2016-01-05 nap bejegyzései

(1788) Én felmondom, te felmondod, ő felmondja

Tibor bá’ online

 

Orbán Viktornak, a pillanatnyilag regnáló miniszterelnöknek rengeteg és ragyogó ötletei vannak. Hogy úgy mondjam unortodox ötletei még 2000 éve kitaposott területeken is. Az egyik ilyen agyából kipattant zseni-szilánk a szerződések felmondása. Ha jól emlékszem I. Viktor a Bibó koleszban jogot tanult, de sejtésem szerint, amikor a kötelmi jog volt porondon Anikóval randevúzhatott, így erről nincsenek alapvető fogalmai. Frissítsuk hát fel az anyagot konyhanyelven, hogy mindenki megértse.

Egy szerződés lényege, hogy két (vagy több) ember (vagy jogi személy) igen pontosan megfogalmazva megegyezik valamiben, vagyis rögzítenek egy állapotot, amire aztán mindkét fél a maga módján számítani, kalkulálni tud vele. Az életben sok mindent nem lehet előre látni, éppen ezért (többek között) a vállalkozás nem egy könnyű dolog. A szerződésben foglaltak azonban fix sarokpontok, bármi jöjjön közbe, ez változatlan.

Szerződést felmondani/felbontani természeténél fogva nem lehet. A szerződésnek éppen az a lényege, hogy olyan biztos, mint a halál. A két szerződő fél közös akarattal elállhat a szerződéstől, azaz felbonthatják azt, de csakis közös akarattal. Ha nincs közös akarat és valamelyik fél „felmondja” akkor azt úgy nevezik, hogy megszegte a szerződést. Ezt bárki megteheti, de annak következményei vannak. A következményt pedig a bíróság hivatott megállapítani, mint ahogy azt is, mi számít megszegésnek. Ez ilyen egyszerű.

Napjainkban viszont divatossá vált a „szerződések felmondása” elnevezésű jogi nonszensz. Említsük meg itt most azt, ami pillanatnyilag zajlik nem kis derültséget okozva. Simicska – állampolgári jog hülyének lenni – Lajos a FIDESZ vagyon növelésében oly lelkes munkálkodásának egyik jutalmaként köthetett 25 évre szóló szerződést hirdetőoszlopok üzemeletetésére a Főváros területén. Aztán 10 év zavartalan tollasodása után kicsúszott a száján az a jelző, hogy „geci”, ami a kollégiumi szobatársát a „szerződés felmondása” fogalom kiötlésére sarkalta. Így jutottunk el ahhoz a bohózathoz, hogy közpénzen a Főváros az oszlopokat összeszedi, Simicska cége pedig (szerencsére) vállalati pénzen visszahelyezi. Simicska látszatra még bízik a magyar jogállamiság utolsó morzsáiban és a bírósághoz fordult igazságtétel véget, pedig újabban igazságról szó sem lehet, legfeljebb jogról, amit pedig – mint tudjuk – a parlamentben hetente változtatnak a hatalmon lévők pillanatnyi érdekének megfelelően.

A végső tanulság pedig az, hogy a gecivel mindenkinek nagyon kell vigyázni. Orbánt legecizni milliárdokba kerülhet. Ha Simicska sehogyan se bírja ki legecizés nélkül, akkor gecizzen le engem. Itt legrosszabb esetben is maximum 6000 forintot veszíthet. 😀

__________________________________________________________________

U.i.: A teljesség kedvéért. Egy szerződést meg is lehet támadni, természetesen a bíróságon, ha van rá alapos ok. Pl. Ha pisztolyt tartanak a homlokomhoz, hogy írjam alá, azt nyilván később meg lehet támadni, amint a pisztoly elkerül a homlokomtól. 😀

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________