(1833) Marx és Lenin viszontlátása

Tibor bá’ online

 

~q191Tudnotok kell, hogy annak idején utáltam a politikai gazdaságtant (kötelező középiskolás anyag), aminél jobban csak Marx, Engels, Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársakat utáltam. Aztán vagy 30 évig szabadúszó (szakfordító) voltam, vagyis nem volt főnököm, szarhattam nagy ívben a pártra. Nem kellett megvennem Lenin összes műveit és békekölcsönt se jegyeztem. A kommunizmus előbb felsorolt nagymesterei kiestek a látókörömből. Most viszont az angol-amerikai alternatív médiában (köszönet az Internetnek) vagyis nem a presstitute (céda sajtó) mainstream-hez tartozó tollforgatók szellemi termékeiben, egymás után bukkannak fel Marx és Lenin idézetei. Például: „A tőke egy olyan holt munka, amely az élő munka vérét kiszívva tartja fenn magát, és minél tovább él, annál több vért szív ki.” Természetesen arról van szó, hogy az amerikai gazdaságélénkítő csomag legnagyobb része a tőkések zsebébe landolt, miközben a munkanélküliség egyre fokozódik. Minden esetre Paul Craig Roberts véleménye szerint, ha Marx és Lenin ma élnének, jó eséllyel indulhatnának a közgazdasági Nobel díjért. Marx hosszútávra megjósolta a munkásosztály nyomorának a mélyülését (ami most Amerikára feltétlenül igaz), míg Lenin előre látta a javak előállításának másodrendűségét az értékpapírok adásvételéből származó profitra épülő finánctőke akkumulálásának elsődlegessége mellett. Ugyanis a jelenlegi gazdasági világválságot pontosan ez robbantotta ki. Amerika nem termelt, hanem elektronikus úton spekulált és összeharácsolta a világban fellelhető virtuális tőkét. Minden esetre Lenin jóslata lényegesen jobb, mint a „Kockázati Modellek” tézise, amiért odaítélték a közgazdasági Nobel-díjat. Arról nem beszélve, hogy a Federal Reserve (FED) elnöke, az amerikai pénzügyminiszter és olyan Nobel-díjas közgazdászok, mint például Paul Krugman még több hitel felvételében, még több tartozás felvállalásában látják a gazdasági válságból való kilábalás kulcsát. Nem is tudom, hogy Marx Károly miért nem kap egy posztumusz Nobel-díjat!

Nem mintha nagyon sajnálnám őket, de tény, hogy az amerikai munkás (a németről és a franciáról adatok hiányában most ne tegyünk említést) reáljövedelme 1970 óta nem nőtt, sőt az utolsó két évtizedben effektív csökkent, viszont az oligarchák vagyona meredeken emelkedett. Mondjuk ez nálunk is megfigyelhető, ha egy kicsit elgondolkodunk, hogy Demjánnak, Csányinak (na, jó, nem sorolom tovább) vajon miből lettek milliárdjai?

Itt azonban megáll a párhuzamosság, mert a globalizáció az egyszerű amerikai dolgozó (kék és fehér galléros) számára a munkahely elvesztését jelentette, egyszerűen azért, mert Kínában és Indiában ugyanazt a minőségi munkát sokkal olcsóbban elvégezték. Ez pedig aktuálissá teszi annak megfontolását, hogy annakidején jó ötlet volt-e nálunk a minimálbért egy csapásra, duplájára emelni, ami lehetőséget adott a szlovákoknak arra, hogy alaposan elhúzzanak mellettünk? Viszont a párhuzamosság megint jelentkezik, ha azt mérlegeljük, hogy az amerikai középosztály miként tartotta fenn az életszínvonalát. Kölcsönök felvételéből, amit a magyar társadalom középső szegmense ragyogóan leutánzott. Az apák és nagyapák által oly annyira áhítozott panellakások helyett, viszonylag szerény jövedelmek mellett, szilárd pénzügyi alapok nélkül, hatalmas kölcsönöket vettek fel, hogy a meghirdetett lakóparkokban luxuslakásokba költözve, évtizedeken át nyögjék a kölcsön visszafizetésének kínjait. Persze nálunk a helyzetet megfűszerezte a politika is. A parlamenti képviselői székek olyan jövedelmezőknek bizonyultak, hogy a pártok mindent megtettek a minél több szék megszerzéséért. Ennek érdekében egyetlen céljuk az újraválasztás volt, aminek eszközének az ország népének gazdaságilag nem megalapozott életszínvonal emelését látták. Ezt természetesen csak hitelek felvételével lehetett biztosítani. Ugyanazt az őrültséget követték el, amit annak idején Kádár. Aki nem tudná, azzal közlöm, a megszorításokból származó „források” a tartozásaink kamataira megy el, vagyis úgy húzunk a nadrágszíjon, hogy abból semmilyen kézzelfogható hasznunk sincs. De térjünk vissza Amerikához, mert fejétől bűzlik a hal! Marx Károly azt mondta, hogy a vallás a tömegek ópiuma. Ez egy kicsit megváltozott. Ma a tömegek ópiuma a mainstream média. A sok millió barom leül a TV elé, oda rak maga mellé 4-5 doboz sört és boldog megelégedettséggel hallgatja a propagandát. Erről szólt néhány napja a (1829) Működik a Presstitutes című poszt. Tehát a mainstream média ezerrel nyomja a szöveget, hogy a gazdasági válságból megindult a kilábalás. Vagyis az uralkodó oligarchia be akarja szopatni a néppel, hogy minden OK. Bizonyíték? A részvénypiac szárnyal, a részvényár index az egekbe emelkedik. Aztán most, hogy a pincébe száll, egyszeribe nagy rohadt csend. Na és mit szól ehhez Lenin elvtárs (szelleme)? Semmit, csak hozzáteszi. Amerikában 2009 szeptemberében 785.000 ember veszítette el a munkáját. A tőzsde spekulánsok papírjainak az értéke egyre nagyobb, miközben minden ötödik amerikai munka nélkül tengeti az életét, a négyötöde pedig nyögi a jelzáloghitelt és a hitelkártyák tartozásait, valamint egész éjjel forgolódik az ágyában, azon töprengve, neki mikor mondanak fel. Ha ezt nevezik gazdasági fellendülésnek, akkor mentsen meg tőle az Isten. Tudom, még nem magyaráztam meg mi a fenétől szárnyaltak a börzék. Akkor bepótolom: A nagybankoknak juttatott sok százmilliárd dolláros „mentőcsomag” és a FED több ezermilliárd dollárnyi (amerikai trillió) pénzkibocsátása (éljen a hőn szeretett likviditás) megtalálta útját a tőzsdékhez. Közben a kis bankokat tucat számra nyelték le a nagybankok („túl nagyok ahhoz, hogy bukni hagyjuk őket” jelszó alatt), ami további tőkekoncentrációhoz vezetett. Most ennek nagy hirtelen vége lett. Ez természetesen a dollár iránti bizalom tovább csökkenését eredményezi. Amikor már a dollárban denominált kötvények tulajdonosait az se izgatja, hogy értékeiket veszíteni fogják, és megindul a dollártól való menekülés, aminek első jelei jelentkeznek az arany ár óvatos emelkedése szerint.

A valóság az, hogy Amerika egy olyan nagyméretű munkanélküliség és dollárinfláció előtt áll, amit még Marx és Lenin se láthatott előre. Pedig be kell látnunk, hogy a marxista-leninista politikai gazdaságtan (emlékeztek, kurvára utáltam) tökéletesen leírja a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetet. Marx és Lenin nézeteivel az volt a baj, hogy dogmának kellett őket tekinteni, ami egyszer és mindenkorra megszabja a követendő irányt. Nagy hiba! Valójában Marx és Lenin irományai egy bizonyos helyen és időben tapasztalt állapot analízise, amin az időpont és földrajzi hely által megkívánt módon, változtatni kell. Fogalmuk se lehetett például az Internetről és annak gazdasági szerepvállalásáról, ami természetszerűen átszabja a gazdasági változás minőségét.

Ha jól emlékszem (hogy legalább a pótvizsgán átmenjek) Marx és Engels rámutattak, hogy a fejlett kapitalista országok gyarmatosító politikájának lényege az olcsó nyersanyagokhoz való hozzájutás, amit feldolgozva méregdrágán visszavitték a gyarmatokra, örökös gazdasági függésben tartva, és a végtelenségig kizsákmányolva őket. Az így összeharácsolt javakból egy apró részt nagy kegyesen átadtak az anyaország munkásainak, hogy a megjósolt forradalom ne következhessen be. Lenin szerint a kapitalizmus legmagasabb foka a fentebb körvonalazott imperializmus. Amikor is a fejlett ipari országok munkásait „megvásárolták” a jóléti állam áldásaival: betegbiztosítás, szociális háló, stb., ami leglátványosabban a Hidegháború alatt volt érzékelhet. Az osztályharc leszűkült a munkabér emelkedések kikényszerítésére, a legrosszabb esetben sztrájkokkal. Mára azonban egy teljesen új, és némileg meglepő helyzet állt elő. A fejlett ipari országokon belül a relatív jól fizető munkahelyek kiváltására a volt gyarmaton élők minden vonatkozásban alkalmasak, jelentősen alacsonyabb bérezés mellett. A fejlett országok munkaerői számára csak az alacsony bérezésű szolgáltató ipar maradt és a munkanélküliség. Ennek következtében a fejlett országok munkásai és tőkései között az érdekellentét soha nem látott méretekre nőtt. Ez az a szituáció, amit Marx-Engels és Lenin nem láthattak előre. Nyilvánvaló, hogy a fejlett ipari országok munkásosztályának (plusz, ma már a középosztálynak is) újra kell értékelni helyzetüket, mert ha nem teszik, akkor a szélsőjobb ki fogja használni az adódó alkalmat. Egyes európai országokban ennek már meg vannak az előjelei, és természetesen nem csak Magyarországra gondolok. Hogy nálunk a szélsőjobb előretörése pontosan mivel jár, nehéz megmondani. Minden esetre, ha a történelem alkalmas az események megjóslására, akkor biztosra vehető, hogy a kapzsi oligarchák helyét felváltó, alapvetően primitív észjárású jobboldal vezette diktatúrával aligha járunk jobban, mint az oligarchák tovább garázdálkodásával.

Visszatérve a jelenlegi gazdasági helyzetre, minden optimista nézet hangos terjesztése ellenére, véleményem szerint a jövő számunkra rosszabb lesz, mint a közel múlt. Ne feledjük az alacsony költségvetési hiány (amire a kormányzat oly büszke), még mindig hiány és a tartozásunk tovább növekedését jelenti. Hogy Amerikában mi fog történni, el se tudom képzelni. Tízmilliók egzisztenciája forog kockán. A folyamat megfordíthatatlan. Amerikában valódi gazdaság nem létezik. Úgy értem értéknövelő termelés. A dollár tartalék valuta szerepéből származó haszon napjai meg vannak számlálva már nincs mihez nyúlni a nyílt, katonai erővel végrehajtott rabláson kívül. A híres amerikai életformának befellegezett. A nyugat európai (angol, francia, német, olasz) jólét némi késéssel követi az amerikait. Nyilván a versenybe maradás miatt nem tudják tovább fizetni a magas németországi munkabéreket. Ez lehet a legfőbb oka a „menekültek” befogadására. Ezekből akarnak olcsó munkaerőt faragni.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

23 gondolat erről: „(1833) Marx és Lenin viszontlátása

  1. Szép ívű gondolatsor, aminek a végén eljutottál a mai aktualitáshoz, a migránsválsághoz.
    És sokkal reálisabbnak is tűnik ez a motiváció, mint valamiféle ördögi vakolós összeesküvés a világ elpusztítására.
    Én is valami ilyesmire gyanakszom, a nyugati világ, bár látja ennek veszélyeit, mégis úgy érzi, hogy ez az utolsó esélye a verkli fenntartásához, és be akarja vállalni minden negatívumával együtt, valószínűleg abban bíznak, hogy a gazdasági előnyök majd megjönnek idővel, a nép, meg az elégedetlen migráns meg had zavarogjon, majd hozzáigazítjuk a törvényeket és erőszakszervezeteket az új helyzethez, nem muszáj tovább játszani ezt a demokráciásdit, ha már nagyobb a tét.
    Lehet, hogy működött is volna is ez a megoldás, ha időben egyenletesebben elhúzva, csöpögtetve engedték volna be őket, és akkor lett volna idő a szűrésre, és a selejt visszazavarására.
    Mert azért ne essünk a ló túloldalára, a sok beilleszkedni nem tudó bevándorló mellett azért van nyugaton egy jelentős hányad, akik az elmúlt évtizedekben igenis beilleszkedtek, meg kell nézni a franciáknál, angoloknál, hogy ma már egy munkahelyen is milyen vegyes a kép, és már sok a magát büszkén britnek, franciának valló, az új nyelvet tökéletesen beszélő néhai bevándorló, vagy leszármazott van, amiről a széles színskála tanúskodik.
    Persze náluk is fennáll a veszély, ha a leszármazott perifériára sodródik, akkor nagyobb az esélye, hogy egy radikális szervezet szippantja be, mint egy hazai gyökerűt.
    Még annyit tennék hozzá, hogy a régi kommunista ideológusok a vallást nagy ellenségnek, az elnyomás segédeszközének tekintették. Ma viszont már a globális tőke az, amely leginkább szeretné megszabadítani a világot a vallásoktól, mert azok féket jelentenek a szabadrablás világában, nem az egyéni öntudat, hanem a vallások által közvetített kollektív erkölcsi normák révén.

  2. Most, hogy már nem kötelező, elolvastam valami válogatást Marxtól, és a gazdaságról szóló dolog szerintem teljesen rendben van. A politikai-ideológiai rész természetesen baromság, de attól még zseniális fickó volt. Lenintől nem olvastam semmit, csak az életrajzát seggeltették be velünk, amihez aztán érdekes adalékokat sikerült később megtudnom

  3. Ezek szerint Nyugat-Európában és Amerikában is számítanunk kell a szociális hálózat (nyugdij és betegbiztosítás) felszámolására?

  4. 3:
    Bizony. Orbán nem teljesen hülye, ő már ezt rég észrevette és alkalmazza. Naná, hogy megengedik neki.

  5. 4: mindíg jósolod a III. VH elérkezésének jövőbéli közelségét, én meg azt vallom, hogy a III. VH nem feltétlenül az aktuális romboló fegyverekkel lesz megvívva, szerintem a III VH egyértelműen gazdasági, pénzzel vívott háború, és gyakorlatilag az (első ??) hidegháború lezárásával egyidejűleg kezdetét vette, 2008-ra kiteljesedett, és ma nagy intenzítással dübörög. Ezeket kísérik az aktuális, fegyveres konfliktusok. És még egy fontos dolog: az EU az USA szemében megsemmisítendő, ahogy az EURO is, az arab csürhe ide vezérlése ezt szolgálja. Először össze ugrasztja a tagállamokat, majd ha elemeire bomlott az EU, akkor azokon a helyeken, ahol az erőszak felüti a fejét (Ahogy Ukrajnában és Szíriában is elintézték, hogy felüsse), ott lehet majd „békét fenntartani” drónokkal, kényelmes karosszékekből. AZ USA és az oligarchái számára az egész világ ellenség, mert a birodalomnak kell az energia és a nyersanyag. Kérdés, hogy milyen előre nem jósolható fordulatok jönnek még, melyeket az internet és a technológia idéz elő a történelem során ezidáig meg nem tapasztalt, ennek következtében előre jelezhetetlen módon.

  6. 5. Szabolcs
    Azért a migráció engedéséhez nem lenne elég Amerika akarata, ahhoz az is kell, hogy ezt a folyamatot a nyugat-európai elit is hasznosnak, támogatandónak tartsa, meglehet éppen azért, hogy a piacokért folyó harcban versenyképes maradhasson a többi centrummal.
    Amerika sem tartózkodik a gazdasági bevándorlóktól, pedig van elég baja a latinokkal is, de közben meg kellenek is neki, mint egy falat kenyér. Csak ők ezt már ősidők óta csinálják nagy rutinnal és hozzáértéssel, és nem félnek a kemény fellépéstől sem, ha a határok védelméről van szó.
    Az más kérdés, hogy Amerikának nem ez az érdeke Európában, inkább szeretné kihasználni a negatív kifejletet…

  7. Gyűlölöm Orbán Viktor, annyira még mint senkit soha, de 1-2 dologban egyet értek vele. Utálom Gyurcsány Ferencet, de okosabbnak gondolom Orbán Viktornál. Utálom az Mszp-t, de jobb volt a világ az Ő „korukban”, mint most a fidesz korában. Szeretem a jobbikot, annak ellenére hogy roma vér is csörgedezik bennem,de bevallom ,hogy amíg parlamenti szinten okos embereknek tartom őket sajnos járási, városi, helyi „elosztásokban” tele van buta, végig sértett, elvakult emberrel. Na ilyesmi szemlélettel tekintek a nemzetközi dolgokra is. Pl. nem szeretem az amerikai politikusokat, de nincs bajom az amerikai emberrel. Szimpatikus Putyin (sőt nagyon komoly figurának tartom), de elgondolkodom, hogy vajon milyen lehet ott egy orosz állampolgárnak? Lehet Putyin is egy helyi Orbán Viktor? Na mindegy kicsit elkalandoztam, de az szinte napi szinten eszemben van, hogy mindig várjuk a dollár bukását, a nyugati életmód és az iparuk összeomlását, de miért van az hogy a dollár csak erősödik, a font leértékelődött, de csak a brexit miatt (és a nyámnyila tőzsdések miatt, ahogy Kostolany mondaná), amúgy erős mint a kő. Kína lassan összeomlik, a rubel semmit nem ér. Miért várunk évek óta olyat, ami minden évben csak távolabb van. A jóslat először jövőre vagy 3,5,6 évre szól. Mindig pakolunk a jóslatokra 1-2 évet ha nem jön be. Nem lehet, hogy saját magunknak hazudunk? Amerika adóssága.. és? Lényegében maguknak kölcsönöznek…

  8. Ahogy von Clausewitz mondta:
    a háború a politika folytatása más eszközökkel- ezért elkerülhetetlen- mert látszik, a mai globális válsághoz a mai politikai lépések kevesek, mint légyfing a tank ellen.
    Visszafelé gondolva: a politika a gazdaság folytatása más eszközökkel, a gazdaság pedig az energia-gazdálkodás folytatása.

    Most ezt elnézve:
    gazdasági szankciók erről- arról, pénzügyi manipulációs műveletek (olajár, arany).
    Nem sok van hátra a más eszközök bevetéséig- már csak a történelmi tapasztalatok alapján is- és ehhez hozzájönnek a kezelhetetlen globális krízisek is:
    -túlnépesedés- túlfogyasztás
    -már az abrupt szakaszba lépett klímaváltozás
    -olaj-és egyéb energiacsúcsok

    Ezt- és következményét: KIHALÁS- nyilván nem lehet 7 milliárd Matrix- drónnak beadagolni- hogy gy.k. végünk van, mint a botnak- ezért megy az USA/ NATO vs BRICS „ellentét”.

