Antalffy Tibor honlapja

Még kapható könyveim. Kattints arra, amelyik érdekel
  • blue
  • red
  • pink
  • ior
  • szv
  • vej
  • mh
  • Írásaim
  • Könyveimről:
  • Munkáimról általában
  • Online könyvvásárlás
  • Rólam
  • Hasznos tudnivalók
s
« 1929 kontra 2008 / Metán (CH4) »

Földünk jövője, minimum kétséges

Publikálva 2009.ápr.16. | Van-e jövőnk? |


A könyv borítója

A gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyakran kérdezik orvosaiktól, hogy mennyi van még hátra. Egy tapasztalt, rutinos orvos a következőket válaszolhatja. Nézze, hogy egy adott, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő betegnek mennyi idő van még hátra, azt senki nem tudja megmondani, többek között azért, mert nincs két egyforma ember a világon. Azonban ha tényleg tudni akarja, akkor figyelje meg önmagát, mert ez ad valami támpontot a kérdés megválaszolására. Amikor észreveszi önmagán, hogy állapota romlik, akkor készüljön fel arra, hogy a romlása gyorsulni fog. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évben tapasztalt negatív változás azonos mennyiségére a jövőben már csak néhány hónapra van szükség, aztán már csak pár hétre. Ezen megfigyelés segítségével elég jól meg fogja tudni állapítani, mikor érkezik el a vég.

Hogy ezt miért írtam le? Mert ugyanez a logika érvényes a klímaváltozásra is. Al Gore 2006-os Kellemetlen igazsága azt sugallta, hogy 20-30 évet tökölhetünk még a radikális változtatások bevezetéséig. 2008-ban ez 10 évre csökkent. 2009 márciusában Penny Sackett, ausztrál tudós egy konferencián kijelentette, hogy legfeljebb 5 évünk van a széndioxid kibocsátás radikális csökkentésére. Ha ezt nem tesszük meg, a Föld felmelegedése megállíthatatlanná válik [Szerintem máris megállíthatatlan, de engem nem jegyeznek a világ klimatológusainak listáján.] Természetesen feltehetjük a kérdést, hogy lehetséges az, hogy az események így felgyorsultak? Az IPCC három évvel ezelőtt közreadott „legrosszabb, de még bekövetkezhető, igen kis valószínűségű eset” ma már bizonyossággá vált. Délkelet Ausztrália sivatagosodik, a szibériai tundra felolvad, az esőerdők drámai gyorsasággal fogynak, az Antarktisz jégtáblái töredeznek. Ezeket az eseményeket természetesen előre jelezték, de bekövetkezésük sokkal gyorsabb a vártnál. De miért? Saját tapasztalataim szerint azért, mert az emberek bedumálják maguknak vágyaikat, nem tudnak, és nem akarnak szembenézni a kellemetlen valósággal. Éppen ezért ki merem jelenteni, hogy a jelenlegi gazdasági válság az emberiség társadalmi és ökológiai összeomlásának az első felvonása. Az én 14 éves unokám olyan világban fog élni, ahol a tengerparti városok víz alá kerültek, egykor volt búzamezők sivataggá váltak, a folyók kiszáradtak, az óceánokból eltűntek a halak, az embereknek nem lesz elég enni és innivalójuk.

James Hansen [Aki, mint NASA alkalmazott, összerúgta a port Bush elnökkel, mert közalkalmazott létére kijelentette, hogy melegszik a Föld, amit az amerikai kormány tagadott.] három éve még optimista volt (én nem, mert ismerem az embereket) mert szerinte, ha a közelgő veszélyre felhívjuk az emberek figyelmét, azok nyomást fognak gyakorolni a politikusokra. Mi történt? Ma már mindenki tud a klímaváltozásról, de mindenki úgy tesz, mintha semmi baj se lenne. Mára már Hansen is elvesztette optimizmusát, ma már azt mondja, hogy a Föld menthetetlen. Az elmúlt két évben a klíma modellek előrejelzése valóssággá vált. Hogy Földünk beteg, azt már bárki láthatja, és ennek ellenére nem történik semmi. De mi az oka, ennek a tehetetlenségnek?

Elképzelhető, hogy az ügy rossz kezekben van? A világ klimatológusai eredetileg geológusok voltak, onnan képezték át magukat az igényeknek megfelelően, de a geológiában a változások, mint például az erózió olyan lassan következik be, hogy a változást lineárisnak lehet felfogni. Viszont a biológusok tudják, hogy az élőlényekkel kapcsolatos változás exponenciális. Az embrió kifejlődése, a gyermek felnövése, az öregedés folyamata és a halált kiváltó belső szervek működési elégtelensége egyenes vonal helyett egy exponenciális görbével írhatók le.

Van aztán egy látens „ellenállás”. Az IPCC szerint a grönlandi jégtakaró olvadása nem számítható be a tengerszint emelkedésbe, mert nem tudjuk modellezni. A megoldás? A 3 km vastagságú jég elolvadásából származó vizet nem vesszük figyelembe. Megáll az ember esze! A 90 éves Lovelock [James Ephraim Lovelock, (1919. július 26.) Angliában élő környezetvédő, a Gaia hipotézis megalapozója, ami szerint a Föld egy szuper organizmusként működik.] kijelentette, hogy „mi vagyunk a modell”. Földünk az önszabályozó rendszerek sokaságával, működését tekintve, nagyon is hasonlít az emberi szervezethez. Az egyik dolog megváltozása beindít egy másik változást, ami aztán egy pozitív visszacsatolások láncolatában folytatódik, mígnem az egész rendszer össze nem omlik. Lovelock élete alkonyán nagyon jól látta, és kommunikálta az emberiség felé, hogy közeleg a vég, de senki se figyelt fel rá. Én a Van-e jövőnk?-et 5 éve írtam. Sokat mondok, ha fél tucat emberről állítom, hogy megértette a könyvem mondanivalóját. Viszont sok százan nevettek ki, és közölték velem, hogy vén f@sz vagyok, és irigylem a fiatalokat, akik túl fognak engem élni. Szinte érthetetlen. Bármerre nézünk, a természetben azt látjuk, hogy a változás exponenciális. Most, tavasszal nézd meg a fákat, lassan rügyeznek, majd hirtelen virágba borulnak. Ennek ellenére az emberek érthetetlen módon a lineáris változást látják mindenben. Feltételezem, hogy még a barlangban lakástól hoztuk magunkkal. Ha eldobtunk egy követ vagy lándzsát az eldobott tárgy sebessége állandónak tűnt. Ebből arra következtetünk, hogy az öregedés, csakúgy, mint a klímaváltozás, szintén lineárisak. Illetve nem is következtetjük, csak úgy gondoljuk, elgondolkodás nélkül.

sarki jég

Pedig láthatjuk öregedő szüleinken, hosszú időn keresztül semmi se történik, egyszer csak, néhány év alatt a hanyatlás nyilvánvalóvá válik, majd egy hirtelen összeomlás, aminek a végén a szeretett szülő végleg eltávozik. A folyamat kegyetlen, de tökéletesen megjósolható. A klímaváltozást tipikusan lineáris folyamatnak írják le, amiben van egy fordulópont (tipping point – régebben – point of no return). De nézd meg a makacs tényeket. 1979-ben az Északi-sark jégtakarója a nyár végén 7.000.000 km2 volt. 1989-ben (10 évvel később) 6.000.000 km2 felett volt egy kicsivel. 2002-ben 5.000.000 km2 felett volt. 2007-ben pedig már csak 4.000.000 km2. Valaki azt állította, hogy elérkeztünk a fordulópontra és 20 év múlva már nem lesz jég. De, könyörgöm, nincs „fordulópont”. A jelenséget leíró görbe nem egyenes. Minden egyes mérésnél kijelenthetjük, hogy elértük a fordulópontot, de a trendet nem vetíthetjük előre, mert nem egyenes. Ha idén ősszel a jégtakaró 4.000.000 km2 alá esik, akkor a „páciens” 5 éven belül halott. 2014 szeptemberében át lehet hajózni az Északi-sarkon. Ha valamelyik olvasómnak van kedve, köthet velem egy fogadást.

Az emberiség úgy tesz, mintha egy gigantikus kupola csúcsáról gyalogolna a széle felé. Az első néhány méter síkfelületnek tűnik, aztán ez enyhe lejtővé változik, de még kényelmesen lehet sétálni rajta. Aztán a lejtés kezd egyre kellemetlenebbé válni, ami után jön a hirtelen lecsúszás. Nem tudom, hogy a sétában hol tartunk, és azt se, hogy mikor lesz a „lecsúszás”. Csak egyet tudok, le fogunk csúszni.

Kapcsolódó cikkek

  • Élhetünk-e 500 évig (2010. aug. 11.)
  • A IV. Nemzetközi Sarki Konferencia tanulságai (2010. jún. 13.)
  • Milyen veszélyekkel jár a BP olajkatasztrófája a lakosság nemzőképességére nézve? (2010. jún. 13.)
  • Az olajkatasztrófa csak most kezdődik (2010. máj. 17.)
  • Van-e jövője az Eurónak? (2010. máj. 13.)

8 Responses to “Földünk jövője, minimum kétséges”

  1. pilotkex Says:
    2009.április.16th. at 11:43 du.

    Ha idén ősszel a jégtakaró 4.000.000 km2 alá esik, akkor a „páciens” 5 éven belül halott. 2014 szeptemberében át lehet hajózni az Északi-sarkon.
    Ezt nagyon sokkoló olvasni, pedig könnyedén kikövetkeztethető.. 5 év csak!!
    Tibor bá, Te mit csinálnál, ha fiatal(abb) lennél?
    Mmint, tényleg hamarosan nem lesz élőhely sokaknak. A Ferfal (argentin) blog is elég durva volt; lehetséges, h aki megengedheti máris kezdje a berendezkedést + a testedzést?!
    Írásaid közül nagyon tetszett a ‘Szegénynek lenni’ is! 24 évesen nyilván nehéz megvalósítanom (+ a generációmnak), 1 minimál életmódra áttérést. Viszont mégha nagy tömegben is hajlandók lennénk - kivitelezhető e ?
    Milyen gyorsan önt el a víz ‘mindent’? Előfordulhat rossz esetben, h már 5 év múlva ‘horror’ ára lesz minden élelmiszernek. Nem lesz min spórolni. + némi további inflációval eljuthatunk oda, h már átlagfizetés se igazán elég a megélhetésre.
    Sajnos túltermelődtünk :/

  2. Tibor bá Says:
    2009.április.17th. at 8:38 de.

    Nagyon nehéz szívvel válaszolok pilotkex kérdésére, és még nehezebb szívvel valósítanám meg. De ha az ember nem az érzelmeire hallgat, hanem az eszére, akkor én 24 évesen kimennék Svédországba, ahol az északi területeken még örülnek a bevándorlóknak, és ahol még gyermekeimnek is biztosítva lehet a jövője. Természetesen kérdés, hogy az eljövendő világra nem lelkiismeretlenség-e gyermeket vállalni. Ennek a verziónak egyetlen szépséghibája az, hogy ha az óceán parti városok víz alá kerülnek, akkor millióknak lesz hasonló ötlete. Alternatíva egy bakonyi vagy mátrai kis falúba költözés és a megélhetés megteremtése ilyen vagy olyan módon. Érzelmi okokból kifolyólag azt hiszem én a második verziót válsztanám. *** Szegénynek lenni nagyon “könnyű” ha kiderül, hogy nincs alternatíva. De ne aggodj! A szegénység nem egyenlő a boldogtalansággal. *** Magyarország alapvetően agrár ország, nem hiszem hogy éheznünk kell, de oda kell figyelni, hogy a magyar oligarchák ne vigyék ki az országból az itt termelt élelmiszert. A nem tehetős, fiatal magyar értelmiségnek meg kell szervezni önmagát. Egyedül nem megy!

  3. andrás Says:
    2009.április.17th. at 9:21 de.

    A fajok kihalása tényleg negatív visszacsatolás.

  4. horpad Says:
    2009.április.17th. at 8:00 du.

    Kedves Tibor bá! Úgy tudom, a szibériai tundrákon óriási mennyiségű metán van a jég alatt. Ez egy újabb időzített bomba lehet. De minha a klimatológia kevesebbet foglalkozna vele. Nincs annyira fókuszban mint a jégmezők csökkenése, vagy legalább is kisebb publicitást kap.
    Tudnál erről nekünk többet is mondani?
    Köszönettel : horpad

  5. Tibor bá Says:
    2009.április.17th. at 8:29 du.

    horpad! OK. Ezt a cikket teszem fel holnap, szombaton. Különben az észrevételezésed tökéletesen jogos. A befagyott metán egy igazi időzített bomba, és nem kap elég figyelmet.

  6. Bockó Says:
    2009.április.17th. at 11:37 du.

    Kedves Tibor bá és hozzászólók!

    Mindenekelőtt azt szeretném mondani, hogy őszinte elismeréssel adózok Tibor bá éleslátásának.

    Pár megjegyzés (elsősorban andrásnak): az exponenciális függvény legfontosabb tulajdonsága, hogy a növekménye (egy adott pontban) arányos a (pontbeli) értékével. Vagyis a banki kamatot, az ún gazdasági növekedést (kackac) és még sok-sok minden mást exponenciális függvény ír le. Maga az e^x meglehetősen primitív konstrukció, az emberek mégsem akarják megérteni a tulajdonságait, például azt, hogy mondjuk ha egy mennyiség 7%-ot növekszik évente, akkor kb 10 év alatt duplázódik meg, és nagyon hamar lyukat üt a plafonba - ahogy ezt a poszt is kifejti.

    Még egy apró tényt szeretnék megosztani: a kibocsájtott szén-dioxid egy része elnyelődött az óceánokban, enyhítve ezáltal a felmelegedést, viszont a savasodás miatt beleszólva a vizek ökológiájába. Azonban a kémikusok tudják, hogy a folyadékok gázoldó képessége a hőmérséklet növekedésével csökken, vagyis az óceánok egyre kevesebb szén-dioxidot lesznek képesek raktározni. Ez szintén kellemes, pozitív visszacsatolás: minél melegebb van, annál több co2 szabadul ki a vízből, ami további melegedést okoz.

    A negatív visszacsatolás pedig olyasmi, ami ellene hat a változást okozó erőnek, tehát fenntartani igyekszik az egyensúlyt.

  7. tothlac Says:
    2009.május.15th. at 2:33 du.

    Már nem tudom, hol olvastam (talán J. Diamond valamelyik könyvében), de van egy nagyon jó matek példa, amivel szemléltetni lehet az exponenciális folyamatokat (ami szerintem is kulcskérdés a szemléletváltoztatásban). Ezzel még minden gondolkodó embert sikerült meggyőznöm:

    Vegyünk egy tavat, amin tavirózsák tenyésznek. Minden nap megkétszereződik a tavirózsákkal lefedett vízfelszín. Tudjuk, hogy a 100. napon teljesen fedett lesz a tó felszíne. Hányadik napon lesz félig befedve?

    Válasz: a 99. napon.

    A válasz első hallásra meglepő, és szemlélteti, hogy miért érezzük magunkat biztonságban a katasztrófát közvetlenül megelőző napon is. Az emberi agy tényleg a lineáris folyamatokra van kondicionálva.

    Az írások nagyon jók, köszönet érte.

  8. Tibor bá Says:
    2009.május.15th. at 2:54 du.

    A példa nagyon jó és szemléletes (bár én 50 éve baktérium tenyészettel olvastam egy matek versenyen). A hivatkozott J. Diamond az Összeomlás című könyvében egyértelműen ismerteti. Hogy a közelgő bajt a “szakértők” időben észlelik, de a döntéshozók csak akkor, amikor a vész már megállíthatatlan. Szomorú, de ez a valóság. tothlac-nak köszönet a szemet felnyitó példáért.

Kommentár

Témáim (és könyveim):

  • A jövőnk véget ért! (102)
  • Az igazság keresése (57)
  • Irány Ausztrália (25)
  • KUTYÁIM (3)
  • Mi volt előbb Isten vagy az ősrobbanás? (32)
  • Mivégből hiszünk? (13)
  • Szeretném, ha sokáig dobognál (23)
  • Született nők (68)
  • Tibor bá (szatirikus) blogja (49)
  • Tibor bá blogja (217)
  • Van-e jövőnk? (81)
  • VELÜNK KÍSÉRLETEZNEK (1)
  • VISSZA A MÚLTBA (39)

Utolsó megjegyzések

  • zapverho > Az összeomlás túlélésének feltétele a kisközösségbe tömörülés – kezdj el szervezkedni!
  • Tibor ba > Az összeomlás túlélésének feltétele a kisközösségbe tömörülés – kezdj el szervezkedni!
  • leveste > Az összeomlás túlélésének feltétele a kisközösségbe tömörülés – kezdj el szervezkedni!
  • letöltés > Az összeomlás túlélésének feltétele a kisközösségbe tömörülés – kezdj el szervezkedni!
  • Tibor ba > Az összeomlás túlélésének feltétele a kisközösségbe tömörülés – kezdj el szervezkedni!
  • zapverho > Az összeomlás túlélésének feltétele a kisközösségbe tömörülés – kezdj el szervezkedni!
  • berko > Az összeomlás túlélésének feltétele a kisközösségbe tömörülés – kezdj el szervezkedni!
  • Suhi > A Vég kezdete (II.)
  • Tibor ba > A kardiológusok nem gyógyítani akarnak,
  • Arma Gedeon > A kardiológusok nem gyógyítani akarnak,
  • Tibor ba > A Vég kezdete (II.)
  • kalotaszegi > A Vég kezdete (II.)
  • Horváth Csongor > A Vég kezdete (II.)
  • Horváth Csongor > A kardiológusok nem gyógyítani akarnak,
  • Tibor ba > A Vég kezdete (II.)

Utolsó bejegyzések

  • Az összeomlás túlélésének feltétele a kisközösségbe tömörülés – kezdj el szervezkedni!
  • Vissza a múltba (37) Kanári-szigetek (a hajózás hőskorából - 1957/4)
  • Tibor bá blogja (354) Stephen Hawking új könyve
  • Bobkó Csaba (vendég) blogja - I. Viktor magánhadseregének megalakulása mérföldkő a királysághoz vezető úton
  • Tibor bá blogja (353) Egy német katonai tanulmány figyelmeztet egy drasztikus olajkrízist bekövetkezésére
  • Vissza a múltba (36) Hajrá, magyarok! (a hajózás hőskorából – 1957/3)
  • Vissza a múltba (35) A hajó (a hajózás hőskorából – 1957/2)
  • Vissza a múltba (34) Betegség a javából (a hajózás hőskorából – 1957/1)
  • Tibor bá blogja (352) Be kell fejezni a globalizációt
  • Reba vendég blogja a desztillált vízről
  • Tibor bá blogja (351) Az angolszász esküdtszéki- és a magyar büntetőeljárás összehasonlítása
  • Halló, itt a végtelen üzen
  • Tibor bá blogja (350) A Halál Nagykövete
  • Vissza a múltba (33) Csoda, hogy élek – II.
  • Tibor bá blogja (349) Antiszemita volnék?

Meta

  • Bejelentkezés
  • Bejegyzések RSS
  • Megjegyzések RSS
  • WordPress.org

Blogroll

  • Horváth Csongor
  • kataklizma
  • Máriahalom TV
  • Negyvenes
  • olajcsúcs
  • Szekszárdi túlélők

Cimkék

2009 globális hőmérséklete, Angéla Merkel, Ausztrál erdőtűz, AVATAR, Bolgár György, Canisius College, Canisius Kollégium, csoportos szex, Dr. Rónaszéki Éva, Dr. Szabó János, G-pont, H1N1-sertés influenza, H5N1-madár influenza, Hans Langendörfer, hibás diagnózis, Hit Dokrina Kongregáció, hordákba verődés, infarktus, kínai veszedelem, Klaus Mertes páter, kolapszus, labiaplasty, legmelegebb év, Mallorcai barlangok, Margot Kässmann, Melbourne 46.4 °C, MON 810, MON 863, nano-termit, Omega-3 zsírsav, Robert Zollitsch, Roxxxy, sivatagosodás, spanyolnátha, St. Ansgar Iskola, St. Blasien Kollégium, szívelégtelenség, Szondi-teszt, Szondi Lipót, sztrók, Túlélési stratágia, Transzzsírsavak, tyúktartás, vízhiány, Yeshayahu Leibowitz,