(1823) Mérgek

Tibor bá’

 

~q191Florence Williams oknyomozó újságírónő fő területe a tudományos világ volt. Aztán teherbe esett és életet adott egy leánygyereknek. Ez adott neki jó alkalmat arra, hogy megvizsgálja az anyatejet a környezetből felvett mérgek tekintetében. Az eredmény meglepő volt, vagy talán nem is volt olyan meglepő. Az anyatejben ftalátokat, triklozánt és Biszfenol-A-t talált. Ez jó alkalmat adott neki ahhoz, hogy Emlők címen írjon egy könyvet. De előbb nézzük ezeket az anyagokat!

Ftalátok: olyan szerves vegyületek, amelyek igen lassú párolgással szabadulnak fel a különböző PVC termékekből, ahol lágyítás céljából vannak. Megtalálhatók élelmiszerekben, flakonokban, ruhákban és műszaki cikkekben, valamint csövek, autóalkatrészek, adalékanyagok, festékek, és szerszámok műanyag részeiben is. A nehezen lebomló ftalátok a legelterjedtebb szennyező anyagok, gyakorlatilag minden ember vérében, a hazai élővizekben és a házi porban is kimutathatunk ftalátszennyezést. Az emberi szervezetbe elsősorban élelmiszerrel valamint porral belélegezve kerülhetnek. Egyes ftalátok a hormonrendszerbe avatkozva korai pubertást okoznak, károsítják a férfiak szaporodási képességét és csökkentik a serdülő hímneműek tesztoszteronszintjét, ami alacsony spermaszámhoz vezet. A ftalátok át tudnak jutni a placentán, és a gyermeket már az anyaméhben is károsítják.

Triklozán: klórozott aromás vegyület, melyet fertőtlenítő-, gomba és baktériumölő szerként használunk. Peszticidként 1969-ben vették nyilvántartásba. A triklozán, mint antimikrobás anyag, sok fogyasztói termék összetevője. Fertőtlenítő adalékként (antibakteriális, gombaölő szerként) megtalálható kozmetikumokban (szappanok, dezodorok, fogkrémek, borotválkozás utáni krémek, szájvizek, és tisztítószerek), konyhai eszközökben, játékokban, ágyneműben, sportruházatban, zokniban, szemetes zacskókban, kereskedelmi, intézményi, és ipari berendezésekben, például szállítószalagokban, tűzoltó tömlőkben, festékekben, ruházatban, cipőkben, bútorokban, ragasztókban, műanyagokban (fogkefék), tömítőanyagokban, gumi, szőnyeg, latex termékekben. A triklozánt alkalmazzák a kereskedelmi szellőző, légkondicionáló termékek előállítása során, melyekben megakadályozza a mikroorganizmusok növekedését.  Több kutatás szerint is a triklozán beavatkozik a hormonrendszerbe. Az egészségügyi kockázatok miatt Európában  elkezdődött a triklozán korlátozása, több területen. Egészségügyi és zöld szerveztek szerint a fejlett világban nagyobb egészségügyi kockázatot jelent a triklozán, mint amennyi előnyt jelent a fertőtlenítő hatása.

Biszfenol-A: Elsősorban polikarbonát műanyagok előállításánál használják, így elsősorban polikarbonát műanyagból készült étel- és ital tárolására használatos edényekben, például palackok, ételhordók, műanyag tányérok, stb. tárgyakban található. Kutatások szerint a biszfenol-A felelőssé tehető rákos megbetegedésért, cukorbetegségért, pajzsmirigy zavarokért, hormonális zavarokért. A vizsgálatok szerint már alacsony koncentrációban is magas kockázatot jelent.

A házi mérések azt mutatták, hogy ezekből az anyagoknál az átlagos szintnél többet talált saját tejében. Ekkor Williams kislányával együtt beindított egy „detoxikáló diétát”. Ez adta neki az ötletet, hogy 2012-ben megírja könyvét Emlők címen. Az alábbiakban egy interjút olvashattok a szerzővel.

Kérdés: Van-e még egy emberi szerv, vagy testrész, ami ennél nagyobb változásokon megy át?

Válasz: Nincs, aminek az oka az, hogy az emlők az a testrész, ami a legutoljára fejlődik ki. Valójában akkor éri el teljes fejlettségét, amikor terhesség alatt elérkezünk az utolsó 3 hónaphoz. Elképesztően dinamikus szerv, mert ciklikusan változik a menstruációs ciklussal, és persze a terhességgel is.

~q041Kérdés: A könyv legizgalmasabb része, hogy tulajdonképpen saját emlőiddel végezted a kísérletet annak felderítésére, hogy milyen mérgeket tartalmaz a tejed és az miként hat a gyermekedre. Miért választottad ezt az utat?

Válasz: Nekem tetszik a közvetlen részvétel, mert ezzel a tudományos munka emberközeli lesz. Rájöttem, hogy van néhány vegyi anyag, amelyek siettetik a serdülőkor beköszöntését. Ezeket a vegyi anyagokat könnyen ki lehet mutatni a vizeletben. Én, és akkor 7 éves leányom kíváncsiak voltunk testünkben mennyi van ezekből az anyagokból.

Kérdés: És mire jöttetek rá?

Válasz: Ezekből a hormonálisak aktív anyagokból néhányat kivizsgáltunk. Ilyenek voltak például a ftalátok, amiket tömegesen használnak festékeknél és plasztikoknál, valamint a triklozán, amit gyakran kevernek hozzá szappanokhoz, mivel baktériumölő hatása van. Néztük a biszfenol-A szennyezésünket is. Kiderült, hogy a testünkben több van, mint az amerikai átlag. Munkákba bevontunk egy toxikológust is, akinek az volt a szerepe, hogy csökkenteni tudjuk ezeket a mérgező anyagok szintjét. Egyik utasítása az illatosított samponok és szappanok elkerülése volt. A biszfenol-A csökkentése nem okozott problémát, de más anyagok, például a ftalátok csökkentése komoly gondot okozott, mert nem tudtunk rájönni, hogy honnan történik a fertőzés.

Kérdés: Azok a vegyi anyagok, amiknek koncentrációját nem tudtad csökkenteni, biológiailag akkumulálódnak? Úgy értem, életed végéig benned maradnak?

Válasz: A vizsgált vegyi anyagok a vizeletben észlelhetők. Ezek tehát kiürülhetnek. Ezeket a szervezet gyorsan lebontja, mondjuk 24 órán belül. Ezekkel elsősorban azért foglalkoztunk, mert könnyen és olcsón voltak vizsgálhatók. Azokat a vegyi anyagokat, amelyek zsírokban oldódnak csak vérből és anyatejből lehet kimutatni. Magamon teszteltem, de a lányomon nem, hogy van-e bennem rovarölő vagy égésgátló anyag.

Amikor még volt tejem, leteszteltem és azt találtam, hogy az átlagnál több égésgátló van benne. Ez az anyag Amerikában nagyon el volt terjedve, de azóta csökkentették jelenlétét a termékekben.

Kérdés: Tehát nem tudtad, hogy az átlagnál több vegyi anyag van benned?

Válasz: Tényleg nem tudtam. Próbáltam kitalálni, hogy honnan szereztem be ezt az égésgátlót. Elsősorban bútor textíliában és elektronikus eszközökben található, például számítógépekben.

Kérdés: Milyen volt, amikor rádöbbentél, hogy az a tej, amivel a gyermekedet táplálod teli van vegyi anyagokkal?

Válasz: Hatalmas kérdőjel jelent meg a szemem előtt. Rájöttem, hogy fogalmunk sincs hogyan hatnak ki az egészségünkre. Például ez az égésgátló közvetlenül hat a pajzsmirigyre, ami több testi funkciót is irányít. Szerencsére, amint felhagynak az anyag alkalmazásával, az a szervezetükből gyorsan távozik. Így a tejemből is gyorsan eltűnt.

Kérdés: A könyvedben teszel említést, hogy férfiak emlőrákot kapnak. A férfiak melle ilyen érzékeny lenne?

Válasz: Sokáig fogalmam se volt róla. A női emlő különböző fázisokon megy át. Ezért, amikor egy nő mellrákot kap, nem lehet könnyen rájönni, miért is történt. Viszont, amikor egy férfi kap mellrákot az a tudósok részére sokkal egyértelműbb, mert nincsenek beavatkozó hormonok, tehát a vegyi anyagok felé mutat a nyíl.

Kérdés: Vannak-e jelek, hogy a nők jobban odafigyelnek a mellük egészségére? Mit értél el a könyveddel?

Válasz: A nők egyre inkább követelik maguknak a jogot, hogy szoptassanak közhelyeken. Celebek vezetnek ebben a „mozgalomban”. Angelina Jolie felhívta a figyelmet a nők sebezhetőségére. Még többet kellene beszélni ezekről, mert itt vannak a fiatal nők, akik futnak bizonyos mellformák kialakítása után, ami káros plasztik beoperálásokhoz vezet.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

14 gondolat erről: „(1823) Mérgek

  1. Jó cikk, köszönjük a közzétételt. Nem csoda, hogy ennyi meddő pár van, akik hiába erőlködnek. Nálunk a 40-től felfelé generáció zsírjában a DDT a jellemző vicces anyag, állítólag még most is kimutatható, pedig jó régen be van tiltva a használata.

  2. Azt hiszem a cikk jó irányba viszi az érdeklődést.

    Már inkább arra várok, hogy mikor kerülnek “közkézre” azok az információk, amik a környezetünkben fellelhetanyagokról szólnak, és a tudatunkat befolyásolják.

    Itt van a flór…
    Egy Harvard tanulmány szerint intelligencia csökkenést okoz…
    Mi meg belerakjuk a fogkrémbe, és naponta többször magunkhoz vesszük…
    Aztán meg hibáztatjuk a tömegeket, hogy rosz döntéseket hoznak.

    Aztán a cukor meg a hús hatása a homloklebenyre…
    Blokkolja az erkölcsi döntéseket…

    Szóval kicsit méllyebben kellene belemenni hogy mennyire lehet tudatos a környezetünkben található “mérgező” vegyszerek mellett, a nem mérgezőnek nyilvánító szerek tudatmódosítóként való használata…

  3. 3: “Itt van a flór…” Fluor. 😉

    Az egy dolog, hogy belerakják a fogkrémbe, de az iskolafogászaton – írásbeli tiltásom ellenére – “kezelték” vele a gyerekem fogait /meg a többiekét is/. A tanárok is nagy ívben szarnak rá, hogy a szülő mit szeretne, vagy mit nem.
    /Oltásoknál dettó, simán oltatják azokat a gyerekeket is, akiknél pedig a szülő megtiltotta. / Óvodában kötelező a fogmosás fogkrémmel, akár tetszik a szülőnek, akár nem.

  4. 4.
    Nem tudom, hogy mennyire tekinthetők hitelesnek a fluorral végzett vizsgálatok, de elég sok fluormentes fogkrém kapható.
    A fogorvosom szerint a fluor csak serdülökorig tud beépülni, utána teljesen haszontalan.

  5. 4:
    Amikor a 4. gyerekem óvodás volt (kb.1980) megtiltottam, hogy kvarcolják, mert akkoriban még azt szuper egészségesnek tartották. Betartották a tilalmamat, de nagyon ferdén néztek rám, és persze meg voltak győződve arról, hogy nem vagyok beszámítható, ami nem volt számomra újdonság.

    3 – Attila:
    Most már évek óta elszenvedem, hogy például a rossz szót egy sz-szel írod. Ez a flór pedig csúcs teljesítmény. Arra szeretném felhívni a figyelmed, hogy ez a nemtörődöm slamposság komoly mértékben rontja a hiteledet, amit persze én nem bánok 😀 de téged igazán érdekelhetne.

  6. 6.
    Helyesen csúcsteljesítmény, és egyetértek (nem pedig: egyet értek).
    Bocsánat! 🙂

  7. 3.
    “Aztán a cukor meg a hús hatása a homloklebenyre…
    Blokkolja az erkölcsi döntéseket…”

    A hidrogén-dioxid fulladást okozhat, korrozív molekula, nukleáris baleseteket okoz, (nezd Meg, fukushimánál is ez volt a Ludas) mégis minden nap magadhoz veszed többször is. 😀

  8. 8. Nem inkább dihidrogén-oxid? 🙂
    Reménytelen a küzdelem a mérgekkel szemben, a civilizált élet velejárói. Érdekes, hogy sokuk pont a szaporodásra hat, mint negatív visszacsatolás.
    Angelina Jolie érdekes kakukktojás, a hülyeség szimbóluma is lehetne. Megfosztotta magát női szerveitől valami genetikai rákkockázati vizsgálatra hivatkozva. Mostanában zörgő csontokkal és hullaarccal szokott megjelenni a nyilvánosság előtt, csattan ki az egészségtől. Az embernek ha nincs komolyabb baja, ne bízza magát az orvosokra, mert idő előtt ér csúnya véget.

  9. 5. Mvm9

    “Nem tudom, hogy mennyire tekinthetők hitelesnek a fluorral végzett vizsgálatok.”

    Attól függ, hogy ki hitelesíti.
    Általában valami “kalóz” tanulmányok szokták kihozni az alternatív eredményeket, mert felső szinten hatalmas pénzek függenek attól, hogy mi számít méregnek és mi nem.

    Régen tudják, hogy a sok cukor káros, de az USA-ban is csak ímmel-ámmal próbálják levenni a gyerekek étlapjáról.

  10. A PET palack vajon mennyire lehet veszélyes? Abban is van ftalát (polietilén-tereftalát), és szinte minden löttyöt (ásványvíz, üdítők) abban árulnak…

  11. 13: Normál tárolási hőmérsékleten (20 fok alatt) a PET palack kémiailag elég stabil, akkor van probléma, ha a forgalmazók a tűző napon tárolják a terméket. Folyosói pletykák szerint… 🙂
    Műanyag edényben, mikróban kaját melegíteni szerintem veszélyesebb.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük