(2111) felezési idő (felfrissítés)

Tibor bá’ online

 

Feltételezésem szerint az idelátogatók nagy többsége pontosan tudja mi az a felezési idő. Ennek ellenére fontosnak tartom a témával való foglalkozást, mert van egy nukleáris hadviselés szakértőnk, aki úgy (hibásan) gondolja, hogy kellő ismeretek birtokában az atomháború túlélhető. A potenciális túlélőknek viszont tisztában kell lenni az életet veszélyeztető, egymástól elválasztható tételekkel, mint például hősugárzás, légnyomás, ionizáló sugárzás. A nukleáris szerkezet felrobbantásának pillanatában a hősugárzás az, ami öl. Ennek hatótávolsága több 10 km is lehet. Feltétele a közvetlen láthatóság a felrobban eszköz és közötted. Ha bármi eltakar, akkor ezt megúsztad. A következő a robbanással járó légnyomás, vagy lökéshullám, illetve az ezt követő szívó hatás. Ez az, ami összedönti még a betonépületeket is bizonyos távolságon belül. Távolabb, ahová csak 20-30 másodperccel később jut el, a hatása „mindössze” ablakok és lazább tárgyak megrongálása. Emberre nézve a legveszélyesebbek a repülő üvegdarabok, amik igen komoly, esetenként halálos sérülést okozhatnak. Bár, amilyen állapotok következnek, egy apróbb sérülés is kellemetlen teher lehet. Ennek elkerülésére azt kell megjegyezned, ha hatalmas felvillanást észlelsz, akkor 20 másodpercen belül be kell bújnod egy szekrénybe, ennél is jobb, ha magadhoz ragadsz egy pokrócot és bebújsz az ágy alá, ahol a pokrócot magad elé tartod. Ha ezt túlélted, akkor már csak az ionizáló sugárzással kell megbirkóznod, és itt jön a képbe a felezési idő, ami alatt a definíció szerint azt az időt értjük, amely alatt egy radioaktív anyagban az atomok száma a kezdeti érték felére csökken.

Ez egy jellemző érték az adott izotópra nézve. Az izotóp elsugárzásának folyamata egy exponenciális függvénnyel írható le. Ezzel kapcsolatban általánosságban alkalmazzák azt a szabályt, hogy a felezési idő nyolcszorosának elmúlását követően a sugárzó anyag nem jelent további veszélyt. Szakirományokban a Jód-131, és a Stroncium-90 izotópokat jelölik meg, mint legveszélyesebbeket. A radioaktív jód a pajzsmirigybe, a stroncium-90 pedig a csontokba épül be, mert ez utóbbit az emberi test kalciumnak fogja fel. A jód-131 felezési ideje mindössze 8 nap, tehát viszonylag hamar (kb. két hónap) eltűnik az életünkből, amit nem lehet elmondani a stroncium 28 évéről. Ezek ellen a védekezés egyetlen módja, ha közönséges jódot és kalciumot veszel magadhoz, mert ezek jelenlétében a szervezet „telítetté” válik, tehát nem veszi fel a radioaktív izotópokat.

Ha ennél többet akarsz tudni, illetve, ha túl akarod élni a túlélhetetlen helyzetet, akkor látogass el Jövőnk honlapjára (én megtettem). A honlapon irgalmatlan mennyiségű adat van felhalmozva, amivel – gondolom – mindenki úgy bánik, ahogy kedve tartja. Meglátásom szerint a sok-sok adat helyett talán több hangsúlyt kellett volna helyezni a pontosabb megfogalmazásra és az érthetőségre. Például: „Egy nukleáris robbanás hősugárzása – nagymértékben függően(sic) hatóerőtől, a terepviszonyoktól, a tereptárgyaktól, a levegő páratartalmától és sok egyéb tényezőtől” Nos, egy nukleáris robbanás hősugárzása adott a hasadó anyag minősége és mennyisége függvényében. Ezt nem befolyásolják a terepviszonyok, páratartalom, stb. Amiről a szerző beszél az a testet ért hősugár intenzitása, ami viszont leginkább a robbanás pontjától mért távolság befolyásol, amit a szerző kihagyott a felsorolásból.

Egy másik helyen a szerző helyesen közli, hogy a stroncium-90 felezési ideje 28,8 év. Röviden ezt követve kételkedik abban, hogy a stroncium-90 káros hatását ki lehetne védeni kalciummal. Íme: „Védekezés kalciummal. 29 éven keresztül?!” Ez a mondat szerintem azt implikálja, hogy védekezni csak a felezési idő tartama alatt kell, vagy lehet. Valójában a stroncium-90 mennyiségének a fele megmarad 29 év után. A keletkezett stroncium-90 veszélye 8 x 29 ~ 230 év után szűnik meg.

Álláspontom szerint a honlapon fellelhető adatözön kevésbé szolgálja a tájékoztatást, sokkal inkább az önreklámozást, aminek sikere itt, nálam elég jól felmérhető.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

 

 

82 gondolat erről: „(2111) felezési idő (felfrissítés)

  1. Szia Tibor bá !

    Picit off , de olvastam itt a blogodon, hogy klimát „megfutását” atombombákal szerettnék akadályozni. Ok , lesz lehűlés de mi lesz ha a por leülepszik ? A nukleáris nyáral még rosszabb lenne a helyzet ?

  2. 1:
    Sejtésed reális. A nukleáris téllel való melegedés elhárítás néhány beteg elme torz szüleménye. Olyan mintha az ágyi poloskával megfertőzött lakásomban a poloskákat lángszóróval akarnám kiirtani. Az irtás sikere garantált, de kő kövön nem maradna.

  3. ” A honlapon irgalmatlan mennyiségű adat van felhalmozva”
    Lehet hogy így van, de bejelentkezés szükséges. A regisztrációt viszont nem találom. Én bénázok vagy szándékosan nem lehet regisztrálni ?

  4. Gondolom, hogy a hősugárzás árnyékolódásáról akart írni, abban pontosan azok játszanak szerepet, amiket ír… ne legyél rossz tanár Tibor bá :), hanem amit Jövőnk tud, azt próbáljuk mindannyiunk javára felhasználni.

  5. 2. Nem tudom, Tibor bá, próbáljunk erről beszélni kicsit. Ha gyk. nincs kihullás (mert légköri robbantás van), és amennyire lehet, a sztratoszféra csak kevesebb port vesz át (mert mondjuk kisebbek a töltetek), és a jelenség csak 2-3 évig tart (azaz nagyon hideg tél, hűvösebb nyár, kevesebb fény), akkor mi adhat jelentős problémát, Te mit gondolsz:
    – a fajkihalás ezen 2-3 év alatt
    – az utána bomló tetemek és növények által a légkörbe juttatott szén és durván újra megszaladó klíma
    – hogy nem állnak meg a bombákkal a tervezettnél?

    Mert egyeseknek már eszébe jutott ez a nukleáris hűtés nyugati médiában is, tehát Jövőnk nem hülye, hanem sokkal előbb jött rá valamire, amit lehet, hogy terveznek, mint a legtöbben.


  6. 4:
    Hogy miről akart írni, azt én is kitaláltam. Én is ütök mellé, és én is hibázok, stb. De én naponta írok posztot. Ha viszont valami hónapokon át ott van, azt illik kijavítani, pontosítani. Nem tette, tehát pongyola a szövege. Erre mutattam rá. És aki pongyola, az más gazságokra is képes. 😀 Nyugi! Jó tanár vagyok. Legfeljebb szigorú.
    5:
    Sose állítottam, hogy Jövőnk hülye lenne.
    A nukleáris tél már több évtizedes téma.
    A globális felmelegedés kivédésére (geoengineering) több tucat ötlet lett már nyilvánosságra hozva, még Teller Ede is bevetette magát a küzdelembe. Miközben az általános megállapítás, hogy ilyen nem létezik. Az tehát, hogy egyeseknek eszébe jutott, nem jelenti azt, hogy biztonságosan megvalósítható.
    Nekem az a ráérzésem, hogy a 30-as 40-es korosztály értelmesebb tagjai ezzel áltatják magukat, mert ugye ki a fene szeretne megdögleni. Felkészül egy termonukleáris háborúra, amit számításai szerint túl lehet élni, ha kellően felkészülnek rá. És akkor jön a nukleáris tél, ami lenullázza a globális felmelegedést és addig élnek, amíg meg nem halnak. Miközben komoly hozzáértők állítják, hogy egy termonukleáris totális háború nem túlélhető. Szerencsére nem fog sose kiderülni, hogy kiknek van igaza, mert NEM LESZ. Azért nem lesz, mert a háborút minden vezető meg akarja nyerni. Ha nem megnyerhető, akkor minek kezdjenek bele? Gondolj bele 1954 óta több mint 60 év telt el (két emberöltő) és a számtalan fenyegetés, tesztelés, fejlesztés, stb. stb. ellenére senki se indította el. Volt rá elég alkalom. Akkor most miért indítanák el? Akkora előnyre soha senki nem tett szert, ami biztosította volna saját (relatív) sértetlenségét.
    Hogy pontosan mi történne egy ilyen totális háború után azt nem lehet se kitalálni, se elképzelni. Egyben biztos vagyok, az utóhatások sokkal szörnyűbbek, szélesebb körűek lennének, mint ma bárki gondolja, számtalan meglepetéssel, ami senkinek se jutott az eszébe.
    De nekem természetesen nem ez a „bajom” Jövőnkkel. Lehet neki más véleménye. Más véleményét bőségesen kifejtheti. De agresszív terjeszkedését nem fogadom el. Hogy jön ő ahhoz, hogy ilyet írjon nekem:

    „Tibor bá’ EZMIEZ?!! Ez minek ide, ráadásul az első nem is mai, ne nézz már hülyének. Oké, látom, Neked a lelki világod egyszerűen nem bír elviselni. Érdekes jellemed van, nem mondom…”

    És mire fől ragadja magához a marsall botot és a többi hozzászólót megdicséri, vagy elmarasztalja, amivel (kvázi) terrorizálja őket, és ezt kiterjeszti rám is. Plusz, lelki vigaszt ad az arra rászorulóknak: igen-igen túlélhető csak kövessetek engem, mert én tudom a tutit csak nyilvánosan nem közölhetem mert……nekem is van főnököm ????

  7. 6: Ahogy a jellemzett szemely szokta írni…. Standing ovation:))))

  8. 6: Értelek. Ami a nukleáris adok-kapok dolgát illeti, magam túl bizonytalan vagyok (kutatói beidegződés), mert nem lehet modellezni, és jó, ha erről tudunk eszmét cserélni. Őszintén, minden kérdésről, és természetes, hogy Jövőnk elmélete érdekes, megfontolásra alkalmas, vitára szintén. Erre jó a blog. Csak valahogy mindig ide fut ki, érzelmi dolgok jönnek elő.

    És még egy dolog erről: az ő adatai is meggyőzőek, abból a szempontból, hogy egyre őrültebb hajsza van ismét fegyverkezési téren. Mintha tényleg erre készülnének. Különben néha azt gondolom, hogy az elit nem egészen kerek, ami a gondolkodást illeti: ha pl. valaki gnosztikus, vagy valami okkult dilibe fordult bele, lehet, hogy a lelket többre tartja a testnél, az utóbbi veszhet.

    Amint talán észrevetted, (nem tudom), igyekeztem az utóbbi időben, talán néha mérséklet sikerrel, kikerülni a személyeskedést, ha bántó dolgot olvastam a hsz-ek között, és a tartalomra reagálni. Neki, magamnak, Neked ugyanezt mondom, mi lenne, ha a szakmai érvekre reagálnánk, a többire meg nem?

  9. Jövőnk egy egykori katona v. rendőr, mindenesetre fegyveres testület tagja lehetett és tiszti v. főtiszti rendfokozatban, aki váltott a gazdasági szféra felé, és közgazdász v. mi is lett. Szóval az irányítást az beleverték rendesen, a személyisége részévé vált ugyan úgy mint az a bizonyos titkolózás is, hogy erről nem beszélhetek nyilvánosan. Nem hiszem, hogy toborzásilag csinálja ezt, ilyen a jelleme. Tudása meg biztosan van, nem hülye…! Nekem ezek a meglátásaim.

    Érteni vélem Jövőnk reakcióit, de a tiéd is Tibor bátyám.

  10. 8: „a szakmai érvekre reagálnánk, a többire meg nem” Sajnos ez így nem működik.

    Ezt a blogot Tibor bá’ hozta össze, ő tartja össze és az ő szabályai érvényesülnek /Naná, majd nem… 🙂 /. Ha nincs moderátor, akkor viszont az egész pillanatok alatt széthullik – ezt egyikünk sem akarja – tehát a legokosabb elfogadni a bloggazda szabályait. Aki erre képtelen, nyilvánuljon meg másutt, elég nagy a világháló. Ha valóban fontos információkat ad közre, előbb utóbb másutt is megtaláljuk. 😉

    Ami pedig Jövőnket illeti – pl. mi a poén abban, hogy a honlapját elérhetetlenné tette? Ha úgy egyébként informálni akar? Valahol nekem ez egy elég ellentmondásos hozzáállás… viszek is ajándékot, meg nem is… 🙂

  11. 10: Nekünk magyaroknak az önközpontúságunk sokkal nagyobb, mint sok más nemzeté. Talán az angoloké ekkora még, de ők szigeten élnek… Szóval, azt látom, sokszor itt a blogon 1-1 vita során, hogy a „ki a nagyobb kan” álláspont győz a kompromisszumkészség felett.

    Pedig ide nagyon értelmes emberek járnak, most már egyre több az olyan is, aki nem fotelből váltja meg a világot, hanem valamit csinál is. Szóval – bár nehéz – mégis amellett vagyok, hogy a szakmaiság, a másiktól tanulás alázatosabb hangneme értékesebb, mint a másik torkának esni rögtön. Abba, hogy Jövőnk ír-e ide, vagy nem nekem nincs beleszólásom (csak Tibor bának és Jövőnknek), csak talán abba, hogy érdemes mérlegelni, mit tud, hoz-e az annyit a konyhára a tudása, hogy ezért néha 1-1 beszólásnak vélt (vagy valósan az) mondatot lenyel az ember? Én az utóbbi mellett vagyok.

    Láttam és részletesen olvastam Jövőnk egy tanulmányát. Sőt magas rangú NB emberek is olvasták, és nem volt benne szakmai hiba, ez jött vissza. Nem írhatok mindent én sem le, de nem is ezért mondom, hanem azért, mert a tudása, az biztos megvan. Ha valakitől tanulni akarok, le kell nyelnem, ami beszólás, vagy olyannak látszik, mert nekem van szükségem az infóra, nem fordítva… 🙂 Ez van.

  12. 11: ” Én az utóbbi mellett vagyok.”

    Miért, szerinted Tibor bá’ nem?

    Értelmes hozzászólót talán még sosem zárt ki… legalábbis véglegesen… 🙂
    Jövőnk is koptatja itt már egy ideje a billentyűzetét – kizárva sosem volt (gondolom), „saját jogon” sértődött meg időnként 1-2 hétre. 😉

  13. 12:

    Persze, ő is. De látod, ezt most nem mondta senki, hogy nem, csak Te így keményen nekem szegezted. Minek kellenek ezek a körök?

  14. 13: Néha kell egy kis szórakozás is, nem? 😀

  15. 8:
    Mindkét oldalon van egy-egy ember, akinél ott a titkos kód és 1-2 percen belül dönt, hogy elindítja-e az ellencsapást. Ha ez a pasi nem normális, a (nem létező) lelkét többre tartja, mint a testét, hibát nem követhet el, mert „csak” ellencsapást rendelhet el. Más a helyzet a megelőző első csapással. Ezt viszont egy think tank vitatja meg, tököl rajta, gondolja át, és 60 év alatt mindig úgy döntöttek, hogy NEM.

    A fegyverkezési verseny természetes. Washington fenn akarta tartani az egy pólust, és azt hitte, hogy ez most már örökre biztosított. A magához tért putyini Oroszország kénytelen volt behozni a hátrányt, ha nem akart behódolni. Most Washington észbe kapott, mert a paritás biztosítja a biztonságát. Mind a két oldal tudja, hogy amíg nincs számottevő egyoldalú előny az atomháború nem nyerhető meg.

    A nukleáris tél egy kétségbeesett elméleti próbálkozás. Ilyen méretű projektet vakon, teszt nélkül őrültség lenne végrehajtani. Lehetetlenség, hogy ezt ne tudnák. Arról nem beszélve, hogy nem hozna végleges megoldást. Az elmúlt 30-40 évben hihetetlen mennyiségű hő bújt meg az óceánok vizében. Ezt a nukleáris tél nem tudja eltüntetni.

    Jövőnk tudása lexikális. Amiket tőle hallottam az mind megtalálható a Bulletin of the Atomic Scientists honlapján. Foglalkoznak a nukleáris téllel, a „Russian nuclear forces, 2017” a „The super-fuze”, mindennel, mindössze angolul kell tudni hozzá. Az oroszokkal kapcsolatban: „Russia has a military stockpile of roughly 4,300 nuclear warheads assigned for use by long-range strategic launchers and shorter-range tactical nuclear forces. Of these, roughly 1,950 strategic warheads are deployed on ballistic missiles and at heavy bomber bases, while another 500 strategic warheads are in storage along with some 1,850 nonstrategic warheads. In addition to the military stockpile for operational forces, a large number of retired but still largely intact warheads await dismantlement, for a total inventory of around 7,000 warheads.” — Megtudtunk ennél többet Jövőnktől ebben a témában?

    Utálom a személyeskedés. Főleg, ha engem érint. 😀 de szélsőséges esetben sajnos elkerülhetetlen, mert egy-egy személy olyan mértékben tér el az elfogadhatótól és oly erősen befolyásol másokat, és nem feltétlen helyes irányba, hogy leleplezésének elmulasztása jóval nagyobb hiba mint maga a személyeskedés.

    9 – piton:
    Lehet, hogy így van, lehet hogy nem. Minden esetre a detektálható jelek rád szavaznak. Csak hát itt ne irányítson.

    10 – Obserever:
    Az én szabályaim nem önkényesek. Nem magamat tartom fontosnak, hanem a fórumot. A „civil életben” nem vagyok sértődékeny, ahhoz túl nagy az önbizalmam. De ha itt megengedem velem kapcsolatban a kapcabetyárkodást, akkor sokan csalódnak bennem, és sértve érzik magukat is.

    11 – Zsolt:
    Most mondjam azt, hogy csalódtam benned? A tudományban (a tudásban) nincs kompromisszum. Egyiknek igaza van, a másiknak nincs. Esetleg egyiknek sincs igaza. Kompromisszum nélkül a „küzdelmet” addig kell folytatni, amíg nem diadalmaskodik a valóság.

    Jövőnk ebben a pillanatban sincs kitiltva, pedig az utolsó mondatai elég pimaszok voltak. De szerintem senkinek sincs szüksége a fennhéjázó, önmagát fényező mondataira.

  16. Így, a hamarosan következő kis jégkorszak küszöbén, nem igazán értem, hogy miért kellene bárhogy is hűtenünk a klímát.

  17. 11.
    Nem tudom mire vélni szokatlan titkolozásodat (” Nem írhatok mindent én sem le..”) csak nem attól félsz ,hogy ismét mellé megy ,mint a 2012 – re bejósolt kétezer forintos benzin és a stb és a stb … 🙂
    Ha már íród, bezony le kell nyelni a beszólást,ha az igaz 🙂

  18. 15. A tudományban nem kötök, de az más, ott nem is kell, ott vitázni kutatni kell, míg ki nem derül az igazság.

    17: Azért nem írhatok le mindent, mert nem én vagyok csak érintett benne és nem tudom megkérdezni, az adott állami szerv épp erre ad-e nekem felhatalmazást. Nézd meg a fb-on hol dolgozom.

    Azért sok minden mást mégis csak én írtam le először, az meg úgy lett (ja, meg Tibor bá és Végh László is…!). Olvadó permafrost, megszaladó klíma és az összeomlás fogalma. Nem tudom feltűnt-e, mostanában itt elég sokat írnak mások erről. Az volt a bajom, hogy nem értettem a közgazdaághoz és elhittem, hogy 1500 Ft/literig is bírja a gazdaság, de 450-et sem bírt, dollárban: 147 vs 250. Könnyen beszélsz egy nick mögül 🙂 én legalább beismerem, hogy ezt nem jól tudtam.

  19. 19:
    Nincs abban semmi szégyellni való, ha egy előrejelzésed nem jön be. A meteorológusok naponta tévednek. Ugyanis a nagyközönség nem fogadja el, hogy „nem tudom”. Lesz még az a benzin 2000 Ft, csak nem tudni mikor.

  20. 11. Hetesi Zsolt
    ” Nekünk magyaroknak az önközpontúságunk sokkal nagyobb, mint sok más nemzeté. Talán az angoloké ekkora még, de ők szigeten élnek… Szóval, azt látom, sokszor itt a blogon 1-1 vita során, hogy a “ki a nagyobb kan” álláspont győz a kompromisszumkészség felett.”

    Így van ám nem csak itt,de az ismerősi körben is .
    +még a berögzött emberi nézetek-ismerősi körben mindenki a saját selejt világképét hiszi igaznak ami megváltoztathatatlan.
    **********
    Szerintem lesz még ott gond az olajjal pár éven belül.Most amikor nem beszélünk róla lehat majd akkor fog jönni a gebasz:D. Már 1000Ft/l is szépen fogja szerintem rogyasztani a magyar gazdaságot, hisz szinte minden az autóiparra és a fogyasztásra épül….Érdemes megnézni a legutólsó cikk garfikonjait:https://ourfiniteworld.com/2017/02/20/oops-the-economy-is-like-a-self-driving-car/

  21. 21:
    Engem is olvasol, vagy átugrasz felettem?
    Kompromisszum készség igen fontos tulajdonság politikai vagy kereskedelmi érdekek mentén haladó viták esetében. IGAZ. De tudományos tételek, megfigyelhető jelenségek esetén a kompromisszumnak nincs helye. Valami vagy igaz, vagy nem. Az egyezkedés nem megoldás se Magyarországon, se máshol. Ha te azt állítod, hogy a víz °0 C-on fagy meg, én pedig +4°C mellett állok ki. Bődületes marhaság lenne kompromisszumot kötni +2°C-ra. Nem hiszem, hogy belemennél egy ilyen indítványba.

    A 2000 forintos benzin előrejelzést szerinted enyhíti: „1000Ft/l is szépen fogja szerintem rogyasztani a magyar gazdaságot,”? Te kis seggnyaló 😀 Különben hogy jön ide ez a téma?

  22. 23: 🙂 ismétlem: A tudományban nem kötök, de az más, ott nem is kell, ott vitázni kutatni kell, míg ki nem derül az igazság.

  23. Ha már felezési idő…:

    Új gyújtószerkezetet kapnak az amerikai és brit Trident II SLBM W76-1/MK4A atomtöltetei. Az új gyújtó célja, hogy nagyobb valószínűséggel tudják megsemmisíteni a megerősített rakéta silókat. Ehhez 100m CEP kell, az új gyújtóval túllövés esetén 100 m-es határon belül indul be a detonáció. Hasznos ábrák a cikkben…:
    http://thebulletin.org/how-us-nuclear-force-modernization-undermining-strategic-stability-burst-height-compensating-super10578

    Szerény meglátásom szerint ez első csapás képesség növelő tényező az USA számára. A végitélet órán is részben ezért tekerhettek egy kicsit.

  24. 25:
    Jeleztem 15. alatt: “The super-fuze”.
    Mellesleg Jövőnk túlélési elméletének kulcsszereplője a nukleáris töltetek 800 méter magasságú robbantása. Most meg kiderült, hogy 2009 óta szerelik fel a szuper gyújtószerkezeteket, hogy a Föld felett 100 méterre robbanjanak. Úgy tűnik a titkos kapcsolatoknak 8 év nem volt elég az infók felfrissítésére. Nesze neked nukleáris tél. Még hogy nem lesz kihullás. 😀 😀

  25. 23: Tibor bá, a tudományos viták a dolgokról szólnak. Mik a tények, mennyire tekinthetők ténynek, hogyan értelmezzük őket. A személyeskedés teljesen ki van zárva a tudományos vitákból.

  26. 26: Jövőnk védelmében csak annyit mondok, hogy ő a város méretű és nagy kiterjedésű puha célpontok esetében írta a légköri robbantásokat, ha jól emlékszem kb. 25 PSI -re optimalizálva.
    A bunkerek, ICBM silók esetében ő is közvetlen felszíni találatokat írt, mert azok kemény célpontok.

    Ez az új gyújtószerkezet a Trident II. SLBM esetén jól mutatja, hogy a tengeralattjárókról indított töltetek egyértelműen első csapást szolgáló fegyverrendszerek, amelyek zömében katonai és kemény célpontok ellen szándékoznak bevetni a haditervek szerint.

    Az a 100m szerintem a vízszintes szóráskép azaz a CEP lesz, ami egy atomfegyver esetében brutálisan pontos érték, kb. olyan egy hasonlattal élve, mint amikor egy LGB az ablakon bevezetve találja el a célpontot. A robbanás ilyen esetben bőven 100m alatt lesz ha túllőtték a célponton a W76-1/MK4A (kb. 100 kt hatóerő) töltetet. Itt az ICBM silók esetében közvetlen felszíni, vagy kb. max. 50-150 méterrel a felszín feletti robbanásra kell gondolni, attól függően, hogy a ballisztikus pálya a túllövés miatt a célpont előtti v. utáni becsapódást feltételez. Lesz ott kiszóródás, meg brutális PSI értékek is.

    Igaz ez a Trident II. W88/MK5 (kb. 450 kt hatóerő) töltet felszíni robbantásának képe, de hasonlóra kell gondolni, csak kisebb hatóerővel, és kisebb hatásokkal, de az ábra eléggé beszédes.

    http://thebulletin.org/sites/default/files/styles/large/public/Figure-7-Postol-last-correx-II_0.jpg

  27. 28:
    OK, de ahhoz, hogy ne legyen kihullás MINDEN robbanófejnek 800 méteren kellene felrobbanni, jövőnk által hirdetett elv szerint. Ez az, amit nem fogadtam el. Egyszerűen nevetségesnek tartottam azt, hogy az atom hatalmak megegyeznek, hogy minden töltet 800 méteren robban, mert ez biztosítja az emberiség túlélését és a nukleáris telet. Az első csapást mérő mindent belead, hogy minél kevesebb ellenséges siló maradjon épen. Ez világos. Tehát több száz fej robbanna földközelben. És akkor mi van a kihullással? Lényegében a vita tárgya: megnyerhető-e egy atomháború, vagy sem? Ha igen, akkor lesz, ha nem, akkor nem lesz. Az nem jelent megnyerést, ha az atom bunkerekből több száz évig nem lehet előbújni.

  28. Én arra vagyok kíváncsi, hogy hova kerül a szennyezés, ami nem hullik ki?

  29. Tibor bá’ legalább ne hazudjál már… az olvasóid képébe!!!

    „ahhoz, hogy ne legyen kihullás MINDEN robbanófejnek 800 méteren kellene felrobbanni, jövőnk által hirdetett elv szerint. Ez az, amit nem fogadtam el. Egyszerűen nevetségesnek tartottam azt, hogy az atom hatalmak megegyeznek, hogy minden töltet 800 méteren robban, mert ez biztosítja az emberiség túlélését és a nukleáris telet. Az első csapást mérő mindent belead, hogy minél kevesebb ellenséges siló maradjon épen. Ez világos. Tehát több száz fej robbanna földközelben. És akkor mi van a kihullással?”

    Soha nem mondtam, hogy 800 méteren. Hiszen a magasság a töltet hatóerejétől függ.
    Soha nem mondtam, hogy megegyeztek erről, pláne hogy 800 méterről.

    Az Istenit legalább ne hazudj!!!

    Hogy mi lesz a kihullással? LOKÁLIS LESZ. Azon belül meg lesznek forró pontok (hot spot). Ez minket magyarokat semennyire nem érint.
    Google Alex Wallerstein: NUKEMAP ott mindenki megnézheti (mindazt, amit írtam)

    A nukleáris tél nem a gombafelhőtől lenne, hanem az égő városok füstjétől.

    Jani, pisálj az ebédedre, vagy egy kád vízbe. Melyik tetszik jobban? Utóbbi? Na, az lesz a troposzférában lévő izotópokkal.

    A többiek, meg rácsot az ablakra, és 10-12mm betonvasat kihegyezve várni… ez, ez a salvation. 😀

  30. 31:
    Ez nem az a fajta kifejezési mód, amit el tudok fogadni 🙁

  31. Your comment marked as spam. Mi ez?

    Huszonkilencre:

    Erre a nyolcszáz méterre én sem emlékszem. Lehet, hogy hirtelen reagált Jövőnk, de lehet, hogy érthető? Nekem is a nyomásra optimalizált magasság rémlik. 800 az a kT-határ, ami felett már eléri a gombafelhő a sztratoszférát egy földi robbantás során.

    A nukleáris tél esetéről pedig, megerősítem, hogy a városok égése tehet, ha tehet, meg olyan töltetek, amik felviszik a port és a füstöt a sztratoszférába. Ha ilyenek korlátozottan vannak, akkor a tél is korlátozott. Szakirodalmi vita, hogy a korábbi (80-as, 90-es évekbeli) cikkek túlbecsülték ezt, és ezért nem tartották megnyerhetőnek a globális háborút egyik oldal részére sem. Ha ez úgymond kezelhetőbb (ma nem annyi a 800 kT feletti töltet, mint régen, sokkal kevesebb, Jövőnk pontosan tudja mennyivel, talán írta is itt korábban), akkor már csak a kihullás marad.

    A robbanásokat néhány száz tonna nukleáris anyag (robbanfóej) okozza, egy reaktorban is kb. ennyi van. Ennek magának a szétszórt kihullása a világra talán nem veszedelmes olyan mértékben, mint a robbanás mechanikai és termodinamikai hatásai a közelében. Ha a felszínhez közel robban, akkor a neutron, gamma sugárzás felaktivál valamennyi anyagot a környéken, de globálisan nem annyira sokat. Légköri robbanások esetén ez kevesebb, a globális terhelés meg egyenletes.

    És a korábbi adat, amivel adós maradtam: 1962-63 telén összesen ~40 MT töltet robbant fel (Sugárvédelem tankönyv, légköri kísérletek fejezete), ez hatóerőben megfelel 500 db 800 kT töltetnek, és azt az arányosítást tettem, hogy sugárzásban is (ez utóbbiban nem vagyok biztos). Mindenesetre ez a sugárterhelést nem vitte az elviselhetetlen szintre az északi féltekén: 0,3 mSV/év volt a többlet kb.

  32. 29: Én inkább 880 kt-ra, és kb. 2-2500m magasságra emlékszem Jövőnktől.

    Szerintem az USA katonai vezetése már rég meggyőzte magát, hogy egy első csapás megnyrthető. Legalább is Reagen memoárjában van erről egy annekdóta, hogy a tábornoki kar a ’80-as ébekben azt már győzelembek könyvelte el, hogy kb. megsemmisítupik

  33. 33 & 34:
    Természetesen emlékezhetek rosszul. Hibázhatok én is. Nem feltétlen van igazam, de ezt a hangot (nem az első) Jövőnktől nem vagyok hajlandó eltűrni. Tehát innentől az a komment, amiben szerepel a neve – „Your comment marked as spam”

  34. 32:

    Nem kell provokálni az embereket.
    Erre felhívhatnád a saját figyelmedet is.

  35. 15. Tibor bá
    „Utálom a személyeskedés. Főleg, ha engem érint. ? de szélsőséges esetben sajnos elkerülhetetlen, mert egy-egy személy olyan mértékben tér el az elfogadhatótól és oly erősen befolyásol másokat, és nem feltétlen helyes irányba, hogy leleplezésének elmulasztása jóval nagyobb hiba mint maga a személyeskedés”
    ezer bocsánat Tibor bá, hogy szószerint idézlek a magam használatára, és ugymond kölcsönveszem a te fogalmazási képességeidet, de én igy fogalmazni nem tudok, mert hiába,igyekszem, de a közel 60 évnyi eltávolodás a magyar nyelvtől kezdi kiadni magát.
    nos, Jövönkkel kapcsolatban bizony hogy igazad van.Tudása lexikális, nem sok olyasmit tett le IDE amit az interneten ne lehetett volna valahogyan megtalálni.
    Nem is ez volna a baj vele, hiszen mi is gyakran hivatkozunk interneten olvasott dolgokra, hanem a stilusa!
    A csakis nála tapasztalt, nehezen körőlirható, de annál dühitöbb VITASTILUS!
    Nem csinálok titkot belőle, nemrég volt egy csunya és értelmetlenül hosszú vitám vele egy bizonyos turistaakttrakció körül,amiről Jövönk amügy szokása szerint azonnal és felebezhetetlenül kijelenti hogy ilyen márpedig nincs, egyuttal rólam is majdhogy leszedi a keresztvizet hogy egyáltalán miért mesélek ilyes képtelenségeket. Nos, ha Jövönk nem makacskodik ugy ,annyit és olyan szokásos lehengerlően dühitő stilusában, felölem kevesebb, mint 5 perc alatt ezen szerencsétlen vita le lett volna zárva.
    De rendkivül sértő vitamodora miatt megtettem, amit soha, irtam dél-afrikába és a választ az orra alá dörgöltem.
    Nekem volt igazam, a kérdéses attrakció ugy volt bemutatva, ahogy én is leirtam.
    De a rossz szájiz benne marad az emberben!
    Soha nem tértem volna vissza a dologra, ha nem találkozok ma este a szokásos presszóbeli társaságommal, és mit ad isten, ott van köztük régen látott kedves jó barátom, egy municiógyár öreg mérnöke.
    Beszélgetünk erről-arról, és valahogy szóba kerül a régi vitatéma, és az attrakció mibenléte, mire az öreg elneveti magát, és idézem” hát persze, hogy ismerös a dolog, garmadával adunk el ilyen töltényeket,és, mindezt a magyar úrnak is illett volna tudni,ha annyit vitatkozott, de ha mégsem , akkor üzenem a magyar blogtársadnak, hogy WINCHESTER LOW RECOIL LOW IMPACT AMMUNITION, valamint azt is mondd meg neki: MUZZLE VELOCITY 980 FEET PER SEC.” Nesze, fel is irom neked, mert hazáig tizszer elfelejted.
    Nos, Jövőnknek, lehengerlő és kioktató Jövönknek mindezt ILLETT VOLNA TUDNIA. De sajnos, nem tudta, pedig ö adta ki magát megfellebbezhetetlen szakértőnek.
    elnézést, de muszáj volt kiadnom magamból.

  36. 37:
    Nagyon jól fogalmazol. Azzal nincs semmi baj. Néha elütöd a betűket, de ezt más is megteszi.

    Ha a golyó 300m/s alatt hagyja el a puska csövét (ez elég lassú) akkor egy célpontnak van 1 másodperce, hogy elmozduljon. Egy jó reflex-szel rendelkező fiatal férfi erre képes. Tehát 300 méter esetében el lehet ugrani a golyó elől.

  37. Na igen…! Megértelek Tibor bátyám. Ez ma egy elég érdekes „agymenés volt itt”, főleg a személyeskedéses része. Amikor katona voltam, ezt idegállapotnak hívtuk. 😛 😉
    Disztingváljunk, disztingváljunk…!
    Mindannyian hibázunk, csak pontosítottam. De ezek az új gyujtófejek, fogadok gps-el, meg valami nagyon spéci zavar és rázkódás, hő elenni védelemmel érik el, mert a gps vevők nem szeretik azt a fajta a terhelést, amit egy ilyen visszatérő fejben tapasztalni lehet. Az a 100m CEP über brutál…!

    Azért befejezem a gondolatmenetem, ha a szerkesztés a spam státusz miatt nem sikerült…:

    Szerintem az USA katonai vezetése már rég meggyőzte magát, hogy egy első csapás megnyrthető. Legalább is Reagen memoárjában van erről egy annekdóta, hogy a tábornoki kar a ’80-as ébekben azt már győzelembek könyvelte el, hogy kb. megsemmisítik a Szu-t, egy elsőcsapással, akkor a válaszcsapás korlátozott lesz. Kb. a keleti partvidék és az ICBM silók egy része pusztulna el, meg kb. 160-180 millió amerikai ember. Ezt győzelemnek értékelték akkor…! 🙁 Persze Reagen elborzadt, és jött az SDI.
    Ma sem lehet más szerintem más a helyzet a katonai vezetők fejében…!

  38. 39:
    Az „igazi” katonák az I., a II. és a III. világháborúban is hülyék voltak, lennének. A vén faszokban ég a katonai virtus. Szerencsére az elindításban nem ők döntenek.

    Valamennyiken tudjuk, hogy a II. világháború az európai színtéren Hitler bunkerének az ajtajáig tartott. A távol keleti színtéren le kellett dobni két atombombát ahhoz, hogy Japán megadja magát. Miközben az értelmes sakkozók a reménytelen helyzetben feladják a játszmát. Ebből levonható az a tanulság, hogy háború esetén a vesztésre álló félnek esze ágában sincs megadni magát, hanem bevet mindent, amik még a birtokában van. Az oroszoknak a tengeralattjárókon elhelyezett rakétákon kívül nem csak silóik vannak, de rendelkeznek mobil kilövőkkel is. Ráadásul a rakétatámadás észlelésekor 10-12 percük van a becsapódásig, miközben a riadókészültségben lévő rakétákat 4-5 perc alatt ki tudja lőni. Aki Amerikában azt hiszi, hogy meglepetésszerű első támadással megnyerheti a háborút, az őrült. Elmegyógyintézetben a helye. – Persze lehet ezt másképp is gondolni, de én erre adom a voksom.

    Azért a személyeskedés kikiáltásával neme lehet minden elintézni, mert a „személyeskedésnek” vannak minősített esetei is. J. eléggé szélsőséges eset ahhoz, hogy egy idő után kibújjon az emberből a személyeskedés. Már többen, több alkalommal megjegyezték, hogy ez a stílus elfogadhatatlan. Nézd meg például 37. alatt Bálintot. Ezeknek észrevételezésére természetesen lehet válaszolni érdemben, de az, amit J. kétszer is megengedett magának velem szemben az én nem vagyok hajlandó tolerálni. Megjegyzem, ezt akkor se engedném meg, ha célpontja helyettem bárki más lenne.

  39. 40.
    A kölcsönös elrettentetés eddig működött.
    Amitől tartok az, hogy elhiszik a tökéletes védelem megvalósíthatóságát, bízva az elektronika mindenhatóságában. Ezért tolják a kilövési helyhez minél közelebb az elhárítórendszert. A silók helyét ismerik, a mobilokról kilőtteket valószínűleg leszedhetik. De ott vannak még a tengeralattjárók. Azok helyzetét is ismerik bizonyára, hiszen egymást kísérgetik.
    Lehet, hogy csak a saját tapasztalom miatt van, de nem hiszek a tökéletes működésben. Mindig is döglött készülékeket kellett javítanom, hibát keresni. Pedig ezek ipari (majdnem katonai) minőségű készülékek voltak. Az elhárítórendszer pedig elég bonyolult és nagy rendszer ahhoz, hogy ne legyenek hibák benne.
    A kérdés az, hogy el tudják-e hitetni a döntéshozókkal, hogy jól fog működni, vagy csak minimális a hiba.
    A célterület (Oroszország) egy ideig sugárfertőzött lesz (szerintem jut belőle bőven még Európának is), de talán számukra a haszon akkora lesz, ami megéri.
    Meg azért egy támadást nem egyik pillanatról a másikra döntenek el, a megtámadott sem csak akkor veszi észre, amikor már jönnek a rakéták. Illúzió a tökéletes védelem, de az illúziója a veszélyes.

  40. ………a felezési időről jut eszembe…..

    „Az EU területén 1989 óta nem épült új reaktor. Csernobil katasztrófája után ez nem csoda. A hulladékkezelésre sincs azóta sem megoldás. Fukusima pedig – mint kőkemény második figyelmeztetés – azt hiszem a végső is! A tengerben tovaúszó, s már Amerika partjait is elérő szennyezés igazán észhez téríthetné azokat, akik a saját zsebük haszna miatt mindannyiunk életét kockáztatják. Szeretném őket tájékoztatni, hogy a milliárdjaik sem fogják megvédeni az esetleges katasztrófától a gyerekeiket, unokáikat. Együtt fogunk pusztulni.

    Amikor a Paks II. szerződést megkötötték, az olcsó villamos energiával indokolták. Ez akkor sem volt igaz, de mára végképp a múltté. Amerikában és Indiától Ausztráliáig a szél és a napenergia lett a cél. Mindenki más – szerte a világban – hülye és rosszul számol? Csak mi vagyunk az okosok?”

    Juszt László

  41. 42. Barcelona
    Az olcsó villamos energiánál csak egy a fontosabb: hogy legyen villamos energia. Lényegében bármi áron!
    Friss hír, hogy januárban néhányszor pengeélen táncolt a magyar elektromos rendszer és csak a tartalékok teljes bevetésével lehetett működésben tartani. Paks nélkül nem ment volna és hát Paks tízegynéhány éven belül bezár…
    Nem értem, a sötétzöldek miért nem amiatt keseregnek, hogy Magyarországon fejletlen a tengeri halászat!

  42. 44: Ha a fele igaz lenne, amit a magyar idők írnak… 😉 Tendenciózusan olyan cikkeket válogatnak be, ami megfelel az irányvonaluknak (ez mondjuk még érthető is).
    A német áram ára elsősorban a rárakott energiaszektor-átalakítási adó miatt magas. Persze az is logikus, hogy racionalizálják a szélerőműveket gazdaságossági alapon – a nyílt tengeriek üzemeltetése bizonyára macerásabb, és drágább, mint a szárazföldieké (ez csak tipp).

  43. 45.
    Azért egyenlőre a megújulók képtelenek kiváltani a hagyományos energiaforrásokat, mivel nem az igények szerinti ütemezésben működnek, tehát az energiaszolgáltatók a le nem fedett időszakokra kénytelenek fenntartani párhuzamosan egyéb erőműveket is, méghozzá abból is elsősorban a gyorsindításúakat. És nem egy korlátozott hányadot, hanem a teljes energiaigénynek megfelelőt!
    Bármilyen ritkán, és bármilyen rövid időre fordul elő, hogy a megújulók kiesnek, ez rendszerbiztonsági kérdés.
    Az pedig megdrágítja az energiát, ha két párhuzamos rendszert kell azonnali indulásra készen fenntartani, személyzettel, karbantartással stb.
    Hiába olcsó önmagában a megújuló, a teljes rendszer akkor is drága…
    A megújulók ideje akkor jön el, ha az energiát képesek lesznek óriási energiasűrűséggel, ipari méretekben tárolni.
    Ha ezt meg tudják oldani, az teljesen elsöpörné a hagyományos energiaterelést.

  44. Hadd hívjam fel a figyelmet a mai poszt fukushimai tételére. A radioaktív víz szívárgás megállítása érdekében 100 millió $-ért (30 milliárd forint) építettek egy „jégfalat”, ami nem vált be. Ezeket a lehetséges kiadásokat soha nem veszik figyelembe. Kormányunk se Paks II-vel kapcsolatban. Ha Paks esetében valami hasonló történne, mint Three mile island, Csernobil vagy Fukushima esetében történt, az ország gazdaságilag simán tönkremenne bele. Visszavetne minket a kőkorszakba.

  45. 47.
    Én sem tartom jó dolognak az atomenergiát. Viszont valamilyen forrás szükséges, ha nem atom, akkor nem marad más, mint fosszilis, ami viszont CO2 termelő. legfeljebb abban választhatnánk, hogy minél alacsonyabb kibocsátású legyen, mondjuk gáz. De ez meg nagy függőséggel jár.
    Ma Magyarországon nincs igazán jó megoldás…

  46. 47:

    Azért Magyarországon meglehetősen kicsi a valószínűsége egy cunaminak.

    Csernobili típusú reaktor balesetet Pakson nem lehet összehozni semmilyen emberi mulasztással sem, teljesen más a két erőmű ebből a szempontból.

    Az hogy a fogyasztásunk 30-40%-át importáljuk az most működik, de ez a végtelenségig nem fenntartható, és nem utolsó sorban nemzetbiztonsági kockázat is.

    Mindenkinek ez jelenik meg ha hozzászól?
    „Your comment is awaiting moderation.”
    Nem volt még moderálva hozzászólásom csak törölve, ez egy teljesen felesleges kör.

  47. Magyarország áramfogyasztását már 30 %-ban importból fedezik. Régebben még volt tartalék kapacitás rendkívüli helyzetre, ma már nincs. Import meg akkor lehetséges, ha másutt felesleg van. Vagy bezúdul a német szélerőművek termelt felesleg, aminek egy részét továbbtoljuk a Balkánra, vagy annak hirtelen megszűnésekor gond van. Ugyanis a német energiarendszer ma már önmagában működésképtelen. Amikor leáll a szél, akkor kénytelen a francia atomerőművekre és a lengyel szénerőművekre támaszkodni. A termelés is északon van, a fogyasztás zöme meg délen, a továbbítás igencsak igénybe veszi a hálózatukat.
    Az ellátásbiztonsághoz szűkséges tartalékkapacitást magánbefektető nem fogja kiépíteni, az EU áramtőzsdén azt nem lehet értékesíteni. Ha meg nem jön majd a konnektorból az áram, akkor a fogyasztó nem a szolgáltatót, vagy az LMP-t fogja szidni, hanem a kormányt.
    A mavir oldalán elég szépen lehet követni a pillanatnyi fogyasztási helyzetet és annak összetételét is.

  48. 49:
    Valójában nem a cunami, stb. az okozó, hanem az emberi tényező. Az ember mindig megtalálja a megoldást, hogy valamit elbasszon. Fukushima esetében azt mondták, ekkora hullám sose fog jönni. Jött. Senki se úgy indul el otthonról gépkocsival, hogy sose ér haza. Ennek ellenére naponta 2-3 ember ott hagyja a fogát. nem lehet teljes mértékben kizárni, hogy Pakssal is történik valami.

    Ez azt jelenti, (“Your comment is awaiting moderation.”) hogy hozzászólásod moderálásra vár. Annál nem jelenik meg, aki már bizonyította, hogy nyugodtan átengedhetem moderálás nélkül. Illetve annál is megjelenik, akinek a szövegében van letiltott szó, vagy egynél több URL csatolása van. 🙁

  49. 51:

    Végső soron minden visszavezethető oda, hogy az ember nem isten, s mint ilyen tökéletlen. Ennek megfelelően tökéletlen minden amit létrehoz.

    Ehhez képest pont az atomenergia témakör a legbiztonságosabb iparág a maga egy kézen megszámolható jelentős balesetével.

    Csernobilnak tulajdonképpen nyoma sincs, sőt a környékén tombol a természet, köszönhetően annak hogy nincs jelen az ember.

    Fukushima a maga elbaszásával együtt sem okozott földrészre kiható dolgokat, az óceánba csorgó szennyezett víz valamennyire megemeli azon a környéken a háttérsugárzást.
    Olyan hatalmas dolog nem történt itt sem, egy repülőgép katasztrófában több ember hal meg mint amennyit vízionálnak az atomerőművektől.

    Egy-egy szénerőmű sugárzó anyag kibocsátása több mint a démonizált atomerőműveké, és hát sokkal több szénerőmű van a világban.

    Moderációs kérdésre nem kellett volna válaszolnod, azért hoztam elő a kérdést mert úgyis törlöd a hozzászólásom ha olyanod van, beleszerkeszteni eddig nem láttalak csak egyszer.
    Igaz erre Barcelona panaszkodik, tehát még ez sem kizárt.
    Ez a válasz olyan megnyugtató, mintha minden olyan lenne ahogy az szokásos. Pedig elég szépen használod a vitáid lerendezéséhez a moderációs jogaidat is.
    Ugyanis voltam már „bizonyított” ember is nálad, csak amióta vitába keveredtünk lett állandó, hogy moderációra várok.
    Én a fegyveregyenlőség híve vagyok egy vitában, ezért ez zavar.

  50. 52:
    Atomreaktor ügyben egyéni véleményed van, amiből kimarad annak értékelése, hogy a ritkán előfordulás mellett az „eredmény” 100.000 évekre az emberiséggel marad. A sok millió tonna radioaktív hulladék problémája 70 év alatt nem oldódott meg.

    Egy hozzászólásból: „Jani, pisálj az ebédedre,”
    Erre a reakcióm: „Ez nem az a fajta kifejezési mód, amit el tudok fogadni.”
    Erre te így szóltál bele, illetve védted meg a belepisálót: „Nem kell provokálni az embereket.”
    Vagyis te helyesnek tartottad az „ebédbe pisálás” megjegyzést, amit nem nekem, hanem Janinak írtak. A figyelmeztetésemet pedig kikiáltottad „provokálásnak” amire beszerkesztve megjegyeztem, hogy „Erre felhívhatnád a saját figyelmedet is.” és mivel várható volt, hogy hasonló beavatkozás tőled kitelik, moderálási listára tettelek. — Lehet, hogy neked nem tetszik, de az egyik kötelességem a hangnem megválogatása.

    És akkor Barcelona! A kedves Barcelona szeret körmönfontan fogalmazni. Nem szerkesztettem át a szövegét per se. Hanem az én szövegem (szerinte) más értelmet adott az ő szövegének. Felhívásomra, hogy jelölje meg, mit szerkesztettem át. Nem válaszolt.

    Hozzászólást nem törlök, ha már egyszer megjelent. Ha annyira kártékony,akkor nem engedem át.

    Szeretem tisztázni a dolgokat. Most is ezt tettem. Te se fogod megköszönni, mert magyar honban ez nem szokás, csak a diszkrét agyonhallgatás.

  51. 53:

    Atomhulladék ügyben:
    Eléggé sommás kijelentés ebben az ügyben a sok millió tonna radioaktív hulladék.

    Ez vajon milyen hulladék akar lenni?
    Aktív bomló, vagy szennyezett hulladék?
    Milyen az aktivitása?
    A mennyisége valóban ennyi, vagy összeadtál mindent még a környéken megforduló levegőt is?

    Szerintem nincs 70 millió tonna, sőt sokkal kevesebb.

    Átsiklottál a fölött az állításom felett, hogy Csernobil körül burjánzik az élet. Talán nem tudod cáfolni?

    Fukushima kicsit nehezebb ügy, de ott is állítottam valamit. Azzal egyetértesz vagy nem?

    Ahhoz képest hogy szereted tisztázni a dolgokat elég szépen maszatolsz. Tökös vitapartner ilyenkor a tényekre reagál nem pedig érzelmileg próbál manipulálni.

    Nagyon nehéz veled vitatkozni mert nem tisztességes eszközökkel játszol, mivel közben folymatosan attól lehet tartani hogy amit írok az nem jelenik meg (ld lent moderáció témakör).

    Moderálás kérdéskör:

    Azt hiszem ezt már sokan megfogalmazták, de itt most levezetem neked.

    Az hogy nem kell provokálni az embereket nem konkrétan a belepisálásra vonatkozott.

    Konok módon kiszemezgetsz dolgokat és úgy magyarázod, hogy valaki ezt mondta valamire. Pedig az a valaki nem arra mondta, hanem mondjuk az egész helyzetre.

    Az általános kifejezés (egy mondat az egész hsz) arra szólt, hogy először beszóltál aztán az illető reagált (nem tudhatjuk hányadik hozzászólása jelent meg, mert konkrétan kikereshető hogy J is Hetesi is hiányolták a hozzászólásaikat) majd az itt is bemutatott módon félremagyaráztál egy kijelentést amire ez valaki bepöccent és nem megengedhető stílusban reagált, amit te kiemeltél és pellengérre állítottál hogy nahát, ez megengedhetetlen.

    Tehát amit írtam, az az volt hogy ha nem provokálod az embereket akkor nem fog náluk elgurulni a gyógyszer.

    Ha kötelességednek tekinted a hangnem feletti őrködést, akkor nem kellene neked aktívan részt venni ezen megnyilvánulások előidézésben.

    Barcelona ügye pedig megint egy érdekes dolog, mert itt most azt látjuk hogy !nem válaszolt!.
    Pedig könnyen lehet hogy nem tud, mert mondjuk nem engeded át az ilyen jellegű hozzászólásait, mert moderációra vár, és neked egyszerűbb ezt nem megengedni.

  52. Az igazi probléma az, hogy a jelenlegi és a közelmúltbeli politikai és gazdasági rendszer az olcsó tömeges felhasználású energiára épült ( persze ezt nem én találtam fel ). Ez a rendszer nem támogat semmiféle igazán fenntartható fejlesztést( ami persze drágább ), mivel a mai életünk a rendkívül pazarló fogyasztásra ösztönöz ( ez a siker fokmérője). Például szinte mindenki elfogadja, hogy úgymond energia hatékonysági okokból csak kondenzációs kazán telepíthető, de „senki” nem veszi észre, hogy pl. egy 3 tonnás terepjáróval való bármennyi furikázáshoz mindekinek alanyi joga van (persze ha van rá pénze). Szóval ez az egész fenntarthatatlan, igy is meg úgy is… Talán ha sikerült volna világviszonylatban is visszafogni a szaporodást és a nyakló nélküli fogyasztást, lenne némi remény, de ma már sajnos világosan látható a közeli vég…

  53. 54:
    Se kedvem, se időm ennyi rosszindulatú véleményre válaszolni. Viszont megjegyzéseidet rendkívül kártékonynak tartom. Kaptál egy második esélyt, így éltél vele. Ennyi.

  54. 56: „ennyi rosszindulatú véleményre válaszolni”

    Nem hinném, hogy alapvetően rosszindulatú véleményekről lenne szó. Ők úgy érzik, hogy neked lejt a pálya – ami technikai szempontból igaz is (neked van lehetőséged moderálni a hozzászólásokat).

    DE – kérdem én- ezek a mimózalelkű urak/hölgyek eddig burokban éltek? Talán az egész interneten nincs olyan blog, amit ne moderálnának – vannak szabályok, amiket be kell tartani és kész. Aztán, hogy a moderáció (általában és nem konkrétan 🙂 ) mennyire objektív, azon persze lehet vitatkozni, csak nem érdemes. 😉

  55. 57:
    Ez a rész például: „itt most azt látjuk hogy !nem válaszolt!.
    Pedig könnyen lehet hogy nem tud, mert mondjuk nem engeded át” Implicit azt jelenti, hogy hazudok.

    Erre a részre: „konkrétan kikereshető hogy J is Hetesi is hiányolták a hozzászólásaikat” már akkor megadta valaki a választ. A válaszok megjelentek csak késtek.

    Nézd meg ezt a mondatot: „Nagyon nehéz veled vitatkozni mert nem tisztességes eszközökkel játszol, mivel közben folymatosan attól lehet tartani hogy amit írok az nem jelenik meg.” Én nem játszok tisztességesen, mert ő az, aki attól tart folyamatosan. Fantomokat kerget, közben olyan hangulatot kelt, mintha én tisztességtelen lennék.

    Atomhulladék ügyben pedig simán belém köt egy olyan megjegyzés kapcsán, ami közismert. Egyszerűen késélre menő vitát akar kiprovokálni. Miközben (sima felületességből) 70 millió tonnát ad a számba kerülőúton. Arra kényszerítve, hogy megvédjem vagy cáfoljam azt, amit nem is írtam.

    Szerintem teljesen nyilvánvaló, hogy a pasit a rosszindulat hajtotta. Amire nincs más válasz, mint az, hogy nem foglalkozom a személyével.

    Különben neked lehet személyes tapasztalatod, mert jóval több mint 2000 hozzászólásod volt eddig, és ha jól emlékszem egyetlen egyszer se moderáltalak. Persze ezen lehet segíteni, küldj el a kurva anyámba. 😀

  56. A moderálás vs. kitiltás témához:
    Ha egynél több linket raksz be, automatikusan moderál az oldal, Tibor bá átengedi amikor ideje engedi. Megsúgom, nem ül egész nap a gép előtt! 😛 😉 Továbbá vannak olyan kifejezések amire szintén ugrik az oldal szűrője, szóval no para. Nekem is ragad már be vagy két tucat hozzászólásom, ami előbb v. utóbb megjelent. Anno én is hevesen reagáltam, mert azt hittem le lettem tiltva, hisz volt pár linkelés miatti „vitánk” Tibor bátyámmal. De értelmesen megbeszéltük, és itt vagyok minden hiszti, személyeskedés nélkül, és továbbra is aktívan hozzászólok azokhoz a témákhoz, amikhez van affinitásom v. szakmai ismeretanyagom. Ennyi…! 😉 😛 🙂

  57. 59:
    Még annyi. Akit véglegesen kitiltok, attól elbúcsúzom. Ha nincs búcsú, akkor nincs kitiltás, van technikai hiba.

  58. 58: „egyetlen egyszer se moderáltalak”

    És ez jelez is valamit… 😀

    Különben szándékosan tényleg nem (kivéve az automatikus „technikai” moderációt).

  59. 54: Teljesen feleslegesek a Tibor bá megváltoztatására tett kísérletek. Sőt, ha szeretnéd bebizonyítani, hogy neked volt igazad, akkor is hiába vársz arra, hogy egyszer elismerje, hogy valamiben tévedett vagy helytelenül járt el. Nem azért írom ezt, hogy akárki ellen vagy mellett kiálljak, csak szólok, hogy feleslegesen futod a köröket. De persze, ha neked megéri, akkor csak hajrá!

  60. 62:
    Gondolod, hogy ennek a blognak az a célja, hogy én meg legyek változtatva?

    Ezzel viszont: „hiába vársz arra, hogy egyszer elismerje, hogy valamiben tévedett vagy helytelenül járt el.” érdemes foglalkozni. – Ugyanis a felsorolás két tétele nem ugyanaz a kategória. Fejből közölt adatoknál tévedhetek. Jóslatoknál (ha vagyok olyan hülye, hogy erre vetemedjek) tévedhetek. Visszaemlékezésnél tévedhetek. Emberek, szituációk megítélésénél tévedhetek. Viszont a „helytelen eljárás” egy külön dolog. Nyilvánvalóan a szándékom az, hogy az adott körülmények figyelembevételével a lehető legjobb, legeredményesebb, legmorálisabb eljárást alkalmazzam. Az természetesen nem kizárt, hogy amit én helyesnek tartok, az más szemében lehet helytelen. De ki döntheti el, hogy melyikünknek van igaza? Konkrétan, te hiszek Istenben-túlvilágban, én nem fogadom el. Ki dönti el, hogy kinek van igaza?

  61. A 2008-as pénzügyi válság kitörése után a világban olyan szintű politikai feszültség halmozódott fel, hogy nukleáris elrettentés nélkül a nagyhatalmak már bizonyosan egymás torkának estek volna. De meddig tart ki ez a védőgát, amikor tudható, hogy a katonai stratégák behatóan vizsgálják a kormányzati és parancsnoki pontokat elsöprő nukleáris első csapás előnyeit? Érdemes ezt körüljárni, hat évvel a fukushimai nukleáris baleset után. A Center for Strategic and Budgetary Assessments nevű amerikai agytröszt – amelynek igazgatóságában számos magas rangú katonatiszt és hírszerzési vezető található – januárban vizsgálta egy 140 oldalas tanulmányban többek között azt, hogy mi a módja egy nukleáris háború „megnyerésének” és agresszívabb fellépést javasolt a csendes-óceáni térségben Washington számára.
    http://www.privatbankar.hu/makro/nuklearis-fegyverek-nelkul-mar-ujra-vilaghaboruban-lennenk-304811

  62. 64:
    1918 után 20 évvel később kitört a következő világháború 1938-ban. „Nukleáris elrettentés nélkül” 1966-ban, majd 1990-ben és végül 2015-ben újabb és újabb háborúk törtek volna ki. Mert ilyen az Ember. Köszönet a nukleáris elrettentésnek 1946 óta béka van, és az is marad, amíg valamennyien meg nem főlünk. 😀

  63. 43 gabii

    „Friss hír, hogy januárban néhányszor pengeélen táncolt a magyar elektromos rendszer és csak a tartalékok teljes bevetésével lehetett működésben tartani. ”

    Azért még 5 éven belül nem hinném hogy áramkimaradások lennének, de ha lesznek is hát úgylegyen:D
    Szerintem a hír kicsit fel van nagyítva. Van forrásod?Vagy valakinek van forrása, jövőbeli becslése?

  64. 66.

    Dr. Gerse Károly: Fenntartható-e az ellátásbiztonság a jelenlegi nagykereskedelmi árakkal?
    „Összefoglalás:
    • A nagykereskedelmi árak csökkenése, ennek következtében a
    hagyományos erőművek leállítása a hazai piacra is jellemző.
    • A teljesítménymérleg esetenként már most is hiányos. 2013-tól
    kezdődően, hazai forrásból több hónapban nem áll
    rendelkezésre a hatályos európai szabályozás alapján
    indokoltnak tartott tartalék teljesítőképesség (az igény heti
    maximuma − az átlagosnál enyhébb időjárás ellenére − többször
    kisebb volt az igénybe vehető teljesítőképesség maximumánál).
    • Jelenleg − a más piacokról kiszoruló termelők és a kedvező
    balkáni vízjárás mellett − van bőséges import.
    • Így a leállítások az ellátásbiztonságot látszólag nem
    veszélyeztetik.
    • A helyzet azonban nem tekinthető megnyugtatónak. Ugyanis a
    kontinens nagyobb részére kiterjedő hidegfrontok és az
    időjárásfüggő megújuló erőművek néhány napos hiányának
    egybeesése esetén az import lehetőség megszűnik, az igényeket
    teljes egészében hazai forrásból kell kielégíteni.”
    2016. 10. 10.

  65. 68.
    Nagy koponya az öreg, a magyar villamos energia kiemelkedő figurája.
    A tudása olyan mélységű, hogy már a követéséhez is komoly ismeretanyag szükséges, de a lényeg azért megérthető a laikusnak is.
    Aki a megújuló energiák feltétlen híve, annak megmutatja, hogy az a jelen technikai szinten hogyan képes megölni a rendszerbiztonságot, elsorvasztani azokat a kapacitásokat, amelyek nélkülözhetetlenek lennének egy rendkívüli helyzetben, hogy ne omoljon össze a rendszer, és hogy hogyan csúszunk évről évre közelebb egy ilyen összeomlás határához.
    Sajnos a megújuló energia az a típus, amelynek nem tudjuk befolyásolni a forrását, és statisztikailag hiába kicsi annak esélye, hogy kiessen teljesen, de nem nulla, és amikor ez bekövetkezik, akkor nagy a gebasz.
    És mivel a többnyire rendelkezésre álló megújuló többlet (főleg német) módszeresen, piaci alapon kivégzi a teljes nemzetközi piacon rendelkezésre álló tartalék kapacitásokat, vészhelyzetben ezek sem léteznek, hogy belépjenek a kieső megújulók helyére.

