(2001) A magyar menekültek

Tibor bá’ online

 

k001A muszlim barát balliberálisok egyik trükkje az 56-os magyar menekültek párhuzamba állítása a jelenlegi arab söpredékkel. Ez az oka annak, hogy papírra vetem emlékeimet.

Kezdem azzal, hogy az 56-os magyar menekültek igen nagy része nem a forradalmi tevékenysége miatt távozott, vagyis „menekült” el, hanem pusztán a nyugati életkörülmények miatt döntött úgy, hogy megy (amit csak kevesük vall be). Mivel a határokat különböző intenzitással védték az illegális átlépés ellen, ilyen értelemben menekültek az őket (igencsak fél seggel) visszatartani akaró határőrök elől, akik december második felétől kezdve már lőttek is, de csak a levegőbe.

A nagyszámú menekült áradat Amerikának igen jó propaganda lehetőség volt, amiért hálásak is voltak, a menekült (escape) tömeg összes költségét ők állták, az osztrákoknak egy fillérbe se kerültünk.

A becsült 200.000 fő legnagyobb része gyakorlatilag 3-4 hét alatt érkezett Ausztriába, ahol ezt a tömeget igen gyorsan és igen jól el is helyezték részben létező táborokban, részben ideiglenesen berendezett iskolai tornatermekben, felekezeti internátusokban, stb. A megérkezés után az első perctől fogva gondoskodtak rólunk, de ezt nem volt kötelező igénybe venni. A gondoskodásban az állam mellett több szervezet párhuzamosan részt vett. Például a zsidó Joint, a katolikus Caritas, de voltak önkéntesek által menedzselt meleg konyhák, és így tovább.

Az osztrákok, és a miattunk érkezett más nemzetiségűek rendkívül barátságosak voltak hozzánk, ami nem volt nehéz, mert kulturáltan viselkedtünk. Még arra is volt lehetőség, hogy magyar nyelvű istentiszteletet látogassunk. Kulturális különbség nem volt, pontosan úgy viselkedtünk, ahogy az Európában elvárható volt.

Az nyilvánvalóvá vált, hogy ekkora tömeg nem maradhat Ausztriában, de erre nem is volt szükség. Bár aki ott akart letelepedni, annak nem volt akadálya. A nagy többség azonban tovább akart állni. Ennek az volt a módja, hogy az egyén elképzelésének megfelelően jelentkezett a megfelelő követségen, hogy oda szeretne emigrálni, ahol regisztrálták és beindult az országonként eltérő eljárás. Az USA követségen például alapos kikérdezés folyt. Ausztrália csak arról akart meggyőződni, hogy a kivándorolni szándékozónak nincs TBC vagy nemi betegség fertőzése. Aki előbb jelentkezett, annak előnye volt. Mivel minden befogadó országnak volt egy kontingense, ahogy az betelt, több bevándorlót nem fogadtak. A személy azonosítása a befogadó ország követségén történt, ahol rendszerint azt is elfogadták, hogy nincsenek igazolványok és bemondásra Írták be az adatokat. Ezzel kapcsolatban viszont jócskán voltak csalások. Le lehetett tagadni férjeket, feleségeket, házasságot, gyerekeket. Ezek azonban a befogadó országra nézve nem jelentettek hátrányt. Ha valaki azt állította, hogy ő szerszámkészítő, nem kértek (lefordított) papírt. Az illető kezébe nyomtak egy rajzot, és adtak rá egy napot, hogy előállítsa az összes szerszámgép használata mellett. Ha sikerült felvették, ha nem sikerült, akkor annyi. Ha valaki akart, kitalálhatott szakképzettséget, iskolai végzettséget, stb., de utána produkálni kellett.

A kijutásról a befogadó ország gondoskodott. Tengerentúlra hajóval és repülővel lehetett menni. Az adott személyt értesítették, hogy mikorra kell elfoglalnia a helyét egy úgynevezett tranzit lágerben, ahonnan az adott napon a teljes csoportot elszállították.

Addig azonban Ausztriában kellett várni. Volt, aki vállalt valamilyen munkát, volt, aki csak seftelt. Mozikba járkáltunk, hangulatos kocsmákban töltöttük az időt, múzeumba jártunk. Könnyítés volt, hogy a bécsi villamoson nem kellett jegyet vennünk. Nőproblémánk nem volt, mert szép számmal voltak nők is közöttünk, és a helyi lányok nem idegenkedtek a magyar fiúktól. A viselkedésünk messze elfogadható volt. Bűnözés bár nem volt ismeretlen fogalom, de az Ausztriában élő magyarok bűnözési statisztikája nem volt rosszabb a helyieknél. Egyetlen egy esetről se tudok, hogy az 5 hónapos ausztriai tartózkodásom alatt ki kellett volna hívni a rendőrséget. Nincs ebben semmi különös, végül is mi is európai kultúrnép vagyunk.

Ami meglepő, hogy akad olyan honfitársunk, aki párhuzamba állítja a magyar 56-os menekültekkel a 2015/16-os muszlim csürhével.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

5 gondolat erről: „(2001) A magyar menekültek

  1. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb 56-os menekült meg is csinálta a szerencséjét kint, és teljesen be is tudtak illeszkedni, mert jó szakemberek voltak.
    Akikkel Ausztráliában találkoztunk, azok kinti mércével mérve is jól éltek és gazdagok voltak.
    Aki kihívott minket az apukám általános iskolai osztálytársa volt anno, egy szabolcsi kis faluban.
    A pasasnak saját vállalkozása volt kint, olyan gépeket gyártottak, amik autóalkatrészt gyártottak. Minden évben új luxus kocsit vett, és a “régit” eladta, pedig volt közöttük egy 1982-es Pontiac Fierbird Trans Am is, ami a Night Rider című filből ismerős K.I.T.T. hasonmása volt. De azt is eladta egy éves korában. Én totál lököttnek néztem emiatt, de hát mindenkinek lehet valami bogara.

    A mostani menekültek többsége nem dolgozni akar kimenni (általában kétkezi munlások, és képzetlenek), és tisztességes életet élni, hanem a kinti szociális hálón akar élősködni, munka nélkül, mert ott az jár nekik. És mivel a muszlim vallás szerint mi hitetlenek vagyunk, ők felettünk állóknak tartják magukat, így semmiféle megbánás nincs bennük.

  2. 1:
    Ez egy másik téma. A világháború után Ausztráliában évtizedeken keresztül gazdasági boom volt, amit az ausztrálokon kívül csak a született hülyék nem tudtak kihasználni.

  3. Már elnézést, de azt, hogy “mi is európai kultúrnép vagyunk” némi túlzásnak tartom.
    Amit tapasztalok távolról sem ezt mutatja.
    Inkább azt látom, hogy a magyar megfelelően el tud lavírozni bármelyik népcsoporton belül úgy, hogy az életvitele ne nagyon verje ki a biztosítékot az adott környezetben. Szerintem a kultúrnép fogalma nem ezt jelenti. Ismétlem, szerintem!

  4. 3:
    Szerinted, ha azt írom, hogy nem értesz hozzá, akkor az is túlzás lenne? 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .