Mi hír Fukushimáról?

VIP.124.

 

Nem sok, mindössze annyi, hogy 600 tonna (!) megolvadt, radioaktív fűtőelemet még nem sikerült megtalálni. Mondom 600 tonnányit, állítja a romok eltávolításával megbízott vezető.

~k198

Egy TEPCO alkalmazott védőruhában és védőmaszkban látható az első számú reaktor épület előtt 2016 februárjában.

A fukushimai romhalmazt eltakarító egységnek fogalma sincs, hol van a mintegy 600 tonnányi radioaktív üzemanyag a szétrobbant reaktorokban, mondotta a leszereléssel megbízott vezető az ABC Tv társaságnak.

A leszerelést vezető, Naohiro Masuda reményei szerint 2021-re sikerül megtalálni azt a bizonyos 600 tonnányi anyagot és elkezdhetik az eltávolítását, [tehát még 6 évig fogják keresgélni] itt található az angol cikk. De – tette hozzá – az alkalmazandó technológiát még ki kell találni.

_________________________________________________________

A teljes fordítást elküldöm a VIP előfizetőknek. Kapcsolat felvétel: evatibor#t-online.hu

________________________________________________________________
________________________________________________________________
________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

25 gondolat erről: „Mi hír Fukushimáról?

  1. Nagyon komoly. Vajon mi kellene ahhoz, hogy Aszódi Attila és társai revideálják a nézeteiket? A saját kezelésükben lévő reaktor olvadjon le?

  2. Hát igen, ez nagyon szomorú történet. Valahol nem is értem az egészet, hiszen Japán alatt törésvonalak garmadája húzódik, a világon szeizmikusan az egyik legaktívabb terület, ha valahol, hát ott kódolva volt egy ilyen katasztrófa. Az ok., hogy egy szigetország nagy energiaigénnyel, és az atomenergia szükségszerű, de 55 reaktor egy picit túl nagy kockázatvállalásnak tűnik ilyen kis területre zsúfolva.

  3. Néztem Paksról cikket, kíváncsivá tettél a törésvonalakra.
    Katona Tamás válaszának egy sora – vannak de csak olyanokat kell figyelembe venni amik a felszínre is feljutó törést tudnak okozni: “Ezért az ilyen törésvonalak, a paksi telephely közelében lévők sem zárják ki a telephely alkalmasságát.”

    http://www.vd.hu/forrodrot/a-paksi-atomeromu-foldrengesbiztonsaga-8863.html

    A cikkhez: a 600 tonna rengeteg. Elképzelni se merem a hatását.

  4. Nekem úgy tűnik, hogy nem tudják a helyzetet kezelni, de a legnagyobb baj, hogy még lövésük sincs róla, hogy hogyan kellene. Mindezt 5 éve csinálják. Úgy tudom Cézium-137 izotóp volt főleg a fukushima szennyezés toplistása, annak kb.30 év a felezési ideje. De ez csak a kikerült szennyezésre vonatkozik. Az ottlévő változó állapotú kiégett urándioxid fűtőelemek meg elég jól elvannak, sugározhatnak rendesen. Ki tudja, hogy a tervezetthez képest milyen konfigurációba, halomba dőltek össze, ez hogyan segíti vagy lassítja a neturon áramlást. Az urán felezési ideje nem emberi léptékű, tehát arra várni, hogy majd megoldódik, az nem megoldás. 235U 710millió év, 235U 4,5 milliárd év.

    http://www.muszeroldal.hu/assistance/radioaktivizotopok.html

    Valamilyen távirányítható, sugárzásálló robotokra lesz szükség. Minél hamarabb, annál jobb. Nincs 700M évünk , 1M se, de még 50 se.

    A szarkofágépítés, amúgy miért nem jó ide is? Csernobilban is maradt az aktív zónából rendesen a szarkofág alatt. Persze az másik kérdés, hogy mennyi ideig bírják ezek a szarkofágok…úgy olvastam, hogy a mostanit is már renoválni kellene.

  5. 5:
    Ez esetben szarkofág nem megoldás, mert a talajvíz fentről jön lefelé, radioaktív lesz, majd megy tovább a tengerbe. Meg kellene találni azt a 600 tonnát, és ki kellene emelni. — Az új, nagyobb szarkofág felállítása Csernobilben “folyamatban” van.

