2019-08-01 nap bejegyzései

(2913) A jég

Tibor bá’ online

 

A jól ismert cseppfolyós víz 0°C-on megszilárdul, jéggé fagy. Ezzel majdnem mindenki tisztában van, de azért nem árt, ha átismételjük a dolgokat.

A jég fajsúlya kb. 10 %-al kisebb, mint a vízé, mert az „isten” így teremtette a világot. Ennek következménye, hogy a jég kiterjed, ami nekünk bosszantó, mert a természetben komoly eróziót okoz, a háztartásban pedig sok mindent szétrepeszt. Pedig az „isteni” gondoskodás nélkül nem lenne élet a Földön, mert a nagyobb fajsúlyú jég lesüllyedt volna az óceánok fenekére, és befagytak volna 8 km vastag jégpáncélt alkotva. Az „isten” tehát óvja a Földet a jéggel.

A 0°C-os jég hő hatására megolvad, visszaváltozik cseppfolyós vízzé. Szerencsénkre az olvadáshoz szükséges hő viszonylag nagy. Nyolcvanszor több, mint amennyi a víz egy fokos melegedéséhez kell. Ez azt jelenti, hogy az a hőmennyiség, ami a jeget megolvasztja a nulla fokos vizet 80°C-ra melegítené. Miért szerencsénkre?

Azért mert a üvegházhatású gázoknak köszönhető, Földet ért extra hő főleg a sarkok jegének olvasztására fordítódik. Ezért mondják a klimatológusok, hogy amíg az északi-sarkon jég van, komoly baj nem lesz, ha elolvad, akkor lódul be a Föld felmelegedése, mert az a hő, ami a jeget olvasztja, jég hiányába, a földet fogja melegíteni.

Ebből az következik, hogy a sarki jegek állapota rendkívül fontossággal bír. A nagy kérdés, mikorra várható a sarki jég eltűnése? Guy McPherson ez ügyben már rég megszólalt, és mások után 2012-ben azt állította, hogy ez az esemény 2016 ± 3 következik be. Ez ugye azt jelenti, hogy legkésőbb az idén, vagyis 2019-ben be kell következnie. A helyzet az, hogy ezt még az idén tavasszal, sőt nyár elején is megismételte, amikor, már elég jól látható volt, hogy nem fog bekövetkezni. Paul Beckwith néhány napja azt állította, hogy 2019 nem lehetetlen, de valószínűbb, hogy kell hozzá néhány év.

Miért nem lehetetlen? Azért mert a jég helyzete rendkívülien instabil. Ahol még van, ott a régi 5 méter vastagság helyett 0,5 és 1 méter között változik, amivel egy nagyobb vihar könnyen elbánik. Sajnos ezzel kevesen vannak tisztában, mert a folyamatosan figyelt mérések a jéggel borított területre vonatkoznak. A vastagsággal, vagyis a tömeggel kevesen foglalkoznak. Ennek oka, hogy a kiterjedést műholdakról ragyogóan lehet mérni, a jég vastagságát viszont nem, csak kerülő úton és viszonylag pontatlanul.

Lehet tehát izgulni szeptember végéig. Hát, majd meglátjuk. Az alábbi grafikonon jól látható, hogy pillanatnyilag a jég kiterjedése nap mint nap abszolút minimum. Most még azt kell megvárni, hogy megtudjuk, hogy szerepelt július.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________