  9. Nagyon nincs mit hozzáfűzni, mert tökéletesen rávilágít a ma állapotaira az írás Tibor bátyám. 🙂

    8.: Ouse ott a pont, von Clausewitz…! 🙂 😉 🙂

  10. Napjaink talán legprominensebb amerikai marxista közgazdásza Richard D. Wolff. Remek előadó is, még közepes angoltudással is érdemes rákeresni a youtube-on . (nem linkelek, akit érdekel a téma majd rákeres)
    Ő például úgy tartja, hogy ott lett elcseszve a dolog, amikor a közösségi érdekek érvényesítésére – mint cél – törő mozgalom (szocialista mozgalmak) a politikai hatalom megragadásán keresztül – mint eszköz – akartak érvényesülni , majd mikor ez sikerült , kijelentették hogy itt a szocializmus , holott egy államkapitalista rendszert hoztak létre. Röviden az eszköz lépett a cél helyére , azaz a hatalom birtoklása mindent felülírt.

  11. üdv.

    Egyelőre a fed monetáris politikája eltérő a japán-boj-és európai- ecb- mintától, emiatt a dollár hosszú távon esélyes ezekkel szemben erősödni: jen és euro. A hosszú táv, az éveket jelent. Erősödő dollár mellett nincs tartós aranyár-emelkedés.
    Az usd kissé visszaszorulóban van, Kína a valós erejét nem katonai szinten próbálja megjeleníteni, pl a jüan idéntől az sdr-központi elszámoló deviza-kosár special drowing rights- része az usd, eur, gbp és jpy mellett.
    Ha a fed visszatér a monetáris stimulushoz, qe-t folytatja, akkor kilőnek az értékpapírtőzsdék és egekbe száll az arany ára-minthogy a plussz likviditás most sem a reálgazdaságban fog lecsapódni, hanem a tőkepiacon.
    Ha -ahogyan számítok rá- az usd erősödni fog több éves távon, akkor beomlik a tőzsde és összeomlik az arany ára is.

  12. Annyira belénk sulykolták, hogy a magyar adósság a Kádár rendszer túlfogyasztását finanszírozó hitelek miatt keletkezett, és a mai napig ezt nyögjük. Amit csak súlyosbított a Medgyessy-féle béremelés és Orbán minimálbér emelése.
    Mindenki tényként kezeli, talán mert ezt akarják elhitetni velünk.
    Viszont itt egy friss tanulmány, amely ezt cáfolja, és röviden összefoglalva az államadósság keletkezését súlyos jegybanki hibás döntéseknek tulajdonítja. Érdemes átfutni, nagyon tanulságos.
    Három link:

    Összefoglalás:
    http://www.penzriport.hu/a-magyar-allamadossag-keletkezese-19731989

    A teljes tanulmány:
    http://www.penzriport.hu/letoltes/Magyar_allamadossag_keletkezese_1973_1989.pdf

    A minimálbér és a béremelés:
    http://24.hu/fn/gazdasag/2011/03/03/tevhitek_magyar_allamadossagrol/

  13. Hosszú távon azt se fogják tudni, hogy valamikor volt dollár. Az arany összeomlása bájos gondolat. Ha nagyon lemenne az arany ára, azt megérezné a kiüresedett aranypiac.

  14. A lényeg, hogy a fogyasztást radikálisan leszorítsák. Ennek alapvetően 2 módja van, a fogyasztók számának radikális csökkentése, illetve rosszabb gazdasági környezet.
    Az olaj árából kitűnik, felkészülés folyik, valamire, idővel kiderül, hogy mire.

  15. Ha a jegybank nagyon meg akarna szabadulni az államadósságtól, nagyon egyszerűen megtehetné: évente kinyomtathatna a GDP 10%-át kitevő friss pénzt, és azt az adósság csökkentésére fordíthatná. Legrosszabb esetben ez generálna 10% inflációt, de azt még gond nélkül el tudja viselni a gazdaság. Most 77% az államadósság, 8 év alatt le lehetne tudni.

    A devizaadósság kicsit keményebb dió, de azt sem lenne lehetetlen lefaragni.
    (Egy nemlegális ötlet: dollárt nyomtatni nem olyan nehéz, alig vannak biztonsági elemei. Egy titkosszolgálati akció keretében „Kovács János” fedett tiszt bevihetne egy az MNB-be egy koffer dollárt, hogy vegyen annyi államkötvényt, ami fedezi a devizaadósságot. Ahogy kilép az épületből, Kovács „balesetet szenved”, a kötvény a tűzben elég, soha senki nem kéri számon többet. A „dollárt” be lehet rakni a széfbe, a MNB nem vizsgálja meg, és soha senkinek ki nem adja, ez lesz a devizatartalékunk. A korábbi devizatartalékból meg ki lehet fizetni az eddigi hitelezőket. A világban annyi dollár van, hogy az a pármilliárd meg sem látszana.)

  16. @14: mire mire hát háborúra. De a gondolatmenet nem világos, az olaj ára szerintem a defláció előszele, ezzel nincs összefüggésben. Ez nem felkészülés hanem a rendszer tehetetlensége a lendületével szemben.

    Aztán „a fogyasztást radikálisan leszorítsák” ha nincs fogyasztás nincs termelés, ha nincs termelés nincs járadék (kamat) és a világ leáll. Termelni kell csak már nincs hova, mindenkinek megvan mindene. Hopp. Rosszul fogalmazok. Minden fizetőképes kereslet ki van elégítve. Akinek nincs kereslete árukra (pénz) azok meg úgyis le vannak szarva. Erre 2 megoldás van 1: kereslet megteremtése (reklámok,divatok,tervezett avulás stb), 2: készeletek lerombolása (háború).

    Szerintem az első opciót kimaxoltuk, lassan kelleni fog egy háború ha ezt a gazdasági modelt akarjuk működtetni. És ez a háború Marx és Lenin gazdaságában is elkerülhetetlen lenne.

    @Tibor bá: Haliho, rég voltam itt, örülök, hogy továbbra is püfölöd a billentyűzetet, VIPre majd befizetek

  17. 15: „Ha a jegybank nagyon meg akarna szabadulni az államadósságtól, nagyon egyszerűen megtehetné: évente kinyomtathatna a GDP 10%-át kitevő friss pénzt”

    És mit szólna ehhez az ECB?
    Amennyire én tudom, az MNB saját szakállára nem nyomtathat akármennyi forintot.

  18. 17: Lehet, hogy a szívükhöz kapnának, de végülis 2010 óta a szívükhöz kaptak már párszor Brüsszelben, és még mindig itt vagyunk.

    És vannak a nyomtatásnak burkoltabb módozatai is. Pl. a jegybank saját államkötvényt vásárol.

    Azért az nem lenne rossz, ha nem kéne kamatként kifizetni az adónk egy nagy részét. Tudnék neki jobb helyet is, rögtön becsatornáznám az oktatásba.

  19. Emlékeztek? Eltűnt annó egy teherautónyi pénz papír. Lehet, hogy több is eltűnt csak mi arról már nem értesültünk.
    Az is lehet, azóta felhasználtak belőle, de túl csábító volt az összeg és einstandolták. Az, hogy magyar döntéshozó az ország érdekében cselekedjen, elképzelhetetlennek tartom. Ezért lehetetlen, hogy az adósságunk érdemben csökkenjen.

  20. 19. Ábel

    Pontosan ezt csinálja a jegybank. Ezért hozott létre több száz milliárdért alapítványokat államkötvény vásárlásra és ezért próbálják eltitkolni a gazdálkodásukat. Az infláció meg azért nem látszik, mert az összes többi jegybank is ezt csinálja.

  21. 21: A végén kiderül, hogy Matolcsy a legnagyobb hazafi, pedig a szeme se áll jól… 😀

  22. A végén majd a hiány mértékéből ki fog minden derülni, csak az majd 2 évet még késni fog

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük