(1857) Házkutatás

Tibor bá’ online

 

~p001Azt tudnod kell, hogy házkutatási paranccsal a házkutató rendőr gyakorlatilag azt tesz, amit akar. – Házkutatás előtt a rendőrök felkérnek egy szomszédot, hogy legyen jelen, aminek célja azon (hamis) látszat megteremtése, hogy ők nem tehetnek akármit. – A házkutatás alkalmával lefoglalt tárgyakat a büdös életben nem adják vissza. – Bárki, bármilyen feljelentésére, mindenféle előzetes vizsgálódás nélkül, azonnal házkutatással kezdik.

Első házkutatás: Ez még gyerekkoromban történt. Két nyomozó kijött hozzánk, akik eljelentésre dollárt szerettek volna találni, de nem találtak. Bár olyan is van, hogy ők maguk dugják el a dollárt, amit aztán megtalálnak. Ez alkalommal ez nem történt, viszont a szekreterből előjött egy 8×50-es távcső, ami természetesen nem volt tiltott tárgy, de… az egyik rendőr azt mondta az apámnak, „ez magának nem fog kelleni” és ezzel eltette a távcsövet. Távozásuk után apámat megkérdeztem, hogy ez mi volt? Semmi – felelte az apám – megtetszett neki a távcső.

Második házkutatás: Az Egyesült Izzóban alkalmaztak egy félig magyar, félig mongol (kínai vagy japán, tök mindegy) fiatal férfit, aki a hatvanas években esténként japán üzleti emberekkel ismerkedett a menő szállodákban. A külföldieknek könnyű volt a bizalmába férkőznie a származása miatt. Ezt arra használta fel, hogy értékes tárgyakat lopott tőlük. Utolsó alkalommal egy drága japán fényképezőgépet, amit nekem, mint fotó amatőrnek, felajánlott igen kedvező áron. Persze azt nem árulta el, hogy jutott a géphez. Egy szép napon két nyomozó kijött hozzánk, akik bejelentették, hogy házkutatást fognak tartani. Mivel nem volt vaj a fejemen, és szerettem volna gyorsan túlesni a dolgon, megkérdeztem mit akarnak megtalálni, esetleg kutakodás nélkül odaadhatom. Mondatomat figyelembe se vették, ők kutatni akartak. Aztán megpillantották a fényképezőgépet a szekrény tetején, amit nagy diadallal meg is találtak, és természetesen lefoglalták, elvitték. Engem beidéztek, ahol aztán minden kiderült.

Harmadik házkutatás: A hatvanas években társbérletben laktunk. Tárbérlőnk egy kamaszlánnyal rendelkező házaspár volt, aki éppen férjhez menésen törte a fejét, amihez nem ártott volna még egy szoba, mondjuk az mienk, és mert a feleségemmel angolul beszéltünk a pasi feljelentett minket mint, kémeket. Egy hétköznap reggel két nyomozó kijött, a 3 éves Tomi fiam frászt kapott, a feleségemnek ez már a második magyarországi házkutatása volt, vagyis alaposan meg volt róla a véleménye. Ez alkalommal is felajánlottam a keresett tárgy előadását, ha megnevezik. Nem nevezetek meg semmit. Viszont lefoglaltak 60 darab matchbox kisautó. Ezeket néhány hónapja importált a kereskedelem, így a két bunkó még nem tudott róla, és úgy gondolták, hogy azokkal végzem a kémtevékenységet. Aztán találtak még 8 darab (jó vastag könyv) Official Gazette-t, az USA szabadalmi hivatalának a hetente kiadott gyűjteményét a beadott szabadalmakról. Mivel egy kukkot se értettek belőle, lefoglalták, miközben tőlem várták a fordítások leadását. Azt aztán várhatták. Később mindkettőnk munkahelyén jelezték, hogy kémkedés gyanúsak vagyunk, ami nagy derültséget keltett munkahelyeinken.

Negyedik házkutatás: 1992-ben A „Légy az én Pali madaram” című könyvem forgalmazásához kerestem ügynököket a szokásos (50%) feltételek mellett, de a terjesztőnek (rendszerint 10 példányt) meg kellett venni. Néhányan a megvett példányokat nem tudták értékesíteni, és mit tesz ilyenkor a magyar? Feljelent. Egy szép napon megjelent nálam két zsernyák, és házkutatást tartott, aminek keretein belül elvittek 200 példányt, amiket sose láttam többé. A házkutatást vádemelés és bűnvádi tárgyalás követett. Közben megerősödött a kapitalizmus, az ügyészség visszavonta a vádat, mert időközben kiderült, hogy saját termékét mindenkinek joga van úgy értékesíteni, ahogy tud, és az esetemben rászedés, becsapás szóba se jöhet.

Ezekhez tegyük hozzá, hogy nem volt terrorveszély, és nem volt megszavazva semmiféle szükséghelyzet. Képzeljétek el, mi lesz itt, ha megszavazzák a terrorveszély elhárításához szükséges törvényt.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

18 gondolat erről: „(1857) Házkutatás

  1. Olyan igazi orwelli rendőrállam, mi más lenne. Terroristákra, terrorveszélyre hivatkozva a saját “terroristáimat”, bocs, állampolgáraimat totálisan megfigyelem, legalább is erre törekszem, és ha ezt átverik, akkor jönni fog a totális kontroll, megfélemlítés, és a hatalmi gőg netovábbja, ahol a nem kiváltságosokat már hivatalosan is “birkaként” fogják kezelni…!

  2. Ki tudja mi lesz, szerintem totális diktatúra lesz, ahol Orbán erőszakszervezetei fosztogatják a népet mindenféle ürüggyel.

    Nem hiszem, hogy túl véres lenne a diktatúra, mert a rezsim néhány tízezres (rendőrök, katonák, TEK, kis magánhadseregek) valamint néhány százezer talpnyalóval képesek lesznek uralni a maradék 8-9 milliót. A szolganép inkább belehal a nélkülözésbe, az egészségügyi ellátatalanságba és inkább hagyja magát fosztogatni, minthogy lerázná magáról a parazitát.

    A fosztogatás már most is megy, mivel kivonják a pénzt az ellátórendszerekből, miközben az úniós támogatások kb. felét ellopják. 2018-ig el akarják költeni(lehívni és persze a nagyrészét ellopni) a 2023-ig felhasználható úniós keretet, utána mi lesz? Nekik már meglesz minden, de miből tartják fenn az uralmukat fenntartó slepp réteget? Bár eddig sem volt a helyzet túl rózsás, de 2018-tól kutyavilág várható.

  3. Előbb-utóbb a bicikliket is összeírják.

    2018-tól lehet, hogy nem számítanak arra, hogy kormányon maradnak. Akkor érthető, hogy 2018-ig el akarják költeni amit megkaphatnak.

  4. 2: Lehet, hogy tudják, hogy 2018 után vége a civilizációnak. Ezesetben igazuk van, addig kell elkölteni, utána már a hajukra kenhetik.

  5. Csodálatos, balfácán a apú felsorolásra sikerült elvtikéi egymásnak! Nekem csupán egy kérdésem lenne: Tudtok jobbat a választékból?

  6. 5: “Tudtok jobbat a választékból?”

    Én tudok: BÁRKI…

  7. 5:
    Szeretnék neked válaszolni, de az első mondatod érthetetlen, vagy én vagyok analfabéta, aminek eddig még nem volt jele. 😀

  8. 8: Tibor bá’, valld be, elbuktál a Pisa teszten. 🙂

    Mit nem értesz ezen? “balfácán a apú felsorolásra sikerült elvtikéi egymásnak” Bár eléggé újmagyarul van, de Mézga Aladár simán fordítaná (ó)magyarra. 😀

  9. Az ötvenes években nagypapát is úgy akarták elintézni, ahogy az “első házkutatásnál” írtad, egy pisztolyt dugtak el az egyik íróasztalfiókban, azután meg akarták találni, amit azonban az akkor tizenéves lánya meglátott és a fiókból kiszedve, azt a kútba dobta. A nyomozó teljesen megzakkant, mikor a pisztoly nem lett meg, őrjöngött, hogy neki azzal el kell számolnia, így sem lett meg.

    Nagypapáék a végén a dolgot egy szimpla kitelepítéssel megúszták, de legalább nem kerültek börtönbe, és nem verték agyon őket…

  10. Jutka!
    “Csodálatos, balfácán a apú felsorolásra sikerült elvtikéi egymásnak!” – Ez tényleg egy csodálatos mondat! Az “elvtikéi egymásnak” szókapcsolatból arra következtetek, hogy szerinted itt mindenki kommunista, de egyébként ötletem sincs, hogy mi járt a fejedben.

    Szabad a gazda! Mi a megfejtése ennek a szórejtvénynek?

  11. 5. Judit

    Jobbat könnyen lehet találni: pl. sorsolni a Blaha lépcsőjén a járókelőkből… Mit veszíthetnénk?

  12. 9:
    El hát, mert azt hittem a pisa teszten a vizeletemet akarják tesztelni. — Minden esetre nekem is megvannak a limitjeim. Logikus dolgok megfejtésénél ragyogóan működök. A hülyeségeknél viszont lebénulok. Például a múltkor a zugligeti libegőnél észleltem, hogy megszűnt a pénztár. helyette beállítottak 2-2 automata jegykiadót, ami kártyát, kp-t egyaránt elfogad, de semmi utasítás, csak piktogramok. Benyomtam a kártyámat, nem történt semmi. Fogalmam se volt, mi van. Azt hittem elromlott a gép, de nem. Megfordítottam a kártyát, semmi. A végén a sorba állok közül valaki megunta, hogy bénázok, ezért megmutatta, hogy először be kell programozni: kártya vagy bankó, milyen jegy kell, hány darab, stb. Na ekkor a kártya. Szóval ebben gyenge vagyok.

  13. 13: Szövegértés, Tibor bá’, szövegértés… 😀

    De ‘Jutka’ “betűhalmazán” mind elbuktunk. 🙂

    Valahová lónagy (vagy jónagy? 🙂 ) piros betűkkel ki lehetne írni, hogy van(!!!) javítási lehetőség – ha jól tudom – 15 percig.
    Ugyan tiszteljük már meg egymást azzal, hogy olvasható-értelmezhető szövegeket írunk – már aki egyáltalán képes rá. 😉
    Persze mi vagyunk az őskövületek, az SMS nemzedékhez képest, azzal, hogy próbálunk teljes és értelmes mondatokat fogalmazni. 😀

  14. Kimondottan szeretem az írói stílusodat Tibor bátyám!

    Viszont ezen írásod elgondolkodtatott, hogy mennyire is figyelhetnek téged.
    Talán veszélyes írni ide is, mert még nálunk is házkutatást tart a regnáló hatalom. Még jó, hogy álnéven írogatok, (igazából Béla vagyok:-) és valóban hajléktalan. Csak a szüleim jóvoltából ütögethetem a billentyűket egy igazi házban.
    4 házkutatás 1 élet alatt, nem semmi.


  15. 14:
    Néha-néha ide téved egy-egy kortárs analfabéta, akik egymást kitűnően értik, amiből arra következtetnek, hogy ők közérthetőek.

    15:
    Nanemá! Még nincs vége az életemnek. Nyugodtan begyűjthetek még 1-2 házkutatást.

  16. 16. “Nanemá!”
    Kívánok neked még úgy kétévente tízet! 😀
    (Döntsd el ez jókívánság, vagy rossz! Elvégre minden relatív, mint tudjuk. 🙂 )

  17. 10.
    Egy ismerős hasonlót mesélt, csak ott dollárt akartak eldugni a könyvek közé, aztán az anyuka egy óvatlan pillanatban lehúzta a wc-én. Ott is volt nagy jajveszékelés, mert el kellett számolni a valutával… 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük