(1959) Szerelem (átkozott szerelem)

Tibor bá’ online

~k001Ki ne emlékezne az „öregasszony és a halál” című mesére. Rendben, aki nem emlékszik, annak egy rövid összefoglaló. Az öregasszony rettenetesen félt a haláltól, aki egy szép napon bekopogtatott hozzá. Az öregasszony rimánkodott, hogy csak egyetlen egy napot adjon neki a halál. Na jó, válaszolt a halál, de holnap aztán viszlek, készülj fel rá. Köszönöm-köszönöm, de kérlek, hogy a rend kedvéért írd fel ezzel a krétával az ajtóra, hogy „holnap jövök, Halál”. Hát, ha csak ez kell neked – és Halál felírta, amit az öregasszony kért. Másnap aztán jött a Halál, ahogy beígérte, de az öregasszony csak rámutatott az írásra, hogy „Holnap jövök, Halál” és hozzátette – betarthatnád a szavad, te írtad, hogy holnap jössz. Igaz is, – így a halál – és ezzel sarkon fordult. Ez a jelenet persze másnap is lejátszódott, és így tovább.

A mai öregasszonyok ennél is cselesebbek, divattá vált megöregedés helyett a szerelem. Kivénült celebek 20-25 évvel fiatalabb szeretőket tartanak. A történelmi időkben (a népmese szerint) a nemesasszonyok szűzlányok vérében látták az örök ifjúság titkát. A mai menő nők a fiatal férfiak ondójára esküsznek. A 63 éves énekesnő a riport szerint igazi szerelemre vágyik, amit talán meg is lel huszonéves fia társaságában. Ki találta ki azt a marhaságot, hogy halál ellen nincs orvosság, de van: SZERELEM.

A másik híresség 43 évesen még egyszer teherbe esett olyan lelkesedéssel, mintha 17 éves tini lenne. Mert mi nemesebb van annál, mint 20 évig nevelgetni a szerelem gyümölcsét újabb és újabb szerelmekkel együtt élve?

A szerelmet nem lehet elkerülni, fiatalon mindenki lesz legalább egyszer szerelmes. De a szerelem egy határozottan egzaltált állapot, amiből kigyógyulva normális észlény köszöni szépen, de nem kér többet. De nem is ez a lényeg.

A lényeg, hogy az Ember a biológia rabja, senki se tud megszabadulni tőle. Aki egyszer megszületik, az meg is öregszik, majd meg is hal. Senki se akar megöregedni, mégis megöregszik mindenki. Aki ebbe nem akar belenyugodni, az legfeljebb nevetségessé teszi magát. Okosabbat nem tehetünk, mint mindig az életkorunknak megfelelően teszünk-veszünk. Aki nem így tesz, az csak azt érheti el, hogy közröhej tárgyává válik.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

43 gondolat erről: „(1959) Szerelem (átkozott szerelem)

  1. Kedves fórumozók! Napi rendszerességgel olvasom a fórumot, de hozzászólni nem szoktam. A mai témát olvasva, megragadta a figyelmem a következő kijelentés: „De a szerelem egy határozottan egzaltált állapot, amiből kigyógyulva normális észlény köszöni szépen, de nem kér többet”.
    Ezt már nem tudtam megállni szó nélkül!
    Ennek nagyon is ellentmondanék. Vagyis egyetértek azzal, miszerint a szerelem tényleg egy egzaltált állapot, viszont ez az amiért érdemes élni! A szerelem a lélek természetes állapota! Ez az az állapot, amikor az ember fia-lánya megtapasztalja az igazi boldogságot, mégpedig annak a legmagasabb szintjét!
    A szerelem ellentmondásos: bár általa kinyílik a világ, de ugyanakkor elragad, bezár egy másik tündérvilágba, ott pedig elbódít, elvarázsol. Annak ellenére, hogy jóformán elveszítjük józanságunkat és ítélőképességünket, amelyre a való világban nagyon is szükségünk van, mégis szerelmesen érezzük magunkat a legboldogabbnak, képesek vagyunk szárnyalni, nem ismerünk akadályokat, az életkedvünk az égig nő, a kreativitásunk még azon is túl, a lelkesedésünk, az energiánk a csillagokig ér. Új színeket ismerünk meg, hisz ekkortól ragyog-tündöklik a világ, eddig ismeretlen illatokat vélünk érzékelni, és meghalljuk a lelkünk és a szférák zenéjét.
    Érdekes a keletkezése: „A szerelem abban a pillanatban született meg, amikor az Egy kettévált, és rájött mindkettő, hogy a másik nélkül nem tud élni.” (Müller Péter). Eljövetele nincs nemhez, korhoz, valláshoz, bőrszínhez, időjáráshoz, napszakhoz, holdálláshoz, logikához, stb… kötve. Nem hasonlít jóformán semmi élő dologhoz, amely ugye, értelemszerűen miután megszületik, saját tempója szerinti növekedésnek indul. Egyszer csak se szó, se beszéd, minden előzetes figyelmeztetés, értesítés nélkül megérkezik, és rögtön elhatalmasodik. Leginkább egy vulkánhoz hasonlítanám.
    Ha nagyon is hívő lennék, akkor írhatnám azt is, hogy egy Isteni ajándék, hiszen az élővilágból talán mindössze mi, emberek kaptuk meg ezt az áldást, ajándékot!

  2. 1:
    Kedves Mackómuki!
    Ezek szerint abban egyetértünk, hogy a szerelem egy egzaltált állapot. Nos van aki ésszel ellen tud állni a hormonok esztelen özönének, van aki nem. De nem tudok csatlakozni egy olyan állapot magasztalásához, amely elég gyakran “késeléshez” szerelemféltési gyilkolásba torkol.

  3. Gratulálok Tibor bá, az ilyen írásokért érdemes olvasni téged!

  4. 1: Teljesen egyetértek. Ez a mai írás -khm, hogy is írjam finoman szólva – nagy butaság.

  5. 2. Tibor bá’

    Azért ne tagadjuk el, hogy a késelés nem állandó velejárója a szerelemnek.
    És hogy a késelés nem a szerelem miatt van, hanem a késelő labilis állapota miatt… Ugyanaz a fickó egy mobiltelefonért is késelne. Öltek már embert Nike cipőért is.

  6. 5:
    Ezek azok a hozzászólások, amik teljesen félreviszik a témát. Naponta hallom a TV hírekben, hogy megkéselte feleségét, élettársát. Még egyszer se hallottam, hogy megkéselte egy mobil telefon miatt. Ez rád jellemző Attila, hogy állandóan kekeckedsz, aztán meg vagy sértve ha szüneteltetlek.
    4:
    Az nekem kevés, hogy egy poszt “nagy butaság”, talán meg is indokolhatnád miért. Te talán örökké élsz? Nem fogsz megöregedni? Neked is van egy 25 évvel fiatalabb szeretőd? Vagy felnőtt gyereked mellé 43 évesen teherbe akarsz esni, mert annyira szereted azt a férfit? Netán permanens szerelemeben élsz?

  7. A szerelem egy bedrogozott állapot. A saját hormonjaink drogoznak be minket.

    Persze, hogy kellemes, főleg, ha viszonzott, ilyenkor az ember repdes a boldogságtól, mint egy madár.

    Értelmes ember szerintem nem zárkózik el a szerelemtől általában véve, de vigyáz arra, hogy kibe és mikor szeret bele, hogy a szerelem ne rombolja le az életét.

    Amiről itt Tibor bá ír az az életközepi válságra adott egyik napjainban jellemző válasz. Tényleg nevetséges tud lenni, amikor valaki középkorúan újra kamaszt játszik, de ez az emberi élet egyik beépített válságidőszaka, amikor az ember átgondolja, miről is szól az élete, és miről szeretné, hogy szóljon. Bizonyos értelemben ugyanúgy nem tehetnek róla, mint a kamaszfiúk, akiknek mindenre feláll. Amiről tehetnek, az az, hogy mit kezdenek ezzel a kikerülhetetlen nyugtalansággal.

  8. 6. Tibor bá’

    “Naponta hallom a TV hírekben, hogy megkéselte feleségét, élettársát.”

    Az a legtöbb esetben féltékenység (bosszú), ittasság, a pénzen való veszekedés eredménye és nem a szerelemé.

    Maga a szerelem szinte soha nem vezet tettlegességhez (már “definíció” alapján sem) hanem az az emberi gyengeség, ami aggresszióval válaszol a legtöbb kihívásra, legyen az érzelmi, anyagi, vagy csak egy beszólás a kocsmában.

  9. Amilyen magasba röpít a boldog szerelem, olyan érzelmi mélységekbe taszít a szerelmi csalódás. Akinek ilyenben van része, könnyen olyan állapotba kerül, hogy úgy érzi, a gyilkosság a megfelelő válasz arra, ami történt vele.

    Ezzel együtt a szerelem nem egy mindenestül rossz dolog.

  10. 6: a helyzet egész értékelése buta, véleményem szerint. Nem tudom, miért kell összekeverni a szerelmet a fiatalsággal, és pláne a gyerekvállalással, amikor az ember idős korban is lehet szerelmes. Nem azért, mert azt hiszi, hogy ezáltal 30 évvel fiatalabb lesz, vagy mert akar még 8 gyereket, hanem azért, mert esetleg idősebb korában (ismét) rátalál a lelki társára, akivel az együttlét boldogítja, és lelkileg (!) megfiatalítja. Ez 80 éves korban is megtörténhet; nemrég volt egy nagyon kedves cikk egy ilyen párról pl. a Nők Lapjában. Barátnőm nagynénje idősek otthonában élte le az élete végét, bizony ott is volt szerelem és féltékenység, ahogy az otthonon kívüli világban. A magány senkinek nem jó, amíg élünk, társra vágyunk, és ha nincs, keresni fogjuk, mindhalálig. Ez ennyire egyszerű. Az meg miért baj, hogy a szerelem “egzaltált állapot”? Ettől mámorító és ettől csodálatos – nyilván nem árt megnézni, kibe szeret bele az ember. Ha a megfelelőbe, akkor ez az élet egyik legfőbb boldogságforrása. Nem is értem ezt az egész minősítést és hozzáállást.

  11. 8:
    Látod, így csúszik el a téma? Most nekem erre válaszolni kell. A szerelem okozza, hogy nem akarja elveszíteni, és inkább megöli, mert akkor örökké az övé marad. Persze van más gyilkosság is. De a “szerelemféltés” (ami egy elfogadott terminológia) ezt jelenti. /font>

  12. 7. Hahaha “vigyáz arra, hogy kibe és mikor szeret bele,” Sose voltál szerelmes! A szerelem módosult tudatállapot és legfeljebb egy hegyek között élő remete védheti ki, de az sem biztos! 🙂
    Tibor bá ! Te meg szerintem kissé összemostad posztodban a szerelmet, mint állapotot, az öregedéstől való félelemmel. Két külön téma, a szexet,-amit összetévesztenek sokan a szerelemmel- lehet gyógyszerként használni az “öregedés betegsége” ellen. Legalábbis vannak, akik azt hiszik!:)

  13. 10:
    Ábel 8. alatt ezzel, nyit: “A szerelem egy bedrogozott állapot. A saját hormonjaink drogoznak be minket.” És ez olyan jó megfogalmazás, hogy ennél jobbat nem lehet kitalálni. Ebből következik, hogy amit idős korban érzel, az nem szerelem. Persze lehet vonzódás, kedvelés, szeretet, amit akarsz, de nem szerelem. Egész egyszerűen azért, mert már alig vagy egyáltalán nem termelődnek a nemi hormonok. Passz! Különben tipikus női hozzáállás idősebb korban, újra vágyik a szerelemre. Kívánom, hogy legyél az.

  14. 12: Miért, te mindenkibe belezúgsz csak azért, mert jól néz ki?? Mert én távolról sem. Ez ui. édeskevés.

  15. Voltam már párszor szerelmes. Köszönöm, nem kérek belőle többé! Nekem inkább okozott szenvedést, mint örömet. A jelenlegi páromat szeretem, tisztelem. Jól érzem magam vele s tudom, ő is velem. Minden szempontból kielégítő a kapcsolatunk. Nincs lila köd, ami totál hülyét csinál viselőjéből. Igaz, már negyvenesek vagyunk, így a tapasztalatokból tanulhattunk. Nem hinném, hogy a szerelem jelentené a boldogság legmagasabb szintjét. Sokkal inkább az önzetlen és őszinte szeretet az, ami közelebb vihet hozzá. A szeretet ereje.

  16. 13: Miért kell általánosítani???? A szerelem mindig mindenkinek mást jelent.

  17. 16:
    A fenéket. Megfontolt felnőtt embereknek (lásd például Nagycsurit) egyezik a véleménye. Szerelem után ácsingózó idősebb emberek (főleg nők) romantikusan keresik az örök ifjúság mítoszát. Ennyi és nem több.

  18. 12: A szerelmet nem könnyű szándékosan előidézni. De amikor az ember elkezd szerelembe esni, akkor általában van egy pont, amikor erre rájön, amikor még dönthet úgy, hogy nem megy ebbe bele, és visszafordulhat. Ekkor már nagyon fáj, de szabadok vagyunk erre.

    Mondok egy példát. A nagyapám Füreden volt gyógykezelésen. Jó volt egy társaság, és sok jó időt töltöttek egy fiatal nővel. Egyszercsak nagyapám rájött, hogy belezúgott. Végiggonolta, hogy van neki felesége, három gyereke (lehet, hogy akkor még kevesebb), ez a szerelem az egész családjának az életét felforgatná, tönkretenné. És akkor vacsoránál jó alaposan vérig sértette a nőt, hogy szóba se álljon vele többet. Nyilvánvalóan iszonyú nehéz lehetett, de megtette.

    Minél előbb kap észbe az ember, annál könnyebb.

  19. 17: Főleg a nők, hát persze. Hihi. :-DD Asszem fogalmatok sincs a női lélekről. Erről a megfontoltságról is megvan a véleményem. 🙂

  20. Camelia 16
    Kedves Camelia, ne tessék felháborodni, a szerelem mindenkinek mást jelent, megfigyeléseim szerint a nők számára többet (nem véletlen hogy a hölgyek szívesebben fogyasztják a szerelmes ponyva regényeket és a Meg Ryan filmecskés cukiságokat, míg a férfiak több pornót néznek mint a nők…), de tovább megyek ennél, a kulturális prekoncepciók döntően meghatározzák a szerelemről alkotott képünket. Itt nyugaton jelenleg is tartja magát a romanticizmus elképzelése a szerelemről, rengeteg “tanmese” áll a rendelkezésünkre gyermek korunktól fogva, ami azt hangsúlyozza az “igazi szentimentális szerelem” ez az “örvénylő szent téboly” mindenek felett áll, az élet értelme, a szenzualitás legmagasabb foka, stb… valóban így van e? Nem vagyok benne biztos… az ókori görögök négy különböző szóval fejezték ki a vonzódás, attrakciók ködös fogalmi körét (mi kettővel büszkélkedhetünk, szerelem és szeretet, míg az angol csupán eggyel – love). Amit szerelem alatt értünk manapság az az Éros szóhoz áll a legközelebb (- love, mostly of a sexual passion – eros was viewed as a dangerous, fiery, and irrational form of love that could take hold of you and possess you ) , bár ezt baljós előjelűnek tekintették, hiszen intenzitásától fogva nehezen kontrollálható. Ezek a szofisztikált görögök többre tartották az Agapé-t (feltétel nélküli szeretnek fordítható), a Phillia-t (hosszan tartó mély barátság, sorsközösség) vagy a Ludus-t (pajkos, szeretők incselkedései ). A 19. század romantikus hagyománya az érzelmeket és az ösztönt részesíti előnyben a józan ésszel szemben, igen, a szerelem részegség, de ki nem szeret néha alaposan berúgni… bár véleményem szerint alapozni nem nagyon lehet rá… ahhoz több kell, a szerelem 100 fokon éget, de az emberi szervezet normál működéséhez 36 és félre van szükség. Tehát, lángra lobbantani, meggyújtani a máglyát kiváló, de a későbbiekben bőven elég egy gyertya is ha életben akarunk maradni… persze a romantikus közös halál is opció. Melegen ajánlom Alain de Botton_ Romanticism- School of life című, angol nyelvű előadását, remek gondolat ébresztő. Tiszteletem

  21. 21:
    Idősödő férfiak imádják a fiatal pipiket, de ez szex, nem szertelem. Idősödő nők imádnak szert tenni fiatal legényekre. Ez csak főleg szex útján elért imitált szerelem, mert azt remélik, hogy ennek segítségével újra fiatalok lehetnek. — A “női lélek” nem egységes, van ilyen és van olyan. De tévedsz, ha azt hiszed, hogy kiismerhetetlen.

  22. A szexualitással kapcsolatos magatartásmintáinkat, tabukat parancsolatokat kisgyermekkori környezetünkben szívtuk magunkba.
    Néhányan képesek ezt meghaladni.
    A párkapcsolat mindig egy üzlet is és néha a szegény fiatal szépség és a gazdag öreg szörnyeteg kötnek üzletet.
    Nem tartom kizártnak, hogy szerelem legyen ott is ahol általában nem gondolnák az emberek.
    Minden további nélkül bele lehet esni valakibe, korra való tekintet nélkül. Harmincas koromban egy hatvanas nőbe voltam szerelmes engem is meglepett a dolog, de miután fiatal házas voltam egy másik nővel , nem lett belőle semmi, nem is lett volna, csak határozottan megéreztem az érzést, ennyi volt semmi több.
    Talán engedjük meg, hogy mindenki a saját ízlése és vérmérséklete szerint rendezze be (rontsa el) az életét!

  23. A szerelem, vele nem egybevágó nemi vágy, a libidó, arra a személyre irányul majd nagyobb valószínűséggel
    – ez egy ösztön, egy evolúciós örökség –
    amelyik alkalmasabbnak látszik az életképes utódok létrehozására és felnevelésére.
    Ezért találjuk csúnyábbnak az idősebbeket,ők gyermekvállalással, felneveléssel, kapcsolatos biológiai potenciáljuk,életerejük egy részét már elveszítették.
    Semmi rendkívüli nincsen tehát abban, ha az idősebb urak és hölgyek fiatalabb partnereket próbálnak megszerezni.
    Ez gyönyörködteti őket, ezt élvezik, ettől lesznek boldogabbak.
    A pénz pedig – tudott dolog – igen nagy kerítő.
    Ettől senki nem lesz fiatalabb, esetleg olyan élményei lesznek ,amit jellemzően inkább a fiatalabb korosztály szokott megélni a párkapcsolatai során.

  24. 25:
    Általánosságban a nők a 40. életévükben veszítik el nemzőképességüket. Egy 63 éves nő 35 éves barátja valóban életképes utódokat nemzene, de nem a 63 éves nőnek, és ezzel megdől az elméleted. 😀

  25. A nők ma már sokan még 45 éves korukban, sőt afölött is termékenyek, képesek gyermeket szülni.
    A szexuális vonzás evolúció által az “emberbe programozott” törvényszerűségei,függetlenek attól, tud e nemzeni a férfi avagy termékeny e a nő.
    Egyébként egyre kevesebben akarnak gyermeket.
    Az emberek nagyobb létbizonytalanságban élnek,jogosan aggódnak a jövő miatt , önzőbbek individualistábbak és sokkal több dolgot választhatnak gyermeknevelés helyett, mint azt régen tehették.
    De nem baj, mert a nigériai nők bőségesen pótolják az európai hiányt.

  26. ” Okosabbat nem tehetünk, mint mindig az életkorunknak megfelelően teszünk-veszünk”

    Azt pedig, hogy mi az “életkorunknak megfelelő” azt ki mondja meg, avagy hol lehet pontosan megtudni ?

    A régi sztereotípiák átalakulnak, mindenki kizárólag maga dönthet a saját életéről életmódjáról.
    Mindenki Etalon a saját életében ,de csak ott.
    Azután majd lesznek, akik ezt vagy azt a döntést helyeslik, értelmesnek “normálisnak” bátornak tartják, mások meg majd dühösen vagy nem dühösen, fanyalogva megkritizálják.
    A bulvár, a média meg majd buzgón leközli azt, ami a vevői számára valószínűsíthetően szenzáció.
    Belesimulni az átlagba, mindig biztonságosabb, megtörni a normákat mindig kockázatosabb.
    Vannak emberek akik a biztonságot a normakövetést mások a személyes szabadságukat tartják többre.

  27. 13.

    Nem tudom, de az a sejtésem, a testi szexualitás utolsó cseppig való kimerítő kiélvezése, lényegesen lecsökkenti a szerelembe esés valószínűségét.
    A hormonokról meg annyit, hogyha igazad lenne, akkor egy 10 – 12 éves fiú nem lehetne szerelmes. De köztudott, hogy lehet. Az is köztudott, hogy bár a fiú kisebb mint a férfi, a megélt szerelme, annak érzelmi ereje, élménye nem kisebb.
    Egyébként a szerelem az emberi élet különleges lehetőségéből semmit sem vesz el és semmit nem tesz hozzá, ha valaki a szervezetben az élmény alatt lejátszódó neurohormonális eseményekről gondolkodik.
    Az élmény az élmény, az emberi szervezet működése pedig kell hozzá, de annak tudatosítása semmin sem változtat.
    Attól, hogy hormonálisra degraráljuk a szerelmet, leszóljuk , attól még a szerelem az marad ami, az emberi élet nagy ajándéka, csodája, ami nagyobb, titokzatosabb,boldogítóbb és hatalmasabb lélekformáló erő, mint a testi szex. (szerintem)

  28. Magor Noel & Camélia!

    Kéz a kézben erőlködtök mert se a fogalmakkal, se a jelenséggel nem vagytok tisztában. Nem csoda, hogy a posztot nem értitek meg. Az idősek otthonában nem szerelem van, hanem versengés és haláltól való félelem. Az összetartozást és a rajongó szeretetet összekeveritek a szerelemmel. Amikor megszökik a “szerelmed”, akkor a kötődés (a megszokás) fáj, ami a sajgó honvágynak is a magja. A jelenség, amit leírtam, nem szerelem, hanem kapaszkodás a fiatalsághoz. Főleg celebek rettegnek a megöregedéstől, mert nekik a fiatalságuk hozta magával a celebek kiváltságát. A szexet idehozni csak annyiban tárgyszerű, ha megemlítjük, hogy a nők egy része a szexben látja a prezerválási lehetőséget, amíg dugják addig nyilvánvalóan kívánatos, kvázi fiatal.

  29. 31

    A 80 év fölötti dédanyám szerelmes volt az unokája férjébe.
    Akkor én is mindkettőjükkel egy lakásban laktam 1958- 60.
    A szerelem egy érzelem, ami jelentős részben öröm,rajongás amit a tárgya látványa stb. vált ki.

    ******************************************
    Minden ember a nyakában hord egy táblát:

    – JÓLESIK NEKEM, HA ÉREZTETED VELEM, HOGY FONTOS VAGYOK ÉS ÉRTÉKES –

    Ha valakit megdugnak, az értékesebb, mint akit nem dugnak meg , nem fiatalabb.

  30. 32:
    Minden “normális” férfiben benne van az ősvonzalom a fiatal, ropogós nő iránti preferencia (valószínűleg a sikeresebb anyaság lehetősége miatt). Ezt a nők nagyon jól tudják, ami fiatal korukban elképesztő önbizalmat kölcsönöz nekik. Ha tehát egy “öregedő” nőt egy fiatal pasi megdug, akkor azt az érzetet kelti, hogy ő még fiatal (hogy a pénzéért, vagy patronálásáért dugják meg, arra nem gondol 😀 ).

  31. 33

    Kedves Tibor bá’

    A leghevesebb viták mindig az árnyalatokon vannak “homuzion vagy homoiuzion”

    Te azt mondod az a lényeg, hogy fiatalnak érzi magát, szerintem meg az a lényeg nagyra ÉRTÉKELT szexpartnernek érzi magát.
    Az 54 éves nejemmel semmivel sem kisebb élmény együtt lennem – ha számít az alanyi nyilatkozat – mint amikor 22 éves volt én meg 33.
    Egyébként meg mindannyian – ki jól, ki rosszul – boldogságra törekedünk – erre vagyunk ítélve – ha pedig boldogok vagyunk akkor már tökmindegy, hogy ebben mi vállalja az oroszlánrészt.

  32. Ha valaki szeretkezik egy számára nyilván kívánatos partnerrel, akkor – bár vannak kivételek – az egyszerűség kedvéért érdemes mégis abból kiindulni, hogy elsősorban azért teszi ezt, mert élvezi.
    Ha ettől ő ráadásul még fiatalabbnak érzi is magát, legyen meg ez az öröme !
    Vajon miért lenne ez baj ?
    Kit zavar ez ?
    A bulvárt pedig nem olvasom, mert hogy idézzek :
    ” Egy bizonyos szint fölött, az ember nem megy egy bizonyos szint alá “

  33. 35:
    Ez nem “baj”, ez egy jelenség, amit érdemes észrevenni.

  34. Kedves Tibor bá’

    ” A megvénült celebnők ifjú szeretőkkel vígasztalódnak”
    Te azt állítod azért ,mert így újra fiatalnak érzik magukat.
    Én azt állítom azért, mert éppen ez az, amit nagyon élveznek.
    Az hogy közben ettől fiatalabbnak is érzik magukat, az csak egy plusz bónusz.

  35. 37:
    Nőismeretből nem fogok tőled venni leckéket. Egy nőnek messze a legnagyobb bánata és ami ellen a legjobban küzd, az öregedés.

  36. 38.

    Te bizony egyetlenegy tantárgyból sem fogsz leckéket venni senkitől.
    Hiszen te már mindent jobban tudsz mindenkinél.
    De én igazán szívesen tanulok, néha tőled is.
    Például ez is egy igen fontos axióma és köszönöm.

  37. 39:
    Az első két sorodnak semmi értelme, csak arra jó, hogy megpróbálj sértegetni, de az nálam nem megy. A megsértődés nem racionális cselekedet, ezért mellőzöm, de a szándékot nem díjazom és ha nagyon ártalmas, akkor büntetem.

  38. Kedves Tibor bá’

    Igazán szívesen tanulok, néha tőled is.
    Például ez is egy igen fontos axióma és köszönöm.

    Kérem a 39. törlését.
    Köszönöm.

  39. 41:
    Amit ide beírsz, az már nem a tiéd, én rendelkezem vele. Marad. Ne hamarkodj el semmit, gondolkozz, aztán cselekedj!

  40. Gondolkodtam ezen a dolgon.
    Azt hiszem mégis nekem van igazam.
    Egy nő retteghet az öregségtől ,többé kevésbé mindenki retteg, akár férfi akár nő, az öregség nem egy majális, a jelenlevők tudnának erről szarkasztikusan mesélni.
    Egy boldog harmonikus párkapcsolat, megértéssel, szerelemmel, szexszel nyilvánvalóan értékesebb, mint az a tudat :
    “Ha még szeret engem és párban él velem egy harmincéves férfi, akkor nyilván még fiatal vagyok, íme a bizonyíték”
    Nem az itt a főcsapásirány , hogy ettől fiatalnak hazudhatja magát, ekkorát kevesen hazudnak maguknak.
    Pontosan tudja hány éves és hogy profi rafinált sminkben és kiöltözve talán hatot nyolcat letagadhat.
    Az a lényeg az ,hogy azt kapja, azt élvezheti, amit egy harmincéves nő.
    Senki sem helyezi a látszatot a valóság elé, talán csak néhány ritka és nagyon beteges sznob.
    Ismertem egy férfit aki 41 éves korában két 23 éves csajt tartott szart rá, hogy ettől ő fiatalabb e vagy sem.
    Élvezte a két fiatal buxát ennyi!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .