Tibor bá’ online
Benjamin Netanyahu megüzente Hillary-nak, ha Saul fia nem nyeri meg az Oszkárt, akkor az Egyesül Államoknak nem lesz női elnöke, arról ő gondoskodik. Ez hatott, a zsűrinek nem volt választása. Én imádnék büszke lenni a magyar sikerre, de nem tudok, mert légy került a levesbe. Nem érzem, hogy a teljesítményt díjazták volna. Ahogy az Euróvíziós vetélkedőn se a legjobb dal nyer, hanem amelyik a legtöbb szavazatot kapja, hovatartozási alapon. Különben maga a film és a téma nem meglepetés, mert a háborúk elég jelentős tények ahhoz, hogy évekig, évtizedekig téma legyen a film gyártóknak. Nem értek azokkal egyet, akik aktualitás vesztésre hivatkoznak, na meg az elmúlt 70 évre. Ugyan, hány történelmi film készült a 2000 évvel ezelőtti Római Birodalomról. Meg ugye, egy újszülöttnek minden történet új. Nekem nem, nagyon régen voltam újszülött, és gój anyám elfelejtett fejre ejteni.
Az auschwitzi „eseményekről” én már 1945 februárjában értesültem első kézből, mert találkoztam egy fiatal zsidó lánnyal, aki onnan jött. Persze a felnőttek is beszéltek róla olyan természetességgel, minthogy mi lesz az ebéd. Magyarország egymillió embert veszített, minden családban volt halott. Nem tettek különbséget halott és halott között. „Ő nem jött vissza Auschwitz-ból, az én férjem nem jött vissza a Don kanyarból.” Kinek mi volt a sorsa, ez volt az emberek attitűdje. Az osztálytársam édesapja odaveszett Auschwitz-ben, az én édesanyám meghalt az ostrom alatt. Mind a ketten félárvák voltunk, nem is beszéltünk róla, minek? Mindenkinek volt halottja.
Így aztán, amikor Dr Nyiszli Miklós visszaemlékezései folytatólagosan megjelentek a Világ című napilap hasábjain 1946-ban, különösebben senkit se érdekelt. Én elolvastam, mert a nevelő anyám minden nap megvette az újságot. Harminc napon át volt benne egy keresztrejtvény. A megfejtői között kisorsoltak egy Mercedes gépkocsit, amit kiállítottak egy Teréz körúti kirakatba. A háború után mindenki vágyott egy békés életre. Na, ez a „békés élet” volt láthatatlan betűkkel felírva a főnyereményre. A kocsit nem nyertük meg, de én minden nap elolvastam a folytatást. Azért az figyelemreméltó, hogy a keresztrejtvény „nézettsége” meghaladta Nyiszli visszaemlékezéseit. És miért ne? A saját fájdalma mindenkinek nagyobb, mint a másiké. Nekem meghalt az édesanyám, és egy nagybátyám. Egy másik nagybátyám pedig nem jött vissza a frontról. Akkoriban ilyen volt a világ. A vészkorszakot felváltotta Rákosi rémuralma. Nem a Gestapo csengetett éjszaka, hanem az ÁVH. Örültünk, hogy éltünk. A mai fiataloknak lehet írni Auschwitzról egy filmet, de lehetne írni sok más borzalomról is, nem írnak, Netanyahut más téma nem érdekli. Minden esetre figyelni fogok, hogy Nemes Jeles László következő filmjét fogják-e jelölni Oszkárra.
__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________
Már hónapokkal ezelőtt, mikor először hallottam a filmről mondtam, hogy ez Oscar-díjas lesz. A feleségem kinevetett:)
Egy jó leforgatott film még jobb témával.
Szeretem, hogy jól megfogalmazod a véleményem.
Ami a zsidókkal történt az tragédia. Csak az a baj, hogy mindig csak erre emlékezünk, erről forgatnak filmet, erről szól a média, pedig az emberiség máshol és máskor is volt bőven gyarló, embertelen, amiből ugyanúgy tanulni kellene, lehetne.
De lehet, hogy csak idealista vagyok és az ember sosem változik.
Persze, hogy a film Oszkárt kapott, az nem meglepetés. Hogy Netanjahu Hillary Clintonnak üzent volna így, az nemcsak meglepetés, kissé kétkedve is fogadom. Kicsoda Hillary Clinton, hogy pont őneki ilyen direkt hatása legyen a zsűrire? Egy a sok elnökjelölt közül. Nekem ez a történet nem kerek.
Inkább valószínűsítem, hogy az egész zsűri csupa zsidókból áll, akik maguktól is pont úgy vannak a dologgal, mint Netanjahu: ennek a filmnek nyernie kell.
Figyelemreméltónak tartom a gondolatot, hogy a II. világháború során olyan sokféle helyen és módon történt emberveszteség, hogy érdemes lenne ezekről is mind filmet csinálni.
2:
Benjamin és Hillary affair szatíra akar lenni. Hillary demokrata. A zsidók a demokratákra szavaznak. Tehát Hillarynak van befolyása a zsidó zsűrire (nem mintha szükségüök lenne rá). De erre illik rájönni magadtól is.
Azért ha módom lesz rá, meg fogom nézni a filmet, mert nem szeretnék bármiféle előítélettel minősíteni.
Ezt tettem akkor is, mikor Kertész Nobel-díjas lett, elmentem a könyvtárba, és elolvastam a Sorstalanságot, amiről kiderült, hogy már évtizedek óta ott porosodott a polcon. Ennél sajnos teljesen beigazolódott a fenti metódus.
De akkor sem ebből akarok kiindulni, a puding próbája az evés…
Azért is káros a jelenség magára a zsidóságra is, mert kitermeltek éppen elég, valóban világszínvonalú művészeti alkotást, kár ezek hitelét is rontani ilyen akciókkal.
3: „A zsidók a demokratákra szavaznak.” Sommás kijelentés.
A zsidók (héják) azokra szavaznak, akik Izrael „érdekeit” képviselik, pl. a palesztinokkal /és a világgal/ szemben. Azok nem feltétlenül a demokraták. Obamával sem voltak megelégedve.
Liberális „kis-zsidók” persze szavazhatnak a demokratákra. Kérdés, hogy melyik ‘fajtából’ van több…
4: „Azért ha módom lesz rá, meg fogom nézni a filmet” Ne kapkodd el, előbb-utóbb úgyis kötelező lesz megnézni, aztán akkor megnézheted ingyen(?) … 🙂
Kedves Tibor bá’, én már rég elzártam a vízcsapot nehogy follyon, de ne is csöpögjön. Már semmin sem lepődök meg.
Ajánlom mindenki figyelmébe ” A lovasíjász” című MAGYAR filmet.
Kassai Lajos tevékenysége HUNGARIKUM.
Bán Mór „Hunyadi” című könyvsorozatából mikor készül egy monumentális történelmi sorozat? Bocs, beleért a kezem a bilibe. 🙂
Szerintem a filmes szakma minden ráhatás nélkül is hozta a papírformát. Amúgy állítólag egyedi megoldásokat alkalmaz a film, azért is érdekes (még nem láttam, csak mondják róla), kíváncsi lennék, hogy más témában ugyanilyen egyedi látásmóddal mit ért volna el. Majd meglátjuk a következő filmjénél…
Kertész élete alkonyán rájött, hogy holokauszt-bohócot csináltak belőle…
Lehet hogy ebből a korosztályból többen is erre a következtetésre jutottak.
Ezért a fiatalabb korosztályból kell verbuválni azokat, akik biztosítják a folyamatos bűntudatkeltést, amiről viszont nem mondhatnak le.
Ugyanis ahogy csúsznak szét a modern társadalmak, egyre többen vádolják a pénzügyi szektort, kimondva-kimondatlanul a zsidókat.
Tehát létfontosságú életbentartani az „érzést” hogy hova veze az antiszemitizmus, és hogy eszünkbe véssék, ők kezelik a véleményformálás gépezeteit is.
Én meg nem fogom nézni ezt a Saulos filmet. Inkább várom már, hogy fent legyen valamelyik torrent-trackeren a Star Wars VII: The Force Awakens c. film full HD-ben! 😀
Azt olvastam valahol, hogy ebben a filmben a főszereplő szemével „látjuk” a történetet, és ez olyan érdekes megközelítés, ami Oscar-jelölést eredményezett. Nekem azonnal beugrott Rófusz Ferenc „A légy” c. alkotása, ahol szintén a főszereplő (légy) szemén keresztül érzékelhettük a világot. Az akkoriban valóban olyan újdonság volt, hogy a rövid animáció megkapta az Oscart. Hiába, nincs új a nap alatt, talán
itt mégis inkább a csillagok együtt állása (téma-stáb-zsüri) hozta meg a díjat. Egyébként áprilisban vetíteni fogja az RTL.
9. Berci
Azért ne hidd hogy a Star Wars kevésbé veszélyes szórakozás…
Ezekkel a végletekig leegyszerűsített szemetekkel mossák a világ agyát, és alakítják az Ószövetségi erkölcsön alapuló világnézetet…
Nem véletlen, hogy az amerikaiak ilyen idióták…
A Saul fiáról legalább TUDJUK, hogy kik és miért csinálták.
De a blockbusterek a tudatalattin keresztül hatnak, miközben a nép azt hiszi, hogy szórakozik.
11:
Szeretem, amikor egyet tudok érteni veled.
„Azt olvastam valahol, hogy ebben a filmben a főszereplő szemével “látjuk” a történetet, és ez olyan érdekes megközelítés, ami Oscar-jelölést eredményezett.”
– vagy rosszul olvastad vagy rossz a forras amit olvastal –
„A filmben nem lathato mas, mint Saul arca, olykor a tarkója,és az a kevés, nagyon kevés dolog, amit ő néz, amire fókuszál, és ami tulajdonképpen kizárólagosan a gyermekkel kapcsolatos teendők.
A film sajátos képi világához azonban tartozik egy inverz hangvilág is. Saul éles, fókuszpontba helyezett arcához szinte alig tartozik beszédhang, a homályos háttérhez viszont hangok ezrei társulnak.
A film igazi újdonsága, és egyben nagyszerűsége is az, hogy első pillanattól fogva munkára kényszeríti a nézőt. Az emberi agy fókuszálni akar a homályos háttérre, és ha ehhez kép nem áll rendelkezésre, akkor abból dolgozik, amit kap. A hangokból, az arcokon tükröződő tehetetlenségből és fásultságból építi fel a poklot önmagában.
A film azonban nem csak koncepcióját tekintve, hanem technikailag is bravúros. Hagyományos filmre készült, ami rendkívüli szigorúságot és koncentrációt kívánt meg az egész stábtól, hiszen egyrészt a nyersanyag valóban nem volt végtelen, nem lehetett sok kamerával dolgozni, kidobálni este, ami nem kell, szerkesztgetni kicsit a fényeken, ésatöbbi. Amúgy elgondolni is nehez, hogy pl ez mit jelentett mondjuk a főszereplő Röhrig Gézának, aki a forgatási napokon végig az arcától hatvan centire működő kamerával nézett farkasszemet.
A film morális vetületét sem érdemes kikerülni. Van egy érdekes párbeszéd a film végén. Az egyik társa azt mondja Saulnak: „Te elárultad az élőket a holtakért.” ami sulyos vad az eletre koncentráló zsidó hagyomány szerint, mely az élőt és a holtat szigorúan kettéválasztja. Saul erre nagyon bölcsen azt mondja: „Mind holtak vagyunk.”
A film celja megmutatni, hogy a pokol közepén is, az embertelenség közepén is, megmaradhat az emberség szikrája odabent a lélek mélyén. Saulban csak annyi emberség marad, hogy el kell temetni a fiát, a társaiban meg csak annyi, hogy nem ölik meg, nem jelentik fel. A pokolban nincsenek hősök, és soha nincs happy end. Végül mindenki, aki oda kerül, ugyanúgy ég el…”
Forras: http://gittegylet.com/2015/06/17/a-pokol-kozepe-nemes-jeles-laszlo-saul-fia/
13:
A jóvoltodból kétszer olvashattam el ugyanazt. Szívesen leállnék veled vitázni, de amíg nem láttam a filmet, nem lenne se tisztességes, se praktikus. Különben csak a kifejezésekben és az ideológiában vitatkoznék a tőlem megszokott racionalitás hátán. Én például nem hatódok meg attól, hogy elárulni az élőket a holtért, mert valamennyien halottak vagyunk. Ez egy jól hangzó slusszpoén, de tökéletesen értelmetlen. Ezzel nálam nem lehet bevágódni. Mindent megteszek az élőért, de nem érdekel a halott, mert csak hendikeppel. Lásd hollywoodi üldözős film, ahol a üldözöttek erejüket, és időt pocsékolva eltemetik a halottukat. MINEK? Hogy könnyebben utolérjék őket? Hogy könnyebben le lehessen őket is gyilkolni. Saul felejtse el a halott fiát. Iparkodjon túlélni, és a szörnyűségek után nemzzen kétszer annyi gyereket, mint ahányat elveszített.
Hochstein, köszi az összefoglalót.
Azt hiszem, teljesen világos az erőfeszítés, hogy „testközelbe” hozza azt a poklot, amit a világháború jelentett.
De az érdekelt kissebbségen kívül mi többiek, lassan belefásulunk az egyre kifinomultabb, sokszor méltán zseniálisnak nevezett filmes eszközökbe, amikkel ugyanazt próbálják eljuttatni hozzánk. Eljutott, köszi. (Jó… lehet hogy nem minden esetben érte el a kívánt viselkedést…) De sokadszorra már nem ugyanaz a hatás. Akkor se, ha forradalmian új, briliáns technikai megoldásokkal együtt nyújtják elénk.
Elhiszem, hogy a Saul fia egy jó film.
És talán kár is, hogy csupán egy a sokezer hasonlóból, ezért az ember nem is kapja fel a fejét. Végülis egy holokauszt témájú alkotást sem illik kritizálni, szóval mindegyik rendkívüli a maga módján.
