(1953) Mindenható gyámhatóság

Tibor bá’ online

 

~k001Három évig harcoltam a gyámhatósággal, hogy 12 évig nálam lakó fiúunokámat időnként láthassam, és bár a törvény szerint ehhez jogom lett volna, a kellően lefizetett gyámhatóság és a vele összejátszó szakértő pszichológusok ezt sikeresen megakadályozták. Én ragyogóan megvagyok unoka nélkül, de az unoka egészségesebben nő fel nagyszülőkkel tartott kontaktus mellett. És ez a lényeg. Mi a gyerek érdeke?

A napokban számoltak be a hírekben arról, hogy az apa megölte feleségét, ezért börtönbe zárták. A hátrahagyott két kiskorú gyermeket az anyai nagymama nevelte „ideiglenesen”. Amikor már a gyerekek alaposan megszokták a nagymamát, elfogadták a halott édesanyjuk helyett, akkor a gyámhatóság a sírva bömbölő gyerekeket erőszakkal elvette a nagymamától és odaítélte a gyilkos apa nővérének, valami nevetséges indokkal.

És ezek szociológiát végzett szakemberek. Az apró gyerekeknek éppen elég trauma, hogy elvesztették az édesanyjukat. Ráadásul nem természetes úton, hanem gyilkolással. Már ezt se lehet kiheverni egy teljes életen át, de…. Ez nem elég, az édes anya helyébe lépő anyai nagyanyától is megfosztják őket. Nem akárhogy, hanem erőszakkal, a gyerekek hisztériás üvöltése mellett. Miért is? Mert most másodszor veszítik el legfőbb támaszukat, amit úgy neveznek, hogy ANYA.

Az emberi élni akarás, óriási. A gyerekek belső késztetéstől hajtva alkalmazkodni akarnak a következő nevelő anyához, de az nem más, mint a gyilkoló apa nővére. Lehetetlen a nővért nem asszociálni a gyilkossal. A biztonságot nyújtani hivatott nevelő anya, maga a gyilkos. Hogy nyújthat biztonságot egy gyilkos?

Telnek az évek. Remélhetően, konfliktus mentesen alakul a felcseperedés. De ahányszor ránéznek a nevelő anyára, a gyilkos apa jut az eszükbe. Így működik az asszociáció. – Felmerül a kérdés, ezek ott a gyámhatóságnál NORMÁLISAK? Dehogy normálisak, a pénz hajszolása elvette az eszüket, eltompította a lelkiismeretüket. Már rég nem tudják, mi az a becsület.

Az esetnek van még egy aspektusa. A gyilkos nővérének, aspirálnia kellett a nevelőanyaságra? Miért? Mit gondolt, hogy öccse szabadulása után átnyújtja neki a gyerekeket? A gyerekeket megmentik, vagy inkább elkoboztatja a „család” számára? Miért van az, hogy mindenki a gyerekek érdekét tekinti a legfontosabbnak, miközben a gyámhatóság úgy bánik a gyerekekkel, mit egy kiló sertéshússal, adják-veszik őket, rakosgatják ide-oda, mindezt törvényekre hivatkozva, a saját anyagi érdeküknek megfelelően.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

15 gondolat erről: „(1953) Mindenható gyámhatóság

  1. Egészen megdöbbentő, hogy ilyen szituációkban, amikor is emberi sorsok felett itélkeznek és csak az számít itt is, hogy ki milyen vastag borítékot csúsztatott a megfelelő helyre. Az én környezetemben is volt ilyen, csak ott az anya csinálta ki így az apát vagyis addig adogatta a borítékokat, amíg olyan szakvéleményt nem írtak az apáról, hogy az gyakorlatilag nem is látogathatja a saját gyerekét. Hasonló a helyzet egyébként az örökbefogadás területén is. Ha nincs pénzed akkor neked az eltitkolt betegségekkel (testi, lelki) teli 3-8 éves cigány gyerek juthat, ha azonban fizetsz folyamatosan akkor természetesen lesz fehér, makkegészséges csecsemő. Sajnos ez is közeli tapasztalat.

  2. Szívemből szól ez a poszt.
    A különböző okokból konfliktus helyzetbe került gyermekek a gyámhivatal martalékai lesznek.
    Állami nevelőintézetből örökbe fogadni iszonyú nehéz, mert az intézet vezetői mindenképpen akadályozzák. Jól működő nevelő szülői hálózat és örökbefogadás rendszer mellett egyáltalán nem lennének „intézetis” gyermekek. Mi lenne az intézetek menedzsmentjével? Ez fontosabb mint a gyermek!
    Ha a vérszerinti szülő nem mond le, akkor felnőttkoráig intézetben raboskodhat a gyermek.
    Lakásproblémája van a szülőnek? Gyámhivatala automatikusan intézetbe utalja a gyermeket, pedig ezrével vannak üres lakások, százezrével munkanélküliek, akik közmunkában rendbe tehetnék a leromosodott lakást, a jövendőbeli szociális bérlőkkel együtt dolgozva.
    Személyes keserű tapasztalatom, hogy a gyámhivatal, mint valami középkori főúri hivatal működik, nem tartanak be határidőket, beadványokra nem válaszolnak, komoly érveket figyelmen kívül hagynak. A gyermek érdeke a leges legutolsó szempont a hivatali gépezetben.
    Pillanatok alatt elveszik a gyermeket a családból, mondva csinált, vagy hamis okokkal, egy „szakember” jelzésére, de a visszaadás már akár évekbe telő folyamat.
    Szomorú, de a híradásokból tudhatjuk, Norvégiában még eszelősebbek a gyámhivatalok.

  3. Egy másik ügy a Gyámhivatal áldásos tevékenységéről:

    Egyik unokatestvérem kizárólagos godnokság alatt állt és a nagynéninél lakott, aki gondoskodott róla. Vidékről feljött rokonunk a Gyámhivatallal összejátszva pillanatok alatt „megszabadította” az unokatestvéremet az addig üresen álló lakásától. Eltartási szerződést kötve a nevére került a kétszobás lakás úgy, hogy senki nem tudott az ügyletről. Mire kiderült a turpisság és hosszas körök után végül az ügyészségen feljelentést tettünk, elévülés miatt elutasították a nyomozást. Majd nagynéném halála után a Gyámhivatal által kijelölt hivatásos gondnok 1,5 millió forinttal lelépett. Mint kizárólagos gondnok csak ő fért hozzá unokatestvérem örökölt pénzéhez. Természetesen rengeteg beadvány született, de a gyámhivatal mindent elkaszált. Aztán a rádióban hallottam egy riportot, hogy a kizárólagos gondnokság alatt álló ember teljesen ki van szolgáltatva a gondnoka jó- illetve rosszindulatának.

  4. Az Antalffy családban egy jó adag könyörtelen, kreatív gátlástalanság
    (elmés gonoszság ?) mindig mindenkinek kéznél van, aki saját érdekeit menedzseli éppen.
    Ilyen a család levegője.

    Sorry ..elnézést kérek …bocsánat…

  5. Hát ez tipikusan az a helyzet, amikor a személyes érintettség elvakulttá teszi a poszt íróját, a blog olvasói meg beszopják a cocát és bólogatnak (Kivéve Yalom, aki folyamatosan olyanokat ír, mint egy idióta troll. Ez lenne az értelmes emberek vitafóruma?).

    Tibor bá’ nem akarlak megbántani, de nem igaz az állításod, miszerint „a gyámhatóság a sírva bömbölő gyerekeket erőszakkal elvette a nagymamától és odaítélte a gyilkos apa nővérének, valami nevetséges indokkal”, ugyanis jogerős bírósági ítélet volt az ügyben, amit végre kellett hajtani. A gyámhatóság nem hoz ítéleteket és nem ítél oda senkit senkinek, mert az bírósági jogkör. A bíróság ítéletében előírta a gyám kirendelését, ezt kellett végrehajtani. A bíróság, amint azt már te is tapasztalhattad bárhogyan ítélhet, mert senki, és semmi nem korlátozhatja szabad mérlegelési jogkörében és függetlenségében, természetesen nincs semmilyen következménye a rossz ítéleteknek sem.

    Amúgy, ami a családot illeti c típusról van szó, ahol a kedves nagymama – akit úgy megszoktak a gyerekek – maga is személyesen érintett gyilkossági ügyben (bűnsegéd volt), per van a nagyi ellen folyamatban.

    A gyámhivatalokban jellemzően nem szociológiát végzettek dolgoznak, hanem államigazgatási főiskolát és jogot végzettek, akik értenek a szakmájukhoz, kegyetlenül túl vannak terhelve és akiknek nem vette el az eszét pénz hajszolása, hiszen ha akarnák sem tudnának pénzt hajszolni, mert ezekhez a hivatalokhoz jellemzően a legnyomorultabb réteg jár, mint a posztban szereplő kedves kis roma család is, akiknek általában azért kell a gyerek, mert pénzt hoz a házhoz, a bűnözés mellett a gyerekekből élnek, ezért harcolnak értük.

    Ez a konkrét ügy azért kapott akkora nyílvánosságot, mert a kedves nagyi a retek klubbhoz fordult segítségért, mondanom sem kell boldogan lecsaptak a témára, mint éhtyúk a takonyra…

    Az más kérdés, hogy veled Budapest egyik elit kerületében hogyan babrált ki a gyámhatósági ügyintéző, meg a szakértő, készséggel elhiszem, hogy pénzt akartak, azt is gondolom, ha akkor tovább vitted volna az ügyet bíróságra, (ahol bármi megtörténhet és rögtön az ellentéte is) talán sikerült volna az unokádat magadhoz venni, számára egy jobb élet reményében.

  6. 5:
    Yalom, ki vagy tiltva. Először is azért, mert szín tiszta személyeskedés egyértelmű megszegése az íratlan szabályoknak. Másodsorban pedig azért, mert ilyen fokú pimaszságot egyszerűen nem engedhetek meg jelentős presztízsvesztesség nélkül. Ez mindenki felé azt implikálná, hogy Tibor bának nyugodtan a fejére lehet szarni. Proli kölykök között a „szidtad az anyámat” kázus belli a verekedésre. Amit te írtál az röhögve felér ennyivel.

    6:
    Nekem nem voltak belső információim, a híradásból ez jött le. Különben a gyámhatóságok az én tapasztalataim szerint messze nem olyan ártatlanok, mint ahogy te beállítod.
    .
    7:
    IGEN

  7. A bíróság kikéri hatóságok véleményét a döntés meghozatalához.
    Azt hittem, gyermek elhelyezési kérdésben a gyámhatóságot is véleményezteti a bíróság.

  8. 9:
    Gyámhatósági döntést nem is lehet megtámadni bíróságon.

  9. Érdekes engem már 6 éves koromban a válásnál megkérdeztek hogy kinél szeretnék lenni..1952! Aztán 57 márciusától állami gondozottként szintén megkérdeztek mikor apám meghalt és kiakartak venni rokonok hogy szeretnék e. És én maradtam a saját elhatározásomból egyik ifjusági városunkban holott 57-8 ban 2x is megszöktem haza.

    Mi történt azóta hogy az érintett gyereket nem kérdezik meg még akkor is ha teljesen nem láthatja át a történéseket? DE! átlátja! már 14 évesen sőt fiatalabban is!

    Tény a nevelőszülői hálózatban müködő anyák elég jó fizetést kapnak a gyerekek gondozásáért és külön jár ruhapénz ellátmány, talán ma is igy van+nyugdijba számit+eü ellátással eggyütt.

    Ha a édes szülőknek is megadnák ugyan ezt a csp pótlást amig rászorulnak akkor talán kevesebb gyerek kerülne idegenek gondozásába vagy intézetekbe ahol mondjuk annó még pedagógusok és jó pedagogusok voltak többségében. Mára a legtöbb szép gyermekotthon öregek otthona vagy a Szegedit lebontották fitnesparknak. Pedig az ott lévő tavat a holt Maros ágból mi épitettük gyerekek.

  10. 11:
    A kiskorú gyerekeket ma is megkérdezik, de a választ nem kötelező betartani. Úgy tudom 14. év után dönthet a gyerek, amit akkor már be kell tartani. De ez ragyogóan kijátszható. Felnőtt embereket is viszonylag könnyű befolyásolni, hát még 14 éves gyerekeket. „Ugye tudod Petike, hogy az apádnál okos telefon, motorkerékpár, plazma TV, és heti 1000 forint zsebpénz vár rád. Az anyád meg be akar fogni munkára.”

  11. 7: Igen, csak nem úgy ahogy azt gondolod, pedig de jó volna a sok pénz amit az ordasok talicskáznának. Annyi az érintettségem, hogy olvasok is nem csak az RTL-ről szerzem be az infókat, amit azután úgy osztanék meg veletek, mintha nálam lenne a bölcsek köve.

    10: Bizony, hogy meg lehet támadni gyámhatósági döntést is bíróságon, de előbb meg kell fellebbezni az elsőfokú döntést és ha azután sem tetszik a dolog, akkor Közigazgatási és Munkaügyi bírósághoz lehet fordulni, majd tovább a Kúriához, azon túl pedig nemzetközi bírósághoz akár…

    Tizenhét évig harcoltam a hatóságokkal az igazamért, ennyit csak tudok.

  12. 13 Pistusz

    Ez a szomorú, és tarthatatlan, 17 évig harcoltál az igazadért a hatóságokkal. Ilyen hosszú idő alatt egy csecsemő is felnő, másféle ügyek okafogyottá válhatnak, vagy már nem érhető el az eredeti cél.
    A bírósági, gyámhatósági ügyekben sokkal rövidebb határidőkre, szigorúbban megkövetelt eljárásrendre lenne szükség

  13. 12:

    Egy kor alatt nem kérdezik meg, mert még korlátozottan sem cselekvőképes.
    A 14 év alatti kérése figyelembe veendő, de akkor sem kötelező figyelembe venni.

    10:

    Ilyen meg a világon nincs, _minden_ közigazgatási határozat fellebbezhető és utána bírósággal felülvizsgáltatható.
    Az elsőfokú bírósági végzés fellebbezhető, aztán felülvizsgáltatható.
    Erre még jöhet az alkotmánybírósági panasz.
    Ezt követően meg az országon kívüli jogorvoslatok.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük