Olajok, zsírok, zsírsavak

« Vissza a múltba (28) Katonaélet anno 1953-56 / 3. rész / Transz-zsírsavak és koleszterin (FOLYTATÁS) »

Publikálva 2010.júl.17. | Szeretném, ha sokáig dobognál |

Tombol az Internet, boldog-boldogtalan azt rak fel, amit akar. Sokan csak okoskodnak, még többen anyagi hasznuk érdekében torzítják el a tényeket. Napjainkban az emberi táplálkozás előtérbe került, aminek millió oka van. Először is az élelmiszeripar kihasználva a kapitalizmus adta lehetőségeket a nagyobb profit érdekében nem törődik a lakosság egészségével. Másodszor ott vannak a fitnesz, testépítő, sport klubok, akik szintén beleszólnak a helyes táplálkozásba. Harmadsorban, a fejlett ipari országokban a lakosság elhízott, „modern” betegségekben szenved és hal meg, amelyek visszavezethetők a táplálkozásra. Negyedszer pedig ott van a táplálék-kiegészítő, és a gyógyszer ipar, amelyeknek szintén anyagi érdeke fűződik termékeik értékesítéséhez. Aztán itt vagyunk mi, a fogyasztók, akiknek lassan már fogalmunk sincs, mi helyes és mi nem. Még az is tehetetlen, aki különben hajlandó lenne betartani a jó tanácsot, ha hozzá tudna jutni. A baj az, hogy az ezzel kapcsolatos ismeretek ágas- bogasak , nehezen tudunk bennük eligazodni, ezért aztán becsaphatók vagyunk. Ezen az állapoton szeretnék segíteni egy összefoglaló és mindenre kiterjedő esszében. Tartsatok velem, és ha kell olvassátok el újra és újra.

A zsiradékoknak (lipidek) olyan olajos vegyi anyagok tömkelegét nevezzük, amelyek vízben nem oldódnak, csak szerves oldóanyagokban. A lipidekehez tartoznak a monogliceridek, digliceridek, trigliceridek, fosfatidek, cerebroszidek, sztirolok, terpének, zsíralkoholok és zsírsavak. Elég szép kis társaság, de élelmezési szempontból nem lesz mindegyikre szükségünk. Az étkezésre használt zsírokból energiát nyerünk ki, hordozzák a zsírban oldódó vitaminokat (A, D, E, K), ezen kívül jó antioxidáns és bioaktív vegyületek. Zsírokra szükség van még a központi idegrendszernek és a sejt membránoknak is.

Az alábbiakban táblázatba szedek néhány fontosabb, olyan zsírsavat, amikkel gyakorta találkozhatunk. A táblázatban megtalálhatjuk a zsírsav mindennapi nevét, a tudományos nevét, a benne szereplő szénatomok, és a kettős kötések számát, amikről a későbbiekben majd szó lesz. Végül, az is fel van tüntetve, hogy főleg miben találhatjuk meg őket.

néhány zsírsav jellemzői
Használatos neve	C atomok száma		Kettős kötés		Tudományos neve	Miben található
Butirik sav	4		0		butanoik sav	vaj
Kaproik sav	6		0		hexanoik sav	vaj
Kaprilik sav	8		0		oktanoik sav	kókusz olaj
Kaprik sav	10		0		dekanoik sav	kókusz olaj
Laurik sav	12		0		dodekanoik sav	kókusz olaj
Mirisztik sav	14		0		tetradekanoik sav	pálmamag olaj
Palmitik sav		16	0		hexadekanoik sav	pálma olaj

Palmitoleik sav		16		1	9-hexadekenoik sav	állati zsírok
Sztearik sav		18		0	oktadekanoik sav	állati zsírok
Oleik sav		18		1	9-oktadekenoik sav	olíva olaj
Ricinoleik sav		18		1	12-hidroxi-9-oktadekenoik sav	ricinusolaj
Vakkenik sav		18		1	11-oktadekenoik sav	vaj
Linoleik sav		18		2	9,12-oktadekadienoik sav	szőlőmag olaj
Alfa-Linolenik sav (ALA)		18		3	9,12,15-oktadekatrienoik sav	lenmagolaj
Gamma-Linolenik sav (GLA)		18		3	6,9,12-oktadekatrienoik sav	kerti borágó olaja
Arahidik sav		20		0	eikosanoik sav	földi mogyoró, halolaj
Gadoleik sav		20		1	9-eikoszenoik sav	halolaj
Arahidonik sav (AA)		20		4	5,8,11,14-eikosatetraenoik sav	májzsírok
EPA		20		5	5,8,11,14,17-eikosapentaenoik sav	halolaj
Behenik sav		22		0	dokosanoik sav	repceolaj
Erukik sav		22		1	13-dokosenoik sav	repceolaj
DHA		22		6	4,7,10,13,16,19-dokoszahexaenoik sav	halolaj
Lignokerik sav		24		0	tetrakoszanoik sav	kis mennyiségben majd mindenben

A zsírsavakban három elem található: szén (C), hidrogén (H), és oxigén (O), melyek úgynevezett szénláncban helyezkednek el. A lánc végén van egy karboxil gyök (-COOH). Azt tudjuk, hogy a szén 4, az oxigén 2, a hidrogén pedig 1 vegyértékű. A szénhez az egyik oxigén két vegyértékkel, míg a másik oxigén csak egy vegyértékkel kapcsolódik. A második oxigén maradék vegyértékével a hidrogént köti magához. A szén atom a maradék vegyértékével a szénlánchoz kapcsolódik. Ahogy azt majd az alábbi ábrán láthatjuk a szénláncban a szén atomok sorban, egymáshoz kapcsolódnak. A maradék 2-2 vegyértékükkel egy-egy hidrogént kötnek le. Egy ilyen szénlánc komplett, amit éppen ezért telítettnek nevezünk. Ez azt jelenti, hogy a vegyületben annyi hidrogén atom van, amennyit a szén atomok képesek lekötni.

Butirik sav

Ennek a molekulának az alternatív felírása a következő: CH₃CH₂CH₂COOH illetve CH₃(CH₂)₂COOH. Különben a Butirik sav adja a vajnak azt a jellegzetes vaj ízt.

Előfordulhat, hogy egymás mellett lévő két szénatom két vegyértékkel kapcsolódik egymáshoz, azaz kettős kötés van közöttük. Ez telítetlen zsírsavnak nevezzük, mivel ez a molekula képes lenne még egy hidrogén atomot beépíteni a szénlánca, amikor is a kettős kötés természetszerűen megszűnne. Ha egy szénláncban több, mint egy helyen van kettős kötés, akkor azt többszörösen telitetlen zsírsavnak nevezzük. Az alábbi ábra egy telítetlen zsírsav molekulát mutat be.

A telített, telítetlen és többszörösen telítetlen fogalmaknak biológiai szempontból óriási jelentősége van. A telített zsírsavak élettanilag károsak az emberi szervezetre. A telítetlen zsírsavak, mondjuk úgy, semlegesek. A többszörösen telítetlen zsírsavak pedig kifejezetten hasznosak, sőt az Ω-3 és az Ω-6 zsírsavak (később részletesen tárgyalom) esszenciálisak, ami azt jelenti, hogy nélkülözhetetlenek és az emberi szervezet nem tudja szintetizálni, tehát a táplálékkal kell magunkhoz venni.

A megnevezéseknél a név előtt található számok arra utalnak, hogy a kettőskötés hol helyezkedik el, azaz hányadik helyen van a sorban. A karboxil gyökben lévő szén atom az első. Kiírt görög számok (di, tri, tetra, hexa. stb.) a szénlánc hosszára utalnak. Például: „9,12-oktadekadienoik sav” azt jelenti, hogy a szénláncban 18 szén atom van (okta-deka), két darab kettőskötéssel (di-en), Amelyek a 9. És 12. Helyen lévő szén atomoknál van. Az elején pedig egy karboxil gyök (oik sav) található. A molekula felépítése ez: CH₃CH₂CH₂CH₂CH₂CH=CHCH₂CH=CHCH₂CH₂CH₂CH₂CH₂CH₂CH₂COOH
Amit hétköznapi nyelven „Linoleik sav” elnevezéssel illetünk. Ezt a hosszú felépítést le lehet rövidíteni: CH₃(CH₂)₄CH=CHCH₂CH=CH(CH₂)₇COOH. A zsírsavak jelölését tovább szokták rövidíteni, például C18:2, ami azt jelenti, hogy a szénláncban 18 szén atom van és két darab kettős kötés. Igaz, ezt a kritériumot több zsírsav is kielégíti, de mindig a természetben előfordulóra gondolunk, ez esetben a linoleik savra. Amikor egy szénláncban két darab kettős kötés van, amelyeket mindössze egyetlen szénatom választ el egymástól, akkor „konjugált linoleik savról” (CLA) beszélünk. Bár ez C18:2 jelölést kapja, de elrendezésben lehetnek különbözők: 9,11-CLA, vagy 10,12-CLA. Ezek megfelelnek a 9,11-oktadekadienoik és a 10,12-oktadekadienoik savaknak. Az előző molekula felépítése a következőképpen néz ki: CH₃(CH₂)₅CH=CH-CH=CH(CH₂)₇COOH.

Ezzel sajnos még nem értünk a végére, mert a molekulák konfigurációi még hátra vannak. Ugyanis nem mindegy, hogy a kettős kötésű szén atom melyik oldalán „hiányzik” a hidrogén atom. Itt jön be a transz-zsírsav és a cisz-zsírsav fogalma. Ugyanis a kettős kötés igen erős, megakadályozza a szénatom elforgását a kötés tengelye körül. Tehát szerkezeti különbséget jelent a kettős kötésben résztvevő szénatomokhoz kötődő hidrogénatomok helyzete. Íme az ábrák:

Ez a két 3-D molekula kép bemutatja a 9-oktadekenoik sav két izomerét (azonos alapú) cisz és a transz konfigurációkban. Vörössel a két oxigénatomot, kékkel pedig a hidrogénatomokat jelöltem. A „cisz” és a „transz” latin előszavak a hidrogénatomnak orientációját jelzik a kettős kötéshez képest. A cisz azt jelenti, hogy „azonos oldalon”, a transz pedig „az ellenkező oldalon”. A természetben előforduló zsírsavak rendszerint cisz konfigurációt mutatnak, megjegyzem ez az egészséges. A mesterségesen kezelt olajok, zsírok (margarin) tartalmaznak transz-zsírsavat. A bemutatott cisz-9-oktadekenoik sav, vagyis oleik sav az olíva olajban található.

Térjünk rá az Omega-3 (Ω-3 vagy ω-3) és az Omega-6 (Ω-6 vagy ω-6) zsírsavakra! Mint már jeleztem, ezek rendkívüli jelentőséggel bírnak, mert az emberi máj a többi zsírsavból nem tudja szintetizálni (a lebontáshoz szükséges enzimmel nem rendelkezik), ezeknek benne kell lenni a táplálékainkban. De pontosan mit is jelölünk ezekkel? A szénlánc első szén atomjának (a karboxil gyökben lévő) Alfa a neve, míg az utolsónak Omega. Az Omega után következő szám azt jelzi, hogy az utolsó (Omega) szén atomtól számítva hányadik szén atom után van a kettős kötés. A Linoleik sav egy Ω-6 zsírsav, mivel a kettős kötés az utolsó szén atomtól számított hatodik után van. Megjegyzem, hogy a Linoleik Ω-6 zsírsavnak fontos szerepe van a koleszterin csökkentésben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy korlátlan mennyiségben fogyaszthatjuk, mert fontos jelentősége van a táplálékkal bevitt Ω-6 és Ω-3 arányának is. Ideálisnak mondható, ha az Ω-6 zsírsavból legfeljebb kétszer fogyasztunk többet, mint az Ω-3 zsírsavból. A „modern” étkezésnél ez az arány 15:1-től akár 100:1 is lehet, ami szív-érrendszeri betegséghez, rák kialakulásához, különböző gyulladásokhoz és autoimmun betegségekhez vezethet. A helyes megoldás azonban nem az, hogy csökkentjük az Ω-6 többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztását, hanem növeljük az Ω-3 többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztását.

Mikor étkezünk helyesen olajok, zsírok tekintetében? A fentiekben körvonalazottak szerint, összefoglalva az optimum: 1) Minél kevesebb telitett zsírsav. 2) Minél több Ω-6 és Ω-3 többszörösen telített zsírsav. 3) Az Ω-6 és Ω-3 aránya minél jobban közelítse meg az 1:1-et de semmiképpen ne lépje túl a 4:1-et az Ω-6 javára. 4) Minden körülmények között kerüljük el a transz-zsírsavak fogyasztását, aminek módja: a) ne hevítsük fel az olajt, b) ne fogyasszunk mesterséges (margarin) zsiradékot, függetlenül attól, hogy mi van ráírva (szívbarát, meg hasonlók - ne dőljünk be, szívbarát margarin nem létezik).

Az alábbiakban egy táblázat található, ami különböző olajok összetevőit mutatja be százalékos formában, ezek közül lehet válogatni. Van azonban a válogatásnál más szempont is. Olajat általában úgy nyernek egy növényből, hogy kipréselik. Kipréselés után azonban még nagyon sok olaj marad vissza, amit kár lenne veszni hagyni (legalább is a gyártónak), ezért magasabb hőfokon a visszamaradt présélményt - ami legtöbbször valaminek a magja - szerves oldóanyagba rakják, majd átszűrik. A mag maradványok - immáron majd teljesen olaj nélkül - mellékterméknek számit. A szerves oldóanyagot és az olajat elválasztják egymástól. Az oldóanyagot újból felhasználják, az olajat pedig palackozzák. A probléma az, hogy 1) Az olaj fel lett hevítve. 2) Mindig marad vissza csekélyke oldóanyag. Éppen ezért kizárólag „hidegen sajtolt” felirattal ellátott termék fogyasztását javaslom. Aztán, hogy ez be van-e tartva, azt már nem tudom garantálni.

olaj vagy zsír	telített telítetlen aránya	telített					Egyszeres telítetlen	Többszörösen telítetlen
olaj vagy zsír	telített telítetlen aránya	Caprik sav C10:0	Laurik sav C12:0	Mirisz-tik sav C14:0	Palmitik sav C16:0	Stearik sav C18:0	Oleik sav C18:1	Linoleik sav (ω6) C18:2	Alfa Linolenik sav (ω3) C18:3
Mandula olaj	9.7	-	-	-	7	2	69	17	-
Marha faggyú	0.9	-	-	3	24	19	43	3	1
Vaj	0.5	3	3	11	27	12	29	2	1
Kecskevaj	0.5	7	3	9	25	12	27	3	1
Human tejzsír	1.0	2	5	8	25	8	35	9	1
Repceolaj	15.7	-	-	-	4	2	62	22	10
Kakaóvaj	0.6	-	-	-	25	38	32	3	-
Csukamájolaj	2.9	-	-	8	17	-	22	5	-
Kókusz zsír	0.1	6	47	18	9	3	6	2	-
Kukoricacsíra olaj	6.7	-	-	-	11	2	28	58	1
Pamutmag olaj	2.8	-	-	1	22	3	19	54	1
Lenmag olaj	9.0	-	-	-	3	7	21	16	53
Szölőmag olaj	7.3	-	-	-	8	4	15	73	-
Sertészsír	1.2	-	-	2	26	14	44	10	-
Dióolaj	5.3	-	-	-	11	5	28	51	5
Olíva olajl	4.6	-	-	-	13	3	71	10	1
Palm Oil	1.0	-	-	1	45	4	40	10	-
Pálma olaj	1.3	-	-	1	37	4	46	11	-
Pálmamag olajl	0.2	4	48	16	8	3	15	2	-
Földimogyoró olaj	4.0	-	-	-	11	2	48	32	-
Sáfrány olaj	10.1	-	-	-	7	2	13	78	-
Szezámmag olaj	6.6	-	-	-	9	4	41	45	-
Sheamag zsír	1.1	-	1	-	4	39	44	5	-
Szója olaj	5.7	-	-	-	11	4	24	54	7
Napraforgó olaj	7.3	-	-	-	7	5	19	68	1

Ebből a táblázatból világosan kitűnik, hogy a repceolaj gyakorlatilag felülmúlhatatlan. Az Ω-6 és Ω-3 aránya közelít a 2:1-hez. Ezenkívül mindössze 6 % telített zsírsavat tartalmaz. A kizárólag repceolajjal való főzésnek azonban van egy hátulütője. Étkezésünk során gyakorlatilag elkerülhetetlen más zsírok fogyasztása, hiszen húsokat is eszünk, már pedig ezekkel együtt jár állati zsiradék is. Például a sertészsírban van Ω-6, de egyáltalán nincs Ω-3. Ez pedig a két Omega zsírsav arányát megváltoztatja. Éppen ezért én magam úgy járok el, hogy 7 dl repceolajhoz hozzákeverek 2 dl lenmagolajat. Mivel a lenmagolajban egy elképesztő 53 %-nyi Ω-3 van. Ezzel a keverékkel a következő arányt érem el —> 186:176. Ez pedig nagyon közel van az 1:1-hez, más zsiradékok (pl. tejben lévő vaj) arányrontása belefér. Böngésszétek át a táblázatot, hogy kiderüljön, az agyon hirdetett olajok milyen nagy mértékben egészségtelenek. Kereskedelmi polcokon 20-30 féle olíva olajat lehet találni „szűz” vagy „extra szűz” felirattal. Minél csicsásabb a címke, annál drágább az olaj. Akad 4000 forintért is. És mit tud? Nem sokat, Ω-3 tartalma mindössze 1 %. Ennél is hátrányosabb a pálma olaj, aminek majdnem fele telitett zsírsav, és ne feledjétek az összes „vajas” péksüteményben (például túrós táska) ezt sütik bele. A kakaóvaj ( csokoládékban) még ennél is rosszabb, 63 % telített zsírsavat tartalmaz.

Ki kell még térnem a margarin ellenességemre. A növényi olajak anál folyósabbak minnél több telítetlen zsírasv van bennük. Hogy a (szoba hőmérsékleten) folyékony növényi olajból kenhető margarin váljék egy “hidrogenizálás” elnevezésű műveletnek vetik alá. Magas hőfokon, nyomás alatt hidrogén gázt kevernek az olajokhoz. Ennek következménye, hogy a kettős kötések felbomlanak és a telítetlen szén atom felvesz még egy hidrogént. A zsírsav telítetté válik. A problémát az adja, hogy közben transz konfigurációk jönnek létre, ami élettanilag igen káros. Szabályként megállapíthatjuk, hogy a természetben talált telítetlen zsírsavak konfigurációja majd mindig cisz, a mesterségesen átalakítottaké pedig majd mindig transz. Ezért kell kerülni a margarionok fogyasztását. Tehetnek bele vitaminokat, ásványi anyagokat, ezek a tényen nem változtatnak, vagyis a transz-zsírsav tartalmon.

Csak még egy utolsó kérdés: miért irtózom a telített zsírsavaktól? Mert a vérben csökkenti a HDL (jó) koleszterint, és növeli az LDL (rossz) koleszterint. Ez pedig a szívinfarktus és a sztrók bekövetkezésének elsőszámú oka.

———————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————

Kapcsolódó cikkek

SZENDI GÁBOR egy nehéz eset (II.-tejbegríz) (2010. aug. 25.)
Hirtelen szívhalál (2010. aug. 03.)
Szendi Gábor és a koleszterin (2010. júl. 23.)
Transz-zsírsavak és koleszterin (FOLYTATÁS) (2010. júl. 18.)
Hirtelen halál (2010. ápr. 11.)

38 Responses to “Olajok, zsírok, zsírsavak”

Tara Says:
2010.július.17th. at 7:46 de.
Köszönöm szépen, nagyon hasznos infókat adtál közre. Már napok óta repce- és lenolajat használok. Történt a napokban valami, ami elbizonytalanít az eddigi táplálkozásomat illetően, amit pedig egészségesnek gondoltam mindezidáig - kivéve ugye a pálmazsírt, amit neked köszönhetően kiváltottam a két legjobb olajra.

Kiolvastam Szendi Gábor könyvét, a Paleolit táplálkozást. A könyv fő témája az, hogy az egészségügy, az orvosok mennyire félrevezetnek bennünket, mennyire félrekezelnek. Koleszterin, D vitamin, depresszió, gyógyszerek ártalmai. Olvastad, ismered a könyvet? Szendi teljesen szembemegy az eddig tudottakkal.

Kérlek Tibor mondd el a véleményed, szükségem van rá:)Előre szólok, megdöbbentő dolgokat ír és amennyire én látom a dolgokat, és azok alapján, amit tapasztaltam eddig, és azok alapján amit tőled tudok - igaza lehet.
Tibor ba Says:
2010.július.17th. at 8:04 de.
1: Kedves Tara: Szendit már korábban is ismertem. Sok dologban igaza van neki, de a koleszterin kérdésben NINCS. Egészséges, fiatal embernek a mája tökéletesen egyensúlyban tartja a szükségleteket. Idősebb korban azonban a koleszterin színt megemelkedhet, mert a táplálkozásunk nem tökéletes és a máj nem képes kompenzálni. A koleszterin pedig igenis LERAKÓDIK az érfalra. Szendi említ több kísérletet, ahol a mortalitást nem befolyásolta a koleszterin. A helyzet az (a könyvemben van róla szó) hogy az érelzáródás bekövetkezéséig néha 30-40 év alatt jut el a folyamatos, kismértékű lerakódás, de eljut. 2-3 éves kísérletekkel nem lehet szimulálni 30-40 évet. Én a saját életemmel bizonyítok. Nekem már 6 éve “illet volna” infarktust kapnom a kardiológusok szerint. Nem kaptam, de az én össz- koleszterinem 2,8 mmol/liter. Erre több orvos azt mondja, hogy a koleszterinre szükség van, ez bajt okozhat. Hülyeség. Minél alacsonyabb, annál jobb. Nulla koleszterint ugyse lehet elérni!
Tara Says:
2010.július.17th. at 8:32 de.
Könnyen elbizonytalanodik az ember, ahogy őt olvassa. Írtam a bio-gasztroblogomat, szilárd meggyőződésem volt, hogy jó úton járok, ami a táplálkozást illeti, őt olvasva pedig összedől a világom. El kellene hagyni az összes gabonafélét például. Ha húst nem eszem, tejterméket sem, akkor mit? Halat, azt el tudom fogadni.

A gabonafélék teljes elhagyásáról mi a véleményed? És a hüvelyesek, a krumpli teljes elhagyásáról?
Ric Says:
2010.július.17th. at 8:56 de.
A Flora margarinon az áll, hogy transz-zsírsav tartalom < 2%. Persze ez is több, mint a biztonságos, de nem lehet kijelenteni, hogy minden margarin a transz-zsírsavak miatt rossz.
Úgy tudom Magyaroroszágon a boltokban kapható maragarinok közül mindengyiknek korlátozva van a transz-zsírsav tartalma. Éttermekben, cukrászdákban továbbra is szabad használni.
Tibor ba Says:
2010.július.17th. at 9:57 de.
3: 10 ezer év óta emberi civilizációk épültek fel a gabona félék termesztésére és fogyasztására. Hüvelyeseket és burgonyát őseink több száz éve fogysztanak. Aki azt mondja, hogy ezeket ne együnk, az egyszerűen hülye. Az más lapra tartozik, hogy a túl sok szénhidrát elhízáshoz vezet, mert a szervezet a többletből zsírt állít elő és lerakja a hasra, farra, stb. A hüvelyesek ráadásul nővényi fehérjéket tartalmaznak. Húst is lehet enni mértékkel, lehetőleg fehér húst (hal, csirke és pulyka mell, de szigorúan bőr nélkül), de hébe-hóba egy-egy sertés pörkölt is elmegy. — Azért azt megnézném, hogy Szendi mit vacsorázik!

4: Hogy egy termékre mi van ráírva az engem nem érdekel, mert a kereskedelem és az élelmiszeripar ott csal, ahol tud. A legkisebb mennyiségű transz-zsírsav is rossz. Margarint gyártani transz-zsírsav nélkül nem lehet. Hogy mit szabad használni az nem jelent semmit, mert a politikusok úgy muzsikálnak, ahogy a tőke rájuk parancsol. Például az aszpartamot nem hajlandók betíltani, mert 1 kg előállítási költsége 1 dollár és 10.000 dollárért adják el, és milli kilókat értékesítenek. Ugyanez van a paracetamollal is. Az összes fájdalomcsillapítoban ez van különböző márka nevek alatt és különböző zseniális hirdetésekkel, ugynakkor rendkívül veszélyes. Szóval hagyjuk ez a SZABADOT.
Tara Says:
2010.július.17th. at 10:38 de.
Köszönöm. Az biztos, hogy te mindig fel tudsz dobni A végső kétségbeesés előtt:)
Tibor ba Says:
2010.július.17th. at 10:51 de.
6: Most szedem össze az anyagot a Transz-zsírsav ellen. Szép kis lista.
Horváth Csongor Says:
2010.július.17th. at 1:09 du.
A ma emberének egyszerűen nincs lehetősége az egészséges étkezésre! Az elhülyítés, és a többség fizetésének éppencsak megélhetési szinten tartása arra elég, hogy az aszpartámos “light” gyümölcsleveket meg szénsavas katyvaszokat és a “gazdaságos” vagy “budget” termékeket fogyasszák. A legtöbb ilyen termék az állati takarmány minősítési szintjét sem éri el, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy mi kerül az állati takarmányokba, amelyekből másodkézből szintén bőségesen jut a mi szervezetünkbe is. Ha valaki nem hiszi, nézze meg egyszer egy bevásárlóközpont előtt, milyen termékekkel megrakott kosarakkal indulnak haza honfitársaink. Persze, lehet tudatosan szervezni, élni, de aki havi nyolcvanezerből él, és még családot is el kell tartania, nem biztos, hogy le fogja (tudja) emelni a polcról a lenolajat…

3-ra:
A halakkal vigyázni!! Kizárólag hazai tavakban nevelkedett hal húsát szabad fogyasztani. Az európai folyamok tulajdonképpen hatalmas szennyvízcsatornaként működnek, a tengeröblök a világon mindenütt erősen eutrofizáltak, a tengeri élőlények húsában pedig lassan több méreg akkumulálódik, mint amit mesterségesen adalékként bekevernek nekünk a sok minőségi, jóízű, kiváló garanciával ellátott műanyag zacskós és mirelit termékekbe…

Üdv.: Cs.
Minato Says:
2010.július.17th. at 1:49 du.
Meg szeretném nézni ezt a filmet: “Vigyázat ehető!”, http://www.pestiest.hu/cikk/78177/vigyazat_eheto_-_a_francia_bioforradalom letölteni nem tudom, vetítésről nem atlálok infókat. De egy nagyon jó kritikát a filmről és a témáról találtam: http://cspv.hu/10/04/vigyazat_eheto/
Mindenképp érdekes a téma, igaz a zöldség/gyümölcs termsztésről van főleg szó, de áttételesen érvényes lehet a többi élelmiszerre is, főleg ha figyelembevesszük az alapokat, a táplálékláncban csak halmozódnak a mérgek, erre egy jó nagy lapáttal még rátesz az élelmiszeripar amikor mesterséges összetevőket állít elő, pl. a maragarint, édesítőszereket, színezék -és aroma tömeget.
xy007 Says:
2010.július.17th. at 4:15 du.
A legnagyobb szivatás szerintem mégis a surimi. A zacskón gyönyörű szép rákok vannak, stb. Összetevők: víz, hidrogénezett növényi zsírok,…. rákhús 5%…..konyhasó, színezék, tartósítószer.
De azért valami jó benn: kegyetlen drága, úgyhogy senki se veszi meg.
Tara Says:
2010.július.17th. at 4:46 du.
8. Nem kellene, hogy így legyen. Lenne lehetősége mindenkinek vegyszermentesen, vagy azt megközelítően étkeznie, ha igénye lenne rá, vagy ha nem hülyítenék el a reklámok és egyáltalán tudna róla, hogy mérgező az, amit eszik.

Nem vagyok gazdag, sőt, de hosszú évek óta táplálkozom tudatosan. Időnként elbizonytalanítanak az infók (egyek gabonát vagy ne egyek szinten) de abban azért mindenki egyetért, hogy a vegyszereket kerülni kell.

Drága a bio-étel, zöldféle? Akkor megmondom, honnan legyen rá pénz: nem kell dohányozni, nem kell sok alkoholt inni és nem kell a méregdrága és gyilkos vagy olcsó és gyilkos üdítőket, húsokat, felvágottakat megvenni.

Helyette el lehet menni a piacra - macerásabb, mert cipelni kell, ha nincs autó, ha van, akkor is, az autóig, nem adnak bevásárlókocsit - mindig vannak öreg nénik, akik a magukét árulják, ott kell venni egy hétrevaló zöldséget, gyümölcsöt.Garantáltan olcsóbb lesz, mint amit az előbb felsoroltam.

Ha meg falun él valaki, akkor nem díszporta kell, hanem veteményeskert, mint nálunk is. Tőzsgyökeres fővárosiként, aki falura költözött, nem halok bele, hogy korán kelünk, veteményest művelünk. Gyönyörű a biokertünk, olyan házat vettünk meg, ami lepusztult volt ugyan, mert vagy hat éve nem lakták, de éppen emiatt kellett. Meg tudtuk valósítani a biokertet. Jó a földje, tápdús, nincs kizsigerelve.

Húst nem eszem, csak halat, abból is csak busát, a hortobágyi bio-halgazdaságtól. Egy kg hal 700-800 Ft között van, megfizethető. És halat sem ettem korábban, csak amióta elolvastam Szendi könyvét.

Bioboltból, a netről rendelem az olajakat, a barnarizst, vagy elmegyünk Győrbe, a bioboltunkba. Kibírható az ára. Egy éve élünk itt, de már megtaláltuk a bio-gazdákat, akiktől vásárolunk. Igaz, el kell menni a terményért Hárskútra és Pannonhalmára, de megéri. Olcsón jutunk hozzá. Minden olyasmit náluk veszünk, amit mi még nem termesztünk, főleg télen jó ez a dolog.

Bakonynánára járunk tejért és tejfölért, nem mérgezik a teheneket antibiotikummal, szabadon legelésznek. Finom az igazi tej, ha ártalmas is. Sokan mondják, lassan el kellene hinnem, de a férjem imádja, nehéz megvonni tőle. Néha előkerül egy pohár vörösbor, jólesik egy kis esti beszélgetéshez a teraszon (ahol most sincsenek szúnyogok, olyan magasan vagyunk:) a bort egy közeli faluból kapjuk, vegyszermentesen nevelt szőlőből, Janitól, aki nagy szeretettel maga készíti. 300 Ft egy liter, és igazi, tiszta jó bor.

Nem sokat költünk, sőt, keveset. Dolgozni azt kell, az igaz. Szóval lehetne, de elkényelmesedtek a népek. Jobb a Tesco, bele mindent a bevásárlókocsiba, és kész is. És ne mondjátok, hogy nekem könnyű, mert kert stb. Nem volt mindig így. Nem egyszer borult ki az alma a nagyszatyromból a buszon, a piacról hazafelé menet. De akkor sem vettem vegyszereset, ha tehettem. És tehettem.

9. Valami ilyesmiről ír a cikk is, nagyon jó. Megnézném szívesen a filmet. De nem neked meg nekem kellene megnéznünk, mi tudjuk azt, amiről szól. Sok mindenki másnak. De pont ők nem fogják, és nem fogják a cikket sem elolvasni. Tudatlanság van a fejekben sajnos.
Tara Says:
2010.július.17th. at 4:49 du.
10. Mindent el kell olvasni a csomagoláson, az apróbetűst is:) Tudjátok mind lepődtem meg? A prézlin. Leánykori nevén a zsemlemorzsán. Millió féle adalékanyag van benne és tartósítószer. Az eszem megáll. Nem is veszek, ha kell valamihez, készítek magunknak. A biolisztből magam sütötte kenyérből.
Tibor ba Says:
2010.július.17th. at 5:21 du.
11: Tara! Azért legyünk igazságosak. Egy-egy budapesti lakónegyedbe (panel) 30-40.000 ember van összezsúfolva, ha ez mind akarna egy kis kertes házat, akkor mi lenne? És ez csak egy lakónegyed. A tanácsod nagyon jó, az életstílusod irigylésreméltó, de tömegesen nem követhető.
A budapesti piacokon (Széna tér, Flórián, Lehel tér, stb.) kereskedők árulnak, akik hajnalban a nagybani piacról vásárolnak be, természetesen nagyüzemi gazdaságból, mert az olcsó. A paraszt néninek álcázott erladók is ezt árulják, csak dupla áron, mert az ővék “bio”. A globális rabló kapitalizmusban nem lehetsz okos, legfeljebb szép…. mert megérdemled
12: Apróbetű - nagybetű. Teljesen mindegy. Ki ellenörzi, hogy amit írnak, az úgy van? Senki! Akkor miért tartanák be? De mondjuk, hogy ellenőrzik. Az ellenőr lefizethető, és le is fizetik, ahogy a közterület felügyelőket. Ha pedig valami csoda folytán nem fizethetők le, akkor meg kifizetik a nevetséges mértékű büntetést.
Tara Says:
2010.július.17th. at 5:29 du.
Lehet, hogy ennyit változott a helyzet a fővárosban? Akkor tényleg szerencsés vagyok. Csak azt sajnálom, hogy nem lehet kutunk. Be kell érni egyelőre a vezetékes vízzel. Legfeljebb az fog megölni:)
Tibor ba Says:
2010.július.17th. at 5:32 du.
14 Kutat lehet fúratni hegyoldalon is. Nálam 20 méter mélyen van a víz.
Tara Says:
2010.július.17th. at 5:40 du.
valaki próbálta, állítólag nem sikerült. Még nem tettünk le róla. Kő van alattunk, vagy mi. Még nem volt időnk elmélyedni a kérdésben, majd télen.
Fimi Says:
2010.július.17th. at 8:16 du.
cisz-13-dokozénsav = erukasav

Az erukasav káros a szervezetre (szívre, májra), rossz minőségű repceolajban sok van belőle. Ellenben a nemesített repcében nincs, mert nincs benne glükozinolát és erukasav.

——–

Tibor bá: Mellékeltem az e-mail címem és érdekelne a “Szeretném, ha sokáig dobognál” című írása. Nem ragaszkodom a könyv formához (csak a tartalma érdekel), digitális formában (pdf, doc) is megfelel.

Az árát természetesen utalom.
Fimi Says:
2010.július.17th. at 8:35 du.
Ami még eszembe jutott: kromoszóma (ebben van a DNS) - telomerek, telomeráz (az öregedés ez miatt van!) - Adenozin-trifoszfát (sejten belüli energiaátvitel) - Fiziológiás oldat (Ringer infúzió) - RDA (javasolt napi bevitel)

Kérdés: Lehet-e olyan “tápanyagot” előállítani, ami feltétlen szükséges egy emberi test működéséhez?

Pongyolán fogalmazva: 1 tabletta = 1 vacsora
Lehetne dinnyét árulni tablettában?

Kisebb helyen elférne, mint az eredeti.
Tibor ba Says:
2010.július.17th. at 9:06 du.
17: A rosszminőségú repceolajat festékekhez használták. Az étkezési repceolajat a kanadaiak nemesítették nem génmódosítással.
Ha kell valamdelyik könyvem, akkor E-mailben rendeld meg és add meg hozzá a postai címedet.
A többi élettani felvetésed kivűl esik a témán.
Fimi Says:
2010.július.17th. at 10:19 du.
Az élettani felvetéseimhez:

Omega 3: halak, lazac, hering, szardínia, busa + a cikkben említett olajok = természetes előfordulás (Teremtő(?) alkotása.)

Omega 3 kapszula = mesterséges előfordulás (ember alkotása)
Ebből kiindulva: Lehet-e a reggeli+ebéd+vacsora = xy kapszula.
(Megoldásként az élelmiszerhiányra!)

Bocsánat a témák közötti ugrások miatt, de minden mindennel összefügg.

Ui.: Az Ősrobbanás elméletnél, miért feltételezik, hogy az univerzum összes anyaga egy pontba sürüsődött?

Egy 120 kg-os ember anyaga sem sürüsödött a DNS-be. Születéskor (ez embernél, épületnél és az univerzumnál is) csak a program (leírás) található! A kérdés: Ki a programozó?

Nem várom Tibor bá válaszát, csak gondoltam ezeken lehet gondolkozni. Tibor bá olvasóinak szólt elsősorban.
xy007 Says:
2010.július.17th. at 10:49 du.
A csillagászok a Doppler-effektusból következtettek arra, hogy az Univerzum tágul. Ha tágul, és ezt visszavezetjük, akkor kellett lennie egy időpontnak, amikor egy kiterkedés nélküli pont (szingularitás volt).

Mi is ez a Doppler-effektus? Képzeld el, hogy teniszezünk, és a labdák folyamatosan, ugyanolyan távolságból, ugyanakkora sebességgel - ezért ugyanakkora időközönként jönnek. Ha a másik ember közelebb lép, és mi őt nem látjuk, akkor is észlelhetjük, hogy közelebb jött, hiszen a labdák már kisebb távolságból - ezért gyorsabban fognak felénk érkezni.
Ugyanez a Doppler-effektus, csak ez éppen a fényhullámok frekvenciájára igaz.

Programozó? Erről Tibor bá is bőven írt a Mi volt előbb… témában.
Tibor ba Says:
2010.július.17th. at 10:52 du.
20: A halakban valóban van omega-3 zsírsav, de ez mellett van bennük koleszterin is.
Az Omega-3 kapszula a lehető legrdágább módja annak, hogy Omega-3 zsírsavat vegyél.
Az egy pontba sűrűsödést nem feltételezik, hanem következtetik abból, hogy a világmindenség tágul. Ezt visszafordítják (elméletben) akkor a végén egy ponthoz megy minden vissza, ez a szingularitás.
Ki a programozó? Én biztos nem
Fimi Says:
2010.július.17th. at 11:01 du.
xy007: Univerzum tágul. A sejt meg osztódik. Miért? Mert ezt kell tennie. A köműves meg egymásra rakja a téglákat. Miért? Benne van a tervrajzban (épületnél), a DNS-ben (sejtnél), univerzum esetén a programot elneveztük ősrobbanásnak.

A periódusos rendszer eleme alkot mindent ami körülvesz.

Az más kérdés, hogy a formákat elnevezzük valaminek.
pl.: omega 3-nak. De attól még az a C (szén) a H (hidrogén) és az O (oxigén) egy bizonyos elrendeződése marad.

Olyan, hogy víz nem létezik. Hidrogén és Oxigén elrendeződése.

Mi a programja a víznek: H2O
A DNS leírása már bonyolultabb, az univerzumé szintén.

Só sincs! NaCl van! Isten programjában ezek sincsenek.
elektronok és protonok vannak. A víz tehát az elektronok és a protonok elrendeződése.
xy007 Says:
2010.július.17th. at 11:09 du.
Hát… A proton is kvarkokból áll. A periódusos rendszer elemei sem elemiek, rengeteg részre bonthatóak tovább.
Meg hát amit írsz, hogy körülvesz minket, azok “csak” anyagi részecskék, fermionok. Vannak bozonok is, csak azok összezuhannának, így maradt nekik a kölcsönhatás-közvetítés. Vannak még neutrínók is. Azok csak rohangásznak keresztül az anyagon, nem csinálnak semmit, csak úgy vannak. A programozó kreatív lehet, ha így tervezte el.

Az Univerzum programja pedig persze,hogy bonyolult. Majdnem “semmi” kvantumokból áll össze a majdnem végtelen…
Fimi Says:
2010.július.18th. at 12:38 de.
A 23. szerintem még határeset. A kvantum és a teremtés kapcsolatát még átgondolom.
Ric Says:
2010.július.18th. at 7:38 de.
5: Ezt a logikát követve miért bízzunk meg abban, hogy a repceolajos üvegben valóban repceolaj van? Érzékszerveinket át tudják verni anélkül, hogy észrevennénk.
Tibor ba Says:
2010.július.18th. at 9:03 de.
26: Amit 5. alatt írtam, azt természetesen az ésszerűség határain belül kell érteni. Görögdinnyére nem írhatják rá, hogy öszibarack. A repce olajat Magyaroszágon eddig még két csomagolásban láttam, osztrák (0,7 liter) és német (1,0 liter). Nem valószínű, hogy csalnának, mert az egész világra exportáló nagy cégek. De ismeretlen eredetű 6 db bio tojásnál már felmerül a gyanú és azt a hiper marketek is megteszik, hogy a szlovák zöldségre ráírják, hogy magyar. Elvégre nincs lepecsételve és nincs üvegbe zárva. Olaszországban 500 helyen prpéselnek oliva bogyót. Sehonnai pici cég (jövőre megszűnik) “extra szűz” olajában már nem vagyok biztos.
Fimi Says:
2010.július.18th. at 10:50 de.
27: Repceolaj : osztrák, német, olasz ?

Magyarországon nem gyártják?
Martfűi Növényolajgyár = Vénusz, Floriol étolajok.

Nem folytatom, mert innentől már reklám lenne.

A probléma inkább a következő:
A biodízel mennyiségének 93%-a ma repcéből származik!
xy007 Says:
2010.július.18th. at 10:52 de.
24.: Nem erre gondoltam.

“A programozó kreatív lehet, ha így tervezte el.” Ezzel azt akartam kifejezni, hogy nem kell külön a víz és a só, stb. részecséinek kapcsolatát beprogramozni.
Elég a már valóban elemi részecskékét, és a négy (amit most már kettőre “egyesítettek”) kölcsönhatásét beprogramozni, és ezek már meghatározzák anyagi világunkat.

Ez még oké. A tér, idő (téridő?) kvantumjaival már nem ilyen egyszerű a helyzet.
Fimi Says:
2010.július.18th. at 11:17 de.
29: Értem mire gondoltál. A “programozó” játékszere a kvark.
Ha a katódsugárcsöves tv-kben egy elektronsugár “rajzolja” a képet, akkor az univerzumban a kvark?

———-

Majd folytassuk az eszmecserét egy “Mi volt előbb Isten vagy az ősrobbanás?” cikk alatt.

Téma: az egészséges életmód! Ezen belül a koleszterin (C27H46O) ideális mennyiségének beállítása repce és lenolaj segítségével.
xy007 Says:
2010.július.18th. at 5:33 du.
Pont írom, hogy nemcsak a kvarkok… De igazad van, Tibor bából a végén előjön a “moderálhatnék”.
Tibor ba Says:
2010.július.18th. at 6:12 du.
31: Csak a kifejezett szemétkedést törlöm ki. Néha a nagyon nagy marhaságnál kísértésbe esem de arra gondolok, hogy mindenkinek joga van hülyének lenni, aztán megkegyelmezek
Komolyra fordítva a szót Szabolcs, észrevehetted volna már, hogy ezt a “témát” két, össze nem egyeztethető módon közdelítitek meg. Ebből nem lesz énekes halott!
Lackó Says:
2010.július.23rd. at 10:00 de.
Kedves Tibor bá!

Írtad, hogy “10 ezer év óta emberi civilizációk épültek fel a gabona félék termesztésére és fogyasztására.” 10000 év az ember egyedfejlődésében viszonylag rövid idő, előtte pedig minden bizonnyal nem nagyon ettek gabonát, inkább vadásztak eleink. Vajon ez a 10e év elég ahhoz hogy az emberiség emésztőkészüléke alkalmazkodni tudjon a “tömeg- gabona” fogyasztáshoz?
Tibor ba Says:
2010.július.23rd. at 12:52 du.
33: A sokak által jól ismeret molylepke az ipari forradalom kezdetén az angol erdőkben világosbarna volt. Nem kellett 200 év és sötétbarnára változott, mert a nyírfákra rakódó korom miatt a sötét háttér könnyen láthatóvá tette amíg világos barna maradt. Ez nem lehet több, mint 3-400 generáció. Az embernek 10.000 év durván 400 generáció. Ebből kiindulva valamifajta alkalmazkodás elképzelhető. Különben a szénhidrát lebontására szolgáló enzim az emberi nyálban van. Gondolom előtte is volt nyálunk és a szénhidráttal nem 10.000 éve találkoztunk először. De azt hiszem nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy az összes „modern” nyavalyánk az elmúlt 100-150 évben jött elő. Az én gyerekkoromban (~70 évvel ezelőtt) például se liszt-érzékeny, se tej-érzékeny gyerek nem volt, még a fogalom se létezett, pedig 9 különböző iskolába jártam, sok száz gyerekkel nevelkedtem, és étkeztem együtt.
Lackó Says:
2010.július.24th. at 10:17 de.
Persze a mezőgazdaság kifejlődése előtt is ettünk szénhidrátot, csak nem ilyen nagy mennyiségben. Elméletem szerint a táplálékunk nagy részt húsból állt kiegészítve némi növénnyel.

A modern nyavajáinkat pedig majd megoldja a természet, elvégre a szelekció ezért van. Talán túl sok olyan ember él ma aki az evolúció farkastörvényei szerint lehet hogy meg sem születhetett volna.

Azért az bámulatos, hogy 5-6 generáció alatt mennyire elszaporodtunk, de a körülmények kedveztek, minden más faj is ugyanígy tett volna. Elképzelhető hogy a modern nyavajáink kialakulásában az is szerepet játszik, hogy ennyire sokan vagyunk, fejlett az orvostudomány, és nagyon sok betegség gyógytható, néhány viszont nem amikbe aztán a többség belehal. Nem vitatom a táplálkozás hatását az egészségre, (pl. már nagyon régóta nem eszek margarint) de az egyenlet sokismeretlenes, és bár nagyon sok múlik a táplálkozáson, illetve annak minőségén, azért más tényezők is szerepet játszanak (sport, életmód, lakhely: Dunaújvárosban pl jó eséllyel légzőszervi problémák miatt fogok meghalni)
Tibor ba Says:
2010.július.24th. at 10:58 de.
35: Nincs közöttünk vita. Egyetértek veled. A túlzott szénhidrát fogyasztás következménye a hasnyálmirigy kimerülése, a vércukor szabályozás lerobbanása, cukorbetegség kialakulása. Korábbi kulgtúrákban ez nem jelentkezhetett, mert az átlag életkor 40 körül volt és ugyde 40 alatt mi sde nagyon kapunk diabéteszt. *** A szelekció természetesen megszünt. Én például -6 dioptriámmal 2000 éve egészen bitos nem tudtam volna nemzeni 5 gyereket (mind az 5 rövidlátó, és szuper intelligens). Az ember ma már egy mesterséges faj, olyan mint a kukorica, ami önmagától már nem tudna szaporodni, fennmaradni.
Moli59 Says:
2010.július.25th. at 12:30 de.
Kedves Tibor bá, gratulálok az összefoglalóhoz! Én nemrég olvastam Dr. David Servan Schreiber: A rák ellen c. nagyszerű könyvét (a szerző agykutató, akinél 21 éves korában egy MRI-vel végzett saját kutatása során agyrákot diagnosztizáltak, és aztán szép hosszú idő múltán egyszer csak kezdett rájönni, mivel etet - szó szerint - minket a civilizáció, és hogy milyen hatalmas összefüggés van étkezés és életforma, valamint a rákbetegség kialakulása között..)

Őnála is hosszas fejtegetés van az Omega-6 káros hatásairól, csak ő már ennél tovább megy, és részletesen taglalja azokat az élelmiszereket, amelyek felborítják a szervezet omega6:omega3 zsírsav arányát. Ilyen többek között a tej, amely tele van omega 6-tal…Sajnos, nemrég kölcsönadtam a könyvet, lenne mit idézni belőle…
Tibor ba Says:
2010.július.25th. at 7:33 de.
37: Köszönöm.

Antalffy Tibor honlapja