Tibor bá’ online
Minden valószínűség szerint ez volt a legtovább tartó nyomozás titokzatos gyilkosság ügyében. Ki, vagy mi ölte meg az emberiség legközelebbi rokonát, a Neander völgyi embert, aki valamikor benépesítette egész Európát mielőtt úgy 30.000 évvel ezelőtt kipusztult volna. Gyanúsítottként számba jöhetett a klímától kezdve minden magáig, az Emberig. A talány megosztotta a szakértők véleményét. Végül azonban összeült harminc tudós, hogy a rejtélyre megadják a legvalószínűbb választ. Véleményük szerint a Neander völgyi embernek egyszerűen nem állt rendelkezésére az a technológiai ismeret, aminek segítségével túlélhette volna az egyre hidegebb teleket. Különben, csak úgy mellesleg, az eredeti európai bevándorlók a Homo sapiensek nem, hogy nem vádolhatók a gyilkos tettel, de önmaguk is közel álltak a teljes kihaláshoz.
A tudós csoport mindenre kiterjedően a 20 és 40 ezer évvel ezelőtti körülményeket vizsgálták. Klimatológusok kimutatták, hogy Európa éghajlata 20-70.000 évvel ezelőtt hatalmas változásokon ment át. Hideg időszakokat melegebbek követtek úgy, hogy az átlaghőmérséklet tíz éven belül több fokot is emelkedhetett vagy süllyedhetett. Rovar, virágpor és fosszilis csontmaradványok bizonyították, hogy ez a hirtelen ingadozás drámai hatással volt a növényzetre és az állatvilágra beleértve a Homo sapienst és a Homo neanderhalensist is.
Amikor 30.000 évvel ezelőtt a téli átlag hőmérséklet -10°C alá esett, a Neander völgyi ember északról délre vándorolt, de vele együtt húzódott délre az állandó jégmező határvonala is. A szakértők szerint meglepő volt, hogy a Neander völgyi ember mennyire megrettent a hidegtől, és milyen hatalmas távolságokat tett meg délfelé. Ezzel egy időben a Homo sapiens is délre húzódott, de 25.000 éve már csak néhány törzs tengette életét a mai dél Franciaországban és a Fekete-tenger környékén. Minden valószínűség szerint a Homo sapiensre is a kihalás várt volna, ha 29.000 évvel ezelőtt meg nem érkeznek a Gravettiek fejlett szerszámaikkal (halászháló, dárda) melyeknek segítségével jóval könnyebben szereztek élelmet. A szerszámaikon kívül ruházkodásra is fejlett technikájuk volt. Tudtak szőni, varrni, és valószínűleg fejlett társadalmi szerveződésük is volt. Miután a Gravettiek összevegyültek a Homo sapienssel, az emberiség ősei túlélték a 18-25.000 évvel ezelőtt nehéz időket.
A neander völgyiek vérfrissítés és fejlettebb szerszámok nélkül körülbelül 28.000 éve kihaltak, elsősorban azért mert stratégiájuk a menekülésben merült ki, míg őseink adaptálták magukat az új körülményekhez, ami legalább annyira volt forradalmi, mint a modern emberré válás.
Vajon lesz-e közülünk túlélő, és újrakezdő a megváltozott földi körülmények között?
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________