(2004) Támadás az egészséged ellen

Tibor bá’ online

 

k001A privatizált élelmiszer ellátás áthozta Nyugatról az egészségtelen táplálkozás lehetőségét, sőt kényszerét. A hipermarket polcain ínycsiklandozó csomagolásban, étvágygerjesztő pompában találhatók a legegészségtelenebb táplálékok. A következőkben felhívom a figyelmet a veszélyekre és tippeket adok, hogyan lehet őket elkerülni:

Óvakodj a feldolgozott húsféleségektől, kizárólag tőkehúst vásárolj. Hogy mi van belekeverve a pépesített párizsikba, kolbászokba és egyéb felvágottakba, azt csak az isten tudja. De a szeletelt bacon szalonnával se járunk jól. Az étvágygerjesztő vörös színüket a nátrium nitrátnak köszönhetik, de ez enyhe méreg és rákkeltő anyag.

Kerüld a tengeri halakat és a halkonzerveket. Mára a kifogott halak higany tartalma messze több mint amennyi megengedhető. Ha nem vagy képes leszokni a halról, akkor havonta csak egyszer egyél. Ez természetesen nem vonatkozik a magyar halgazdaságokból származó halakra. Feltehetően ezekbe a halastavakban mérgező szennyvizet nem vezetnek be. Bár a hírekben jeleztek már tömeges halpusztulást belföldi tavakban is.

Ne fogyassz túl sok konzervet. A konzervdobozok belső falára bifenol-A van felhordva. Ez a szerves vegyület cukorbetegséghez, szívelégtelenséghez, sőt merevedési zavarokhoz vezethet. Csökkentsd a a hús és tejtermék fogyasztásodat. Ezekben a termékekben kis mennyiségben találhatók különböző mérgező anyagok, mint például: polibrominált difeni éterek, polikrolinált bifeni és dioxin. Bár ezeket az anyagokat már rég betiltották, a talajban még előfordulnak.

Kerüld az aszpartammal édesített ételeket. Az aszpartam egy mesterséges édesítőszer, ami károsítja az idegrendszert.

Ha van lehetőséged akkor biocsirkét egyél. A csirkefarmokon termelt csirkékben ólom található, valamint antibiotikumokra rezisztens baktériumok.

Nagyüzemileg gyártott rágcsálnivalókat ne fogyassz. A huzamosabb ideig tartó „friss” állapot elérése végett, hidrogénezett növényi olajakkal vannak dúsítva, de ez cukorbetegséget és szívelégtelenséget okozhat. Ezen kívül jóval nagyobb a sótartalmuk vagy a kukoricaszirup tartalmuk, mint kívánatos lenne.

Kerüld a mesterségesen színezett ételeket, mint például cukorkák, fagylaltok, zselatinok, stb. Ezek a „megengedett” színezékek veszélyeztetik az idegrendszert, a vesét, a pajzsmirigyeket.

Ha lehetőséged van, vásárolj biogyümölcsöket. A rovarölők, gombaölők a megengedett mértékben is károsak az idegrendszerre és az ivarszervekre.

Rozsdamentes edényeket használj. A teflonnal bevont edények hő hatására olyan gázokat bocsátanak ki, amelyek ártanak a szívnek.

Mikrosütőbe ne helyezz be ételt PVC edényben, tárolóban. Hő hatására a PVC-ből kijön a bifenol-A felbomlott állapotban, ami káros az egészségre. Gondolom egyelőre ennyi elég. Folyt. köv.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

23 gondolat erről: „(2004) Támadás az egészséged ellen

  1. Mi is próbálunk minél kevesebb mérget enni, de nem könnyű. Onnan lehete tudni, hogy valami egészségesebb élelmiszer, hogy a boltokban jóval drágább.
    A saját tyúkjaink által tojt tojásunk színe teljesen más. A sárgája feltöréskor citromsárga, ellenben a boltival ami narancssárga, viszont sütéskor (pl. piskóta) a bolti színe szinte teljesen kifakul, a sajáté pedig szép sárga marad. És az íze is más egy kicsit, meg az állaga, bár ez a frissesség miatt is lehet.
    A bolti baromfihús és a háztáji között még nagyobb a különbség.

  2. A teflonserpenyőket kidobtuk. Mi a helyzet a kerámiabevonatosakkal? Alapvetően a kerámiát inertnek ismerem, gondolom, nem oldódik ki belőle semmi, de konkrétumot nem tudok.

    “Ne fogyassz túl sok konzervet.” – püff a felkészülésnek. Van elrakva tészta is, de mégse lehet csak üres tésztát enni. A hús és készételek még mindig konzervben tárolhatók a legjobban sokáig. Ha jön a geddon, még mindig jobb egy kis bifenol-A, ami vagy megárt hosszútávon, vagy nem, mint gyorsan éhenhalni vagy hiánybetegségeket szenvedni.

  3. Ebben az egészen kitűnő cikkben
    – valóban az ! –
    találhatunk egy apró hibát.
    Mondok erre egy példát.
    Az ivóvízbe klórt adagolnak, sterilizálási szándékból,
    ami rákkeltő.
    Azonban nagyon nem mindegy, hogy ez a rákkeltő anyag milyen mennyiségben kerül az emberi szervezetbe.
    Ha egy liter vízben például mindössze 1 db klórmolekula van
    – tudom, hogy az ivóvizben ennél sokkal több van –
    akkor az olyan kevés, hogy nem indokolt annak rákkeltő hatásáról beszélni.
    Amilyen kártékony mérgező anyagoktól óvna a cikk, azokat laikusként nehéz a
    – talán számít – nagyon is számít – elhanyagolható – kategóriákba besorolni.
    Abból persze baj nem lehet, ha mégis óvakodunk ezektől.
    Köszönjük az értékes információkat.

  4. 3: Mért hibája a cikknek az, hogy szerinted a klór rákkeltő?

  5. 3:
    A klór nem rákkeltő, hanem roncsol. A klór pont olyan agresszív, mint a naszcensz oxigén.

  6. A poszt címe igazi “lájk” vadászósra sikerült 🙂
    Tibor’bát is elkapta az internetes gépszíj! A “jutubon” olvasni ilyen címeket 🙂
    Az aszpartamról már le lehetne akadni, már tíz éve kifutott hoax…
    A többi általánosítás.
    Tapasztalatból mondom, hogy a közönség általában jobban jár, ha azt írják le neki, hogy mit egyen, mint azt, hogy mit ne. Továbbá, sajnos azt is meglehetősen szájbarágósan kell, hogy meg is fogadja és a szerint vásároljon.
    Ezektől függetlenül köszönöm a posztra szánt időt és munkát!

  7. A naszcensz oxigén egyébként minden élet része. A szervezet atomos oxigén, ózon és formaldehid segítségével pusztítja a vírusokat, baktériumokat és a rákos sejteket. A túlzásba vitt “antioxidáns” sem jó.

    Egyébként, ahogy Balla Tanár Úr mondta: “A csapvízben az egész Bruckner benne van.” 🙂

  8. 6:
    Az aszpartam az emberi szervezetre rendkívül káros anyag, de elképesztő profit áll mögötte. Ez utóbbi rendezett ellentámadást és állítják, hogy 40 mg/testtömeg kg/nap tök ártalmatlan. Ez pont olyan, mint a megengedett radioaktív dózis.

  9. 8#
    Ekkora dózisban a fehérjéket alkotó aminosavak minden bizonnyal végzetesek egy fehérje alapú szervezet számára.

  10. Na akkor nekifutok még egyszer, mert az a sejtésem, hogy nem eléggé érthetően fogalmaztam.

    ” Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt! ”

    De ha valaki karácsonykor, húsvétkor és minden családi születésnapon vagy havonta egyszer – horribile dictu – elfogyaszt háromdeci jó minőségű száraz vörösbort,akkor az tök ártalmatlan.

  11. 1.
    Baromfi takarmánytáp árlistában található kifejezés, a szinezőanyaggal és szinezőanyag nélkül.
    A háztájinak adott csirke, pedig legtöbbször csak a szállítási útvonalra utalhat, mert vettünk már olyan házi csirkét, ami akkora izmokkal, mint egy díjbírkózó és köménnyel-kurkumával sem sikerült emberi fogyasztásra alkalmassá tenni.

    Egyébként a “bolti” húsban, felvágottakban sokszor apró lyukak mértani rendezettségben láthatóak és vélhetően nem féregjáratok. Mindenki fantáziájára bízom. Azt még illik tudni, hogy pl. az indiai guarguminak egyetlen fizikai tulajdonsága van, a saját tömegének 8szorosát veszi fel vízből! Ezt nevezhetnénk intézményesített csalásnak, mert az táplálék-egészségügyi törvények ezt megengedik.
    Azért, ha a pirospaprika súlyát élettanilag semleges vörös agyaggal “dúsítanák” nem tudom mit szólnak hozzá? Ja az nem a multik kizárólagos biznice egyelőre?

  12. 3.
    Az ivóvízben nem csak klór van, mert a tisztítás folyamán kb 6 féle anyagot adagolnak.
    Pl. egy ülepítőmedencébe fulladt macska esetében a kimerítés és egy lapát klórmész és üveg hypó a bevett eljárás!

    Szólni kell a ftalánokról is, ami minden műanyagban benne van, a mikrózhatóban is és hőre, savra, fényre oldódik ki a műanyagból; idegrendszeri, ivarmirigyi, stb. kellemetlen mellékhatásokkal.
    Az EU ettől az évtől betiltotta az ipari felhasználását. Kérdés, mit alkalmaznak helyette? Találhattak egy még károsítóbbat?

    A másik, sajnos a rák kiváltó okát és betegséggé fajuló mechanizmusát még mindig csak feltételezi az emberiség és nincs teljes szintű modellezés. Ennek hiányában meg még mindig nagy a bizonytalanság, hogy mi miként hat az emberi szervezet állapotára!

  13. 9. Ábel
    Brucknerben én is csak a Szigfridet, meg Antont, a zeneszerzőt ismerem. 🙂
    Aki meg még tudja, ki volt a Szigfrid, az sem mai gyerek már! 🙂

  14. 14: Én a gyerekeimnek is Lázár Ervint olvasok. Amikor nem akarom halálra unni az esti mesét. 🙂

  15. 12.
    Nálunk csak búzát, kukoricát, megmaradt zöldhulladékot és néma takarmánymeszet és zoolitot kapnak, és 1000 nm-en azt csipegetnek össze amit akarnak.
    Még így se bio, mert nagytermelőtől veszem a takarmányt, amit tudom, hogy vegyszereznek, de így is ordító különbség van a boltival szemben.

  16. 16.
    Sajnos nem csak a nagytermelő sajátossága a vegyi kotyvalékokkal történő termelés. Mert aki nem használja, pillanatok alatt tönkremegy a mai világban!
    A nem chemikáliázott terményből -saccolom- vagy fele-negyedakkora a terméshozam és sokkal nagyobb a mechanikai ráfordítás.
    A mai ember pedig, átlagosan jó keresetből sem engedheti meg a tényleg bio-ot, mert azt kb. 4szeres áron lehet előállítani; és így egy 400 ezres jó fizu egyből csak 100.000-re inflálódna!

    Marad a kiszervezett társadalom, amely a természetes termelés és fogyasztásban is bázis lehet!

  17. 16: Dettó

    17: Ennyire azért nem rossz a helyzet. Kishantoson, míg volt földjük, 80%-os terméshozamaik voltak a földpusztító nagyüzemhez képest. És van, aki szívesen fizet többet az egészségesebb és finomabb bioélelmiszerért.

  18. ‘8.
    Nem emlékszem, csak kérdezem: nem kertészeti termeléssel foglalkoztak Kishantoson.
    Mihez képest 80%-os? Mert szántóföldi takarmánynövény monokultúrában a vegyszereshez képest nehezen képzelem el.

    A kertészet meg egyelőre “kisüzemben ” folyik, bár a modern holland termelési módszer pl. a sárgarépát szekrényben termeszti.

    A bio minősítést 20 éven át tartó vegyszermentes gazdálkodás után lehet megszerezni, Kishantosnál az új földbitorló először is beszórta műtrágyával, úgyhogy 20 évig ott annyi.

    Másrészt az istállótrágya is tartalmazhat gyógyszer, vegyszer származékot-maradványt, úgyhogy nehéz ez a bio micsoda.

  19. A bionövények ízetlenek és gondolom emmiatt a tápértékük is csökkent de jó üzlet mert egészségesnek tűnik első hallásra hogy vegyszerek nélkül vannak termesztve ez egy jó business a középosztálytól felfelé élőket célozza ez a marketing . A földbolygó nitrogénciklusa nem alkalmas monokultúrás kultúrnövények tömegtermesztésére emmiatt alapvetően szükséges a földet táplálni a Haber-bosch process (nitrogénalapú műtrányázás) ami ezt biztosítja ma 3-4 milliárd embert tart életben enélkül ez nem lehetséges . Bioélelmiszerek egy úri passzió de semmi más több tanulmányt dokumentumfilmet láttam amiben a bioétel ek nulla pozitiv élettani hatása van bizonyítva . Igaz viszont hogy a “hidrogénezett növényi olajak” – cukor és legfőképpen a kukoricaszirup ami nagyon káros . még mellette a finomított szénhidrátok (fehér liszt és társai vagy bármiféle gabona ) ellentétbe a zsír nagyon jó bármiféle formában vaj tejszín stb . A só is egy hasznos dolog viszont a hiedelmekkel ellentétben Ja a magyarok ebből a szempontból bevették a kefét és mivel már korábban is egy nagyon káros étrenden voltak mára a nyugati táplálkozás még rádobott egy lapáttal és tökre lepusztultak

  20. 19: Kishantoson szántóföldi termesztés folyt, amíg volt földjük, erre vonatkozott a 80%-os adat.

    Háztájiban a kertészetet nyilván kisüzemi méretekben csinálja az ember, de lehet azt nagyban is csinálni.

    Én úgy tudom, 5 év után bionak számít. Így is elég kemény, hogy elbaszták a kishatosi földeket az új nyertesek. De Kishantossal kapcsolatban az a tudás és tapasztalat az igazán fontos, ami ott fölhalmozódott.

  21. Éppen “gyakorló paraszt” is vagyok.

    Arra a 80%-os terméshozamú szántóföldi szemestakarmány? termesztésre kíváncsi lennék, hogyan hozzák pl. az 5,6 tonna búza országos átlag, vagy a francia 9 tonna 80 %-át! Mert azt tanítani kellene! Szívesen átállnék rá!
    A tudás és tapasztalat egyébként átadható, sőt “szűz” területeken újraindítható, mert még vannak érintetlen parlagföldek.

    A műtrágya, növényvédőszer nélkül a háború előtt sem arattak 1,5-2 tonnánál többet.
    Egyébként a bio pl. búza ott versenyképes, ha van piaci kapcsolat, a német 13000Ft/q ért viszi a normál ár 3 szorosáért.

    Az 5 év kevés, mert a természetben a vegyi anyagok nyomtalanul nem bomlanak le annyi idő alatt.

    A kertészet akár üvegházi, akár szabadföldi, általában több 10 hektár is lehet. De 4-5 hektár már igen tisztes megélhetést tud biztosítani egy családnak. Persze sok munkával.
    A tudás elvesztésére Szántai hasonlata, hogy mohács igazi tragédiája nem az emberanyag, hanem az a tudás és tapasztalat, ami ott veszett.

  22. 21: Ők vetőmagot termesztettek, nem takarmányt. Vetésforgóban, sokféle terményt, nem csak a kukorica-napraforgó-búza monokultúrahármast.

    Az egyik titok az, hogy a gabona előtt pillangósvirágú zöldtrágyanövényt termesztenek, amit beforgatnak a talajba. Ez van műtrágya helyett. És használnak okos mechanikai gyomtalanítást, stb.

    Igen, némi praktikus tudás elveszett, de sok új tudás is felhalmozódott az elmúlt évtizedekben a biotechnológiában is.

    A 80% egy szóbeli adat, nem tudom, konkrétan mire vonatkozik, de ha gondolod, a számokról kérdezd meg Ácsnét:
    http://www.kishantos.hu/hu/kapcsolat.php
    Bolye Feri bácsit már sajnos nem tudod megkérdezni 🙁

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .