Szendi Gábor és a koleszterin
Publikálva 2010.júl.23. | Szeretném, ha sokáig dobognál |
Néhány napja tettem fel két posztot is a zsírokkal és a koleszterinnel kapcsolatban. Természetesen nem az ujjamból szoptam ki az adatokat, hanem (nem kevés fáradtsággal) utána kellett néznem. Két nappal később „Tara” nevű hozzászóló metakommunikációval közölte a honlapon, hogy ő bizony egy szót se hisz az egészből, inkább követi Szendi Gábor tanácsát. Szendi Gáborról sok minden köztudott, nekem például nagyon tetszik kiállása a pszichiátriai gyakorlattal szemben. Most azonban egy másik véleményéről van szó, nevezetesen, szerinte a koszorúér elmeszesedés (infarktus) és a szérum koleszterin szintje között nincs összefüggés. Illetve idős korban (50 felett) a magas koleszterin kifejezetten mortalitás csökkentő tényező. Mivel én idős vagyok, számomra ez egy nagyon jó hír, mert akkor újra zabálhatok tojást, sajtot, pacalt, szalontüdőt és rántott sertésvelőt, ami belefér. Heje-huja-haj! Egyetlen szépséghibája a dolognak, ha Szendi téved (amire kurva nagy esély van, elvégre az egész világ 40 éve úgy tudja, hogy a koleszterintől döglünk), akkor néhány hónap és nincs többé se Tibor bá, se a honlapja. Nem biztos, hogy ez téged idegesít, engem azonban igen, bár nem annyira a honlap, mint inkább saját magam. Vettem tehát magamnak (már megint) a nem kevés fáradtságot és megkerestem Szendi Gábor „Koleszterin elméletét”, (http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/myokardialis-infarktus-koleszterin-es-szenhidrat-elmelete.php?olvas) aminek a lényege, hogy a magas koleszterinnek semmi köze a miokardiális infarktushoz. Aztán majdnem elröhögtem magam, mert két bekezdés közé be van építve egy hirdetés. Íme:
Magas a koleszterin?
A SuperGreen segíthet
Kérdezze dr. Tihanyi László orvost
Ez a szerencsétlen dr. Tihanyi miért pont ide teszi a hirdetését? Hiszen itt éppen arról van szó, hogy a magas koleszterin egyáltalán nem számít. Aztán rájöttem, hogy van ebben rafinéria. Aki dr. Szendinek elhiszi, hogy a koleszterin nem számit, abból dr. Szendi húz ki némi pénzecskét aprócska nyugdíjából. Aki viszont továbbra is be van majrézva a koleszterintől, abból dr. Tihanyi húz ki némi pénzecskét. Aki ide téved, ha nem is hagyja itt a fogát, a pénzének egy részét egészen biztosan. Na, de nézzük a felsorakoztatott bizonyítékokat! Szendi három nemzetközi tanulmányra hivatkozik: 1) MONICA, 2) Framingham, 3) ALLHAT. És mit szűrt le ezekből a tanulmányokból? Idézem Szendit: „Évtizedes kutatások nem tudták meggyőzően igazolni a táplálék telített zsír- és koleszterintartalmának atherogén hatását. és a megelőzési programok is kudarcot vallottak”.Akkor most nézzük mint mond erről a MONICA (természetesen nem a show-ra kell gondolni 
)!
Megéri rákattintani. Kiderül, hogy az első jelentős tanulmányt Framingham-ban (Massachusetts, USA) készítették még az 1950-es évek elején. Ekkor derült ki, hogy az aterogén hatást (vagyis az ér elmeszesedést) különböző tényezők befolyásolják, amiket akkor elneveztek rizikófaktornak. Ezek közül a legnagyobb hatást a szérum koleszterin szintje fejtette ki. Akkor most idézem az eredeti angolt, majd a fordítás következik:
The most consistent and powerful of these, in explaining coronary risk, the classic risk factors, were cigarette smoking, blood pressure and blood cholesterol. Others were less common (diabetes mellitus, obesity and alcohol). The dominant blood cholesterol concentration varied significantly across populations. It correlated with the amount and type of fat in the diet and correlated strongly with population coronary disease rates.
A rizikófaktorok közül a legjelentősebb és legkövetkezetesebb az érelmeszesedés kialakításában, a klasszikus rizikófaktorok. A dohányzás, vérnyomás, és a szérum koleszterin szintje. A többi tényező (cukorbetegség, elhízás és alkohol) kevésbé jellemzőek. A domináns szérum koleszterinszint a különböző népcsoportok között jelentősen eltérő volt, de összefüggött az étkezésben szereplő zsírsav mennyiségével és minőségével, valamint jelentősen összhangban volt a szívbetegség gyakoriságával az adott népcsoportban.
Hoppá, Dr. Szendi Gábor. A kimásolt és lefordított rész a MONICA tanulmány elejéről származik. Akkor néhány szót erről a tanulmányról. A Framingham tanulmány környékére az USA-ban hihetetlen mértékben felfutott az infarktusok száma, de ez a 60-as évek elejére csökkenő trendet mutatott, amit a többi iparilag fejlett ország követett, de mások nem. A különböző országokban a szívérrendszeri betegségek előfordulási gyakorisága és a mortalitás ismert statisztikai adat volt. Arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző népeknél (populáció) hogyan állnak a rizikótényezőkkel. Ekkor (1979) indult be a MONICA program, ami 1996-ig tartott, 21 országban, 38 populációra terjedt ki (különböző nagyvárosok). Ennek a hatalmas programnak a szabványosítása és kiértékelése gigantikus munka volt, és nem is mindig sikerült. Tehát a MONICA célja nem a rizikófaktorok és a szívérrendszeri betegségek közötti korreláció megállapítás volt, mert ahhoz nem fért kétség, hanem a rizikófaktorok felmérése. De, ha úgy is lenne, ahogy azt dr. Szendi állítja, egy 14 éves tanulmányra nemigen lehet hivatkozni, már csak azért sem, mert a MONICA-ban össz-koleszterint mértek. Ma viszont már tudjuk, hogy nem annyira az össz-koleszterin számít, mint inkább az aterogén index, vagyis az össz-koleszterin osztva a HDL-koleszterinnel.
Akkor idézzünk http://ije.oxfordjournals.org/cgi/reprint/30/suppl_1/S35.pdf a MONICA project angol beszámolójából:
Mean levels of cholesterol generally showed downward trends, which, although the changes were small, had large effects on risk.
A koleszterin középszintje (10 év alatt) általában csökkent, ami - bár a változás kicsiny volt - a kockázatot jelentősen csökkentette.
Ezek után az ALLHAT tanulmányt meg se kerestem. Elméletileg természetesen nem lehetetlen, hogy a koleszterinnek semmi köze az érelmeszesedéshez, de ezt se a Framingham, se a MONICA tanulmányok nem támasztják alá. De akkor dr. Szendi honnan vette? Én mindenesetre nem kezdek el zabálni tojást, sajtot, pacalt, szalontüdőt és rántott sertésvelőt. Kár, nagyon kár!
2010.július.23rd. at 7:26 de.
Na, na, na. Meg szoktam mondani egyenesen, amit gondolok, még ha be is verik érte a fejem. Nyíltan leírtam, mit fogok tenni: elkezdem a Szendi által jónak tartott étrendet, mert tudni szeretném, kinek van igaza, neked, vagy Szendinek. De írhattam volna úgy is: az az igaz, amit eddig a koleszterinről tudtam (ami megegyezik azzal, amit te állítasz), vagy Szendi új elmélete?
Magas a koleszterinszintem, pedig évek óta vega vagyok. Ha a hús meg egyebek emelik, akkor az enyém mitől magas? Tojást ritkán eszem, kábé kétheti két darab, sajtot is ritkán. Gabonát viszont, amit Szendi szerint el kell hagyni, gyakran és sokat, mert mi máson élhettem volna? Sok gabona, sok zöldség, sok hüvelyes. Teljes kiőrlésű gabona, de állítólag ez is éppen úgy árt.
Mitől magas akkor? Csak úgy tudom meg, ha kipróbálom a gabona és hüvelyesek nélküli, paleolit étrendet. Nem azon van a hangsúly, hogy hiszek neked vagy nem hiszek. Ez a dolog nem rólad szól - nem szólhat minden rólad
hanem rólam. Vajon most metakommunikációval mit mondtam? Ne keresd, semmit.
2010.július.23rd. at 7:47 de.
Szerintem sincs összefüggés a koleszterin és a koszorúér elmeszedés között, persze tévedhetek :).
Ismerek sok olyan embert, aki már nagyon régen zabálja a húst, zsírt és szalonnát nyakra-főre és kutya bajuk. Vannak köztük olyanok is, akik már idősek és köszönik szépen, életükbe nem jártak orvoshoz.
Én azt hiszem, hogy az idióta orvosok csak az orrukig látnak és olyan következtetéseket vonnak le, amik nem helyesek. Ők az embert egy összetett gépnek látják, a vérereket pedig közlekedő edénynek, ahol lerakódhat a salak. Nem veszik figyelembe, hogy az embereknek lelke is lehet (tudom, tudom, lélek nincs is, én vagyok a balfasz) és hogy netán a folyamatokat lelki megrázkódtatások is elindíthatják.
Valahol olvastam, hogy statisztikailag kimutatták, hogy az alacsony termetű emberek hajlamosabbak a szívbetegségre. Arra természétesen nem gondoltak, hogy ezen emberek többségének önértékelési zavarai vannak, ha magas emberek között vannak.
És van egy olyan oldala is, hogy egy bizonyos fajta élelem csak akkor válik nem egészségessé, ha az illető értesült erről a szörnyű tényről. Nem mindegy, hogy milyen tudattal nyelünk le valamit: “Fúj fúj, koleszterin. Finom, de ettől meg fogok betegedni :((”.
2010.július.23rd. at 7:57 de.
Tibor bá:
Két megjegyzés:
1. a két bekezdés közötti hirdetést a Google teszi ki, aki mindig a szövegkörnyezettől függő, legrelevánsabb hirdetőt adja ki az oldalra - Szendi tehát csak a helyet adja, hogy mi jelenik meg ott, azt a Google dönti el.
2. Ha ilyen hosszú linkeket akarsz kényelmesen beszúrni, ajánlom a link-rövidítő használatát (pl. http://href.hu vagy http://bit.ly ). Így pl. a fenti, hosszú link helyett csak ennyit kell beillesztened: http://href.hu/x/ctj0 - és ugyanoda visz.
2010.július.23rd. at 7:57 de.
Azért olvasom az itteni írásaidat és a könyveidet, mert érdekel a véleményed dolgokról. Az átlagembernél sokkal műveltebb és tájékozottabb vagy, ez tény. De még ez sem jelenti azt, hogy mindig igazad van.
Rosszul tűröd, ha másnak más a véleménye, jobban mondva nem tűröd egyáltalán. És ez jutott eszembe, mikor a Rexről szóló könyvet olvastam. Talán át kellene értékelned, talán nem mindenben az öt sarj a hibás. Még nincs késő, de egyszer az lesz. Ezt mindenképpen el akartam mondani neked.
2010.július.23rd. at 9:28 de.
2: Én azt hiszem, hogy az idióta internetezők csak az orrukig látnak és olyan következtetéseket vonnak le, amik nem helyesek.
Nem lehet kizárólagosan egy okot keresni különböző, összetett betegségek kiváltására.
A koleszterin valóban rizikófaktor, de ez nem zárja ki a többi rizikófaktor létezését: lelki (ha jobban tetszik pszichés), alacsony szérum C-vitamin szint, stb.
2010.július.23rd. at 9:34 de.
1, 2, 4: A felvetések logikusak, de ismeret hiányról tanúskodnak. Vannak egyedek, akik születésüktől fogva magas koleszterin szinttel rendelkeznek. Ez egy „születési rendellenesség”, ezek bármit tesznek a koleszterinjük magas marad. De szerencsére náluk ez nem olyan végzetes, mint az átlagos halandóknál. Az ok egyszerű. A szérumba koleszterin két féle képen jut: felszívódik a vékonybélből; a máj szintetizálja. Ha teljesen koleszterinmentes ételt eszel, de a máj termeli mint egy kisőrült, akkor a koleszterin szint magas marad bármit is eszel. Ha mégis ragaszkodsz az alacsonyabb koleszterinhez akkor sztatinhoz kell nyúlnod.
Az nem titok, és a konzervatív orvostudomány is hirdeti, hogy egy ember „pszichés állapota” komoly megbetegedési és gyógyulási tényező, valamint kihat az endokrin egyensúlyára és az immunrendszerre is. Például ötvenes nők tömegesen kapnak emlő rákot válás után. Kedves intuitív. Ez a spanyolviasz már foglalt. Az önszuggestió is foglalt. Van, aki bebeszéli magának, hogy a zsömle ártalmas. Megeszik egy zsömlét és kiütése lesz tőle. De miért kell normális embernek az ilyenekkel foglalkozni?
Rex-szel kapcsolatos véleményeddel nem állsz egyedül. Több hasonló meglátás jutott el hozzám. A könyvet teljes mértékben a kívülálló, objektív szemszögéből iparkodtam megírni, szigorúan a tények feltárásával és minimális saját véleménnyel megtoldva. Általános gondolatokkal „talán át kellene…. stb.” nem érek semmit. Ha valahol a véleményem, vagy a következtetésem hibás, nem állja meg a helyét, annak ismertetését előre is megköszönöm. Tények nélkül, mások „ráérzésével” nem tudok mit kezdeni. Könyvem koherens, összefüggő, minden feltehető kérdésre megadja a választ. Ha tévedek, akkor arra konkrétumokkal kell válaszolni, ahogy én tettem Szendi hivatkozásainál. Volt egy állítása, ami szembe megy az elfogadott nézetekkel és az állítását alátámasztotta tanulmányokkal. Átnéztem a tanulmányokat és kiderült, hogy az állítását azok nem támasztják alá. A tudományos világ így működik.
Más véleményét rosszul tűröm? Ez tévedés. Az enyémtől eltérő véleményt kihívásnak veszem és a helyességét megtámadom (ezt, aki saját álláspontját nem tudja megvédeni, úgy értékeli, hogy „rosszul tűröm”). Elvárom a logikus ellentámadást és annak kiderítését, hogy mi a valóság. Csak a helyzet az, hogy a legtöbb emberben úgy alakul ki véleménye, hogy fogalma sincs a véleménye mögött húzódó téves feltevésekről.
Azt kértétek tőlem, hogy majd OV-ral kapcsolatos tévedésemet lássam be. Örömmel teszem, de ehhez konkrétan le kell kell írni, mi róla a véleményem? Ez a honlap egy intellektuális fórum. A hozzászólóktól konkrétumokat várok, nem érzelmeket, drukkolásokat, álmodozást, vágyakozásokat. Ezek – szerintem – magánügyek.
3: Természetesen tudom, hogy a hirdetést nem Szendi tette oda (van google jelzés is) de ettől még komikus, a véleményem, hogy aki oda téved, stb. az nyilván ironizálás. Nem akartam minden szarba belekötni, de én minden olyan “tudományos” közleményt vagy elkerülök, vagy nagyon óvatosan kezelek, amiben hirdetés van (vagyis a honal tulajdonos a bevételre utazik) vagy a “közleményéből” valakinek anyagi haszna van.
A kéziratban a link szépen feltördelte magát 4 sorba. De amikor tegnap éjjel beszúrtam a posztot, nem volt hajalandó magát feltördelni, én meg már álmos voltam. De a tippet köszönöm, már éltem is vele.
2010.július.23rd. at 10:43 de.
5. “Én azt hiszem, hogy az idióta internetezők csak az orrukig látnak és olyan következtetéseket vonnak le, amik nem helyesek.”
Igen, ebben is van valami. Te amúgy orvos vagy?
2010.július.23rd. at 11:02 de.
A mozgáshiány, elhízást is magas koleszterinszintet eredményez.
Miért tűnt el a TV-ből a TV torna? És a TV maci? Abban legalább fogat mos a maci és a gyerekek utánozni szeretnék.
Ülünk a számítógép előtt és hízunk. Az ételek mennyisége is több, mint ami kellene. A vásárolt ételek miben vannak? pld. lekvár? A nagyi lekvárja üvegben, de MI műanyagot veszünk.
Tibor bá: A könyvet köszönöm szépen. Anyunak szülinapja volt és ajándéknak kértem. Ha ő tudni fogja mi egészséges számára, akkor a főzési, bevásárlási szokásai megváltoznak. Én is jól járok és a VILÁG is. Kevesebb gyógyszer, kevesebb méreg.
2010.július.23rd. at 11:31 de.
7: Nem, de az általánosítások egy jó részétől felmegy a vérnyomásom és így eresztem ki a gőzt.
2010.július.23rd. at 12:59 du.
OFF
magas labda nem lehet kihagyni:
Csinos, fiatal körzeti doktornőt kap a falu.
- Józsi bátyám, nem tetszenek a leletei. Mondja, mit szokott maga reggelizni?
- Rántottát tíz tojásból, szalonnával.
- És mit szokott ebédelni?
- Csülkös bablevest.
- És vacsorára?
- Szalonnát meg kolbászt.
- Józsi bácsi. Hogy áll a koleszterinje?
- Mint a cövek doktornő, mint a cövek!
ON
2010.július.23rd. at 1:09 du.
10: Én már csak egy ilyen f@sz vagyok, aki mindenre felfigyel. Jó ez a vicc, de nem életszerű. Ha a doktornő kezében vannak Józsi bácsi leletei, akkor miért érdeklődik Józsi bácsi koleszterinjéről, ott van az orra előtt a leletein. Ha pedig a leletek között nincs laboreredmény, akkor miből gondolja, hogy Józsi bácsi fejből tudja?
2010.július.23rd. at 1:55 du.
re 11
egyetlen szó közbeszúrásával megoldható problémád:
- Józsi bácsi! Tudja,hogy áll a koleszterinje?
2010.július.23rd. at 2:42 du.
12: Ha moast átmegyünk a viccekre, akkor felszökik a koleszterinem.
2010.július.23rd. at 5:04 du.
Az táplálkozástudomány a napjainkban kapható élelmiszerekből próbál egészséges étrendet összeállítani, ami véleményem szerint lehetetlen próbálkozás. Próbáljunk meg elvonatkoztatni attól a nagyképű gondolattól, hogy mi különleges lények vagyunk (biblia), és kezeljük magunkat úgy, mint bármelyik biológia fajt. Mi vagyunk az emberek, a ma elfogadott rendszertan szerint a homo sapiens sapiensek
Nálunk a leggyakoribb halálozási okok a szív- és érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, emésztő szervrendszeri betegségek, légzőszervi betegségek… ezzel szemben az állatvilág többi tagjainál a leggyakoribb halálozási ok - illetve megdöglési, mert ugye az állatok nem meghalnak, nekik a mennyországba sincs belépőkártyájuk - az egyszerű, de halálos sérülés. Náluk nincsenek rákos betegek, nincs cukorbetegség, és semmi a civilizált ember betegségeiből. Ugyanez igaz azokra a kisebb népcsoportokra, törzsekre is, akik elszigetelve élnek tőlünk valahol a természet lágy ölében. Vajon mi lehet a különbség, mi az amit rosszul csinálunk? Megpróbálom megválaszolni ezt az egyébként nagyon nehéz, és mindenkit érintő kérdést. Nagyon színes azoknak a káros anyagoknak a skálája, amit nap mint nap a szervezetünkbe juttatunk. A bőrünkön keresztül: tusfürdők, sampon, nőknél különböző “szépségápolók”, el lehet olvasni mennyi szar van ezekben, vajon nem pont azért a bőrrák azon kevés rákfajták egyike, ami a nőknél 4x gyakoribb, mert ők több kozmetikumot használnak? Hmm…, aztán a légzőszervünkön keresztül: cigi, szivar, vízipipa, fű, különböző felszippantható drogok…, emésztőszervrendszerünkön keresztül (amiket megeszünk): nah itt van a legtöbb, szinte minden boltban kapható élelmiszerben találunk vegyszereket, pedig amit megeszünk, az kerül be úgymond legjobban a szervezetünkben, a táplálék járja be a leghosszabb utat. Meg ide tartozok az alkohol is…
Amiket itt felsoroltam, az csak a civilizált emberekre vonatkozik. Tehát ha valaki egészségesen akar élni, akkor a következőt tegye minden olyan lépés előtt, amivel valamit a szervezetébe juttat: kérdezze meg magától, ha nem lenne civilizáció, akkor hozzá tudna-e jutni a természetben ilyen formában, és ami még nagyon fontos, ilyen mennyiségben (!!!)
Íme a hosszú élet képlete.
Én még fiatal vagyok, könnyen beszélek. Mint minden fiatal, én sem gondolkozom még a halálon. Nem is szabad. Viszont teljes mértékben megértem Tibor bá aggodalmát. Tévedhet Szendi Gábor is, és tévedhet a másik oldal is. Ha mondjuk a magas koleszterinnek gyors, mérgezéshez hasonló tünetei lennének, könnyen fel lehetne ismerni a kiváltó okot, de mivel ez egy lassú, születésünktől halálunkig tartó folyamat, nehéz bármilyen tanulmánnyal megállapítani a magas koleszterin és velejáró betegségek kiváltó okait. És még nehezebb eldönteni, hogy melyik tanulmánynak higgyünk.
2010.július.23rd. at 7:38 du.
Nagyapám minden nap oldalszalonnát sütött reggelire. Semmit nem tudott a koleszterinről, igy kénytelen volt végelgyengülésben meghalni, 85 évesen.
2010.július.23rd. at 7:41 du.
14: Kedves Árpád! A felsorakoztatott meglátásaiddal nem robbantottál paradigmát. Szív-érrendszeri betegségek, rákok, és hasonló, nem közvetlenül kórokozók által kiváltott betegségek valóban újkeletűek, legfeljebb az ipari forradalomig vezethetők vissza (kéménysperők fitymarákja). Vagyis önmagunk áldozatai vagyunk. Ez azonban nem fog változni, mert túl sok érdeket sértene.
Valóban mindenki tévedhet, de Szendi esetében ezt nem tudom elfogadni. Az idézett tanulmányok eredményei nyilvánosak, aki idéz, annak meg kell győződni arról, hogy állítása és a hivatkozott tanulmány összzhangban van. Hiba, ha ezt nem teszi, és hiba ha teszi, de nem veszi figyelembe arra bazírozva, hogy úgyse veszik észre.
A különböző tanulmányoknál valóban figyelembe kell venni ki a szponzor és hogyan illik be a téma környezetébe. Viszont a MONICA tanulmányt a WHO szervezte, 1979-ben indult és az országok között ott volt Csehszlovákia és a Szovjet Unió is, valamint a kommunista Kína. Nehéz elképzelni, hogy ezt az összesen 21 országot és a bennük foglalkotatott sok ezer tudóst mind le lehetett volna pénzelni.
2010.július.23rd. at 7:48 du.
15: Az én nagyapám minden nyáron gatyára vetközve dolgozott a földeken, olyan barna volt mint egy cigány. 90 évesen halt meg és mivel nem tudta mi az a melanoma, kénytelen volt a végelgyengülést választani. —– Várok valakitől egy 95 éves nagypapát
És egy statisztikust, hogy értékelje a 15. és a 16. kommenteket.
2010.július.23rd. at 7:53 du.
14: A civilizációs betegségek egy része (daganatos és szív-, érrendszer, fogszuvasodás, fertőzések, most hirtelen ezek jutnak eszembe) az állatok között is előfordul, nagyobb arányban a háziállatok, mint a természetben élők között.
16: A civilizációs betegségek a civilizációval jelentek meg, pl. csontritkulás első alkalommal 5000 éves csontleleten található. Erre nem merek megesküdni, de a daganatos betegség lenyomata csont maradványokon 3-4 ezer éve jelent meg.
Jellemző, hogy a fizikai aktivitással összefüggően fordult elő pl. a szívinfarktus - egy felső társadalmi rétegbe tartozó múmián rögzült.
további olvasnivaló: dr. Józsa László: Paleopatológia
2010.július.23rd. at 9:45 du.
18: Rendkívül érdekes, hogy több ezer éves maradványoknál is meg tudnak állapítani betegségeket, de ezeknek semmi közük sincs ahhoz, hogy a jelenlegi civilizáció bizonyos betegségek előfordulási valószínűségét megsokszorozta. Ennél is nagyobb baj, hogy elkerülésük szinte lehetetlen. Hiába nem dohányzom, nem alkoholizálok, nem eszem feldolgozott, “gyártott” élelmiszert. (lásd felvágottak, tej származékok) Már a tőkehús se tiszta, mert hormonok, antibiotikumok, stb. vannak benne. Tartsak sertést a panellakásban, hogy vegyszermentes húshoz jussak? Amivel etethetem az se vegytiszta. Akkor vegyek telket és ültessek kukoricát? Az egész el van cseszve, úgy ahogy van.
2010.július.23rd. at 9:51 du.
Önfenntartó gazdaságban nem lehetetlen tiszta élelem előállítása. Pár évszázad és mintha misem történt volna. Ha Csernobilból indulunk ki a természet “csodákra” képes. A lényeg, hogy maradjon hírvivő.
2010.július.23rd. at 11:10 du.
20: Pár évszázad! Hurrá, már úgy megijedtem, hogy sok ezer évet kell várnom.
Csernobil? Ne tessék viccelni! Sokezer éves felezési idővel? 30 km-es körzetben minden radioaktív!!! Arra felé nem csak a szentjános bogár világít
2010.július.24th. at 12:55 de.
16: Tibor bá, összefoglaltad mondanivalómat egy mondatban: önmagunk áldozatai vagyunk.
17: Dédnagyapám 97 évesen halt meg véglegyengülésben. Minden reggelt szalonnás rántottával indított, 8-10 tojásból. (igaz, ezután már csak vacsorázott) Tudtommal sosem mérték a koleszterinszintjét. Lehet, hogy azóta létezik ez a probléma, amióta tudják mérni a koleszterinszintet? Nem lepődnék meg azon, ha az egész mögött a gyógyszeripar állna. Egyesek a pénzért embert is ölnek, akkor ez nem is olyan megdöbbentő…
18: Állatoknál is előfordul, de nagyon ritkán. A háziállatoknál viszont már egyre gyakrabban, mivel már lassan ők is ugyanazt eszik, mint mi.
2010.július.24th. at 7:16 de.
19:”Tartsak sertést a panellakásban, hogy vegyszermentes húshoz jussak?” … “Akkor vegyek telket és ültessek kukoricát?” - Úgy írod ezt a lehetőséget, kedves Tibor bá, mintha már elképzelni is kész röhej lenne. És ki kényszeríti az embereket, hogy a nagyvárosokban éljenek összezsúfolódva, az ilyen lehetőségektől megfosztva? Ma Magyarországon sokfelé lehet nagy földterületeket kapni házzal, potom pénzért. Lehet, hogy inkább nem szeretnének dolgozni?
6: Jó lenne, ha egyszer az endokrin rendszerről is írnál - engem sajnos érint a téma!
2010.július.24th. at 7:36 de.
“Az enyémtől eltérő véleményt kihívásnak veszem és a helyességét megtámadom (ezt, aki saját álláspontját nem tudja megvédeni, úgy értékeli, hogy „rosszul tűröm”)” - ezt írod, Tibor bá.
Akkor mégis igazam lenne? Előfordulhat egyáltalán, hogy a tiédtől eltérő vélemény helyes lehet? Tartom, amit mondtam. Érvelni, vitatkozni veled merő időpocsékolás. Ahogy látom, a többiek is csak bátortalanul teszik, az utolsó szó úgyis a tiéd, de ez ne tévesszen meg. Őszintén szólva engem szórakoztat, úgyhogy olvasgatok tovább, ha nem zavar
Vannak itt azért hasznos infók is bőven.
2010.július.24th. at 8:22 de.
@9. Ric:
—– (ez nem off, ide való, Tibor bá)
Igen sajnos általánosítok, mert a sok negatív tapasztalat erre kényszerít.
Amikor durván kiment a lábam és elmentem megvizsgáltatni, akkor a doki azt mondta nincs gáz és felírt valami kenőcsöt. Én alig tudtam állni a lábamon. Elgondolkodtam, vajon a kenőcs hogy oldja meg a dolgot… Aztán hagytam a fenébe, elmentem egy természetgyógyászhoz, aki le se húzatta a zoknimat és 1 perc alatt helyre pakolta és rögtön elmúlt a fájdalom.
A rokonságomból sok embert átsegítettek a halálba a kedves orv-osok. Az ismerőseim közül is rengeteget végeztek ki, ráadásul nem is méltóságteljesen haltak meg, hanem mint valami múmiák(kemo). Tehát mindenki azt gondol amit akar, de én nem megyek többé hozzájuk, max. visznek ha nem tudok magamról. Nem is fizetném az egészségügyi biztosítást ha nem volna kötelező.
Bocsi az off-ért. Amúgy minden rendben van
2010.július.24th. at 9:10 de.
re25
“Nem is fizetném az egészségügyi biztosítást ha nem volna kötelező.”
én még hozzáteszem, hogy a nyugdíjjárulékot is kár fizetni.
kevesen érik meg, hogy valóban visszakapjanak belőle és a forrása sem garantált (lásd nyugdíjalapok problémaköre)
az én családomban és ismeretségi körömben alig van 70-80 évet egészségesen megélt ember. Rákban, mindenféle egyéb bajban éveket szenvedő annál több. Tudomásul veszem, hogy a felgyorsult élet egyik árnyoldala a korai halálozás….
BAB
2010.július.24th. at 9:29 de.
25: A rossz tapasztalatokból eredő sértődöttség nyilván megalapozza az ilyen általánosításokat. Ezek szerint neked és a rokonaidnak elég nagy pechük volt. Én (és a rokonaim
) eddig kevesebb barom orvossal találkoztam, mint lelkiismeretes, jó orvossal.
Egyik irányhoz tartozó kizárólagosságot sem tartom jónak. Lehet járni természetgyógysászhoz, de pl. a szamárköhögést nem fogja tudni jobban kezelni, mint a nyugati orvoslás. Lehet járni kemoterápiára, de a rák megelőző étrendet, életvitelt nem fogja helyettesíteni semmi.
21: Ugye, hogy el fog röpülni az idő?
Csernobilban élnek emberek, kíváncsi vagyok, pár évtized múlva milyen lesz a visszatelepült lakosság. (Godzilla :D)
A növények az elmúlt pár évtizedben kifejlesztett maguknak bizonyos mértékű sugárvédelmet, így ahol az erőműnél a baleset után csak kopár fák voltak most burjánzik a növényzet.
2010.július.24th. at 9:41 de.
27.”…burjánzik a növényzet.” Vajon az ott már honos növények “alkalmazkodtak” vagy idegen, rádióaktivitást “bíró” áttelepült növények kezdtek “burjánozni” ?
2010.július.24th. at 10:49 de.
28: Alkalmazkodtak, mostanság olvastam egy cikket. Bizonyos fehérjék kifejeződésének növekedésével, a növény csökkenteni tudja a magra eső radioaktív sugárzást.
2010.július.24th. at 10:50 de.
23: Kedves Orsi! Én a „sertéstartást a panelben” témát nem viccnek szántam, hanem annak érzékelésére, hogy milliók állnak lehetetlen feladat előtt. Amit te javasolsz, azt néhányan meg tudják tenni, mert munkahely és jövedelem vesztéssel járna. Aztán pedig az emberek félnek a bizonytalanságtól és a változástól. Az endokrin problémák a lassú mérgezés következményei. Majd kerítek rá időt.
24: Kedves Tara! Igen, ezt írtam: “Az enyémtől eltérő véleményt kihívásnak veszem és a helyességét megtámadom (ezt, aki saját álláspontját nem tudja megvédeni, úgy értékeli, hogy „rosszul tűröm”)” és amint látom nem értetted meg, mert ha megértetted volna, akkor ezt nem írod: „Előfordulhat egyáltalán, hogy a tiédtől eltérő vélemény helyes lehet?” – De mennyire! Nagyon sok eltérő vélemény helyes, és nagyon sokszor tévedek, de még többször van igazam. —– Viszont valamire fel kell hívnom a figyelmed, amit – úgy tűnik – nem ismersz. A világot előre a természettudományos kutatások viszik. Ez nélkül nem lenne mobil telefonod, tévéd, gépkocsid, porszívó helyet prakkerrel püfölhetnéd a szőnyegedet és a pincédben a férjed keresné a bölcsek kövét. Én az elmúlt 60 évben természettudományos alapon gondolkodtam és cselekedtem. Mit jelent ez? Egy tudósnak, kutatónak először lesz egy „ÉSSZERŰ SEJTÉSE”, aminek alapot az eddigi ismeretei adnak. Ez követve iparkodik bebizonyítani, hogy a sejtése megállja a helyét. A sejtést és a bizonyítást közzéteszi (publikálja). Aki ezzel nem ért egyet, az „megtámadja” és előáll a saját bizonyítékaival. A téma körül felforrósodik a levegő, előjönnek az érvek és a bizonyítékok, majd elül a por és az ésszerű sejtésről vagy azt fogadja el a szakma, hogy helyes, és beülteti az ismeret tárba, vagy elveti azt. **** Mivel nekem nincs laborom, és nem végzek kutató munkát, csak annyit tehetek, hogy a nemzetközi publikációkat figyelemmel kisérem, iparkodom eligazodni benne és honlapomon naponta felteszek valami „ismeretterjesztő” anyagot, amihez sokan nagy élvezettel szólnak hozzá. Ez mellett kötelességemnek érzem felhívni a figyelmet nyilvánvaló tévedésekre, manipulációkra, babonákra, stb. Mivel Szendi, akire te hívtad fel a figyelmem, totálisan szembe ment az általánosan elfogadott nézettel, utánanéztem a hivatkozásainak. Ha ezek a hivatkozások párhuzamosak lettek volna az ő által hirdetettekkel, akkor nagy bajban lettem volna, mert valóban tudományos megosztottság állt volna elő. De, mint tudjuk, nem ez a helyzet.
Többeknek: Igen, ki kell mondani, hogy az orvosok hatalmas hányada hanyag munkát végez és csak a pénzre hajt rá. Ez miatt a kuruzslás fellendült, mert azok nem szakemberek, de legalább odafigyelnek. Igen, az orvosok sokszor nem a legjobb gyógymódot ajánlják, hanem a legprofitálóbbat. Igen, sok esetben jobb, ha az ember elkerüli az orvosokat. De az igazi megoldás, ha saját betegségeddel kapcsolatban kideríted a szükséges információkat, ami az Internet korában nem lehetetlen.
2010.július.24th. at 11:08 de.
29. Kösz Ric! Na most ha én megeszem a rádióaktivitáshoz hozzáedződött “karalábét” akkor én is elkezdek “villogni”?
2010.július.24th. at 11:10 de.
31: Nem Do-Mi! Te karalábé nélkül is “villogsz”.
2010.július.24th. at 12:40 du.
32. Igen,de ez velemszületett handicap. Minek halmozni?
2010.július.24th. at 2:28 du.
31: Majd ha látok “nature GMO” feliratú karalábét, elpostázom.
2010.július.24th. at 6:03 du.
Kedves Tibor bá, annak a kismillió hivatkozásnak, amit Szendi Gábor a könyvében említ, ennyi idő alatt nem nézhettél utána. Nagyon úgy érzem, hogy inkább keresel egy idézetet, ami téged igazol, a többivel meg nem törődsz. Te hinni akarod továbbra is, amiben eddig hittél, és ebből a hitedből nem lehet kimozdítani. Tudom, te a hitre nem építesz, csak a tényekre, mint természettudós. Hát akkor? A tények ott állnak azokban a hivatkozásokban, csak el kellene olvasnod mindent. Nehéz ügy, tudom, hiszen Szendinek is és sok éves kutatómunkája fekszik a könyvben.
Ha Szendi állításaira kerestél volna bizonyítékokat a fent említett hivatkozásokban, megtalálnád. De nem keresel, mert nem látod be, hogy amit a koleszterinről tudtunk eddig, az az orvostudomány egyik nagy kudarca. Háború, aminek még nincs vége, de eljön majd az idő, mikor el kell ismerni, hogy tévedtek, ahogy tévedtek az egészséges táplálkozással kapcsolatban is. Vagy ha nem tévedés, akkor szándékos, gyakran halálos kimenetelű gondatlan veszélyeztetés. Szendi könyve óta elolvastam sok infót, arról győznek meg, hogy igaza van. Egyelőre jól érzem magam az új étrendtől, a eredményekről majd később.
Lehet, hogy ez az út ahhoz, hogy ne kapj infarktust, hogy tovább élj. A helyedben nem zárnám ki, hogy Szendi (és dr. Atkins és Robert Arnot valamint sok más kutató és orvos jól gondolják, jól tudják.
2010.július.24th. at 6:24 du.
35: Kedevs Tara! Szendi 3 tanulmányra hivatkozott (nem kismillióra). Én a WHO MONICA tanulmányból vettem ki idézetet és fordítottam le magyarra. Most rajtad a sor, hogy a Szendi által megjelölt tanulmányokból idéz olyan részt, ami Szendit igazolja. A kedvedért megnézem dr. Atkins-t és Robert Arnot-ot is.
2010.július.24th. at 6:38 du.
Utóbbi kettőt a saját könyvtáramban találtam, ugyanaz a véleményük, mint Szendi Gábornak. És régóta mondogatják, nem túl sok eredménnyel. Belátom, a koleszterinszint csökkentő tabletták hatalmas üzletet jelentenek, nehéz belátni, hogy esetleg tévedés. Ugyanígy, az élelmiszeriparral szembeszállni sem könnyű.
Idézzek? Talán nézd meg a 228. oldalon a G71-es grafikont. Ha megnézted, mondd el kérlek, mit gondolsz róla, aztán majd elmondom, mit mond erről Sz.G. És nézd meg légyszi at ALLHAT-ot is. Hátha közelítetek egymáshoz.
2010.július.24th. at 7:44 du.
35: Dr. Atkins „fedezte fel” a kevés (20%) szénhidrátra épített, róla elnevezett fogyókúrát, ami 2002/3-környékén igen népszerű lett, és iszonyatos pénzt hozott számára. Sokáig nem élvezhette a sikert, mert 2003-ban elhunyt. Népszerűsége egy kicsit késve érkezett el hozzánk, és én csak most döbbentem rá, hogy miért keresnek az én honlapomon is „szénhidrát mentes lisztet” szinte minden nap. Mivel ez olyan mint a „fából vaskarika” a keresgélők általános ismerethiányára jobb, ha nem térek ki. Az viszont tény kedves Tara, hogy dr. Atkinsnek egyetlen büdös szava se volt (amíg élt) a koleszterinnel kapcsolatban. Vagyis rá hivatkozni koleszterin témában egy totális mellélövés. Ami pedig a fogyókúráját illeti, ami nem volt szóváltásunk tárgya, a tudományos világ erősen megosztott. Nem csoda, mert súlyos dollár milliókról van szó. Igaz vállalkozása mára csődbe jutott. Az amerikai népszerűség csökkenése miatt. A Coca-cola 2005-ben beszüntette az „Atkins barát kóla” gyártását. A Lancet-ben (a világ legnagyobb presztízzsel rendelkező orvosi folyóirata) megjelent cikk szerint (The Lancet, Volume 364, Issue 9437, Pages 897–899, 4 September 2004) az Atkins fogyókúrának nincs metabolisztikus előnye. Mivel azonban a kúrában szénhidrát helyett telített zsírsav és protein van, számolni kell ezeknek a következményeivel. A telített zsírsavak koleszterin növelők, ami sokak szerint káros. A túlzott protein fogyasztás pedig húgyvérűséghez, vesekőhöz és vese elégtelenséghez vezethet. Ezek után már Robert Arnotra nem pocsékolok időt.
2010.július.24th. at 7:57 du.
“dr. Atkinsnek egyetlen büdös szava se volt (amíg élt) a koleszterinnel kapcsolatban” - írod. dehogynem. Olvasd el a Dacolj a koroddal című orvosi könyvét. Meglehetősen konkrét dolgokat ír. Fogyókúrás könyvet meg azért írnak sokan, mert arra rengetegen ráharapnak. Míg ha kizárólag orvosi könyvet ad közre, az nem fog érdekelni senkit sem. A Dacolj a koroddal is a címe miatt lett kapós, amúgy nagyon nehéz olvasmány. Persze nem neked, kizárólag nekem. Arnot hasonló kategória, de ne is törődj vele.
Elegánsan elsiklottál a grafikon mellett.
2010.július.24th. at 7:59 du.
39: Mert nem tudom, hogy minek van a 228. oldalán.
2010.július.24th. at 8:15 du.
A Monicának, amit beidéztél.
2010.július.24th. at 8:44 du.
A G71 grafikonon az látható, hogy 0,25 mmol/liter koleszterin növekedésre az egyéni rizikó faktor 3 %-al növekszik.
2010.július.24th. at 8:56 du.
Ezt látod? Annyira szórtak az adatok, hogy nem jön ki belőle semmi.
Még leírom, hogy Sz.G. mit gondol erről a grafikonról, aztán elköszönök, mert nem szándékom bosszantani téged, egyébként is te vagy itthon, nem én.
Azt mondja,hogy ennyire szétszórt pontokra nem jogos egy egyenest fektetni. Olyan így, mintha törpék és óriások magasságát kiátlagolnánk, és azt mondanánk, hogy az átlagos méret 170 cm. De lennének 50 centis és 300 centis emberek is. Így ez tulajdonképen hazugság.
Még annyit, hogy abszolút jellemző rád a fogalmazás, elmond mindent: “a grafikonon az látható” - írod. TE ezt látod a grafikonon. Más meg mást lát. És még mennyi dologgal lehet így, amiben teljesen meg vagy győződve a magad igazáról.
Jó pihenést, jó éjt.
2010.július.24th. at 9:24 du.
43: Ezek szerint Szendi cikizi azt a tanulmányt, amire, mint az ő elvét megerősítőre hivatkozik. Ez is érdekes.
2010.július.24th. at 9:25 du.
Általában egy adott grafikon mindenkivel ugyan azt kell hogy láttassa. A számok nem rendeződnek egyéni felfogás szerint, maximum úgy rendezhetőek ahogyan azt az egyének szeretnék látni….
2010.július.24th. at 9:27 du.
45: Fején találtad a szeget DAN. Az emberek hatalmas többsége nem azt látja, ami ott van, hanem azt látja, amit szeretne, hogy ott legyen. Az ok nagyon egyszerű, úgy hívják, hogy kognitív disszonancia.
2010.július.24th. at 11:31 du.
Amíg itt olvasgatlak “benneteket” megzabáltam három hatalmas szelet zsíros kenyeret zöldhagymával s paradicsommal.Ennél jobban csak a jó érett szalonnát szeretem…ja igen, meg a füstölt csülköt babbal…
El is megyek holnap egy vendéglőbe pótolandó, hisz a család két napja elment s ennyi luxus nekem is kijár! 
2010.július.25th. at 12:45 de.
Nekem 7.9 a koleszterinszintem. Szedem rá a sztatinkészítményt. Persze csak a legkisebb adagút. Mindennemű ás és állagú margarint, olajat kivontam a háztartásomból. Vajat, libazsírt és kacsazsírt használok. Természetesen nem kiló számra. Most jónak mondhatom a koleszterin szintemet. Ja és a lényeg, szeretem a jó házitojást is hagymával. Ebben sok a lecitin. Lehet hogy ez a titka!
2010.július.25th. at 7:30 de.
48: Én a helyedben a tojást kivonnám az étrendből. Tara viszont megduplázná. Nem könnyű az élet
2010.július.25th. at 8:07 de.
Decemberben eredményt hozok. Jó, lehet, hogy már októberben. Ma éppen tojást fogok ebédelni, kettőt:) Hozzá salátát, céklát bio módon termesztve, a kertből. Máskor halat, vagy egy szelet csirkét vagy pulykát lesütve, vagy sajtot. Reggelire, 9 körül mindig csak gyümölcsöt, vacsorára főzeléket, gabonaféle nélkül. Ma vacsorára karalábéfőzeléket (zabliszttel, zabtejszínnel habarom be, zabot lehet enni)reggelire dinnyét, uzsonnára dinnyét pár szem dióval.
Éppen elég így a kaja és egész nap nem vagyok éhes. Nekem is felírt az orvos Zocort vagy mit a koleszterinszintemet csökkenteni, ki sem váltottam. 6,5 egyébként és a HDL 1.00, majd meglátjuk pár hónap múlva, mi lesz vele. Ha marad, marad. Pár év vegaság után furi húst enni, de mert finom, nem nehéz vele megbirkózni. Nem bánnám, ha nem állna át mindenki a paleóra, mert egyáltalán nem lenne hasznos dolog az emberiség élelmezése szempontjából. Sokkal több gabona kell az állatok etetéséhez, mintha az állatokat kihagyva a gabonát ennénk meg. Csak ugye nem zárható ki, hogy attól beteg az emberiség. (És az is rosszul érint, hogy most miattam kell állatokat megölni
).De inkább úgy fogalmaznék, hogy a cukortól, a burgonyától és a többi gyorsan felszívódó szénhidráttól beteg. A glikémiás index lehet a kulcsa mindennek.
Rengeteg könyvem van a táplálkozásról. Apám gyomorrákban, anyám szívelégtelenségben halt meg 47 illetve 70 évesen, féltem a gyermekeimet, mindent tudni akarok és mindent ki akarok próbálni. 15 éve foglalkozom komolyan a témával, millió infót elolvastam a neten is, és csak kapkodom a fejem. Egymásnak teljesen ellentmondóak időnként. És mindig hiányzott egy láncszem. Valami, ami megmagyarázza, hogy a rengeteg gyógyszer ellenére miért nem csökken (sőt nő) a szívbetegségek, a szívhalálozások, a rák okozta halálozások száma. Miért nő, ha elméletileg “egészségesen” táplálkoznak már emberek, sokan: olíva, teljes kiőrlésű kenyér, stb, stb. Talán most majd megkapom a választ.
Mindebből láthatod Tibor bá, hogy a legkevésbé sem akadékoskodni próbálok. Keresek, kutatok, nincs más választásom.
2010.július.25th. at 8:25 de.
Említeném még dr. Oláh Andort, akinek szava nekem szentírás volt eddig. Őt követtem, őt éreztem a leghitelesebbnek. Felesége és az ő tudása, életmódja továbbra is a példa előttem, végtelenül tisztelem a munkásságukat. Már nem tudtam sajnos találkozni velük, Oláh Andor 71, felesége röviddel utána, 72 éves korában meghalt. Azt hittem, minimum 90 éves korukig fognak élni. Hogy lehet a viszonylag korai halál, ha az étrend, amin éltek, annyira tökéletes? (vegaság, gabonafélék) És az életmódjuk is? Tudom, a gének…
2010.július.25th. at 4:55 du.
Ha most valaki nekem aki harminc éves vagyok, tanácsolni akar egy étrendet, úgy, hogy vannak napok mikor a munkahelyemen nem eszem mert nincs rá időm, azt esküszöm lelövöm…Rendszeres táplálkozás meg ilyenek, egy marhaság! A természetben sem fordulhat elő, nemhogy az embernél… Ami veszélyt okozhat az embernél is, az a túlzott sóbevitel és a mértéktelen zabálás. Ami száz százalékig emészthető, az ehető “tonnaszámra”.
2010.július.25th. at 5:16 du.
52. A számszeríjat ajánlom! Az csendesebb ! Mi ez itt ? Szanatórium ?
2010.július.25th. at 5:25 du.
2010.július.25th. at 8:26 du.
54. Dan,milyen az a “saját kecsketej” ?
2010.július.25th. at 8:26 du.
50: 6,5/1,0 = 6,5 elképesztően rossz aterogénindex-szám. Különösen furcsálom a HDL 1,0-et, amikor a nőknél ez szinte lehetetlenül alacsony. Szerintem fejjel rohansz a beton falnak, de (sajnos) nem tudok érted tenni semmit. Azt viszont tudnod kell, hogy több mint 6 éve akartak nekem feldugni egy katétert a koszorú ereimbe, “mert különben bármikor infarktusom lehet”. Nem engedtem, levittem a koleszterinemet 2,8-ra, és a 77 éves ereim BIZONYÍTOTTAN jobb állapotban vannak, mint 6 éve. És a “beigért” anginás fájdalmak sehol sincsenek, még akkor se, amikor egy 40 kilós betontömböt felcipelek a második emeletre. A 6 éve felírt (és kiváltott) nitrogén szpréjt egyszer se használtam, de eltettem emléknek.
2010.július.25th. at 10:18 du.
Most hogy közel egy hetes lemaradásom a posztok olvasásában majdnem ledolgoztam, bedobnék pár témát, hátha ráharaptok:
Vitaminok, Lenkei-féle vitamin “bombák”: Olvastam egy cikket, 1hónapig szedte az író Lenkei vitamin csomagját (kb 10-15e/hó), a végére határozottan állította, hogy van ebben valami, lecsökkent az alvás igénye, energikusabb volt. Bár azt is ígérte hogy 1hónap után abba hagyja, majd beszámol a mellékhatásokról, ha lesznek, amik a megnövekedett vitamin bevitel elhagyása miatt alakulhatnak ki, de ezt vagy nem tette meg, vagy én nem találtam meg.
Egy munkatársam megerősítette a lecsökkent alvás igényt, amíg szedte a “Lenkeit”, viszont amikor abbahagyta, erőteljesen hullani kezdett a haja, azóta semmiképp nem ajánl ekkora vitamin adagot napi beszedésre.
Ti mit gondoltok az aktuális “elfogadott” napi vitamin igényről? Elfogadható, kevés?
Pl. a C-vitamin, idézet a Wikipédiáról:
“A napi szükséglet minimuma 45–80 mg/nap körül van.[2] Ajánlott mennyisége hivatalosan 60–90 mg, de erről viták a mai napig folynak. Több orvos szerint is érdemes túllépni az ajánlott bevitelt, akár 750 mg-ig, azonban efölött megnő a vesekő vagy a magas húgysavszint kialakulásának kockázata.”
Lenkei 1500-2500mg-ot ajánl vagy még többet is talán, weboldalán említi Szent-Györgyi Albertet, aki 2000mg körül ajánlotta a napi ajánlott bevitelt élete vége felé.
Ásványvizek: olvasni olyat, hogy az ásványvízből nem is tudja a szervezet kivonni az ásványi anyagokat, nagyon kevés szívódik fel. A többivel mi lesz? Vesekő?
A többi témát elfelejtettem, sebaj. (biztos a vitamin hiány az oka
)
2010.július.25th. at 11:06 du.
Az ásványvizekről…Nap mint nap adok el ásványvizet, a kánikulai hőség időszakában naponta raklapszám. Az átlagos vásárlót általában csak a szén-dioxid dúsítottság érdekli(mentes, enyhe, savas), DE van aki lelkesen olvasgatja az ásványi anyag tartalmat. Normál esetben az emésztés során, étrendünk minőségétől függően jutunk hozzá a legtöbb ásványi anyaghoz. Vitaminokhoz gyümölcsökből, zöldségekből jutunk és nagyrészt ásványi anyagokhoz, nyomelemekhez húsból, halból, tejtermékből stb.. A víz három féle funkcióval bír azon kívül, hogy bizonyos ásványi anyagokat, nyomelemeket pótolhat ha van benne. Tehát lúgosít, savasít, vagy semleges hatást gyakorol. Ma Magyarországon igen kevés vízen van feltüntetve a PH érték, pedig igen fontos tényező. A vitaminokból, ásványi anyagokból, nyomelemekből csak annyit használ fel a szervezet, amennyire szüksége van. A többi nem raktározódik általában, hanem kiürül. A nem rendszeres táplálkozás miatt pótlásra szoruló vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket lehet tablettaként, vagy folyékony állapotban bevinni a szervezetbe. Ezeket ma már táplálék kiegészítőknek nevezik.
2010.július.26th. at 12:10 de.
57: Kicsit kaotikus, amit írtál, ki kellene gyomlálni. Tudod, amikor az egész emberiség divatba hoz egy fogalmat, (mint például a “vitamin”) akkor a csapból is az folyik, és mindenki szakértővé válik. A vitamin egy létfontosságú katalizátor, pontosan meghatározott feladattal. Vegyi folyamatoknál a katalizátor mennyisége meghatározható. Ennyi és ennyi kell és pont. Ennél több nem csak felesleges, de sokszor hátrányos, ha a szervezet nem tud a többlettől könnyen megszabadulni. — Ime egy analógia. neked A városból el kell jutnod B városba 24 órán belül. A távolság 120 km. gyalog lehetetlen. Kerékpárral viszont lehetséges. 6 óra alatt kényelmesen átkarikázol, de ha 2 vagy 3 kerékpárra ülsz fel egyszerre, nem fogsz odaérni 3 vagy 2 óra alatt. Sokkal valószínűbb, hogy egyáltalán nem érsz oda. Vannak dolgok az életben, amiből minél több, annál jobb (pl. 16 éves szűz pipi), de a katalizátor nem tartozik ezek közé. —- Úgy különben a húgysavnak semmi köze a C vitaminhoz. A hugysav fehérje lebontásból keletkezik, amit a vesének illik kiszűrni. Ha a hugysavszint magas, akkor vagy a vese nem működik kielégitően, vagy túl sok húst zabáltál egyszerre. Az útóbbi esetben a húgyvérűség másnapra megszűnik, az első esetben kezdheted megírni a végrendeletedet. Elöbb vagy utóbb szükséged lesz rá.
2010.július.26th. at 8:34 de.
56. Idézek egy picit Szendi könyvéből, csak érdekességképp: “a koleszterin viaszszerű szerves anyag, a szteroidok családjába tartozik. A máj, a bélrendszer, a mellékvese és a reprodukciós szervek szintetizálják, naponta kb.1 grammot. A koleszterin nélkülözhetetlen eleme a sejtek membránjának, amelyeken keresztül a sejtek anyagokat vesznek fel és adnak le. Alapvető az idegsejtek kommunikációjában is. Az agy szárazanyag tartalmának 10%-a koleszterin. A sejtek koleszterin nélkül működésképtelenné válnának. Nélkülözhetetlen az epesavak szintéziséhez, amelyek nélkül az emésztés nem működne.
Alapvetően két típusát szokták megkülönböztetni, az LDL-t (elnevezték rossz koleszterinnek) és a HDL-t (jó koleszterin). Sem az LDL, sem a HDL nem koleszterin, hanem csupán a koleszterint szállító két zsírfehérje. A koleszterin vízben nem oldódik, ezért hordozó zsírfehérjékre van szükség.
Az LDL szállítja a koleszterint a szevezetben mindenhova a sejtekhez, a HDL pedig a sejtek által leadott”elhasznált” koleszterint visszaszállítja a májba, ahol az lebomlik. Évmilliók alatt alakult ki ez a koleszterinszállító rendszer, amelybe primitív, mechanikus elképzelések alapján próbál beavatkozni a modern orvoslás és a gyógyszeripar.
A szervezet egyénenként változó koleszterinszintje a szervezet által szigorúan szabályozott, ha csökken a táplálékkal bevitt koleszterin, a szervezet növeli a szintézist, ha növekszik a bevitel, a szervezet meggátolja a koleszterinszint emelkedését.Nem meglepő módon súlyos következményekkel jár az evolúció során kialakult koleszterin-háztartásba való beavatkozás.
Az alacsony koleszterinszint rontja a mentális működés sebességét és ezen keresztül az intelligenciát, rosszabb életkilátásokat, rövidebb életkort, betegség esetén halált jelez. Egy 2009-es vizsgálat szerint a jó memóriateljesítmény a magas teljes koleszterin - és a magas LDL szinttel jár együtt. A koleszterinszint csökkentés tehát kockázatos dolog”
Szendi ebben a könyvében, a Paleolit táplálkozás-ban mindössze 24 oldalt ír a táplálkozásról (320 oldalas a könyv). A többi az orvostudomány tévedéseiről szól, több száz angol nyelvű orvosi hivatkozással.(Tévedések a kenyérrel, tejjel, gabonafélékkel, D-vitaminnal, sófogyasztással, mammográfiával, koleszterinnel stb. kapcsolatban). A helyedben azért elolvasnám, és csak utána bírálnám Szendit. Olvasd el a hivatkozásokat és szedd ízekre Szendit, ha gondolod. De még az is lehet, hogy igazat adsz neki. Többéves kutatómunka előzte meg a könyvét, nem habokra beszél.
2010.július.26th. at 8:37 de.
59. Mástól is lehet magas a húgysavszint: gyógyszerek mellékhatásaitól. Édesanyámnál sokáig nem tudták, mitől magas, nem evett sok húst, a veséjével sem volt baj. Kiderült, hogy az egyik vérnyomáscsökkentője, a Brinaldix okozza. Én jöttem rá. A gyógyszer elhagyása után normalizálódott a húgysavszintje.
2010.július.26th. at 9:07 de.
61: Szendi a koleszterint teljesen jól mutatja be a laikus emberek számára. Nem említi meg például, hogy a HDL és az LDL között van két átmeneti szakasz is, de ez lényegtelen, felesleges ezzel komplikálni a témát. Minden állítása igaz, egészen addig, hogy „a magas koleszterin szintnek nincs hatása a szív-érrendszeri betegség kialakulására és progressziójára.” Mert százszor kimutatták az összefüggést. A MONICA kifejezetten állítja, hogy nagyobb hatással van a koleszterin, mint bármi más (nikotin, elhízás, mozgás hiány,…..) koleszterin a prímér tényező. A másik Szendi-hiba, hogy nem mutat rá arra, hogy csak az egészséges, fiatal szervezet viselkedik úgy, ahogy ő leírja. Ha hiba csúszik a gépezetbe, a máj a koleszterin szabályozást nem jól végzi, akkor a szükségesnél több kering a vérben és ez káros. Nézd meg a gépkocsidat, húzd ki az olajszint pálcát. Fogsz rajta találni két jelzést, min. és max. A kartellben minimum annyi olajnak kell lenni amit a „min.” jelzés megszab. Ez alá menve a motor kenése nem kielégítő, a főtengely csapágy bronz perselye hamarosan kiolvad. De az se jó, ha túl sok az olaj, vagyis nem lépheted túl a „max.” jelzést.
Az orvosi műhibákról köteteket lehet írni, de ennek semmi köze a koleszterinhez.
Azt hiszem a témáról már minden bőrt lehúztunk. A te koleszterined 6,5 mmol/liter, az enyém 2,8 mmol/liter. Mind a kettőnknek egy-egy élete van. Szendi nem a saját bőrét viszi a vásárra, hanem (többek között) a tiédet. Én a sajátomat viszem, és meglehetősen biztos vagyok abban, amit teszek. Ha az édesanyád szívelégtelenségben hunyt el, és a te össz-koleszterined 6,5, a HDL pedig 1,0 akkor nagy valószínűséggel én fogok virágot vinni a te temetésedre és nem fordítva, pedig én már 77 vagyok és az alacsony koleszterin szintem egyenlőre még nem hülyített meg.
2010.július.26th. at 11:46 de.
Köszönöm, hogy körbejárhattuk itt ezt a dolgot.
2010.július.26th. at 3:52 du.
61: Nem, mástól nem lehet magas a húgysavszint. Amit te tapasztaltál annak lényege, hogy gyógyszer hatására a vese nem működött tisztességesen. A magashúgysavszint vagy hirtelen sok fehérje, aminek bomlástermékét a vese nem tudja azonnal kiválasztani. Vagy nincs túl sok bomlástermék, de a vese nem működik kielégítően (hogy miért nem működik kielégítően, az egy másik dolog, aminek sok-sok oka lehet, de a C vitamin nem oka)
2010.július.26th. at 8:30 du.
Nekem magas a koleszterinem (össz, hdl, ldl) tehát érintett vagyok. Sok éve próbálok valamilyen következtetésre jutni, persze csak magamnak: baj-e egyáltalán ez, vagy éppen jó? Mert sajnos erről sincsenek a szakemberek egy véleményen. Ma már pl. senkit sem érdekel az összkoleszterin, mint a Framingham study idejében. De még az LDL és a HDL sem, hanem ezekből és más fontos jellemző értékből képzett arányszámokkal próbálják megbecsülni a rizikóját mondjuk egy infarktusnak. Mert valami szerepe ebben a k-nek valószínű van csak éppen azt nem tudni, mi. Alig tud erről valamit még a tudomány – ezért a sok ellentmondó nézet.
Most olvastam egy vizsgálatról, ahol a Framingham study résztvevőit további 20 évig követték! Az eredmény? Több mint érdekes. A szívinfarktus növekedett a margarinfogyasztással, a vajfogyatással meg csökkent!
Akik margarint ettek, azok a második 10 évben gyakran haltak, akik meg vajat, azaz koleszterin-bombát, azok élhettek bármilyen egészségtelen életmódot és étrenden, akkor is tovább tartott ez az egészségtelen életük. Eddig se tudtam, mit tegyek, ezután se tudom…
A többit itt is el lehet olvasni:
http://wholehealthsource.blogspot.com/2009/10/butter-vs-margarine-showdown.html
2010.július.26th. at 8:43 du.
65: Szerintem nem elég figyelmesen olvastad el, amit írtam. A vajban van koleszterin, nem is kevés, de nincs benne transz-zsírsav. A margarin pedig teli van. És az már biztos, hogy a transz–zsírsav sokkal veszélyesebb, mint az élelmiszerben lévő (főleg húsok) koleszterin. Tehát a vajevők a két rossz közül a kevésbé rosszat választották. Én már évek óta írom, hogy az infarktusok emelkedése a XX. század eleje óta, párhuzamos a margarin elterjedésével. Ez az én ésszerű sejtésem. Nem áll módöomban bizonyítani, meg nincs is rá elég időm, de egyszer még kiderülhet.
2010.július.26th. at 10:25 du.
66.
Igyekszem figyelmesen olvasni, de hiába kerestem végig a margarin szót vagy a transz szót, nem találtam az írásodban. Ebből arra gondolok, nem is erről szóltál, nyilván ezért is szerepel a koleszterin a címben, amit adtál.
Én is ehhez tettem hozzá, amit írtam, s folytatom is. Az általam idézett hely nem azt mondja, hogy két rosszról lenne szó, ezt te találtad ki. Itt szerintük csak egy rossz van, az pedig a margarin. A magas koleszterin-tartalmú vaj és tejtermékek jótékony, szívinfarktust CSÖKKENTŐ hatásáról írnak, lásd alább. További figyelmes olvasást kívánva üdvözöllek.
“It fits in perfectly with most other observational studies showing that full-fat dairy intake is not associated with heart attack and stroke risk. In fact, several studies have indicated that people who eat the most full-fat dairy have the lowest risk of heart attack and stroke.”
A Pubmeden és máshol is lehet sok olyan vizsgálatot találni, ahol a koleszterin és az infarktus között nem lehet összefüggést találni. Erre mondom, hogy ilyen vélemény is van, meg amolyan is, egyelőre nincs perdöntő bizonyíték, s azt szerencsére nem tőlünk várják.
2010.július.26th. at 10:39 du.
66: Álljunk meg egy pillanatra! Ha a májad jól szabályoz, akkor ehetsz vajat és sajtot, ami belefér, mert minden felesleges koleszterint átalakít epévé. de, ha nem szabályoz jól, akkor amit felszívsz a vékonybeledből az a véráramban marad.
Próbálkozz itt: Transz-zsírsavak és koleszterin
http://www.antalffy-tibor.hu/?s=Transz-zs%C3%ADrsavak+%C3%A9s+koleszterin+
2010.július.28th. at 7:18 du.
68.
Köszönöm a segítséget, elolvastam az írásod. És ráismerek: ez az ún. hagyományos felfogás a témáról, amit az orvosok zöme ma is képvisel. Az részletkérdéseket (pl. hogy mit csinál a máj a koleszterinnel, meg a többi sok ezer) – amelyek mind egytől-egyig ki vannak fejtve az Interneten évek óta folyó rendkívül kiterjedt vitában – mellőzve, csak ismét a zavaromat jelzem: minden sorhoz, amit írsz, oda lehetne tenni a cáfolók érveit. Mintha két eszmerendszerről lenne szó, ha ez filozófia lenne (kicsit hasonlít is), amiben a két ellenfél semmilyen részletkérdésben nem egyezik. Ezen már sokat szórakoztam, és elképesztőnek találom. Csak akkor érezném magam kompetensnek ebben állást foglalni, ha ez lenne a szakmám.
(A világ leglátogatottabb health site-ja, a Mercola.com amióta csak fennáll, harcol ez ellen a hagyományos felfogás ellen, és a sztatinokat gyártó cégek által pénzelt folyamatos és tudatos félrevezetéssel magyarázza. A sztatinokat pedig a legártalmasabb “gyógyszerek” közt említi, számtalan halálos szövődménnyel (”900 Studies Show Statin Drugs are Dangerous”).)
Nem hiszem, hogy az én életemben erről a tudományos világ döntene: a tud. történészek szerint a régi gondolatok csak az emberekkel halnak majd ki, akik képviselik. Így, ha 20-30 év múlva nem lesz szakember, aki a régiben hisz, győz az új. Ha a másik “faj” hal ki, akkor meg fordítva.
2010.július.28th. at 9:25 du.
69: Ez a téma számomra nem akadémiai, hanem élet-halál kérdése. Eszem ágában sincs félvállról venni.
Az kétségtelen, hogy jelentős anyagi érdekek „befolyásolják” a tudományos vizsgálatok eredményeit. A kutya ott van elásva, hogy a statisztika egy rendkívül kényes ága a matematikának. A számításokkal nincs baj, de baj van az interpretációval és a vizsgált tételek felvételével, elhagyásával. Vegyünk egy példát. 10.000-10.000 találomra kiválasztott ember csak margarin, illetve csak vajat fogyaszt. X évvel később megnézik és azt tapasztalják, hogy a margarinosok közül 500 meghalt infarktusban, míg a vajasok közül csak 400. Eddig volt az adatfelvétel. Most jön a kiértékelés. A „modernek” ebben bizonyítékot látnak arra, hogy a koleszterinnek nem csak nincs köze az infarktushoz, de egyenesen védőhatása van, mert a vajban van koleszterin, a margarinban viszont nincs. Én viszont ezzel nem értek egyet. Ugyanis a fent leírt hipotetikus kísérlet mindössze azt állítja, hogy amennyiben a 20.000 kísérleti alany életmódja minden tekintetbe azonos volt (ami szinte lehetetlen), kivéve a vaj-margarin fogyasztást, akkor a vaj egészségesebb, mint a margarin. Amivel én teljes mértékben egyetértek. Viszont az ésszerű sejtésem szerint, ha lett volna egy harmadik 10.000-es csoport, akik se vajat, se margarint nem fogyasztottak (mondjuk repceolajjal főztek), akkor könnyen előfordulhat, hogy ott viszont csak 200-an haltak volna meg. Ami viszont azt jelentené, hogy a vaj kevésbé hátrányos, mint a margarin, de semmi esetre se azt, hogy a magas koleszterinszint kívánatos lenne.
A plakk lerakodás folyamata meglehetősen sokrétű. Önmagában a szérum magas koleszterin tartalma még nem okoz lerakódást, amire sok ezer példa van. Ugyanakkor alacsony koleszterin szintnél is észleltek lerakodást. Viszont nehéz elképzelni, hogy a nem létező koleszterin, hogy tud lerakódni. Vagyis az alacsony koleszterin szintre való törekedés semmi esetre se lehet hátrányos. Gyanítanak gyulladást, érbelhártya sérülést, oxidációt, idegi visszacsatolást, stb. mint aterogén tényezőt. De nézzük tovább a lényeget.
Mi van akkor, ha a margarin-vaj csatában van egy sokkal fontosabb tényező, mint a koleszterin. Nevezetesen az Ω-6 és Ω-3 aránya. A vajban kevéske esszenciális zsírsav található, de ezek aránya 2:1-hez. Rendkívül kedvező, ha meggondoljuk, hogy a teljes táplálkozásnál az arány 20-40:1-hez. Nézzük mi a helyzet a margarinnál. Margarin különböző növényi olajokból állítanak elő, minden valószínűség szerint a legolcsóbbat használva. Ez pedig a pálmaolaj, ahol az Omega arány 10:0-hoz, míg a napraforgóolajnál 68:1-hez. Ebből én arra következtetek, hogy a vaj-margarin témában nem a koleszterinről van szó, hanem 1) az Ω-6:Ω-3 arányról és 2) a transzzsírsavról. A margarinban van transzzsírsav, a vajban nincs. A margarinnál az Ω-arány elképesztőre rossz, míg a vaj esetében meglepően jó. Következésképpen hiába van koleszterin a vajban, összességében jobb, mint a margarin. A koleszterin hátránya eltörpül a kedvező Ω-arány és a transzzsírsav hiányból származó előnyhöz képest.
2010.július.28th. at 11:04 du.
Igen és igen.
A vaj a nyerő.A paleo táplálkozás is támogatja.
Egyetlen apró probléma:
A vaj sokkal drágább mint a gagyi margarin.
2010.július.30th. at 9:04 de.
70.
Ahogy írtam is, nekem mindhárom koleszterinem magas, időnként nagyon, úgy hogy én is komolyan veszem, ha nem is dramatizálom a dolgot. Azért néha elszórakozom ezen az ellentmondásos helyzeten.
Természetesen zavar, mert egészségem bánhatja, hogy sok év kutakodás után sem jutottam magamban dűlőre, mert, ahogy mondtam, minden érvre a koleszterin mellett, van ugyanolyan értékű, tudományos, adatokkal és statisztikákkal alátámasztott ellenérv. És tanulmány is van számtalan mindkét oldalról.
Érveket megtalálni – ebben Te mester vagy, az általam egyébként csak álláspontom illusztrációjaként említettekre is természetesen azonnal, kétely nélkül tudod a helyes választ. Ez irigylésre méltó képességekről árulkodik. Szerintem azonban ha egy-egy érvet kiragadsz, és erre megkeresed az “ellenszert”, amit az általad elfogadott teória felkínál, ezzel csak azt éred el, hogy lelki nyugalmadat biztosítod. Ami persze nem kevés, sőt, talán a legfontosabb.
Ha pl. azt olvasom, hogy: “900 Studies Show Statin Drugs are Dangerous”, (vagy egy hasonló, ezzel szembenálló összefoglaló értékelést, teljesen mindegy jelen esetben), akkor vajon módomban van-e mind a 900-at elolvasni, megérteni? Nyilván lehetetlen, valamelyik teóriának bizalmat kell tehát szavaznom, valamelyik oldalra kell állnom, még akkor is, ha ezt esetleg nem tudatosan teszem – egyébként általában így választunk, s utána hozzákeressük az érveket.
A baj az, hogy sajnos, nem néhány ügyesen kiválasztott és csoportosított érven múlik a dolog, még csak nem is azon, hogy egy gondolatmenet logikus-e, hibátlan (ettől még igazságtartalma nulla is lehet), és a legkevésbé pedig azon, hogy van-e “ésszerű sejtésem” (sejtések ugyanis nem bizonyító erejűek), hanem egy teória egészén, amely érvek százain és ezrein alapul, elemzéseken, számításokon, s ezt a tudományos egészet laikusnak (legalábbis átlagembernek) képtelenség egyetlen gondolatmenetbe belefoglalni, egyszerre belátni és értékelni, részeit helyesen súlyozni, és mindezt évtizedes szakmai tapasztalattal az ember háta mögött.
Ez nekem sem áll módomban, ezért nem hiszem, hogy komplett, érvek ezreit felsorakoztató teóriák között tudnék kompetens módon választani – nem szimpátia alapján, vagy egy-két egyszerű, tetszetős és logikusnak tűnő gondolatmenet segítségével.
Sajnos, ez tudomány, ahol a komoly emberek csak ennyit mondanak: ma ezt így gondoljuk-gondolom. A gyakorlati orvoslás, valamint a népszerűsítő ismeretterjesztés szükségképpen egyszerűsít és ezért valamelyik teóriát kell válassza. De ez nem azt jelenti, hogy a tudomány világában már feltétlenül megszületett a témában a “megoldás”, vagy hogy egyáltalán lennének teljesen koherens teóriák. Ha minden teljesen klappol, minden ellenérvet kapásból meg lehet cáfolni, ahogy ezt Te ügyesen teszed, az ilyen gondolkodást gyanúsnak találják, mert általában azt fogadják el jobb teóriának, amiben kevesebb az ellentmondás, a megmagyarázhatatlan részlet – de van benne. És csak addig, amíg jobbat nem találnak. Van olyan eset is, amikor még nincs a tudományos közvéleményben egyetértés még az alapokról sem – s ez az eset is ilyen. (Ennek legvalószínűbb oka általában triviális: lényeges ismeretek hiánya.)
Megjegyzem, fiatal koromban másképpen gondolkodtam: kevésbé viseltem el a bizonytalanságot, kiválasztottam magamnak egy gondolatot, egy eszmét, egy véleményt, s amellett kitartottam, “megvédtem”. Ezt még ma is örömmel látom a mai fiataloknál – ha egyáltalán látok ilyet. De idővel rákényszerültem árnyaltabban, ellentmondásaiban látni a dolgokat, még akkor is, ha ez nem kellemes. Mert nagyon nyugtalanító, ha nincs egyszerű megoldás, vagy ha éppen egyáltalán nincs megoldás. De hát a legtöbb dologra nincs megoldás.
2010.július.30th. at 11:29 de.
72: Most aztán feladtad a leckét. Kezdjük a hátteremmel! Dolgoztam Kutátás-fejlesztési osztályon. Ismertem tudósokat. Olvastam és fordítottam tízezer oldalszámra találmányi leírásokat, tudományos publikációkat, beszámolókat tanulmányokról. Ismerem a háttereket. Tudom, hogy a kutatók hogyan gondolkodnak, mik a motivációik, mennyire értenek ahhoz, amit csinálnak, kik és miért segítenek nekik, milyen megbízásokat kapnak és miért. stb. stb. Röviden elég jól kiigazodom közöttük. Kijelenthetem, hogy a „tudományos” publikációk 99 százaléka szemét, vagy összeollózott értelmetlenség. Először is bizonyos beosztásban lévőktől megkövetelik a publikálást. Bizonyos pozíciókat csak megfelelő számú publikáció után lehet elnyerni. Bizonyos tanulmányokat úgy rendelnek meg, hogy előre közlik minek kell lenni a végeredménynek. Bizonyos tudósoknak munkahelyet vagy megbízatást kell adni, jóllehet nincs rá szükség. Ha ezeket mind átgondolod, akkor természetes, hogy nem ismered ki magad közöttük. Ehhez még hozzájárul az, hogy ma már a valódi tudósok, aki jó munkát akarnak végezni és végeznek is, csak egy szűk területet ismernek, nincs széles látószögük. A statisztikát nem ismerik (ezt már írtam) ezért nagyon sok téves következtetést vonnak le és teszik közzé. És akkor még ott van az, hogy használnod kell a józan eszedet is. Ha például valaki támadja a sztatinokat, azt én komolyan veszem. Miért? Mert a Sztatinok mögött ott áll a Big Pharma, akiknek a keze messzire elnyúl. Sztatin értékesítésben ellenérdekelt nincs. Következésképpen a sztatin cikizése plauzibilis, mivel egy gomba kivonatról van szó, amit később szintetizáltak, majd az alapvegyületet módosították több változatban, a kevesebb mellékhatás és eredményesebb koleszterin csökkentés végett. Mivel nulla mellékhatás nincs. Mivel célzottan az emberi májra hat, 900 tanulmány nélkül is borítékolom a károsságát. A történelme pedig árulkodó. Volt olyan változat, ami nem csak izomsorvadást, de egyenesen halált is okozott. Ha jól emlékszem ez volt a fluvosztatin. A statisztikai hiányosságokról a múltkor írtam. Azt válaszoltad, hogy csodálod a magabiztosságomat. Ne csodáld, mutass rá a feltételezett hibámra. A „felmérések” igen nehezek és ott a legkönnyebb csalni. Mondjuk vaj kontra margarin. Mondjuk, nekem azt kell kihoznom, hogy a margarin a jobb. Mivel nincs két egyforma ember, hát még több száz. A két csoportba úgy válogatom össze a résztvevőket, hogy akibe szemrevételezve is csak hálni jár a lélek, azt a vaj csoportba sorolom. Minden más szempontból minden OK. A korösszetétel, a nemek aránya, a betegségi háttér, létező koleszterin szint, a szedett gyógyszerek, stb. De ugye olyan rubrika nincs, hogy egy gyakorlott orvosi szem mit lát? Ilyen alapon garantált, hogy a vaj csoportban nagyobb lesz a mortalitás 5 éven belül. Persze, vannak, akik tényleg az igazságot szeretnék megtudni, legfeljebb nem publikálják, ha érdekeket sért. Itt jön be a mindig jelenlévő tudatlanság. Vegyünk egy banális példát. Ha ki akarod próbálni, hogy egy telik tank benzinnel hány kilométert tudsz megtenni, akkor jó ötletnek tűnik, ha színültig tankolod a kocsidat, majd elindulsz és addig mész, amíg meg nem áll az autó. Leolvasod a km állást = 545, Biztos ennyit lehet menni egy teli tankkal? NEM. Lehet, hogy még van 2 liter benzin a tankban, de elállítódott a gyújtásod és azért állt ott le a kocsid. A másik nagy csapda az Ember, már pedig ő a vizsgálat tárgya. Nagy lelkesen felvállalta, hogy ő csak vajat fog enni 10 évig. Nem tartja be ezért vagy azért, gondolod, hogy be fogja vallani. Frászt. A felmérések tipikus rákfenéje, hogy az ember hazudik. Totálisan megbízhatatlanok. A valakinek 5 éven át minden reggel be kell szedni egy pirulát (ami lehet gyógyszer, de lehet placébó is), és évente kiküldenek neki 365 pirulát, vele együtt egy másik 19.999 embernek is az nem kis költség. De ha minden nap mindegyikhez kimegy egy nővér és meggyőződik arról, hogy a beszervezett beteg beveszi a gyógyszert, az ezerszer többe kerül, szinte kifizethetetlen, pedig csak ez a megbízható módszer, de még ez se tökéletes, mert lehet, hogy a nővér csak felmarkolja a manit, a betegnek pedig havonta ad 30 szemet, hogy vegye be. A beteg bele fog menni és nem jelenti, mert neki is kényelmesebb, hogy valaki reggel 9-kor nem veri ki az ágyból minden áldott nap. Szóval hajnalig folytathatnám. A lényeg, ha mindent elolvasol és alaposan átgondolsz, akkor világosnak kell lenni, hogy a koleszterin káros, de nem egyedül felelős az infarktusokért. De ez nem egyedi eset. Sokan kapnak tüdőrákot kátránytól és érszűkületet nikotintól. Aztán van, aki 75 éven át dohányzik, 95 éves korában hal meg, mert leesik a kerékpárról. A kátrány és a nikotin káros, de nem egyedüli tényezők és a különböző egyedekre nem egyformán hat. De én nem próbálnám kik, hogy hova tartozom. Én tehát nem mentem fel a koleszterint, de nem állítom, hogy magas koleszterin szint feltétlenül infarktust okoz. Azt viszont állítom, hogy sztatin nélkül, pusztán helyes étkezéssel 5,2 alá lehet vinni a koleszterint. Helyes étkezés? Nulla transzzsírsav és megfelelő Omega-6:Omega-3 arány, minimális vagy nulla cukor (triglicerid).
2010.augusztus.2nd. at 12:49 de.
Továbbá lehet hogy desztillált vízzel kellene leöblíteni
a zöldség és gyümölcssalátát.És egy kis tiszta sóval meghinteni.
van aki erre esküszik.
pl:
http://www.freeweb.hu/aquanet/szoveg/aanal.htm
Szimpatikus,hogy így az arcunkba toja az igazságot a szerző.
Csak 1 kis reklám szaga van a vízdesztilláló berendezés miatt
az oldalnak.
2010.augusztus.5th. at 8:23 du.
Nem mondok ellent az általad írottaknak, ami a tudományos publikációk színvonalát illeti, nagy részük talán értéktelen – én nem tudom. A felmérésekről is hasonló a véleményed. Azonban ezeknek minősége merőben más téma, mint az, amiről én írtam, és nem is érinti lényegét. Akár ilyen, akár olyan a legtöbb minősége, abból a szempontból, amiről én írtam, ennek nincs jelentősége.
Mert ha netán a tanulmányok nagy része értéktelen, a különbséget a tudományos gondolkodás fegyelme, módszerei, véleményalkotási módja stb. és az átlagember mindennapi gondolkodása között természetesen megmarad. Az egyes emberek véleménye, amit se kutatás, se kísérlet, publikáció, sőt, még egy akadémikus démoni kecskeszakálla sem erősít meg, egyetlen helyeslő vélemény, semmilyen ellenőrzés, csak a saját szent meggyőződése igazáról (ami holnap esetleg már más lesz, de erről a jóember elmulaszt minket tájékoztatni, mert többnyire észre sem veszi), ugyebár mégiscsak más megbízhatósági kategória.
Másrészt, ha Neked igazad van és a tanulmányok 1 százaléka ér valamit, akkor az csak Neked rosszabb, mert mégis csak rájuk támaszkodhatsz: bármilyen adatot veszel elő, annak forrása valamilyen tudományos módszertant követő szakmai munka. Semmi adat, semmi információ nem állna a rendelkezésedre, ha ezek nem lennének. Nyilván így, ezzel a lesújtó véleménnyel a tdományos közlésekről, és a “totálisan megbízhatatlan” felmérésekről, nagyon nehéz lehet neked azokat az adatokat kiválasztani – ha egyáltalán véletlenül ráakadsz –, amelyekben megbízol, hiszen gyakorlatilag ilyenek szerinted nem fordulnak elő.
Szóval, a tudományos munkák, akármilyenek, elfogultak, le- és megfizetettek, akkor is csak ezek vannak. Hacsak, mondom, nem értékeled többre a mindennapi, enyhényszólva is többnyire komolytalan, ötletszerű gondolkodást – de persze, az adataidat, amikre hivatkozol, tehát elfogadsz, akkor sem innen vetted.
Ugyanakkor azonban ha Te a saját ismereteid alapján magabiztosan úgy érzed, meg tudod ítélni mondjuk a koleszterin-komplexust, s azt, mi a teendőd egészséged fenntartására érdekében ezzel kapcsolatban, akkor erre senki sem tesz ellenvetést.
Persze, mondom, ha az említett tanulmányok 99 %-a szemét, akkor még jobban csodálkozom, hogy lehet ezekre bármit is felépíteni, hogy lehet az embernek az az érzése, hogy biztos lábakon áll a tudománya, de ez már nem az én problémám.
Valójában persze mindenki, így Te is, kénytelen valahol letenni a voksát, legalábbis bizalommal tekinteni valamilyen irányba, mert mindenki lényegében ugyanakkora töredékét képes feldolgozni a rendelkezésre álló információnak, legfeljebb azt hiszi, hogy az a különbség, ami a semmi és a kevés között van, az sok és sokat ér, és megalapozottá teszi a döntését.
Végüli is, amit írtam, nem rád vonatkozik, hanem a mindennapok emberére, aki én is vagyok: az átlag laikus (szinte minden témában mindenki az, kivéve a sajátját, ha van ilyen) választásra kényszerül, de nem ismeretei alapján, hanem benyomásai, vagy személyes rokonszenve, vagy valami kis töredék-információ alapján, amit hallott valahol. Így választ egy véleményt, de legalább is egy tanácsadót a témában. Egyet biztosan nem vesz figyelembe a döntésénél: a valódi, átfogó tudást, mivel az nincs neki.
Választása véletlen műve lesz, és eredményesége, helyessége is merő véletlen, mert ugyanolyan eséllyel lehet félrevezető egy esetlegesen “szemét” tanulmány, mint az orvosának a véleménye, aki utoljára évtizedek előtt hallott az egytemen adott témáról. És ugyanúgy félrevezetheti jó- vagy csak üzleti szándékú felvilágosítók hadainak téves útmutatása, vagy ha engem kérdez, s ugyanúgy ha téged.
Az időtényezőt említem ismét: az uralkodó eszmék, elméletek koronként változnak, s amit pár éve mindenki elfogadott, a ma már halálos veszély, bűn, senkinek eszébe nem jutna azzal előálni.
Visszatérek a koleszterinhez – de nem mint mint témára, csak mint példára. Találtam most egy oldalt, ahol Szendi G könyvét egy szakember bírálja, s ott szó szerint olvasom, amire én is hivatkoztam, mint a jelenleg legáltalánosabban elfogadott nézetre: “különböző formáinak egymáshoz viszonyított aránya az, ami az egészségügyi szempontból mérvadó.” – ez azok közül a megállapítások közül való a könyvben, amivel Varga Máté, fejlődésbiológus egyetért.
Én viszont szkeptikus vagyok, s fenntartom, hogy a tudomány ezen a téren még fejlődésre szorul, még nincs meg a teljes, lényegi kép a koleszterinről, épp ezért bármilyen megnyugtató lenne is számomra valamilyen álláspont, ez nem lehetséges.
Nem csak erről nem tudunk eleget, a legtöbb, az egészség szempontjából fontos tudományos ismeret még nem létezik: mert senki nem finanszírozza ezeket a rendkívül költséges kutatásokat. Ahogy az köztudott, csak a betegségeket kutatják, mert ebben van a pénz. Ezért nincs fogalmunk az egészségről – a betegségekről már szinte mindent tudunk.
2010.augusztus.5th. at 10:16 du.
75: Korunkat úgy szokás jellemezni, hogy az “információk kora” vagy az “információ forradalma”. Való igaz, annyi az információ, mint égen a csillag, és hatalmas hányada egymásnak ellentmondó. Alapvető ismeretek és túdás az, ami segít benne eligazodni. Maradjunk tehát a koleszterin példádnál. Szendi azt állítja, hogy 50 év felett a magas koleszterin színtnek védő hatása van. Kellemes kijelentés, de mire alapozza? Statisztikára. A vajat (tehát koleszterint) evők 50 felett ritkábban kaptak infarktust. Én ezt a kijelentést merésznek találom, mert mi van akkor - teszem azt - ha nyomokban van a vajban xxx negatív győk, ami leköti a vérben lévő makrofágokat, aminek következtében az infarktus nehezebben tud kifejlődni. Ebben az esetben nem a vajban lévő koleszterinnek van védő hatása 50 felett, hanem az xxx negatív gyöknek. Vagyis én hiányolom az alapos körültekintést. Egy ilyen meglepő eredmény után, a kísérletet meg kellett volna ismételni vaj helyett más zsíradékkal (pl. sertészsír) amiben szintén van koleszterin, hogy egy kicsit bitosabb legyen a koleszterin védő hatása. Ha a jelenség (50 felett védettség) sertészsír esetében is jelentkezik, akkor már egy kicsit biztosabb lennék a dologban, de próbálkoznék egy harmadik kísérlettel is, ahol mind a két csoport ugyanazt a margarint enné, de az egyik csoport margarinjába bevinnék 2-300 mg koleszterint. Ha ebben az esetben is mutatkozna a koleszterin védőhatása, akkor már bátran ki merném jelenteni azt, amit Sendi kijelenetett (szerintem alaptalanul). De még a harmadik sikeres (azaz koleszterin védő hatás) kísérlet után is fennáll egy további követelmény. Meg kell találni a mechanizmust, aminek alapján a koleszterint kifejti védő hatását. Szerény véleményem szerint szembe lehet menni az uralkodó tudoményos nézettel, de akkor azt alaposan elő kell készíteni. Ez a margarin kontra vaj kísérlet ehhez messze nem elegendő.
2010.augusztus.8th. at 1:29 du.
Vélemény Szendi Gábor “Paleolit táplálkozás” c. könyvéről:
http://konyves.blog.hu/2010/08/04/szendi_gabor_paleolit_taplalkozas_sz_o
2010.augusztus.8th. at 2:48 du.
77: Köszönet a belinkelésért!
Örülök, hogy Varga Máté alátámasztja az én nézeteimet Szendivel kapcsolatban. Én vettem a fáradtságot és utánanéztem Szendi hivatkozásainak és rémülten vettem észre, hogy egyszerűen csak blöfföl. Megteheti, mert minden századik olvasója tud angolul, és minden angolul tudó közül minden századik veszi a fáradtságot, hogy a nagyképű hivatkozást leellenőrizze.
2010.augusztus.9th. at 1:58 du.
Üdvözletem Tibor bá! Most először szólok hozzá a blogodhoz, de már egy ideje visszatérő olvasód vagyok, és eddig azért nem szóltam hozzá, mert leginkább csak tátom a pofám annyi okosság van már itt és igyekszem okulni belőlük. Én annyit szeretnék hozzátenni (bocs ha ezt te is tudtad), hogy Szendi ismereteim szerint nem rendelkezik semmilyen dr-i címmel, mivel nem pszichiáter, hanem csak pszichológus és a 2 nem ugyonaz, mivel a másodikat bölcsész karon lehet megszerezni (felvi.hu -n megkereshető), és ez talán többeket megétveszt. Valamint Phd-vel sem igen rendelkezik, mivel 2007-ben ez is indoklásul szolgált az elbocsátására a Magatartástudományi Intézetből forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szendi_G%C3%A1bor
2010.augusztus.9th. at 2:23 du.
79: Szervusz te kacsacsőrű emlős! Köszi a link. Azt tudnod kell, hogy Szendi “kirohanását” a pszichiátriai kezelések ellen és a pszichológusi gyakorlattal szemben számomra szimpatikus volt, mert eddigi ismereteim szerint a pszichés rászorultakkal tényleg szemetül bánnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindent elfogadok, amit ír. Az nyilvánvaló, hogy ez a paleozaba egy hülyeség, viszont hatalmasat kaszál vele. Addig rendben van a dolog, hogy húst zabáltat a tömegekkel, de az már bűnös mulasztás, ha a szívbetegeket arról győzködi, hogy a koleszterin hatása pont fordított, mert aki elhiszi neki, az megrövidíti az életét. Na, ez már szemétség.
2010.augusztus.13th. at 10:07 de.
76-hoz.
Visszanéztem a válaszaidat, és úgy látom, ezek egyike sem az én kérdéseimre vonatkozik. Mintha Te Szendi Gáborral, azaz a könyvével vitatkoznál tovább. Néha meg nem tudom követni az okfejtéseidet, de ez lehet az én hibám, mert engem a részletkérdések, amikből millió van, nem foglalkoztatnak. Azért mondom, hogy részletkérdés, mert pl. Te hiába érvelsz a Framingham study folytatása (margarin-vaj kísérlet) során szerinted elkövetett hibák ellen, a több száz tanulmány, amely ezzel egybehangzó eredményre jutott, esetleges hibáival nyilván nem tudsz foglalkozni. Akkor meg mi értelme van kiemelni egyet, amelyet, akkor is írtam, egyébként sem érvként idéztem, csakis annak illusztrálására, hogy miért nem tudok dönteni. Sajátos nézőpont a tiéd, miszerint ha egyetlen érvvel szemben felhozol egy ellenérvet, s máris úgy tekinted, mintha az elméletet magát cáfoltad volna, s így a dolgot elintézettnek veszed. Ez ügyes eljárás, de a tudományban elfogadhatatlan, mert felületes és nem korrekt.
Ahogy írtam, azzal, ha egy apró részletnél, egy érvnél megragadsz, és erre megkeresed az “ellenszert”, amit az általad elfogadott teória felkínál, ezzel legfeljebb örömöt szerzel magadnak, hogy sikerült rést találni az érverésen, Te győztél, de a másik teória egészét nem cáfolod, mert az is érvek százain és ezrein alapul, elemzéseken, számításokon, s ezt a tudományos egészet laikusnak (legalábbis átlagembernek) képtelenség egyetlen gondolatmenetbe belefoglalni, egyszerre belátni és értékelni, részeit helyesen súlyozni.
Most azt kérem, az alább megismételt kérdéseimmel kapcsolatban fejtsd ki az álláspontodat (arra az esetre is, ha csak én nem értettem volna meg), ha úgy adódik, és van rá időd.
1. “Kijelenthetem, hogy a „tudományos” publikációk 99 százaléka szemét, vagy összeollózott értelmetlenség”. Magabiztos, határozott és bátor a kijelentésed… amely nyilván adatokon alapul – vagy nem?
Valójában ezek a publikációk olyanok amilyenek, minőségükről pontos információja senkinek nincs – rajtad kívül. Mert Te ezek szerint tanulmányozod és kiértékeled az összes tudományág, pl. az atommagfizika, a humán genetika stb. közleményeit, ugyebár. De ha igazad lenne, akkor ezzel paradox módon éppen a saját munkád érvénytelenségét bizonyítod be (nem is értettem, miért hozod ezt elő), mert csak rájuk támaszkodhatsz: bármilyen adatot veszel elő, annak forrása valamilyen tudományos módszertant követő szakmai munka. Semmi adat, semmi információ nem állna a rendelkezésedre, ha ezek nem lennének. Nyilván így, ezzel a lesújtó véleménnyel a tudományos közlésekről, és a “totálisan megbízhatatlan felmérésekről”, gyakorlatilag lehetetlen kiválasztani azt az 1 %-ot, ami esetleg nincs is, hisz totálisan megbízhatatlan forrásokból dolgozol. Talán csodát teszel?
2. Honnan tudod, melyik tudományos munka, tanulmány mennyit ér, hogy a végén kiszámoltad ezt a pontos végeredményt?
Ez érdekes kérdés általában is, és mások még nem találtak rá egyszerű választ, pedig külön tudományág foglalkozik ezzel. Valójában egy biztos: senki nem tudhatja a választ egymaga – ezért találtak ki módszereket ennek mérésére. Ezeket magabiztos, látatlanban tett kijelentésekkel és “ex-has” becslésekkel (1 %) helyettesíteni nem lehet. (Célszerű, ha az ember akkor ír le számot, ha van ilyen adat: gondold el, ha Te mint kutató írnád le ezt az 1 %-ot, akkor máris nem igaz, mert az 1 %-os értéket legnagyobb sajnálatodra azonnal tovább rontod pont ezzel a felelőtlen becsléseddel.)
3. A fenti kérdésre a válasz nehézségét jelzi, hogy egyrészt a legnagyobbak, olyan káprázatos alakjai a tudománynak, mint pl. Newton, is hamisítottak adatokat írásaikban valódi, megfelelő adatok hiányában. Másrészt, ezekre a hamisításokra az esetek nagy részében nem derül fény soha, vagy csak évtizedekkel-évszázadokkal utána, esetleg évekig tartó vizsgálat eredményeként. Pedig talán másoknak is van “alapvető ismerete és tudása”, amivel Te büszkélkedsz, s ami szerinted a helyes megoldáshoz vezet. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy attól, mert egy-két adat hamis, lehet, hogy a teória maga helyes. Mindezzel csak jelezni szeretném, hogy az egyes ember számára, amikor az “értékes” tanulmányok kiválasztásáról van szó, a nehézségek leküzdhetetlenek.
4. Fentiek alapján megértheted, hogy amit talán válasznak szánsz (?): “Alapvető ismeretek és tudás az, ami segít benne eligazodni” – nemhogy az én egyetlen kérdésemre nem ad választ, de semmire sem. Gondolod, ezekkel “sokatmondó” szavakkal bármi meg van magyarázva?
5. Szokott-e előfordulni veled, hogy szilárd, megalapozott nézetedet egy dologról alapvetően megváltoztatod? Vagy egyáltalán előfordult-e?
Üdv.
Zoli bácsi
2010.augusztus.13th. at 2:18 du.
Kedves Zoli bá!
Nem fogok a pontjaidra válaszolni, de azért a véleményem leírom. Volt nekem egy barátom (meghalt), akivel 40 év barátság után, az új felesége miatt, megszakadt a kapcsolatunk. Írt egy „búcsú” levelet, amiben olyasmiket írt le, amiket 40 év alatt gondolt, de sose mondta el. Most idézek ebből a levélből, amit 2003-ban írt:
„Honnan van ez a kérlelhetetlen magabiztosság, amikor az egyszerűnek látszó dolgok is olykor igen bonyolultak? Miért nem tudsz néha engedni, olykor egy kis nyugalmat teremteni magad körül?”
Mint láthatod, amit te érzel, azt már mások is megfogalmazták előtted. Tényleg miért? Nyilvánvalóan az eddigi tapasztalataim miatt. Csak néhány egyszerű mondatba szedve.
1) Hétköznapi beszédben (ne tudományos dolgozatban), amikor az ember azt mondja, hogy 99 %, az természetesen nem jelent egy pontos adatot. Mindössze arról van szó, hogy „nagyon sok”.
2) Ha átfogó ismeretei vannak valakinek a természettudományok terén, akkor egy-egy új megállapításnál könnyű szerrel el tudja dönteni, hogy az a valószínűség határain belül van-e vagy messze távol esik attól.
3) A tudományos munkáknál nagyon sokszor átvesznek „nyilvánvaló” adatokat, feltételezéseket. Ha az eredeti forrás hibás, akkor bizony akár évtizedekig is a szakemberek rosszul fogják tudni. Vagyis a puszta mennyiség nem bizonyíték. Mondok erre két példát.
A legfrissebb: Az új hajó-elhárító kínai rakéta a DF-21d. Én olvastam róla egy beszámolót, ami szerint: 1500 km a hatótávolsága, 98 % biztonsággal talál célba, elháríthatatlan, mert néhány méterrel a tenger felszíne felett halad. — Pár nappal később valaki belinkelte a Hunnia-híradót (vagy valami hasonlót) ahol a rakétáról kijelentik, hogy „ballisztikus rakéta”. Válaszomban közöltem, hogy a „ballisztikus” tévedés. Rekontra: mindenütt ezt írják. Leellenőriztem és valóban, mindenki azt írja, hogy ballisztikus. Csakhogy az én forrásom, és minden más forrás azt írja, hogy vége az amerikai tengeri uralomnak, mert a DF-21d egy félelmetes hajógyilkos. Eddig az amerikaiak taktikája az volt, hogy elmentek egy térségbe az anyahajóikkal, majd onnan felszálltak a vadászbombázók és levegő-föld rakétáikkal („okos bombák”) leromboltak mindent. Ennek most vége, mert az anyahajót már 1500 km-ről ki lehet lőni. Akkor most itt álljunk meg egy pillanatra. A ballisztikus rakéta úgy működik, hogy irányítottan fellövik, majd irányítás nélkül visszazuhan a célpontra az előre kiszámított pálya mentén. Nyilvánvalóan kizárólag álló célpont esetében alkalmazható. Például a Fehér házra vagy a Kremlinre. De egy anyahajó halad a tengeren és irányt változtat. Ha műholdról meg is tudják határoznia koordinátáit, mire a rakéta odaér, már rég máshol jár. Kvázi a DR-21d nem lehet ballisztikus. Csakhogy már ötven éve irkálják, hogy „interkontinentális ballisztikus rakéta”. A „ballisztikus” a rakéták ragadvány nevévé vált. És persze senki nem gondolkodik el rajta. Ha pedig utólag kiderülne, hogy tényleg ballisztikus, akkor mi szükség rá, miért kell tőle az amerikaiaknak beszarni, 1500 km hatótávolságú ballisztikus rakétákkal telki van a padlás.
Régebbi: 40 évvel ezelőtt gyomorfekélyem után hirtelen savhiányos lettem, ami nagy baj, mert gyomorsav nélkül nem lehet emészteni (plusz egy-két egyéb kényelmetlenség). Az ok, a gyomor nyálkahártya elsorvadása (mintha mondjuk a karodról lenyúznák a bőrt), ami sajnos egy irreverzibilis folyamat. OK. Életem végéig étkezés után be kell vennem gyomorsav pasztillát. Nem nagy ügy. Illetve sajnos az, mert a savhiány és a gyomor nyálkahártya sorvadás rákmegelőző állapot. Konkrétan 5 éven belül általában fellép a gyomorrák. Naná, hogy be voltam szarva. Átnéztem néhány orvosi szakkönyvet, egyetemi jegyzetet (még Internet nem volt) és tényleg, irreverzibilis és rák előtt állapot. Vártam a halálomat, ami nem akart eljönni. 25 évvel később a normál enyhe gyomor panaszaimat felváltotta egy sokkal erősebb rosszullét. Elmentem egy gyomor tükrözésre, az orvosnak előre megmondtam, hogy 25 éve elsorvadt a nyálkahártyám és nézze meg, hogy fekély-e vagy rák? A tükrözés közben az orvos közölte velem, hogy gyönyörű nyálkahártyám van és panaszra semmi okom. Nyilván ideges vagyok. Hogy a nyálkahártyám visszanőtt volna, arról hallani se akart (nem így tanulta). A beteg nyilván képzelődi vagy valamit félrehallott. Hol vannak a a röntgen leletek? Ki a fene őrzi meg őket 25 évig? Mivel nincsenek meg a régi röntgen felvételek, ahol ragyogóan látszik az elsorvadt nyálkahártya, nincs bizonyíték. Az orvostudomány ma is úgy tudja, hogy ez az autoimmun sorvadásos reakció irreverzibilis. Csak én tudom, hogy NEM. Mert Jézuskában nem hiszek!
4) Kedves Zoli bá, természetesen nem vagyok isten és én is tévedek. De hidd el nekem sokkal okosabb rövid időn belül dönteni, elvállalva azt a veszélyt, hogy a döntéseim néha rosszak. Mint döntés nélkül évekig tökölni, hogy mi a fenét tegyek.
2010.augusztus.13th. at 6:15 du.
82: A DF-21D -vel kapcsolatban szólnék hozzá, bár tudom csak példának hoztad fel. Az hogy ballisztikus rakéta tudtommal nem azt jelenti hogy fellövik és “visszapottyan” hanem hogy az útja nagy részét ballisztikus pályán teszi meg. De ez NEM zárja ki hogy visszatérés közben a parabola pályához képest irányt változtasson. A DF-21D -ről is ezt olvastam, pl itt a második ábrán látszik a pálya: http://www.informationdissemination.net/2010/07/chinese-fireworks-on-4th-of-july.html
Az hogy nem tudják lelőni ennek a pályának köszönhető no meg az igennagy sebességének. Nem vagyok egyáltalán szakértő a témában, sajnos csak arra tudok támaszkodni amiket olvasok…
2010.augusztus.13th. at 9:00 du.
83: Az angol szakirodalom szerint: „The ballistic missile is only guided during the relatively brief initial powered phase of flight and its course is subsequently governed by the laws of orbital mechanics and ballistics.” Fordítás: A ballisztikus rakétát csak a viszonylag rövid ideig tartó kezdeti, meghajtó szakaszban vezérlik, ami után már csak a röppálya és a ballisztika törvényei irányítják. — vagyis oda csapódik be, ahová előzőleg kiszámították. Ezzel szemben a tipikus hajóelhárító rakéták (lásd: a francia Exocet) a víz felszín felett haladnak.
A belinkelt információ szerint is ballisztikus rakétáról van szó, viszont ezt a leszálló ágban is lehet irányítani. Ez egy teljesen új fejlemény, ami azt jelenti, hogy egészen bitos meg fogják változtatni a nevét, jelezve ezt az utólagos célpont keresést. Például: ballistic post guided missile.
2010.augusztus.13th. at 9:41 du.
84: Most rákeresgetve: ASBM (anti-ship ballistic missile) a megnevezésük ami tényleg nem a legmegfelelőbb, de úgy látom ez az “irányítós” fajta http://en.wikipedia.org/wiki/Ballistic_missile#Quasi_ballistic_missiles Quasi Ballistics Missile (vagy Semi Ballistic Missile) néven fut.
2010.augusztus.13th. at 10:09 du.
85: Ez már elfogadható: Kvázi ballisztikus rakéta. (olyan mintha ballisztikus rakéta lenne) A semi pedig “félig-meddig”
2010.augusztus.13th. at 10:46 du.
75 -re. Tisztelt Zoli-bá.
Teljesen igazad van,valamiben hinni,valamire alapozni kell.
DE !!! sajnos sokszor félrevezetőnek bizonyult,amiben hittem.
Nem kivánok itt hosszan rizsázni,ezért 1 rövid példa hagy
ecsetelje:
-Bemegyek a gyógyszertárba hatalmas plakát: ne egyél csak minimális sót! Mert magas lessz vérnyomásod !
-Szendi Gábor aztmondja: vizi majmok az őseink,kell a só.
- más forrás aztmondja,jó a só,kell de azért káros,mert
káliummal,kálisóval van dúsítva,mérgezve.Egyél tiszta sót.
Most meiket higgyem el?
És ez csak a konyhasó kérdése.
2010.augusztus.13th. at 11:52 du.
87: Szia Ramones! Ha a valóságot akarod megtudni, akkor (sajnos) következtedned kell. Afrikában voltak olyan törzsek, akik nem ismerték a sót és tökéletes egészségben éltek. Ugyanis, nagyon kevés só a novényekben és az állatok húsában is van. Ennyi tökéletesen elég. Én magam 5 éve TELJES sotlansággal étkezem. Néha eszem pék kenyeret és abban van só, de gyakran sütök magamnak kenyeret só nélkül. Az első héten furcsa volt, iztelen volt az étel. Ma a legkisebb sót is megérzem és nem kell, nem kívánom.
A közönséges konyhasó NaCl - tehát nátrium klorid. Ezt szokták keverni KCl - tehát kálium kloriddal azoknak, akik nem tudnak lemondani a sóról, de nem akarnak magas vérnyomást. Ez azonban veszélyes, mert amig a felesleges nátrium-klorid egyszerűen távozik a vizelettel, addig a “felesleges” kálium leállíthatja a szívet.
Különben igazad van. Rengeteg, egymásnak ellentmondó információ létezik és ember a talpán, aki ki tudja hámozni a valóságot. Sokszor csak az információ felét közlik, ahogy az a kereskedelemnek megfelel. Például a kálium-klóriddal kevert konyhasónál azt mondjék, hogy ez csökkenti a vérnyomást, ami igaz, de nem folytatják, hogy viszont a szívnek árt.
2010.augusztus.14th. at 10:25 de.
88: Pozitív tapasztalatok vannak a sótlan életmóddal?
Anno a fekete angyal is állítólag káliummal ölt.
Ez a KCL nem vicc,egyes források nagyon sok betegséggel
összefüggésbe hozzák.Már gondoltam a só kémiai tisztítására,
vagy tiszta NaCl a gyógyszertárból megoldásra.
Az alábbi oldalon irdatlan mennyiségű infó,és leírás van a
káliumos népírtás programtól a mérgezett ivóvízig.
http://www.freeweb.hu/aquanet/szoveg/analtemakorok.htm
Jómagam nem tudtam végigolvasni mert megbomlik az agyam.
2010.augusztus.14th. at 10:53 de.
89: Nem csodálom, hogy nincs ideged végígolvasni. Az ilyen honlapokról lesír, hogy félörültek szerkesztik. A társadalom annyira komplex, hogy ezek az “öszeesküvések” el se képzelhetők. Az országba konyhasó számtalan helyről érkezik, csomagolják és árusítják. Teljesen kizárt, hogy valaki már rég nem fujta volna meg a vészsípot, ha be lenne keverve kálium. Hol keverik be, és kik? Akik ott dolgoznak miért nem árulták még el? Akik ellenőriznek, miért nem fedtél még fel? A boncolásoknál miért nem vették még észre a halál okát? Az 5 millió magyarért nem kell tenni semmit. A fiatalok nem gyereket akarnak, hanem diszkóba járni, extázit és marihuanát fogyasztani. Ma senkinek sincs jövőképe. Mindent behabzsolni még ma. Ha túléljük az elöttünk lévő válaságokat, akkor az iszlámlé a világ. Ez jön ki az emberiségből. VÉGE
2010.augusztus.24th. at 10:17 du.
90. Tiborbá
Ha legközelebb Tescóban jársz, kersd a Horváth Rozi sót. Ne vedd meg, de ha mégis megvennéd, csak járdát sózz vele. A címkéjét ajánlom figyelmedbe, min 40 % KCl áll.
89. Ramones
Ha komáromban jársz, a Tescoban nyílt egy új patika. Ez volt az első hely, ahol hajlandók volta vegytiszta NaCl-t kimérni zacskóba. Valamint tudtam náluk kiméretni tiszta aszkorbinsavat, (C vitamin), sokkal kedvezőbb áron, mint bármilyen gyári bogyó. Túlélő készletbe mindenképp!
88 Tiborbá
Szendi G. könyvében külön kitér az afrikai népekre, melyeknél kialakult a sóvisszatartás képessége. Na nekik van igazán okuk izgulni, főleg ha elhurcolták őseiket az újvilágba, és az ottani táplálkozási szokások szerint kezdtek el élni.
Főzéshez én sem szoktam sót használni, mindig panaszkodnak ha én veszek főzőkanalat kezembe. Viszont ha túrázni megyek, vagy keményebb edzést iktatok be, akkor bizony egy késhegynyit mindig szoktam az ivóvízbe tenni. Ne tudd meg, milyen só foltok szoktak az izzadt gönceimen maradni. Nem szeretném ezzel felborítani az elektrolit háztartásom, és nem hiszem, hogy túlzásba vinném, mert abban az esetben nyilván szomjas lennék utána. Csak a glikogén reszintézis ütemében tartom vissza a vizet…
2010.augusztus.24th. at 10:32 du.
91: Azt a szabályozást, amit a négerek tudnak, azt mindenki tudja. Ha sok benned a só, akkor szomjas vagy majd a felesleges víz távozik sóval együtt. Ha nincs só, akkor a vizeletben sincs. Ez ilyen egyszerű. A szervezet ragyogóan tudja magát szabályozni. Én is izzadok, mint a ló, de az izzadmányomban nincs só.
2010.augusztus.24th. at 11:01 du.
70 Tiborbá
A repce olaj ötleted a zseniális. Én mivel nem tudom minden alkalommal elkerülni az omega6 dús étkezést, ezért én szabadnapokon kizárólag lenmagolajat szoktam használni
(48% alfa linolénsav)kajakészítéshez (jó ha 5-10%ban átalakul EPA-vá), meg lazac omega3-at étrendkiegészítőnek (meg telített zsírokat).
A margarin/vaj fogyasztás felmérése szerintem nem mérvadó, mert legtöbb embernek fingja sincs, mennyi mindennel bekapja a transzzsírt meg az eszméletlen mennyiségű omega6-ot. Bolti csokitól a sütőmargarinnal készült kekszekig. Közben lehet, hogy se vajat meg se margarint nem is látott életében.
Engem ortorexiásnak tart már a rokonság, mert a kaják 3/4-re kijelentem, hogy méreg,és nem eszem meg. Ugye nem vagyok jó vendég. De eddig én vittem az ő temetésükre virágot…. (szombaton viszek az unokatesóméra)
Én az érrendszerem karbantartához hozzátartozik jelentős adag mozgás is. Hová tettem a GPS-t? Azt mondja, ma este összejött 20,9 km futás, könnyű kényelmes tempóban.
Szóval az én véleményem az, hogy zseniálisan leszorítottad a szervezeted gyulladás szintjét az étrenddel. Ha nem így lenne, akkor a májad termelné a koleszterint mint a kisőrült.
- vagy tömhetnéd magad sztatinnal, ami a Q10 szintézist is blokkolja, tehát itt maradnánk e nagyszerű blog nélkül…. :((
Szóval a C reaktív protein (CRP) lehet a kulcs, valamint a homocisztein szint.
Itt van egy jó kis tanulmány, hogy az omega3/omega6 arány a gyulladásszintre hogyan hat ki. http://www.marvalous.ro/ALA.pdf
2010.augusztus.24th. at 11:14 du.
A belinkelt tanulmány dióhéjban az angolul nem beszélőknek: A két zsírsav alfa-linolénsav és linolsav (omega6) verseng a “delta6desaturase” enzimért. Ha alfa linolénsav kapja meg, akkor átalakul omega3 EPA és DHA-vá (gyulladás csökkentő), ha pedig a linolsav elhappolja, akkor arachidonsavvá, melyből gyulladásfokozók lesznek.
2010.augusztus.24th. at 11:38 du.
93: Mi a főzéshez 50% repce- és 50% lenmagolajat használunk (persze kurva drága, mert kb. 1800 Ft/liter). Olajban sütés nincs, rántás nincs. Az olajkeveréket soha nem hevítjük 100 °C fölé. Plusz én a levesembe minden nap öntök 15 ml lenmagolajat. A csatolásod érdekes (köszönet érte), de természetesen már tudtam róla, viszont jó, ha több forrás is megerősíti. Holnap reggel megint Szendi kerül a placra. Ja, az anyósom már belenyugodott, hogy “furcsa szokásaim vannak”. Viszont neki van beültetve sztent már 6 éve, nem nekem, és pont ennyivel idősebb, mint én. És ugye a nők védettebbek mint mi, mert jó magas a HDL-jük.
2010.augusztus.24th. at 11:59 du.
95 Tiborbá
Nekem van egy kis üvegem, valami aroma volt benne. Ebbe épp 30 g lenolaj fér bele. Literes kiszerelésben hasonló áron tudom beszerezni, mint Te a repceolajat. Ezt szoktam 1-2 nap alatt benyakalni. Míg ez nem volt, soha nem tudtam mennyi az annyi. Valamint 1-2 levese kanálnyi lenmagot szoktam belecsempészni a kajába, kávédarálóval őrölve. (lingan)
Szendi kritikád várom, nehogy csalódjak venne, mint Varga Máté írásában! :))
2010.augusztus.26th. at 12:14 de.
92. Tiborbá
Épp hogy az egyenlítő menti népek közt van olyan, aki azt a szabályzást _NEM_ tudja. Szóval visszatartják a sót, nem tudják kipisálni, és ebből van a gubanc. Ezzel 2004-ben foglalkozott a Chicagoi Egyetem genetikai kutatócsoportja.
2010.augusztus.26th. at 4:14 du.
95. Tibor bá, ezek szerint nincs olyan egészséges olaj amiben sütni lehetne néha valamit? A sütésről Szendi sem írt, viszont arról igen, hogy a lenmagolaj - bár omega 3, növényi volta miatt nem hasznosul igazán, erre szerinte csak a halolaj a jó.
2010.augusztus.26th. at 4:42 du.
98: A probléma abból adódik, hogy a hirtelen sütésnél az olaj rendszerint jóval 100 °C fölé hevül, és elkezd transzzsírsav képéződni. Tehát el kell kerülni az olajban sütést.
Az nagyon tudománytalan, hogy halolaj, növényi olaj. A lenmagolajban 53 % Alfa-linolenik sav (ALA) van. Ha egy halban lenne ALA, akkor az pont olyan volna, mint ami lenmagban van. Szendinek azt kellene megírni, hogy melyik halban milyen omega-3 van és mennyi, és mennyi omega-6 jár hozzá. Az ALA tökéletes, úgy ahogy van. Csak nincs megsózva higannyal és olommal, ami a halolajakról nem mondható el.