A globális felmelegedéssel az atmoszférába jutó többlet energia erősebb szeleket eredményez. Mivel a sarkok gyorsabban melegszenek, mint a Föld többi része, a futóáramlat formája egyre változik, ami szélsőséges időjárásokat eredményez.

Tekintve, hogy a sarki jég évről évre egyre vékonyabb, az északi tenger jégmentségéhez egyre közelebb kerülünk, ami egy billenő pont, mert azt jelenti, hogy hatalmas mennyiségű napsugarat már nem verik vissza a jégtáblák, hanem abszorbeálja a víz.

Ott van még a latens hő billenő pontja is. Ilyen értelemben Grönlandtól északra a jég elolvadása fontos. A 2018 augusztusi mérések szerint ezen a helyen a jég legnagyobb részének vastagsága 1 méter alatt volt, jó lehet nemrég még itt volt legvastagabb a több éves jég. Ennek a jégnek az eltűnése azt jelzi, hogy közel vagyunk a latens hő billenő pontjához, vagyis ahhoz hogy az ide érkező hő már nem használódik fel a jég olvadásához.

A valamikori legvastagabb jég eltűnt. A jég olvadásához annyi energia kell, mint azonos tömegű víz 80 fokos melegítéséhez. Jég nélkül ennek a hőnek máshová kell menni. Hová? A tengerfenékre, ahol hatalmas mennyiségű metánhidrát van, ami hő hatására felszabadulhat. Mivel a metán üvegházhatású gáz, a felmelegedés a sarki jég elolvadása után jelentősen felgyorsulhat.

Mindent összevetve ez azt jelenti, hogy néhány éven belül akár 10 fok melegedés is bekövetkezhet.

Ezzel párhuzamosan a futóáramlat változás jelentős időjárás változás von maga után.