(2000) Vállalkozási feudalizmus

Tibor bá’ online

 

Aki abban a hitben tölti napjait, hogy most a világon kapitalizmus van, az hatalmasat téved. Ami ma van az vállalkozási feudalizmus. Nézzétek meg az alanti összemérést. Nem hiszem, hogy le kellene fordítanom.

k124

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

22 gondolat erről: „(2000) Vállalkozási feudalizmus

  1. Volt valaha más a társadalmi berendezkedés tartósan?
    Arra tippelek, hogy legfeljebb az arányok változnak, és forradalmak idején bizonyos körök felcserélődnek.

  2. Igen, mert ahol a pénz, ott a hatalom.
    Addig kezelték a rábízottat, amíg elkezelték (nekem rossz tapasztalataim voltak a nyugdíjpénztárral (az önkéntessel, a magán ennél sokkal rosszabb)).
    Érdekesebb viszont, hogy az átmenet háborúkkal történt (az I.-ben az Uralkodókat takarították el). Most meg már csak stabilizálni kell a helyzetüket, a még ellenállókat eltüntetni és akkor eljön a “világbéke”.
    Viszont alaptulajdonságuk a kapzsiság, ami vakká tesz, önmagukat is elpusztítják. A kérdés az, hogy magukon kívül még kit?

  3. A különbség, hogy a vállalkozási feudalizmusok régen nem összegződtek, hanem hadakoztak egymással, és a legtöbb helyen a szipolyozó nemes „vért” adott, vagyis hadba kellett vonulnia, ha kérte az uralkodó.Nálunk ilyen volt pl. Mohács. A mai viszonyoknak még ennyi tétje sincs, a mai rablók megbújnak, a feudalizmusok összegződnek, globalizálódnak új szabadrablási megállapodásokkal ilyen lesz most a CETA.

  4. Az ábra még így is túl hízelgő.

    1694-ben amikor a forrdalom után az angol király pénzszűkében volt, Wiliam Pattersonnak támadt egy ötlete, hogy szivesen ad kölcsön, és megalakult a Bank of England…
    Azóta is ők határozzák meg a politkát.

    De már 1519-ben is Jacob Fugger adta kölcsön a pénzr V. Károlynak hogy Császarrá koronáztathassa magát…
    Amikor késlekedett a pénz visszaadásával, megírta híres leveét, miszerint vagy visszaadja a pénzt, vagy pontosan követi az utasításait…

    1517-ben a Mediciek meg simán megvásárolták maguknak a katolikus egyházat…

    De belenézhetünk abba is hogy kik kölcsönözték Amerika felfedezéséhez a lerongyolódott európai királyoknak a pénzt 600%-os kamatra…

    Szóval mivel az ábra készítőnek is rendelkezésére állnak ugyanezek az információk, valószínűleg tudatosan „felejtették le” a legfölső szintet… a „Monarchs” felett…
    És úgy gondolom, hogy a Central Bankers felett is van egy döntéshozó réteg, aki utasítja a központi bankokat, hogy kiket kell támogatni és kiket tilos.

    Az, meg hogy milyen …-izmusnak hívnak egy-egy politika áramlatot, mindig is vita tárgya lehetett…

    A feudalizmus is addig volt „tiszta”, ameddig a királyok hatalma „Istentől” eredendő volt…
    De mióta „üzletemberek” adtak-vettek, királyokat, császárokat és pápákat, azóta valóban „tőke” alapú rendszerekről beszélhetünk.

    Szóval, úgy néz ki, hogy nem most van feudalizmus, hanem már a középkor jó része is inkább kapitalizmus volt…

  5. ez egy ilyen dolog . Ma persze a kiváltságos réteg nagyon nagy jóléttel rendelkezik . Viszont a köznép meg a valamikori királyok életstílusában nyomatja gondoljunk csak a villanyvilágítás az angol WC központi fűtés orvosi ellátás nyugdíj hűtőszekrény személyautó szórakoztató elektonika stb kényelem és luxuscikkekre és társadalmi szolgáltatásokra . A legjobb világ az ami ma van . Az hogy irigykedünk azokra akiknek még több van az csak emberi gyarlóság – mellette a föld nem tartalmaz annyi nyersanyagot meg energiát magában hogy mindenkinek szuperluxuséletmódot lehessen biztosítani . de lehet gyürkődni meg küszködni érte akiben van ambíció meg tehetség és erre van rengeteg példa hogy elérhető a felső réteg gazdagsága ezeknek az egyedeknek is .

  6. 5:
    Az kétségtelen, hogy ilyen jó dolga az Embernek sose volt, de ezt csak kevesen látják be. Amit még kevesebben, hogy ez miként ha a kollektív emberi pszichére.

  7. 5.
    A probléma az, hogy ez a jólét, amit a világ kis töredéke élvez csak, (ahová még mi is beletartozunk) csak annak köszönhető, hogy a világ gazdasági piramisának felső régiójába tartozunk.
    Márpedig ezt a piramist nem más tartja fenn, mint az emberi kapzsiság rablólovagjai, akik kifosztják az egész világot, és a nyereségből csöppentenek egy kicsit a saját környezetüknek.
    Mi meg nyugodt lelkiismerettel élvezzük, ami jut, és meg vagyunk győződve róla, hogy ez nekünk jár, és szorgalmas munkánk gyümölcse.
    Pedig valójában ha rossz helyre születtünk volna, akkor háromszor ekkora szorgalommal sem jutnánk sehová.
    Ha a nyugati életszínvonalat akarnánk az egész világnak biztosítani, azt valóban nem tudnák fedezni a források.
    Szóval mi le vagyunk fizetve azzal a soha nem látott életstílussal, bőséggel, ami viszont nem tartható fenn sokáig, a föld egyre szűkösebb és szegényebb lesz az össz népességnek. Sajnos velünk már elfogadtatták, hogy ez az emberhez méltó életmód a maga gazdag lehetőségeivel, és nagy lesz a bukás, ha ez véget ér, elveszthetünk mindent, többek között a naiv illúzióinkat is…

  8. 4.
    Nyugodtan hozzátehetjük, hogy a Függetlenségi Háború is az alárendelt pénzpolitika miatt zajlott, aztán a Bank of England története is megérne egy misét!
    Minden korbi háború a pénz eszköze és játékszere volt, az emberiség meg az elszenvedője-nem?

    Érdekes megállapítás:
    „ameddig a királyok hatalma “Istentől” eredendő volt”
    Akkor ez azt jelenti, hogy az istenek legyőzettek a pénz által?

  9. 8. dávid

    „Minden korbi háború a pénz eszköze és játékszere volt, az emberiség meg az elszenvedője-nem?”

    Nem.
    Tulajdonképpen kétféle harc van.
    Az egyik aminek célja, hogy „legyőzzük” a másikat, és elvegyük amije van, a másik, hogy „jobbá” tegyük, valahogy úgy, mint amikor a szülő büntei vagy akár pofozza a gyerekét, ha vami rosszat tesz, vagy akar tenni.

    „Akkor ez azt jelenti, hogy az istenek legyőzettek a pénz által?”
    Hosszútávon majd kiderül…
    De úgy tűnik, hogy egyre többen érzik, hogy az anyagi javak halmozása nem jelent a fehőtlen örömöket.

    Ne felejtsd el, hogy a „birka” tömeg nem magától megy a plázákba, hanem mert nagyon komoly és profi negatív tudatmódosítás áldozatai…
    Ha valaha „jobb” emberek kerülnének hatalomba, akkor a tömegeket is jobb ideológiákkal lehetne jobb irányba terelgetni.

  10. A kapitalizmus nem azt jelenti, hogy nincs hierarchia, alávetettség. Azt jelenti, hogy a hierarchia alapja nem a feudum, a földbirtok, hanem a capital, a tőke. Vagyis a kép nem azt mutatja, hogy feudalizmus van, hanem hogy mi a fő különbség a feudalizmus és a kapitalizmus között.

    Egy lényeges különbség, hogy a feudalizmusban mindenki pontosan tudta, hogy ki van fölötte a hierarchiában. Ma ez el van kenve, még az elnökig tudjuk, de az igazi fejesek személyét csak találgathatjuk.

    4: Csak azt nem értem, hogy a királyok mért nem voltak egy kicsivel találékonyabbak, és amikor a visszafizetés esedékessé vált, nem tetették el láb alól a hitelezőjüket ahelyett, hogy egész országukkal fizettek érte. Amúgy a XVI. század már újkor. Talán nem véletlenül…

  11. 10: „nem tetették el láb alól a hitelezőjüket”

    A legtöbb királynak meg volt az a rossz szokása, hogy folyamatosan többet költött, mint amennyi bevétele volt. Így állandóan rászorultak a hitelezőkre, nem lehetett őket kinyírni. Bár volt ellenpélda is, a templomos lovagrend felszámolása (persze annak más okai is voltak).

  12. 10. Ábel

    „…és amikor a visszafizetés esedékessé vált, nem tetették el láb alól a hitelezőjüket ahelyett, hogy egész országukkal fizettek érte.”

    Volt olyan is… De hosszútávon nem érte meg.
    Ugyanis a pénzt nem egyszerre adták oda, hanem „elérhetővé tették” amikor szükség volt rá. Ha meg a hitelező meghalt, dőlt a dominó.
    És ezt megtanulták nagyon jól a mai politikai vezetők is.

  13. https://www.youtube.com/watch?v=MErgX6c_ETY
    2016.09.16. Városházi Esték dr Tóth Zoltán József előadása A Szent Korona és a globalizáció
    1:35 Kialakul az első hatalompénz birodalom, a Fugger pénzre épülve (Habsburg).
    1:46 a XVIII-ik századra már képes lecserélni a dinasztiákat a nagyobb profit elérésére érdekében.
    2:14 Most a kisebb alrendszereket a központ fel akarja számolni (legyőzni már legyőzte őket).Ezek az alrendszerek próbálnak most kapcsolódni (Oroszország, Európa, Izrael).
    2:18 Magyarország most ennek az ellenálló erőnek a vezérparasztja a sakktáblán… mi vagyunk most Dávid lándzsájának a csúcsa Európában.

  14. ………”hogy ez miként ha a kollektív emberi pszichére.”
    ehhez a témához egy idézetet szeretnék még tenni . Ivan Illich tollából aki egy osztrák filozófus volt . Ami viszont azt mutatja hogy az ipari produktum materiális jólét és annak előállításával járó hierarchikus rendszer illetve piramisstruktúra valójában negativan hat az alapvető emberi lélek azon pozitiv érzésérzetére amit „kedély-állapot” ként emleget mint pozitiv életérzet . Tehát a jólét és a gazdagság egy bizonyos szint után ezt nem hogy nem fokozza, hanem onnan kezdve negativ irányban csökkenti. Tehát az a hiedelem hogy a gazdagság (és a gazdaság ) növekedése egyenes arányban növekszik a javak halmozódásával hamis … Sajnos csak angolul

    ” I choose the term „conviviality” to designate the opposite of industrial productivity. I intend it to mean autonomous and creative intercourse among persons, and the intercourse of persons with their environment; and this in contrast with the conditioned response of persons to the demands made upon them by others, and by a man-made environment. I consider conviviality to be individual freedom realized in personal interdependence and, as such, an intrinsic ethical value. I believe that, in any society, as conviviality is reduced below a certain level, no amount of industrial productivity can effectively satisfy the needs it creates among society’s members.”

  15. 14:
    Hát ezt elég komplikáltan adja elő. A lényeg, hogy a túlzott kényelem, a túlzott jólét szétbassza a társadalmat. – Az embert az isten „véred verejtékével keresd kenyered”-re kárhoztatta.

  16. 15. Tibor bá’

    „A lényeg, hogy a túlzott kényelem, a túlzott jólét szétbassza a társadalmat.”

    Nem a kényelem „bassza szét”, hanem a tudatos rombolás.
    Arisztokrata generációk évszázadokig jelentették a tudás és a kultúra csúcsát a maximálisan elképzelhető kényelemben.
    És nem a kényelem számolta fel őket, hanem külső erők, akik át akarták venni a hatalmat tőlük.
    A kényelem a mézes madzag, amivel a csapdába csalják a tömeget.
    Való Világ, meg Holliwood meg fősodratú média meg ilyen oktatási rendszer nélkül ENNYIRE nem süllyedne mélyre a társadalom.
    Az igaz, hogy az ember hajlamos a kényelem miatt feladni intellektuális és fizikai szabadságának egy részét, de SOHA nem önként, hanem vagy zsarolással, vagy hazugsággal kényszerítik ki belőle.

  17. 16:
    Attila! Ne erőlködj! A kényelem, a jólét demoralizál. Gondolkodj és ne kövesd vakon az „ideológiát”.

  18. 17. Tibor bá’

    „A kényelem, a jólét demoralizál.”

    Csak a gyengéket.
    És EZÉRT költenek a modern hatalmak csilliárdokat a médiára meg a reklámokra meg más néphülyítésre, hogy elgyengítse őket.

    Ha valakinek meg van adva a kényelme és jóléte, hogy tisztességesen elvégezze a munkáját, akkor el fogja végezni.
    De ha közben telebeszélik a fejét, hogy ő egy egyéniség, és neki munka nélkül is „jár” a jólét, akkor valószínűleg hajlani fog a lustaságra.

    Többször idéztem Max Webbertől a kapitalimus kialakulásáról írt könyvéből, hogy az új elitnek hatalmas fejtörést okoztak a parasztok, akik többlet pénzért se akartak többet dolgozni, mert egyszerűen nem akartak „jobban élni”, inkább ragaszkodtak a tradícióikhoz.
    Szóval inkább elkergették őket a földjeikről, és nincstelen napszámosokkal végeztették a munkát.

    Az emberben ugyan kialakulhat a kényelem miatt a lustaság, de ehhez kemény külső behatás is kell…

    Nézd meg például a svájciakat… Nem mondhatjuk, hogy nem élnek kényelemben, de közel sincsennek annyira elhülyülve, mint mondjuk az amerikaiak.

  19. 10-11.
    Történelmi oktatásunkban volt egy jó töritanárom, akinek a szavait 15 évesen nem értettem:

    „A középkori hercegségek-urodalmak-grófságok, de még királyságok közötti háborúskodás finanszírozása mögött ugyanazon családok álltak.
    És sokszor a háború után derült ki, hogy a háborúk oka sokszor megtévesztésen alapult, mondvacsinált provokácoió.” eddig az idézet.

    Aztán az okfejtésem: az egyik háborúzó fél legtöbbször veszít és a kölcsönt nem tudja visszaadni. A másik nyerő fél sem képes azonnal törleszteni.
    De akkor a kölcsönt adónak mi a biznisz? Mindenki fantáziájára van bízva!
    Azt még tudni kell hozzá, hogy a keresztény egyház tiltotta a kamatszedést.

  20. 19. dávid

    „De akkor a kölcsönt adónak mi a biznisz?”

    Ezek nem kispályások.
    Például a Fuggerek azt ajánlották a Habsburgoknak, hogy megszerzik nekik Magyarországot gyarmatnak, he megkapják a felvidéki ezüstbányákat…

    A Rotschildek hatalmas kölcsönökkel támogatták a Habsburgokat, és ha győz az 1848-as forradalom, akkor semmi esély nem lett volna, hogy visszafizetik. Ezért „vették meg” a Rotschildek az oroszokat, hogy álljanak be az osztrákok oldalán.

    Amúgy a vesztesen időnként nagyobbat lehet kaszálni mint a győztesen, mert jobban ki van szolgáltatva.

  21. 20.
    Az idézett szövegrészt mindenkinek átgondolásra, megértésre ajánlottam!
    A felvidéki arany -ezüstbányák- bányajáradék már a Jagellók alatt elment (Mátyás kemény kézzel szerezte vissza, amit lehetett, lehet ezért lett a mérgezett füge a veszte) egyenes következménye lett a meggyengült királyi hatalom és részben ennek Mohács.

    Az 1848-hoz – Drábik János bőbeszédűen kifejti a pénzhiány okozta magyar problémákat, mert habsburg pénzt kellett használni magyar királyságban, amit a bécsi jegybank produkált, nevezett uriember meg a kereskedelmi váltókat nem számítolta le, amire beindult a Dunántúl.
    Szóval megér egy misét, hogy a viszonylagos nyugalomban egy pénzügyi elszámolás miatt miért is kellett Európa „legnagyobb és legköltségesebb forradalmát” kirobbantani, megvívni?

    Aztán szép példát lehet erre az időszakra a vasúttörténetben is felfedezni, amikor is 1552-ben birodalmi vasútvonal építési koncessziót szerzett nevezett uriember Temesvártól-Prágáig, meg mindenfelé.
    De érdemes a Monarchia hadihajóépítésére is ránézni 1900-as évek körül, mert szintén nevezett uriember gyárai 40%-al magasabb áron szállítottak hadihajókat a monarchia haditengerészetének, mint az angol, vagy német hajógyárak.
    És pl. a monarchia haditengerészeti (a fenti pénzember tulajdonolta Skoda művekben gyártott ) hajóágyúi az első lövés után besültek, még kész szerencse, hogy éles bevetés előtt 1914 agusztusában Anton Haus főtengernagy tartott egy hadgyakorlatot!

    Az Orosz Cárral volt egyéb bajuk is, egész Európában az egyedüli udvar, ahol a központi bank irányítását nem tudták lenyúlni. Részben emiatt is kényszerült II.Miklós jobblétre!

    Szóval abban eltér a véleményem, hogy kaszálni csak a győzőn lehet, mert a vesztes mindig a győzőnek van teljesen alárendelve-kiszolgáltatva, a kivégzett vesztes uralkodón meg nincs mit követelni, csak a győző „szövetségesen” (bár nevezett esetekben tutira mentek).
    A nevezett bankár uriember pedig mindig csak a háttérben munkálkodott…….!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük