(1947) Angol tanulás

Tibor bá’ online

 

~k001Jó esély van rá, hogy te, aki ezt olvasod, néhányszor neki futottál az angol nyelvnek, és egyáltalán nem vagy megelégedve az eredménnyel. Ennek oka az, hogy a magyar nyelv meglehetősen elüt az európai nyelvektől, aminek kellemetlen következményei vannak. A magyar nyelv „erőssége” a ragokban rejlik. A ragok alkalmazása pontos szabályok mentén történik, amiket kisgyerekkorban megtanulunk. Ezeket elsajátítani felnőttként lehetetlen. A ragok segítségével bárki készíthet teljesen egyéni mondatot, amit mindenki más probléma nélkül megért. Ezzel szemben az angol sokkal, de sokkal merevebb. Ez legszembetűnőbben a szórendből látszik. Mi a szórendet a kifejezés finomságához alkalmazzuk, de a lényegen a felforgatott szórend nem változtat. Ez angolban lehetetlen. Mégis mi baj van az angoloddal?

Megtanultál 2000 szót (ez az értelmes kommunikációhoz tökéletesen elég) megtanultad a nyelvtant. Elképzeléseid szerint ezekkel boldogulni kellene. Nem oda Buda! Az angolban nem szavakat kell megtanulni, hanem mondatokat. Az nem megy, ami a magyarban természetes, hogy te csinálod a mondatokat, elég, ha tudod a szavakat. Az angol frázisokban és idiómákban beszél. Ezt a magyar utálja. Mi egyéniségnek érezzük magunkat, és így is beszélünk, és ezt akarjuk átültetni angolba. Nem megy.

Ha megkínálnak valamivel (tea, kávé, sütemény, ital, bármi) azt vagy elfogadod, vagy nem. Magyarul bármit mondhatsz a kínáló érteni fogja. Angolban csak két dolgot mondhatsz: „yes please” vagy „no thank you”. Bármi mást mondasz, nem fogják érteni.

Tegnap olvastam: Erdogan is running with scissors. Erdogan egy ollóval szaladgálna? Szó sincs róla. Azt jelenti, hogy Erdogan mindent leszar, azt csinál, amit akar. Five terrorists are at large. Hát ez mi a fenét jelent? Az öt terrorista large-nál van? Mi az a large? Ez csak annyit jelent, hogy 5 terroristát még nem fogták el.

Csemegének vegyünk néhány idiómát a látni igével! You should go to see a doctor about your cough. – Who is going to see you home after the dance? – Write to him and see what he thinks. – Will you come to the cinema tonight? Well, I’ll see about it. – Will you come to the station to see me off? Mikre használták? A felkeresésre, haza kisérésre, kitalálásra, megfontolásra, elbúcsúzásra. Eléggé változatos jelentések.

Probléma adódik a prepozíciókkal is. Nem lehet kitalálni. Tudni kell őket. Nézzük az általatok annyira kedvelt ’OFF”-ot! „He jumped off the train.” Ez természetesen könnyű, de „keep off the grass.” már egy kicsit nehezebb. Csakúgy, mint a „Don’t take your coat off.” Azonban a „The plane is about to take off.” vagy „he is very well off”, „I can’t answer your question off hand”, „They visit me off and on.” Már jóval rázosabbak.

Sorban magyarul:

Kiugrott a vonatból.

Ne lépj a fűre.

Ne vedd le a kabátod.

A gép mindjárt felszáll.

Jómódú.

Nem tudok kapásból válaszolni.

Hol meglátogatnak, hol nem.

Szóval, ha javítani akarsz az angolodon, akkor a 2000 szó mellé tanulj meg néhány száz kész mondatot. Ezeket a típus mondatokat aztán könnyedén variálhatod az alkalomnak megfelelően. Például “take off your panties.” 😀

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

23 gondolat erről: „(1947) Angol tanulás

  1. Én 25 éve beszélek angolul, de pl az utolsó off-okat nem vágtam. De “ollóval rohangálok”, nem is akarom jobban megtanulni.
    Számomra sokkal nagyobb értelme van, hogy azzal az erőfeszítéssel, amivel ezeket a finomságokat megtanultam volna, használható orosz és német tudásra tettem szert.
    Törökországban pl a telep vezető bolgár volt,aki angolul semmit, viszont oroszul tűrhetően beszélt. Vagy itt ahol most vagyok, a projekt vezető hölgy csak lengyelül és németül beszél.
    Jó, persze speciális a munkám, de én pl a tökéletes angol tudást semmire sem tudnám használni.

  2. Én is rágódtam már azon, hogy mennyire különbözik az angol és a magyar nyelv kifejezési eszközrendszere.
    Mivel az én nyelvtudásom csupán tanulásból származik, elég nehéz megítélni az idegen nyelv rugalmasságát, kifejezőkészségét, mert én valószínűleg tudásommal csak a felszínt karcolgatom, az angol mondatok vázát nagyjából értem, de valószínűleg elsikkadnak a fogalmazás finomságai, amitől egy nyelv szép lehet.
    Annyit én is éreztem, hogy az angol sokkal sablonosabb, darabosabb mozaikelemekből áll, de az a gyanúm, hogy ezt valahogy a kifejezések sokféleségével ellensúlyozzák.
    Nekem is gyakori élményem, hogy a szövegből minden szót értek, mégsem bontakozik ki, hogy tulajdonképpen mit fejez ki.
    Ugyanakkor nem hiszem, hogy az angol nem teremtette meg az eszközrendszerét a művészi, esztétikus, érzelmes, a sejtelmes dolgok kifejezésének, hiszen náluk is születtek csodálatos irodalmi művek, költemények, amelyekben az alkotók igen bonyolult dolgokat is ki tudtak fejezni a nyelv eszközeivel.
    Számomra nehezen felfogható, hogy az igen árnyalt magyar kifejezések, művészi alkotások visszaadhatók-e angol nyelven, ösztönösen lehetetlennek tűnik.
    A két nyelv kifejezőkészségének összehasonlítására talán az tudna igazán hiteles leírást adni, aki vegyes családban nőtt fel, és mindkét nyelvet anyanyelvi szinten ismeri.
    Kíváncsi lennék egy ilyen személy értékelésére…

  3. 1. Gyágya Szláva

    Én pontosan így voltam azzal a különbséggel, hogy a cégem még ősmaradvány volt az új multi világban, a kollektív szerződés szerint nyelvpótlékot lehetett kapni a nyelvvizsgára a vizsga szintjétől függően, feltéve, hogy azt a munkádhoz használod, és ezt elég lazán vették.
    Németből pl. évente ha egy-két levelet kellett lefordítanom az igazgató üzleti levelezéséből. Viszont megérte a felsőfokot is megszerezni, mert erre több volt a pótlék. 🙂
    Ma egy multinál kiröhögnének, ha a nyelvtudásért pénzt akarnék tőlük…
    Az orosznak viszont csak most ugrottam neki, hogy nyugdíjas lettem, ez már csak hobbi. Mondjuk már korábban is szemezgettem vele, mert mindig bosszantott, hogy fiatal koromban beleöltek 10 évet a tanításába, többet, mint amíg bármely más nyelvet tanultam, mégsem jött ki belőle semmi.
    Most objektívebben látom, nem egészen véletlen, messze nehezebb a nyelvtana, mint a többinek.
    De most már ráérek. 🙂
    A lengyel hölgyön meg csodálkozok, velem a lengyelek nem voltak hajlandóak sem oroszul, sem németül beszélni, csak angolul, merthogy utálják mindkét nációt.
    Kivéve a sziléziaiakat, mert ott sok volt a németajkú.

  4. 1:
    Tökéletes angol tudás? Azt hiszem az nincs is. De az utolsó off-ok nem ismerése már akadályozza az egyszerű kommunikációt is. A running with scissors-el az a baj, hogy még szótárban sincs meg a jelentése. Ráadásul képtelenség kitalálni.

  5. 4: attól függ, kivel akarok kommunikálni.
    Egy törökkel vagy egy némettel való kommunikációt éppen hogy nem zavarja, mert ezeket a finomságokat ők se tudják.
    Valójában mi nem is angolul beszélünk, hanem egy, az angolból kialakult, majdhogynem pidgin nyelven.
    Az angolokkal való kommunikációt sokkal jobban zavarja az angol és ez a nemzetközi “pidgin” angol közti kiejtés-eltérés.
    Pl van egy fióktelepünk Peterborough-ban. Németek, olaszok, törökök és mi magyarok is egyöntetűen “pítörboró”-nak ejtjük. Oszt’ kimentem Angolországba és mondom a vasútállomáson, hogy kérek egy jegyet “tu pítörboró”. Néz rám a birka, nem érti. Megismétlem. “tu pí-tőr-bó-ró”.
    Még kevésbé érti. “udvariasan” visszakérdez: “vö?” (where) Aztán nagy nehezen leesik neki, mondja, “ááá, tu pitöbó?” Akkor oda, b+

  6. 7.
    Még ennek a blognak a kommentár mezője is rendszeresen aláhúzza pirossal az összetett szavak jó részét, ha egybeírom.
    Jé, kész csoda, ezt az “egybeírom” szót véletlenül békén hagyta. 🙂

  7. Teljesen egyetértek azzal, hogy az angoltanulás kulcsa a sztereotíp mondatok betanulása. A nyelvtant meg jó sokáig hagyni kellene a p.csába az iskolásoknál.
    Talán én még kiemelném a hangsúlyozás szerepét (angol anyanyelvű közegben, nemzetköziben kevésbé érdekes).

    8: Le merem fogadni, hogy sokkal jobban beszélsz angolul, mint én, de a Peterborough-t én eleve pítöboó-nak mondtam volna, “r” nélkül, a szó végét meg ‘lenyelve’. 😉

    Különben én Ithaca-val (USA) voltam így a reptéren. Ki a fene gondolta volna, hogy az ‘itaka’? 🙂

  8. 9:
    Az angol beszédben nagyon fontos az intonáció (magyarul “éneklelés”). Megfelelő intonáció nélkül a legegyszerűbb mondatot se értik meg.

  9. A legjobb, legegyszerűbb, legolcsóbb, legkényelmesebb nyelvtanulás angolul filmet nézni, könyvet olvasni. Az ember észrevétlenül megtanulja ezeket a sablonokat. Persze eleinte nagyon kell kapaszkodni, ilyenkor jól jönnek az egyszerűsített olvasmányok és az egyszerű nyelvezetű műsorok.

  10. 13. Én is sok módszerrel próbálkoztam a nyelvtanulás során, mindig volt egy legújabb módszer amire esküdtem, aztán ezt leváltotta egy még jobb. 🙂
    Nálam eddig az utolsó fázis a netről letöltött írott szöveg és a hozzá tartozó audió felvétel párhuzamos olvasása-hallgatása.
    Ennél jobbat még nem találtam, itt tökéletesen egybevethető az írott szöveg és a hallott beszéd közti különbség. Nagyot tud javítani a hallás utáni megértési készségen.
    Ilyen honlap az ausztrál Science Show, ahol egy Robyn Williams nevű fazon adja elő a témákat sajátos humorral, ahol egyszerre megnyitható a hanganyag (podcast), és annak leirata (transcript) is. Ráadásul igen szerteágazó témák szerepelnek, mindenki választhat az ízlése szerint.
    http://www.abc.net.au/radionational/programs/scienceshow/
    Rá kell kattintani “LISTEN NOW” és a “TRANSCRIPT” fülekre.
    De máshol megvan így néhány híres politikai beszéd is, Mint az “I have a dream” is Martin Luther Kingtől.
    Ajánlom mindenkinek aki tanul angolul, habár más nyelveknél is kiválóan használható.

  11. 14:
    Nagy merészség ilyen bődületes, nagyképű hülyeséget belinkelni ilyen mondatokkal: “Mert marhára leszarja ám mindenki az igeidőket, rendhagyó igéket, szórendet, mindent.” Persze, hogy leszarják, mert automatikusan jól alkalmazzák őket. A posztban szándékosan nem tértem ki a nyelvtanra, mert valóban a megérthetőséghez nem tartozik hozzá. De azért annyit tudni kell, hogy az írott szöveget megértsd. Nem baj, ha nem alkalmazod a különböző időket, de meg kell érteni azt, aki viszont alkalmazza őket. A rendhagyó igék múlt ideje nem egy hatalmas durranás, de sajnos tudni kell őket, mert például az életben nem fogsz rájönni mit jelent “gone” vagy a “slept”. /font>

  12. Üdv Tibor bá!

    Nem olyan rég találtam rá Karádyról írt cikkére,és nagyon tetszett.Lenne kedve egy Grace Kellyről szóló cikket írni?Természetesen ha van kedve és ideje hozzá.

    Üdvözlettel:Henrik

  13. Kedves Henrik!
    Ez itt nem kívánságműsor, de ez a kisebbik akadály. Csak olyasmiről írok, amiről van tudomásom. Grace Kellyről különben egészen biztos nagyon sok adat fellelhető a Googly-ban.

  14. running with scissors – ezt már biztos hallottátok: “ne szaladgálj ollóval a kezedben” – Innen jön az átvitt értelme: valami meggondolatlanul veszélyes dolgot művelni.

  15. Van egy amerikai film is “Running with Scissors” címen, magyarul azt a címet kapta: Kés, villa, olló”.
    Elég szabad fordítás, egyértelmű az utalás a magyar mondásra: Kés, villa olló, gyerek kezébe nem való”.

  16. Nekem alapból ez ugrott be:
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Postal_2

    Fejlesztője a Running With Scissors. Erőszakossága miatt sokszor támadták, és több országban be is tiltották. A tiltás egyáltalán nem alaptalan: sokan minden idők egyik legbrutálisabb és legelmebetegebb játékának mondják, annak ellenére, hogy nem a legújabb játékok között foglal helyet.

    Egyik kedvenc játék volt… és nem lettem tömeggyilkos (legalábbis még senki sem panaszkodott).

  17. Az azért túlzás, hogy nem fogják érteni. Kábé ilyesminek élhetik meg:
    “Amikor elmentünk a posta építményébe, sok ember sora akadályozott minket. A sorszám nyomtatóját blokkolta a létszámuk hatalmassága, mert az utcán volt található a vége. Ezért kötelező volt az elviselése sok idő eltelésének, pedig a sietség kínzott minket.” 🙂

  18. “Ha megkínálnak valamivel (tea, kávé, sütemény, ital, bármi) azt vagy elfogadod, vagy nem. Magyarul bármit mondhatsz a kínáló érteni fogja. Angolban csak két dolgot mondhatsz: „yes please” vagy „no thank you”. Bármi mást mondasz, nem fogják érteni.”

    Ez így erős túlzás. Mondanak és megértenek persze sok mást is:
    OK, sure, why not, okey-dokey, yup, yuppers, yep, stb

    nope, nay, nah, no way, negative, not in a million years, stb.

    Az igazság az, hogy a mai modern beszélt angol már nem nagyon használja a “yes, please és “no, thank you” kifejezéseket.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük