(1949) A kínai transz-amazon vasút

Tibor bá’ online

 

~k001Úgy tűnik, hogy a klímára rendkívül mértékben kiható, amazoni esőerdő pusztítása kevés ahhoz, hogy leállítsa Kína gabonafélék és ásványi anyagok utáni sóvárgását.

Kína népességrobbanása és vágtató gazdasága jelentős erőforrás keresletet okoz, ami miatt Beijing állandóan beszerzési lehetőségek után kutat, és persze a lehető legolcsóbban akar hozzájuk jutni. Ennek jegyében van folyamatban az 5000 km hosszúra tervezett transz-amazon vasútvonal, ami összekötné Brazília szóját termelő, és vasérc kibányászó vidékeit egy dél-perui kikötővel, ami rövidebb útvonal lenne a Panama-csatornán keresztül vezetőnél. A megvalósíthatósági tanulmányt a  China Railway Eryuan Engineering Group  végezte el. Az útvonal kiválasztásánál természetes szempont volt a kisebb költség és a nyomvonal Andokon keresztül vezetésének technikai nehézsége. Marad tehát az esőerdőn keresztül vezetés.

A brazil és perui környezetvédők heves tiltakozása várható volt a környezet rombolás miatt, SOS Amazônia, A kiagyalók számára még az se volt nyomós érv, hogy vasút indigenous ember csoportok.természetes életkörülményeit is felforgatja.

A tervek elfogadására 2015 májusában került sor, amikor a kínai miniszterelnök Li Kegiang egyetértési szerződést írt alá a brazil elnökkel, Dilma Rousseff-el, és a perui elnökkel, Ollanta Humala-vel, akik azóta már nincsenek hivatalban. A munkálatok 2017-ben kezdődnek és 2025-re tervezik a befejezés 10 milliárd dolláros költség mellett.

Kína a vasút megépítésétől tonnánkénti 30 $ megtakarítást vár. Ehhez tegyük hozzá, hogy Kína évi 35 millió tonna szójababot importál Brazíliából. Viszont a két dél-amerikai ország a környezet rombolással drágán fizet érte. 2000 és 2010 között az Amazon esőerdejéből 240.000 km2 elveszett, amik két és fél magyar-országnyi. Itt szarvasmarhát tenyésztenek és gabonát termelnek. Ettől, vagy sem, mindenesetre tény, hogy 2005 és 2010 között súlyos szárazság volt. A száraz időszak egyre hosszabb lesz, az esős pedig egyre rövidebb.

Minden esetre az erdőirtás következtében több CO2 kerül a levegőbe, ami gyorsítja a felmelegedést. Egyes vélemények szerint az Amazon vidéke közel került a visszafordíthatatlansághoz (tipping point).

Nem elég, hogy a Föld lakhatatlanná válásához az 1,4 milliárd főt számláló Kína az iszonyatos szaporodásával jelentősen hozzájárul, ezen kívül minden mást is megtesz a baljós események felgyorsításáért.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

14 gondolat erről: „(1949) A kínai transz-amazon vasút

  1. Kína felzárkózik az Egyesült Államokhoz kártékonyságban is.

  2. A környezetvédők többsége a legfejlettebb nyugati országok polgárai közül kerül ki. Erőteljesen küzdenek a környezetrombolás ellen, főképpen a harmadik világbeli országokban. Az valahogy elsikkad, hogy a nyugati országok erdőségei, a vadállomány természetes élőhelyei, szinte mind fel lettek számolva, le lett rombolva az ipari forradalom kezdetén. Hova lettek nyugat Európa, Anglia, Spanyolország hatalmas erdőségei?
    Magyarországon is hatalmas környezetpusztítás zajlott az utóbbi két évszázadban. Ha feltámasztanánk egy 1700-as évekbeli, utazó kereskedőt, végigvinnénk a mai Magyarországon, nem ismerné fel.
    Sajnos ezek a környezet rombolások csak látszatra szolgálták a nép érdekeit, összességében több a kár, mint a haszon. Pedig ugye, mindent a nagyobb haszon érdekében történt?

  3. 2: “Hova lettek nyugat Európa, Anglia, Spanyolország hatalmas erdőségei?”
    Ezt miért kéred számon egy mai környezetvédőtől?
    Az a mai problémákkal tud foglalkozni.
    Ami az erdőket illeti, Mo-n pl. évről-évre növekszik az erdősített terület, hogy ny-on mi van, azt persze nem tudom.

    —-

    Ami a cikket illeti, én ebből is (meg másból is), azt szűröm le, hogy a világ nagy cégei (kínaiak és mások) – láthatóan nem készülnek “világvégére”. Pörög a biznisz, ‘as usual’. Az okokon aztán lehet vitatkozni.

  4. 2. Én is most szembesültem vele, hogy Magyarország is milyen szintre jutott a természetes környezet elpusztításában. Végigutaztam Erdélyt, és mellbevágó volt a különbség. A hatalmas összefüggő erdőségeket csak néha szakították meg települések, és művelt területek. Nálunk meg egy-két sziget maradt, amelyek környezetvédelmi területté lettek minősítve.

  5. Valóban, 2-300 éve még Magyarország nagyrésze erdő, mocsár, egyéb természetes élőhely volt.

    Azért hogy Erdélyben több erdő maradt, az érthető: eleve több is volt (nem véletlen a neve), és a hegyvidékekből nem lehet olyan jó szántóföldeket nyerni, mint nálunk az alföldeken és lankás dombokon.

    Én nagyon örülnék neki, ha nagyobb területeket visszaerdősítenénk, de kérdés, hogyan oldanánk meg a nép élelmezését annyival kevesebb szántófölddel.

    Azt gondolom, lehetne jobb élőhelyeket fenntartani úgy is, hogy a földeket élelmiszertermelésre használjuk. Csak nem többhektáros monokultúrás szántóföldi táblák kellenének, hanem tagoltabb táj, több gyümölcsössel, legelőerdővel, biogazdálkodásban. A talajélet javulna, nem pusztulna, sokszínű élőközösségek alakulhatnának ki.

    Ezzel együtt állítólag még mindig jobb a helyzet nálunk, mint Ny-Európa nagyrészén.

    Mindazonáltal az európai őserdők már elpusztultak. Mára felelős erdőgazdálkodás alakult ki a maradék erdőterületeken, az erdőállomány régóta nem csökken tovább. Viszont az Amazonas vidéke most pusztul, ez most még megállítható lehetne.

  6. Magyarországon folyamatosan nő az erdők aránya (más kérdés, hogy egy részük inkább faültetvény, de így legalább kevésbé vágják az “igazi” erdőket)

  7. A csapda ott van, hogy ha Kína fel akar készülni az USA-val lefolytatandó nagy meccsre, akkor gazdaságilag is gatyába kell hogy rázza magát.
    Ez meg rombolás nélkül nem megy.

    Szóval vagy kitartunk az amerikai hegemónia mellett és esszük a génpiszkált kaját, vagy szurkolunk hogy Kína megdöntse, de akkor a Föld is gyorsabban válik sivataggá.

    (már persze ha nem üt be hamarabb a klíma vagy egy atomháború)

  8. 3. Observer

    És a mai környezetvédő a saját országában nem tudja hallatni a hangját a fokozatos vissza erdősítés, az élőhelyek helyreállítása érdekében? Vagy új erdőt nem lehet telepíteni Angliában?

  9. 9. Segitek. Nem lehet. A termofold megszunt. Aratasok utan nagyon jól lehet latni, hogy sivatag van. Nincsenek gyomok, teljesen termeketlen a fold. Evtizedes talajregeneracio kellene, hogy el lehessen kezdeni a visszaerdositest. Massziv tragyazas nelkul a teljes angol taj sivatagga valtozna 1-2 even belul. Itt mar visszafordithatatlan a pusztitas. Az is Igaz, hogy itt a nagymerteku iparositas 50 evvel korabban kezdodott, mint barhol europaban.
    Az angol gyepet tablaban, elonevelve aruljak, mert nincs az a praktika, amivel a magbol kikelne. Az elso eso elmossa mindenestul a friss detest, es kesz. Ezert halalra iteles a BREXIT, mert az egyesult kiralysagban kamumezogazdasag zajlik. Az import nélkül gyakorlatilag Anglia honapok alatt ehenhal.

  10. 2.
    Igen ez alapján úgy néz ki hogy még 2025-ös céldátummal is építkeznek.

    Érdekes hogy akkor csak itt mi akik Tiborbá blogját olvassák mi tudunk a közelgő összeomlásról? Kína nem tudja ezt?
    Persze az is lehet hogy tudja, csak a gazdaság meg a nagy cégek ennek ellenére még építkeznek és nem dugják a fejüket a homokba.

  11. 11:
    Én 8 éve írom, hogy úgy kell élni, mintha örökké tartana az élet. Aztán egyszer majd történik valami.

  12. 11. Ha már megvan a bunker, ha már megvan a pénz, amit az unokák sem fognak tudni elkölteni, ha már minden megvan. Akkor lehet tovább beruházni. Amit most beleraknak abba ami 2025ben valosul meg, az ugyis elveszne, ha osszemlas van, de ha megse profitot hozhat. Az ö eletminoseguket nem befolyasolja, mert azok, akik ezt intezik, nem Pekingben elnek, ahol nem lehet levegot kapni a szmogtol, hanem egy palotaban a hegyekben, a gyerekeik meg itt tanulnak Norwichban ès koltenek el minden héten 2000 fontot(kozel 800 000ft) hetvegenkent a disco vip termeben. (Nem vicc. A kinai bankigazgato fiat én viszem a clubba vedelni)
    Mellesleg ez lehet a dollar keszlet masokra valo rasozasa, amiert ok nyersanyagokat ès élelmiszert kapnak. Miert van minden beruhazas dollarban megadva? A sajat penzukbol nem adnak.

  13. Nem ismerős valahonnan ez az attitűd?
    Míg az USA folyamatosan a saját határain kívül robbant ki konfliktusokat saját létfenntartásának érdekében, addig a kommunista(?) Kínai Népköztársaság BÁRMIRE képes ezen a sárgolyón, hogy etesse a népét…

    “És nemzetközivé lesz, holnapra a világ!”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .