Tibor bá blogja (228) Plasztik az óceánokban
Publikálva 2010.júl.19. | Tibor bá blogja |
A Csendes-óceánban összegyűlt plasztik hulladék kiterjedése nagyobb, mint az USA területe, csak mivel senki se látja, senki se tud róla. Miről van pontosan szó? Egyszerű szavakkal leírva, a Csendes-óceán közepén, hatalmas kiterjedésben a víznél könnyebb plasztik hulladék hányódik a víz felszínén. Az áramlatok által összeterelt szemét nagyvonalakban a nyugati hosszúság 135° és 155° között, illetve az északi szélesség 35° és 42° között terült el.
Felmerül a kérdés, ez a rengeteg hulladék hogyan került oda, és miért? A kissé cinikus, de egyszerű válasz ez: Emberiség + tengeráramlatok = szeméttenger. Az Ember előállította a plasztikot, a plasztik terméket megvette, használat után eldobta, aminek egy része utat talál a folyókba, onnan pedig a tengerekbe. A tengerbe került plasztik, a felszínen úszva, a tengeráramlatoktól hajtva, összegyűlik a csendes-óceán közepén. A plasztiknak ugyanis meg van az a kellemetlen tulajdonsága, hogy nem bomlik le.
Sajnálatos módon az óceánban hányódó plasztik szemét nem csupán egy esztétikai szörnyűség, hanem komoly élettani veszély még ránk, emberekre is. A madarak a plasztik darabkákat összetévesztik az ehető zsákmánnyal és lenyelik őket. A plasztikot azonban nem lehet megemészteni, tehát a lenyelt plasztik darab a madár begyében marad. Egy idő után a madár begye teljesen megtelik plasztik darabkákkal, nem maradva hely az élelem számára. A madár éhezik, bár a begye tele van, így a végén elpusztul. Az alábbi képen egy tengeri madár többhetes teteme látható. A madár szerves maradványai már elrohadtak, csak a szarú (csőr, tollazat), csont és a begyében összegyűlt plasztik látható.
A kisebb halak apró plasztik darabkákat esznek meg. Ezeket a plasztikkal „töltött” halakat nagyobb halak
esznek meg. Az étellánc végén, a halak „segítségével” mi, emberek megesszük azt a plasztikot, amit mi magunk gyártottunk és dobtunk el. Mondhatom ragyogó kilátás. De mennyi plasztik lebeghet a világtengereken? Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UN Environment Program) 2006-ban úgy becsülte, hogy minden négyzetkilométerre kb. 12.000 lebegő plasztik tárgy jut. Van olyan földrajzi hely, ahol hatszor több a plasztik van, min plankton. Évente megközelítőleg 100 millió tonna plasztikot gyárt az emberiség, aminek kb. 10 százaléka az óceánokba jut, a Greenpeace becslése szerint. Ebből 70 százalék lesüllyed a tenger fenekére, ahol szintén kifejti „áldásos tevékenységét”. A többi lebeg a felszínen. A Discovery Hírek szerint (According to Discovery News) feltétlenül kattintsatok rá és nézzétek meg a videót! ebben a pillanatban 150 millió tonna plasztik lebeg az óceánokban. Amit természetesen soha senki nem fog eltávolítani. Nem csak a költségek miatt, de egyszerűen lehetetlen, mert az eltávolítással még elméletben se foglalkoztak. Először is a terület elképesztően nagy, a lebegő plasztik egy része egészen picike, és a plasztik nagyobbik része a felszín alatt lebeg különböző mélységekben. Tudomásul kell vennünk, hogy eggyel több terület létezik, ahol a Föld végessége látványosan elénk tárul. Nyilvánvaló, hogy a plasztik gyártásnak is meg vannak a határai. Észre kellene már venni, hogy (elsősorban a fejlett ipari országokban) túltermeltünk, túlfogyasztottunk, és túlszennyeztük a környezetünket. Az a Föld, ami volt, már nincsen és nem is lesz. Újat helyette nem kapunk. Persze tehetnénk valamit, hogy legalább rosszabb ne legyen a helyzet, de nem teszünk. Itt a falúban, ahol élek, naponta tapasztalom, saját házára, kertjére mindenki nagyon ügyel. Karácsony előtt szinte nincs ház, amelyik ne lenne kivilágítva, viszont a közterületre mindenki tojik, a kocsikból simán kihajítják a szemetet az úttestre. Az Ember született individualista, most fogja megfizetni az árát.
2010.július.19th. at 9:31 de.
Az ember invidualitása mindenhol tapasztalható… Ez abszolút így van. Tönkretettük a Földet, ezt vissza már nem fordíthatjuk. Az ember már csak ilyen. Da majd a hangyák!
Még annyit írnék ide, hogy keleti/nyugati hosszúság és északi/déli szélesség van. De ez nem zavarja a cikk lényegét, érthetőségét.
2010.július.19th. at 10:08 de.
1: Köszönöm! Korrigálok
2010.július.19th. at 12:31 du.
Fotósorozat a cikkben is szerepelő fotóval az elhullott madarakról:
http://www.chrisjordan.com/gallery/midway/#CF000774%2015×20
illetve, ajánlom a figyelmetekbe még ezt a sorozatot is az alkotótól
Chriss Jordan, Running the Numbers: An American Self-Portrait
Statistics can be daunting and dry: 100,000,000 trees cut down every year; 9,000,000 American children without health insurance; 2,000,000 plastic bottles used every five minutes; 2,300,000 adults incarcerated in U.S. prisons. Renowned photographer Chris Jordan brings these staggering numbers to life in manipulated digital photographs that are at once alluring and shocking.
http://www.chrisjordan.com/gallery/rtn/#cans-seurat
2010.július.19th. at 2:01 du.
A műanyaggal nem az a baj, hogy nem bomlik le. Rossz helyen van! Az óceánban nem kellene, hogy legyen. Ha egy atomot szét tudunk szedni, protonra és elektronra, akkor a műanyag (polimerek) szétszedése sem gond.
Visszavásárlás:
Pet palack: Multiban: 5 db = 5 Ft Zsugorítással zsákban: 1 db = 2 Ft Ennyiért ki játszik vele?
110 literes kuka tartalma = X db PET palack! X = ?
Eredeti formában? Tömörítve? Darálva?
Hiába kellene a kukásautónak felém kevesebbszer járnia, ha ledarálnám: a negyedéves szemétdíj ugyanannyi.
2010.július.19th. at 3:23 du.
Sokszor jártam Indiába, amit szinte elborít a szemét, a műanyag. A többezer éves indiai kultúrában hozzászoktak az emberek, hogy eldobható agyagedényeket használnak, amit egyszerűen eldobnak. Ezek az agyagedények a monszun után egyszerűen eltűntek, sajnos a műanyag nem tűnik el. Borzalmas állapotok vannak. Nem hiszem, hogy valaha megoldás születne erre a problémára és India lakossága egyre nő. Pontosan senki nem tudja, de sokak szerint már megelőzték Kínát (ahol még nem jártam, de nem hiszem, hogy jobb helyzet lenne).
2010.július.19th. at 4:24 du.
India 165 millió tonna szemetet termel naponta. Lakossága az USA négyszerese. 1,2 milliárd ember. (2009. júl)
Kövezetlen utak akadályozzák a szemét összegyűjtését.
Kérdés: Miért nem készül út a szemétből? Aprítva + betonnal keverve. Nem piramist kell építeni, csak járdát. Munkaerő van bőven.
2010.július.19th. at 4:56 du.
6: ugyan én is megtaláltam ezt az adatot ( http://earth911.com/news/2009/09/28/india-combats-165-million-tons-of-trash-daily/ ), de sokallom hogy fejenként napi több mint 100kg szemetet terlmejenek az indiaiak a csecsemőtől az aggastyánig. Nem lehet hogy itt valaki elírt vagy félreértett valamit?
2010.július.19th. at 5:03 du.
6. (5.): Kínáé kb. 1.500.000.000. Nem hiszem, hogy India behozta volna, de persze lehet, hogy igen.
2010.július.19th. at 5:19 du.
elmélet: katalitikus depolimerizáció
gyakorlat: KDV 500
Mire jó? Hulladékból üzemanyag. Hulladék: műanyagok is!
145 gallon (550 liter) jó minőségű gázolaj óránként.
A gép hulladéka: egy bitumenszerű anyag, amelyből jó minőségű kopásálló és fagyálló út készíthető.
Nincs károsanyag-kibocsátás a légkörbe. Igaz-e? Passz.
2010.július.19th. at 5:43 du.
7. Ezt senki nem tudja, de nagy jelentősége nincs is ekkora számoknál. Indiában nincs a kínaihoz hasonló születésszabályozás, tehát csak idő kérdése,hogy 1,5-2milliárdan legyenek
2010.július.19th. at 7:51 du.
9: Debrecenben szelektív hulladékgyűtő konténerekbe lehet bedobni a PET palackokat. A panelházakban néhány helyen van kisérleti jelleggel mechanikai + hőhatás elven működő présgép ami egészen kicsire összenyomja, így kevesebb helyet foglal. A begyűjtött műanyagot ledarálják és Kínába küldik, ahonnan póló és egyéb remek viseletű ruhanemű formájában tér vissza hozzánk.
Arról is hallottam, hogy egy magyar feltaláló szabadalma alapján aszfaltba keverve - ahogy írtad is - nagyon jó tulajdonságokkal rendelkező útburkolat készülhet(ne) belőle.
2010.július.19th. at 8:10 du.
Nem kell elmenni Kínába, Indiába, USA-ba, hogy ilyet láss. Kis hazánkban is hasonló állapotok vannak, igaz nincs óceánunk. Termeljük mi is a szemetet az utókornak. Csak nyitott szemmel kell járni a környezetünkbe, ha földet szórunk a műanyagra azzal csak elfedjük, de attól még az ottmarad (rohadék műanyag).
mert élő madár helyett ott a gumikacsa.
Az egész probléma megoldását ott kéne kezdeni, hogy nem lenne szabad legyártani (ezt a mérget). Csak hát occsó… és amíg occsó addig gyártjuk, amíg gyártjuk addig el is dobjuk, a halak meg a madarak egyszer csak elfogynak és az talán feltűnik valakinek.
De lehet, hogy nem
2010.július.19th. at 8:53 du.
1949 BNV (Budapesti Nemzetközi Vásár). Mindenre kíváncsi és nyitott 16 éves fiú vagyok. Néhány osztálytársammal kint koválygok a pavillonok között. Az egyik stand előtt hosszú só kígyózik. Beállunk mi is, mi a fene lehet? Fél óra után sorra kerültünk. Egy mühelyasztalon egy kisebb gépecske volt elhelyezve, hasonlított egy húsdarálóhoz. Az adagoló tölcsér üvegből volt, tehát átlátszó, benne pedig halványbarna szinű kristálynak kinéző anyag darabkák, amik egyre lejebb csúsztak, miközben a kimenő nyilásból egy 3 cm széles és kb. 4 mm vastag nadrágszíj szerű anyag jött és jött és jött elő. Ebből időnként a bemutató levágott egy darabot és a kezünkbe adta. A bőrszíjhoz viszonyítva puha volt és hajlékony, de eltéphetetlenűl erős. A mérnök azt mondta a bámuló tömegnek: Poli Vinil Klórid, a jövő alapanyaga. Kitűnő tulajdonságokkal rendelkezik. Bármi legyártható belőle. nem penészedik, nem rohad el, nem vetemedik, örökké tart és olcsó. Ott voltam a PVC Magyarországi születésénél, haza vittem belőle egy darabot. 5 évvel később csipketerítőket gyártottak PVC-ből. Ez volt ám a menő. Le a damaszttal, le a len-kender-pamut textiliákkal, éljen a műanyag. Műanyag fóliát máterben csak annak adtak, aki igazolta, hogy hamarosan gyereket fog szűlni. Pelenka helyett összesteppelték alárakott mintás pamut kartonnal és az így nyert lapokból kézi táskákat gyártottak “bigyó” néven. Ez volt ám a trendi. Minden csaj ilyen bigyóval járt. Hét évvel később Bécsben hófehér műanyag inget vettem bagóért. Első hordás után kiderült, hogy beleizzadok. Ekkor felvettem alá egy pamutr polót. Akkor kiderült, hogy nem csak befülledek, de a pamut poló át is látszik. Kidobtam! Először a bakelitet és a kaucsukot váltotta fel a PVC, majd a bőrt (szkáj) végül a fémet is. Most meg itt tartunk. A szép új világ megérkezett.
2010.július.19th. at 10:04 du.
13: Ezt érdemes végigolvasni :
http://www.matud.iif.hu/2010/03/05.htm
- Akik lustábbak és nem akarják, azoknak kiszedtem a “lényeget”.
A PVC lebontására lehetőségek:
1. Várunk és a geológiai/geokémiai folyamatok révén kőolajjá alakulhatnak több százmillió év alatt.
2. Elégetés: “Ezen anyagok égéshője közel azonos a fűtőolajéval, azaz belőlük – tömegegységre vonatkoztatva – háromszor–négyszer több energiát lehet nyerni, mint kőszén elégetésével.” “…így hasznosított polimerek azonban elvesznek, mint újabb hasznos termékek alapanyagai. Ráadásul nem elhanyagolhatók az energetikai hasznosítás környezeti hatásai sem. ”
3. Újrahasznosítás: “(1) a műanyag hulladékok újrahasznosítása szelektív hulladékgyűjtést igényel; (2) az így kapott hulladékot is még polimerfajtánként szét kell válogatni.” “Az így kapott műanyaghulladékból általában őrlés, granulálás, majd további feldolgozás révén készül új műanyag termék.”
4. Kémiai újrahasznosítás (olaj, gáz előállítása): “A legtöbb polimerből, különösen pedig a szénhidrogén-alapú polimerekből pirolízissel, azaz magas hőmérsékletű hőbontással igen jó kitermeléssel (40–80%) gázolaj nyerhető. ”
A 2, 4-es lehetőség szinte ugyanaz előbb vagy utóbb energiává+füstté változtatni.
1-es: csak győzzük kivárni
Maradt a 3. lehetőség. Amihez ismét csak energia + pár droid kell akik boldogan szétválogatják.
Szóval nem is olyan óccsó az az óccsó.
2010.július.19th. at 11:05 du.
Most meg min csodálkoztok?
Sok ember = sok kaja = sok kaka
Ez a szemétkérdés alapja.
+ megspékelve ostobasággal: Ha már a kaka idővel lebomlik magától, de addig büdös, legyen műkaka helyette (vagy mellette), ami nem bűzlik, de örökre eltorlaszolja a budi lefolyóját.
Mink még kihúzzuk valahogy!
A hangyák meg majd mutatnak egy új dugaszolási technikát, ha elérnek a mi szintünkre. Ha nem, akkor lehet, hogy szerencsésebbek lesznek.
! Tréfát félretéve, a hulladék újrahasznosításnak csak helyben van értelme. Ha messzire kell szállítani, több kárt okozunk vele, mint amennyi hasznot hoz. Ha senkinek sem kellő újra-termék lesz belőle, mit sem ér a lelkendezésünk! Én a helyi csere-bere boltok és ezermesterek híve vagyok. Külföldön sok helyen olyan hulladékudvarokat működtetnek, ahol a beérkező “szemetet” megjavítják, pl. a megunt bútorok helyett nem újakat vesznek,hanem egyszerűen kicserélik egymással (némi javítás után). A polcokon interneten rendelhető mosógép alkatrészek sorakoznak, az anyagában újrahasznosítás pedig úgy történik, hogy ingyen osztogatnak (papírból - faaprítékból - műanygdarából és szövethulladékból készülő) sajtolt hőszigetelő paneleket, amelyekkel a padlásokat kiválóan le lehet szigetelni, mint régen a szalmával.
2010.július.20th. at 12:05 de.
A műanyaghulladékot nem csak a folyók szállítják, tonnaszám süllyesztik a tengerekbe a nagyvárosok hulladékát.
Egyébként a tengerben a műanyag hulladék a napsugárzás és sós környezet hatására gyorsabban bomlik, csak hát még mindig nem elég gyorsan…
2010.július.20th. at 2:37 de.
15 “sok ember = sok kaka” = sok bélrendszer
Sok betegség az antibiotikumok eredménye. A bélben meghonosodott, az emberi szervezetre ártalmatlan baktériumok kiirtásával, a veszélyes baktériumok túlszaporodnak.
Gruby Dávid 1840 = Saját szerkesztésű mikroszkópjával neki sikerült először mikrofotográfiákat készíteni.
Az első mentőkocsi tervezése is nevéhez kapcsolható.
A baktériumok segítenek a szennyvíztisztításban és életben maradnak nukleáris hulladékban is.
hangyák… “ha elérnek a mi szintünkre”
Hol van a mi szintünk? Ki az okosabb? Mióta lakik a Földön az ember? A baktériumoknak (eukariótáknak) volt 3,5 milliárd évük a túlélés tanulására. Sajnos nem állnak szóba velünk, vagy ha igen, még nem értjük.
2010.július.20th. at 12:46 du.
Kedves Fimi!
A baktériumokkal kapcsolatban:
Szerintem a szex az oka!
Az evolúciós “okosabb” kifejezésnek így nincs értelme. Ez a bölcsesség nem tanulható, egyszerű biológiai törvényszerűség. Ezért nem hiszek a tanmesékben, hiszen ha minden az általános bölcsesség szerint történne, a “jók” sosem veszíthetnének…
Próbálkozni persze lehet: ösztön vs. értelem. A meccs még nincs lefújva!
Üdv.: Cs.
2010.július.21st. at 2:55 de.
A szex az oka. Szerintem is. Csongor fején találta a szeget.
Tibor bá eredeti cikkére a helyes válasz is Csongornál 15.-ben. Akit mélyebben már nem érdekel itt befejezheti hsz.-em olvasását.
A szex egyszerűsítve: információ másolás. DNS átadása.
Csalódni fogsz!)
(Ha a szex a téma, akkor mégis elolvasod?
A tanult készségek (értelem) később tudattalanokká (ösztön) válnak. (pld.: járás, lélegzés) Oka: “felsőbb osztályba léphetsz”
Az ösztön a faj intelligenciája (értelme, tudata), melyet az egyed örökségül kap. Fejleszd tovább, folytasd, tanulj, keresd meg a hibákat, javítsd ki…
Ismerd meg Önmagad! Öntudat kialakulása. Mit tudsz magadról?
Ha a Bibliában “Isten” azt üzente volna, hogy Éva nem Ádám oldalbordája, hanem a mitokondriális DNS, akkor vajon hányan nézték volna bolondnak Mózest?
A “tojás” vagy a “tyúk” kérdése szintén értelmezhetetlen és a kérdező hiányos tudását jelenti. A Mitokondrium mindkettőben megtalálható. Az ATP (Adenozin-trifoszfát) minden sejtben megtalálható.
Sejtbiológia, Molekuláris biológia (mikrométer), Nanotechnológia (nanométer). A Biblia korában ezek nem léteztek. Vajon miért szerepel a könyvben ki kitől származik?
Ábrahám családfa. Az iskolában: Árpád-ház családfa. Nem az évszámok fontosak, hidd el.
Család! Most figyelj:
Egy napon Isten azt mondta Ábrahámnak: “Azt akarom, hogy hagyd el Ur városát gyorsan, és menj egy nagyon távoli helyre. Azt a helyet Kánaánnak hívják. Ha követed az utasításomat, egy nagy ország vezetőjévé teszlek.”
…nagyon boldogan éltek együtt. Azonban a gulyáik és nyájaik - tehenek és birkák - száma folyamatosan növekedett. Emiatt a területükön nem volt elég víz, és nem tudott elegendő füvet biztosítani nekik, amit megehetnek. Lassacskán elkezdtek veszekedni: “ez a föld az enyém”, “az a fa a tiéd”, “ez a tó volt az enyém, és az volt a tied”, “az én birkáim ihatnak, a tieid pedig nem”. Elkezdtek ilyesmiken veszekedni.
Érted már? Csapatmunka! Nem ismerős? Globális felmelegedés, vízkészlet… A veszekedés most is igaz. Ez az én vizem,
az én országom, az én kőolajam
Írásom lényege a szimbiózisra (együttélésre) való figyelem felhívása, illetve a Van-e Isten? kérdés alapján a Van-e ember? kérdés feltevésével utalnék rá, hogy a kérdés túl egyszerű. A válasz: Igen van. De mit értettél emberen?
Az utolsó kérdésre adott válaszból lehet eldönteni, hol tart a tanulásban az Individuum (egyén). Véleményem szerint.
Csongorral egyetértve az okosabb kifejezésnek nincs értelme. Fejlettségi szinteket is írhattam volna. Az ember még mindig ott tart: Éva evett az almából. Nem evett. Ez csak egy példa. Tanmese.
Egyszerűsítés problémája = Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. Miért terhelte volna az akkori embereket a Hidrogén és Hélium megemlítésével. A kvarkokról már nem is beszélve. kvark:
Nincs kvark! Tanmese! Még mindig nem érted? Egyedül vagy! Isten vagy! Élsz és létezel! Vagyok, aki vagyok. Ugye jó érzés? Örülsz? Na azért! 
2010.július.21st. at 9:47 de.
18: Aki szelet vet, vihart arat.
2010.július.21st. at 11:21 de.
Kedves Fimi!
A szexuális szaporodás lényege az aszexuális szaporodással szemben a változatoság (sokszínűség) fokozása genetikai információk csere-berélgetésével. Az aszexuális szaporodás igen hatékony, de alig képes alkalmazkodásra, ami az evolúció esetében a legfontosabb. A baktériumokra leginkább a kettéosztódásos (lényegében önklónozás) szaporodás a jellemző, ami lehetővé teszi számukra, hogy pillanatok alatt birtokba vegyenek egy élőhelyet, de annak kicsiny megváltozása mellett már képtelenek alkalmazkodni, ami miatt gyorsan el is tűnhet az egész kolónia. Jobban alkalmazkodó egyedek nincsenek, tehát marad a betokozódás, hátha később újra alkalmas körülmények adódnak.
A baktériumokat én nem irigyelném, náluk mi sokkal jobb helyzetben vagyunk. Ha baktériumként élnénk 1. Esélyünk sem lenne a túlnépesedési kataklizma kivédésére (hiszen mi nem tokozódunk), 2. Nem bízhatnánk abban, hogy talán néhány különleges genetikai információ - kombináció birtokában lévő egyén újra kezdheti fajunk történelmét, és 3. a szex adta örömökről is le kéne mondani.
Egyes baktériumfajok genetikailag jobban különböznek egymástól, mint a növények az állatoktól! Ez azért elég megdöbbentő. Persze a mögöttük lévő evolúciós lehetőségek jóval meghaladják a miénket, hiszen fajunk igen fiatal, a baktériumi őságról pedig már régen levált.
Az ősibb baktériumok valaha uralták a Földet. Ma vulkánok kürtőibe, föld alá vagy tengerek mélyébe kényszerülnek, mert a körülmények jelentősen megváltoztak. Akik alkalmazkodtak, evolválódtak, azok alkotják ma a mi sejtjeinket (is), akik nem, azok szó szerint a pokol fenekén fortyogva élnek. Hát valami ilyesmit képzelek el az emberiség jövőjének, hacsak az a bizonyos evolúció és genetika nem lesz érvényes a lelki (társadalmi) folyamatokra is! Ki tudja? Erre azonban igen csekély az esély. Talán a következő próbálkozásban…
Ha már így filozófiai irányt vettünk azért megjegyezném, hogy Isten nekem nem kizárható, de mégis kakukktojás téma az evolúcióban. Egyszerűen nincs szükség rá. Az agyunknak ellenben szüksége van a hitre! Ezért minden mögött, önmagunk hitében is Istent látjuk, ami nem baj, de jelen eszmefuttatás keretein belül irreleváns. A molekuláris biológia kérdései nem összeegyeztethetőek a Biblia tanaival, hiszen egészen más megfontolás és cél alapján keletkeztek. A hasonlóság csak a “tanmese” szintjén feltételezhető, amit a kreacionisták kiválóan fel is használnak tanaik terjesztésében, a hinni vágyók meggyőzésére. Csak be kell találni jókor, jó helyen. Nekem Isten léte és hatalma megszűnik a LÉT tisztázásában, ahogy a Bibli írja, “Mondd, hogy a VAGYOK küldött engem!” Ennél komolyabb összefüggést tudományosan nem tudok elképzelni, a teremtő témáját illetően egyetértek Tiborbá zseniális okfejtésével.
Üdv.: Csongor
20-ra: Lobog a hajam, de hogy Te ezen kárörvendezel!
2010.július.21st. at 11:27 de.
21: A leírtak alapján mi az oka annak, hogy egyes baktériumok bizonyos antibiotikumokkal szermben rezisztensekké tudnak válni.
2010.július.21st. at 2:21 du.
Mert bizonyos baktériumok, bizonyos körülmények között szexuálisan is tudnak szaporodni. Illetve nagyon gyors az evolúciójuk, hiszen az életciklusuk töredéke a miénknek.
A másik és még fontosabb, hogy a DNS másoló mechanizmusuk más, mint a fejlettebb élőlényeké. Un. gyűrű kromoszómájuk van, ami lehetővé teszi a maganyag, azaz bizonyos DNS szakaszok csere-beréjét. Ezt használják ki a bakteriofág vírusok. És ezt használják ki a genetikusok, amikor a bakteriofágokat használva vektorként (átvivőként), mesterséges DNS szakaszokat ültetnek beléjük, pl. az inzulin előállításához.
Ha most elkezdjük nagyon tudományosan elemezni a dolgot, akkor eljutunk oda, hogy valójában nincs jobb, vagy rosszabb mechanizmus. A “jobbat” a természet, azaz az éppen aktuális környezeti tényezők és az ehhez alkalmazkodni tudás választja ki. Szóval a szexxel valójában csak az “ösztönös jutalomként” vele járó élvezettel vagyunk előbbre.
Az antibiotikum rezisztencia azért veszélyes, mert rengeteg baktérium törzs él, és ezek természetesen szaporodási fázisaik során evolválódnak is. Egy életcikluson belül, ha betalál az antibiotikum, nincs túlélőjük. De amennyiben két - három törzs van jelen, és az egyik túléli, a gyógyszer hatástalan lesz. Ráadásul, ha pont úgy gyengíti le a kórokozókat, hogy adott beteg felépül, de a testében a “veszélyes” - ellenálló változat túlél (egy mesterséges evolúciós kiválasztás történt), akkor annak szaporodásával és más ember megfertőzésével az előző gyógyszer már hatástalan lesz. Jöhet az újabb generációs antibiotikum fejlesztés, s máris kitenyésztettük a “szuperbaktériumokat”, amelyek okozta tüdőgyulladásból pl. nincs kiút, csak max. a találkozás reménye teremtőnkkel.
Fimi felvetése kedvéért az előző hozzászólásban egyszerűsítettem. Vizsgáztatsz? Mert nem tudom elképzelni, hogy a felvetett kérdésre ne tudnád a még részletesebb választ…
Cs.
2010.július.21st. at 3:52 du.
23: Egy ilyen állítás: “Az aszexuális szaporodás igen hatékony, de alig képes alkalmazkodásra, ami az evolúció esetében a legfontosabb.” automatikusan felveti az előző kérdésemet, mert pillanatnyilag ez igen nagy fontossággal bír. A kérdés elhanyagolása vezet helytelen praktizáláshoz. Kb. fél éve a rutinszerű labor vizsgálatom alkalmából a vizeletemeben baktériumok voltak. A körzetis felírt X gyógyszert, de egy hét után a kontrol kimutatta, hogy nincs változás (és persze a panaszom is perzisztált). Ekkor és csak ekkor (2 hét késéssel) kértek kitenyésztést és rezisztencia tesztet. Majd egy további 5 nap múlva kiderült, hogy 10 antibiotikum közül 7-re !!! rezisztens, beleértve az X-et is. Viszont Y, Z, Q-ra érzékeny volt. Vissza se mentem a körzetishez, hanem vettem egy levél Y-t és kiirtottam a dögöket. Három hónappal később kérdőre vontam a körzetist (háziorvos) miért nem kért mindjárt tenyésztés. Azt mondta, hogy erre az esetre X-et szokott felirni és csodálékozik, hogy most nem volt jó. “ritka eset”. Neki rikta, de nekem csak egy életem van. — A tudományoskodásnaka csak akkor van értelme, ha a gykorlati élettel összekötjük.
2010.július.21st. at 4:16 du.
A gyakorlatias okfejtéssel egyetértek, de megjegyzem, hogy a reakciómat invitáló felvetés sem volt gyakorlati jellegű.
A leírásodban is szerepel, hogy Y antibiotikum adagolásával azonnal elpusztultak a kórokozók. A probléma nem elsősorban a szaporodási móddal volt, hanem a jelenlévő törzs rezisztenciájával. Az orvos a tenyésztésen anyagi okok miatt spórolt (hátha bejön az X), ami szégyenletes! Ilyenkor az is divat, hogy széles spektrumú hatóanyagot, vagy akár több gyógyszert írnak fel, amivel még nagyobb kárt okozhatnak, hiszen így alakul ki a rezisztens törzs, mert megerősítést kap a túléléshez (a vetélytársak eltűnnek, beleértve a hasznos baktériumokat is, ő meg marad, max. legyengül).
Ha a tudományos megközelítést alkalmazná az orvosi gyakorlat, minden esetben egy gyors tenyésztéssel kellene kezdeni. Azonban azt is vegyük figyelembe, hogy a mai “szupergyors” laborvizsgálatok mellett lehet, hogy a betegnek nem marad ideje, vagy kínlódik jó darabig, ezt próbálják próba szerencse alapon megoldani. Megint oda jutottunk, hogy a rövidtávú érdek és a hülye megszokott megoldási gyakorlat miatt hosszútávon tömegek élete kerül veszélybe, az egyéni méltóság figyelembe vételéről meg ne is beszéljek…
Cs.
2010.július.21st. at 6:23 du.
25: Csongor! Arra akartam rámutatni, hogy az “alig képes alkalmazkodásra” bár igaz, de az ember szempontjából az “alig” sajnos, éppen elég. Különben nagy hibának tartom, hogy az antibiotikumokra nincs vastag, nagybetükkel ráírva, hogy HA GYÓGYULTNAK ÉRZI MAGÁT, AKKOR IS SZEDJE VÉGÍG A KIIRT ADAGOT. Mert valójában a rezisztenciát az okozza, hogy az antibiotikumtól nagy részük megdöglik, de az idő előtt abbahagyott szedés miatt egy kis részük életben marad (ami már nem okoz tüneteket) ezeknek nagy részével az immunrendszer elbánik, de ha néhány kiszabadul és átkerül más emberbe a minimális rezisztenciával, ott piszkosul elszaporodhat, még mielőtt a gazda immunrendszere észbe nem kap. Ő is megbetegszik és ő se szedi végig az antibiótikumot, stb. stb. ezeknek az utódai néhány generáció, és néhány felületes beteg után a végén baromi jó rezisztencia kialakulásához vezet.
2010.július.21st. at 7:33 du.
19.: Na, látom Tibor bának igaza volt: nem fogunk ebben a programozó-teremtő kérdésben egyhamar kiegyezni.
2010.július.21st. at 9:19 du.
26-ra:
Igen, ez is nagyon fontos! Tudok olyan esetről, amikor az egyszeri szülő azonnal beadta a gyermekének az összes antibiotikum gyógyszert, hogy a gyerek előbb meggyógyuljon. Valóban, az orvosi gyakorlat (érdek és kényszer), a hülye TB szabályok - evárások (pénz, spórolás) és a betegek nemtörődömsége, tájékozatlansága együttesen felelős.
Remélem mindenki figyelt! Én sokszor ki sem térek azokra a dolgokra, amik nálam evidensek. Tanárként irigyelem ezt a képességedet, amivel olyan dolgokra mutatsz rá, amelyek az átlagembernek a legfontosabbak, leghasznosabbak és ráadásul egyszerű, közérthető formában teszed! Grat.!
Cs.
2010.július.21st. at 9:39 du.
28: Csongor, te nekem gyanús vagy. Szerintem azt akarod, hogy rád szavazzak.
2010.július.22nd. at 1:57 du.
29: Ez csak egy tisztelgés volt. Nem tetszelgésnek szántam “tizedes”!
Bár az a cikk is nagyon tetszett!
2010.július.22nd. at 2:47 du.
30: Értettem!