Még azt is megkockáztatom, hogy ha az alaptéma nem a holokauszt, hanem mondjuk a holomodor, az indiánok irtása Amerikaában, vagy a Tatárjárás, akkor talán több ember érezhette volna át az alapüzenetet: Embernek maradni a pokolban.
Itt van egy érdekes hozzászólás egy, a filmről szóló értekezés után:
Nem vagyok zsidó, …. Viszont szívesen venném, ha az egri csillagokat, Magyar szereplőkkel, Magyar rendezővel, Magyar operatőrrel Izraelben forgatnák izraeli közpénzből. :-P
Ez is egy nézőpont.
15:
Én inkább a Don-kanyari, fegyvertelen vágóhídra hajtás témáját ajánlanám.
egyszerűen nem értem hogy ha valaki bármilyen indíttatásból csinál valamit akkor miért kell zsigerből lehúzni?
Miért nem azzal jöttök, hogy „holnap csinálok egy 4x es Oszkár-díjas filmet a „felcsúti Krisztusról”!
Senki nem lesz több, magasabb, szebb attól, hogy a lehető legjobb ízléssel, cizellálva fikázza azt, aki bármiben dedikált eredményt ért el!
Miért abban indul verseny hogy ki tudja (akár látatlanban is!) kétségbe vonni ennek a filmnek, vagy egyéb más teljesítménynek az értékét?
kisebbségi véleményként, bár nem láttam a filmet és lehet nem is fogom megnézni de ami részleteket láttam és megismertem a koncepcióról, a képi eszközökről, és a hangról, és a fiatal stábról, innen is emelem a kalapom!
A huhogók majd megmutatják és csinálnak még jobbat. a
16. Tibor bá’
Téma lenne bőven. Nem kellene már ezt a csontot rágni…
De ők ezt jobban tudják.
17. Arany Sakál.
„egyszerűen nem értem hogy ha valaki bármilyen indíttatásból csinál valamit akkor miért kell zsigerből lehúzni?”
Azért az indíttatás számít.
Sőt a témaválasztás eléggé sokat nyom a latban, mert AZT kell/lehet kifejezni a technikai-művészi eszközökkel.
A filmet nem fikáztam, csak azt igyekeztem megvilágosítani, hogy a legnemesebb erőfeszítéseket is beárnyékolhatja egy erőltetett téma/háttér választás.
Ha a film fő mondanivalója valóban a pokolban való embernek maradás, akkor lehet hogy egy kevésbé megosztó történet köré kellett volna építeni.
Bár az én véleményem folyamatosan az, hogy ezeknek az alkotásoknak fő célja pontosan a viták ébresztése, és a zsidók ezeken tudják lemérni saját és az értékrendszerik elfogadottságát.
17:
Ez nekem is szól?
Én nem tudom, hogy Nemes Jelesnek mi volt az indítéka hogy a Holokausztot válassza témául, de ha ő fiatal művészként be akar futni, akkor a lehető legjobb választás volt. A siker garantált lett volna akkor is, ha középszerűt sikerül alkotni. Ha jót csinált, az az ő érdeme.
21:
Egyetértek
Nemes Jeles László érdekesen nyilatkozott Párizsról: „Ott nőttem fel, minden odaköt, egyszerűen odahúz a szívem.”
„…szívesen venném, ha az egri csillagokat, Magyar szereplőkkel, Magyar rendezővel, Magyar operatőrrel Izraelben forgatnák izraeli közpénzből. :-P”
Ennek itt egeszen pontosan mi a relevanciaja? Mert hogy a kerdesed akkor tünhetne logikusnak, ha az altalad felsorolt feltetelekkel a Masadarol keszult volna a film (ertelme persze igy se lenne sok). Egyebirant azt a filmet mar 1981-ben elkeszitettek.
23: Ez nem meglepő! Ott nőtt föl, a magyart kicsit töri, viszont franciául és angolul kiválóan beszél. Magyar születésű, francia zsidó (?) gyerkőc, aki inkább kötődik oda, ahol felnőtt. De ez velünk sincs másként, a szívünk mindig oda húz, ahol születtünk, felnőttünk.
Kíváncsi leszek a következő filmjére, filmjükre. Nagyon mozgolódnak Trianon és a Don kérdéskörben. Szerintem a munkaszolgálatos kapcsolat miatt a doni katasztrófával kapcsolatos lesz a következő nagy film, amit rendezni fog.
25:
Az hogy franciának érzi magát, az szíve-joga, de akkor miért nevezik ezt magyar sikernek? És a bekonferálás miért volt „Son of Soul, Hungary”?
26: Gondolom azért mert a filmhez szükséges pénzkeret nagy részét a most már hivatalosan is újból Vajna András György féle Nemzeti Filmalap adta.
És miért mi finanszírozzuk egy francia filmjét? Az utána szerzett bevételeit hol adózza le? Mennyi hasznot hoz nekünk egy Oscar-díj?
26. Tibor bá’
„És a bekonferálás miért volt “Son of Soul, Hungary”? ”
Azért, mert a kormány annyi xenofób, nacionalista, fasiszta meg amtiszemita károgást kap, hogy időnként jó visszavágni azzal, hogy ők pénzelik a zsidó-francia holokauszt filmet is, ami ráadásul Oscar díjjas.
28. hargi
„Mennyi hasznot hoz nekünk egy Oscar-díj?”
Sokat.
Annyit szidták, fasisztázták már ezt az országot, különösen a menekültválság kapcsán, de Soros is minden alkalommal elmondja ha teheti, hogy Magyarország antiszemita ország…
Az ilyen események legalább egy időre kifogják a szelet a kritikusok vitorlájából.
A mezei amerikai meg nyugati polgárban annyi marad, hogy magyar holokauszt film vitte az Oscart, és nincs tudomása a háttérről.
28.
“És a bekonferálás miért volt “Son of Soul, Hungary”
Ami a rendezot illeti Nemes-Jeles magyarorszagon született es a mai napig magyar allampolgar.
A stablista roviden:
rendezte
Nemes László
producer
Rajna Gábor
Sipos Gábor
Stalter Judit (ügyvezető)
forgatókönyv
Nemes László
Clara Royer
fényképezte
Erdély Mátyás
vágó
Matthieu Taponier
látványtervezés
Rajk László
Király Hedvig (díszlet)
jelmez
Szűcs Edit…
„A Nemes Jeles László által rendezett alkotás bevételei ugyanis az elmúlt napokban meghaladták az 1 millió dollárt, és vasárnappal bezárólag már 1,112 milliós eredményt jegyezhettünk fel. ” – 2016.Februar 22.
Forras: https://sg.hu/cikkek/117583/amerikaban-mar-egymillio-dollar-folott-jar-a-saul-fia
„A forgatókönyv végleges verziójának elkészítését a Magyar Nemzeti Filmalap anyagi és szakmai támogatásban részesítette, a film leforgatásához és utómunkálataihoz összesen 310,6 millió forinttal járult hozzá.”
Forras: MNF
A Filmalap támogatása nélkül francia film lett volna a Saul fia, hangzott a film alkotóinak csütörtöki sajtótájékoztatóján. A rendező elmondta, olyan filmet akart csinálni, amely gondolkodásmódtól függetlenül mindenkihez szól. A Saul fiát 48 országban forgalmazzák majd, itthon június 11-étől látható.
32
Tehát már nullszaldós (feltéve, ha az egymillió dollár a filmalap számlájára érkezik)
33.hargi
Az adat csak az amerikai piac ertekesitesi volumenet tukrozi.
Szerintem nem kell fanyalogni ezen a filmen. Ami a pénzügyi részét illeti, azt lehet mondani (így utólag), hogy az jobb helyre került – mert sikert hozott – mint az MNB 250 milliárdja fog /amiről meg azt se lehet tudni, hogy hova vándorol/.
Akit ez a téma nem érdekel, majd nem nézi meg.
Nem fanyalgok, csak az embernek rossz szájíze lesz pár dologtól. A rendező már haza is ment Párizsba, amúgy is szar hely Magyarország, de a pénzünk azért jól jött a filmjéhez…
36. hargi:
„A rendező már haza is ment Párizsba, amúgy is szar hely Magyarország,” – ezt egy szoval sem mondta. Azt a mondatot ami alapjan te ezt gondolhatod Tibor ba’ emelte ki – eleg sportszerutlenul – egy a Blikk altal lekozolt inteju-reszletbol.
„…A Saul fiával vasárnap Oscar-díjat nyert rendező továbbra is Párizsban képzeli el a jövőjét a Blikk szerint, mi inkább kétlakinak mondanánk…” hangszik a korrekt megfogalmazas.
A teny az, hogy Nemes Jeles évek óta Budapesten lakik. „Ráadásul ez most azért is így marad, mert következő filmjét Budapesten forgatja.” Lapunk viszont úgy tudja, új, Magyarországon forgó filmjének a forgatókönyvét most Párizsban fogja fejleszteni a Saul fia Clara Royer nevű társírójával együtt.
„…de a pénzünk azért jól jött a filmjéhez…”
Az nem az o filmje hanem a mienk, ahogy az Oscar dij sem csak az ove.
Ezert volt a bekonferalas “Son of Soul, Hungary”
Probalj meg ra te is buszke lenni.
37.Hochstein Says:
…meddő kísérlet: hiába mondom hogy Szeged-Budapest éppen annyi időben mint Bp. – Párizs. Mondjuk Fr.-ban talán egyedül éppen Párizst nem tudnám megszokni.
Nem trendi itthon a kiérdemelt sikert megemészteni azoknak akiknek esélye sincs erre.
Vannak emberek akik mindent a saját konform zónájukon belül várnak el az élettől… Ez a viszonyítási alapjuk. Itt is máshol is. Szerintem.
Ki hallott már olyat hogy őszintén örülünk mások kiérdemelt sikerének???
36. hargi
Szerintem mindenki jól járt egy kicsit.
A fiatal rendező nevet kapott, a zsidók holokausztoztak egyet, a magyarokról meg árnyalódott a zsigeri antiszemitia kép.
Elképzelhető, hogy a franciák nem láttak nagy perspektívát a filmben, ezért házalt a rendező Magyarországon… Itt meg ciki lett volna megtagadni a hozzájárulást.
Persze… Nemes Jelesnek meg hosszú évekig kell majd küzdenie, hogy maga előtt is beizonyítsa, hogy nem a témaválasztásért kapta az Oscart.
Szurkolok neki, hogy nyerjen egyet a Pozsonyi csata megfilmesítésével is !!!
Na… Az valóban nagy durranás lenne !
38. Arany Sakál
„Ki hallott már olyat hogy őszintén örülünk mások kiérdemelt sikerének???”
Általában a sporban egyformán büszkék vagyunk, de egy alapvetően megosztó téma valóban megosztja a társaságot.
Mivel többségünk nem filmesztéta, egy politikailag semlegesebb témában nem lenne kérdés, hogy a holokauszt biznisz újabb marketinges technikájával állunk szemben, vagy valóban a magyar kultúra, nyelv, erkölcs és világszemlélet adta azt a plusszot amivel Saul fia kimagaslott a hasonló témájú filmek közül…
Sajnos az előítélet életmentő evolúciós folyamatként égett bele az emberek tudatába, akkor is ha időnként hamis következtetéseket sugall…
Attila (PV) Says:
„Általában a sporban (sic!) egyformán büszkék vagyunk, de egy alapvetően megosztó téma valóban megosztja a társaságot.” –
Szerinted ha most eppen a fociban elert barmilyen nemzetkozi szinten elert eredmeny lenne a tema az nem osztana meg a tarsasagot?
41. Hochstein
Szerintem szinte mindenki örül annak, hogy a bekerültünk a foci EB-be…
Hosszú Katinkára se haragszik senki (az úszási eredményei miatt).
Akit nem érdekel a sport, az általában nem szól hozzá.
De nézd meg, ha Tibor bá’nak olyan kedve van, hogy zsidós témát dob be, akkor az jobban pörög még a szexis vagy Orbános témáknál is.
De tágabban véve is, az elmúlt években a Kertészek több ellentmondást okoztak, mint mondjuk a foci…
Pihenjetek egy kicsit! 🙂
http://safeshare.tv/w/hnnbuuHaHg#IcbO4XWYqitylfFe.01
Attila (PV) Says:
„Szerintem szinte mindenki örül annak, hogy a bekerültünk a foci EB-be…”
Itt nem egeszen ez a kerdes. Ha parhuzamot akarunk a ket tema kozott vonni akkor ugy helyes, hogy elotte tisztazzuk azt, hogy a legovatosabb becslések szerint csak a labdarúgásra 2011 óta a rendelkezésre álló adatok alapján legalább 250 milliárd forintot költött az állam:
– amibol az első osztályú csapatok összesen hozzavetoleg 4 milliárdos mérleg szerinti veszteséget könyvelhetnek el evente
– az utanpotlas eseteben az öt kiemelt futballakadémia körülbelül 200 millió forintból gazdálkodik, míg a többi 30-100 millió forintból. Ehhez jön a tao, ami nagyságrendileg minden csapatnál körülbelül 150 millió forint, amit működésre lehet elkölteni.
– Magyar Labdarúgó-szövetség feladatainak támogatására 2011 óta 9,2 milliárd forintot költött az állam a költségvetési törvényjavaslatok szerint, de jövőre az MLSZ-re már 7 milliárdot szán a kormány. (Forras: Koltsegvetes, MLSZ)
Szoval szerinted ennek tudataban is mindenki felhotlen orommel gondol a csapat kijutasara es a (ketes kimenetelu) vegeredmenyre? (es ugye a parhuzam akkor lenne tokleletes, ha itt is boritekolhato lenne az 1-3 hely, mint a film eseteben az Oscar…)
44: Ó, én ezt nagyon egyszerűen megoldanám, ha én lennék mondjuk a miniszterelnök. A profi foci 0 forint közpénzt kaphatna. Aki szereti a focit, tartsa el a saját pénzéből – például járjon meccsre. Akkor kiderülne mire képes a magyar foci önerőből.
A nép sportolására viszont sokat költenék. Sportolhasson mindenki, aki él.
De visszatérve a Saul fiához: én örülök a sikerének. Végre egy nagy magyar-zsidó nemzetközi teljesítmény, ami nem a magyarországi rendszer ellenére tudott csak létrejönni, hanem annak támogatásával.
45 Ábel
„Végre egy nagy magyar-zsidó nemzetközi teljesítmény,”
Gondold azt pl., hogy funkcionális analfabéta vagyok és ezért ezt részletesen írd körbe kérlek, hogy mitől is lett ez éppen ilyen „nemzetközi-teljesítmény”?
46: „nemzetközi-teljesítmény”
Mi adtuk a pénzt, a németek a témát, a zsidók meg az összes többit /beleértve a díjat is 🙂 /.
Csak tud valamit ez a film, ha már a második posztban köpköditek! Sajnállak benneteket hogy nem tudtok örülni más sikerének! Szar egy életetek lehet!
48: Olyan ez a film, mint Columbo felesége – mindenki tudja, hogy van, de senki sem látta. Fogadok, hogy te se… 🙂
Az életünk miatt meg ne aggódj, nem szarabb, mint a tied. Ideállítasz a semmiből, és egyből leszólod a többi hozzászólót. A stílus maga az ember… 😀
44. Hohstein.
A csapat kijutásának szerintem a túlnyomó többség örül, még ha nem is ért egyet mindenki a focira költött milliárdokkal.
Mert a foci eléggé pártsemleges dolog.
Én nem vagyok rajongó, azt hiszem életemben nem néztem végig több mint 5-6 meccset… De a kijutásnak örülök. Akkor is ha tudom, hogy az egész élsportot világszerte a pénz mozgatja, meg hogy mocskos üzletek vannak a háttérben, social engineering meg minden.
48:
Amikor ilyen sunyi hozzászólást olvasok felmerül bennem három kérdés: Ezért töröm magam, írok kiegyensúlyozott történelmi visszatekintést, mint hajdani szemtanú, gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül. — Ha annyira nincsenek megelégedve azzal, amit létrehozok, mi a fenének járnak ide? — Csak tud valamit ez a blog, ha már ennyien legelésznek rajta.
50 attila:
„A csapat kijutásának szerintem a túlnyomó többség örül,”
különösen azért mert ezek a fizikai képességek és mentális adottságok nélküli focisták többet kaszáltak ezen mint az egyéni olimpiai bajnokok.. Maga a nagyvezér dobott fel 1 milliárdot.
De a lényeg, a továbbjutás a megemelt csapatszámnak inkább köszönhető mint a „teljesítménynek”.
Bekerült a csapat európa legjobb 24 csapata közé.
Hát, ne haragudjatok, de ha kell egyedül maradok ezzel, ez nem eredmény ez szégyen hogy ezt a „bejutást” nemzeti ünnepként kell majdnem kezelni, lehet hogy ezért írnak majd egy új alaptörvényt ami ezzel fog kezdődni:
Magyarország, mint dicsőséges futballnemzet…
A filmről meg kár lekezelően beszélni. Ott van. Ugye nem ez az egyetlen rangos cím amit szerzett… sorra nyert (csaknem) mindent.
Az egész filmvilág, kritikusokkal együtt „hülye gyerek”, tisztelet annak a néhány zseninek aki itt fikázza!
Ugye nem kötelező fikázni?
52. Arany Sakál
Nézd…
Ízlések és pofonok különböznek.
Vagy akár kinek a pap, kinek a papné…
Vannak helyek, ahol bogarakat esznek csemegként… Biztos tényleg finom.
De én most bunkó vagyok, mert nem fut össze a nyál a számban a gondolattól ?
A holokausztos filmeknek is megvan a maguk szurkolótábora, akik sokadszorra is értékelik a mondanivalót, és a magyar focinak is, akik a ritka örömöknek is tudnak örülni.
Te a focit fikázod, más meg „nem ér fel” a művészi színvonalig, vagy „csak” zsigeri antiszemita.
Ilyen a szelaví…
Ha mi mind egyetértenénk, Tibor bá’-t megölné az unalom…
És ezt ugye egyikünk sem akarja ?
Egy vicc jutott eszembe erről:
– Doktor úr, kérem, tessék igazolni, hogy én normális vagyok! A családom ugyanis bolondnak tart.
– Miért?
– Mert szeretem a barátfülét.
– És ezért lenne bolond? Hiszen a barátfülét én is szeretem.
– Igazán? Akkor meghívom hozzánk. Nekem ugyanis van otthon három tonna.
53 Attila!
természetesen osztozom magasan kvalifikált és sportszenzitív hazafi honfitársaim azon örömében hogy a magyar labdarógóvállogatott kihozta magából a maximumot ami eredményeként a 16 ról 24 es re nőtt EB részvételt a PÓTSELEJTEZŐN kivívta!
Ezzel jogot szerezve a nagy magyar végvári vitézek sorába való felvételre, és arra hogy Ákos új magyar himnuszt szerezzen ami méltón énekli meg világraszóló sikerünket ami a kulturált nagyvilág minden országában elismerést kelt, különösen szeretett „Kedves Vezetőnk” érdemeire amivel sikerült méltón mintegy 250 milliárd forinttal támogatni ezt a világklasszisoknál is jobb emberanyaggal rendelkező sportágat!
Méltó a hozsannázásra!
Azok a fanyalgók akik meg szükségtelennek ítélik a Kozármisleny számára építendő 400 millió állami Ft al épülő stadiont, igazi kútmérgezőként csak nemzetünk megvetését érdemelhetik! Miért ne lenne ésszerű 2000 férőhelyes stadiont építeni az átlag 300 nézős III. osztályú (harmadosztályú) magyar football zseniknek?
A „Saul fiára” fordított pénznél jobban térül meg, mert ezzel méltán kerülhetünk be a világsajtóba, különösen akkor amikor az országunk átlagos szellemi színvonalára kell kézzel fogható példát adni…
És igaz, kinek a tökmag a monumentális üres lelátón kinek Oscar-díj. Az intellektusa válogatja.
53 Attila
„Te a focit fikázod,” ez persze ez így nem igaz, csak érthetetlen ennek a „pótselejtezőn 24 be” kerülésnek a túlértékelése. Igen nem tartom valós értékítéletnek sem a ráfordításokat (stadionok taópénzek, Tv megjelenítések, állami reklám és média ráfordítások) és a játékos prémiumokat sem. Értékaránytalanság az ami szemet szúr.
A felszaporított ingatlanok fenntartásaira folyamatosan fognak szivárogni az állami milliárdok, amikkel párhuzamosan a másként gondolkodók és velük a befizetett adójuk meg kiszivárog, és válik akár mint Nemes Jeles, ki-ki külhoni magyarrá.
Mindegy most már olimpia álmokat szövögetünk titkos tervekkel költségvetéssel, és talán már űrsikló bázist is alapoznak Felcsúton, és akár lehet, hogy építünk egy 150 ezres stadiont a Népstadion helyére, hogy a leendő magyar világbajnok focicsapatot legyen hol ünnepelni.
Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! Oszt csókolom!
Azt hiszem nem kell lekiismeretfurdalással külhonba szakadni senkinek.
55:
Mivel még életemben nem voltam focimeccsen, nem néztem TV-ben, nem szálltam be a borbélyok focivitáiba, és még sose rúgtam labdába, kaján mosollyal olvastam a magyar focit éltető szösszeneted. Az irónia mellett természetesen igazad van, de az ember elvárná, hogy hasonlóan éles kritikai észrevételed legyen más témákban is. És ugye, most a más téma a Saul fia. Mivel nem láttam (bár már megvan a letöltésem) csak arról értekeztem, ami tudható volt, és szerintem ésszerű dolgokat írtam a posztban (nem is reflektált rá senki 😀 ) Ezen túlmenően kifogásolható a tárgyszerűtlenség. Vegyünk egy sima hasonlatot. A táncdalénekesek vetélkedőjében a legtöbb közönségszavazatot XY kapja, de érezhetően nem a hangja miatt (ami a versengés tárgya) hanem, mert formás csöcsei félig kilógnak. A szülők halál boldogok, hogy leányuk megnyerte a vetélkedőt, és természetesen tojnak rá, hogy nem a hang hanem a csöcsök vívták ki sikert. Én, a hivatásos kritikus „fikázok” egy nagyot azzal, hogy megjegyzem, nem a hang győzött, hanem a csöcs.
56. a lenti zsűrikkel szemben persze hogy itt minden fikázónak nagyobb szakmai hozzáértése és jóval reálisabb elfogulatlan értékítélete is van. Csak azt nem értem hogy egyikőtök sem tag egyik filmes zsűriben? Miért? (a kérdés költői)
itt vannak a tévedésbe tartottak akik a „csöcsöket” díjazták. Kinek nagyobb a kompetenciőja? nektek vagy ezeknek a filmszemléknek?
Díjai és elismerései
2015: jelölés – Arany Pálma (Cannes-i fesztivál)
2015: díj – Nagydíj (Cannes-i fesztivál)
2015: díj – FIPRESCI-díj (Cannes-i fesztivál)
2015: díj – Technikai-művészi Vulcain-díj (Cannes-i fesztivál) (Zányi Tamás hangmérnök)
2015: díj – François Chalais-díj (Cannes-i fesztivál)
2015: díj – a zsűri különdíja – 21. Szarajevói filmfesztivál
2015: díj – Fődíj – Operatőrök nemzetközi fesztiválja, Bitola[10]
2015: díj – A legjobb rendezés díja – War on Screen, Chalons-en-Champagne[11]
2015: díj – Kritikusok díja – CinEast filmfesztivál, Luxemburg[12]
2015: jelölés – legjobb külföldi film – Brit Független Filmdíj (BIFA)[13]
2015: díj – Fődíj – zágrábi nemzetközi filmfesztivál
2015: díj – A legjobb rendezés díja – stockholmi nemzetközi filmfesztivál
2015: díj – Bronz Béka díj – Camerimage filmfesztivál, Bydgoszcz
2015: díj – A legjobb első film – UK Jewish Film Festival[14]
2015: díj – Az év legjobb idegen nyelvű filmje – National Board of Review of Motion Pictures[15]
2015: díj – A legjobb elsőfilm – New York-i Filmkritikusok Egyesüle (NYFCC)[16]
2015: díj – Az év legjobb külföldi filmje – Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetsége (LAFCA)[17]
2016: díj – A legjobb idegen nyelvű film – Golden Globe-díj[2]
2016: díj – legjobb külföldi film – 31. Independent Spirit Awards, Los Angeles[18]
2016: jelölés – legjobb elsőfilmes rendező – Amerikai Rendezők Céhének díja (DGA Awards), Los Angeles[19]
2016: jelölés – legjobb külföldi film – César-díj[20]
2016: megosztott díj – Spotlight Award – Amerikai Filmoperatőrök Társasága (ASC) (Erdély Mátyás operatőr)[21]
2016: díj – B. Nagy László-díj – Magyar Filmkritikusok Díja
2016: díj – legjobb férfi főszereplő – Magyar Filmkritikusok Díja (Röhrig Géza)
2016: díj – legjobb hangmérnök – Magyar Filmkritikusok Díja (Zányi Tamás)
2016: díj – legjobb operatőr – Magyar Filmkritikusok Díja (Erdély Mátyás)
2016: díj – legjobb rendező – Magyar Filmkritikusok Díja (Nemes Jeles László)[22]
2016: díj – legjobb idegen nyelvű film – Oscar-díj[3]
57: Nem érted te ezt! Clintonné csöcsei miatt kapta az összeset.
58. Avatar
„Ha csak úgy nem…”
46: Ha funkcionális analfabéta vagy, minek írjak? Úgyse tudod elolvasni… Inkább nézd meg a filmet, abban beszélnek, nem kell olvasni.
58 & 59:
Fiúk! Nem kell a hülyét játszani. Sokkal tisztességesebb azt mondani, hogy „én is zsidó vagyok”. Persze ezt a fogalmat, hogy tisztesség nem ismeritek. — Van egy olyan amerikai mondás, hogy „jews are news”. Ha megkéselnek egy zsidót, a hír befutja a világot. Ha lemészárolnak 100 palesztint, sehol róla egy szó. Szóval ez az egyoldalúság mutatkozik meg a díjak odaítélésénél is. — De ezt nem nektek írtam, hanem a másik ezer olvasónak.
61: Tibor bá’, te zsidókat bújtatsz a honlapodon? 😀
57. Arany Sakál
58. Avatar
A fentebb felsorolt díjak és elismerések ellenére én mégis azt állítom, hogy senki sincs tévedésben azok közül, akik azt állítják, hogy a mélyen tisztelt zsűri „a csöcsöket” díjazta.
Nem hiszem el, hogy ezt még ne olvastátok volna 😉
http://www.antalffy-tibor.hu/?p=7198#comments
57. Arany Sakál
„Csak azt nem értem hogy egyikőtök sem tag egyik filmes zsűriben? Miért?”
A kérdés ugye költői… (Lehet hogy származási okokból?? 🙂 ).
Az rendben van, hogy egy rétegfilm elnyeri a réteg elismerését, és még talán mi is büszkék lehetünk arra, hogy valamelyest „magyar” is. De aki nem érzi azt hogy őt is „megszólítja”, annak miért kell a torkán lenyomni, hogy akkor is de igen kolosszális ?
Azért ezzel a listával megint túltoltad a biciklit.
Ez a hosszú lista is kicsit olyan tekintélyelvűséget sugall, hogy aztánmostmárdetényleg boruljunk térdre, mert ország világ előtt bizonyított, hogy a film abszolute, megkérdőjelezhetetlenül JÓ, és akinek nem tetszik, annak a kurva anyját.
És itt elérkeztünk a probléma gyökereihez.
„Egyesek” nagyon úgy érzik, hogy egedül ők vannak az abszolút igazság birtokában, és aggresszívvé válnak, ha mások nem értenek velük mindenben egyet.
De hát a saját paradoxonjuk csapdájába estek.
Ők „választották ki” magukat, akartak különbözők lenni… Nem csoda, ha egy idő után a többség is úgy látja, hogy TÉNYLEG különböző erkölcsi és kultúrális kódok alapján működnek.
EZ a film elismeréséről folytatott vita gyökere.
Mindenesetre a film elérte a fő célját: beszélünk róla, és általa a holokausztról. Ez ennek az egész holoiparnak a lényege.
Függetlenül attól, hogy mennyire jó maga a film, amit nem tudok és nem is fogok tudni megítélni, mert nem láttam, és nem is tervezem megnézni. Még ha az évezred legjobb filmje is.
14. Tibor bá: „Mindent megteszek az élőért, de nem érdekel a halott, mert csak hendikeppel. Lásd hollywoodi üldözős film, ahol a üldözöttek erejüket, és időt pocsékolva eltemetik a halottukat. MINEK? Hogy könnyebben utolérjék őket? Hogy könnyebben le lehessen őket is gyilkolni. Saul felejtse el a halott fiát. Iparkodjon túlélni, és a szörnyűségek után nemzzen kétszer annyi gyereket, mint ahányat elveszített.”
Van benne igazság, amit írsz. De a halottak eltemetése nagyon ősi kényszer, beivódott az emberi pszichébe…. ha hátrahagyod szeretted holttestét a „vadaknak”, üldözhet a sírig a lelkifurdalás…
60 Attila szövegértési problémádat észlelte.
Nem azt írtam hogy „vagyok” hanem azt hogy gondold, és utána feltetteme gy kérdést, amire gondosan elkerülted a választ!
Uyge, ilyenkor kell felugrani és kitárt karokkal kiabálni azt, hogy „goal” ?!
61 Tiborbá, ha az vagy akkor az vagy, nem kell szégyellned.
Ultima ratio, a „Saul fiai” film elismeréseit kiérdemeltnek és/vagy jogosnak tartók azok „zsidók”?
..talán még nem csak meg az emlékezeted, kitől származik? „Az hogy ki a zsidó, azt én mondom meg!”
66. Ivett
„ha hátrahagyod szeretted holttestét”
De hát ez a legtöbb művészet alapja…
Egy mesterségesen kreált „álprobléma” közepébe ejti a főhőst, és a „jellemfejlődés” során közli az elérendő erkölcsi célokat. Formálja az adott kultúrát.
Persze lehet fokozni a feszültséget, hogy akkor mi van ha a másik fiad még él… Akkor is vállalod a kockázatot?
De mint mondtam, ezek a film számára kitalált konfliktusok, és aki nem ment át hasonlókon, annak nehezen köthető saját belső érzéseihez.
Szerencsére nekünk nem kell nap mint nap ilyesmivel szembenézni.
Persze, kicsiben mi is találozunk a „melyik újjamat harapjam” problémákkal, amikor több rossz közül kell választani, vagy elvi és praktikus ellentétek feszültségét kellene feloldani.
A Saul fia letette a garast egy problémamegoldási nézőpont mellett és belehelyezte egy érzelmileg felkavaró környezetbe.
A halottak temetése/hátrahagyása valóban jogos vitalap, és tényleg jó ilyesmiről is beszélni időnként…
De azt hiszem, nem ez a filmről való vitának az alapja.
64 Attila a kognitív disszonancia tettenérhető.
Nem hiszem hogy bárhol ilyeneket írt volna azon kevesek bármelyike a ki mint én kiérdemeltnek, jogosnak és meggyőzőnek tartaná a film sikerét:
” és akinek nem tetszik, annak a kurva anyját.”
ilyet itt azokon kívül akik felkent opponenskét utálkoznak, részben jól ismert lózungokkal pl, „zsidók” „aggresszívvé válnak” senki nem írt. Persze hogy ki mit gondol erről arra gondolni sem merek.
nem erősséged a tények figyelembevételével.
Az a fajta személyeskedés amivel reagálsz egy elég hosszú eredménylistára, valóban alapvető érveléstechnikai hiba. a tények adatszerű közlése mitől személyeskedés?
Azt a szónoklattani képzést ahol ezt tanítják OKJ-s szinten oktatják?
Csak jelezném, éppen én vagyok az egyik akik agresszív dühöt generáltak azzal (pl. belőled) hogy nem értek azzal együtt hogy az a poszt és a hozzászólók zöme fikázza a filmet.
Azaz a véleményterror ami megjelent pontosan rád, meg a veled egyízlésűekre jellemző…
Csak nézd meg milyn választékosan akarjátok bizonyítani hogy a filmet nem a filems érdemei miatt díjazták, hanem „magasabb” szempontok miatt.
Gratulálok!
Tudod mit?? „Hihető”, és le vagyok nyűgözve a toleranciádtól.
bármit válaszolsz is, lájkolom! 🙂
54. Arany Sakál
„A “Saul fiára” fordított pénznél jobban térül meg, mert ezzel méltán kerülhetünk be a világsajtóba, különösen akkor amikor az országunk átlagos szellemi színvonalára kell kézzel fogható példát adni…”
Na ugye… hát ez az.
Mi bunkó goj magyarok örüljünk, hogy azt a kis intellektuális sikert amit elérhetünk, azt is a zsidóknak köszönhetjük.
Mert a mi saját lábszagú, bőgatyás, fütyülősbarackos eredményeink maximum megmosolyogtatók, de inkább csak kritikán aluliak.
És még mindig úgy csinálsz, mintha NEM ÉRTENÉD, hogy miért is váltanak ki az ilyen Oscáros események ellenérzést.
70. Arany Sakál
„Csak nézd meg milyn választékosan akarjátok bizonyítani hogy a filmet nem a filems érdemei miatt díjazták, hanem “magasabb” szempontok miatt.”
Abban nincs semmi különös, hogy egy zsidó filmet, zsidó témával a zsidó zsidó zsűri magas szinten díjjaz.
Semmi problémám nincs ezzel.
De miért kellene elfogadtatni, hogy a zsidó értékrendszer univerzális ?
Ha egy Gáza övezetbeli társaság itélte volna oda az Oscart, akkor is hasonló eredmény jött volna ki?
Csak azt a „jogot” szeretném érvényesíteni, hogy lehessen eltérő véleménye valakinek a véleménymonopólium kincstári verziójától, és ne legyen betonba döngölve és megbélyegezve…
Olyan nagy baj ez ?
Elvégre a tolerancia oda-vissza érvényes… nem?
Mert úgy tűnik, abba gabalyodunk itt bele, hogy vannak akik szerint a film vagy nem is nagy durranás, vagy hogy nyomásra lett díjjazva.
Erre beindul a visítókórus, hogy micsoda intolerancia megkérdőjelezni a film nagyságát.
Ez az elismerési lista egy kísérletet hoz nekem vissza a régmúlt homályából, bemutatva az emberi psziché egyik alaptermészetét. 20 ember ült egy vetítőteremben, akikből 19 munkatárs volt, a 20. a kísérleti alany, aki erről persze nem tudott semmit. levetítettek egy rövid filmet, amiben X lekent egy pofont Y-nak, és történt még több más dolog is. Kigyulladt a fény és az első embernek röviden össze kellet foglalni azt, amit látott – közben kandid felvették a 20. pasi arcjátékát. Az első pasi mindent úőgy mondott el, ahogy a filmben volt, egy kivétellel. Azt állította, hogy nem X kente le a pofont Y-nak, hanem pont fordítva. A felvétel tanulsága szerint a 20. pasi arcára kiült az érthetetlen kifejezés. A második pasi ugyanúgy mondta el, mint az első, majd a harmadik, és sorba mind. A 20. pasi arca egyre kevésbé jelezte a meglepődést, és amikor rá került a sor, ő is azt állította, amit az előtte lévő 19 pasi, ami a valóság tökéletes megfordítása volt. Ritka az olyan ember, akit mások véleménye nem befolyásol. (lementés után folytatom)
–
Szeretteink eltemetése: 1945 január 18-án édesanyámat eltalálta egy szovjet aknaszilánk és közvetlen mellettem meghalt, miközben fogtam a kezét és lázassal kerestem a pulzusát (12 éves voltam). Két nappal később apám valahogy összeeszkábált egy koporsót helyettesítő ládát és az elhunytat eltemették az Bazilika kertjébe. Aztán napokkal később a család lement Félegyházára. A júliusi melegben anyám nővére stráfkocsival megérkezett (3 nap alatt tették meg a 111 km-t) rajta az anyám „koporsója” + egy hatalmas rakás légy + és elképzelhetetlen bűzfelhő. Az indok az volt, hogy elrendelték az ideiglenes temetések exhumálását, és „Böbe mindig mondta, hogy szülővárosába akar végső helyen feküdni.” Mondjuk ez elég nevezetes dolog ahhoz, hogy az ember ne felejtse el, amit akkor érzett. NEM éreztem, hogy ez a bűzzel körbelengett, oszladozó hull az édesanyám lenne. Nem volt hozzá semmi közöm. Fel voltam háborodva. Meg akartam szabadulni a jelenettől. — A halott személyről vannak emlékek, de a hulla nem egyenlő, nem azonos azzal, akire emlékszel. A temetési szertartás OK, hiszen mindenképpen el kell temetni, de vészkörülmények között ezért kockáztatni a életemet őrültség. Ezt nekem ne akarják beetetni a hollywoodi álomgyár manipulátorok.
68, Arany Sakál: „Tiborbá, ha az vagy akkor az vagy, nem kell szégyellned.”
Tibor bá’, a kriptozsidó. 😀
‘Arany Sakál’, már nem sokáig hirdeted itt az igét, ha felpiszkálod a bloggazdát. 🙂
Különben te láttad már a filmet?
Vagy valami érdeked fűződik hozzá, hogy ennyi karaktert koptatsz miatta?
45.
„Végre egy nagy magyar-zsidó nemzetközi teljesítmény”
A mazsihisz honlapja szerintem elég autentikus a témában: http://www.mazsihisz.hu/2016/03/02/-nagyot-nyertek-a-zsidok–az-idei-oscar-galan-8535.html
Azt mindenki eldöntheti (úgy értem, aki látta), hogy tetszik neki a film, vagy sem. Attól, hogy zsidó film, még lehet jó; például a Spielberg holofilm szerintem jól össze volt rakva, viszont a Sorstalanság borzalmasan nyálas, és elnyújtott volt.
De akárhogyis; a(z esetleg kritikus) véleménye miatt alázni próbálni a másikat taplóság.
68:
Arany Sakál, “Tiborbá, ha az vagy akkor az vagy, nem kell szégyellned.”
Nem hiszem, hogy Tibor bá’ ezt így értette.
73. Tibor bá’
„Ritka az olyan ember, akit mások véleménye nem befolyásol.”
Ezt hívják úgy, hogy peer pressure…
Ez az alapja a divatnak és a különböző személyek, alkotások díjjazásának.
68 – Arany sakál!
Az alábbi jelentést nem volt szándékom beírni, te provokáltad ki:
Margaret Pomeranz ausztrál filmkritikus, producer és televíziós személyiség három évtizede készíti filmkritikákat. A múlt évben kábé 200 filmet nézett meg. Állítása szerint 30 év alatt egyszer fordult elő, hogy egy film vetítéséről simán kisétált. Ez a „Saul fia” volt. A filmkritikusnő szerint a film egyszerűen szar. A nemzetközi zsidó kritikusok által csak szuperlatívuszokkal illetett, a filmes versenyekről sorozatban díjakat elhordó „hologiccs” a neves filmritikusnő szerint annyira rossz, hogy meg sem várta a végét. Az eredeti, angol nyelvű riport itt olvasható: http://www.news.com.au/entertainment/movies/margaret-pomeranz-lists-her-guilty-favourites-in-film-for-2015/news-story/08f45770e8aed6da9cc33d4adf0e6e76
71 Attila (PV) Says:
lájk!
csak jelezném a tőlem idézettek a magyar EB pótselejtező „világsikeréről”, és annak helyi értékéről, és anyagi hátteréről, illetve az ezekkel együttérzőkről szólt.
De azért lájk! Mega lájk!
valóban nagy eredmény van mire büszkéknek lenni! Ha nem Donáth szobor akkor legyen Dzsudzsák, a pótselejtező vezére!
Támogatom! Nehogy már ne tudjunk közös nevezőere jutni magyar véreimmel..
72 Attila „Erre beindul a visítókórus, hogy micsoda intolerancia megkérdőjelezni a film nagyságát.”
ez a topik inkább arra hoz példát, hogy a saul fiát fikázók nem tűrik azok hszeit akik jogosnak, megérdemeltnek és értékesnek találják a filmben levő munkát és annak elért eredményeit.
Ezek a kisebbségi vélemények itt, és az általad fémjelzett színvonalú hszek rá a válaszok.
Ez van, persze mondom ultima ráció hogy ez a világszerte szakmai körökben elismert film csak a zsidóknak teszik, azok készítették azok díjazták.
Nos rögtön tudok egy kivételt a magam személyében.
Ja és abban is különbözök ettől az itt többségben levő hozzászólóktól, hogy ha valami nekem nem megy, vagy nem sikerül, akkor annak okát nem a zsidók összeesküvésében hanem a hibáimban keresem.
Önfelmentésnek a saját balfaszságának leplezésére sokan használják, a zsidó ármányt..
Nem véletlenül került sor a holokausztra mert azok körében ez többségi véleménnyé vált aki lehetővé tették/sürgették/intézték a deportálásukat.
De a saját hitvilágoddal és mentális képességeiddel magadnak kell megfelelned, ha ez okoz örömöt, lelked rajta.
77.
Az ausztrál kritikus véleménye még meg lesz hurcolva, mert a csapat nem felejt. A másik probléma, hogy azzal próbálták súlyozni a háttérmunkát, „alapozást”, hogy egy dr Nyiszli írásai alapján készült a forgatókönyv. Az erdélyi illetöségü dr arról nevezetes, hogy már közvetlenül a könyve megjelenése után lebukott, a volt foglyok tömegesen tiltakoztak a valóságtól eltérített elbeszélései miatt. Itt folyamatosan igyekeznek elmosni mindent ami lényeges, arra hivatkozva, hogy a homályosság egy müvészi eszköz, s egy személyre épített szubjektiv történés.
