Tibor bá’ online

A múltban több alkalommal is volt szó felkészülésről, de mire? Akkoriban úgy látszott, hogy a legvalószínűbb fejlemény egy gazdasági összeomlást követő társadalmi összeomlás. Közbiztonság nulla, hordákba verődött emberek szabad rablása. Mára azonban világossá vált, hogy a helyzet ennél kedvezőbb felkészülés terén, mert pillanatnyilag a legvalószínűbb egy termonukleáris háború kirobbanása. Hogyan kell(ene) erre felkészülni? Talán induljunk ki a II. világháború végétől. Az ország elfoglalása után az életben maradtak megpróbálták összeszedni magukat. A társadalmi rend nagy vonalakban fennmaradt, különösebb bűnözési hullám nem söpört végig az országon. Viszont látszólag élelmiszerhiány mutatkozott. Az emberek előre tartalékokat szereztek be, de természetesen nem mindenki mindent. Így előfordult, hogy valakinek volt felesleges lisztje, de nem volt zsiradéka. Vagy voltak konzervjei, de nem volt sója vagy más fűszerei. Esetleg semmije se volt, de volt például aranya, amivel bármit meg tudott venni magának. Vagyis az élelmiszer helyzet messze nem volt reménytelen. Ráadásul a következő tavasszal az egyéni gazdák elkezdték a termelést. Feltételezem, hogy ez alkalommal a körülmények hasonlóak lennének ezen a fronton.

Más volt a helyzet az ipari termékekkel, mivel termelés csak lassan indult be, a pusztítás miatt a vesztesség, a pótolandók igen kiterjedtek voltak. Fellépett egy jelentős hiány még olyan apróságban is, mint ékszíj. Most az ipari termelés soha, vagy nagyon sokára fog beindulni. Mik lehetnek azok, amiben hiány keletkezhet? 1945-ben a tűzkő és a szaharin voltak menők. A tűzkő az öngyújtókba kellett, hogy tüzet lehessen gyújtani. Ma az öngyújtók gázzal működnek, indokolt tehát gázpalackokat tartalékolni. Másik a borotválkozáshoz használt pengék. A vécépapír is ipari termék, tartalékoljatok belőle, mert kellemetlen, ha nincs, csak úgy, mint a papír zsebkendő, amire már nagyon rászoktunk. Golyóstollak, papír, füzetek, ceruzák szükségességére akkor derülne fény, amikor kiderülne, hogy nem beszerezhetők.

A legkeresettebbek a gyógyszerek, és vegyi áruk voltak. Egyfelől mert a sebesültek, a fertőzöttek nagy száma miatt nagy szükség lett volna rájuk, de az is közrejátszott, hogy az emberek nagy része egyszerűen nem gondolt rá. Az akkori idők legismertebb antibiotikuma a „szuperszeptil” hihetetlen karriert futott be. Egy tubus szuperszeptilért (30 pirula) adtak egy fél disznót is. Indokolt beszerezni antibiotikumokat, ami életmentő lehet. Várható, hogy sok sebesülés fog történni. Kötszer-kötszer-és kötszer. És mivel sugárzásra is kell gondolni, nem árt a jódtabletták beszerzése.1945 óta sok új gyógyszer jelent meg a piacon, de ami ennél fontosabb, sok idősebb, vagy java korabéli ember manapság állandó jelleggel szed olyan gyógyszert, ami 1945-ben nem létezett. Időközben fedezték fel a vérnyomás csökkentőket. Ha ilyet szedsz, indokolt egy rakással bespájzolni, mert a gyártásuk újraindítása éveket fog igénybe venni, ha egyáltalán beindul. Ugyanez érvényes a diabéteszben vagy koleszterint túltengésben szenvedőkre. Ők is életük végéig kényetlenek gyógyszert szedni. Aki inzulinra szorul, az napok alatt meghalhat, ha nem jut inzulinhoz. Nagyon indokolt nyugtatók spájzolása is. És persze ott vannak még a létfontosságú vegyi anyagok. Arckrémek, szappanok, mosogató szerek, fogkrémek. Ezek nagy része pótolható, úgy értem át lehet szokni a fogak sóval történő dörzsölésére, vagy a kicserepesedett bőr libazsírral kenésére, de nem egyik napról a másikra. A seggünket se mindig töröltük selymesített puha papírral, de egyből átállni a kukoricacsutkára megterhelő lehet. 😀 Ráadásul a felsorolt cikkek nagy része igen hosszú időre tárolható, még a gyógyszerek is jóval tovább hasznosíthatók, mint a rájuk írt dátum.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________