Tibor bá vissza a múltba online
Ha hiszitek, ha nem, a kávé Magyarországon hatalmas karriert futott be az én életem folyamán. Asz 1930-as években, amikor én gyerek voltam, kávé alatt, megpörkölt árpából állították elő a malátakávét, amit tejjel vegyítve ittak, rendszerint reggelire. Természetesen létezett babkávé is, de azt csak középosztálytól felfelé ismerték. A pörkölt babkávé beszerzése a Meinl üzletekben történhetett, ahol nagyméretű rézhengerekben tároltak, és mértek ki belőlük. Jó is volt ez így, mert gyarmatáru lévén 1939-től nem importáltuk kávét. Így aztán, akinek volt otthon egy kis tartaléka, az úgy vigyázott rá, mint a két szemére.
A háború után nyers (nem pörkölt) babkávét az IKKA-ban lehetett kapni, ha külföldi rokon befizetett némi kemény valutát. Az csak természetes, hogy kéz alatt drágán és csak ritkán lehetett kapni. Nevelőanyám 1946-ban hozott magával egy kávéfőző lombikot, ami alatt spirituszégő adta a hőt. Működtetésére nagy ritkán, jeles vendég jelenlétében került sor, ünnepélyes keretek között. Néhány évvel később már presszókban lehetett kapni „feketét”, mégpedig „szimpla” és „dupla” kiszerelésben, valahogy így: „kérek két dupla feketét”. A presszó és a dupla fekete fogalommá vált a zsúfolt, lakás mizériás városban, ahol a fiatalok nyugodtan csak egy füstös presszóban szorongathatták egymás kezét, két dupla fekete mellett. Hamarosan az lett a menő, aki a dupla feketéjébe kért egy fél deci rumot is.
Kádár honfoglalása ezen a téren is idézett elő változást. A babkávéhoz már bárki hozzáférhetett, nem lett olyan nagy szám a kávé. Babkávé helyett szemes kávét kezdtek emlegeti. Megjelentek a kotyogók, és egyre szélesebb néprétegek kezdtek hozzászokni a kávéiváshoz. A munkahelyeken is kezdték bevezetni a kávéfőzést, hol nyíltan, hol csak suba alatt. Megszűnt az „ünnepélyes” kávéfogyasztás, mondjuk a vasárnapi ebéd után, helyét kezdte felváltani a vedelés. Aztán kezdtek megjelenni a különböző márkát, minőségek, ami a rendszerváltás után csak fokozódott.
Az csak természetes, hogy a kávéfőző gépek terén is beindult a tolakodás. Hamarosan százféle kávéfőző között lehetett válogatni, bár a kotyogó egészen a mai napig sikeresen verte vissza a támadást. Állítólag a kotyogó minőségét nem lehet felülmúlni, de azért megpróbálják. Az utóbbi időben kezd elterjedni a kapszulás kávé, amihez természetesen kell egy gép is. Meg is veszik, miközben a régit kidobják. Hoppá! A minőség javulása körül hatalmas vita dúl, de a lényeg, hogy ennél drágábban kávét inni nem lehet, de mit számít ez a fogyasztói társadalomban?
___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________
Már a hasatokra süt a nap és senki nem kávézik itt? ? 🙂
Kotyogó mindörökké!
Tizen évet lehúztam a Zamat kávé és kekszgyárban, tudnék mesélni! 😉
A pörkölőgépből frissen kijövő, frissen darált, főzött kávéról, a portai motozásokról,
milyen nyerskávét hozott az edusho 92-ben, hogy mit művelt a privatizáció, meg ilyenek…
1:
Mi az, hogy tudnál mesélni. Mesélj!
Köszönöm, Tibor bá, jól esett ezt olvasni a reggeli kávé mellé!
A kapszulás kávéhoz a nevetséges ára mellé hozzátenném, hogy minden egyes kávéval gyártunk egy nem (vagy nehezen) feldolgozható, nemlebomló alumínium vagy műanyag szemetet, a tökéletesen komposztálódó zacc elrontására, teljesen feleslegesen. Ennél környezetszennyezőbb divat alig van.
A legjobb kávét nem a kotyogó készíti, hanem a nagy nyomással működő monstrum presszógépek. A kisebb igénybevételre szánt: otthonra, kiskocsmába, irodai használatra készült pl. Saeco automaták is jobb minőséget készítenek. A kotyogó nagy előnye az ára, egyszerűsége, megbízhatósága. Sok múlik még a kávé minőségén, frissességén (frissen darált, esetleg pörkölt), de még a darálás minőségén is. Manapság nagy tábora van a kávéimádóknak, akik saját maguk darálják, és spéci gépen főzik a kávéikat.
