A tudósok arra jöttek rá, hogy az összes kutyának közös őse, egy régi, ma már kihalt farkas fajta volt.

A Science folyóiratban publikált új, DNS tanulmány feltár új információkat az Ember és a Kutya közös történetéből, ami sok ezer évre megy vissza.

A mai kutya populációban tapasztalt sokszerűség már fennállt körülbelül 11.000 évvel ezelőtt, amikor a Jégkorszaknak vége lett, derült ki a DNS vizsgálatokból.

A Science-ben megjelent cikkből kiderül, hogy a kutyatársaink jelen vannak az egész Földön, de az is kiderült, hogy ez nem mindig volt így.

A Francis Crick Intézet által vezetett kutatás csapata 27 kutya genomját szekvenciázta, amelyek némelyike 11.000 évvel ezelőtt élt Európában, Közel Keleten és Szibériában.

Azt találták, hogy eddigre, jóval bármely más állat háziasítása előtt, már öt különböző kutya fajta létezett eltérő genetikai ősökkel. Vagyis amilyen kutyákat manapság lehet látni az utcán sétálni, a jégkorszakból származik. A Jégkorszak végére kutyák széleskörűen voltak megtalálhatók az északi féltekén. Ez azt jelenti, hogy a fajták sokszínűsége megtalálható volt már a mezőgazdaság megteremtése előtt, a vadászó/gyűjtögető időkben.

Hogy a kutyák először mikor különböztek a farkas ősöktől, vita tárgyát képezi. A genetikai anyagok kiértékelése az időt 25-40 ezer évvel ezelőttire teszi.

A helyzet az, hogy ellentétben más állatokkal, mint például sertés, amit több helyen egyszerre háziasítottak, a kutya esetében egyetlen eredet létezik farkasból kutyába.

A tudósok úgy találták, hogy az összes kutyának valószínűleg egy közös őse volt „egyetlen, ős, ma már kihalt farkas populáció”.

Konvergáló evolúció

Csontokból kivont, és analizált ősi DNS anyagból a kutatók képesek voltak evolúciós változásokat észlelni, ami több ezer évvel ezelőtt történt.

Példának okáért 4000-5000 évvel ezelőtt Európai kutyák igen sokfélék voltak, és úgy tűnik erősen elütöttek a közel keleti és a szibériai kutyáktól. De idővel ez a sokféleség elveszett.

Annak ellenére, hogy a ma látott európai kutyák rendkívül sokfélék, genetikailag valójában igen kevés változattól származnak.

Összevetve az emberi evolúcióval, a kutya hasonló utat járt be. Példának okáért az embernek a csimpánznál több olyan génje is van, ami szénhidrátot emésztő enzimért fellelős.

Ehhez hasonlóan a korai kutyáknak is volt ilyen génje, ellentétben a farkasokkal, mert étrendjük alkalmazkodott az agrárgazdálkodáshoz.

Korábbi kutatások feltárták, hogy az Arktiszon tartott kutyák, csak úgymint az eszkimók hasonlóképpen evolválódtak, alkalmazkodva a sok zsírt tartalmazó étrendhez.

Az ősi DNS kutatás forradalmasította őseinkkel kapcsolatos kutatásokat. A kutatók örülnek, hogy ezt alkalmazhatják kutyák esetében, mint a legrégebbi állat szövetségesünkkel.

A kutyák történetének a megismerése nem csak az ő múltjukat tárja fel, de sajátunkét is.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________