépés elkerülésével. A tudás csak azok számára elérhetők, akik tisztában vannak tudatlanságukkal és harmóniában élnek a természettel. A valláshoz tartoznak szellemek és démonok is, valamint meditációs technikák, amik a hosszú életet biztosítják, sőt adott esetben akár halhatatlanságot is.

Konfuciánizmus: A vallást Confucius (i.e. 551-479) alapította, ami nem más, mint erkölcsi és állami filozófia. Kezdetben fontos eleme volt az állandó háborúzás. Elve az uralkodás öröklés helyett rátermettségi alapon történő átvétele. A nemesség tehát nem egy osztályt jelent, hanem a rátermettek csoportját, akik kiérdemlik az uralkodást. A vallás szerinti főerények: Igazság ismeret, együttérzés, erkölcsösség, bölcsesség és őszinteség. Ezekkel a tulajdonságokkal az ember nem születik, hanem állandó tréning által eléri. Confucius tanításainak főforrása a Lunyu elnevezésű bölcs mondásainak gyűjteménye.

Sikhizmus:  A mindössze 24 millió követőre talált sikhizmust Nanak guru (1469-1539) hozta létre északnyugat Indiában. Nanak szerint csak egy isten van (ezek szerint tartozhatna a monoteisták csoportjába is), aki mindenható. Viszont megvan a keleti vallások kedvenc megoldása a reinkarnáció, amit a lélek mind addig folytat, amíg nem egyesült istennel. Ez az egyesülés annál hamarabb következik be, minél kevesebb a reinkarnálódás. A cél tehát az újraszületés elkerülése, aminek módja az erkölcsös életben van elrejtve. Szent könyvük a Guru Granth Sahib.

Ez a rövid összefoglaló a vallásokról valóban csak egy összefoglaló azok részére, akik születésük óta egyetlen vallás hívei és nehezen tudják elképzelni, hogy a földön vannak emberek, akik egészen más dolgokban hisznek. A valóság az, hogy megfelelő körülmények mellett az Embernek felülmúlhatatlan készsége van elhinni bármit, ami nem bizonyított, illetve bizonyíthatatlant.

Most vitatkozhattok!

 

[i] Gilad Atzmon 1963-ban ateista zsidónak született Tel Avivban. Anticionista írásai valamint könyvei jelentek meg. Legfőbb foglalkozása: szaxafonista. Jelenleg Londonban él.

[ii] Yeshayahu Leibowitz (1903-1994) Rigában született zsidó filozófus. Híres volt ellentmondó politikai és etikai nézeteiről. 1935-ben emigrált Palesztinába. Számtalan vallásos írásában élesen kritizálta a zsidó államot. A „zsidó-náci” mentalitás kifejezés az ő szüleménye.

[iii] Shimon Wiesenthal (1908-2005) osztrák fennhatóság alatt álló Galiciai születésű zsidó, aki az „életét tette” a náci bűnösök felkutatására. Elie Wiesel 1928-ban magyar nemzetiségű zsidó családban, Máramarosszigeten született, amerikai író. Több mint 40 könyv szerzője. Ő használta először a „holokaust” kifejezést.

[iv] Shimon Peres 1923-ban született Lengyelországban. Családja 1934-ben vándorolt ki a mai Izraelbe. Napjainkban Peres izraeli politikus, volt miniszterelnök, jelenleg Izrael állam köztársasági elnök helyettese. Benjamin Netanyahu litván származású zsidók gyermeke. Tel Avivban, 1949-ben született, izraeli politikus, aki 1996-99 között miniszterelnök volt, és most újra azzá választották.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!