77 Tiborbá
…ez megint tekintélyelvű érvelés, amikor valakire hivatkozol, aki konkrétan összefoglalja: „szar”.
Mit lehet erről elemzésként válaszolni?
Biztos nem téved!
Továbbra is ott tartok, hogy emelem kalapom a fiatal tehetséges kortárs filmeseink sikereinek! Inkább erről olvassanak a nemzetközi lapokban mint Arról, az orvoskamara szerint egy évtizeden belül ellátatlan lesz itthon mintegy 4-5 millió ember. Mondjuk kellene valami merőben antiszemita magyarázat erre is, hogy ne kelljen a saját hibánknak tulajdonítani.
77 Tiborbá
tényleg annak a kritikája számít etalonnak aki saját bevallása szerint nem látta filmet? 😉
„SHE’S been reviewing films for more than three decades, so it’s hard to believe there’s been only one movie that Margaret Pomeranz disliked enough to walk out of.
The flick was Hungarian drama Son of Saul, which premiered at the Cannes Film Festival earlier this year and picked up the prestigious Grand Prix. But for Pomeranz, it didn’t impress.” by Margaret Pomeranz (élő IKON)
hát lehet ezen rugózni, a díjak tömege, számos címen, filmkritikusok között látható fölényben van.
79. Arany Sakál
„Nem véletlenül került sor a holokausztra mert azok körében ez többségi véleménnyé vált aki lehetővé tették/sürgették/intézték a deportálásukat. ”
Megint helyben vagyunk.
Akinek nem tetszik a film, az már potenciális holokuszt elkövető.
Mert az univerzális szent értékitéletű bírákkal szemben csak tömeggyilkos indulatokkal lehet állni.
Értsd már meg: Minnél inkább érvalsz amellett, hogy deigen a film jó, és akinek nem tetszik az nácifasisztaantiszemitazsidódeportáló szemétláda, annál mélyebbre ásod a két tábor közötti szakadékot.
Miért nem lehet elfogadni, hogy van akinek nem tetszik a film hangulat, vagy a témája, vagy túl bonyolultnak találja, vagy túltöltve politikai szándékokkal, vagy csupán egy csoport magáról alkotott képnek, amivel nem tud/akar azonosulni…
És ha akár tévednek is ?
Nem mindenki született filmkritikus.
És már jön az aduász, az antiszemitázás, mert csak azantiszemiták elég elvetemültek annyira, hogy kritizálni merjék.
De azért itt van egy bőgatyás vicc is neked, hátha megérted belőle, hogy sokféle nézőpont van:
A festő tájképet fest a mezőn.
Odaballag hozzá egy paraszt bácsi, és kiváncsiskodik.
– Művész úr, az az izé micsoda ?
– Hát az ég! – mondja a festő.
– De miért piros ?
– Hát mert én így látom !
– És az ott ?
– Az a rét.
– És miért fekete?
– Hát mert én így látom – mondja a festő.
– És az ott?
– Az egy tehén.
– De miért van 5 feje?
– Mert én így látom ! – mondja ingerülten a festő
– Jó-jó, ha maga úgy látja… – mondja a bácsi – de akkor miért ment festőnek ?
Kedves Sakál, van rá „nem szemita pozitív” magyarázat. Emlékszel talán, mikor a szemitáink lecövekelnek a mikrofonnál, s egy kis drámai szünet után annyit mondanak csak, hogy „numerus klauzus”. Ilyenkor hang nincs többet, a kevésbé szemitákok a padló repedéséig vannak alázva.
Kérdezösködtem mindkét partitól, hogy mit tudnak erröl a numerus izéról? Hat ne gondold, hogy valamelyik is tudta volna … pontosan. Arról sem tudtak, hogy ez a törvényjavaslat egyszer sem említi a zsidókat, bár vastagon róluk szól. AZ oktatási részen kezdték, hogy minden népcsoport a lakosságbeli százalékának megfelelöen részesedjen az egyetemi tanulói helyekröl. Ez annyira felháborító elképzelés volt, hogy még most is hideg futkározik mindenkinek a hátán. Nem beszélve a tényröl, hogy az orvosi és jogi szakon 70-90%-ra lehetett tenni az illetö túlszámlálást …
Akkor is, s a háború után is ez a helyzet változatlan maradt a túlerö miatt, a háború pár hónapját leszámítva. Budapest és az ország orvossal való lefedettsége szemita részröl meghaladta az 50%-ot. Sehol olyan megszállt ország nincs a modern történelemben ahol 10 millióból 7 milliós abortusz-számmal büszkélkedhetne egy nyomorult letiport nép, továbbá a másik áldással, ami ugyancsak jellegzetesen forráshoz kapcsolható: A paraszolvenciával …
Arany Sakál, nem értem, mért rágtál be. Attila PV elég visszafogottan és kulturáltan fogalmaz meg teljesen normális gondolatokat.
Nem kell vele egyetérteni, de nem értem ezt a dühöt.
81: Ha csak ez kell, instant gyártok egyet: a zsidók ellopták a pénzt az egészségbiztosítóból, ezért nincs elég pénz, hogy megfelelően fizessék a magyar orvosokat, pláne ápolókat, és normális körülményeket biztosítsanak. Ezért megy el a sok orvos, akik körül amúgyis sokan kozmopolita zsidók, akiket kevesebb köt ide. 🙂
83 Attila
Hogyan lehet PC-módon minősíteni azt amikor olyna állítást cáfolsz ami nem hangzott el?
persze nehéz erről kleszakadnod ha mindenről „az jut eszdbe”.
„Értsd már meg: Minnél inkább érvalsz amellett, hogy deigen a film jó, és akinek nem tetszik az nácifasisztaantiszemitazsidódeportáló szemétláda, annál mélyebbre ásod a két tábor közötti szakadékot.”
„Minnél inkább érvalsz amellett, hogy deigen a film jó, ” idéznél tőlem ilyet?
Röviden idehazudsz válogatás nélkül dolgokat majd számon kéred.
„s akinek nem tetszik az nácifasisztaantiszemitazsidódeportáló ”
Ez is egy rád valló kerek kis hazugság.
A valóság az: hogy az itt megszólalók aki szerint a film nem a „zsidó összeesküvés” miatt hanem a filmes erényei miatt kapta a díjesőt Oscarostúl az „zsidó” (pl ennek lettem kinevezve mert nem illik a helyi kórusba hogy elismerem és örülök hogy sikerült az Oscar is) míg az opponensek vérmagyar goy-ok. Fellelhető.
A többit rád bízom, azt utálsz akit akarsz, és nem példa nélküli a történelemben amikor „megtalálják” a frusztrált emberek a bajok okozóit.
Most a „migráns” a gyűjtőszó, de van ahol a bozgor, az emberi primitívség egyetemleges. országhatáron át ívelő.
És miért is keresnénk egy filmes siker okát a teljesítményben?
Vagy bármilyen siker okát a munkában és a tehetségben?
ha valaki sikeres az gyanús, van valami gonosz kis ármány, csalás dopping, politikai támasz, de nehogy már valaki vigye valamire önerőből?
A sikertelen, frusztrált emberek garantált receptje, főzzél ezzel tovább.
továbbiakban:
csendben ignoréra tettelek
nekem ne emesgézz
én rád nem pingelek
nem izgat, ha visz a split
remót vagy nekem
nem vagy itt
én ezen a csatin op vagyok
ha kell társaság, botokat hozok
nem bannolok, nem kikkelek
csak csendben ignoréra tettelek!
61: Tibor bá’, miért mondanám, ha egyszer nem vagyok az? És szerintem az a nem tisztességes viselkedés, hogy úgy fikázod a filmet, hogy nem is láttad. De azért nem vagyok olyan tapló, hogy azt írjam, hogy te nyilván nem ismered ezt a fogalmat.
Ha mondjuk azt írtad volna, hogy láttad a Saul fiát és az „A war”-t is, és neked az utóbbi sokkal jobban tetszett, te annak adtad volna az Oscart, ha rajtad múlik – az egy értékelhető vélemény lenne. De az, hogy nem láttad, de tudni véled, hogy szar és csak a holokausztozás miatt kapott Oscar-t (meg egy halom más díjat) az primitív előítéletesség.
Volt már számos holokausztos film ami lószart se kapott…
87. Avatar
kiterjedtebb alapállás ez itt a többségtől az előítéletességen és a primer „zsidózáson” túl.
17 Arany Sakál Says:
2016.március.1st. at 17:44
Miért abban indul verseny hogy ki tudja (akár látatlanban is!) kétségbe vonni ennek a filmnek, vagy egyéb más teljesítménynek az értékét?
81:
A szóban forgó filmkritikusnő hitelességét a következők biztosítják:
1) Ausztrál és nem európai.
2) Nem zsidó, nem magyar.
3) 30 éve ez a szakmája, évente 200 filmet néz, még sose jött ki a vetítésből.
4) 80 éves, tapasztalt, nem kell féltenie a karrierjét.
5) Sehova sincs elkötelezve. Nem tartozik a hollywoodi bandához.
6) A fentiekből következően mások tömeges véleménye nem befolyásolja. Ez számomra meggyőző.
–
82:
Miért másoltad be az eredeti angol szöveget. Ugyanis az nem támasztja alá a te véleményedet. Kb, azt mondja, amit én írtam, ami főleg fordítás.
–
87:
Olvad el még egyszer a posztot, és fogalmazd újra ezt a hozzászólásodat.
88. Arany Sakál
„Miért abban indul verseny hogy ki tudja (akár látatlanban is!) kétségbe vonni ennek a filmnek, vagy egyéb más teljesítménynek az értékét?”
Félremagyarázod.
Egyszerűen többen úgy érezzük, hogy jogunk van „látatlanban” véleményt formálni.
Én például nem szeretem a japán Kabuki színházat, mert megfájdul a furcsa hangoktól a fejem.
És akkor sem fogom szeretni, ha Japán felveteti a Világörökségek közé.
És nem fogom megnézni a következő előadást, hogy hátha talán ez jobban hasonlít az István a királyhoz…
Azzal viszont semmi bajom, ha a japánok vagy akár a keleti kultúrában jártasabb magyarok is szeretik.
Értsd meg… ha van egy réteg, amelyiknek tetszik, semmi gond.
De miért MUSZÁJ hogy mindenkinek tetszen, akár a témaválasztástól kezdve, ami eldöntheti, hogy valaki megnézi-e vagy sem?
Különösen, amikor úgy van tálalva, hogy :
„különösen akkor amikor az országunk átlagos szellemi színvonalára kell kézzel fogható példát adni…”
Leborulni a zsidó művészet előtt úgy, hogy az „átlagos szellemi szinvonalat” meg fikázzák nekünk ( ez egy kultúrális áramlat, minden szar ami magyar… tele van vele az összes liberális kabaré meg „szakértő” műsor ).
Ez a hozzáállás mélyíti a a szakadékot.
Nézd meg (mégegyszer?) a Schiffer – Kálmán Olga meccset a Szabadság téri emlékmű kapcsán.
Shiffer már rájött, hogy az erőszakos véleményformálás többet árt az ügynek, mint amennyi előnyt nyögveszarósan ki tud csikarni. De Kálmán Olga a mai napig nem érti, hogy a jól bejáratott majdmimegmondjukatutit már kezd kikopni, és már nem működnek az automatizmusok…
90 ignore on
89 Tibor bá’ Says: „Ez számomra meggyőző.”
Kijött a kedves öreg hölgy, azaz: nem látta a filmet.
Ez számomra is meggyőző. Sőt: hiteles. Joga van hozzá, és őszinte is.
Miért van az, hogy az a néhány ember (pl. én) aki osztatlanul örül a film sikereinek, az le van „zsidózva” és/vagy erőszakos vélemény terrorral van vádolva, pusztán azért mert nem érti azt, hogy miért tulajdonítja itt a poszt és a tucathozzászólók derékhada, hogy a film azért kap seregnyi díjat mert a témája, a rendező és a zsűri vélt azonos „zsidósága” lett díjazva?
Holott ugyanezek a holokauszt témájú filmek dömpingjét és az általános zsidó kultúrterrort megalapozottnak és tényszerűnek gondolja.
Pusztán logikai alapon: akkor ha csak ez kell egy filmsikerhez akkor ezernyi Oscar-díjas holokauszt témájú filmet kényszerültetek elszenvedni?
Éppúgy irracionális hit ez, mint a teremtésben/teremtőben való hit, az hogy általánosan a pénz és kultúrharcban egy lélekszámában oly kicsi népesség uralkodik az okos és bűntelen többségen (rajtunk is magyarokon), itt, amerikában és az egész galaktikában.. Akik kézi vezérlik az USA és minden lakájállam politikai elitjét, a médiákat és a pénzintézeteket, de jellemzően az összes sikerágaztot, sőt még a holokausztot is csak kitalálták.
Hát ha ez itt, ennek a „hitnek a gyülekezete” akkor nézzetek rám mint egy idetévedt turistára, aki betoppant erre a szeánszra, abba bele sem merek gondolni, hogy a közvélekedést reprezentáljátok, mert naponta hallom ennek az ellenkezőjét, miszerint a magyar az nem antiszemita.(pedig volna rá igény…)
Hát tényleg nem, max a pareto elv szerint a nyocvan százalékunk.
Teszem hozzá, nem dicsértem a filmet sem nem akartam a véleményemet senkire rátolni pusztán csak érdeklődtem, hogy miért kell egy siker(bármilyen), egy eredmény mögé mást képzelni gondolni, sejtetni, mint a munkát és a tehetséget!
Nem várok válaszokat mert unásig olvasható a fentiekben azon hitelvek jó része ami „magyarázza” a díjait ennek a filmnek.
Jelesül: zsidók rendezték zsidó témából, ami zsidó kitaláció (?) és zsidók zsűrizték…
Hát higgyétek ezt.
Ha meg itt valaki racionálisan szól hozzá azon számon van kérve, hogy valld be zsidó vagy te is…
Gyanús ismertetőjele a zsidóságnak = racionális gondolkodás.
91.
„miért tulajdonítja itt a poszt és a tucathozzászólók derékhada, hogy a film azért kap seregnyi díjat mert a témája, a rendező és a zsűri vélt azonos “zsidósága” lett díjazva?”
http://www.mazsihisz.hu/2016/03/02/-nagyot-nyertek-a-zsidok–az-idei-oscar-galan-8535.html
Én itt nem azt olvasom, hogy: „Legyünk büszkék, magyar film nyert az idei Oscaron”.
Ugye, te láttad a filmet? Arra gondolni sem merek, hogy csak zsigerből vitatkozol, és nevezel tucathozzászólóknak olyanokat, akik nem értenek egyet veled.
89. Tibor ba’
Nem akartam ebbe most beleszallni, de az ovonaluli hsz-ed megforgatta a gyomrom. Pont azt csinalod mint Arma Gedeon (csodalom hogy nem keveredett meg elo).
Elokaparsz egy valoszinu amugy kedves idos nenit (72 eves), egy hobbi-kritikust, akirol mindent elmondd, hogy Ausztraliaban elte le az egesz eletet. Persze ettol meg lehet, hogy kifinomult az izlese.
Nezzuk csak meg kozelebrol. Ime a lista a megnezett filmekrol: http://www.rottentomatoes.com/critic/margaret-pomeranz/ – van benne pl. pokember, meg Maya a mehecske (rendkivul elvezte), vagy a Masnaposok, a Felaldozhatok es a tobbi. Jobbnal jobb Oscar jelolesek. Biztos a Saul fia csak azert jutott el a jelolesig, mert nem akadt fennt a halojan. Valoszinu nem ert ra megnezni a sok mas izgalmas film mellett, kulonben ez a mindenhol jegyzett vilaghiru filmkritikus neni rogton vetot emelt volna…
Az hogy o allt fel egyedul es ment ki az eloadasrol az szerintem nem a filemt hanem ot magat minositi. Erre kar buszkenek lenni. De persze lehet ez a velemenye, leleke rajta.
Azonban hogy ezen a blogon pont te hozod fel ot eloljaro kritikusi peldakent csak mert evente 200 filmet megnezett, meg hogy nem magyar, sem zsido…enyhen szolva is megmosolyogtato erveles.
Akcioja legjobb esetben is csak egy dolgot igazol, azt hogy a neni idos korara feltunesi viszketeksegen nem tudott mar tovabb urra lenni. Jo reklam, most mindenki rola beszel, benne lehet a TV-ben.
Tibor bá’ észrevétele: A néni 30 éve TV celeb.
91:
Hűha! „Kijött a kedves öreg hölgy, azaz: nem látta a filmet.” Ez már mosolyogni való. Szerinted az erősen elsózott pörköltet az utolsó falatig fel kell zabálnom ahhoz, hogy kijelentsem, bazdmeg ez rettenetesen sós? Ez azért már a béke segge felé tart.
–
Érdekes kérdés: „Miért van az, hogy az a néhány ember (pl. én) aki osztatlanul örül a film sikereinek, az le van “zsidózva”?” — Azért, mert egy rossz film dicséretére ez a leglogikusabb válasz. Ráadásul volt már rá példa. Kertész Imre elképesztően szar nyelvezetű könyvéért Nobel-díjat kapott. Mi másért, mint a témájáért. És mi volt a témája? Meg fogsz lepődni.
–
A zsidó világuralomról, amit 30 soron át pedzel, már kaptál választ: „(847) Mi, zsidók uraljuk a médiát” poszt alatt. Érdemes elolvasni, ha eddig még nem tetted.
–
Aztán van egy apró bekezdés, ami szerint antiszemiták azok, akiknek nem tetszik a film. Vagy netán rosszul fejtettem meg a rejtjeles szöveget? — Nos a dolog úgy áll, hogy nem vagyok antiszemita, még akkor se, ha lenne rá okom, de azért az csípi a szemem, hogy ezzel legyen belém rekesztve a szó. Ha nincs elfogadható érv, akkor antiszemita vagyok. Ha olyat merek említeni ami a zsidóknak nem tetszik, akkor antiszemita vagyok. Ezzel csak az a baj, hogy én nem vagyok egy hülye goj, akin át lehet lépni. Nálam ez nehezen megy.
–
És ez lenne a slusszpoén? „zsidók rendezték zsidó témából, ami zsidó kitaláció (?)” vagyis arra akarsz utalni, hogy tagadom a holokausztot, amiért börtön jár? Vicces! A posztból nem ez vezethető le. De ha már jóvoltodból ide tévedtem. Hogy lehet az, hogy az égvilágon bármire mondhatom ezt, hogy nem létezett, nem volt, az egész csak kitalálás. Az 1848-as szabadságharc sose volt, az egészet a vén hülye, szenilis Kossuth találta ki. – Nos legrosszabb esetben csendes hülyének fognak nézni, aki senkinek se árt, majd kinövi. De, ha az hagyja el számat, hogy a holokauszt kitaláció, vagy viszonyítani merészelem más szörnyűségekhez, akkor ezért börtön jár. Semmi másért, csak ezért. Ezek után még mindig úgy érzed, hogy igazad van? Nyugodtan! Engem nem zavar, csak leírtad magad nálam.
Nem vagytok normálisak.
1000%-ban biztos vagyok benne, hogy Arany Sakál sem látta a filmet! Ti meg hagyjátok magatokat hülyíteni.
Nyomja a szöveget, de egyetlen részt nem „idéz” belőle /kép, szöveg, bármi/. Ha én egy film mellett érvelnék, kivennék monológot, párbeszédet, képi hatást, valamit, amire hivatkozok. Ő nem…
95:
Én csak reagáltam. Különben vele kapcsolatban sok mindenben biztos vagyok.
94 Tiborbá
álljon már meg a fáklyás menet!
Így jár az aki fordítva néz a távcsőbe.
Nézzük mit is mondtam és mi volt az ami rám zúdította a „szemmel láthatóan nem antiszemita hsz özönt!”
„Arany Sakál Says:
2016.március.1st. at 17:44
egyszerűen nem értem hogy ha valaki bármilyen indíttatásból csinál valamit akkor miért kell zsigerből lehúzni?
Magam írtam hogy nem láttam a filmet, azaz csak részleteket és szakemberek véleményét akik egy egy Oscar-ban vagy opratőrként vagy rendezőként vagy animátoréknt részesültek.
„“Miért van az, hogy az a néhány ember (pl. én) aki osztatlanul örül a film sikereinek, az le van “zsidózva”?”
Minekutána a hozzászólok zöme és Te magad sem láttad így az hogy a film „rossz” az prekoncepció részedről, persze ennek igazolásra majd megnézed de nincs se neked sem másnak ez irányú saját ismerete.
Éppen ezért azt kérdeztem hogy miért nem lehet elképzelni erről vagy más teljesítményről, hogy abban munka, tehetség, felkészültség van?
Azaz annak ellenére lettem lezsidózva hogy feldicsértem volna (!!) a filmet, pusztán kérdeztem, hogy miért kell látatlanban a „sötét energiának” tulajdonítani a díjesőt?
Az hogy bennünket „lezsidózál” az most engem minősít? (negatív vagy pozitív stigma?) Azzal együtt, hogy persze baromság. Ezzel akarsz diszkreditálni miközben nem kaptam választ az alapkérdésre:
Elképzelhetetlen, hogy a film a szerző tehetsége, munkája miatt nyerte el az arra felkért zsűrik tetszését?
Tiborbá: „Nem! Elképzelhetetlen bár nem láttam (Tiborbá) egy idős ausztrál hölgy percek alatt rájött, hogy nem olyan jó mint a „Maya a méhecske”! Rossz volt mint a elsózott pörkölt, ami után tuti szar már a desszert is!
Akit azzal is jól felépítettél, hogy „A néni 30 éve TV celeb.” (lásd celebek: Berki Krisztián, Győzike, LagziLajcsi, Mónika, Joshi Barat, etc…)
„Azért, mert egy rossz film dicséretére ez a leglogikusabb válasz.”
Bár nem láttad de tényként írod hogy a film rossz, bár nem mondtam, hogy a film jó és nem dicsértem, de szerinted logikus, hogy zsidó vagyok. (kíváncsi is lettem mi is az a „logika”..)
Érdekes, azt hittem hogy arra születni kell, de lám, kis „logikával” bárkiből zsidót csinálsz!
„Aztán van egy apró bekezdés, ami szerint antiszemiták azok, akiknek nem tetszik a film. ”
már ne haragudj, de ez simán diszlexia, idéznéd, hogy ezt mibe magyarázod bele? Miután azzal kívánsz hitelteleníteni, hogy zsidó vagyok (és tisztességtelen is mert tagadom) mert el tudom képzelni, hogy díjakat olyanok is kaphatják akik azt kiérdemlik, megdolgoznak érte.
Attól még nem lesz antiszemita senki, hogy valami nem teszik neki.
Jogotok van utálkozni de ez szimpla emberi butaság, hogy bármi mögé odalátjátok a „zöld spagettiszörnyet, a teremtőt, vagy a zsidókat, lucifert vagy a gonoszt” ki-ki kedvére választhat. Kinek mire „áll fel”.
„És ez lenne a slusszpoén? “zsidók rendezték zsidó témából, ami zsidó kitaláció (?)” vagyis arra akarsz utalni, hogy tagadom a holokausztot, amiért börtön jár? ”
Nem! Akinek nem inge nem veszi magára.
Jelesül erre méltóztatam utalni hogy a film „hamis” is:
80. pimpo Says:
” A másik probléma, hogy azzal próbálták súlyozni a háttérmunkát, “alapozást”, hogy egy dr Nyiszli írásai alapján készült a forgatókönyv. Az erdélyi illetöségü dr arról nevezetes, hogy már közvetlenül a könyve megjelenése után lebukott, a volt foglyok tömegesen tiltakoztak a valóságtól eltérített elbeszélései miatt.”
Ebből önkényesen vezeted le hogy „azt állítanám, hogy tagadod a holokausztot” simán történelemhamisítónak tartja az olvtárs a filmet miszter pimpo… ennyi.
„Engem nem zavar, csak leírtad magad nálam.”
ha nem az értelmet keresed a másik mondandójában, hanem a fogást rajta akkor így jársz!
Felettébb szórakoztat az a vitastílus, hogy olyat kértek számon a másikon amit az nem is írt, vagy mondott.
De ebben itt többeknek nagy rutinja van.
A továbbiakban csak azokra az írásokra fogok reagálni ami idézettel kezdi mondandóm „önkényes” értelmezését.
A többit nem veszem magamra még ha nekem is lesz tulajdonítva.
További kellemes „zsidózást”, mindenkinak ahhoz amit éppen kompenzál!
Nekem nem létkérdés hogy veletek konszenzusra jussak, ha többségben is vagytok itt azzal, hogy a „Saul fia” nem a befektetett munka, ötlet tehetség, rátermettség miatt kapott díjakat, én ezt továbbra sem zárom ki.
Annak ellenére hogy „kiváló” „szofisztikált” „érveket” és „tekintélyeket” hoztatok fel.
Ti meg hihettek a gonosz háttérhatalmak (teremtő, Lucifer, spagettiszöny, a Gonosz) előre eltervezettségében, vagy összeesküvésében! 🙂
Viszlát a mozikban!
95 Observer Says:
napnál világosabb hogy el sem olvastad amit írtam erről.
„“Miért abban indul verseny hogy ki tudja (akár látatlanban is!) kétségbe vonni ennek a filmnek, vagy egyéb más teljesítménynek az értékét?”
Szerinted?
98: Nem vagyok hülye, hogy mindent elolvassak, amit írtál. Már ne is haragudj, de vannak itt szövegek, amik értéket képviselnek, és vannak, amik nem.
Te vajon hova tartozol… „Szerinted?”
57. A felsorolt lista igen meggyőzőnek tűnik, de semmiről nem győz meg…
Majd ha láttam a filmet, akkor én eldöntöm, szerintem jó-e!
Az a Nobel díjas regény is hiába kapta a díjat, 15 oldal után letettem, nekem olvashatatlanul unalmas volt. A belőle készült filmet bár végig néztem , de már semmire nem emlékszem belőle, valami kis srác jön megy, aztán, homály…
Úgy hogy ne próbálj meggyőzni, hogy sok millió légy nem tévedhet!
Majd megkóstolom!:)
A vitátok kapcsán egy árokásó szavai. „A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.” De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.” Teszem azt, hoz egy oscart a bűntudat nélküli disznóknak.
100 Réd Says: A felsorolt lista ahhoz adott támpontot, hogy ha a „Saul fia” mint ahogy az itten kórus is énekli csak „a zsűri összetétele és a film témaválasztása valamit a rendző származása miatt” kap díjakat.
Akkro nyilvánvaló hogy ez általános globális válogatási elv.
Minden Oscar díj mögött ezek a szempontok, kedves olvtársak egyként támasztották elé azt a sziklaszilárd következtetést.
ha követhetjük pl.Tiborbá „logikáját”.
Azaz ezek a díjak és a fesztiválok, kizárják azokat akik saját tehetségükből, munkájukból szorgalmukból filmeznek.
Ugye jól veszem ki az oxigént?
101 nem rossz…
Néznek bennünket kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, látják, hogy üresek és könnyűk vagyunk, ha nagyot akarunk csinálni zsidót ütünk, ha egy kicsit már józanodni kezdünk rögtön sietünk felkortyantani bizonyos ezeréves múlt kiszínezett dicsőségének édes italából, látják, hogy semmittevők és mihasznák vagyunk, nagy népek sziklavára, a parlament, nekünk csak arra jó, hogy lejárassuk. Mi lesz ennek a vége szeretett úri véreim? Mert magam is ősmagyar volnék s nem handlézsidó, mint ahogy ti címeztek mindenkit aki különb mint ti. A vége az lesz, hogy úgy kitessékelnek bennünket innen mintha itt sem lettünk volna.
Legyünk ez egyszer számítók. Kerekedjünk föl s menjünk vissza Ázsiába.
97 & 98:
Ne haragudj, de kibukik belőlem. Ez vegytiszta zagyvaság.
–
101:
Te hozzám beszéltél? Ha igen, akkor kurvára mellé lőttél. De ne zavartasd magad, itt többen vidáman moslékot eszünk és dagonyázunk, hogy neked legyen mit bámulni.
Tibor bá: nem győzöm csodálni a türelmedet, és lelki erődet, amivel próbálod visszaverni ezt a sok okoskodást, pedig már megírtad a legfőbb érvet, igaz, csak később fog bebizonyosodni: majd akkor ünnepeljük a rendezőt hatalmas tehetségéért, mikor a 2. Oscar-t kapja semleges témából…
104: Etesd csak, hadd hízzon… 😉
„Értsd meg… ha van egy réteg, amelyiknek tetszik, semmi gond.
De miért MUSZÁJ hogy mindenkinek tetszen, akár a témaválasztástól kezdve, ami eldöntheti, hogy valaki megnézi-e vagy sem?”
Itt van a kutya elasva. Nem kell hogy a film tetszen, plane ugy, hogy meg csak nem is lathattatok. De csak azert mert neked nem tetszik, az meg nem jelenti azt hogy nem jo vagy nem egy ertekes alkotas amire ne lehetnenk buszkek.
Egyebkent pedig az irgalmatlanul elfogult Filmakademiarol csak annyit, hogy ugyanebben a kategoriaban 1984ben egy bizonyos Fanny es Alexander c. Dramanak itelte oda a dijat, amely mar masik harom kategoriaban nyert. Van tippetek, hogy melyik magyar film maradt alul?
Mivel e témában se olvasni, se írni újat nem tudok, részemről befejeztem. 🙁
91. Arany Sakál
„Gyanús ismertetőjele a zsidóságnak = racionális gondolkodás.”
Ez nagyon leegyszerűsíti a kérdést, de igen. Racionális gondolkodás, amely figyelmen kívül hagyja, hogy a világ és emberiség sok tekintetben irracionális, vagy amely éppen ennek kihasználására törekszik. A jogszolgáltatás vs. igazságszolgáltatás problémája. Van egy viszonylag behatárolható rétege az emberiségnek, akik a jogot eszköznek tekintik, hogy minél többet kisajátítsanak a maguk és hitsorsosaik részére, még ha a hitsorsos ateistát jelent is.
A judaizmus az egyéni és családi gyarapodást helyezi előtérbe, akárcsak a gnoszticizmus. A kereszténység inkább közösségcentrikus.
A racionális gondolkodás is sok mindent jelenthet attól függően, milyen szinteket érsz el. Nagy valószínűséggel akkor jársz jól, ha a csoportérdeket képviseled, akár zsidó vagy, akár goj. Egy következő szint, ha úgy tudod alakítani az életed, hogy ez ne befolyásolja a döntéseid jelentősen. Erre viszont jöhetnek újabb felismerések, melyek azt sugallják, hogy mégis lényeges, hogy ki született zsidó családba, és ki nem. Ha sikerül elveszítened az egót, akkor vagy kivonod magad a körforgásból, vagy újra felépíted azt, esetleg kevesebb dogma, érzelem által elvakítva. Én magyar vagyok, és elsősorban a magyar embereknek szeretnék segíteni. Egy másik szempont, hogy akinek segítenék, az milyen jellem, mire használná a segítséget.
Olyan sok ember szorul segítségre manapság, hogy nem lehet mindenkinek segíteni. Ez különösen szembetűnő itt, Indiában. Ami források felett rendelkezünk (jó esetben megdolgoztunk érte), az mind hatalom. Eldönthetjük, hogy 20.000 Ft-ért traktorral lekaszáltatjuk a telkünket, amiből 4.000 marad a traktorosnak, ha levonjuk a költségeit, vagy 25.000-et, hogy kaszával lekaszálják, amiből 24.900 Ft marad a kaszálónak, ha levonjuk a költségeit.
Ha a pénzünket olyan dolgokra költjük, amit sokkal olcsóbban elő lehet állítani, mint amennyiért megvettük, akkor kidobjuk a pénzt az ablakon, olyanoknak adjuk, akiknek egyébként is van mit a tejbe aprítaniuk. A pazarlás környezetszennyezés.
Én nem nézek TV-t, legfeljebb, ha a csoportkényszer ezt diktálja. Évente 5-6 filmet nézek meg, megválogatom, hogy mi az, de jellemzően az alkalom szüli, nem betervezett. Van sok olyan mondanivalója ennek a filmnek, hogy érdemes legyen megnézni? Te mit tanultál belőle?
Egyes zsidók kiemelkedő sikereket értek el. Ebben szerintem szerepet játszik az, hogy sok zsidó családban frusztrált emberek nevelődnek, akik azért egy tehetség kibontakozásába fektetik az energiát, mert nem tudnak igazán beilleszkedni. Egy másik fontos szempont, hogy inkább összetartanak, mint a gojok, mert megvannak a mítoszaik, annak hirdetői, akik gondoskodnak a többségi társadalomtól rettegő káderekről, akik a szent cél (bármi is legyen az) érdekében sok mindenre képesek.
Kicsit ittas vagyok, nézzétek el nekem.
109:
Drinking and writing don’t mix 😀
103,Arany Sakál,
Nem vagyok ősmagyar. Üknagyapámig visszakövetve sok nemzet keveredik bennem. Így a felkerekedők létszáma, mindenki, mínusz 1. …és, ha így látod magad, legszűkebb környezeted, barátaid, ismerőseid, szomszédaid, minket, akkor mutasd meg, hogyan csináljuk. Azzal, hogy elmondod egy gyereknek, hogy buta, még nem fogja tudni a leckét. Hogy írjuk át a történelem könyveinket, az irodalmunkat, hogy a következő nemzedék már tudjon szerinted is értékeset alkotni!? Mikor már nem a szavaké a főszerep, a kérdésem annyi szokott lenni, akkor mond meg mit csináljunk és állj az élére az ötletednek.
104 Tiborbá,
Bocs, lemaradt, Arany Sakál inspirált.
104 Tiborbá
Kerekedjünk föl s menjünk vissza Ázsiába. Ott nem hallunk kellemetlenül igazmondó demokratákat. Vadászunk, halászunk, verjük a csöndes hazai kártyajátékot, s elmélkedhetünk ama bizonyos szép ezredéves álomról.
Menjünk vissza, szeretett úri véreim. Megöl itt bennünket a betű, a vasút, meg ez a sok zsidó, aki folyton ösztökél, hogy menjünk előre. Fel a sallanggal, fringiával, szentelt olvasókkal, kártyákkal, kulacsokkal, agarakkal, versenylovakkal, és ősökkel! Menjünk vissza Ázsiába!
Hogy ne csak az ausztrál néni véleménye legyen döntő:
http://valasz.hu/itthon/unalmas-idegesito-faszanyos-gimnazistak-a-saul-fiarol-117260
A zsidó kultúra , gazdaság , politika stb. maga alá gyűrte a nyugati világ ezen területeit. Ez tény, lejátszott meccs. (hogy miért és hogyan az megismerhető , elbeszélése lehetséges de tiltott és felesleges (lásd ökológiai katasztrófa))
A Saul fia a rendező ELSŐ filmje. Ha Scorsese csinál holocaust filmet, az a művész életpályájának része, lehet szeretni vagy nem. De a „mi” rendezőnk a közelébe nem jutott volna a lehetőségnek más film-témával. Nem láttam még a filmet , valószínűleg meg kellene várnom a következő filmjét és utána megnézni és értékelni. Azért annak is utána lehet nézni, hogy hány elsőfilmes rendezőre hullott ekkora díjcunami.
103. Arany Sakál
„Néznek bennünket kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén…”
Még mindig nem veszed észre?
Ez a hatalmas magyargyűlölet, amit ideokádtál tökéletesen leírja hogy mi is a probléma: Még mindig nem vagyunk eléggé betörve.
Az olyanokkal akiknek ez a véleménye rólunk nehezen tudunk „együt örülni” a sikereiknek, akkor is ha valódi értékek állnak e sikerek mögött.
A kultúrnépek, akik porceláncsészékből eltartott kisújjal szürcsölik a kínai teát egy-egy népirtás, gyarmatosítás, kalózkodás után, fitymálva konstatálják, hogy nem vagyunk valók a klubba… Az igazat megvallva én nem is vágyom.
Nézz már körül a „kultúrnépeken”… Melyik az, amelyik a saját munkájából vitte valamire és nem rablásból… ehem tompíthatjuk „ügyeskedésre” is ha bántja a stílusérzékedet…
Mi soha nem voltunk elég aggresszívak és „ügyesek” sem, hogy annyit összeharácsoljunk mint a magasan elismert kultúrnépek.
Parasztnak jók voltunk… a kapitalizmusra nem állt rá úgy a kezünk… Sajnos gyarmat lévén nem saját finánctőkével indítottunk, ez is beszámít.
116 Attila
„98ban: A továbbiakban csak azokra az írásokra fogok reagálni ami idézettel kezdi mondandóm “önkényes” értelmezését.”
Ignore on.
89: Az öreglány odavan a Birdman-ért ami szerintem szörnyen unalmas volt (bár nagy hype volt körülötte). Szóval lehet, hogy ami szerinte finom pörkölt, az nekem mégse ízlik… Még az is lehet tehát, hogy ami neki nem tetszett, azt én majd mégis jó filmnek fogom találni.
A rotten tomatoes-on olvashatsz a világ számos országából származó értékelést a Saul fiáról, vannak negatívok is, de a többségnek tetszett a film. Persze ez még nem jelenti, hogy ha véletlen megnéznéd neked is tetszene, nekem se tetszik minden, aminek jó ott a statisztikája.
A hozzászólásomon meg semmi újrafogalmazni való sincs, a poszt újraolvasása után se.
94: „Azért, mert egy rossz film dicséretére ez a leglogikusabb válasz.”
Még mindig úgy állítod, hogy rossz, hogy nem is láttad, csak egy ausztrál néni véleményére alapozol.
„Aztán van egy apró bekezdés, ami szerint antiszemiták azok, akiknek nem tetszik a film.”
Ferdítesz keményen… Nem arról van szó, hogy neked nem tetszik a film, hanem arról hogy nem is láttad, de előítéleted van a filmről.
„De, ha az hagyja el számat, hogy a holokauszt kitaláció, vagy viszonyítani merészelem más szörnyűségekhez, akkor ezért börtön jár. Semmi másért, csak ezért.”
Most se igazat írsz… Magyarországon a hatályos törvény szerint a kommunizmus bűneinek tagadásáért is, börtön jár. Mellesleg én ennek a törvénynek egyik felével se értek egy, liberális vagyok és a szólásszabadságot fontosabbnak tartom.
100: „A felsorolt lista igen meggyőzőnek tűnik, de semmiről nem győz meg…
Majd ha láttam a filmet, akkor én eldöntöm, szerintem jó-e!”
Ez helyes hozzáállás, az viszont nem igazán, hogy „ugyan még nem láttam, de előre tudom hogy szar és csak a zsidó lobbi miatt kapta az összes díjat”.
109: Hosszú volt a kommented, talán egy kicsit bele is zavarodtál. Némi ellentmondást érzek a „A judaizmus az egyéni és családi gyarapodást helyezi előtérbe… A kereszténység inkább közösségcentrikus.” és az „Egy másik fontos szempont, hogy [a zsidók] inkább összetartanak, mint a gojok” állításaid között. Fura hogy a közösségcentrikusak nem tartanak össze, míg az individualisták igen…
Írjuk a pia számlájára.
115: Kapott már más is Oscart az első rendezéséért, pl. Kevin Costner a Farkasokkal táncolóért, ami nekem is tetszett, aztán utána képes volt utána olyan szarokat rendezni, mint a Waterworld, meg a Jövő hírnöke…
Ha valakinek esetleg volt “szerencséje” beleolvasni Mussolini: A fasizmus doktrínája című ideológiaalapító munkájába az könnyen meglepődhetett a tényen hogy a mű jelentős része nem politikai vagy faji-ideológiai okfejtés mint a Führer elhíresült műve, hanem az államhatalom és a korporációk összefonódásának gazdasági-doktrinális megalapozása.
Mussolini a folyamatot törvényszerűnek és elkerülhetetlennek látta, mely folyamat végén véleménye szerint egy a legnagyobb, globalizált tőkés társaságokból és az államhatalom összeolvadásából létrejövő szupremácia veszi át a társadalom irányításának szerepét, mely végül hatalmát a teljes bolygóra kiterjeszti, és nem lesz szüksége a néptömegek támogatására a fennmaradásához.
Ezt a folyamatot látjuk most a gyakorlatban megvalósulni, a végeredmény egy tökéletes precizitással működő, szinte megdönthetetlen ördögi rendszer, a megvalósult multi-hidraulikus diktatúra…hát nem érdekes?
Amióta megírtam az előző kommentem, csak mostanra sikerült elérnem a blogot. Nem tökéletes az internetem. Rögtön töröltem volna, ha tudom, és csak az alkohol miatt írtam meg egyáltalán. Még egyszer elnézést.
118. Avatar
Az első idézet inkább vallásokra vonatkozott, bár a judaizmusnál nehéz különválasztani a vallást. A második népcsoportokra, bár a goj nem annyira népcsoport goj szemszögből.
A gojok nagy része nem keresztény. A gojok is összetartottak valamennyire, amíg ez nem vált üldözött magatartási formává kirekesztés címén.
Belekezdtem hirtelen a két idézet magyarázatába, de kitöröltem, mert olyan messze vezetne, aminek kifejtésére most nincs időm. Nem szeretnék megint túlságosan belekeveredni a zsidótémába.
117. Arany Sakál
„“98ban: A továbbiakban csak azokra az írásokra fogok reagálni ami idézettel kezdi mondandóm “önkényes” értelmezését.”
A 116-os pont ilyen idézettel kezdődik…
121. Attila (PV)
Bocs de nálunk a gimiben Ady törzsanyag volt. Érettségi meg kellett, hogy egyetemre mehessünk.
Ez a Nagyváradi Napló 1902. jan. 31 vezércikke volt.
Mint írtam „mondandóm” de ez rád nem érvényes. Olvasgass Adyt és pörölj vele!
Ignore On.
na, itt ki-ki kikeresheti a saját megfelelőjét:
http://index.hu/index2/#bloghu/mikor-melyiket/2016/03/04/saul_fanyalgoi
122. Arany Sakál
Akkor viszont nem értem, hogy miért pont EZT az Ady idézetet tetted be, ha nem aszerint cselekszel.
Ezzel az erővel ezt is betehetted volna :
Sósabbak itt a könnyek
S a fájdalmak is mások.
Ezerszer Messiások
A magyar Messiások.
Ha már úgye veszed komolyan
De lehet hogy ez is egy olyan kifinomult utalási szimbóleum tőled, amit mi bőgatyások soha nem fogunk megérteni.
124 Attila go to 86
123. Arany Sakál
„mikor-melyiket/2016/03/04/saul_fanyalgoi”
Hnaja…
Amikor a filmkritikát is brossúraszintenten „tanítják” azért nem semmi.
A lényeg az hogy SEMMILYEN kifogás nem fogadható el ami a filmet kritizálja. Minden ellenvéleményt a földbe kell döngölni.
De szigorúan a tolerancia nevében ! Gratula, hogy ezt mind sikerült összehozni !
És lehet gyakorolni tükör előtt az ártatlanul csodálkozó tekinteteket, hogy ugyan miért vannak olyanok, akik ellenérzéssel viseltetnek ?
Az eccerü köznép érdekesen reagálta le az utóbbi idöben visszafogott infókat a Nobel-botránnyal kapcsolatosan is, egyszerüen ugorjunk, ezt nem hisszük el, hogy a kiadott 650 díjból 190 más nemzetiségünek besorolt kiválasztott korifeusoknak ment, érdekesen, de nagyon kipróbált, ártatlan kiválasztási technikák alapján. Özönlöttek a cikkek, hogy a kiválasztási rendszer annyira bonyolult, hogy lehetetlen meghamisítani, s mindez azoktól, akik egy-egy ország állami szerencsejátékát is kézben tartják. Néha belerondított egy-egy nyilatkozat, hogy nincs mit csinálni, mi ilyen eszméletlen tehetségek vagyunk …
78, mennyire kerültünk fel a labdarúgás világtérképére a „világraszóló” pót-selejtező sikerével?
A William Hill és a Paddy Power a két talán legnagyobb fogadóirodánál több mindenre lehet fogadni.
Hogy állnak az oodsok a foci EB arany tárgyában?
Magyarország”jobban teljesít” ránk fizetnék a legnagyobb, 500 x-os (ötszázszoros) pénzt! Azaz a 24. helyre rangsoroltak a lehetséges 24 ből, kb. annyi az esélyünk mint a trójai falónak az epsoni derby-n.
21.
„Én nem tudom, hogy Nemes Jelesnek mi volt az indítéka hogy a Holokausztot válassza témául, de ha ő fiatal művészként be akar futni, akkor a lehető legjobb választás volt.”
„A Holokauszt-témájú filmek 1959 óta csaknem harminc Oscar-díjat nyertek.” – tudósít a Szombat.org zsidó portál.
http://www.szombat.org/kultura-muveszetek/a-holokauszt-temaju-filmek-es-az-oscar-dij
Buvopatakkent neha felbukkano honvagy visszabuktatasara sajnos eleg mazochista de mukodo dolog magyar oldalakba beleolvasni ?.Valaki irta fent hogy a sikert csak konfortzonankbol valo kilepessel lehet elerni.Ez tok igaz.A filmet meg ne nezze aki nem szereti a temat de nezetlenul kar sommas iteletet hozni…Ha van idom at szoktam olvasni az uj cikkeket.Ha idaig nem gorgetek le jo kis csendes nosztalgiadelelott lett volna.Na de ha mar megis irok kellemes unnepeket kivanok mindenkinek.
130 – Dorka:
Szervusz Dorka! Egészen biztos nem tudod, de én látom az admin oldalon, hogy ez volt a 2000. hozzászólásod. Engem is meglepett. Minden esetre gratulálok, és köszönöm a többiek nevében is.
— Azt persze tudod rólam, hogy iparkodom objektív lenni, ami ebben a témában tőled nem várható el, és nem is vagy az, legfeljebb visszafogott, amit neked is tudnod kell. A témát nem azért választottam ki, mert minden alkalmat megragadok, hogy „üssek” a zsidókon, hanem mert aktuális. Elvégre se Nobel-díjat, se Oszkárt nem kap Magyarország minden héten. A baj csak az, hogy álláspontom szerint az utóbbi időben egyiket se az érdemeink szerint kaptuk. Nemes Jeles László egy ügyes fiatalember és igaza van, ha nem akar elkallódni a „futottak még” között, akkor okosan döntött a téma megválasztását illetően. És persze mindenki teszi a dolgát: A zsidók nem engedik elfelejteni a vészkorszakot. Ezzel egy időben megtiltják a világnak, hogy észrevegyék, pillanatnyilag ők csinálnak egyet, csak még messze vannak a 6 milliótól (de nyugi, mert potenciálisan benne van a kalapban). Az ellentábor fel van háborodva, hogy már megint a vészkorszak. Én meg csendben megírom indulat mentesen az elemzésemet. — Tudnék még írni a „honvágyadról”, de majd egy másik alkalommal. Neked is happy Pészah!
130. „Valaki irta fent hogy a sikert csak konfortzonankbol valo kilepessel lehet elerni.”
Ha ehhez megfigyeled azt is hogy a sikertelen frusztrált panaszkodó, ellenségkereső, irigy, lepusztult etc, emberek mindegyike azt gondolja hogy aki vitte valamire (jelesül itt a film rendezője) az valami könnyű, tisztességtelen, mutyi, összeesküvés, kivételezés etc miatt ért el valamit.
Ezek az emberek „bármit megtennének” csak ne kelljen felemelniük a seggüket a karosszékből ahonnan fikázzák a sikeres kisebbséget. Ők azok aki semmi esetre sem tudnak örülni mások eredményeinek és/vagy nem hajlandók azt elismerni, mivel akkor a saját balf@…-gukat kellene belátniuk.
Aki egész életében nem lép ki a komfortzónájából az gyakorlatilag halva született. Az élet a komfortzónán kívül kezdődik. (Szerintem)
132:
Hát azért a dolog nem ennyire egyszerű, és egyértelmű. A néhai Antall József államtitkári székkel ajándékozott meg egy pasit, akiről senki, semmit nem tudott. Aztán kiderült, hogy az illető Antall József közvetlen szomszédja és valamikor együtt sétáltattak kutyákat. A ma már milliárdos Mészáros Lőrinc gyerekkorában együtt rúgta a rongylabdát Orbán Viktorkával a felcsúti libalegelőn. Az ugyancsak milliárdos kaszinó tulajdonos Andy Vajna az USA-ba látogató nagykamasz Orbánt meghívta egy BBQ vacsorára. Soroljam tovább?
Ezeket az alakokat se nem irigyelem se nem tartom őket valakinek. Ezek szabadlábon lévő senkik. A vagyon nem értékmérő csak ezek között.
134: „se nem tartom őket valakinek”
Vagyis te eldöntheted, hogy ki a ‘valaki’ és ki a ‘senki’. Te ítélhetsz, de mások nem – főleg, ha Nemes-Jelest kritizálják. 😉
135 Simán lehetnek az idoljaid. Miért is ne?
134:
Akkor talán definiálni kellene, ki sikeres. Mi számít sikernek?
Vessük össze a névsorodat pl. az Oszkár vagy Kossuth díjasokkal. Milyen grémium hitelesíti a te névsorodat?
138:
Ez a hozzászólásod nekem szól? És a megemlített 3 személyt az én névsoromnak nevezted meg? Azért kérdem, mert nem tudom felvegyem-e a kesztyűdet. — Bemelegítésül. Az Oszkár díj odaítélését üzleti szempontok irányítják. A Kossuth díjat pedig politikai szempontok. Ez utóbbi egészen pontosan megegyezik a Mészáros Lőrinc és Andy Vajna kategóriájával. Szóval még adós maradtál a sikeresség definíciójával. Addig pedig nincs mit megvitatni.
139. A Kossuth díj nem politikai díj. Az Oszkárt nem üzletemberek adják.
140:
Én meg nem vagyok házi macska, de még mindig nem tudom ki a sikeres.
141 pedig hoztál rá példákat is…
142:
Vagyis nem tudsz adni egy épkézláb definíciót. OK, akkor ne erőltessük a dolgot. Az nem várható el, hogy önmagammal vitázzak. Törülköző bedobva!
143 majd ha leírod hogy a névsort miért találtad helyénvaló példának. Csak volt vele valami szándékod?
144:
Na jó!
Azt a 3 esetet azért említettem meg, mert a társadalom 99,9 százaléka szerint sikeresek. (Arról nem beszélve, hogy Vajna nélkül nem lett volna Saul fia) Te a 0,1 százalékhoz tartozol, aki szerint nem ezek az igazán sikeres emberek. Hát akkor kik? Nálad a definíció megadásának kényszere. Ne próbáld lerázni magadról valami mellébeszélő semmitmondással. Vagy adj egyértelmű meghatározást, vagy ismerd be, hogy csupán blöfföltél, homályos, lényeges megállapítást sejttető üres dumával.
145 a 99.9 % nm tévedhet…
Milyen objektív teljesítmény az amiben sikeresek?
146:
Kérdezd meg a 99,9%-ot.
147 ezért kérdeztelek.
másrészt ez a 99.9% nem hiszem hogy reprezentatív felmérés ezért kiindulási alapnak gyenge. (alaptalan)
135 Observer
Vesztes az az ország, amelynek elitjét hirtelen 5, 10 vagy 80 milliárdot kasszírozó senkik alkotják – mondja interjújában Jaksity György.
siker talán az ha valaki(k) az általa(uk) és a társadalmilag is elfogadott/kitűzött célt ér(nek) el/valósít(anak) meg, ami nem triviális.
150:
Ez a megfogalmazás gyenge, jelezve, hogy te nem vagy sikeres. – Sikeres ember az, aki boldog, jól érzi magát, meg van elégedve az életével. Nem depressziós, nincsenek álmatlan éjszakái, nem ideges, türelmetlen, zaklatott, migrén rohamok üldözik, nem találja a helyét, állandó hiányérzete van pedig jó pozícióban van, bőséges a jövedelme, hatékonyan harácsol, drága kocsival jár, és rendszeresen külföldre utazik. Aztán korán meghal, nem egyszer önkezével sietteti a folyamatot. — Ez a megfogalmazás eszedbe se jutott, mert elérendő pozíciókban, elismerésekben, plecsnikben gondolkozol. Én sikeres vagyok, te nem. Nemes Jeles minden bizonnyal sikeres ember (so far) nem az Oszkár miatt, hanem mert azt tehette, amit akart, kielégült, és ezért jól érzi magát a bőrében.
🙂
na, ebből is látszik, hogy előítéletes vagy. Személyeskedsz.
„Ez a megfogalmazás eszedbe se jutott, mert elérendő pozíciókban, elismerésekben, plecsnikben gondolkozol.”
Ez gyenge állítás, de igazolatlan és alaptalan: egy cél sok másban mérhető, egyénre szabott. Van akinek a célt és a sikert azt jelenti hogy másokat fikázik, minősít. Tegye. Van akinek egy probléma megoldása, vagy valaminek az elérése.
Ezeket nevezzük egyszerűség kedvéért „célnak”.
…hogy tudd mit értek ez alatt: „A cél: az álom határidővel.” A cél elérése: siker. (eredmény, ami örömforrás)
A célok lehetnek különbözőek. Nem feltétlen tárgyiasul.
Ilyen cél például az is, hogy az ember elérje, hogy heti max 4 óra munkával, élvezhesse a szabadságot, ami lehetővé teszi számára, hogy a többi idejében azzal foglalkozzon ami érdekli, és igen utazzon. (Nekem az „utazás” az jellemzően 3-5 hét, többnyire másik kontinens. Ráadásul nekem mára a munkám a hobbim is, így évek óta nem „dolgozok”. Nekem ez mondjuk célom volt, és most ezen belül vannak új céljaim.
Az meg, hogy ez kinek a szemében siker? „leszarom”.
Akár a világ bármely pontjáról űzhetem azt amiből megélek. Ami miatt különösen nyugodtan alszok, és abba az irányba mennek itthon a dolgok, hogy mielőbb csak turistaként legyek érintett benne.
De engedelmeddel most jön 90 perc országúti kerékpározás ahol van időm elgondolkodni, néhány műszaki problémán.
Mivel túl sokan mondanak véleményt a filmről, amit nem is láttak (beleértve a házigazdát):
Saul az ő temetési mániájával, a felkelést elrontó bénaságával, a „holtakat az élőkért” választásával NEM pozitív hős. (Ezt Röhrig is világosan elmondta egy interjúban.) Tehát a „hollywoodi álomgyár manipulátorok” nem akarják az életszerűtlen hősködést letolni senkinek a torkán ezzel a filmmel.
153:
„“hollywoodi álomgyár manipulátorok”” Ha jól tudom, ez egy magyar film, nem Hollywood terméke.
–
Túl sokan, hümmm. Nem tudtam, hogy meg van szabva, hányan mondhatnak véleményt. Na, és ha így van, kinek lehet és kinek nem?
–
Ami az én véleményemet illeti, ahhoz nem kellett látni a filmet. Szerinted, egy láthatóan penészes kenyeret meg is kell enni ahhoz, hogy kijelentsem, ez ehetetlen?