Antalffy Tibor honlapja

Metán (CH4)

Tudom, hogy nyitott kapukat döngetek, de azért mégis, hátha valaki nem tud róla. Köztudott, hogy ez a csúnya széndioxid milyen szemét módon viselkedik, üvegházhatást hoz létre, mert átengedi a meleget a Föld felé, de nem engedi ki, a világűr felé (tudom, hogy nem használtam szakzsargont). Következésképpen melegszik tőle a Föld. Azt viszont még nem tudja mindenki, hogy ilyen pimasz viselkedésre nem csak a jó öreg széndioxid képes, de más gázok is, például a metán. Ráadásul egy metán molekula huszonötször hatékonyabb eme tevékenység terén, mint a széndioxid molekula. Még az a szerencse, hogy sokkal kevesebb van belőle az atmoszférában. Na, most menjünk vissza az alapokhoz. Az Ipari forradalom kezdetén a légkör CO2 tartalma 280 ppm volt (ppm = db/1 millió), vagyis egy millió egyéb gázmolekula (többnyire nitrogén és oxigén) közül 280 széndioxid volt. Ez az érték mára felszökött 390-re, ami durván 40 százalékos növekedés. A klímaváltozás, azaz Földünk folyamatos felmelegedését (főleg) ez okozza. Főleg, de nem kizárólagosan, és hát a „főleg” miatt a szakemberek nemigen törődtek azzal, hogy a széles néprétegek tudomást szerezzenek például a metánról.

Metánból sokkal kevesebb van a légkörben, mint a CO2-ből, viszont - mint már írtam - 25-ször hatékonyabban tartja vissza a hőt. Számokban! A már említett Ipari forradalom kezdetén 0,7 ppm metán volt a légkörben, de hatékonysága miatt ezt meg kell szoroznunk 25-tel, hogy „CO2 egyenértéket” kapjunk. Ezek szerint olyan, mintha 18 ppm CO2-vel több lett volna a légkörben. Az Ipari forradalomig mindkét gáz koncentrációja egyensúlyban volt. A CO2 esetében az állatok kilehelték, a nővények beépítették magukba, amiket az állatok megettek, és így tovább. A metán elsősorban rohadásból, kérődző állatok böfögéséből, és nem kérődző állatok (ide tartozunk mi is) bélgázaiból (magyarul FING) származott. Egyensúlyba tartásáról az atmoszférában jelenlévő OH ion gondoskodott, mert, ha tehette, a metánból kiszakított egy hidrogén atomot. Viszont, hogy-hogyhogy nem, az Ipari forradalom óta a metán koncentráció is nőtt. Ne bocsátkozzunk spekulációba, de jóval több a szarvasmarha (az emberekről nem is beszélve), és persze a szénbányászatnak is metán a mellékterméke, valamint a duzzasztógátak miatt keletkezett víztározókban is jelentős többletrohadás megy végbe. De ezek nem hivatalos okok, mindössze az én spekulációim. Minden esetre a metán tartalom 1,8 ppm-re nőtt, ami CO2 egyenértékben 45 ppm, azaz míg a CO2 koncentráció 40 %-al, addig a metán CO egyenérték 150 %-al nőtt. Érdemes lenne tehát odafigyelni. Különösen azért, mert ahogy a grafikonon is látszik, a metán koncentráció az utóbbi évben megugrott. Mi a manó? Mitől?

Azt mindig is tudták, hogy Szibéria északi részén irgalmatlan kiterjedésű lápos területek az örökjég birodalmához tartoznak, vagyis a talaj egész évben meg van fagyva, még a nyár végén is. Azt is tudták, hogy a fagyott lápos talajban elképesztő mennyiségű metán van beszorulva. Amire nem számítottak az, hogy a Föld felmelegedése koránt se egyenletes. Az egyenlítő környékén semmi, Európában kb. 0,8 °C, míg a sarkok környékén akár 5 °C is lehet. Az örökjég birodalma már nem „örök”. Nyár végére a láp felszíne felolvad és a kutatók legnagyobb megdöbbenésére a mocsaras vízből buborékokban tör fel a metán. Hogy a metán ki fog szabadulni, azt már rég sejtették, de hogy ilyen hamar és ilyen mennyiségben, az még lidérc álmukban se jött volna elő. Az utolsó felmérések alkalmából 2008 szeptemberében a láp száz meg száz kilométereken át szinte fortyogott és a felette lévő levegőben számottevően több metán volt, mint úgy általában. De most hadd adjam át a szót Katey Walter asszonynak, aki az Alaszkai Egyetem klímakutatója. „Megdöbbentett, de valóban döbbenetes volt, amit láttam. Néhány hete jöttem vissza Szibériából, és az elmúlt napokban Alaszka északi részeit is bejártam. A permafrost (megfagyott lápos terület) gyors ütemben olvad a teljes sarkkörön belül. Mindenütt tavak képződnek és a tavakból metán bugyborékol.” 2006-ban Walter cikkét leközölte a Nature című folyóirat a paper in Nature amiben felhívta a figyelmet arra, hogy Szibériában a permafrost olvad, és a kiszabaduló metán felgyorsíthatja a klimatikus változást. Azonban a változás ilyen fokú gyorsulására ő maga se számított. Saját szavaival. „A szibériai tavak ötször nagyobbak, mint 2006-ban voltak. Ez a maga nemében egyedülálló. A jelenség természetesen globális jellegű, mert a permafrost melegedése tovább gyorsul.” 

Itt van tehát egy újabb pozitív visszacsatolás, amibe bele se tudunk szólni, még akkor se, ha történetesen akarnánk. De hát, akarunk? A CO2 kibocsátás rajtunk múlik és bedűlünk az autógyártóknak, akik a termelésük fenntartása végett most hibrid kocsikat, akkumulátoros kocsikat, hidrogénhajtású kocsikat dobnak piacra, miközben mások félőrült módjára építik az újabb és újabb széntüzelésű erőműveket, hogy legyen energia a hidrogén előállítására, az akkumulátorok feltöltésére. De ne mélyedjünk el az autógyárak szapulásába, most a metán a főszereplő. Tőlünk távol, a messzi északon felbecsülhetetlen mennyiségű metán felszabadulása indult meg, a folyamat leállíthatatlan és a bekövetkezendő események sokkal gyorsabb érkezését prognosztizálja (velem együtt). „Mellékhatásként” hadd említsem meg, hogy egyes helyeken a talaj felszíne összeomlik, mivel az alatta lévő jég megolvad. Vicces lehet, mert házak dőlnek meg, szilárd burkolatú utak omlanak be, és „részeg erdők” (45 fokos szögben eldőlt fák sokasága) láthatók szanaszét. Ha ez nem vészjelzés, akkor én kismacska vagyok.

Eddig az volt az általános felfogás, hogy 2100-ra a Föld átlaghőmérséklete 3 °C-al is magasabb lehet, mint a múlt század elején. Ma már egyesek akár 10 °C-t is lehetségesnek tartanak, amit az emberiség természetesen nem tud túlélni, de ez már egy másik történet.