  66. 69: A „megújuló” az nagyon sokmindent takar. Igen, a napra és a szélre igaz, hogy szabályozhatatlan, de a vízre nem. Egy víztározó a napi ingadozásokat gond nélkül ki tudja egyenlíteni, sőt adott esetben többet is. Nem véletlen, hogy a német szél- és napenergiát az osztrák hegyi víztározók egészítik ki. Jól együtt tudnak dolgozni, ha elég a vízerőmű, lehet ellátásbiztonság.

  67. 71.
    Abban igazad van, hogy a víz ilyen szempontból kilóg a sorból, legalábbis kevésbé van kitéve hirtelen változásoknak, mint a nap meg a szélenergia.
    Csak az a baj, hogy ezek korlátozottabbak, ahol gazdaságos volt kiépítésük, ott többnyire már megépültek, és a folyamatosan emelkedő villamosenergia igényekkel ezt nem lehet fedezni.
    Ami a megújulókból dinamikusan, fokozatmentes ütemben és viszonylag olcsón növelhető, az sajnos ma ebbe a kategóriába esik, amely a rendszer stabilitását gyengíti.
    Ide illik be az egyik korábbi posztban belinkelt cikk, hogy már a németek is behúzzák a féket.
    Egyébként elvileg az lehetne egy megoldás, hogy hegyi tározókba kellene felnyomatni hatalmas vízmennyiségeket a fölös szél- és napenergiával, de erre alkalmas geológiájú terület is viszonylag ritka.
    Egyszer láttam erről egy eszmefuttatást, amelynek az volt a konklúziója, hogy a fosszilisek és atom kiváltásához napi szinten kellene Balaton nagyságrendű vizeket töltögetni és leereszteni, ami abszurdum.
    Mondjuk ez szerintem túlzás, de azért érzékelteti, hogy ez technikailag milyen problématömeget jelentene, mekkora előzetes beruházásigénye lenne.

  68. Geotermikus /termálvíz, földhő/energia is stabil.
    Lineáris vízerőmű. 30cm-s víz mélységnél is 20kw a teljesítménye. Ez is stabil.
    Nálunk igaz nincs rá lehetőség, de az ár-apály erőmű is megbízhatóan egyenletes teljesítményt produkál.
    Napelemnél ott tartanak a kutatással, hogy teljesen felhős időben is képes energia termelésre. Ez azért lehetséges, mert olyan hullám hosszon is energiát termel, amin az eddigi napelemek nem voltak képesek. Így ez az energia termelési mód is megkaphatja a megbízható jelzőt.
    A legbiztosabb meg az lenne, ha az energia pazarlás erkölcstelen cselekedet lenne, pont úgy, mint egy kutya megkínzása.
    Vége lenne a nagy díszkivilágításoknak. A hatalmas energiafaló rendezvényeknek. Fura, hogy mikor ünneplünk, életterünket a legnagyobb mértékben akkor romboljuk.

  69. Mindenkinek!
    Ez egy 3 éves poszt a felezési időről és Jövőnkről. Itt most kitombolhatja magát az, aki hisz a jövőféle atomfizikába.

  70. Így az idő messze távlatából Jövőnk 31-es hsz-át tartom a legfontosabbnak, ezzel értek egyet, addig a pontig, amíg az Urat is megszólítja:
    „Soha nem mondtam, hogy 800 méteren. Hiszen a magasság a töltet hatóerejétől függ. Soha nem mondtam, hogy megegyeztek erről, pláne hogy 800 méterről.”
    – Ezzel a kijelentéssel lényegében legitimálja magát a Tiborbá által 3 éve életre hívott posztot, aminek a jelenbe illesztése azért elég erős válasz volt.

    Fontos elolvasni Hetesi Zsolt 33-as hsz-át is, amely alapján kiderül, hogy Jövőnk alapvetően nem beszélt hülyeségeket, s én a honlapját sem tartom „adatözönnel önreklámozó” felületnek, de hibásan mérte fel azt a nagyon fontos hátterét a nukleáris hadviseléssel kapcsolatos végkimenetelt elemző problémakörnek, hogy senki és semmi sem garantálhatja a nukleáris töltetek célbajutásakor adódó azon „ideális” körülményeket, amelyek alapján a várt kimenetel ténylegesen az általa felvázolt forgatókönyv szerint alakulhat. Apróbb váratlan események, alapból az ellentámadás minősége és mennyisége számtalan kérdőjelet tesz mellé, amelyek miatt épeszű, felelős vezető biztosan nem fogja tényleges katonai felhasználás céljából ezeknek a fegyvereknek a bevetését elrendelni ma sem, kivéve, ha azt kikényszerítik. Az oroszok 2020-ban erre adtak egyértelmű figyelmeztetést…

    Érdemes még elnosztalgiázni a hsz-ok között az olajválság és az olajár akkori megítélésén, ami problémaként jelenleg is fennáll, de a 2020-as jelenben egészen másként gondolunk rá.

  71. Hirosima, Nagaszaki valódi atombomba robbantást szenvedett el. Rövid idő alatt újjáépítették. Most is virágzó városok. Csernobilban kisebb erejű katasztrófa történt. Már harminc éve le van zárva egy hatalmas terület. Belül a növények, állatok jól elvannak. Egy ideig a sértetlen blokkok működtek még. Szóval Csernobilban valami parasztvakítás folyik.

  72. 76: Bözgöny
    Parasztvakítás mi? Ezt a dilettantizmust… már megbocsáss.

  73. Re:76
    Javaslom fizesd be magad egy kis Csernobili túrára, és kérdezd meg a túravezetőt, hogy bemehetsz-e a szarkofág belsejébe, mert szerinted fake az egész katasztrófa…

    Elárulom, nem fognak beengedni, és jobban jársz, ha viszel magaddal egy sugárzás mérőt is, mert mai napig bele lehet botlani kihullott főtő anyag repesszel, ami mellett nem életbiztosítás sokat tartózkodni.
    Amit te látsz, az az ember jelenlétének a hiánya, nem a katasztrófa valótlansága…

    Ha jól rémlik anno még ukrán gyerekeket is nyaraltattak idehaza rahab céljából, mert valamilyen betegséget kaptak el Csernobil miatt.

  74. Ki beszélt a szarkofág belsejéről? 13 évig működtek még a szomszéd blokkok. Nem lehetséges a szennyezett területet megtisztítani, a repeszek felderítésére nincs sugárzásmérő? Vagy direkt nem tisztítják meg, hogy lehessen évszázadokig mutogatni? Túltolják, propaganda modellt csináltak belőle.

  75. 80. Bögözy

    Megtisztítani – hát nem igen lehet megtisztítani. Főleg nem mindent. Teljesen más dolog egy jól körülhatárolt területet, esetleg az odavezető utat kvázi biztonságossá tenni, mint en block mindent megtisztítani. Óriási területről van szó, és egyenetlen eloszlásról. És arról hogy hova vigyél annyi anyagot. A technika is pont ezért maradt ott, mert ez volt a legegyszerűbb, ott úgyis mindegy alapon.
    Azt már akkor ne is mondjam, hogy például egy út esetén a megtisztítani teljesen mást jelent ebben az értelmezésben, mivel minden tisztítás – legalábbis mérnöki szemmel, – egy tisztítási vagy tisztasági kritérium meghatározásával kezdődik. Egy út megtisztítása lehet sikeres például akkor is, ha az adott célnak megfelel – pl. el tudsz rajta jutni a célodhoz. Meghatározott módon, és idő alatt. Mondjuk kocsival. De senki nem fogja ajánlani neked, hogy vágj neki gyalog, andalogva, ne adj isten letérve az útról, virágot szedni a réten. Gondolom ez így már érthetőbb megközelítés.

    A japánoknál is óriási problémák vannak, de lapítanak a fűben, mert mást nem tudnak csinálni. Az egyszerű emberek pedig nem fogják fel, hogy már majdnem egy évtized telt el, és még a legoptimistább becslések szerint is legalább 3 van előttünk (amiben én bátorkodom kételkedni )

  76. 80: Bözgöny:
    Inkább ne szólj hozzá…
    Hogyan és kinek érné meg összeszedni a sugárzó anyagdarabokat?
    Ha össze is szednék, hová vinnék el?!

    Az ionizáló sugárzás nem gyerekjáték!
    A működő reaktort nem állították le, mert 1. energiát termelt, 2. nem is lehet gombnyomásra leállítani… A sérült reaktorban sugárzó anyagok lefedésével tudták lehetővé tenni, hogy egyáltalán ember mehessen a közelébe.

    S tényleg, ha ennyire osztod az észt, menj el oda piknikezni, mutass példát és szúrjál ki a sok hülye propagandistával, meg a megvezetett követőivel! Én a magam részéről támogatom, hogy a véleményeden osztozókkal akár oda költözhessetek (a fake alapon szándékosan elvett, egyébként kiváló, szép, természetes élettérbe).

    Propagandát a tisztelt érdeklődők csináltak belőle, akik mindenáron látni szeretnék személyesen, hogy egy-egy szelfit lőhessenek a Facebookjukra! A „házigazdák” majd hülyék lennének ezt nem kihasználni, ha már az ismert történet alapján nem keveset veszítettek miatta.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük