2019-12-10 napi bejegyzések

(2238) Az izzólámpa összeesküvés – a tervezett elévülés története, és a történet másik oldala (repríz)

Tibor bá’ az igazság keresése online

A média önnépszerűsítése céljából állandóan szenzációkat ismertet, ha nincs, akkor kreál. Párt napja lehetett olvasni az INDEX-ben “A nagy villanykörte mutyiról”, ami arról szólt, hogy a német Osram, a holland Philips, a francia Compagnie des Lampes és az amerikai General Electrics életre hívták a Phoebus kartellt, ami alapjaiban változtatta meg a világot. És miért? Mert elhatározták, hogy a 2500 órát világító izzólámpáik túl sokáig égnek, helyette olyat kell gyártani, ami csak 1000 órát világít. Ez komplett hülyeség! Nézzük, mi a valóság.

A ma embere lépten-nyomon összeesküvést lát még ott is, ahol nincs. Az egyik ilyen elképzelés az izzólámpagyártók összeesküvése, hogy lámpáik egységesen legfeljebb 1000 órán át világítsanak az újabb vásárlás kikényszerítése végett. Ez azonban nem igaz, illetve, nem így igaz.Kezdjük azzal, hogyan működik az izzólámpa? Akinek vannak alapvető fizikai ismeretei az tudja, hogy minden test hősugarakat bocsát ki a hőmérsékletének megfelelő hullámhosszon vagy frekvencián, te magad is. Az is ismert, hogy minél magasabb egy test hőmérséklete annál nagyobb az általa kisugárzott hullám frekvenciája. Amikor egy test hőmérséklete közelít az 1000 °C-hoz a kibocsátott sugár frekvenciája kezdi elérni azt a pontot, amire az emberi szem már érzékeny, és ezért mélyvörös színűnek látjuk azt. 2000 °C környékén már igen erős világos fényt látunk. Ezt használták fel őseink, amikor az esti világítást fáklyákkal oldották meg. Fáklyánál, gyertyánál, petróleum és gázlámpáknál az égésnél keletkezett forró gáz az, ami világít. A feltalált izzólámpa lényege, hogy benne semmit nem kell elégetni, hogy fény keletkezzen, hanem az úgynevezett izzószálat kell felhevíteni 1500-2500 °C-ra, hogy fényt bocsásson ki. Hogyan történik az izzószál felhevítése?

Egy zárt áramkörben az áthaladó elektromos áram munkát végez, energiája átalakul hővé. A kellően megválasztott vezeték szakasz felhevül és fényt bocsát ki. Ezt használta fel Edison a XIX. század végén. Nála az izzó szakasz szénszálból állt. A szén azonban magas hőfokon oxidál, tehát elég. Ezért Edison egy légmentes búrába zárta. Másik hibája a szénszálnak a sárga fénye volt. Az nyilvánvaló, hogy minél magasabbra hevül fel az izzószál, annál több és „fehérebb” fényt kapunk. Ennek azonban határt szab az anyagok olvadáspontja. Ideálisnak tűnt a volfrám, ezért az izzószálakat volfrámból kezdték gyártani. Ezek a lámpák azonban hamar kiégtek, elszakadt az izzószál. Az ok egyszerű, vákuumban az izzószál felületéről lerepültek a hőtől rezgő atomok és rácsapódtak a búra belső falára. Egy felől tehát a búra elhomályosodott, másfelől pedig az anyag elfogyott, tehát végül elszakadt az izzószál. Ezen úgy segítettek, hogy a búrát megtöltötték semleges kémhatású nitrogénnel. Ez javított a helyzeten, mert a nitrogén atomok a leszakadni akaró volfrám atomokat visszalökdösték. Még jobb hatásfokkal csinálták ezt az argon gáz atomjai, mert nagyobb a fajsúlyuk. Aztán átálltak a kriptonra, aminek még nagyobb a fajsúlya. Vagyis a kezdeti időben törekedtek a hosszabb élettartamra és a fehérebb fényre. Sokat segített a helyzeten, amikor az izzószálat spirálosították, majd dupla-spirállá gyártották.

További eredményeket sikerült elérni azzal, hogy az izzószál egyenletességét fokozták. Ugyanis, amennyiben a volfrámszál keresztmetszetében lokálisan valahol csökkenés van, ott a helyi ellenállás nagyobb, ezért egy kicsivel jobban hevül, mint a többi szakaszon. Nyilvánvaló, hogy innen több atom repült le, tehát tovább vékonyodik a szál, mígnem elszakad.

A II. világháború előtti időkben már mindent  elértek, ami elérhető volt. A dupla-spirálos, kripton töltésű lámpák jelentették az izzólámpa gyártás csúcsát. Egyértelmű volt, hogy két szempont áll egymással szembe. Minél fehérebb fény egyre jobb hatásfok mellett és az élettartam. Lehetett gyártani szuper-fényes izzólámpát (fotólámpák) amelyek csak 2 órát égtek, és lehetett gyártani 100 évig ki nem égő lámpát narancssárga pislákolással. Ha akarsz ilyet, a megoldás roppant egyszerű. Vegyél egy 12  voltos autólámpát és köss rá 6 voltot. Sárgán fog világítani, de örökké fog élni.

Az izzólámpa gyártók valóban megegyeztek abban, hogy a lámpáik élettartama névlegesen 1000 óra lesz, mert ez egy észerű kompromisszumnak látszott. Nem égnek ki gyorsa, de elfogadható fényük van. Nincs összeesküvés, nem is lehet, mert bárki meg tudja oldani, hogy az izzólámpái alul-feszítettek legyenek, vagyis a névleges feszültségnél kisebbet kapcsoljon rá. Izzólámpák esetében nincs betervezett elavulás. Elavulnak maguktól. 😀          

___________________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!