Kotyogók között a csúcs a Bialetti Brikka, frissen őrölt kávéval.
Nem egyszerű kotyogó, a működési elve hasonló a kuktáéhoz; kis fémsúly növeli a víznyomást. Nagyon finom kávét készít, és rendes, élvezhető crema-ja van (ami azért nem hasonlítható össze a 15 bar-os presszógépekével).
Kapszulás gépek kezelése nagyon egyszerű, viszont borzalmasan környezetszennyezők. Ráadásul pl. a Nespressoban 7 gramm kávé helyett csak 5 grammot tesznek. A nagy üzlet nem a kávéfőző, hanem a kapszulák értékesítése; hasonlóan pl. a nyomtatótonerekhez.
A presszógép az igazi, nem vitás.
De ha otthon akarsz _jó_ eszpresszót, akkor a Nespresso nem rossz választás. Legalább tudatosul benned, hogy minden egyes kávénak ára van :-).
Kényelmes, és a gép fenntartása olcsó. Sokkal megbízhatóbb (egyszerűbb), mint pl. egy darálós automata. Szemetet gyárt, igen. Eredeti kapszulákkal tök egyenletes minőségű kávéd van.
6.
” Legalább tudatosul benned, hogy minden egyes kávénak ára van :-).”
Egy 100-120 Ft-os Nespressoban mennyi az ára 5 gramm kávénak?
Vegyünk pl. egy viszonylag jó kávét, Molinari Oro. Ebből 1000 gramm 7000 Ft. 5 gramm (ennyi van a kapszulában) ára 35 Ft.
Tehát a kapszulás kávé árának minimum a 2/3-át kidobod az ablakon. 🙂
A kapszulás kávégép használata nálam erkölcsi megítélésben egy szinten van a puszta szadizmusból való állatkínzással. Teljesen felesleges károkozás.
Kotyogo nemrosz de az ipari autonata az igazi. Foleg tiramisuhoz. Aztsem szabad elflejteni hogy az igazi eszpresszo nem 5g kavebol keszul. Ezert szoktak „tomni”. Igy lesz cremaja is. Van aki arabicat van aki a robustat kedveli de a kapszulas inkabb mokusvakitas, szemetre valo. 130ft egy kv koltsege. Saeco automataval kb 40ft jominosegu babkavebol. Bar ezt irta Mvm is.
Gergo55: varjuk a sztorikat! 🙂
7 Ha jól számolom 25 000 ft ra jön ki kilója:
akkor (110/35=3.6); 3,6 * 7000= 25000 ft/kg; németek be is titották környezetszennyező is!!!!
8. Ábel
Azért tudni kel a Nesléről, hogy jó pár éve nagy botrány volt abból, hogy Afrikában olyan helyeken nyomultak a tejporral, ahol nem volt tiszta víz.
Csecsemők ezrei haltak meg a ferőzött vízből csinált tej miatt, miközben az anyák teje elapadt, mert ott volt a „kényelmes” módszer…
A másik dolog, hogy nem tudni mi van a kapszulában.
A kávé aromáját manapság könnyebb előállítani vegyi úton, mint a termeléssel, pörköléssel, csomagolással bíbelődni.
Továbbá a kávé gyakorlatilag egy legalizált drog…
Szenvedéllyé válik, és nem csak az íze miatt isszák.
Én már leszoktam róla.
Ugyanis a kávé a szervezetnek olyan dolog, mint fáradt lónak az ostorcsapás. Nem ad több energiát, csak a tartalékokat égeti aggresszívebben.
Nem csoda, hogy a szívet készíti ki leginkább… meg persze a gyomrot.
11: Ha a szívet készíti ki leginkább, akkor mivel magyarázod, hogy a rendszeres kávéfogyasztóknak jobb állapotban van a szív- és érrendszerük?
Látom sok itt a szakértő. Milyen kávét javasoltok Saeco automatába? Nálam most a Metrós Rioba Gold (Platinum) a nyerő ár/érték arányban. Jó volt még a Dallmayr Prodomo, Jacobs Krőnung, de igen drágák lettek mostanában.
12. Ábel
Nem azoknak megy tropára a szivük, akik megisznak reggeli meg ebéd után egy-egy presszót évtizedekig, mert az egészséges szervezet „el tud vele bánni”, hanem akik naponta négyet-ötöt megisznak.
Egyébként kiváncsi lennek, hogy ki szponzorálta azt a kutatást, amelyik szerint a kávéfogyasztóknak jobb állapotban van a szíve és érrendszerre.
Persze az etikus oldalhoz még hozzá kellene tenni azt is, hogy Afrikában hány millió embert űztek el eredeti élőhelyükről, hogy ott kávéültetvényeket hozzanak létre ?
Lehet, hogy öregszem, de itthon már egy jó kávét sem lehet inni vagy alig.
Darált kávét már régen nem veszek, mert abban a szárított denevérszar,:-)napraforgó szár és sok más ízesítő is lehet. Kizárólag szemeset.
Egy időben a szemes kávét kiborítva válogattam szét a különböző babokat. Úgy sem lett jobb, sőt.
Aztán jött a profi frencsájsz’ kávéfőző, aki elmagyarázta a cibetmacskán keresztül, a daráló nagyon alacsony fordulatszámán át, a lefőzés és pörkölés közötti maximum fél órás időtartamot, stb.
Állam leesett, szívem megdobbant aztán volt szerencsém elég közelről látni, hogy mennyire semmit sem tartanak be ezekből.
A gépük viszont isten. Csak a nyomás változtatásával, sokféle íz állítható elő ugyan abból a kávéból. A közelmúlt legfinomabb kávéját ott ittam náluk. (sokadik próbálkozásra)
Valamikor olvastam, hogy a kávéban valamilyen toxin határértéke az EU-ban jóval kisebb, mint amennyit nálunk megengednek. Igaz ez még?
14.
„… az etikus oldalhoz még hozzá kellene tenni azt is, hogy Afrikában hány millió embert űztek el eredeti élőhelyükről, hogy ott kávéültetvényeket hozzanak létre?”
Attila (PV), ez a nagypályások közül kb. 0 (nulla) embert érdekel. Ez pont olyan, mint a CO2kvóta-kereskedelem. Iszonyatos pénz van benne, átlagjános meg nézi a cipője orrát, hogy tönkretette a bolygót.
Valahol hallottam, hogy az olaszok egyes helyeken átlagosan 16 kávét isznak naponta. Igaz, ristretto-t, ami jóval kisebb az eszpresszónál; de még így is elég hihetetlen.
Lehet, hogy a kávé a bevitt folyadék miatt javítja a statisztikákat, azok között, akik amúgy alig isznak(?)
Koffein függőség létezik, de ártalmatlan. A koffein nem hat a szívre, még a hipertóniát se fokozza. Nem vagyok kávéívó, és nincsenek kávé ültetvényeim, nem haza beszélek. 😀
Hát, ha igazak lennének a kávé ártalmasságáról szoló tanulmányok, akkor én már nem élnék! 🙂
A Zamatos időkben járkálós munkaköreim voltak, üzembe, irodákba, stb. mindenhol, mindig lökték elém a vizespohárnyi kávét! Soha nem számoltam, hogy mennyi a napi adag, de semilyen hátrányát nem éreztem. A müszaki ag. raktárvezető Marika egyszer megunta ezt a nívótlan kávé lökdösés szokást, és rendelt egy gyönyörű porcelán teás készletet, és szépen leülve, nem rohanva teáztunk! 🙂
A portai cerberusok persze a kávéra voltak ráállva, bármi mást ki lehetett/volna/ vinni, de volt rá eset, hogy nyáron, testhezálló polós srácot teljes motozásnak vetették alá. Egy szem kávét nem tudott volna elrejteni, nem hogy egy zacskóval! 🙂
Egy alkalommal hétvégi túlórában ügyeletes voltam, unatkozván felmentem a pörkölőbe. Üldögélünk, beszélgetünk a pörkölős sráccal, mennek a gépek, (~20 00kg/óra) egyszercsak felkiállt: igyunk egy jó kávét!
A gépben egy adag 200-230kg kb. 5 perc alatt készül el. A Tibi elkezdte a nyerskávé keverési arányokat változtatni, kicsit több honduras, kevesebb robusta, stb. nem törődve a szigorú receptúrával, hiszen inni akartunk egy jó kávét! A gép kimér, kever pörköl, Tibi menet közben figyeli a pörkölődöttséget, a mintavevővel kivesz egy adagot, forrón, darál, főz, kóstol, nem jó – megint változtat
és ez így ment ‘majd délig amikor azt mondta, hogy most jó! És Tényleg! Vittem egy kis mintát a jó keverékből 🙂
Közben az összevissza kevergetett kávé ment a csomagolóba, lehet néhány vevő csodálkozott, hogy most nem olyan a kedvenc kávéja mint szokott. 😉
Jött a rendszer váltás, még privatizáció előtt jött az edushó bérpörköltetni. Arany kávészem a zacskóba, ment a reklámkampány!
Valami olyan hulladék nyerskávét hoztak, hogy alig bírták a gépet beállítani, hogy megpörkölje valamennyire, olyan volt mintha sódert öntöttek volna bele.
A népek meg elájultak, hogy ez igen! Az Arany Mokka volt a legjobb márkánk.
Most is egy nap 2x,3x megrakom a kotyogómat, a nap se kel fel addig! 🙂
18:
Köszi a leírás. Nagyon is hihető. Az első lányom élelmiszer vegyésznek készült. Gyárlátogatás keretein belül elmentek valamelyik tej feldolgozóhoz, ahol zacskózták a tejet. Persze az osztályban majd minden diák serdülő lány volt. A srác, aki felügyelte a tejkeverőt – gondolom 2-3 köbmétert keverhettek egyszerre – hogy imponáljon a csajoknak beleköpött a tejbe. Erre a csajok elkezdtek szörnyülködni. Mire a fiú: Bele is pisálhatok, ennyi tejben fel se tűnne. — Viszont a 60-as években a Dembinszky utcában laktam, ahol néha este iszonyatos kávépörkölés szagok voltak. El se tudom képzelni, hogy bírták ki azok, akik a gép mellett dolgoztak. — Különben nekünk van Bécsben beszerzett zöld, azaz pörköletlen kávén. Ha jót akarok, akkor frissen pörkölünk, darálunk és főzünk kávét.
Én nem vagyok nagy kávészakértő, csak szakértőktől hallottam, hogy a kávé 90-92 °C között adja ki a legjobb aromát, és a kotyogó hibája, hogy 100 °C -os vízzel készíti azt, ami miatt keserűbb a kávé.
Attila:
Biztos van egy határ, ami fölött nem érdemes kávét inni, mert semmiből sem érdemes akármennyit, viszont akinél megbetegedést okoz, annál jellemzően a vele bevitt cukor okozza azt.
Nem hallottál még III. Gusztáv svéd király ezzel kapcsolatos kísérletéről:
http://index.hu/tudomany/til/2015/08/03/a_sved_kiraly_kiserlettel_bizonyitotta_volna_hogy_a_kave_ol/
?
Igazán elkötelezett kávézóknak:
http://noveny.plejad.hu/
Sokminden más mellett, kávécserjét is lehet itt kapni!
Geddonra már komoly ültetvény lehet! 🙂
20.
Az eszpresszó 95°C vízzel készül, a kotyogó is kb., a Brikka kicsit több, mert kevés túlnyomással forralja a vizet. A kávé kesernyés íze leginkább a kétfajta kávébab, a robuszta–arabica arányától és a pörkölés fajtájától függ. Minél több olcsó rubusztát tartalmaz a kávé, annál kesernyésebb és több benne a koffein. Az olcsóbb kávékban ezért általában több a robuszta. Az igazi eszpresszó 100% arabicaból készül, és édeskés az íze, gyakran nem is édesítik.
Gergo, koszi! Azert nemvolt az veszes… Kepzeld el a sztorit a husiparban 🙂
Nippur: van egy ismerosom aki kvval foglalkozik van sajat markaja is amit triesztbol hoz es ott is keszul lassu porkolessel. Termeszetesen babkv. Nagyonjo tobbfele is van, szerintem semmivel nemvolt gyengebb mint a corsini jamaica bluemountain kvja csak egy 0 kulonbseg van az araban. Ha tiborba megengedi kiirom a webcimet. Van egy hifis pali is aki ezzel foglalkozik keress ra esetleg (avx)
Azt magyarázza el valaki, hogy amikor röpködnek a bárok, 8-10, 15 bár nyomással működő kávéfőzők, hogy működnek? Ha ezt a nagy nyomást ráengedik a darált kávéra, az meg se áll a a kávéscsészéig, tán még azt is összetöri.
Meg amikor mondják, hogy nagynyomású gőz, de ugyanakkor legyen 100 fok alatt, mert 100 fokon égeti a kávét.. Érted, nagynyomású gőz 100 fok alatt, Ilyen állat már pedig nincsen
24:
Én már belefáradtam, hogy minden hülyeséget kiirtsak. Itt többnek fogalma sincs arról, hogy a víz forráspontja nyomás függő, de ez nem akadályozza meg abban, hogy szilárdan higgyen a túlvilágban, ahol a víz akkor forr, amikor akar, mert a természet 96 százalékával nem vagyunk tisztában. Hát ez van.
24: Ezt én se tudom, de már egy ideje gondolkodom rajta.
Itt a munkahelyemen a presszógép olyan, hogy a kávét tartó szűrő alatt van még egy fémlap, amin csak egy kicsi lyuk van. Nyilván ez meg tudja tartani a nagy nyomást úgy, hogy csak lassan ereszti át a kávét.
Szerintem amikor nagy nyomás 100 fok alatt jön, az nem gőz, hanem víz, ennyire egyszerű a megoldás.
De mi köze ennek a túlvilághoz?
24-25.
Utánaolvasással és talán némi műszaki érzékkel nem lehetetlen elképzelni, hogy hogyan működik egy espresso-kávégép.
Nem egy gőzmozdonyról van szó, amit jól megrakunk szénnel és jön belőle a nagynyomású gőz. A kávégép 92°C körüli hőmérsékletű vizet melegít, és ezt a meleg vizet egy 10-15 bar nyomású szivattyú nyomja át az összepréselt kávén. Ez nem olyan túl nagy nyomás, a viszonylag kis felület miatt nem ébrednek hatalmas erők, és nem robban szét a kávéfőző.
A Nespresso kapszula árában nem csak a kávé van benne, hanem egy minőségellenőrzési folyamat is. Plusz a kényelmi faktor sem elhanyagolható.
A presszókávé két fontos paramétere a szemcseméret és a tömörítés. Ezeket a kapszulás kávék megbízhatóan tartják.
Nem kell kapszulásat venni, ha drágállod. Én sem engedhetem meg magamnak, hogy mindig Nespressót igyak, de néha jól esik.
„Olyan erkölcsi szinten áll, mint az állatkínzás.”
Jézusom bmeg, a kávézás önmagában egy nagy környezetterhelés és kizsákmányolás, mindenki, aki kávézik, részt vesz benne.
Alufóliát sem veszel a boltban, mert környezetszennyező?
A te számítógépedbe, amit itt koptatsz, fáról szüretelik a nehézfémeket?
Ültél már olaj alapanyagú üzemanyaggal hajtott járműben?
Vettél már óvszert?
Honnan van a réz a lakásod vízvezeték-csövében?
Hát, ha arra gondolok, hogy a hálózati víznyomás 4-6 bar körül van, és látva, hogy a kerámia csapbetétben mekkora nyílás van és mennyi vizet enged át mp-ként, akkor 10-15 báros kávéfőzőnek igen kis lyukkal kell rendelkeznie, mert ha nem, igen gyorsan elkészül a fekete.
De a vizet át kell préselni az összetömörített kávé pogácsán.
Pont ezért szakma a baristáskodás. Az adott géphez belőni a szemcseméretet és tömörítést.
28: Ez egy modern agyrém, hogy egy élelmiszernek konstans minőséget kellene biztosítani. Ha az élelmiszer biológiai eredetű, a minősége változni fog. Az idő telésével is változik – ami akár javulást is jelenthet. Konstans minőséget egyféleképpen lehet előállítani: ipari módszerekkel, alkotóira szedve aztán összerakva, adalékokkal telerakva. Én ebből nem kérek. Akkor már inkább élvezem az élet változatosságát.
A környezetszennyezés mindig zavar, de sajnos sokszor megalkuszom vele, mert nem látok alternatívát. Ami a kapszulás kávéban felháborít, az az, hogy TELJESEN FÖLÖSLEGES. Egy friss pörkölésű, darálású prémium kávé simán kenterbe veri, sokkal olcsóbban és kisebb lábnyommal.
Mellesleg minek egy számítógépbe nehézfém? Már rég ólommentesen forraszt mindenki.
„Teljesen fölösleges”
Ez csak egy szubjektív vélemény.
A prémium szemes kávé is teljesen fölösleges.
A kávé is teljesen fölösleges.
Minden ital, ami nem víz, fölösleges.
32: Nagy különbség, hogy kávét iszom vagy vizet. De ezek a csiribiri kapszulakávék konkrétan rosszabbak, mint a legolcsóbb arabica a boltból.
Azért azt hozzá kell tenni, hogy lehet olyan helyzet, amikor a kapszulás kávé a legjobb megoldás; pl. kisebb irodákban használva, kevés kávéfogyasztás esetén, tárgyalásoknál stb.
Tény, hogy otthon, napi szinten 4-5 kávét bedobni kapszulásból nagyon nagy pazarlás.
Talán a pod-os kávéfőző a legjobb kompromisszum gazdaságosság és kényelem között. A kapszulához hasonlóan egyszerűen kezelhető, de annál jóval olcsóbb, prémium kávégyártók is készítik, és a kávézacc a tartófilterrel együtt komposztálható. Azaz nincs műanyagszemét.
És egy csomó eszpresszógépben őrölt kávé és pod-os is használható.