  6. 8.
    Első olvasatra jónak tűnik a megoldás. Az ipari létesítményeknél már régen alkalmazott módszer, pl. mélyépítés talajvízszint alatti mélységekben. A cégemnél egy hűtőtó közvetlen környezetében kellett mély silót építeni, ott is fagyasztották a talajt, csak így lehetett a földmunkákat, és a vízálló betonozási munkákat elvégezni.
    De azért az kétségtelen, hogy igen költséges a módszer, igen komoly hűtőteljesítményt kell produkálni a fagyott állapot előállítására és aztán a fenntartására. Még radioaktív bélés nélkül is, mert ekkora felületen igen nagy hőmennyiség lép be a környezet felől. Hát még ha belül van egy komoly radioaktív hőforrás, ami ezt még meg is sokszorozza.
    Viszont esélyt ad arra, hogy véges időn belül megtalálják a módját a bent lévő radioaktív anyagok lekezelésére anélkül, hogy közben folyamatosan szökjön a tengerbe.
    Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor már csak a közben kimosódott, a fagyasztott zónán kívüli szennyezések hatása jelentkezhet, de ennek már legalább nem lesz utánpótlása, és egy idő után lecseng.

  7. Van, aki olyan véleményt hangoztat, melyet a sajtó félművelt, divatos csicskái után szajkóz. Van, akinek a véleménye legalább fizikai háttérismereteket tükröz. Természetesen a vélemény szabad, így az enyém is: remélem lesznek értékesebb hozzászólások is.

    Elsősorban azzal kellene tisztában lenni, hogy a fukusimai katasztrófa oka, a csernobili katasztrófa oka, a Three Mile Island-i katasztrófa oka… a 2003-as paksi üzemzavar oka mind, mind az emberi felelőtlenségben, hatalomvágyban és/vagy kapzsiságban keresendő! A biztonsági rendszerek kifogástalanul működtek mindegyik esetben, tették a dolgukat.
    Gregory Jaczko véleményét nem feltétlenül tartom helytállónak. Ő inkább politikus, mint nukleáris szakember, vélhetőleg ezért fogalmazta meg ezt az állásfoglalást. Masuda véleménye viszont – márcsak saját tapasztalatomból is – számomra autentikus.
    A legnagyobb demagógiának pedig azt tartom, hogy le kellene mondani a nukleáris energiáról, mert az veszélyes. Nem a nukleáris technológia a veszélyforrás, hanem az az ember, aki nem megfelelően próbálja meg működtetni. Most akkor szüntessük meg az embert? 🙂

    És hogy a morgolódáson kívül legyen valami haszna is a hozzászólásomnak:
    30-40 év rengeteg idő! Tíz-tizenöt éven belül már lesznek olyan robotok, melyekkel neki lehet állni a kiemelésnek és hermetizálásnak. (Feltételezve, hogy nem lesz egy akkora háború, amely Japán technikai fejlődését visszaveti). Én a megoldandó feladat sarkalatos kérdését abban látom, hogy ha lesz olyan robotpark, mellyel kiemelhetik az olvadékot, hová teszik? Tehát elsősorban egy olyan, megbízhatóan stabil épületet kell építeni, melyben elpihengethet a parázs, amíg kihúny. Ezt miből fogják megépíteni? Mert az ugyan igaz, hogy Jemenben még ókori sokemeletes vályogházak állnak. A Római Birodalom kőépítményeit még ma is megcsodálhatjuk, sőt, operafesztiválokat rendeznek több, még római építésű amfiteátrumban. Állnak még a babilóniai téglafalak és az IÁ barbár “harcosai” most robbantották fel az Asszír Birodalomból maradt kaput… Többezer éves épületek!!! De ebben az esetben nem ezer években mérhető időre lenne szükség, legalábbis a mai ismereteink szerint.
    Kétségtelen, hogy a *megfelelően karbantartott* vasbeton szerkezetek a XIX. sz. közepe óta hibátlanul állnak a világ számos helyén. Eddigi ismereteim alapján, ide egy belül saválló acél burkolattal ellátott beton, vagy nehézbeton épület lenne célszerű. Az épület ellenőrzése és anyagvizsgálata már ma is megoldott kérdés lehet robotokkal. Vélhetőleg az esetleges javításokra is kifejlesztenek megfelelő gépeket. (Mert a csernobili szarkofág esetében is a karbantartás hiánya okozza a gondot!) A technikai fejlődés igazán csodákra képes, ez a jégfal is egy teljesen új megoldás! Csak legyen miből fizetni!
    Innentől már csak egyetlen dolog tart vissza az örömteli ugrándozástól: Ezerévekre visszamenőlegesek az ismereteink és itt évmilliókról van szó felezési időben…

    Én arra fogadnék, hogy meg fogják lelni a megoldást az olvadék hatástalanítására, illetve valamilyen hasznosítására, mielőtt összedűl majd az az épület ;-).

  8. Tisztelt Pipás! A legszomorúbb az, ha valakik úgy alkalmaznak valamit, hogy nincs technológiájuk arra, ha az a valami hirtelen problémát okoz, orvosolják a problémát. Ezt hívják orosz rulettnek, illetve hazardírozásnak. Illetve nem is nagyon tudják megérteni a működését. Mert ugye egy nukleáris baleset esetén igazából nincs perspektíva. Itt az, hogy az okozója az emberi tényező, vagy természeti csapás, az tök mindegy. Nem véletlen intettek óva azok, akik ránk szabadították.

    Normál esetben ez úgy működik, hogy van egy lehetőség, ami mellé technológiát építenek ki, és csak akkor alkalmazzák, ha megvan a megfelelő válaszlépés baj esetén.

  9. Egyszóval, ha a második világháborúban nem kellett volna olyan gyorsan hatásos és látványos gyilkos fegyvert összehozni, mert összeszarták magukat a világ nagyhatalmai a németektől, akkor kevésbé kapkodva tudtuk volna alkalmazni a nukleáris energiát, és talán már lenne perspektíva. De ma inkább Marsot kutatunk, mint hogy megtaláljuk a a saját kihalásunk ellenszerét. És persze ez megint emberi tényező is. Kapkod mindenki a milliárdokért, holott senki sem viszi magával a sírba.

  10. “Elsősorban azzal kellene tisztában lenni, hogy a fukusimai katasztrófa oka, a csernobili katasztrófa oka, a Three Mile Island-i katasztrófa oka… a 2003-as paksi üzemzavar oka mind, mind az emberi felelőtlenségben, hatalomvágyban és/vagy kapzsiságban keresendő! A biztonsági rendszerek kifogástalanul működtek mindegyik esetben, tették a dolgukat.”

    Erről nekem az jut eszembe, hogy “a műtét sikerült, a beteg meghalt.” Az elmúlt 50 évben két olyan atombaleset is történt ami évszázadokra (évezredekre??) kiható környezeti terhelést okozott. Ezek után egyszerűen nem lehet azt állítani, hogy az atomenergia biztonságos. Nem, nem biztonságos, de egyelőre nem tudunk meglenni nélküle. De ha már építenünk kell, akkor legalább olyan helyekre ne tegyünk, ahol 20 évente van egy 8-as rengés, vagy ahol egy szennyezés nem lokalizálható.

  11. “Elsősorban azzal kellene tisztában lenni, hogy a fukusimai katasztrófa oka, a csernobili katasztrófa oka, a Three Mile Island-i katasztrófa oka… a 2003-as paksi üzemzavar oka mind, mind az emberi felelőtlenségben, hatalomvágyban és/vagy kapzsiságban keresendő! ” – Pontosan. Ehhez hozzátenném még a mérhetetlen gőgöt. Ezek együttesen eredményezték, hogy az emberek megépítették az atomreaktorokat, amivel olyan veszélyt vontak a fejükre, amit képtelenek kezelni, de annyira bíznak magukban és a technikában, hogy még ezt is képtelenek sokan belátni, hiába nyilvánvaló.

  12. Nem értem, az atomerőmű olyan hatalmas veszélyt hordoz, hogy legalább háromszoros biztonsági rendszerrel kellene működnie.
    Például a külvilággal való teljes kapcsolatvesztés esetén is legalább egy évig tudjon működni önállóan. Tehát dízel generátorok, egy évre elegendő gázolajjal.
    Az, hogy egy tengerpartra épült erőműnél a cunami és árvíz hatások előre ne legyenek bekalkulálva, ez emberi felelőtlenség.
    Hőmérséklet emelkedés esetén 105 %nál a maghasadás abszolút biztosan működő, azonnali automatikus leállítása, energia szükséglet nélkül. Pl. függesztett neutron elnyelők automatikus leereszkedése gravitációval. Kiegészítve neutron elnyelő folyadék bepumpálási lehetőséggel.
    Ezzel szemben Paksra olyan tartályt szállított a fűtőelemek ideiglenes tárolására, a Siemens, amelyben a vízfeltöltés körülményes volt, és még a hőmérőt is lespórolták.
    Tisztánlátás érdekében ez nem egy kétforintos tartály, igen drágán adják.

  13. Mondjuk pont a hőmérőt nem spórolták le, de gyakorlatilag minden más mérést igen. (A kimenő ágon volt, nem a tartályban!) Azóta én a Siemenstől még hajszárítót sem engedek itthonra vásárolni!

  14. A ma élő emberiség legnagyobb bűne az, hogy utódaira olyan hagyatékot hagy a még működő, valamint a már tönkrement atomerőművek formájában, amely hosszú távon tarthatatlan, végzetes kimenetelű lesz. Mindezt a rövidtávú előnyökért tesszük, a jelenben kényelmes életünkért. A keletkező kezelhetetlenné váló szeméttel, sugárzással meg foglalkozzanak és éljenek együtt utódaink.
    Még szerencse, hogy mi nem kaptunk ilyen és hasonló örökséget elődeinktől.

  15. 18.
    Akkoriban valóban az oroszlán bajszát cibálták és nem csak a szovjetek. Az őrült emberi hatalomvágy és kapzsiság elképzelhetetlen veszélyeket rejteget. Illetve ma már arra se nagyon veszi a fáradságot, hogy rejtegesse…
    A cikkben azért vannak ferdítések. A robbanás ereje nagyobb volt mint Csernobilé, ez tény. Ám a kibocsátott szennyeződés mennyisége eltörpül mellette. Ugyanakkor a Tecsa-folyóba történő kibocsátás valóban az eddig ismert legnagyobb aktivitású szennyezés volt, a kiszáradt Karacsáj-tó medre pedig valóban a legnagyobb ismert, területegységre eső aktivitás a természetben.
    Gondolatébresztőként azért olvassátok el az alábbi cikket is – elsősorban az Amerika-imádóknak ajánlom! – és akkor talán másként tekintetek a vörös csillaggal ékesített, lehegesztett rozsdamentes acél koporsókra a Karacsáj tó kiszáradt medrében.

    “Hatvan éve, 1954. március 1-jén robbantotta fel az Egyesült Államok a Csendes-óceáni Bikini-szigeteken az első bevethető méretű hidrogénbombát, előidézve az amerikai történelem legjelentősebb akaratlanul okozott radioaktív szennyezését is. A korallzátonygyűrűk alkotta terület turistaparadicsom helyett katasztrófa sújtotta övezetté vált, még ma sem lakható”
    http://mult-kor.hu/20140228_amikor_a_turistaparadicsom_katasztrofa_sujtotta_ovezette_valt

    “Castle Bravo” kulcsszóval még találni ezt-azt az esetről. Valahogy ezt sem fújta fel a sajtó, sőt! Fürdőruhát neveztek el róla, hogy az embereknek a lágyan ringó cicik jelenjenek meg és nem a legyalult sivatag, ami nagyrészt még ma is a Bikini atoll.
    Érdekességként hozzáteszem, a patkánypopuláció egy része még ezt is túlélte!
    Az esetnek érdekes pikantériát ad, ha elgondolkodunk rajta, hogy akkoriban ki is kezdett atomfegyverekkel fenyegetőzni? Ki volt az agresszor? S manapság ki hoz létre támaszpontokat számos korábbi egyezményben “tiltott” területeken? Manapság ki az agresszor?
    Szarkasztikusan teszem fel a kérdést: Végül ki is fogja megszívni a két (vagyis hamarosan inkább három) kakas torzsalkodását?

  16. 19, Pipás

    Lehet, hogy téged kereslek néhány éve?

    Fukushima kapcsán, informatikai rendszerelemzői tapasztalataimat felhasználva megpróbáltam “kiképezni magam” atomenergia kérdésben. A véleményem egyre határozottabbá vált az évek során (bár nem olyan fekete-fehér, mint az elvárás lenne), viszont sosem volt alkalmam az elemzéseimet “szemtől szembe” véleményeztetni egy valódi szakemberrel. Nem akarom túl sok idődet rabolni (túl sokat írtam a témában különféle fórumokon), de ha lenne kedved, kérlek olvasd el ezt a (viszonylag régi) összefoglalót, és ha tárgyi tévedések lennének benne, segíts javítani őket.

    http://hajnalvilag.blogspot.hu/2011/11/fukushima-ma.html

    Én már nem áshatom el magam mélyebbre, de neked lehet, hogy jobb, ha magánban, vagy három szóban válaszolsz (Tibor bá tudja a címemet). Nem akarok azon gondolkodni, hogy egy “belső ember” mivel érthet egyet és mivel nem. Engem is meglepett, hogy ebben a témában a Newsweek Europe is cenzúrázik – és természetesen sem ők, sem az “oknyomozó újságírók nemzetközi szervezete” nem reagál, amikor ezt jelzem (2016 március).

    Az agresszióról: szerintem a MAD (mutually assured destruction) nem feltétlenül az atomarzenált kell jelentse, hanem a “fejlett országok” mindegyikében, a hűtés miatt a legnagyobb folyamok és tengerek, óceánok partjára telepített, sok ezer tonna töltető radioaktív piszkos bombák. Magyarul: az atomerőművek és pihentető medencéik, amelyek egy káosz esetén órákon belül eldurrannak. Ez a zárt szobában játszott farokméregetés azon fajtája, amikor nem az egymásra szegezett pisztoly, hanem a mindenki kezében lévő kibiztosított kukoricagránát a “béke záloga”.

    Ez a méreg, nem a cián… 😉

  17. 20.

    Végigolvastam
    Igaz, hogy a Kolontári vörösiszap katasztrófának nincs évezredes következménye, de az a “lúgégés” nagyon kellemetlen dolog ám! Egy csepp a lábamra, azonnali öblítés ellenére, hónapokig tartó fájdalmas gyógyulás, és 41 év után is megvan a helye.

    Az atomerőművek sugárzó és hűtendő hulladékait hőtermelésre fel lehetne használni kis hőerőművekben. A keletkezett hő visszahűtése nem holt energiazabáló folyamat lenne, hanem értékteremtő, 24 ezer évre, százezer évre, kis befektetéssel.

  18. 20:
    Semmi se indokolja a magán levelezést. A posztodat holnap leközlöm mint vendégposztot (amit különben nagyon jónak és informatívnak találtam), ami alatt lehet folytatni a vitát.

  19. 22, Tibor bá

    Lehet, hogy te nem jártál mostanában állami intézmények középvezetőinek irodáiban, és nem láttad az ott dolgozó ember sokatmondó pillantását a plafon irányában. Ez pedig olyan téma, amelyben nem csak ebben az országban játszik az állásával, jövőjével az, aki kritikus hangot üt meg. Ha “Pipás” már nyugdíjas, és rokonai sem érintettek, akkor persze oké, de én például tudom, mit kapott Dr. Petz Ernő (Paks volt vezérigazgatója) ugyanezért.

    http://hvg.hu/gazdasag/20111003_Petz_Ern_szerint_no_more_nuki

    Én már hozzászoktam a pofonokhoz (ugye erre nem kell példákat hozzak), és megtanultam morzsákon élni – de nem reklámozom és nem várom el senkitől ugyanezt. A szövegemet se akarom már “megvitatni” senkivel, alacsony szintű rizsa – csak hogy ne legyen benne tárgyi tévedés. (Szakember szemével!)

  20. 20 Jó összefoglaló, talán egy dolgot kellene jobban kibontani, a láncreakció jelenségét, és az ebből következő óriási energiatermelési potenciált, ami sajnos nem csupán energiát termel, hanem rövid idő alatt sokkal több bomlásterméket hoz létre, mint amit az urán természetes bomlása során keletkezne, ha hagytuk volna felhígított állapotában spontán bomlani.
    Tehát nem csupán koncentráltuk a hasadó elemek spontán bomlási energiáját, hanem a spontán bomlás folyamata helyett agresszív atomrombolást végzünk, ami óriási mennyiségű instabil bomlásterméket hoz létre.
    Az izotópok energiatermelése jelentéktelen töredéke az atomhasításkor felszabaduló energiának.

  21. 23:
    Pipás nem nyugdíjas, de nem kell félnie a kirúgástól, ugyanis ő lelkes híve az atomreaktoroknak, szerinte nem az alkalmazással van a baj, hanem az Emberrel, aki felügyeli. Különben a paksi bővítést nem műszaki vagy gazdasági megfontolásból szorgalmazzák, hanem kizárólag egy giga lopási lehetőség miatt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük